Népszava, 1998. augusztus (126. évfolyam, 179–203. sz.)
1998-08-11 / 187. szám
NÉPSZAVA DOBOZOLQ. Pipafüst Bori Erzsébet írása. g a NÉPSZAVÁNAK ■ Egyszer volt, hói nefogotti vágyálmaink. dicső kora,ta hetvenes évek. A gyarapodást^ a mellkastól lefelé, eső testrészek izmosodásának időszaka, amikor ritegátött a Szív ,és megállt az esz. Szemünket telkekre.vetettüktts önként feledtük a parcellákat. Az örökkévalóság lett a legmaterialistább gondolat. Minden háztartásba televízió költözött, az Orion és a Videoton párharca a napnál fényesebbért bizonyította, hogy a szocialista szabadverseny napjából vasabroncs. Hétfőfőn,ugyan adásszünet volt, de beindult a kísérleti üres adás, és azélelmes kiseokberpek népi, okozott különösebb goridot -pult alól beszerezni a hiánycikknek számító adaptert - ő véli az élet* királya." Kezdetét vette-az örök-kéválóságról" csak atnyit, hogy íme,, ma is fejből idézett - a magyar televíziózás történetének- eladdig -leghosszabb filmsorozata, a 36 epizódból álló Maigret felügyelő. Rücskös falon gyű 1 fa sercent, szakértővkét gyújtott pipára, „és felhangzott, a későbbi évek lávánkságműsorainak kedvenc melódiájává Maigret zenélje. Georges Simenon párizsi történetének angol adaptációja minden szinten bejött. Az iszákos .és ..dohányos rendőrtisztviselő megformálója, Rupert Davies csodás alakítást nyújtott. Pedig az impozáns Simenonéletmű az első mozduló kép megjelenésétől, a mai napig a filmkészítők érdeklődésének stühtetett terepe, különös’ tekintettel a detektívhistóriákra. Jean Gabintől Heinz Rührmannig minden bizonyos kort és bizonyos testsúlytelérő színművész. fontosnak érezte rágyújtanrel , a ’ pipára, míg a konyhára*; befordulti maximum a 7-es busznak maradt érdekes. . Elég az hozzá,hogy Rupert Davies produkcióját sem előtte, sem utána még csak megközelíteniesem sikerült'senkinek Nincs ez módként az Még és most tárgyalt soroza *tunk esetében "sem, noha ’ Brúnó Cremer' személye igencsak körültekintő és érzékeny választás. Az utóbbi évtizedekben csöndesebb korszakát élő francia művész,, a kommersz filmgyártás keresett karakterszínésze úgyszólván, maga áll ideális médium. És mégis - vagyis mégse. Rupert Davies nem magas-’ra tette a lécet, hanem elvitte magával. (Egyébként nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű merénylete: a Háború és béke - szintén angol tévészéria — idős Rosztov grófja ugyancsak megnehezítette, ne szépítsük, lehetetlenné tette ,az utána jövők dolgát.)• • EZ az éppen tízesztendős próbálkozás egyébként . Cremer kiválasztásán túl is igyekezett felnőni a feladatkor: a francia filmrendező-társadalom méltán becsült szakmunkásait egységes, ám kontúros struktúrába helyező kitaláltság meglelte napjaink táján e egyetlen lehetséges megközeltését, miszerint a ■ihm hangsúlyozottan díszkretvilágként tárja elénk a korabeli Párizst. A külsők is észrevehetően műteremben játszódnak, a kocsmapultok ábszintjeit sem az igazi, hanem a nevezett ital hatása alatt álló impresszionistáktól vászonra hallucinált szülét mutatják. Világos beszéd: Párizs a fejünkben, a szívünkben, a lelkünkben az, ami, nem pedig a filmekvalóságos kockáik. Plánéltem a solymári vasútállomáson, aholaz’ ezti- nekünk - éppen megelőző ugyancsak angol , sorozat, a nagynevű Michael Gambon Maigretje, próbálta eladni Mellesleg ők sem az első filmkészítők, akik Budapesten keresték Párizst, Magyarországon a korabeli franciát. De-'hagyjuk ezt, szegény Gambqu, tényleg azt sem tudta, hol van.- A Bakony non lett az ő Párizsa. . Pedig a gondolat figyelemre méltó, sőt vonzó is: lelassulni másfél órára, megállni egy calvadosra, imaíj szemmel bocsánatos- i barankr-py amáei' tjelbolyano'gamj Emlékeink, olvaS° máhyélményeink papírmasé-Párizsában, afféle álruhás' Pátyomkinként, akik tévét nézve amúgy is vagyunk.’ Mégis ez a szép, óvatost, hangulatvilágítású kaland v most legfeljebb egy újszülöttnek sikerülhet. .SMS, akik láttuk Daviest, csak reménykedhetünk, hisz a honi televíziózás épp az ismétlések áradatának koráblkhátha Princ, Bors meg Sóvá doktor távoztával, újra kerül egy pohár pemet az asztalunkra.. Bár meglehet, akkor majd csalódunk egy nagyot. B KULTÚRA 1998. AUGUSZTUS 11., KEDD 13 Aki kiadná az évszázad regényét Egyes József a Igazai „könyvszakma kis öregje”, a K. u. K. Kiadó vezetője Különös szakmai önéletírás olvasható folytatásokban az Könyvhét című kulturális, kétheti lap hasábjain. Köves József, a K. u. K. Kiadó vezetője - aki hatvanesztendős létére nem kis öniróniával „a könyvszakma kis öregjének” nevezi magát - sze-., mélyes krónikájában fölidézi, milyenek voltak a hatvanas-hetvenes években az állami monopóliumban levő magyar könyvkiadás és -terjesztés hétköznapjai. Magánéletét, ugyanis szorosan összefogódott hivatásával. Valachi Anna NÉPSZAVA ■ Egyelőre töredékes a szubjektív memoár, s gyaníthatóan nem is válhat egyhamar olyasfajta kortörténeti jelentőségű alapművé, mint a szerző egykori szakdolgozata, melyben könyvtár szakos egyetemi hallgatóként az Ünnepi Könyvhetek első , ötven esztendejének történetét dolgozta fel. Most azonban úgy érzi: szelet vetne, ha mindarról beszámolna, amit az utóbbi két-három évtizedben átélt, hiszen túl sok régi kolléga érzékenységét sérthetnék a félmúltra vonatkozó emlékei. Mesélni azonban szívesen és színesen mesél az életéről. Kedélye irigylésre méltó: le sem tagadhatná, hogy kölyökkorában a Szabad Száj című pesti vicclap volt egyik kedvenc olvasmánya. Ma azzal büszkélkedik, hogy Guinness-rekordnak beillő mennyiségű, 8800 viccet gyűjtött össze, melyek a Nagy vicckönyv köteteiben és CD-ROM-on is olvashatók. - !íG^ér^^omhttí''i%ágm8i; má5^kiszfíftv évtizedeken át írt is különböző lapokba, újságokat szerkesztett. Igazi hivatását azonban a könyvszakmában találta meg, úgy is mint író, hiszen tíz kötete regénye, elbeszélése, mesejátéka, riportkönyve jelent meg harminc év alatt. Eleinte az Állami Könyvterjesztő Vállalat propagandistája volt, s több mint tíz éven át oktatta azt a táppótlást a könyvkereskedelmi szakiskolában. A nyolcvanas évek óta csalódottan tapasztalja, hogy eltűntek tanítványai a könyvszakmából. A generációváltással új arcok, új mentalitás jelent meg, sokan kihasználták a hirtelen könyv- és információéhséget, gyorsan meg akartak (és meg is tudtak) gazdagodni, anélkül, hogy fogalmuk lenne arról, mit is árulnak tulajdonképpen. Mária Terézia korában, volt egy olyan császári-királyi rendelet, hogy csak az lehet könyvárus Magyarországon, aki legalább két idegen nyelvet beszél Hol vagyunk ma ettől? - füstölög. A politikai rendszerváltást megelőző években, egyébként tagja volt az első magán-könyvkiadói vállalkozásnak. 1982-ben bará-taival megalakította az Editory gazdasági munkaközösséget. Ngm .vett könyvkiadási jogúnk. CSak közreműköd- ■ hettünk 9é^y-^^ 9rmi gondozásában. Vagyis a munkát teljes mértékben mi csináltuk, a bevételnek azonban csak kis hányadából részesültünk. AMinisztérium Kiadói Főigazgatósága rossz szemmel nézte a magánvállalkozást. Ma már talán hihetetlenül hangzik, de volt egy betiltott szakácskönyrvünk, Szántó Péter receptjeivel megjelentettünk egy kínai szakácskönyvvet ötvenezer példányban. A Kiadói Főigazgatóság hatásköri szabálytalanságra hivatkozva betiltotta a lapengedéllyel kiadott szakácskönyveddé nem tudták összeszedni az üzletekből, mert addigra valamennyi gazdára talált. Ma már nem gondolkodhatunk ilyen nagy példányszámokban: az is csoda, ha ■ valamit négyezerpéldány,ban el lehet adni... A magánkiadóban kezdettől fogva a függetlenség jelentette számára a vonzerőt. Kevesen tudják, hogy a történelmi képzettársításokat elindító kétszemélyes K. u. K. Kiadó nevének jelentése: Köves és Köves - azaz a tulajdonos-házaspár nevének rövidítése,. Irodájukban egy egész szekrényt töltenek meg a hat év alatt kiadott , nem egy esetben sokadik, kiadásban is elkelt-könyveik. Ősszel elérik a századik kiadott ismötetét. Az utánnyomásokig , együtt ez 80-85 faávakjot jelent, illemtankönyvtől az orvoskrimikig, versantológiától az írómonográfiáig számos műfajban. .Köves József láthatóan büszke erre a sokféleségre:" Tematikailag nagyon változatosak a kiadványaink, akárcsak az Európa Kiadóé; mi is ^igyekszünk minden rétegn^és minden igénynek megfelelni Szeretem feltalálni, mi tetszik majd az olvasóknak. Hon félek a könnyebb műfajoktól sem. Van persze a könyvkiadásnak egy bizonyos alsó szintje, amelyet nem kívánok megütni. Szeretném viszont megütni, a felsőt, de ahhoz nincs elég pénzünk. Mindig ki kell olyasmit találnom, aminek esélyem van a közönségsikerre. Arra mindig büszke voltam, hogy nehéz helyzetben tudok újítani, váltani. Beszélgetésünk végére „a könyvszakma kis öregje” szenzációs bejelentést tartonak Megtaláltam az évszázad magyar nagyregényét, amelyet Hans Habe írt, németül, Ilona címmel. Ez a Buddenbrook-ház magyar megfelelője: százév magyar történelme van belesűrítve egy magyar család sorsán keresztül. Magyarországon játszódik, a regény, a múlt század Nagyly Magyarországán, a Monarchia viszonyai között kLiP aőcsk' "álóVál ez a rompást igazi K. K.-regény - többek között ezért is verfi a szívügyem. Mindenki azt állítja, aki olvasta, hogy remekmű: Zilahy Lajos A Dukayak című regényének színessége és az Elfújtat a szél lebilincselő olvasmányossága együtt van meg benne. Legalább egymilió forintot kellene összeszedni ahhoz, hogy ennek a 800 oldalas könyvnek a leforrdíttatására és kiadásba vállalkozzunk, de nagyon fontos lenne, hiszen mégiscsak, egy magyar témájú regényről van szó. .. Köves József, aki büszke arra, hogy nehéz helyzetekben mindig tudott váltani Cseke Csilla felvétele PEPSI-SZIGET ’98_________________________ Új (hiányzó) és régi sztárok A nagy forróságban egy korsó, hideg pörmekő sem tud ellenállni. Tovább fokozza vágyát a nedű iránt a kimérés falára kitűzött papír, amely szerint hírességek ,gógpolják a folyékony kenyeret. S ott van köztük a kedvence, Eszenyi Enikő is. Az ő kedvéért hajlandó várni is. S bár tudja, hogy a tündérek gyakorta, szeszélyesek, Énes elmaradt csapolása keserű szájízt hagy benne maga után. Bánatában a Bungge Jumping felé veszi az útját, s már csak a szédítő magasságban hasít belé a felismerés: egyetlen nő miatt sem érdemes a mélybe vetnie magát. Csakhogy innen már nincs visszaút. Fél óra szédelgés, émelyítő érzés az agyban. A másnapi ébredés sem hoz örömet. Szomszédságában jajveszékelő szigetlakók, sátruknak az éjjel lába kelt. A helyszínre érkező szigeti rendőr állítása szerint ez az első ilyen eset idén, nem is érti, hogy történhetett. Még az is megfordul a fejében, hogy az előző esti mulatozás miatt csupán eltévesztették a lakók a helyes irányt. Most jönne jól az első napi dobolás, de a World Music sátra azóta csak laposodik. Marad hát a nosztalgiasátor, ahol ázott (szemű) emberek egymást túlkiabálva éneklik Aradszky Laci dalait. Újra sztár az édes Piroska, s a Kormosék „azért vagyok ilyen kövér, mert az asszony mással kefél” refrénű dala után már azon sem csodálkozik, hogy miért ilyen sok a nagy hajú, kövér ember széles e hazában. Drelyó Ágnes Programajánlatunk mára Nagyszínpad: 16.30 - Pablo Hunny + Quimby 19.30 - Irigy Hónaljmirigy 21.00-Green Day Z+ Színpad: 00.00 - Nevergreen 01.00 - Mindcrime Blues-Rock Színpad: 00.30 - Felkai Jám 03.00 - Riverside Wanted Színpad: 23.00 -Tax free 02.00 - Venus Girls Bahia Színpad: 22.00 -- P. G. csoport 02.00 - De la Danube (Baszkföld) World Music Fesztivál: 20.00 - Flamenco Táncbemutató 20.30 - Rece-Fire 22.30 - Voodoo Gang Banán Színpad: 18.00 - Testi Egyenleg 21.00 - a Füsti Balogh Gábor zongoraverseny nyertesei (Balázs József trió, Oláh Cumó Árpád, Patai György) : 22.30 - Cumo Quartett feat., Tony Lakatos Pesti Est Színpad: 18.00 - Mlazma 22.30 - UP! Szigeti Sörsátor: 23.00 - Harangozó Teri - Payer András ír Színpad: 19.00 - Green Beer Szabadegyetem: 15.30 - Tillmann József A. (filozófus): „A Világ közelebb van, mint gondolná.” A távolság és az utazás mítosza. 20.00— Heller Ágnes (filozófus, akadémikus): Eszményképek az Etikában. Színház Sátor. 19.00 - Vadsanzon est - Csókgalery (Kamondi Imi és barátai) 21.00 - Agyvihar. Koreográfia: L1 (Szabó Réka, Berger Gyula, Hargitai Ákos) Performance-Karnevál: 19.00 - Szerelemtüntetés Fáklyafényben. Néma demonstráció, hangok nélkül. Résztvevők: a Sziget lakói és néhány „HŐS" szerelmes. Tilos Rádió Sátor: 19.30 - Beáta és a Budapest Jazz Quartett - live act (sanzonok) 21.00 - Dieb13-Sub (A-H) - live act 22.00- Party DJ.: Lakilux, Lee’ngum, Gonnok, Randolph RÖVIDEN Akvarellek, olajképek Bata Mihály festményeiből ; nyílik tárlat ma délután 5 órakor Kispesten, a Nagy Balogh János kiállítóteremben (Bp. XIX., Templom tér). A tiszaföldvári születésű, színházi díszletfestéssel is foglalkozó, akvarelleket és olajképeket festő képzőművész tárlatát Resánszky Mária nyitja meg. A kiállítás szeptember 4-ig hétköznapokon 10-18 óra közt, illetve szombaton 9-13 óra közt látogatható. Turandot a BUDAfESTen Puccini Turandot című operáját láthatja-hallhatja ma este az Operaház közönsége a BUDAfEST Nyári Opera- és Balettfesztivál keretében. Az előadást Kovalik Balázs rendezte, a főszerepekben Fekete Veronika, Bándi János, Kováts Kolos és Pitti Katalin lép a közzönség elé. Ecseri lakodalmas Az Állami Népi Együttes ma este 8 órakor a Rábai Miklós rendezte híres Ecseri lakodalmas című műsorával lép fel a Budai Vigadóban. A zenekart Oláh Jenő "prímásvezeti. Beszélő ritmusok A jamaicai eredetű reggae-muzsika egykori bálványát, az 1981-ben, 36 éves korában elhunyt Bob Marleyzt, láthatják ma este 23.50 órától a Duna Televízió nézői a Beszélő ritmusok filmsorozat keretébett. A reggae című német filmet Peter Spielmann rendeztem . Lézerkoncert Mozart-muzsikára Mozart Kis éji zenéjére galaktikus lézershow-t mutat be ma este fél öíkor a’ Lézerszínház a népligeti Planetáriumban. Macskazene az erdőben A Zalaegerszegi Erdei Színházban ma este fél 9-kor a Horváth-Mező-Varga szerzőhármas Macskazene című táncdrámáját adja elő a Zala Táncegyüttes. (Esőnap augusztus 12.) Nosztalgiasláger-fesztivál A jegyeket csakis a Sláger Rádióban lehet megnyerni NÉPSZAVA-információ A Sláger Rádió egyedülálló fesztivált szervez: szeptember 12.-én a BS-ben olyan világhírű együttesek, illetve, előadók lépnek színpadra, mint a Boney M, a Hot Chocolate, Kovács Katika, Herman’s Hermits, Aradszky László, Gerry and the Pacemakers, a Neoton, Chris Norman. Az Omega, amely négy év óta nem játszott hazai közönség előtt, sántán elfogadta a meghívást.A fesztiválra a belépőjegyeket nem lehet megvásárolni, azokat kizárólag a Sláger Rádióban lehet megnyerni. Reggel 6 óra és éjfél között óránként több alkalommal nyílik mód arra, hogy a hallgatók jegyeket nyerjenek. Ehhez semmi mást nem kell tenniük, mindössze - ha sikerül tizedikként felhívniuk a stúdiót - el kell mondaniuk a rádió szlogenjét: „Sláger Rádió, a 60-as, 70- es évek legnagyobb slágerei, éjjel-nappal”. Érik a XXI. század zenéje (Folytatás az 1. oldalról) - Feladta? - Semmit nem adtam fel. Készül a zöldkártyám, a kinti hivatalos munkavállalási engedélyem, s lehet, hogy újra kimegyek. Nem akarok erőszakoskodni a sorssal, de most töltöttem be az ötvenötödik életévemet, és úgy gondolom, ebben a korban már el kell számolnia az embernek a tehetségével, a pályájával, és az érdekei szerint valós döntéseket kell hoznia. Ismét válaszúton vagyok: igazából nem tudom, hogy menjek vagy maradjak. Nem gondolja, hogy mostanában már itthon is több lehetőség nyílik a dzsesszmuzsikusok számára? ■ - Nem ezt tapasztalom. Az utóbbi években a magunk megmutatásának esélye i’minimálisra csökkent. Fellépési, lemezkészítési lehetőség alig van. Budapesten egyetlen igazi dzsesszmub működik, az egyetemi, ifjúsági klubok pedig annyira pénztelenek, hogy nem tudnak vendégeket hívni, így idehaza az embernek mind a szakmai fejlődése, mind a megélhetése bizonyrtalanná vált. - Hogyan képzeli a saját zenei fejlődését, milyen újdonságok izgatják? - A már említett bizonytalanságérzésem ellenére rengeteg tervem van. Lendvay Kamilló zeneszerző írt zongoradarabokat a számomra, ezeket akarom ősszel bemutatni. Egy cigány opera komponálása is foglalkoztat, de erről még tárgyalnom kell Lakatos Menyhérttel, aki a szöveget írná. - Milyen zenei tendenciákat tapasztalt az Egyesült Államokban? - Óriási divat az úgynevezett világzene, vagyis a pop és a folk ölelkezése. Úgy gondolom, valami ilyesféle irányú fejlődés vár a muzsikára az előttünk álló évtizedekben. Meggyőződésem szerint a XXI. század zenéje a klasszikus zenének, a folknak, a popnak és a dzsessznek valamiféle ötvözete lesz, egy általunk ma még el sem képzelhető új és gazdag műfaj, amely képes lesz teljes érzékenységgel kifejezni a jövő század emberének érzéseit.