Népszava, 1998. május (126. évfolyam, 102–126. sz.)

1998-05-29 / 125. szám

, 1998. MÁJUS 29., PÉNTEK GAZDASAG RÖVIDEN Osztalékot fizet a Főgáz Rt. A Főgáz Rt. sikerrel teljesítette múlt évi üzleti tervét, s kétmilliárd forintos adózás előtti eredményt ért el, 54 milliárd forintos árbevétel mellett. Az információ sze­rint a Főgáz - történetében első alkalommal - osztalé­kot is fizet. Egy darab 100 ezer forint névértékű rész­vény után 4644 forintot kap a tulajdonos. A főváros­ban és 16 vidéki településen szolgáltató Rt. tavaly 2531 millió köbméter földgázt értékesített. Az év végéig a több mint 5300 kilométer hosszú vezetéken keresztül 755 ezer fogyasztót láttak el földgázzal. Nokia kutatóközpont Budaörsön Az ország legnagyobb távközlési kutató-fejlesztő központját avatta fel a Nokia Telecommunications csütörtökön az Atronyx Centerben Budaörsön. A ku­tató-fejlesztő bázison az ezredfordulóra mintegy 600 távközlési és szoftveres szakember dolgozik majd. A kutató- és fejlesztőközpont a Nokia mobil üzletága számára végez majd kutatásokat, kapcsolóközponti szoftvereket dolgoz ki. Ugyanitt kapott helyet egy másik részleg, amely a Nokia kutatóbázisának fej­leszt a hálózattervezéshez, illetve a mobil internetes szolgáltatások igénybevételéhez szükséges távközlési szoftvereket. Hitelt vesz fel az Ikarus Az Ikarus Járműgyártó Rt. 14,64 millió dolláros szindikált hitel felvételéről írt alá szerződést a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. által vezetett banki csoporttal. A hitel azoknak a buszoknak a gyártását finanszírozza, amelyeket az Ikarus fog a moszkvai Avtoexport és a kurgáni Inkom-Avto vál­lalatoknak leszállítani az év végéig a velük kötött áruszerződések értelmében. Népszerű a takarítógép A háztartási kisgépek közül a legtöbben takarítógé­pet, gőzölős vasalót, fritőzt, kenyérpirítót és konyhai robotgépet szándékoznak vásárolni az elkövetkező egy évben - állapítja meg a GfK Hungária Piackuta­tó Intézet felmérése. A vizsgálatból kitűnik, hogy az ország 3,8 millió háztartásából csak minden husza­dikban rendelkeznek takarítógéppel, ám a válasz­adók 8 százaléka potenciális vásárlónak tekinthető. Jelenleg a takarítógép a legkeresettebb háztartási készülék az országban. Hibás csődtörvény A csődtörvény a tavalyi, tizenhetedik módosítása után sem felel meg a nemzetközi gyakorlatnak, noha a uniós csatlakozás miatt ezen a területen is elkerülhetetlen a jogharmonizáció - közölte Erdős Károly, a Felszámo­lók Országos Egyesületének szóvivője. A felszámolók egyesülete úgy véli, hogy a csődtörvény újabb módosí­tása elkerülhetetlen. Erdős a szakmai továbbképzés szempontjából fontosnak tartja, hogy a felszámolók­ közül is mind többen bekapcsolódjanak az ISO 9000 szabványsorozat minőségbiztosítási rendszerébe. Népszerű belföldi turistaszállások Idén már hetvenhat iroda tájékoztatja az érdeklődőket a lehetőségekről Az idén már az első negyedévben eredményesebb volt a belföldi turizmus, mint egy évvel korábban. Emel­kedett a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendég­­éjszakáinak száma is. A turistaszállások minden más szállástípusnál népszerűbbek voltak, 54 százalékkal növekedett az ottani vendégéjszakák száma. Tavaly 60-65 milliárd forintot költött belföldi utakra a hazai közönség, az idén pedig további emelkedés várható. Szabó Brigitta NÉPSZAVA A Magyar Turizmus Rt. az idei belföldi turisztikai kampányában konkrét tá­jakra, tájegységekre hívja fel az utazni vágyók figyel­mét - mondta tegnapi kam­pánynyitó sajtótájékozta­tóján Meggyes István, a Magyar Turizmus Rt. ve­zérigazgatója. Hogy ponto­san mely területek azok, amelyek a leginkább nép­szerűsítésre szorulnak, ar­ról a Szonda Ipsos Közvé­lemény Kutató Intézet ké­szített felmérést. A tanulmány szerint a hazai látványosságokat ál­talában nem szervezett for­mában tekintik meg a bel­földi turisták. Ezért első­sorban olyan helyeket kell népszerűsíteni, amelyek autóval vagy más közleke­dési eszközökkel könnyen megközelíthetők. Tavaly 2,6-3 millió belföldi turista utazott legalább egyszer valahova Magyarországon. Óvatos becslések szerint a belföldi utakra 60-65 milli­árd forintot költöttek. A belföldi úti célok közül ki­emelkedik a Balaton, Bu­dapest és a Dunakanyar. Az utazások célja a nyara­lás mellett a rokonlátoga­tás volt. Ez azt jelenti, hogy a kulturális és az aktív tu­rizmus javítására még van mit tenni. Ez évben és 1999-ben a Magyar Turiz­mus Rt. kiemelt figyelmet szentel az aktív szabadidő eltöltésére alkalmas prog­ramajánlatokra, így a kulturális rendezvények­re, a falusi, a kerékpáros- és a vízi turizmusra. Idén már az első negyed­évben kiterjedtebb volt a belföldi turizmus, mint egy évvel korábban. Emelke­dett a kereskedelmi szál­láshelyek belföldi vendég­­éjszakáinak száma is. A legfrissebb adatok szerint 1998 első negyedévében a kereskedelmi szálláshelye­ken 351 ezer belföldi ven­dég 927 ezer éjszakát töl­tött el. A turisták általában 2,6 éjszakát maradtak egy­­egy helyen. A szállodákban a tavalyi év azonos idősza­kához képest nem változott érdemben a magyar turis­ták száma. A turistaszállá­sok minden más szállástí­pusnál népszerűbbek vol­tak az első negyedévben. Az adatok szerint ugyanis 54 százalékkal növekedett ezen szállástípus vendégéj­szakáinak száma. A többi mellett a belföldi utazások népszerűsítését segítik a Tourinform-iro­­dák is, amelyek száma a ta­valyi 46-al szemben az idén 76-ra emelkedett. Rövide­sen megkezdődik az Orszá­gos Turisztikai Informáci­ós Rendszer elnevezésű számítógépes program te­lepítése. Ez lehetővé teszi, hogy valamennyi irodában elérhetővé váljon az egész országot átfogó, naprakész turisztikai kínálat. Ingadozik a forintpiac Giczi József NÉPSZAVA Tegnap a londoni tőkepia­con kötött néhány kedvező üzlet miatt a szerdai záróértékénél 110 ponttal magasabban nyitott az in­dex a Budapesti Értéktőzs­dén. A jelentős forgalom melletti folyamatos eladá­sok következtében azon­ban a nap végén már 105,47 ponttal, 1,47 száza­lékkal alacsonyabban, 7049,35 ponton zárt, mint egy nappal korábban. A külföldi részvényesek tőzsdei kivonulásának ha­tására tegnap csaknem 1,8 százalékkal gyengült a fo­rint a bankközi devizapia­con. A nap végére ugyan visszaállt az árfolyam az előző napit megközelítő szintre, de a piac bizony­talansága továbbra is fennmaradt. Uzonyi Imre, a Swap Kft. munkatársa elmondta, hogy korábban rendszeresen a plusz-mí­nusz 2,25 százalék széles ársáv alján jegyezték a fo­rint árfolyamát. Az utóbbi hetekben azonban 80 fil­lérrel a körülbelül 9 forint szélességű sáv alja felett ingadozott az árfolyam. A választások második for­dulóját követően ehhez képest is egy forinttal gyengült a nemzeti valuta. Körülbelül ezen a szinten kezdődött a kereskedés tegnap is. Délre azonban csaknem 3 forintnyit gyengült és ez­zel az árfolyam a sáv köze­pére jutott. Ezt követően az egyik piaci szereplő forint­vételének hatására ismét erősödött a nemzeti valuta és a nap végén a sáv aljától 3 forintnyi távolságban ál­lapodott meg. Farkas Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója­"cáfo­lta, hogy a jegybank avatkozott"vomnál be a forint árfolyamának szinten tartása érdekében. Mint megtudtuk, egy ke­reskedelmi bank körülbe­lül tízmillió dolláros devi­zaeladása fordította meg a tendenciát. Ez a szokott üzletnagysághoz képest vi­szonylag kis értékű kötés azért volt képes jelentős hatást gyakorolni az árfo­lyamra, mert a piaci sze­replők a külgazdasági és belpolitikai bizonytalan­ság miatt kevés ajánlatot tesznek. A forint átmeneti meg­gyengülése hatással volt az állampapírok piacára is - mondta Kádái József, az Europool Befektetési Alap­kezelőtől. A külföldi befek­tetők ugyanis a forint árfo­lyamának későbbi helyre­állására számítva, három­éves futamidejű államköt­vényeket vásároltak, hogy kihasználják az ebből adó­dó árfolyamnyereségét. " Lakás-takarékpénztárak fúziója Hőnyi Gyula NÉPSZAVA A Kereskedelmi és Hitel­bank Rt. (K&H) június 15- től teljes fiókhálózatával részt vesz a Fundamenta lakás-előtakarékossági szer­ződéseinek értékesítésé­ben. A Fundamenta né­met tulajdonú lakás­­takarékpénztár egy éve működik Magyarországon, s azóta több mint százezer szerződést kötött. Ám idén jelentősen visszaesett az értékesítés. Ez nem csak a Fundamentára, hanem a piacon lévő másik két nagy lakás-takarékpénztárra is jellemző. Bártfai Béla, a Fun­damenta elnök-ügyvezető igazgatója lapunknak el­mondta,­ a fúziótól a szer­ződések eladásának növe­kedését várja. A pénzinté­zet 136 fiókkal rendelke­zik, s általában a nagyobb városokban van jelen. A Fundamenta eddig a kisvá­rosokban és a községekben volt erős, mert az indulás­kor megállapodást kötött a takarékpénzárakkal. Bártfai szerint a mostani fúzió jel­zés értékű, hiszen Magyar­­ország harmadik legna­gyobb pénzintézetével si­került együttműködési megállapodást kötniük. A K&H nem csak a jó üzlet reményében írta alá a szer­ződést. A lakossági piacon kíván terjeszkedni, s a lakás-előtakarékossággal hosszú távú és vélhetően jó ügyfélkört alakíthat ki. A hírek szerint a közel­jövőben négy lakás­takarékpénztár, a Lakás­kassza, az Otthon, a Fundamenta és az OTP le­ányvállalatának vezetői szakmai együttműködésbe fognak, hogy népszerűsít­sék a terméket. Bártfai Bé­la szerint akármennyire ismertek a lakás­előtakarékossági szerződé­sek, mégis újdonságnak te­kinthetők. A szakmai együttműködéssel szeret­nék ismertté tenni a piacot. Erre azért is szükség van, mert az önkéntes nyugdíj­­biztosítók megjelenése mi­att a lakáselőtakarékossági piac beszűkült. A nyugdíj­­pénztárak elszippantják a leendő ügyfeleket. Ennek következtében ebben az évben egyenként alig több mint 10 ezer szerződést kö­töttek a pénztárak, szem­ben a tavalyival, amikor egy év alatt 80-100 ezernyi volt az értékesítés. Továbbra is az okozhat problémát, hogy az ügyfe­lek alacsony szerződéses összegekre kötnek megál­lapodást. Legtöbben nem új lakásra spórolnak, ha­nem a meglévő felújítására. Egyes szakértők szerint a pénztárak nem töltik be küldetésüket, vagyis nem enyhítenek a lakáshoz jutás nehézségein. A pénz­tárak számításai szerint vi­szont nagyon kedvezmé­nyes hitelhez juthatnak hozzá az ügyfelek. Az álla­mi támogatás, a pénztári hitel és a saját tőke elegen­dő arra, hogy egy házaspár beszálljon egy lakásvásár­lásba, vagy építkezésbe. A magyar lakás­takarékpénztári piac első évében sokat vitatkoztak a vállalatok, hogy ki áll az el­ső helyen. A számadatok sze­rint az OTP és a Fundamenta szinte fej fej mellett halad a szerződésszámokat tekintve, ám a sorba a Lakáskassza is felzárkózott. Ez utóbbi nagyjából ugyanannyi pénzt gyűjtött össze a szerződések­ből, mint a Fundamenta. POLITIKAI HIRDETÉS Hatékonyság európai módra NÉPSZAVA-információ Magyarországon az ener­giahatékonyság még min­dig jelentősen elmarad az EU átlagától, de az energiapolitikai célok alapjaiban megegyeznek - hangoztatta tegnap Alain Bothores az Európai Bi­zottság delegációjának kép­viselője. Az EU szerint főként a monopóliumok megszüntetése, egyes cégek kizárólagos export-import­­jogának megváltoztatása, az energiaár-képzés, a háló­zati hozzáférés lehetőségé­nek felszabadítása, illetve az atomenergia arányának meghatározása jelenti a főbb feladatokat. Bohoczky Ferenc, az IKIM főtanácso­sa szerint a kormány tavaly 800 millió, idén pedig 1 mil­liárd forintot szán az ener­giahatékonyság növelésére. NÉPSZAVA Még az idén tőzsdére készül az Elmű A Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. vezetése júliusban a január elseje óta végbement inflációnak megfelelő villamosenergia-árkorrekcióra számít - je­lentette ki tegnap Emmerich Endresz, a társaság elnö­ke, aki a cégben 71 százaléknyi vagyonrészt birtokló fő szakmai tulajdonos, a német RWE-EnBW konzor­cium képviselője. Az Elmű a múlt évet 3,5 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel zárta. NÉPSZAVA-információ Az RWE-EnBW számít ar­ra, hogy az új magyar kor­mány is a privatizációs szerződésben, valamint az annak kapcsán hozott jog­szabályi környezet szelle­mében kíván tevékenyked­ni, hiszen a törvények meg­tartása előfeltétele az Eu­rópai Unió- (EU) és NA­­TO-csatlakozásnak - mon­dotta lapunk kérdésére Klaus Bussfeld, az RWE Energie AG igazgatóságé- ,­­hak tagja. Bömnök J?ez$_Q,‘ az Elmű vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a cég nem elégedett a profittal, hiszen a kormány még a privatizáció előtt 8 százalé­kos nyereséget garantált az energetikai társaságok szá­mára. (A nyereség garantá­lása azért volt lehetséges, mert a villamos energia árát nem a piac, hanem egy állami hatóság határozza meg. A vitát az okozza, hogy az energetikai cégek szerint e hatóság, a Magyar Energia Hivatal nem meg­felelő árbevételt ítél meg egy-egy cég számára.) Klaus Bussfeld felhívta a figyelmet, hogy a tőkeará­nyos nyereség körüli vita bizonyára „félreértések” következménye, hiszen az ő számításaik szerint nem érték el a 8 százalékos szin­tet. Elmondta: a Magyaror­szágon működő energeti­kai­ cégeknek az EU- csatlakozás után már ver­senyfeltételeknek kell meg­felelniük - mivel nálunk még minden társaság te­rületi monopolhelyzetben van­­, ami várhatóan ár­csökkentésre kényszeríti majd őket. Ezért már ma, a felkészülés időszakában megfelelő tartaléktőkét kell képezni. Emmerich Endresz nyo­matékosította, hogy a 3,5 milliárdos nyereséget teljes egészében a cég beruházá­saira kívánják költeni. Jö­vőre az Elmű 13,2 milliárd forintot kíván fejlesztések­re fordítani. 1998-ban a cég 105 milliárd forint kö­rüli árbevétellel számol­ .A cég, igazgatóságának fel­ügylő­bizottságának tag­jai az éves közgyűlést kö­vetően bejelentették: a részvénytársaság az év utolsó negyedévében meg kíván jelenni a Budapesti Értéktőzsdén. Börcsök Dezső beszá­molt arról, hogy a társaság nyereségének egy részét költségcsökkentő beruhá­zásokkal érték el. Boross Norbert, a cég főosztályve­zetője lapunknak kijelen­tette: a cég tisztában van azzal, hogy a következő időszakban a cég már nem számíthat kategóriákkal nagyobb árbevétel-növe­kedésre az állami energia­ár-rendszerből, ezért költ­ségcsökkentő beruházá­sokra kényszerül. Emiatt térnek át a három szintű irányítási struktúráról a kétszintűre, de kijelentet­te, hogy a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások ez­által nem romolhatnak, sőt annak javítására tesz­nek erőfeszítéseket. Elosz­latta azokat a találgatáso­kat, miszerint megszűnné­nek egyes szolgáltató iro­dák.

Next