Népszava, 1998. szeptember (126. évfolyam, 204–229. sz.)

1998-09-10 / 212. szám

­ A vámhatóság először ért tetten olajszőkítőket MTI-információ Első alkalommal ért tet­ten a vámhatóság extra könnyű fűtőolaj-szőkítő­­ket, kedden a kora esti órákban egy Szentes kör­nyéki tanyán, Mindszenten - tájékoztatta Laczó Lász­ló, a VPOP szóvivője az MTI-t szerdán. Lakossági bejelentés alapján, a hódmezővásár­helyi vámhivatal jövedéki csoportja, és a VPOP Kü­lönleges Ügyek Főosztá­lyának munkatársai tartot­tak jövedéki ellenőrzést Mindszenten, egy libaneve­lő telepen, amelynek során tetten érték H. J. és L. L. szentesi lakosokat. A két gyanúsított éppen két, egyenként 25 ezer literes vastartályban, mintegy 26 ezer liter extra könnyű fűtőolaj szőkítését végez­te. A bérmunkások a jár­őrök kiérkezése előtt a fű­tőolajhoz már hozzáadtak 250 liternyi savas folya­dékot, amely kivonja szí­nezőanyagot, valamint 150 kilogrammnyi mész­­hidrátot, amely később le­köti a savas anyagot. A savazott kőolajszár­mazék becsült értéke mint­egy 2,5 millió forint, az utána meg nem fizetett jö­vedéki adó értéke pedig el­éri a félmilliót. Az extra könnyű fűtőolaj litere 60 forint, amennyiben azon­ban az illegálisan üzem­­any­agolaj­ja alakítják át akkor literenként 120 fo­rintért is értékesíthetik. Laczó László kiemelte: olajszőkítésnél először for­dult elő tettenérés, ugyanis eddig csak a hátrahagyott nyomokat találtak a vám­szervek ilyen ügyekben. Az esetet követően a vámhivatal munkatársai a két elkövetőt kihallgatták, majd lefoglalták a szőkítés eszközeit, és a 26 ezer liter­nyi olajszármazékot. A vámhivatal munkatársai 26 ezer liter extra könnyű fűtőolaj szőkítését akadályozták meg 6 1998. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG NÉPSZAVA Jó szezont zárt a hazai idegenforgalom Egyre népszerűbbé válik a nagyvárosokban és az üdülőhelyeken konferenciaturizmus Az idei üdülési szezon az ország nagy részén késve indult. Ennek oka részint az, hogy a németországi sza­badságok kiadására két héttel később került sor, ré­szint a nyár elejei kedvezőtlen időjárás visszatartotta az utazni vágyókat. Jó hír, hogy egyre több település - köztük Szeged, a Balaton-parti városok - rendezkedett be a szezont meghosszabbító konferenciaturizmusra. NÉPSZAVA-összeállítás A németországi szabadsá­gok későbbi kiadása miatt jó két héttel elcsúszott idén a főszezon a Balatonnál. Ennek ellenére az idegen­­forgalmi szakemberek elé­gedettek. A déli part kem­pingjeit üzemeltető Sio­­tournál augusztus 31-ig, a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva a vendé­gek száma 10, a vendégéj­szakák száma 2 százalék­kal nőtt. Különösen örven­detes, visszatérőben vannak a magyar vendégek. Ma már minden tíz turista kö­zül három magyar volt. A Balaton északi partján tevékenykedő Balaton Tou­­ristnál a vendégek száma ugyan mintegy 2 százalék­kal elmaradt a tavalyitól, de árbevételük magasabb, ami elsősorban a szolgálta­tásaikat bővítő beruházá­soknak, fejlesztéseknek kö­szönhető. Ez további befek­tetésekre ösztönzi a céget, így már ősszel 140 millió forintos költséggel uszodát építenek a közkedvelt bala­tonfüredi FICC-táborban. Nem panaszkodhatnak az idei szezonra a Bala­ton-parti szállodák sem, különösen azok, amelyek megfelelő szabadidő-léte­sítményekkel, konferencia­­termekkel rendelkeznek. A szezon meghosszabbítá­sának ugyanis mind haté­konyabb lehetősége a konferenciaturizmus. Ti­hanyban, Balatonfüredenn, Keszthelyen, Siófokon en­­n­ek köszönhetően , még szeptember végére, októ­ber elejére is várnak ven­dégeket, így több tóparti szálloda egész évre vetítve is 50-60 százalékos ki­használtsággal büszkél­kedhet, miközben a sze­zon idején teljes volt a foglaltságuk. A fizetővendéglátásban elsősorban azoknak a pan­zióknak volt vendége, ahol biztosított a nyugat-euró­pai színvonalú ellátás. A három Balaton-parti megye összehangolt rend­őri intézkedései nyomán az elmúlt évhez képest kedve­zően változott a közbizton­ság is, csökkent a gépkocsi- és a strandi lopások száma. Bevált a kerékpáros strand­rendőrség szolgálata is. A turisztikával foglal­kozók Szegeden Gyulához és Hajdúszoboszlóhoz ha­­­­sonlóan a fürdőkkel sze­rették volna a turistákat a városba csalogatni, ám hiá­ba volt meg ehhez a meg­felelő minőségű termálvíz, ha még ma sincs a fürdő­kultúrához megfelelő inf­rastruktúra. Ma már elsősorban két dologra kellene a városnak koncentrálnia: a kulturális és a konferenciaturizmusra. Mindkettőnek jók az esé­lyei. Például a 67 éves múltra visszatekintő Sze­gedi Szabadtéri Játékok 16 előadását ezen a nyáron több mint 60 ezer néző -­­ köztük több ezer külföldi - látta. Egész nyáron egymást érték a különböző kisebb kulturális rendezvények. A nyári idegenforgalmi­­ szezon zárása a múlt heti kajak-kenu világbajnokság volt, amelynek négy napja alatt a város összes szállás­­, helye,megtelt vendégekkel, i­s harmin­c kilométeres kör- [ Reiden sehol sent lehetett­­ szobát­ kapni. — '*]. A konferenciaturizmus igazi szezonja az egyete­mek tanévnyitója után kez­dődik, hiszen főként ezek rendezik a nagyobb nem­zetközi tudományos ta­nácskozásokat, orvoskong­resszusokat. A szakembe­rek szerint a világ legjobb turistái a konferenciákra érkező vendégek. Rájuk számítva újították fel nem­régiben a szegedi Forrás Szállót, amely előadóter­meket is biztosít a tanács­kozások számára. Baranyában is, mint máshol az országban elto­lódott az idegenforgalmi szezon. A megyébe látoga­tó turisták száma látvá­nyosan csak a néhány éve megnyílt bikali Puchner­­kastélybkh és.Szigetváron erk­élkedett fából a t­ermál­­viítet a helisrégibán gyógy­vízzé minősítették át. A legtöbb vendég­éj­szakát ebben az évben a Keleti- Mecsek Egyesület könyvel­hette el. Baranya páratlan természeti szépségekben gazdag vidékének aprófal­­vaiban Magyaregregyen, Szászváron, Kárászon, Al­­sómocsoládon, Köblény­ben, Szalatnakon, Vékény­­ben már évtizedes hagyo­mányokra tekint vissza a vendégfogadás. Mint Kiss Róbert, a Tou­­rinform Iroda munkatársa elmondta, már évek óta nem emelkedik a megyébe látogató turisták száma. Ez részben visszavezethető, az éveken át dúló délszláv há­borúra. A bevásárlóturiz­mus is visszaesett a horvát­­­yformány á­tací­­ozett ren­­­­dezeteje min de £: Megfigyel- J ’KéW§^ míhősiffvástátis, a gyógyfürdőhelyekre a né­met vendégek helyett egyre több délszláv és magyar tu­rista érkezik. Az idegenforgalmi sze­zon ezen a nyáron eltoló­dott. Pécsett a legtöbb tu­rista májusban és szeptem­berben keresi fel. A tiszai árvíz elriasztotta a vendégeket Tiszalök tér­ségéből. Többen két-három hetes nyaralásukat mond­ták vissza, hallván a tér­ségről szóló jelentéseket. A­ szabolcsi, szatmári terüle­tek helyett az idén inkább a Balatont választották, ahol a Tisza menti gazdák szerint most jóval olcsób­ban lehetett nyaralni, mint az előző években. Az árhul­lám július közepére tisztult le, és augusztusban már­­ annyira megindult "á­ f­orgá-' lony' Ifiog^' ‘ Rénéxert szálláshelyet kapni a kör­nyéken. Kenk Mária ven­dégfogadó szerint az idén több magányos, egyedülál­ló, vagy gyermektelen há­zaspár és kevesebb család • * / *.* • ()~­y nyaralt Szabolcs-Szatmár- Beregben, mint korábban. A Tisza-táj nemcsak érint­­etlen szépsége miatt vonz­za a látogatókat, a turisták keresik a kulturális prog­ramokat, részesei a bicik­li-, vízi, öko- és bortúrák­nak, rajonganak a gasztro­nómiai különlegességekért. A szabolcsi megyeszék­hely ezen a nyáron rengeteg programmal lepte meg az utazni vágyókat. A Nyírsé­gi Ősz rendezvénysorozatá­ra, a nemzetközi néptánc­fesztiválra és . a. Cantemus ■feorusfesztívaíra soíc feutual­.L dl f­ellépő és, y^tiéfeéí'^e^. Vett Egyre’ népszerűb­b az­ ország keleti csücskében a konferencia turizmus. A felmérések szerint az idén kétszer annyi látogató érkezett Szabolcsba, mint tavaly. Tekintettel a foko­zott idegenforgalomra, a polgármesteri hivatal Info City néven információs szolgálatokat helyezett el a város több pontján. Itt ide­gen nyelveket beszélő diá­kok teljesítenek szolgálatot. Győr-Moson-Sopron me­gyében a turizmus felemás módon alakul. Egyrészt Sopronban és Mosonma­gyaróváron, de Győrött is jelentős az osztrák, illetve a szlovák bevásárlóturizmus és ma már külön iparág a fogorvosi szolgáltatásokat igénylő német és osztrák turisták kiszolgálása. Ezen kívül Sopronban a nyári szezonban rengeteg a ha­­­­zai, főként diák kiránduló vagy az egy hétvégés turis­ta. Mosonmagyaróváron az utóbbi időben kiépített ter­málfürdő vonz nagyszámú elsősorban németajkú ven­déget. A szigetközi vízi- és falusi turizmust jobb ki­használására külön egye­sületet is alapítottak. A ta­gok szerint az egyedülálló vízi világban rejlő lehető­ségek nincsenek kellően ki­aknázva. Bár a régió turizmusá­nak fellendítéséért sokat tesz a megyei idegenfor­galmi igazgatóság, mely­nek igazgatója dr. Bedécs Gyula több rangos orszá­gos pályázaton nyert pén­zeket, a megye turizmusá­ban rejlő lehetőségek jobb megismertetését célzó ki­adványokra. Győrött - mely egyelőre tipikus át­utazóváros t­örök vitaté­ma, hogy olyan kulturális rendezvényeket tervezze­nek, amely lehetővé teszi, hogy az ide utazók ne csak egy-két napot, hanem hosszabb időt is eltöltse­­nek a városban. Közel tíz éve lebontották ’''a terhálfürdő épíleté?t', Ük­'• ' kor azzal az ígéretig,hogy a helyére' 'ék' körülötte ' gyógy- és szabadidő cent­rum épül majd. Az akkori befektető nem bizonyult komoly üzletfélnek és az­óta sajnos nem történt semmiféle előrelépés. Nem panaszkodhatnak a forgalomra a Balaton-parti idegenforgalmi hivatalok Demecs­ Zsolt felvétele Szafariparkot nyitnak a Bakonyban Andrássy Antal írása a NÉPSZAVÁNAK Magyar szafariparkot ho­zott létre a Bakonyban a HM Veszprémi Erdőgaz­daság Rt. A történelmi emlékek szerint Mátyás király által is kedvelt va­dászterületen, a Veszp­rémtől Kabhegyig húzó­dó négyezer hektáros va­dasparkot a VERGA a hó­nap végén nyitja meg a hazai és külföldi vendé­gek előtt. Rakk Tamás, a cég vezér­­igazgatója elmondta, csak­nem 100 millió forintos költséggel alakították ki a hazánkban egyedülálló va­dászparadicsomot, amelyet 40 kilométeres kerítéssel vettek körbe, s amelybe a mai igényekhez igazodó infrastruktúrát telepítet­tek, utakkal, vadászlesek­kel,­­ vendégházakkal, ha­jókkal, másfél hektáros mesterséges tóval. Három év alatt jellegze­tes hazai és európai va­dakkal telepítik be a Má­tyás Király Vadasparkot, így ősztől már ezer gím­szarvas és ugyanennyi vad­disznó, s jó néhány muf­lon lakhelye lesz a Vesz­prémtől mindössze négy kilométernyire található rezervátum. A Bakony idegenforgal­mának fellendítése érde­kében rövid időn belül a lovasturizmusra is beren­dezkednek itt, a gyere­keknek pedig a szervezett kirándulások keretében mutatják be a bakonyi térség élő állatvilágát. Biztonságos játszóterek Önkormányzati kezdeményezéssel és támogatással épülnek Szalai Kornélia írása a NÉPSZAVÁNAK Sok gyermekes szülő vágyik arra, hogy tiszta, környe­zetbarát játszótérre vihesse le nap mint nap csemetéjét. E helyett azonban baleset­­veszélyes mászókák, lebeto­nozott játszóhelyek, üres, vagy más betonkeménységű homokkal teli homokozók várják a gyerekeket. Pécsett ezen kívántak változtatni, amikor az elmúlt évben a városi önkormányzat útjára indította a Pöttyös játszóte­rek programot. E kismére­tű, környezetbarát anyag­ból készülő, fakerítéssel kö­rülvett és zárható kiskapu­val ellátott játszóterek szü­lőanyja G. Detky Rita Váro­si főkertész. Tízéves szünet utáni az elmúlt évben 10 millió fo­rintot szavazott meg a köz­gyűlés a rossz állapotban lévő pécsi játszóterek fel­újítására. Ekkor született meg a Pöttyös játszóterek program, melynek lényege, hogy a város különböző pontjain, elpötyögtetve ki­sebb méretű játszóhelyeket alakítanak ki. Az elsőket, amelyeken fából és kötél­ből készült szabadtéri játé­kokat áhítottak fel, tavaly adták át a régi kertváros­ban és a belvárosi részen, a Domus Áruház mellett. Idén újabb 10 milliót sza­vazott meg a közgyűlés e célra, ebből újabbak épül­nek Meszesen, a kertváros fiatal városrészeiben Má­­lomban, Árpádvárosban és a Rózsadombon, valamint Uránvárosban és Újpata­­cson. A már eddig elkészül­­tekre a helyi lakóközössé­gek önként vállalták a fel­ügyeletet. A játszóterek helyeit elő­zetes felmérés alapján ha­tározták meg. Elsősorban a városnak azon részein épülnek meg, ahol az el­múlt években több új la­kást adtak át, vagy a régi teljesen tönkrement bal­esetveszélyessé vált. Rituális fürdő Balatonalmádiban A vallási hagyományaik­hoz ragaszkodó hazai, il­letve a hazánkba látoga­tó, Izraelből, vagy más or­szágokból érkező zsidó­ság igényeinek kielégíté­sére ma még igen kevesen vállalkoznak. Balatonfü­­reden az idén tavasszal nyílt meg az első kóser ét­terem. Az elmúlt héten Balato­nalmádiban egy fürdőt - mikvét - is felszenteltek a brooklyni főrabbi közre­működésével. A több mint 10 millió forintba került lé­tesítmény, a Mechon Si­mon Alapítvány jóvoltából épült meg­, amely hazánk­ban leginkább a vidéki zsi­dó hitközségek működésé­nek támogatását tekinti céljának. A rituális fürdő a természetes víz - azaz a csapadékvíz - gyógyító és lelkileg tisztító hatásainak figyelembevételével ké­szült el. A belső és külső­ fürdési lehetőségek mellett kiala­kították azokat a kiszol­gáló helyiségeket is - kó­ser konyha, pihenőszobák, imaterem -, amelyek elen­gedhetetlenek a vallási fel­­töltekezéshez. A hitéleti hagyományok felélesztése mellett az új létesítmény idegenforgalmi szempont­ból is ma még egyedülálló a Balaton partján. Kistérségi vízművet avattak MTI-információ A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Encsen nyolc tele­pülés összefogásával, 116 millió forintos költséggel három év alatt felépült kis­térségi vízművet avatott fel szerdán Hajós Béla, a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium vízügyi helyettes államtitkára. Gulyás Zoltán, a város polgármestere elmondta: a vízmű naponta több mint háromezer köbméter jó mi­nőségű ivóvizet ad a nyolc település húszezer lakójá­nak. A hálózatra eddig már 3500 lakást kapcsoltak rá.

Next