Népszava, 1998. július(126. évfolyam, 152–178. sz.)

1998-07-01 / 152. szám

NÉPSZAVA Elégetik a garéi hulladékot A polgármester feldolgozóüzem létesítését fogadná el NÉPSZAVA-információ A Betonút Rt. a hulladék­nak csupán egy részét éget- Rövidesen elkezdődik a telt­el. Nagyobbik bánya-Garé község határában 73 ezer darab sérült, rozsdá­sodott hordóban tárolt 16 ezer tonna veszélyes hulla­dék egy részének átcsoma­golása, elszállítása. „A leg­feljebb háromezer tonnányi klórbenzol tartalmú hulla­dékot a dorogi hulladék­égetőben semmisíttetjük meg” - tájékoztatta lapun­kat Hunor György, a Beton­út Rt. vállalkozási főmér­nöke. Hangsúlyozta: az eredeti megállapodás sze­rint október végéig kellett volna elvégezniük ezt a fel­adatot, ám a dorogiak ké­résére úgy határoztak, az égetés mértékét a lehető legkisebbre csökkentik, hogy a környezetre veszé­lyes anyag ne kerülhessen a levegőbe. A Budapesti Ve­gyiművek Rt.-vel közösen határidő-módosítást kér­tek, így a következő év első negyedévében végeznek a munkálatokkal. hát egy másik cég ideigle­nes betontárolóba zárná, ám a garéi polgármester helyteleníti az elképzelést. „A napokban megfellebbez­tük a siklósi önkormányzat építési engedélyét” - jelentet­­■ te ki lapunknak Lowescher János polgármester. Úgy véli, hogy a terv ellentétes a település rendezési tervé­vel. Eszerint ugyanis a Ga­­ré határában fekvő lerakó­kat végleg meg kell szün­tetni. Erre a célra egy fel­dolgozóüzem létesítését tartaná elfogadhatónak. Tájékoztatása szerint a francia magyar közös tu­lajdonú Hungrapec Rt. olyan feldolgozóüzemet létesítene, mely a veszélyes hulladék klórtartalmából sósavat gyártana. Az üzem építési engedélyét január 1-jével kiadta a garéi ön­kormányzat, ám Siklós önkormányzata ezt meg­fellebbezte. Ezt követően elrendelték, hogy az ügy­ben eljáró hatóság Komló helyhatósága legyen. Kom­ló első fokon megsemmisí­tette Garé engedélyét, ám ez ellen a beruházó felleb­bezést nyújtott be. Jelen­leg a megyei közigazgatási hivatal vizsgálja az ügyet. A hulladék jelentős­­ré­szét 1710 darab, belülről speciális vegyi anyaggal védett és légmentesen zá­ródó betonfoglaló gyűrűbe teszik, s ezeket egy beton kármentő tálcán helyezik majd el három emelet ma­gasan - tudtuk meg And­­rássy János Mihálytól, az AGM Beton Rt. igazgatóta­nácsának elnökétől. A tel­jes projekt 1,6 milliárd fo­rintba kerül, amit a cég al­vállalkozókkal oszt meg. Hozzáfűzte: szerinte a polgármester nem tudja megakadályozni az épít­kezést, hiszen érvényes, kormányrendeletre épülő pályázaton fogadták el a terveiket. Modern „lármafa” Szirénák, amelyek emberi hangot is továbbítanak NÉPSZAVA-információ Elképzelhető, hogy, emberi hang továbbítására is al­kalmas jelzőberendezések váltják fel a sivító sziréná­kat Paks 30 kilométeres körzetében. Nógrád me­gyében - a mohi atomerő­mű jelenléte miatt - már működnek ilyenek. Elő­nyük, hogy a lakosságot érintő szóbeli információ­kat továbbíthatnak, így té­ves riasztás esetén elkerül­­hető a pánik és a bizonyta­lanság, hiszen hangszórók útján megnyugtathatják az embereket - tájékoztatta lapunkat. Dénes István,­ a Hermann Rema Kft. ügy­vezetője­, a polgári védelem hivatalos szállítója. Ezek a szirénák áramkimaradás idején is működnek. A régi „lármafához” hasonlatos, ám korszerű sziréna igen költséges. Kiépítése 1-1,5 millió forintba kerül. Paks körzetében 222 darabra lenne szükség. A katasztrófariasztás, a szirénák telepítése és üze­meltetése a jogszabály sze­rint a polgári védelem fel­adata. A finanszírozási feltételek azonban még nem alakultak ki. Kom­játhy Tamás ezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának fő­osztályvezetője kijelentet­te, ma még hiányzik az újítás költségvetési fede­zete. Úgy véli: a paksi atomerőművel közösen le­hetne előteremteni a csak­nem 300 milliós beruházás fedezetét. Az erőmű vezetése fon­tolóra vette a berendezés telepítését. Kováts Balázs, a részvénytársaság főmér­nöke hangsúlyozta, tár­gyalásokat kívánnak foly­tatni a polgári védelem il­letékeseivel és a megyei közgyűléssel. Magyar felkészülés Mohiból Zavartalanul működik a mohi atomerőmű közelmúlt­ban beindított reaktora, a magyar polgári védelmi szervek azonban felkészültek egy esetleges nukleáris­­ baleset következményeinek f­elszámolására.Má­s Mo­hihoz közel eső északi megyék polgári védelmi pa­­raricsnökei -Számára tartanak tanác­sozást" a Péceléri ra­mohi atomerőmű magyarországi hatásáról. A tanácskozásról Schieber József alezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának szóvivője elmond­ta, hogy ez alkalommal felfrissítik a főváros, illetve a szlovák határral, szomszédos öt megye parancsnokai­nak ismereteit a nukleáris sugárzással kapcsolatos vé­delmi feladatokról, a riasztás módozatairól. A folya­matos kapcsolattartás érdekében például a magyar fél a közelmúltban URH rádió átjátszó állomást telepített Szlovákia területére. A tanácskozáson a védelmi fel­adatokra kötelezett tárcák képviselői is részt vesznek. BELFÖLD 1998. JÚLIUS 1., SZERDA Végrehajtási eljárás indulhat a közműdíjjal tartozók ellen Az önkormányzatok vezetőinek egy része kételkedik abban, hogy a szociálisan hátrányos helyzetbe került eladósodott családok tartozásainak felszámolására ho­zott kormányrendelet végrehajtható. Több polgármes­ter szerint a jogszabály olyan terhet ró az önkormány­zatok vállára, amelyet nem tudnak elviselni. Az OTP augusztustól 38 ezer adósa ellen indíthat végrehajtást. NÉPSZAVA-információ Az ország önkormányzatai­nak többsége a napokban dönt arról, hogy igénybe ve­szi-e a költségvetés által ga­rantált 2 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támo­gatást, melyet a szociálisan hátrányos helyzetbe ke­rült, eladósodott családok tartozásainak felszámolá­sára különített el a kor­mány. Ha igénybe veszik, a támogatás 45 százalékát nekik kell biztosítani, 55 százalékot ad a kormány. A kabinet felmérése sze­rint a több mint 6 ezer szo­ciálisan rászoruló család közel tízmilliárd forint közüzemi díjtartozást, il­letve 11 milliárd forintra tehető lakáshitel-adóssá­got halmozott fel. A kormányrendelet alap­ján azok az eladósodott családok, akik legalább hat hónapon túli díjhátralékot halmoztak fel, a tartozásuk kiegyenlítésére visszatérí­tendő, illetve esetenként vissza nem térítendő tá­mogatáshoz juthatnak. Az igénylő hátralékosoknak 30 százalék önrésszel kell rendelkezni. A rendelet al­kotásakor az önkormány­zatoknak dönteniük kell arról is, hogy kik és milyen feltételekkel részesülhet­nek a helyi hitelből. A rendelet szerint a la­káshitel-törlesztési támo­gatásra azok a családok számíthatnak, akik 1993. december 31. előtt vettek fel kölcsönt. Az OTP adatai szerint körülbelül 120-130 ezerre tehető azok száma, akik hat hónapnál régeb­ben nem fizetik a lakáshite­leiket. Az önkormányzatok adósságkezelési program­jába be nem vont adósok körében a jelenleg érvény­ben lévő végrehajtási eljá­rásokra vonatkozó morató­riumot - mely a kormány és a pénzintézet között létre­jött megállapodás miatt van hatályban - az OTP jú­lius 31-ével feloldja. Ez azt jelenti, hogy augusztustól 38 ezer esetben indíthat végre­­hajtási eljárást az OTP. A fővárosi önkormányzat szociálpolitikai bizottságá­nak adatai szerint a Buda­pesten élők 5 milliárd fo­rintnyi közüzemi tartozást halmoztak fel. A díjbeszedő vállalat adatai alapján a legtöbb közüzemi tartozást - mintegy 500 millió forin­tot - a vI. kerületben, illet­ve a IV. kerületben élők halmozták fel. Az adóslis­tán a XI. és a XII. kerület lakosai­­ 300-300 milliónyi tartozással - is előkelő he­lyeket foglalnak el. Mivel az adósság felszámolása a fővárosban kerületi önkor­mányzatok feladata, így a fővárosi önkormányzat az önrész garantálására 140 milliós hitelt ad a kerüle­tek számára. Zupkó Gábor, a Külső Kerületek Szövetségének elnöke elmondta, hogy ke­rületében (Kispesten) teg­nap fogadták el az erről szóló rendeletet. Zupkó úgy véli, hogy a kormány­zati ciklus utolsó pillanatá­ban, gyanúsan gyorsan el­fogadott rendelet nem ad hosszú távú megoldást. A polgármester úgy becsüli, a lehetőség Kispesten mint­egy tucatnyi családnak je­lent valódi támogatást. A IV. kerületben egymil­­liárd forintot tesznek ki a különböző lakossági tarto­zások, ám az önkormányzat ennek csak a töredékét ké­pes támogatni - mondta la­punknak Derce Tamás pol­gármester. Derce szerint ha az önkormányzatok követ­kezetesen végrehajtanák az elképzelést, abba pénzügyi­leg belerokkannának. A polgármester úgy véli, az el­ső kifizetések után elterjed majd, hogy az önkormány­zat állja a tartozásokat, így még az sem fog fizetni, ahol eddig rendesen kiegyenlí­­t­­ette számláit. Ennek el­lenére az önkormányzatok kénytelenek megalkotni az erről szóló rendeleteiket és erejükön felül vállalni végrehajtásukat vagy leg­alább egy részét. A budapesti Főtáv Rt. adatai alapján a lakosság hozzávetőlegesen 2,2 milliárd forinttal tartozik. Kiss Gábor, a válla­lat főosztályvezetője elmondta: más­ként számláznak, mint a többi közmű­­vállalat: a fogyasztók átalánydíjat fi­zetnek, így a társasházak lakói már a tárgyhó elején készhez kapják az adott négy hétre vonatkozó számlát. A nem fizetőkkel szemben - főként a téli hó­napokban, mikor ugrásszerűen megnő a tartozás - nehezen tudnak eljárni. Megoldhatatlan ugyanis az, hogy csu­pán egyetlen lakást kapcsoljanak le a szolgáltatásról. Ezért végül jogi úton hajtják be a hátralékokat. Pest megye áramellátásról gondoskodó Budapesti Elektromos Művek határidőn, azaz 90 napon túli kintlévősége jelenleg 200 és 300 millió forint között mozog - tájékoztatott Boros Norbert, a marketing­­osztály vezetője. Mint mondta, az ösz­­szeg behajtásával kapcsolatban elsősor­ban nem a kisfogyasztók részéről merül fel probléma. A Fővárosi Csatornázási Művek adatai szerint a szennyvízágazat kintlevősége 1997. december 31-én 2,9 milliárd forint volt. Ez az összeg azonban a vállalatok, nagyüzemek tartozásait is magában fog­lalja. A Fővárosi Vízművek Rt. egy ko­rábbi adat szerint 1,2 milliárdos kintle­vőséggel kénytelen számolni, s ennek mintegy 74 százalékát halmozták fel. Lupis József itthon van Lapunk hétfői számában megírtuk, hogy a jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélt Lupis József, a Lupis Brókerház Rt. korábbi ve­zetője esetleg ismeretlen he­lyen tartózkodik. Úgy érte­sültünk, hogy Görögország­ban, egy ismert üdülőszige­ten van, s emiatt nem vett részt a múlt héten az ügyé­ben megtartott tárgyaláson. Ezzel szemben Lupis Józse­fet immáron háromrú­l héte egy pontosan meg nem ne­vezett kórházban kezelik. Lupis az ellene folyó büntetőeljárás egész ideje alatt Magyarországon tar­tózkodott. Betegsége miatt nem tudott részt venni a Legfelsőbb Bíróság tárgya­lásán, ahol az ítéletet is kihirdették. A téves infor­mációért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük. Civilizációs betegségben szenvednek a fogva tartott állatok A Fővárosi Növény- és Állatkertben élő állatok egy része kövér, elhízott. Egyre gyakoribb közöttük a mozgásszervi és a májbeteg, sokuknál szívinfarktus is előfordul, nem ritka az életritmuszavar sem. A meg­betegedések oka részben a mozgástér szűkössége. Szerepet játszik az is, hogy az állatok nem természe­tes úton szerzik meg táplálékukat, s megviseli őket a környezeti változás, valamint a túletetés is. Laár Anikó írása a NÉPSZAVÁNAK A fővárosi állatkert 10,7 hektáron csaknem 400 faj­nak ad otthont. De - amint egy szakember állítja - az állatok számára nem mondható ideális élőhely­nek. Csak egy-egy szeren­csésebb vadnak jut na­gyobb mozgástér, kifutó. - Az elhelyezési gondok elsősorban a nagymacská­kat érinti - tudtuk meg Mezősi Lászlótól, az állat­kert állatorvosától. Mint elmondta, ma már csak egyetlen öreg puma és há­rom leopárd él. Ha elpusz­tulnak, nem lesz utódjuk. Az utolsó jaguár néhány hónapja került át Nyíregy­házára, ahol nem sokkal később elpusztult. A macs­kák közül az oroszlánok és a tigrisek jártak jól, ők sa­ját kifutót kaptak. A legtöbb gondot a túl­etetés okozza. Mezősi dok­tor úgy látja, hogy az álla­tok az évek során megta­nultak koldulni. Állandó kéregetésükkel azt a lát­szatot keltik, mintha nem táplálnánk őket megfelelő­en. A látogatók ezért ete­tik, gyakran olyan étkek­kel, amelyeket nem volna szabad fogyasztaniuk. Ez persze még a jobbik eset, hiszen a gyerekek gyakran ehetetlen, emészthetetlen dolgokat dobálnak be a va­daknak. Nemrégiben pél­dául nejlonzacskóstól ad­ták oda az egyik kérődző állatnak szánt étket. Sze­rencsére élve megúszta a torkoskodást. - Állatainkat jól táplál­juk, általában naponta kétszer látjuk el étellel -­­mondja Mezősi László. - Igaz, nem tudjuk garantál­ni, hogy minden faj élőhe­lyének megfelelő élelmet kapjon. A mesterséges ta­karmányozás a gondozókat újabb problémák elé állít­ja. Az állatok ugyanis itt nem dolgoznak meg táplá­lékukért, az eléjük tett fa­latokat jóízűen marcangol­ják, egy lépést sem kell tenniük érte. Ellustulnak, elhíznak. A legjobban az emberek­től féltem az állatokat - je­lentette ki az orvos. - Nem­csak a mániákus etetőkre gondolok, hanem a fertőző megbetegedésekre. Egyik nőstény elefántjuk feltehe­tőleg emberektől elkapott tbc-ben pusztult el négy évvel ezelőtt. Fiatal álla­tok, főleg emberszabású majmok pedig évente kap­ják el a fertőző betegsége­ket. Idén egy csimpánzkö­­lyök például tüdőgyulla­dásnak esett áldozatul. Mint megtudtuk, az utóbbi idők nagy építkezé­sei is sok állatfajban tettek kárt. A madarak nem bír­ták elviselni a nagy zajt, a sűrű port, elsősorban náluk mutatkoztak a stressz je­lei. A szárnyasok többsége pszichés alapon, idegrend­szeri zavar hatására kitép­kedte tollait. A légkalapács és a betonkeverő miatt életritmuszavar lépett fel a fókáknál. Rosszul ettek, in­gerültek voltak. A majmok tüdejében fekete lerakódá­sok jelentek meg. A jeges­medvék sem tűrték jól a külső munkálatok ideje alatt a többhetes bezártsá­got a barlang belsejében. Az orvos szerint csak ké­sőbb, a szaporodási időben derül ki valójában, milyen hatással vannak az állat­kerti változások a fajokra. Szűk élettérben éltek eddig a nagymacskák az állatkertben Nemcsók nem mondott le elnöki tisztéről Andrássy Antal írása a NÉPSZAVÁNAK Többek várakozása ellené­re a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) tegnapi sió­foki ülésén nem mondott le a testület elnöki tisztéről Nemcsók János. Mint la­punknak elmondta, a most leköszönő kormány- ■ j­avas­­latára a BFT választotta el­nökévé három éve, és e tes­tület dolga, hogy felmentse, amennyiben ezt az új kor­mány javasolja. E tekintet­ben persze nincsenek kétsé­gei, ám úgy véli, amíg nincs meg az új elnök személye - véleménye szerint ez július végére már ismert lesz -, addig semmiképpen sem hagyhatja el a „fedélzetet”. Nemcsók a Balaton ügyé­ben politikai államtitkár­ként koordinálta az érintett minisztériumokat, és e megbízatása is megszűnik az új kormány beiktatásá­val. Miként az általa irá­nyított Balaton Program­­­­iroda is, amelynek munka­társai már megkapták fel­mondólevelüket július 30-i határidővel a Miniszterel­nöki Hivataltól. Ezt az iro­dát egyébként is megszün­tették volna, hiszen a Bala­ton Fejlesztési Tanács lét­rejöttével feleslegessé vált. Nemcsók előrelépésnek tartja, hogy 1995-ben csak 1,5 milliárd forintot fordí­tottak a Balaton fejleszté­sére, az elmúlt években már 6-9 milliárdot. Nincs miből fizetnie a Kordax Rt.-nek (Folytatás az 1. oldalról) A megmaradt vagyon - in­formációnk szerint - futja majd a másodfokú per költségére és a fellebbezési illetékre, ami összesen négymillió 750 ezer forint, de aligha lesz elegendő a vámőrségnek megítélt 2 milliárd 622 millió 277 ezer forint megfizetésére, amit bírságok is terhelnek, így a teljes összeg a kama­tokkal együtt jóval megha­ladja a tízmilliárd forintot. A Kossuth Holding Va­gyonkezelő Rt. felszámoló­biztosa nem kívánt nyilat­kozni a Népszavának arról, hogy a jogerősen pert vesz­tett Kordax képes lesz-e megfizetni adótartozását a vámhatóságnak. Érdeklő­désünkre tegnap megüzen­te, hogy a Fővárosi Bíróság hétfőn kihirdetett ítéletét írásban még nem kapta kézhez. Az abban leírtaktól teszi függővé, hogy a Kor­­dax-ügyben milyen lépése­ket tesz, tehet majd, hogy a bíróság által kirótt tízmil­liárd forint adót, bírságot és késedelmi kamatot meg­fizesse az olajcég a per­nyertes Vám- és Pénzügy­­őrség Országos Parancs­nokságának. A felszámolóbiztostól kapott információ szerint a felszámolási eljárás sza­bályai alapján a pernyertes VPOP - miután benyújtja fizetési meghagyási igényét - bekapcsolódik a többi hi­telezővel már megkezdett fizetési egyezkedésbe. A Kordax fizetési képességé­ről a felszámolóbiztos a tá­virati irodának elmondta, hogy a kielégítési sorrend­ben a VPOP-ot megelőzi az APEH, amelynek köve­telése 4 milliárd forint, ám várhatóan ennek is mind­össze 1 százalékát, vagyis mintegy 40 millió forintos összeget tudnak kifizetni. A Kordax-vezetők ellen egyébként büntetőeljárás folyik, vádemelés még nem történt.

Next