Népszava, 1998. augusztus (126. évfolyam, 179–203. sz.)

1998-08-11 / 187. szám

NÉPSZAVA DOBOZOLQ. Pipafüst Bori Erzsébet írása. g a NÉPSZAVÁNAK ■ Egyszer volt, hói nefogotti vágyálmaink. dicső kora,ta hetvenes évek. A gyarapo­dást^ a mellkastól lefelé, eső testrészek izmosodásának időszaka, amikor ritegátött a Szív ,és megállt az esz.­­ Szemünket telkekre.­vetet­­tüktts önként feledtük a parcellákat. Az örökkéva­lóság lett a legmateria­listább gondolat. Minden háztartásba televízió költö­zött, az Orion és a Videoton párharca­ a napnál fénye­sebbért bizonyította,­ hogy a szocialista szabadverseny nap­jából vasabroncs. Hétf­ő­főn,ugyan adásszünet volt, de beindult a kísérleti üres adás, és az­­élelm­es kiseok­­berpek népi, okozott külö­nösebb­­ goridot -pult alól beszerezni a hiánycikknek számító adaptert - ő véli az élet* királya." Kezdetét vette-az örök-­­kéválóságról" cs­ak at­nyit, hogy íme,, m­a is fejből idé­zett - a magyar televíziózás történetének- eladdig -leg­­hosszabb filmsorozata, a 36 epizódból álló Maigret­ fel­ügyelő.­­ Rücskös falon gyű­ 1 fa sercent, szakértőv­két gyújtott pipára, „és felhang­zott, a későbbi­ évek lávánk­ságműsorainak kedvenc melódiájává Maigret­ zenél­je. Georges Simenon párizsi történetének angol adaptá­ciója minden szinten bejött. Az iszákos .és ..dohányos rendőrtisztviselő megfor­­málója, Rupert Davies cso­­dás alakítást nyújtott. Pe­dig az impozáns Simenon­­életmű az első mozduló kép megjelenésétől, a mai napig a filmkészítők érdeklődésé­nek stühtetett terepe, kü­lönös’ tekintettel a detektív­­históriákra. Jean Gabintől Heinz Rührmannig minden bizonyos kort és bizonyos testsúlyt­­elérő színművész.­ fontosnak érezte rágyújtanre­l , a ’ pipára, míg­ a konyhára*; bef­ordult­i maximum a 7-es­ busznak maradt érdekes. . Elég az hozzá,­hogy Rupert Davies produkcióját sem előtte, sem utána még csak megközelítenie­­sem sike­rült'senkinek Nincs ez módként az Még és most tárgyalt soroza­ *­tunk esetében "sem, noha ’ Brúnó Cremer' személye igencsak körültekintő és érzékeny választás. Az utóbbi évtizedekben csön­desebb korszakát élő fran­cia művész,, a kommersz­ filmgyártás keresett ka­rakterszínésze úgyszólván, maga áll ideális médium. És mégis - vagyis mégse. Rupert Davies nem magas-’­ra tette a lécet, hanem el­vitte magával. (Egyébként nem ez volt az egyetlen ilyen­ jellegű merénylete: a Háború és béke - szintén angol tévészéria — idős Rosztov grófja ugyancsak megnehezítette, ne szépít­sük, lehetetlenné tette ,az utána jövők dolgát.)­­• • EZ az éppen tízeszten­dős próbálkozás egyébként . Cremer kiválasztásán túl is igyekezett felnőni a fel­adatkor: a francia film­­­rendező-társadalom mél­tán becsült szakmunkásait egységes, ám kontúr­os struktúrába helyező kita­­láltság­ meglelte napjaink táján e egyetlen lehetséges megközeltését, miszerint a ■­ihm hangsúlyozottan dísz­­kretvilágként tárja elénk a korabeli Párizst. A külsők is észrevehetően műterem­ben játszódnak, a kocsma­­pultok ábszintjeit sem az igazi, hanem a nevezett ital hatása­ alatt álló impres­­­­­szionistáktól vászonra hal­­lucinált­ szülét mutatják. Világos­­ beszéd:­­ Párizs a fejünkben, a szívünkben, a lelkünkben az, ami, nem pedig a filmek­­valóságos kockáik. Plánéltem a soly­mári vasútállomáson, ahol­­az’ ezti- nekünk - éppen megelőző ugyancsak an­gol , sorozat, a nagynevű Michael Gambon Maigret­­je, próbálta eladni­ Melles­leg ők sem az első filmké­szítők, akik Budapesten keresték Párizst, Magyar­­országon a korabeli franci­át. De-'hagyjuk ezt, szegény G­ambqu, tényleg azt sem tudta,­ hol van.- A Bakony non lett az ő Párizsa. . Pedig a gondolat figye­­lemre méltó, sőt vonzó is: lelassulni másfél órára, megállni egy calvadosra, imaíj szemmel­­ bocsánatos- i barankr-py amáei' tjelb­olyano'­­gamj Emlékeink, olvaS° máhyélményeink papírma­­sé-Párizsában, afféle álru­hás' Pátyomkinként, akik tévét nézve amúgy is va­gyunk.’ Mégis ez a szép, óvatost, hangulatvilágítású kaland v most legfeljebb egy újszülöttnek sikerülhet. .SMS, akik láttuk Daviest, csak reménykedhetünk, hisz a­ honi televíziózás épp­­ az ismétlések­ áradatának koráb­lkhátha Princ, Bors meg Sóvá doktor távoztá­­val, újra kerül egy pohár pemet az asztalunkra.. Bár meglehet, akkor majd csa­lódunk egy nagyot. B KULTÚRA 1998. AUGUSZTUS 11., KEDD 13 Aki kiadná az évszázad regényét Egyes József a Igazai „könyvszakma kis öregje”, a K. u. K. Kiadó vezetője Különös szakmai önélet­írás olvasható folytatás­­okban az Könyvhét című­ kulturális, kétheti lap ha­sábjain. Köves József, a K. u. K. Kiadó vezetője - aki hatvanesztendős lété­re nem kis öniróniával „a könyvszakma kis öregjé­nek” nevezi magát - sze-., mélyes krónikájában föl­idézi, milyenek voltak a hatvanas-hetvenes évek­ben az állami monopóli­umban levő magyar könyvkiadás és -terjesztés hétköznapjai. Magánéletét, ugyanis szorosan összefog­­ódott hivatásával. Valachi Anna NÉPSZAVA ■ Egyelőre töredékes a szub­jektív memoár, s gyanítha­tóan nem is válhat egyha­mar olyasfajta kortörténeti jelentőségű alapművé, mint a szerző egykori szakdolgo­zata, melyben könyvtár sza­kos egyetemi hallgatóként az Ünnepi Könyvhetek első , ötven esztendejének tör­ténetét dolgozta fel. Most azonban úgy érzi: szelet vet­ne, ha mindarról beszámol­na, amit az utóbbi két-há­­rom évtizedben átélt, hiszen túl sok régi kolléga érzé­kenységét sérthetnék a fél­­múltra vonatkozó emlékei. Mesélni azonban szívesen és színesen mesél az életé­ről. Kedélye irigylésre mél­tó: le sem tagadhatná, hogy kölyökkorában a Szabad Száj című pesti vicclap volt egyik kedvenc olvasmá­nya. Ma azzal büszkélke­dik, hogy Guinness-rekord­­nak beillő mennyiségű, 8800 vic­cet­ gyűjtött össze, melyek a Nagy vicckönyv köteteiben és CD-ROM-on is olvashatók. - !­íG^ér^^omhttí''i%ágm8i; m­á5^kiszfíftv évtizedeken át írt is különböző lapokba, újságokat szerkesztett. Iga­zi hivatását azonban a könyvszakmában találta meg, úgy is mint író, hiszen tíz kötete­­ regénye, elbe­szélése, mesejátéka, riport­­könyve­­ jelent meg har­­­­minc év alatt. Eleinte az Ál­­­lami Könyvterjesztő Válla­lat propagandistája volt, s több mint tíz éven át oktat­ta azt a táppótlást a könyv­­kereskedelmi szakiskolá­ban. A nyolcvanas évek óta csalódottan tapasztalja, hogy eltűntek tanítványai a könyvszakmából. A­ gene­rációváltással új arcok, új mentalitás jelent meg­, so­­­kan kihasználták a hirtelen könyv- és információéhsé­get, gyorsan meg akartak (és meg is tudtak) gazda­godni, anélkül, hogy fogal­muk lenne arról, mit is árulnak tulajdonképpen.­­ Mária Terézia korában, volt egy olyan császári-kirá­lyi rendelet, hogy csak az lehet könyvárus Magyaror­szágon, aki legalább két ide­gen nyelvet beszél Hol va­gyunk ma ettől? - füstölög. A politikai rendszervál­tást megelőző években, egyébként tagja volt az első magán-könyvkiadói vállal­kozásnak. 1982-ben bará-­­­taival megalakította az Edi­­tory gazdasági munkakö­zösséget.­­ Ngm .vett könyvkiadási jogúnk. CSak közreműköd- ■ hettünk 9é^y-^^ 9rmi gon­dozásában. Vagyis a mun­kát teljes mértékben mi csináltuk, a bevételnek azonban csak kis hányadá­ból részesültünk. A­­Minisz­­térium Kiadói Főigazgató­sága rossz szemmel nézte a magánvállalkozást. Ma már talán hihetetlenül hangzik, de volt egy be­tiltott szakácskönyrvünk, Szántó Péter receptjeivel­ megjelentettünk­ egy­ kínai szakácskönyvvet ötvenezer példányban. A Kiadói Fő­­igazgatóság hatásköri sza­bálytalanságra hivatkozva betiltotta a lapengedéllyel kiadott szakácskönyveddé nem tudták összeszedni­ az üzletekből, mert addigra valamennyi gazdára talált. Ma már nem gondolkodha­tunk ilyen nagy példány­­számokban: az is csoda, ha ■ valamit négyezer­­példány­,­ban el lehet adni... A magánkiadóban kez­dettől fogva a függetlenség jelentette számára a vonz­erőt. Kevesen tudják, hogy a történelmi képzettársítá­sokat elindító kétszemélyes K. u. K. Kiadó nevének je­lentése: Köves és Köves - azaz a tulajdonos-házaspár nevének rövidítése,. Irodá­­jukban egy egész szekrényt­­ töltenek meg a hat év alatt kiadott­ , nem egy eset­­­­ben sokadik, kiadásban is elkelt-könyveik. Ősszel el­érik a századik kiadott ismö­­tetét. Az utánnyomásokig , együtt ez 80-85 faá­vakjot jelent, illemtanköny­vtől az orvoskrimikig, versanto­­lógiától az írómonográfiá­ig számos műfajban. .Kö­ves József láthatóan büsz­­ke erre a sokféleségre:"­­ Tematikailag nagyon változatosak a kiadványa­ink, akárcsak az Európa Kiadóé; mi is ^igyekszünk minden rétegn^és minden igénynek megfelelni Szere­tem feltalálni, mi tetszik majd az olvasóknak. Ho­n félek a könnyebb műfa­joktól sem. Van persze a könyvkiadásnak­ egy bizo­nyos alsó szintje, amelyet nem kívánok megütni. Sze­­­retném viszont megütni, a felsőt, de ahhoz nincs elég pénzünk. Mindig ki kell olyasmit találnom, aminek esélyem van a közönségsiker­­re. Arra mindig büszke vol­­tam, hogy nehéz helyzetben tudok újítani, váltani. Beszélgetésünk végére „a könyvszakma kis öregje” szenzációs bejelentést tar­­tonak­­ Megtaláltam az évszá­zad magyar nagyregényét, amelyet Hans Habe írt­, né­metül, Ilona címmel. Ez a Buddenbrook-ház magyar megfelelője: száz­­év ma­­gyar történelme van bele­­sűrítve egy­ magyar család sorsán keresztül. Magyar­­országon játszódik, a re­gény, a múlt század Nagy­­ly Magyarországán, a Monar­chia viszonyai között kLiP aőcsk' "álóVál ez a rompást igazi K. K.-regény - töb­bek között ezért is verfi a szívügyem. Mindenki azt állítja, aki olvasta, hogy remekmű: Zilahy Lajos A Dukayak című regényének­ színessége és az Elfújtat a szél lebilincselő olvasmá­nyossága együtt van meg benne. Legalább egym­ilió forintot kellene összeszed­ni ahhoz, hogy ennek a 800 oldalas könyvnek a leforr­díttatására és kiadásba vállalkozzunk, de nagyon fontos lenne, hiszen mégis­csak, egy magyar témájú regényről van szó.­ .. Köves József, aki büszke arra, hogy nehéz helyzetekben mindig tudott váltani Cseke Csilla felvétele PEPSI-SZIGET ’98_________________________ Új (hiányzó) és régi sztárok A nagy forróságban egy korsó, hideg pörm­ekő sem tud ellenállni. Tovább fo­kozza vágyát a nedű iránt a kimérés falára kitűzött pa­pír, amely szerint híressé­­gek ,gógpolják a folyékony kenyeret. S ott van köztük a kedvence, Eszenyi Enikő is. Az ő kedvéért hajlandó várni is. S bár tudja, hogy a tündérek­ gyakorta, szeszé­lyesek, Énes elmaradt csa­polása keserű szájízt hagy­ benne maga után. Bánatá­ban a Bungge Jumping felé veszi az útját, s már csak a szédítő magasságban hasít belé a felismerés: egyetlen nő miatt sem érdemes a mélybe vetnie­­ magát. Csakhogy innen már nincs visszaút. Fél óra szédelgés, émelyítő érzés az agyban. A másnapi ébredés sem hoz örömet. Szomszédsá­gában jajveszékelő sziget­­lakók, sátruknak az éjjel lába kelt. A helyszínre ér­kező szigeti rend­őr állítá­sa szerint ez az első ilyen eset idén, nem is érti, hogy történhetett. Még az is megfordul a fejében, hogy az előző esti mulatozás mi­att csupán eltévesztették a lakók a helyes irányt. Most jönne jól az első na­pi dobolás, de a World Music sátra azóta csak la­posodik. Marad hát a nosz­­­talgiasátor, ahol ázott (sze­mű) emberek egymást túl­kiabálva éneklik Aradszky Laci dalait. Újra sztár az édes Piroska, s a Kormosék „azért vagyok ilyen kövér, mert az asszony mással kefél” refrénű dala után már azon sem csodálkozik, hogy miért ilyen sok a nagy hajú, kövér ember széles e hazában. Drelyó Ágnes Programajánlatunk mára Nagyszínpad: 16.30 - Pablo Hunny + Quimby 19.30 - Irigy Hónaljmirigy 21.00-Green Day Z+ Színpad: 00.00 - Nevergreen 01.00 - Mindcrime Blues-Rock Színpad: 00.30 - Felkai Jám 03.00 - Riverside Wanted Színpad: 23.00 -Tax free 02.00 - Venus Girls Bahia Színpad: 22.00 -- P. G. csoport 02.00 - De la Danube (Baszkföld) World Music Fesztivál: 20.00 - Flamenco Táncbemutató 20.30 - Rece-Fire 22.30 - Voodoo Gang Banán Színpad: 18.00 - Testi Egyenleg 21.00 - a Füsti Balogh Gábor zongoraverseny nyertesei (Balázs József trió, Oláh Cumó Árpád, Patai György) : 22.30 - Cumo Quartett feat., Tony Lakatos Pesti Est Színpad: 18.00 - Mlazma 22.30 - UP! Szigeti Sörsátor: 23.00 - Harangozó Teri - Payer András ír Színpad: 19.00 - Green Beer Szabadegyetem: 15.30 - Tillmann József A. (filozófus): „A Világ közelebb van, mint gondolná.” A távolság és az utazás mítosza. 20.00— Heller Ágnes (filozófus, akadémikus): Eszményképek az Etikában. Színház Sátor. 19.00 - Vadsanzon est - Csókgalery (Kamondi Imi és barátai) 21.00 - Agyvihar. Koreográfia: L1 (Szabó Réka, Berger Gyula, Hargitai Ákos) Perf­ormance-Karnevál: 19.00 - Szerelemtüntetés Fáklyafényben. Néma demon­stráció, hangok nélkül. Részt­vevők: a Sziget lakói és néhány „HŐS" szerelmes. Tilos Rádió Sátor: 19.30 - Beáta és a Budapest Jazz Quartett - live act (sanzonok) 21.00 - Dieb13-Sub (A-H) - live act 22.00- Party DJ.: Lakilux, Lee’ngum, Gonnok, Randolph RÖVIDEN Akvarellek, olajképek Bata Mihály festményei­ből ; nyílik tárlat ma délután 5 órakor Kis­pesten, a Nagy Balogh János kiállítóterem­­ben (Bp. XIX., Temp­lom tér). A tiszaföld­­vári születésű, színházi díszletfestéssel is fog­lalkozó, akvarelleket és olajképeket festő képzőművész tárlatát Resánszky Mária nyitja meg. A kiállítás szep­tember 4-ig hétközna­pokon 10-18 óra közt, illetve szombaton 9-13 óra közt látogatható. Turandot a BUDAfESTen Puccini Turandot című operáját láthatja-hall­­hatja ma este az Ope­raház közönsége a BU­­DAfEST Nyári Opera- és Balettfesztivál kere­tében. Az előadást Ko­­valik Balázs rendezte, a fő­szerepekben Feke­­te Veronika, Bándi Já­­nos, Kováts Kolos és Pitti Katalin lép a köz­zönség elé. Ecseri lakodalmas Az Állami Népi Együt­­tes ma este 8 órakor a Rábai Miklós rendezte híres Ecseri lakodalmas című műsorával lép fel a Budai Vigadóban. A zenekart­ Oláh Jenő "prímás­­vezeti. Beszélő ritmusok A jamaicai eredetű reg­­gae-muzsika egykori bálványát, az 1981-ben, 36 éves korában elhunyt Bob Marleyzt, láthatják ma este 23.50 órától a­­ Duna Televízió nézői a Beszélő ritmusok film­­soroz­at­ keretébett. A reggae cím­ű német fil­­­met Peter­ Spielman­n rendezte­­m . Lézerkoncert Mozart-muzsikára Mozart Kis éji zenéjére galaktikus lézershow-t mutat be ma este fél öí­kor a’ Lézerszínház a népligeti Planetáriumban. Macskazene az erdőben A Zalaegerszegi Erdei Színházban ma este fél 9-kor a Horváth-Me­­ző-Varga szerzőhármas Macskazene című tánc­drámáját adja elő a Za­la Táncegyüttes. (Eső­nap augusztus 12.) Nosztalgiasláger-fesztivál A jegyeket csakis a Sláger Rádióban lehet megnyerni NÉPSZAVA-információ A Sláger Rádió egyedülálló fesztivált szervez: szeptem­ber 12.-én a BS-ben olyan világhírű együttesek, illetve, előadók lépnek színpadra, min­t a Boney M, a Hot Chocolate, Kovács Katik­a, Herman’s Hermits, Aradsz­ky László, Gerry and the Pacemakers, a Neoton, Chris Norman. Az Omega, amely négy év óta nem játszott ha­zai közönség előtt, sántán elfogadta a meghívást.­­A fesztiválra a belépője­gyeket nem lehet megvá­sárolni, azokat kizárólag a Sláger Rádióban lehet megnyerni. Reggel 6 óra és éjfél között óránként több alkalommal nyílik mód arra, hogy a hallgatók je­gyeket nyerjenek. Ehhez semmi mást nem kell ten­niük, mindössze - ha sike­rül tizedikként felhívniuk a stúdiót - el kell monda­niuk a rádió szlogenjét: „Sláger Rádió, a 60-as, 70- es évek legnagyobb sláge­rei, éjjel-nappal”. Érik a XXI. század zenéje (Folytatás az 1. oldalról) - Feladta? - Semmit nem adtam fel. Készül a zöldkártyám, a kinti hivatalos munkavál­lalási engedélyem, s lehet, hogy újra kimegyek. Nem akarok erőszakoskodni a sorssal, de most töltöttem be az ötvenötödik életéve­met, és úgy gondolom, eb­ben a korban már el kell számolnia az embernek a tehetségével, a pályájával, és az érdekei szerint valós döntéseket kell hoznia. Ismét válaszúton vagyok: igazából nem tudom, hogy menjek vagy maradjak.­­ Nem gondolja, hogy mostanában már itthon is több lehetőség nyílik a dzsesszmuzsikusok szá­mára? ■ - Nem ezt tapasztalom. Az utóbbi években a ma­gunk megmutatásának esé­lye i’minimálisra csökkent. Fellépési, lemezkészítési lehetőség alig van. Buda­pesten­­ egyetlen­­ igazi dzsesszmub működik, az egyetemi, ifjúsági klubok pedig annyira pénztelenek, hogy nem tudnak vendége­ket hívni, így idehaza az embernek mind a szakmai fejlődése, mind a megélhe­tése bizonyrtalanná vált. - Hogyan képzeli a saját zenei fejlődését, milyen újdonságok izgatják? - A már említett bi­­zonytalanságérzésem el­lenére rengeteg tervem van. Lendvay Kamilló ze­neszerző írt zongoradara­bokat a számomra, ezeket akarom ősszel bemutatni. Egy cigány opera kompo­nálása­ is foglalkoztat, de erről még tárgyalnom kell Lakatos Menyhérttel, aki a szöveget írná. - Milyen zenei tendenci­ákat tapasztalt az Egye­sült Államokban? - Óriási divat az úgyne­vezett világzene, vagyis a pop és a folk ölelkezése. Úgy gondolom, valami ilyesféle irányú fejlődés vár a muzsikára az előttünk ál­ló évtizedekben. Meggyő­ződésem szerint a XXI. szá­zad zenéje a klasszikus ze­nének, a folknak, a popnak és a dzsessznek valamiféle ötvözete lesz, egy általunk ma még el sem képzelhető új és gazdag műfaj, amely képes lesz teljes érzékeny­séggel kifejezni a jövő szá­zad emberének érzéseit.

Next