Népszava, 1998. július(126. évfolyam, 152–178. sz.)

1998-07-01 / 152. szám

Megviseli az állatokat a tartós fogság 3. oldal Egyre gazdagodó ipari parki beruházások 5. oldal Krajicek esélyeshez méltón nyert 14. oldal Hongkong egy éve tért vissza Kínához 9. oldal 16 OLDAL ÁRA: 42 FORINT , 126. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1998. JÚLIUS 1., SZERDA Adókedvezmény gyerekekre A Pénzügyminisztérium három javaslatot is kidolgozott Várkonyi Iván NÉPSZAVA Értesülésünk szerint a Pénzügyminisztérium az­zal számol, jövőre 16 milli­árd forint kiadásnöveke­déssel járna a családi pót­lék, s 2 milliárdos pluszt je­lentene a gyes alanyi jogú­vá tétele. A Fidesz-javaslat ezen tételeinek költségve­tési hatásai a szakértők szerint könnyen kiszámol­­hatóak, az azonban még nem tudható biztosan, mennyit jelent az adórend­szerben a gyermekkedvez­mény bevezetése. A Népszava információja szerint a Pénzügyminiszté­riumban - feljegyzés for­májában - már elkészültek az első tervek a jövőre be­vezetendő gyermekkedvez­ményre. Információnk sze­rint a tárca három változa­tot dolgozott ki, melyek mindegyike körülbelül 0,5 százalékpontos adóteher­csökkenést eredményezne. Az azonban még nem tud­ható, hogyan érhető el a Fi­desz programjában meg­határozott 2-3 százalékos személyi jövedelemadóte­­her-csökkentés, a tárcánál még nem készültek el az adótábla első tervezetei. Az egyes számot viselő javaslat az első gyermek után 600, a második után 800 (vagyis összesen 1600), három vagy több gyermek után 1400 (összesen mini­mum 4200) forintos adó­­kedvezmény igénybevételét teszi lehetővé. Ez 17,2 mil­liárdos bevételkiesést je­lentene. A második számú javaslat a legolcsóbb, ez az első és második gyermek után 600 (vagyis két gyer­mek után összesen 1200­, három vagy több gyermek esetén eltartottanként 1500 forint kedvezményt enge­délyezne. Ez 15,7 milliárd forint bevételkiesést jelent. A harmadik javaslat sze­rint az első két gyermek után egyenként 700 forint járna, a harmadiktól pedig gyerekenként 1300 forint. Ennek a javaslatnak az el­fogadása 16,4 milliárd fo­rintos mínuszt jelentene a költségvetésnek. A többgyermekesek az új rendszerben jobban járnának Gy. Balázs Béla felvétele Végrehajtás fenyegeti a közműdíjjal tartozókat Polgármesterek szerint nem megoldás a nehéz helyzet­be került családok adós­ságrendezéséről szóló ren­delet, mert csak néhány családon segíthet. A szám­lát az önkormányzatoknak kell állniuk. Ha elterjed, hogy az önkormányzat ki­fizeti a tartozást, az eddig rendesen fizetők is az adó­sok táborát gyarapítják. A több mint 6 ezer, szociáli­san rászoruló család közel tízmilliárd forint közüze­­midíj-tartozást, illetve 11 milliárd forintra tehető la­káshitel-adósságot halmo­zott fel. Legégetőbb az OTP-lakáshitel rendezése, mert a pénzintézet augusz­tustól 38 ezer adósa ellen indíthat végrehajtást. (Cikkünk a 3. oldalon) A Riadtak a franciák Ballai Attila (St. Etienne) NÉPSZAVA Franciaország a százéves háború óta nem félt így az angoloktól. Sőt a helyzet most talán még cifrább. Mert a középkorban leg­alább tudni lehetett: aki átkel a csatornán, az ellen­ség. De a labdarúgó-világ­bajnokságra elsősorban szurkolók, turisták, vendé­gek érkeznek, közülük kel­lene kiszűrni azt a néhány száz előembert, aki kiraka­tot és csontot tör, utcakö­vet ragad és zsigerből tá­mad, ha a sajátján kívül más futballmezt vagy rendőri uniformist lát.­ A tegnap éjszakai Ang­lia-Argentína nyolcaddön­­tő ijedt házigazdája, St. Etienne 200 ezres városa azért megpróbált felké­szülni a majdnem lehetet­lenre. A helyi hatóságok öt intézkedést foganatosítot­tak. Először: szorosabbra fűzték az együttműködést a három hete itt tartózko­dó, honfitársait felügyelő argentin rendőrséggel. Má­sodszor: a vb kezdete óta a városban állomásozó, 900 fős biztonsági erőt 1500- asra emelték. Harmadszor: a vasútállomáson és a repü­lőtéren megkísérelték azo­nosítani és elkülöníteni a nemzetközileg ismert bot­rányhősöket. (Folytatás a 15. oldalon) . ALAPÍTVA 1873-BAN Vita a tandíjmentességről és a családtámogatásról Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján döntöttek a koa­líciós pártok által javasolt kormányszerkezetről és kompromisszumos döntés született az egészségügyi törvény módosításával kapcsolatban, amelynek értel­mében a tavaly megszavazott törvény egyes részei ki­vételével mégis mától lép hatályba. Spirk József-Balázsi György NÉPSZAVA A minisztériumok új szer­kezetéről szóló törvényja­vaslat vitájában az MSZP részéről különösen a műve­lődési tárca szétválásával kialakuló Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériu­mát, az új Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztéri­um létrehozását, valamint az Ifjúsági és Sport Minisz­térium későbbi kialakítá­sát érte kritika. Horváth László (Fidesz- MPP) kijelentette, hogy az ifjúsági és sporttárca létre­hozása nem csupán két ál­lamtitkárság összevonását jelenti majd, hanem a XXI. század minisztériumaként a jövő kibontakozását segí­tő szervezet lesz. Vitányi Iván (MSZP) sze­rint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma el­nevezése kirekesztő és azt sugallja, hogy az egyetemes kultúra szellemi és anyagi értékei, illetve a kultúra különböző területeinek új törekvései nem tartoznak működési körébe. Vitányi a kultúra szót javasolta a te­rület megnevezésének. (Folytatás a 2. oldalon) Nincs miből fizetnie a Kordax Rt.-nek Bár a bíróság hétfői jogerős döntése értelmében a per­vesztes Kordax Rt.-nek mintegy tízmilliárd forintot kel­lene befizetnie a vám- és pénzügyőrség számlájára. Az olajcég megmaradt vagyona töredéke csupán a kirótt összegnek. A cég felszámolóbiztosa elzárkózott az ér­demi tájékoztatástól, lapunk azonban úgy tudja, a Kor­­dax-vagyon jelenleg mintegy 200-250 millió lehet. NÉPSZAVA-információ Lapunk értesülései szerint az 1995 tavasza óta tartó pereskedés ideje alatt két­szer is zárolták a Kordax­­vagyont, amely hat társaság részvényeinek birtoklásá­ból állt. Két zárolás között az olajcég megvált vállalko­zásainak túlnyomó részétől, mára csak néhány száz mil­liós, piacon értékesíthető vagyon maradt érdekeltsé­gében. Információink sze­rint a Kossuth Holding Va­gyonkezelő Rt. 1996. szep­tember 10-től kezeli a Kor­dax-vagy­ont, a mérlegfő­összeg ebben az időben 700 millió forintra rúgott, a tényleges piaci érték ennek mintegy harmada lehetett. (Folytatás a 3. oldalon) * Néma nyár a Hilton udvarán NÉPSZAVA-információ A magyar fővárosban régi hagyomány, hogy a magas színvonalú muzsika nyá­ron kiköltözik a koncert­termekből a szabad ég alá. A Károlyi kertben egykor Ferencsik János vezényelt és Fischer Annie koncerte­zett, Óbudán, a Zichy-kas­­tély udvarán Mozart és Schubert szimfóniái csen­dültek fel, az állatkerti sza­badtéri színpadon lehetett először hallani Budapesten a My fair lady slágereit, és a budai várban, ahol egy­kor Mátyás olasz felesége, Beatrix hallgatta a világ­talan Francesco Landino kompozícióit, néhány éve még a Kapisztrán téren vol­tak hallhatók a nyári idény legkiemelkedőbb zongora­koncertjei. Az utóbbi évek­ben viszont, amikor már ki­zárólag a bevétel-kiadás patikamérlegén dőlt el a koncertek sorsa is, a fővá­rosi nyári szabadtéri zenei eseményeknek már szinte csak egyetlen korábbi „erő­dítménye” állt, a Hilton szálló Dominikánus udva­ráé, ahol még tavaly is fel­hangzott esténként Nemo­­rino románca a Szerelmi bájitalból. (Folytatás a 11. oldalon) A Szerelmi bájital ma már csak emlék MTI-telefotó Elrontott harmincadik évforduló­ ja harminc éve, 1968. júli­us 1-jérn Washingtonban, Moszkvában és Londonban egyidejűleg nyitották meg aláírásra az atomfegyverek elterjedésének megakadá­lyozásáról szóló sokoldalú megállapodást, az atomso­­rompó-szerződést, amely az addig csatlakozók szá­mára 1970. március 5-én lépett hatályba. Franciaor­szág és Kína, amelyek 1967. január 1. előtt váltak atomfegyver birtokosaivá, csak 1992-ben csatlakoz­tak a szerződéshez, Észak- Korea pedig 1993-ban ide­iglenesen felmondta a szer­ződést, mert az nem ered­ményezte az amerikai atom­fegyverek kivonását Dél- Koreából. India és Pakisz­tán nem vált átmenetileg sem az atomsorompó-rend­­szer tagjává, nem vállalta az atomfegyverekről való lemondást. A két ázsiai or­szág nemrégiben atomrob­bantásokkal tudatta a vi­lággal, hogy atomfegyvert birtokol. (Írásunk a két új atomhatalomról a 7. oldalon) ­ Amerikai rakéta iraki célpontra MTI-információ­ ­ Egy F-16-os amerikai va­dászgép rakétát lőtt ki kedden egy iraki légvédel­mi rakétaállásra, miután az irakiak radarral bemér­tek négy brit Tornado harci gépet - idézte a Pentagon bejelentését az AFP francia hírügynökség. A Reuters a CNN ameri­kai hírtelevízió jelentését idézve megjegyezte, hogy a négy brit harci gép rutinre­pülésén az Irak számára til­tott repülési övezetnek szá­mító körzetet ellenőrizte. Mint a hírügynökségek rámutatnak, az amerikaiak általában ellenséges csele­kedetnek tekintik az iraki radarállomások célköveté­si tevékenységét a tiltott övezet légterében.

Next