Népszava, 1998. augusztus (126. évfolyam, 179–203. sz.)
1998-08-11 / 187. szám
6 1998. AUGUSZTUS 11., KEDD___________________ HÁTTÉR • . NÉPSZAVA Arctalan robbantak a pesti éjszakában A merényletek elkövetői legtöbbször éjjel vagy hajnalban dolgoznak Az elmúlt évek fővárosi robbantásainak hozzáférhető adataiból érdekes összefüggések olvashatók ki. Jól látható, hogy mely robbanóanyagok a legkedveltebbek, körülhatárolhatók a célpontok, kimutathatók a merénylők által kedvelt népszerűbb napszakok is. Kiderül, hogy mennyiért dobálóznak a gránáthajítók, illetve hogy mennyibe kerül a legdrágább robbantás. Egyes eseteknél kézenfekvő, hogy a tettes azonos, mások viszont egyértelműen kilógnak a maffiaháború sokat hangoztatott koncepciójából. A robbantgatás - a hétköznapi társalgáshoz hasonlóéal - egyfajta kommunikációs forma - véli a kriminálpszichológus. A robbantás tettesei általában nem kötődnek senkihez. Bizonytalanok, nem érzik képesnek magukat a hagyományos párbeszédre, ezért választják az attól radikálisan eltérő formát. A bombák révén „üzengetők’ jól megválasztják beszélgetőpartnerüket is.Kiválasztják a támadás helyét, idejét éscélpontját. Némelyek ügyelnek arra, hogy senki ne haljon bele akciójukba, mások a véletlenre bíznak egy esetleges sérülést, s akadnak olyanok, akik kifejezetten célszemély ellen támadnak. A robbantás egyébként csupán éz utóbbi évtizedekben lett ennyire népszerű Magyarországon. Míg a lülémyenes évek elején a túszejtés, később az emberrablás és a lőfegyveres,támadás nyokral legkedveltebb, mostanra a robbantás vált divatossá. A cselekménnyel együtt az elkövető személyisége is megváltozott. A tüszejtő például nyitott személyiség/ Nem .rejtőzik, rögtön megmutatja magát. A robbantó azonban, amíg tud, háttérben marad, utcábantalálható takarékszövetkezetet (1 milliót vitt el a tettes). Kirády Attila NÉPSZAVA Az elmúlt évek fővárosi robbantóinak körében a különféle házilag készítettbombák mellett a jugoszláv M75-öS i■ a magyar M42/48-as támadó nyeles gránát örvendett a legnagyobb népszerűségnek. Ezek a feketepiacon akár 30-70 ezer forintért is megkaphatók. Az olcsó ár többek között azzal magyarázható, hogy a jugoszláv gyártmányú fegyvereket (robbanóanyagokat, gránátokat) könnyen be lehetett szerezni a délszláv háború alatt. (Szempont az olcsóság mellett az is, hogy a kézigránátos merénylők nehezen beazonosíthatók. Nincs ujjnyom, hiszen a merénylő fegyvere használat közben megsemmisül.) Akik jobban bíznak magukban, mint a „bolti” áruban, leginkább csőbombát barkácsolnak. (Az esetek többségében lőportöltettel és időzítőszerkezettel felszerelve.) A csőbomba népszerűsége nem meglepő: ezek a fegyverek könnyen előállíthatók akár a háztartási boltokban fellelhető alapanyagokból. ■: Az egyik legeredetibb csőbombázó 1996-ban ügyködött Budapesten. Az IMA (Istenek Magyar Akarata) nevében, merénylő augusztusban egy pagotTrobbantott fel a Klauzál térén, októberben egy kukát a Wesselényi úton, s vélhetőleg ő felelt a december eleji Rákóczi úti robbantásért is. A bűntettek helyén üzeneteket is hagyott: a 047- Joker, illetve a 666-Fekete Felhő kódok azonban nem sokat mondtak az utána nyomozóknak. A kézigránátok és a csőbombák mellett az utóbbi időben népszerű fegyverré vált a Molotov-koktél. Tavaly harminc, Budapesten elkövetett robbantásos merénylet közül 11-et ilyen speciális benzinpalackkal követtek el. Molotovos akció okozta az egyik legnagyobb anyagi kárt is a fővárosi robbantások történetében. A Bajza utcai videotékában 1700 műsoroskazetta, illetve egyéb műszaki berendezés semmisült meg csaknem 8 millió forint értékben. Idén már egyre nagyobb hatékonyságú eszközökkel robbantanak a terroristák Átlagosan két kilogramm TNT hatóerejével megegyező robbanóanyaggal dolgoznak az elkövetők, szinte minden célpont ellen. Az Aranykéz utcai robbanás azonban e tekintetben is jelentősen túlhaladta a korábbiakat. A nyomozás megállapítási szerint csaknem hat kilogrammnyi robbanóanyag okozta a nyár közepi hatalmas detonációt. A melegfront kedvez a terroristáknak A megtámadott objektumok az esetek döntő többségében sikeres vállalkozók kezében vannak. Kedvelt célpontok az éjszakai bárok, az autókereskedések és nagy értékű gépkocsik (leginkább a Mercedesek, illetve a különböző terepjárók), illetve avállalkozók magánlakásai. A robbantásos merényletek általában az esti, éjszakai illetve a hajnali órákban történnek. (Ez esetben is kilóg a sorból az Aranykéz utcai merénylet, melyet fényes nappal követtek el.) A terroristák kedvelik a hétfői és a szerdai napot, de gyakran robbantanak a hét végén is. Érdekesség: a robbantások alatt legtöbbször melegfronti hatás érvényesül., Jellemző módon, az akcióknak általában nincsenek szemtanúi, s a kiszemelt áldozatok soha nem is sejtik, miért éppen ellenük irányult fegyveres támadás. (Még azok sem, akik többször éltek át kézigránátos merényletet.) A támadók legaktívabban tavaly június 5-én dolgoztak. Az autókereskedések ellen irányuló robbantássorozat hajnali három órakor kezdődött,ekkor a Jégcsap utcai használtautó-telepre dobtak kézigránátot az elkövetők. Háromnegyed óra múlva szintén kézigránát robbant az Erzsébet körúti autóskereskedésben, négykor pedig már a Miskolci úti telepre szállt a gránát. Négy óra öt perckor a Könyves Kálmán körúti kereskedésnél fejeződött be a sokak szerint összehangolt ámokfutás. Szemtanúk ez esetben sem voltak, a tettesek pedig nyom nélkül tűntek el. A robbantók leginkább kedvelt színhelye ennek ellenére nem egy autókereskedés, hanem a Király utca volt. Az itteni robbantásokra a sokszínűség jellemző. Egyetlen állandóságot a Halló bár jelenti, melyet már távirányított TNT-vel és motorkerékpárral eldobott kézigránáttal is támadtak. A legrobbanékonyabb fővárosi utcán ezen kívül röpítették levegőbe Mercédeszt (az április tizedikei detonációt követően az egyiptomi tulajdonos azt mondta, már nem az övé a kocsi), próbáltak megsemmisíteni vendéglátóipari egységet (április 14- én az Al-Amir török éttermet), s az is előfordult, hogy robbantással fenyegetőzve kirabolták egy, az Elsőként külföldiek haltak meg Az elmúlt négy év robbantásos merényletei kezdetben magyarok ellen irányultak. Az utóbbi időszakban azonban - főként a tavasszal kibontakozó arab-török viszály következtében -megszaporodtak a külföldiek elleni támadások is. Főként a külföldi kézben lévő autókereskedések (ilyen volt az arab kézben lévő Auto Super), illetve az éttermek (például a kínai Nagy Fal) váltak célpontokká, de gyakran robbantottak magyar rendszámú, ám külföldi tulajdonú autókat is. A fővárosi robbantások első halálos áldozatai szintén külföldről jöttek. Két éve október 13-án ,Mazo Dzo szlovák fiatalember éppen támadásba lendült a X. kerületi Vörös Dinka utcánál, amikor a nagy ható, erejű csehszlovák kézigránát felrobbant a kezében. Halálos kimenetelű volt tavaly januárban a VII. kerület Dózsa György út és Ajtósi Dürer sor sarkán lévő kínai Nagy Fal étterem elleni támadásis. Az M52/69-es jugoszláv kézigránát, melyet a WC-benhelyeztek el, azonnal megölte a tulajdonos feleségét és lányát A fővárosi robbantásos merényletek első magyar áldozataira ez év július közepéig „kellett várni. ” Az Aranykéz utcai robbantás - mely vélhetőlegBoros József vállalkozó ellen irányult — nem kímélte a közelben lévőket sem. A hatalmas, detonáció során meghalt két éppen ott sétáló járókelő, többen pedig súlyosan megsérültek. Ez voltegyébként a.budapesti robbantástörténelem legsúlyosabb akciója. Politikai robbanások Ettől az évtől kezdve - vélhetőleg a parlamenti választásoknak köszönhetően - megszaporodtak a politikai jellegű robbantások, illetve robbantási kísérletek is. Persze az első politikai jellegű pokolgépes merényletet követően - 94- ben a Parlament XV-es kapuja mellé időzített szerkezetet helyezett az elt követő - mára az ilyen jellegű támadások is egyre . .durvábbá váltak. Ennek eredményeképpen mostanra szinte mindegyik jelentősebb politikai erő irodája illetve pártháza ellen követtek el robbantási kísérletet,s két esetben konkrét személyt is megcéloztak a támadók. A politikai harcban a XV. és a XVI. kerület vezet. Robbantás tekintetében legalábbis. Négy ilyen jellegű merényletet - két SZDSZ-, egy MSZP-s iroda illetve a fideszes Szájer József lakása elleni támadás - ugyanis ezekben a kerületekben követték el. (A politikai robbantók úgy tűnik kedvelik a külvárosi légkört, mivel robbantották a Nagytétényi úti MDF székház ellen, is.)‘ A székházak támadói kezdetben a házi készítésű csőbombákkal próbálkoztak. Ilyeneket helyeztek el a Köztársaság, téri, Hartyán közi SZDSZ-es, illetve a Rákosfalva- parki MSZP-s irodánál is. Az első két esetben sikertelenül, mert detonációk előtt mindig felfedezte valaki a bombákat (a Köztársaság téri irodánál, ugyan csak két perccel a robbanás előtt- hatástalanították a tűzszerészek a bombát). A kisgazdák Belgrád rakpartiépülete elé viszont már komolyabb robbanószerkezetet - 9 rúd danubitot - helyeztek el az elkövetők. Ezt még robbanás előtt fel-, fedezték. Nem úgy, mint a Fidesz Lendvai utcai székházát tönkretevő , 1 kilogramm TNT-iek megfelelő robbanóanyagot. Ez felrobbant, mielőtt észrevették volna . A politikai robbantások történetében most fordult elő először, hogy a bombatámadás közvetlenül a pártszemélyiség ellen irányult. A két esetet, csupán az különbözteti meg egymástól, hogy Torgyán József otthon tartózkodott a lakása felrobbanásakor, Szájer Józsefet viszont nem találta lakhelyén a nagy erejű detonáció. Ennek ellenére a kisgazda pártvezér nem sérült meg a detonáció miatt. Nincsenek tettesek A robbantások elkövetőit, illetve a megbízóikat csak 'Biz esetek kis százalékában sikerül!' elfognia a rendőrségnek, bár úgy tűnik, végre néhány, nagy hal is horogra akadt aközelmúltakban. Az elfogások tavaly január 17-én kezdődtek, mikor elkapták a tavaly januári adyligeti robbanás elkövetőit.. (A gránátdobáló fiatalemberek segítették a rendőrök munkáját, mivel röviddel tettük elkövetése után visszatértek a helyszínre). Az elkövetők bevallották, hogy 100 ezer forintért vállalták el. N. Ferenc építési vállalkozó telephelyére 175 gránátot dobnak. .... Szintén év elején iserrerültek rendőrkézre az Erzsébet téri robbantók. A két gyanúsított fiatalember - egyiküket emberrablásért tartóztatták le - elismerték tettüket,, de nem voltak hajlandóak,megnevezni megbízójukat. Azt azonban elmondták, 300 ezer forintot kaptak a játékautomatákat üzemeltető M. Árpád Mercédeszének január végi felrobbantásáért. (Ezzel az üggyel hozzák összefüggésbe a korábban, Bécsből más bűncselekményekért hazahozott, T. György személyét is, akinek a napokban meghosszabbították az előzetes letartóztatását). Nincs már szabadlábon a rákosfalvai csőbomba készítője, s a Black Rouge elleni kézigránátos merénylő sem. A munka nélküli fiatalembert, aki csaknem 300 ezer forintért vállalta az éjszaki szórakozóhely elleni támadást, a járókelők majdnem a helyszínen fogták el. Akkor azonban elszökött, s csak a tavalyi év közepén ütött rajta a rendőrség. Elfogták a kínai Nagy Fal étterem merénylőit is, s úgy tűnik, jól halad a nyomozás az Aranykéz utcai robbantás tekintetében is. A legnagyobb fogást ennek ellenére az idei nyár hozta. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság a Paisszentlászlón és Leányfalun több kilogrammnyi robbanóanyaggal töltött kész pokolgépet, félkész bombákát,, robbanóanyagot. (főként az utóbbi időben igen kedvelt danubitot), valamint egyéb fegyvereket, többek között M 75 és M52 kézigránátokat foglalt le. Találtak olyan eszközöket is melyek egyértelműen bombakészítésre használhatók. A rendőrség körülbelül 5-10 fővárosi robbantással hozta összefüggésbe a letartóztatott négy külföldi állampolgárt. A fogás valóban nagy volt, de úgy látszik, ez sem rendítette meg különösebben a robbantókat. Van még muníciójuk elég. Mindezt az Aranykéz utcai eset igazolja leginkább. A Szépvölgyi úton kerékpárhoz kötözött pokolgép lépett működésbe Király utca: a merényletek kedvelt színhelye Szalmás Péter felvétele Beliczay László felvétele 10*A Élelmiszerek, mezőgazdasági termékek (leginkább a nitrogéntartalmú műtrágyák), hajfestékek egyaránt alkalmasak házi gyártmányú robbanóanyagok készítésére. Már azis detonációhoz vezethet, ha közönséges szappant keverünk bárhol megvásárolható üzemanyaggal, például gázolajjal. Az élelmiszerek közül a porszemanyagok - liszt, tejpor, kakaó, keményítő - levegővel keveredve okozhatnak robbanást. A tapasztalatok szerint egy épület felrobbanó minden 1000 köbméter térfogatára 25 kilogramm liszt, gabonakeményítő stb., illetve 5 liter benzin vagy kerozin szükséges. A robbanást beindító töltetnek 1-2 kg-nak kell lennie ahhoz, hogy a levegőben szétszóródjon és meggyújtson 25 kilogramm száraz port, vagy 5 kilogramm folyékony üzemanyagot. A mezőgazdaságban használatos műtrágyák szintén alkalmasak bomba gyártására. Leginkább a pétisó veszélyes, mivel ezen nitrogéntartamú vegyületekből könnyen nitroglicerin állítható elő. A porokat és vegyi anyagokat az esetek döntő többségében elrejtve, valamilyen tárgyba elhelyezve robbantják fel az elkövetők. A házilag elkészített bombák burkolatát a háztartásokban megtalálható csövek (pl. vízvezetékeső) alkotják. A burkolat sok esetben a robbanóanyag fojtását és a nagyobb repeszhatást szolgálják. (Szakértők szerint szinte mindent fel lehet használni robbanóanyag vázaként. Csupán arra kell ügyelni, hogy az adott tárgy ne lógjon ki a környezetéből.) A csőbombák késleltetését leginkább gyújtózsinórral, végzik. A módszer egyszerű: mire a zsinór végigég, a bomba felrobban. Ennél sokkal „korszerűbb" eszköz is készíthető ruhacsipeszből és cigarettából. A késleltetési időt a cigaretta égési hosszának változtatásával lehet szabályozni.