Népszava, 1998. július(126. évfolyam, 152–178. sz.)
1998-07-27 / 174. szám
NÉPSZAVA Gardelliné álomrétje Lengyel Richárd írása a NÉPSZAVÁNAK Csillámszárnyú tündérekkel, szöszke álommanóval, gyökértörpékkel, ezüsthintón utazgató és tündérrel s különleges állatsereglettel ismerkedhetünk meg Elma Gardelli álomrétjén. A virággyermekekről, védőangyalokról, lengedező léggömbökről szóló történeteket hallássérült gyermekek rajzai illusztrálják, s Az álomlét című kis, zöld kötet ára a Nagyothalló Gyermekekért Alapítványt gazdagítja. A napokban elhunyt, világhírű dirigens felesége akkor döntött úgy, hogy megírja ezt a mesekönyvet, amikor néhány évvel ezelőtt Lamberto Gardelli két jótékonysági koncertet adott az alapítvány javára, s a hangversenyek előtt nejével együtt ellátogatott a hallássérült gyermekek általános iskolájába és diákotthonába. Elma Gardelli a falakon lévő rajzokat nézegetve arra gondolt, hogy ezeknek a gyerekeknek a tehetségét meg kell mutatni másoknak is. Az otthoni esti meséket, amelyek , kis unokájának, Lavorche- Nevine-nek szóltak, továbbszőtte, s az elkészült történeteket Budapestre küldte, hogy a gyerekek illusztrációkat rajzolhassanak hozzájuk, így a nemrég megjelent kötet közös alkotás. Sundance-műhely MTI-információ Három magyar forgatókönyv is bekerült az augusztus 24. és 29. között Seregélyesen megrendezendő kelet-közép-európai Sundance-műhelygyakorlat programjába - tájékoztatott a Robert Redford, hírneves amerikai filmszínész által alapított Sundance intézet régiós programirányítója. Miskolci Péter elmondta, hogy a forgatókönyvírói képzést támogató Sundance Intézetet - alapítványt - Redford 1981- ben hozta létre azzal a céllal, hogy segítse a hivatalos stúdióktól független alkotókat. A kelet-közép-európai forgatókönyvírói stúdium egyik főszorgalmazója az Egyesült Államokban tanító Gazdag Gyula filmrendező volt. Kezdeményezésére és művészeti irányításával az elmúlt évben tartották meg az első térségi kurzust a Fejér megyei településen. A második alkalommal megfürdetett pályázatra mintegy 120 forgatókönyvet küldtek be a lengyel, a román, valamint a magyar szerzők. A legjobbak közé jutott hazai munkák: Almási Tamás-Török Mónika Klipsz, Deák Krisztina-Závoda Pál Jadviga párnája, valamint Toldi Csilla Árvák című forgatókönyve. Az egyhetes műhelygyakorlaton neves amerikai, magyar, román és lengyel forgatókönyvírók, rendezők részvételével elemzik a munkákat . v . Nyári egyetem a mozgóképről Az idén az indiai filmeké a főszerep az Egri Filmművészeti Nyári Egyetemen, amelyet immár 24. alkalommal rendeznek meg szombattól augusztus 1-jéig. A programot megnyitó Satnam Jit Singh, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete elmondta, ma már Indiáé a világ legnagyobb filmipara. Évente mintegy ezer játékfilm és több száz dokumentumfilm készül az országban, és az iparág legalább egymillió embernek ad munkát India-szerte. Ez alkalommal úgy válogatták össze az alkotásokat, hogy teljes képet kapjanak a nézők az indiai filmművészetről. A tizenegy indiai film mellett a nyári egyetem hallgatói megtekinthetik a Duna Televízió legújabb filmjeit, illetve bemutatkoznak vizsgafilmjeikkel a Színház- és Filmművészeti Főiskola harmadéves hallgatói is. Kísérleti és kisjátékfilmek is szerepelnek a programban, illetve egy-egy Makk Károly, Szomjas György, illetve Kern András által jegyzett produkció is vetítésre kerül. A nyári egyetem finn, francia, lengyel, magyar, német és osztrák hallgatói a művek alkotóival is találkozhatnak. Művésztelep Tállyán Festők, fafaragók, kőszobrászok, keramikusok, iparművészek, keramikusok vesznek részt a tokajhegyaljai Tállyán az idei Közép-európai Képzőművészeti Telep és Szabadiskola munkájában. A tegnap megnyílt tábort a Nemzeti Kulturális Alap és a Kárpátok Alapítványa is támogatja. Közép-Kelet Európa jószerivel valamennyi országából, a határon túli magyarlakta területekről egyaránt jöttek a művészek. A művésztelep litván, szerb, horvát, ukrán, ruszin, szlovén, szlovák, román, lengyel, német és magyar alkotói ebben az évben a tállyai Maillothkastélyban, annak parkjában dolgoznak. Az augusztus 20-ig nyitva tartó művésztelep idei alkotásait három hónapig tekinthetik meg a Tokaj- Hegyaljára látogatók. A jövő év tavaszán a művésztelep elmúlt kilenc évben készült legjelentősebb kő- és faszobrait, festményeit, kerámiáit állítják ki. Aki• Megfontoltan vásároltak az olvasók Az ünnepi könyvheti forgalom mérlege a Líra és Lant Rt.-nél Elkészült az idei ünnepi könyvheti forgalom mérlege: Vidáné Kulcsár Julianna, a Líra és Lant Rt. beszerzési referense, a könyvszakma ismert piackutatója szembesítette az országos hatókörű könyvterjesztő hálózat beszerzési és eladási adatait, megfogalmazva egyúttal a hagyományos nyári könyvünnep legújabb tendenciáit. Valachi Anna NÉPSZAVA A három budapesti és hét vidéki könyvesboltot fenntartó cég ünnepi könyvheti forgalma megközelítette a 11 millió forintot, nagyságrendileg a tavalyival megegyező mértékben. Állandósulni látszik a könyvheti könyvek áremelkedésének mértéke: az idei átlagár a hálózatban 1239 forint volt. Évről évre bővül a hivatalos könyvheti listára fölvett és a könyvheti prospektusban közölt kiadványok száma: az idén 160 mű vívta ki magának ezt a rangot, de csak 126 kötet készült el közülük időben, a könyvhét kezdetére. A terjesztők tapasztalatai szerint a keresett kiadványok mintegy kétharmadát a hivatalos könyvheti listára fel nem vett, dea június elejére időzítve megjelent, úgynevezett háttérkönyvek értékesítésével érték el. Az újdonságok iránti érdeklődést az öt nap alatt sűrűn dedikáló szerzők jelenléte is fölcsigázta. Nem valószínű, hogy a 69. ünnepi könyvhétre megkopott volna a szabadtéri böngészés varázsa, mégis, a terjesztők tapasztalatai szerint évről évre kevesebb üzletet ütnek nyélbe a könyvsátrak, pavilonok eladói: az utcai kínálat többnyire a bámészkodókat vonzza; vásárlásra inkább a teljes választékot felvonultató boltokban szánják el magukat az olvasók. (1996- ban a kínálat 68 százalékát, az idén 77 százalékát boltokban adták el.) A leglátványosabb forgalomnövekedést az idén a budapesti Fókusz Könyváruház produkálta, de Pécsett, Szegeden és Miskolcon is több könyvet adtak el a Líra és Lant kereskedelmi hálózat boltjaiban, mint tavaly. A legkeresettebb műveket megjelentető kiadók évek óta az Európa, a Magvető, az Osiris, az Ab Ovo és az idén a Palatinus. A könyvhét szűk öt napja alatt ennél a cégnél négy műből adtak el száznál több példányt: Vámos Miklós Bár című kötetét rekordmennyiségben vásárolták meg, s a legtöbb dedikáltató olvasót is ő vonzotta. Az átlagosnál többen keresték a Körkép 1998 című novellaantológiát, Lengyel László Pártházból palotába című könyvét, valamint a Szép versek 1997 című válogatást. A toplista szerint sikeres - azaz a könyvhét ideje alatt sokak által megvásárolt mű volt Norman Mailer A fiú evangéliuma, Konrád György Hagyaték, Benedek István Gábor Ez lett a vesztünk, John Lukacé A történelmi Hitler, Nemeskürty István Elrepült a gyors idő, John Updike Az idő vége felé, Garcia Marquez Tizenkét vándor novella, Eliette Abeccassis Quiran, avagy ki ölte meg Jézust, Tar Sándor Lassú teher, Erich Fromm Az önmagáért való ember és Umberto Eco A tökéletes nyelv keresése című alkotása. A szűken vett könyvhét idejének forgalmi adatai mégsem tükrözhetik a könyvek iránti érdeklődés valóságos arányát, hiszen időt kell hagyni a könyveknek ahhoz, hogy eljussanak az olvasókhoz. A június elején » «megjelent művek többségét minden bizonnyal folyamatosan keresik majd a következő hetekben, hónapokban is az olvasók, akik a művek kritikai fogadtatása, a sajtóvisszhang alapján pontosabban föl tudják mérni, mire kíváncsiak igazán. A bőség zavarát, amely úgy megnehezítette a választást a könyvhét napjaiban, mérsékeli a múló idő, s régi tapasztalat az is, hogy a könyvünnepi tobzódás után a legkimerültebb vásárlóerő is újratermelődik. Csak az a veszély fenyeget, hogy mire elszánják magukat a vásárlásra, hiába keresik a könyvheti kínálatot: az új könyvek kiszorítják a pár hónapos, tehát elavultnak, eladhatatlannak minősített régieket. Jelenleg ez is a könyvpiac - véleményünk szerint felülvizsgálásra szoruló - vastörvényei közé tartozik. Lopott frekvenciák lovasai Dés László zenéjével forgatja Kalózok című játékfilmjét Sas Tamás A napokban ismét benépesült a fiatalok nevezetes pesti kávézója, csak épp Picasso Pointról Café Zoora keresztelték erre az alkalomra. Itt forgatta ugyanis Kalózok című új filmjének zenekari jeleneteit Sas Tamás rendező-operatőr, akinek első filmje, a Presszó az őszi szezon magyar moziújdonsága lesz. Bársony Éva NÉPSZAVA A kamera előtt ismét frontember lett Geszti Péter, csak épp nem a nevéhez fűződő Rapülők, hanem a filmbeli Jazz+Az nevű zenekar vezéregyéniségének szerepében. Ezen a forgatási napon már ott volt a szerzőgárda egyik meghatározó egyénisége, Dés László is, aki előtte reggeltől estig a stúdióban töltötte napjait, természetesen a Kalózok filmdalainak hangfelvételével. Nem hiányozhatott, hiszen a Café Zoo-béli jelenetek lelke az általa írt zene. - Én is játszom a zenekarban - mondja kérdésünkre Dés -, de nem látható,, hanem hallható szereplőként. Magyarán nem szerepelek a felvevőgép előtt, de én is játszom a filmzene hangfelvételén. A Kalózokat szórakoztató, zenés filmnek ígérik szerzői. A film hősei kalózrádiós DJ-k, ebből is következik, hogy a zene ezúttal meghatározó szerepet kap a történetben. Számos korábbi nagy sikerű filmzene szerzője, Dés László kilenc új dalt írt a Kalózokhoz. Ez legalább kétszerese annak, ami általában egy filmben megszólal. A kilenc dal valóban egy teljes nagylemez anyagát teszi ki - mondja Dés -, nemcsak teljesen újak a számok, hanem teljesen új hangvételűek is. A zenei világom bizonyára felismerhető lesz benjpjan - a3-, .c^ej^hqt ■, ska,,önmagát, mégis egészen másként szólnak majd, mint a korábbi filmdalaim, például a Szerelem első vérig vagy a Nagy utazás. Más, illetve többrétű funkciót is kell ellátniuk a Kalózokban. Egyrészt a filmbeli Jazz+Az nevű zenekar játssza majd a számokat, másrészt zenés montázsokban hangzanak fel Dés zenéi. Ilyenkor egy-egy dal hosszú hónapok történetét jeleníti meg „videoklipben elbeszélve”, azaz ezek a részek már a forgatókönyvben is eleve úgy készültek, hogy a zene és a képek felpörgetett ritmusa ilyenkor a mesét kiemeli a prózai történés folyamatából. Dés először dolgozik Sas Tajnás£«Grajdt eddig, plyap. filmek operatőreként ismert meg az igényes mozibarát, mint például Szabó Ildikó Gyerekgyákosságokja vagy Enyedi Ildikó Tamás és Julija. A Kalózok rendezőként már a második filmje, de első filmjével, az idei filmszemlén díjazott és nagy feltűnést keltett Preszszóval csak ősszel fog debütálni. Az a történet három mai fiatal nő barátságáról és kusza szerelmeiről szól, a Kalózok két mai huszonéves fiú barátságát és szerelmét meséli el egy kalózrádió hányattatásainak sok izgalommal és sok zenével járó fordulataival a háttérben. Az ötlet Dés, Geszti és a forgatókönyvíró Nemes István közös szülötte, Geszti írta a dalszövegeket is. A két főszereplő, Király Attila és Bodó Viktor teljesen új arcok a magyar filmen. Ők a filmbeli kalózrádió DJ-i, mondhatjuk, a lopott frekvenciák lovasai. Testilelki jó barátok, akiknek azonban kemény konfliktusokkal kell szembenézniük. Egyikük előtt megnyílik a hivatalos karrier útja, a másikuk előtt nem. A vidám történet arról is szól, mint azt Nemes István megfogalmazta, hogy hogyan lehet nemet mondani bizonyos szituációkban, és hogyan lehet elviselni a vereséget is, mert vannak helyzetek, amikor a vereség..is lehet győzelem. A két fiú barátsága a szerelemben háromszöggé bővül: a Radnóti Színház fiatal művésze, Gubás Gabi alakítja a Kalózok titokzatos szépségű és eleven szellemű „végzet asszonyát”, akibe mindkét főhős beleszeret. Geszti Péter azt mondja filmjükről: a Kalózokban a huszonévesek nemzedéke néz szembe a kamerával és azokkal a konfliktusokkal, amelyeket minden nemzedék magáénak gondolhat, és amelyekben hitelesen mutatja meg magát a 90-es évek végének izgága kora. A forgatás a tervek szerinti.őszrebefejeződik, a film idosaiból lemez készül, amely már a premier előtt,a boltokban lesz. Mai huszonévesek a négy keréken száguldó kalózadó hősei Nemzetközi társulat Hat színház művészeiből - Kassa, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Nagyvárad és Kolozsvár színészeiből - áll az az alkalmi társulat, amely Kisvárdán, a várszínházban hét végén bemutatta Hunyady Sándor Pusztai szél című zenés színművét Horváth Z. Gergely rendezésében. A koprodukcióban készült mű televíziós változatát várhatóan ősszel látják az MTV nézői. KULTÚRA Kétszáz csángó ima Kétszáz régies ima, ráolvasás, kántálás olvasható a gyimesi és moldvai magyarok népköltészeti-vallásos hagyományaiból merítő, „Krisztusz házé arangyosz... ” című, az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola kiadásában megjelent kötetben. Harangozó Imre újkígyósi népköltészeti gyűjtő fedezte fel őket erdélyi, moldvai útjain. Az ottani meglehetősen konzervatív magyar népi műveltségben megőrzött alkotások a későközépkor világát idézik, s a legnagyobb értékük, hogy fél évezreddel korábbi - egyszerre nemzetközi, pogány és keresztény gyökerű - vallási-népköltészeti műfaj termékei - állapítja meg. Erdélyi Zsuzsanna a folklór e területének egyik legnevesebb magyar szakértője a gyűjteményt értékelő előszavában. A kötetben található, az égi erőktől segítséget kérő, a rossz elhárítására igyekvő, különböző alkalmakra szolgáló népi imák a keresztény és a pogány világkép átfedésével született alkotások. Közülük több egy-egy ismert archaikus ima eddig föl nem kutatott, értékes változata. Az ezer példányban közreadott újkígyósi „csángó imakönyv” végén szép fénykép-összeállítás ad ízelítőt a pusztuló moldvai magyarság falusi ládafiók mélyén megmaradt népi képtárából és a gyűjtő által a helyszínen készített felvételekből.. 1998. JÚLIUS 27., HÉTFŐ 11 RÖVIDEN Dankó Pista évfordulói Emlékérmet veretett a szegedi Dankó Pista Emlékéért Alapítvány az „istenadta tehetségű” nótaköltő születésének 140., halálának 95. évfordulója alkalmából. A 42,5 milliméter átmérőjű érmet Fritz Mihály terve alapján Szabó Géza ötvösmester készítette. Előlapján Dankó Pista szecessziós stílusú szobra, a hátlapon a szegedi Dóm tér híres zenélőórája látható, melynek mutatói 9 óra 15 percet jeleznek, amikor Dankó Pista szíve 1903. március 29-én megszűnt dobogni. Az érem ezüstből, ezüstözött bronzból és bronzból készült összesen ezer példányban. Új irodalmi könyvsorozat Élet-Mű-Kalauz címmel irodalmi könyvsorozat kiadását kezdte meg a horpácsi Mikszáth Kiadó. Az első kötet Fábri Anna szerkesztésében Mikszáth Kálmán műveiből és a róla írt művekből összeállított válogatás. Az Élet-Mű-Kalauz további tervezett köteteiben Gárdonyi, Jókai, Vörösmarty, Madách, majd Szilágyi Domokos és Baka István műveiből közölnek válogatást, elsősorban a vizsgára készülő egyetemisták, középiskolások számára. Dugonics András emlékére A szegedi Dugonics Társaság koszorúzási ünnepségen emlékezett meg névadójáról, Dugonics Andrásról. A szegedi Dugonics temetőben az 1818. július 25-én elhunyt író, kegyesrendi f-i szerzetes felújított sírjánál tisztelegtek az első magyar regény, az Etelka szerzőjének emléke előtt. Egyetemisták tizenkét országból Tizenkét európai és tengeren túli országból 65 résztvevő érkezett a XXII. Népművészeti Nyári Egyetemre, amelyet a hét végén nyitott meg Zalaegerszegen Pálfi Dénes, a TIT Öveges József Ismeretterjesztő Egyesület elnöke. A nyolcnapos, sok helyszínes kurzus középpontjában a magyar népviseletekkel, népi ékszerekkel és kismesterségekkel való megismerkedés áll. A nyári egyetemet záró diplomaosztáskor együttes kiállításon mutatják be kézművesmunkáikat a hallgatók. Márványtábla a muzsikusnak Vándor Sándor karnagynak, a hazai munkásénekkari mozgalom vezető egyéniségének emléktábláját szombaton helyezték vissza Sopronbánfalván. A helyi klubkönyvtár homlokzatára rögzített tábla emléket állít az alig 44 évesen, 1945 januárjában mártírhalált halt muzsikusnak. Tévéesszé a mai családról A Duna Televízióban folytatódik az a sokrészes televíziós esszé, amelyben a szerző, Czakó Gábor gondolatai kapnak nyilvánosságot a család szerepéről, lehetőségeiről, feladatáról a megváltozott világban. Az esszé ma este A család idegen test vagy gerillabázis? címmel kerül a képernyőre a Duna Tv műsorában este 22.40 órás kezdettel.