Népszava, 1998. július(126. évfolyam, 152–178. sz.)
1998-07-13 / 162. szám
8 1998. JÚLIUS 13., HÉTFŐ VILÁG RÖVIDEN Együtt a túszok? Meg nem erősített londoni értesülések szerint a Csecsenföldön egy éve fogva tartott két brit túszt elrablóik a szomszédos Ingusföldre szállították, s most együtt őrzik őket a tavaly októberben elrabolt, most állítólag szintén Ingusföldre szállított két magyar segélyaktivistával. Fehér asztalnál Ausztria legkeletebbre fekvő településén, a burgenlandi Deutsch Jahrdorfban (Németsákásdban), a pozsonyi vártól kőhajításnyira találkoztak vasárnap több mint két tucat osztrák, magyar és szlovák település elöljárói, hogy a régiók Európájának szellemében, fehér asztal mellett alapozzák meg együttműködésüket. Nyílt levél Kilenc különböző tartományban élő 18 kínai máskéntgondolkodó vasárnap nyílt levélben fordult Csiang Cö-min államfőhöz , kérve a kelet-kínai Csöcsiang tartományban pénteken őrizetbe vett ellenzékiek szabadon bocsátását. Ciprusi államfő Moszkvába érkezett Glávkosz Kleridesz ciprusi elnök, aki ott a világifjúsági játékok megnyitóján vesz részt. Kleridesz ma tárgyal Borisz Jelcin orosz elnökkel és Jevgenyij Primakov külügyminiszterrel. Érdemes a tagságra Arthur Eggleton kanadai védelmi miniszter Bukarestben folytatott tárgyalásai során országatámogatásáról biztosította Oflománia NATO csatlakozási törekvéseit. Victor Babiuc nemzetvédelmi és Andrei Plesu külügyminiszterrel folytatott eszmecseréje után Eggleton kijelentette, hogy Románia megérdemli a NATO-tagságot. Szerb hadművelet zajlott le Koszovóban Az albán gerillák a tartományi székhely, Pristina megtámadásával fenyegetődznek Vasárnapi belgrádi jelentések szerint a koszovói szerb biztonsági erők előző napi akciója sikeres volt: a rendőrök többórás harc után megnyitották a Pec város és a szerb többségű Gorazdevac falu közötti utat. Az útszakaszt egy héttel ezelőtt elfoglaló UCK- fegyveresek visszaszorítása azt jelenti, hogy felszabadult az ostromzár alól a Gorazdevacban rekedt mintegy kétezer szerb és montenegrói polgár. MTI-információ Albán közlések azzal vádolták a szerb erőket, hogy ismét általános támadást hajtottak végre a térségben lévő albán falvak ellen: az albán közlések szerint a rendőrök négy, Pec környéki települést lőttek, s a tüzérségi támadások miatt elmenekült a lakosság egy része. A szerb belügyminisztérium cáfolta az akna- és tüzérségi támadásokról szóló jelentéseket. Egy albán életét vesztette, három pedig megsebesült a jugoszláv biztonsági erők szombati akciójában a Pectől alig néhány kilométernyire fekvő Lodja településen - jelentette be a peci emberi jogi bizottság. A testület szerint az albán fegyveresek megakadályozták, hogy a biztonsági erők behatoljanak a településre,, amelyről és amelynek környékéről Montenegró felé menekül a lakosság. Az emberi jogi bizottság szerint felfegyverzett szerbek tartóztatják fel azokat az albánokat, akik vissza akarnának térni Pec környéki lakóhelyükre. A bizottság, valamint a helyi politikai erők a leghatározottabban cáfolták az albán műholdas tvprogramnak azt a hírét, amely szerint a jugoszláv erők magát Pecet is támadták volna. A téves hír komoly nyugtalanságot keltett a városban, ahonnan a hír elterjedésével néhány lakos ugyancsak Montenegró felé menekült. Albán fegyveresek a nyugat-koszovói Decani térségében meggyilkoltak két rendőrt - jelentette vasárnap a Tanjug. Helyszíni közlések szerint mindkét rendőrt orvlövészek lőtték le: az egyik gyilkosság szombat este, a másik pedig vasárnap hajnalban történt. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) szóvivője vasárnap közzétett nyilatkozatában kijelentette: nincs messze az a nap, amikor a Pristinában, az albán többségű szerbiai Koszovó tartomány központjában is megtámadják a szerb erőket. Jakup Krasniqi felszólította a Koszovóban élő szerbeket, hogy tegyék le a fegyvert, majd azt ígérte nekik,, hogy a független Koszovóban valamennyi jogukat tiszteletben fogják tartani. A koszovói rendezés lehetséges lépéseinek terveit vitatta meg szombaton Moszkvában az orosz és a német külügyminiszter. Jevgenyij Primakov a Klaus Kinkellel folytatott megbeszélése után tartott sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a német külügyminiszter „egy sor javaslatot terjesztett elő a koszovói válság politikai eszközökkel, katonai erő alkalmazása nélkül történő rendezésére, s e tekintetben kezdeményezései összhangban vannak az orosz elképzelésekkel”. Az orosz külügyminiszter megerősítette a Kremlnek azt az álláspontját, hogy a tartós rendezés csak Jugoszlávia területi épségének szavatolásával és a koszovói albánok reális autonómiájának megteremtésével képzelhető el. Kinkel egyetértett azzal, hogy Koszovó tekintetében csak autonómiáról, nem pedig kiválásról lehet szó. A macedón elnök szerint a NATO nem használhatná országa területét egy esetleges koszovói beavatkozáshoz. Kiro Gligorov ezt a Dnevnik című szkopjei napilap szombati számában megjelent interjújában jelentette ki. Jevgenyij Primakov orosz és Klaus Kinkel német külügyminiszter (jobbra) egymást győzködi Moszkvában Reuter fotó Herzog segíthet Kohlnak Az egy év múlva esedékes elnökválasztás teljesen váratlanul központi kérdéssé vált a hét végén, azegyre erősödő német választási kampányban. Azért került elő, mert Roman Herzog államfő hivatala az eddigi határozott elutasítással szemben most nem zárta ki a kereszténydemokrata politikus újbóli indulását. Az ellenzék attól tart, hogy a népszerű Herzog jelölése sokat javíthat a Helmut Kohl kancellár vezette keresztény-liberális koalíció egyébként rossz esélyein. Az 1994-ben megválasztott elnök ötéves mandátuma jövő év júniusának végén jár le, és a jogászprofesszor Herzog közvetlenül megválasztása után közölte, hogy csak egy hivatali időszakot vállal. Felvonult az Iszlám Dzsihád Fenyegető felvonulást tartottak az Iszlám Dzsihád elnevezésű szélsőséges palesztin szervezet fehér lepelbe öltözött tagjai Gázában. A szervezet vezetői Izrael-ellenes merényletek végrehajtására szólították fel híveiket Reuters-fotó Bugár Béla a lista élén Reszeli Ferenc MTI (Pozsony) Dunaszerdahelyett a hét végén első alkalommal ülésezett a három korábbi szlovákiai magyar parlamenti erőből alakult Magyar Koalíció Pártja országos tanácsának küldöttgyűlése. A küldöttek szentesítették az MKP választási programját és az őszi parlamenti választásokon induló jelöltek listáját, amelynek élén a szlovákiai magyar politikai élet eddig is legismertebb személyiségei állnak. Farkas Pál, az MKP országos tanácsának elnöke ismertette a jelöltlistát, amelynek élén Bugár Béla, az MKP elnöke, utána Duray Miklós tiszteletbeli elnök áll. A Magyar Koalíció Pártja kedvező választási eredmények mellett 18-20 parlamenti mandátummal számol. Mivel Szlovákia a módosított választási törvény szerint egyetlen választókerületet alkot, a jelöltlistákon, így az MKP listáján is 150 képviselő szerepel. Érdekesség, hogy az MKP- lista 150. helyén egy szlovák újságíró, Juraj Hrabko, a SME című szlovák ellenzéki napilap munkatársa szerepel, aki a szlovákiai magyarság gondjai iránti megértése jeleként, mintegy képletesen kívánt ott lenni a listán. /♦: Tűzhalál Észak-Írországban (Folytatás az 1. oldalról) A brit kormányfő és az északír politikusok - még a szélsőséges protestáns vezetők is - egybehangzó nyilatkozatokban bélyegezték meg a három katolikus kisgyermek életét kioltó vasárnap hajnali gyújtóbombás támadást. Tony Blair brit miniszterelnök vasárnap „a barbárság megnyilvánulásának ” minősítette a ballymoney-i gyermekmészárlást. Elhatárolta magát a gyilkosságtól a protestánsok legnagyobb, militáns szervezete, az Orániai Rend is. Vasárnap hajnalban ismét súlyos összecsapások törtek ki a Portadown városánál éppen egy hete táborozó több ezer protestáns és a város katolikus negyedét előlük elzáró brit hadsereg között. A protestáns tömegből mintegy ötezren megrohamozták és több helyen átszakították a katonák és a rendőrség által emelt barikádokat. A protestáns áttöréseknél kézitusába keveredtek a katonák és az álarcos tüntetők, akik benzinbombákkal és tűzijáték-rakétákkal támadtak a hadsereg egységeire. A gumilövedékekkel válaszoló katonák és rendőrök több személyt őrizetbe vettek. Az újabb összecsapás szinte percekkel azután robbant ki, hogy a portadowni válság megoldását célzó közvetett tárgyalások a két vallási közösség képviselői, valamint a brit kormány közvetítői között minden látható eredmény nélkül félbeszakadtak. A londoni miniszterelnöki hivatal ugyan nem mondta ki, hogy az egyezkedés kudarcba fulladt - szóvivője részletek nélkül „bizonyos haladásról” beszélt -, de a Portadown katolikus negyedét egy hete ostromgyűrűbe fogó protestáns szervezet, az Orániai Rend tárgyalóküldöttsége vasárnap hajnalban egyértelműen eredménytelennek nevezte a megbeszélést. NÉPSZAVA Infarktusban halt meg Abiola MTI-információ Természetes okok következtében halt meg Moshood Abiola, a nigériai ellenzék legfőbb vezetője. Erre a következtetésre jutott az az orvoscsoport, amely a család beleegyezésével és a nigériai katonai kormányzat kérésére Lagosban szombaton felboncolta a kedden elhunyt politikus holttestét. Az öt külföldi - három amerikai, egy brit és egy kanadai - törvényszéki orvosból álló független szakértői csoport a boncolás eredményéről kiadott közleményében aláhúzta, hogy a halál az amúgy is beteg szív állapotának, gyors romlása miatt állt be. Hangsúlyozva, hogy jelenleg még csak előzetes véleményüket ismertetik, leszögezték: a halál természetes okok, a szív hosszú ideje történt megbetegedése miatt következett be. A patológusok első vizsgálatai arra utalnak, hogy a vér magas koleszterinszintje idézte elő a szívinfarktust, a halál közvetlen okaként. Megállapították, hogy a szív koronaere erősen beszűkült, ráadásul az elhunyt magas, vérnyomása következtében szíve jelentősen megnagyobbodott. Orvosilag igazolt ténig, hogy e két tényező bármelyike hirtelen halált okozhat. Moshood Abiolát szombaton temették el a család Lagos melletti birtokán. A szertartás muzulmán rítus szerint zajlott le, a politikus földi maradványai első felesége mellett, egy kókuszpálma alatt nyugszanak. A REFLEKTOR Portadowni történések A hetedik éjszakát töltötték vasárnapra virradóan a szabad ég alatt az észak-írországi protestáns Orániai Rend Portadown Drumcree nevű külvárosában táborozó tagjai. S miként egy hete mindennap sötétedés után, ezúttal is kőzáporral, benzinbombákkal ostromolták meg a katolikus negyedet elzáró rendőri-katonai barikádokat. A protestánsok állampolgári jogaikra hivatkozva követelik áthaladásuk tilalmának feloldását. Amint a húsvéti rendezési megállapodást árulásnak bélyegző Ian Paisly tiszteletes dühtől fuldokolva világgá kiáltotta, az „ítélet napjának” eljövetelét ígérik, ha nem engedik át őket. A katolikusok pedig fogadkoznak, hogy nem tűrik el többé a protestáns provokációt, amelynek egyetlen célja, hogy háromszáz év előtti vereségükre emlékeztetve ismét megalázzák őket. A külvilág számára furcsa és érthetetlen, ami most Portadownban történik. Mindig is rejtélyesnek tűnt mindaz, ami Észak-Írországban az úgynevezett menetelési idényben zajlott. Katolikusok és protestánsok vagy 2000 felvonulást tartanak húsvéttól augusztusig, és ezek a megmozdulások rendszerint tömegverekedésekbe, véres összetűzésekbe torkolltak. Az idény hagyományos nyitánya a katolikusok húsvét vasárnapi menete, amellyel vérbe fojtott 1916-os felkelésükről emlékeznek meg. Ez volt az ír függetlenség kivívásának, a szuverén Ír Köztársaság megalakulásának előfutára. De egyúttal a sziget kettéosztásának, a hat északi megye Nagy-Britanniához csatolásának előjátéka is. A brit koronához hűséges Orániai Rend menetelése húsvét hétfőn szokott kezdődni, a katolikusokat riogató óriásdobok fülhasogató lármája közepette. S tavaszi-nyári programjuk auguszts 12-én zárul, a tanonc ifjak felvonulásával és tömeggyűlésével. Ám az évad fénypontja július 12. Ezen a napon a lojalista többség Orániai Vilmos protestáns seregeinek 1690-ben I. Jakab király és „pápistái” fölött aratott Boyne-i győzelmét ünnepelve demonstrálja fölényét, és provokálja a katolikus kisebbséget. Ezt a megaláztatást természetesen minden alkalommal igyekeztek a republikánusok megbosszulni, így volt ez emberemlékezet óta. De az idén gyökeresen megváltozott a helyzet Észak-Írországban. Legalábbis ezt remélték a kölcsönös bosszúhadjáratokba belefáradt ulsteriek. A májusi népszavazáson 71 százalékuk mondott igent a nagypénteki megállapodásra. Júniusban a két közösség életre hívta a protestáns többség túlhatalmát kizáró nemzetgyűlést, amely azután megválasztotta a tartomány első miniszterét, azaz majdani kormányfőjét. Katolikus és protestáns szélsőséges szakadárok egyegy merényletétől eltekintve úgy tűnt, hogy Észak-Írország végre elindult a kibontakozás útján. Mindenki tisztában volt - és van - azzal, hogy ez az út hosszú lesz. S a politikusok számítottak rá, hogy a menetelési évadben kell szembenézniük a jövő építésének első nagy próbatételével. Az elmúlt héten legrosszabb sejtéseik váltak valóra. A vizesárkokkal, páncélozott harci járművekkel és rohamcsapatokkal védett drumcree-i választóvonal két oldaláról évszázados bizalmatlanság, gyanakvás, gyűlölködés táplálja-szítja az egymásnak feszülő szenvedélyeket. Ha nem sikerül lecsillapítani a kedélyeket, és kompromisszumra jutni, ismét elszállhat a megbékélés immár annyiszor szertefoszlott reménye. Köves Judit