Népszava, 1998. szeptember (126. évfolyam, 204–229. sz.)
1998-09-01 / 204. szám
NÉPSZAVA Megtilthatják a kiutazást a tízmilliós köztartozóknak Ma lép hatályba a külföldre utazásról szóló törvény, amely kimondja: jogerős határozatban megállapított, 10 millió forintot meghaladó köztartozás esetén megtiltható az ország elhagyása. Az APEH, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csak egy hónapos csúszással tudja az adósok listáját kigyűjteni. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának nem okoz problémát a törvény végrehajtása. Sóvári Mónika NÉPSZAVA A külföldi utazás korlátozását az APEH, az OEP, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint a vám- és pénzügyőrség (VPOP) kezdeményezheti jogerős bírósági határozattal a kezében. Az adóhatóság az elkövetkező napokban kezdi el kigyűjteni azon magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók listáját, akiknek 10 millió forintot meghaladó adóhiányból eredő köztartozása van. Megnehezíti az apparátus munkáját, hogy a törvény nem az adótartozást nevezi meg, amikor megtiltja a külföldi utazást, hanem a már revízió során megállapított adóhiányt, ami nem ugyanaz - magyarázta lapunknak Várszeghi György, az APEH főosztályvezetője. Hiszen addig, amíg az adótartozás a folyószámlán egyből megjelenik, amint a bevallott és befizetett adó között eltérés van, addig az adóhiány kizárólag az ellenőrzés során megállapított tartozásra vonatkozik. Ezért legalább egy hónapra lesz szüksége az APEH-nek, hogy értesíteni tudja a Belügyminisztériumot az adósairól . -mondta Várszegi. Információnk szerint valamivel kevesebb, mint 300 egyéni vállalkozót, illetve magánszemélyt érint az adóhatóságnál a törvény. Az egészségbiztosítótól kapott adatok szerint összesen 2600 olyan vállalkozás és magánszemély van, akinek 10 millió forintnál is több a tb-tartozása. Azt a biztosító munkatársa nem tudta megmondani, hogy ebből pontosan mennyi az egyéni vállalkozó. Azok, akikre a törvény mától vonatkozik, mintegy 60 milliárd forinttal tartoznak a társadalombiztosításnak. Lapunk úgy tudja, hogy a VPOP 80-100 ezerre tehető ügyfele közül körülbelül 3000 azok száma, akiknek 10 millió forint feletti vámtartozása van. Név szerinti listán jelennek meg a tetemes fizetési hátralékot felhalmozó cégek, magánszemélyek a határőrség számítógépes rendszerében is - tudtuk meg Krizsán Attila ezredestől, a határőrizeti szervek szóvivőjétől. Ezért a személyi igazolvánnyal külföldre utazók sem jelentenek problémát a határőrségnek, ha fel kell őket tartóztatni. A szóban forgó személyek, adatait a Belügyminisztérium vagy az ügyben eljáró bíróság szolgáltatja majd a határőrségnek. Fizetőkapuk milliárdokért Már Füzesebonyig autózhatunk az M3-as autópályán Illés József NÉPSZAVA Ma a délutáni órákban átadják a forgalomnak az M3-as autópálya Gyöngyös és Füzesabony közötti, új szakaszát. A sztráda használatáért ebben az évben még nem kell fizetniük az arra haladó autósoknak. Egy korábban elfogadott kormányhatározat szerint azonban a jövő év elejétől kilométerenként 11 forintos útdíjat szedne a használóktól a pályát üzemeltető Észak-magyarországi Koncessziós Autópálya (ÉMKA) Rt. Lapunk úgy tudja: az új kormány hamarosan elkészülő autópálya-koncepciójában már csak 6 forintos kilométerrenkénti tarifa szerepel. A pályahasználati díjat matrica vásárlásával is leróhatják az úthasználók. Az M3-as sztráda közel 100 kilométer hosszú szakaszán tíz csomóponton 37 ki- és beléptető kapu épült fel. A kapuk kivitelezési költségei megközelítették a 3 milliárd forintot. A közlekedési tárca számításai szerint azonban az épületek elbontása legalább másfél milliárdba kerülne, így azokat még abban az esetben sem bontják majd le, ha a kormányzat a matricás fizetési rendszer bevezetése mellett dönt. Egyelőre nem tudni, hogy milyen funkciója lesz a későbbi,ekben az építményeknek. Szakértők szerint ezek kizárólag az egyes szakaszokon áthaladó forgalom számlálását végző berendezések elhelyezésére lennének alkalmasak. Az üresen álló kapuk őrzéséről,gondoskodnia kell, az beruházónak. Az útsza-'akasz átvételét követően a védelmet ellátó vállalkozásnak teljes pályahosszon legalább 20 őrzési pontot kell majd kialakítania, így az üres kapuk őrzésére 20-22 biztonsági őrt foglalkoztatnak majd. A díjszedő létesítmények védelme havonta 10-11 millió forintjába kerül majd az ÉMKA-nak- tudtuk meg Hargitai Józseftől az ÉMKA Rt. üzemeltetési és fenntartási igazgatójától. A pálya Füzesabony és Polgár közötti 67 kilométeres újonnan építendő szakaszának kivitelezési tervei már elkészültek. Az útszakasz megépítésére kiírt előminősítő pályázat is lezajlott, a beruházó 14 vállalatot talált alkalmasnak a munkálatok elvégzésére. A későbbiekben ezek a cégek versenyezhetnek majd a sztráda megépítésének jogáért. A nyomvonal alatti területek kisajátítása és kivásárlása a végéhez közeledik, s befejeződött a régészetilelet-mentési is. A Polgárig húzódó új szelvény megépítésének költségeit - csakúgy, mint az eddigi beruházásokét -ag - Európai Beruházási Bank (EIB) kölcsönéből fedezné a EMKA. A hitelnyújtás feltételeit azonban újra kívánja tárgyalni a pénzintézet, mert a sztrádatársaság által benyújtott hitelkérelemben még a fizetőkapus díjszedési módszer szerepelt. Információink szerint a kölcsön felvételével kapcsolatos egyeztető tárgyalások szeptember 7-én kezdődnek meg. Elképzelhető, hogy ezúttal nem az EMKA vesz majd fel hitelt, hanem a sztrádacég százszázalékos tulajdonosa, a magyar állam. BELFÖLD 1998. SZEPTEMBER 1., KEDD Erősödő magánnyugdíjpénztárak Öt nagy társaság uralja a piac nyolcvan százalékát Egy éve, 1997. szeptember 1-jétől ad több mint egymillió. Alapítási engedélyhetőséget a törvény magánnyugdíj- ívért eddig 57-en folyamodtak, a tévépénztárak alapítására. Akkoriban a szakkenységi engedéllyel rendelkezők száértők 1998-ra 350 ezer pénztártaggal ma 27. A működők közül az öt legnaszámoltak, ez a szám azonban már most gyobb uralja a piac 80 százalékát. Fadgyas Gábor NÉPSZAVA A több mint egymillió pénztártag jelentős összeget von el a társadalombiztosítás kasszájából, mivel járulékának 6 százalékát már magánnyugdíjpénztárakba és nem a tb-be fizeti. Az eddigi hiány 10,5 milliárd forint, de óvatos becslések is 40 milliárdra tartják az év végére felhalmozódó tb-deficitet. A költségvetés 20 milliárd forintot különített el a pótlásra, de a keret túllépése esetén 65 milliárd forintig a tb kamatmentes hitelhez juthat az államkincstártól. A várhatóan 2000. december 31-ig lezáruló átlépési hullámban több mint kétmillió dolgozó lép át az új, a társadalombiztosítás és a magánnyugdíjpénztárak alkotta vegyes rendszerbe. Az elmúlt egy évben (1998. augusztus végéig) 57 alapításiengedély-kérelem futott be az Állami Pénztárfelügyelethez (ÁPF). Ebből 45 magánnyugdíjpénztár rendelkezik már jelenleg is engedéllyel. Az alapítási engedéllyel rendelkező nyugdíjpénztárak már megkezdhetik a tagtoborzást, sőt pénzt is szedhetnek tagjaiktól. Tevékenységi engedélyt azok a pénztárak kapnak, amelyek rendelkeznek legalább 2000 taggal és a törvényben előírt feltételekkel (biztosításmatematikus alkalmazása, pénzügyi terv, bankszámla...). A tevékenységi és alapítási engedély között az a fő különbség, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező pénztár már befektetheti a tagok által befizetett pénzt. Augusztus végéig 37 pénztár kért tevékenységi jogosultságot közülük 27-en kapták meg. Jelenleg négy működési jogosítvány-kérelem van elbírálás alatt, továbbá négy olyan pénztár van, amelyik hiánypótlási figyelmeztetést kapott a felügyelettől. Általában apró hiányosságról van szó, nem koncepcióbeli eltérésről. A jelenleg működő 27 pénztárból 12 olyan, amely már 1997 szeptemberében megkapta alapítási engedélyét. Azóta óriási dinamizmussal folytatódik a vegyes nyugdíjrendszer felépítése. A tömeges átlépések meglepték a kisebb méretekben gondolkodó állami nyugdíjreformereket. A most körvonalazódó helyzet azt mutatja, hogy a nyugdíjpénztárak uralta piacon 5 magánnyugdíj - pénztárhoz (lásd a grafikont) tartozik az összes pénztártag 80 százaléka. A kisebb magánnyugdíjpénztárak közül ekkora konkurenciaharcban csak a legéletképesebbek maradnak életben. A többiek vagy beolvadnak erősebb társaikba, vagy jogutód nélkül megszűnnek. A beolvadás egy lehetséges megoldás olyan pénztárak számára, akik úgy látják: a törvény által előírt 180 napon belül nem képesek kétezer tagot összegyűjteni vagy a további működéshez nincsenek meg a szükséges anyagi feltételeik. Most öt olyan magánnyugdíjpénztár van, amelyik beolvadással szűnik meg. Ilyen a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat magánnyugdíjpénztára vagy a Pest Megyei Önkormányzaté. Mindkettő az OTP Magánnyugdíjpénztárába olvad majd be, így olvad be a Civil Magánnyugdíjpénztár a HYPO-ba, a Bástya Magánnyugdíjpénztár a Reálérték Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárba. Egyetlen esetben már meg is történt a bekebelezés. Az Életút olvadt az Első Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárba. Eddig magánnyugdíjpénztár csak beolvadással szűnt meg, ami azt jelenti: a tagokat a bekebelező pénztár átveszi, így befizetett pénzük nem kerül veszélybe. A legnagyobb nyugdíjpénztárak tagok száma 1000 főben (1998. június) AEGON N-N Hungária OTP Winterthur Aranykor |jjj 2 ft Heller® MTM Farkas MKB Első Országos Premier 2 5 23 3 2g§ ^ magánnyugdíjpénztár ] önkéntes pénztár 52 -10 Forrás Hungária Biztosító ......................... _IPS: N. Mai ii ■m 50 100 150 200 250 Befagyasztott köztisztviselői illetményalap? Elfogadhatatlannak tartja a köztisztviselői illetményalap jövő évi befagyasztására irányuló kormányzati törekvéseket a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete és a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége. Ez utóbbi elnöke, Kónya Péter elmondta: a kormányzati törekvés megengedhetetlen mértékű további reálbércsökkenést idézne elő a köztisztviselők számára, míg a hivatásosok esetében az 1999. évi 100 százalékos törvény szerinti kötelező bérbeállás valójában az idei köztisztviselői illetményalapra történő beállást jelentené. Kevés pénz jut a készenlétre (Folytatás az 1. oldalról) Addig egy most működő kórházat alakítanának át erre a célra. Gógl Árpád szerint erre - átalakítások után - a MÁV Kórház, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem - Szabolcs utcai kórház - vagy a Honvéd Kórház most épülő részlege, illetve Budán az Országos Fizioterápiás és Reumatológiai Intézet lenne alkalmas. Az intézménytől függően az átalakítás költségei akár több milliárd forintot is felemészthetnek. A Mentőkórház főigazgatója szerint vidéken a mentők az életveszélyben lévő betegeket „természetesen” az adott megyében található legnagyobb és legjobban felszerelt kórházba szállítják, ahol a páciensek szinte minden egyes alkalommal megfelelő ellátásban részesülnek. A gond akkor kezdődik, amikor szakmák szerint más-más kórháznak kell garantálnia az ügyeleti ellátást. Tury Peregrin szerint a fővárosban mindennapos esetnek számít, hogy egy-egy speciális ellátását igénylő beteget az ügyeletet adó kórház kénytelen továbbküldeni a mentőautóval. A mentősök tapasztalata szerint száz esetből legalább kétszer előfordul, hogy több kórházat megjárnak, mire megfelelő ellátáshoz jut a sokszor életveszélyben lévő beteg. Éppen ezért lenne szükség egy olyan speciális, állandó készenlétet garantáló intézményre, amelyben a gyógyító szakmák mindegyike megtalálható. Ebbe az állandó 24 órás ügyeletet adó intézetbe szállítanák a speciális ellátásra szoruló betegeket. Ezenkívül minden olyan nagy, négyszáz ágynál többet üzemeltető kórházban is ki kellene alakítani egy állandó készenlétet adó osztályt. Ugyanakkor a jelenlegi finanszírozási rendszer mellett a kórházak nem érdekeltek a sürgősségi osztály működtetésében, hiszen drága gépekkel felszerelt és speciális szaktudással rendelkező személyzetet fenntartó, ám általában csak gyengén kihasznált részleget kellene fenntartaniuk, miközben a pénzt az ellátottak száma után kapják. A MÁV Kórház egyike azon intézményeknek, ahol az ideiglenes speciális sürgősségi centrumot létre lehetne hozni. A kórház főigazgatója, Kamuti Jenő elmondta, hogy a közlekedési tárca vezetője, Katona Kálmán szabad kezet adott neki az egészségügyi tárcával folytatott tárgyalásokhoz. Véleménye szerint mivel a kórházban szinte naponta Budapesten átlagosan háromezer hívás érkezik a 104-es segélyhívó telefonra, az igények teljesítésére pillanatnyilag 194 mentőállomás van az országban. A jelenlegi ügyeleti rendszer a fővárost négy régióra osztja, és az adott körzetben lévő kórházak kapacitása alapján dönti el a tisztiorvosi szolgálat, hogy az adott napon mely régióban melyik kórház mely szakmában garantál ügyeleti ellátást a fővárosban élők számára. Az ügyelet meghatározásakor a tisztiorvosi szolgálat szakembereinek azt is figyelembe kell venni, hogy egy-egy kórház milyen diagnosztikai eszközökkel van felszerelve, mindegyik szakma megtalálható, és tavaly adták át a főváros legkorszerűbb sürgősségi ellátóosztályát, így nem kellene sok pénz ahhoz, hogy ez a kórház megfeleljen a miniszter által elvárt igényeknek. A kórházban két CT- és egy mágneses rezonancia vizsgáló gép található, jelenleg 10 műtő, ám jövő év elejére még újabb 10 műtő áll majd állandó készenlétben. A kórházban 24, modern diagnosztikai eszközökkel, műszerekkel felszerelt intenzívágy van és 16 sürgősségi ellátásra elkülönített kórházi ágy áll készenlétben. A 770 ágyas kórházban csak a mellkassebészeti és az érsebészeti ellátás hiányzik, ám ez egy hónapon belül pótolható. A főigazgató számításai szerint ha a hét minden napján 24 órás ügyeletet kellene garantálniuk, akkor körülbelül 60 orvost-nővért kellene felvenniük, mely körülbelül 60 millió forinttal növelné meg éves kiadásaikat. A hiányzó gépek, műszerek megvásárlásához körülbelül további százmillió forintra lenne még sz Nem minden diploma nélküli pedagógust bocsátanak el A közoktatási törvény értelmében csak azokat a képesítés nélküli pedagógusokat nem foglalkoztatják a későbbiekben az intézmények, akik máig nem jelentkeztek valamilyen szakmai továbbképző tanfolyamra. A korábbi hírekkel ellentétben nem kell tehát tanévkezdésre a képesítést is megszerezni. NÉPSZAVA-információ Az oktatási minisztérium felmérése szerint középiskolákban oktató 30 280 pedagógus közül 81-nek van tanítói, 3570-nek pedig általános iskolai tanár végzettsége. Nem tanári felsőfokú oklevéllel 4497-en rendelkeznek, 1555 oktatónak viszont semmilyen diplomája sincs. A közoktatási törvény szerint ezeknek a pedagógusoknak a munkakörük betöltéséhez szükséges képzettségük nincs meg. A középiskolában közismereti tantárgyat csak egyetemi diplomával rendelkező tanár taníthat, így ha máig nem jelentkeztek valamilyen szakmai továbbképzésre, a későbbiekben nem tölthetik be állásukat. (Az általános iskolákban 1087 olyan diplomás oktató van, aki nem pedagógus, 661-en pedig csak középfokú végzettséggel rendelkeznek. Nekik szintén tovább kell tanulniuk.) A jogszabály azon előírt képesítéssel nem rendelkező pedagógusokra vonatkozik, akik az 1993-as közoktatási törvény hatályba lépésekor már valamely oktatási intézmény munkatársai voltak. Akik nem rendelkeztek a munkakörhöz szükséges képzettséggel, azok 1998. szeptember 1-jéig kaptak határidőt ennek pótlására. (Akiknek csupán tíz évük volt a nyugdíjkorhatárig, továbbképzés nélkül folytathatták a munkát.) Idén tehát csak azok számíthatnak elbocsátásra, akik ez idáig semmilyen továbbtanulásra nem jelentkeztek. A jogszabály ugyanakkor több kivételt is megenged. Nem kell továbbképezniük magukat például azoknak a gyógypedagógusoknak, akik óvodai, tanítói, tanári végzettséggel rendelkeznek és 1996 szeptemberéig hétéves gyakorlattal rendelkeztek. A törvény szerint felsőfokú oklevél nélkül is tovább taníthatnak a 1996 őszéig megfelelő idejű szakmai gyakorlattal rendelkező, szakközépiskolát végzett óvónők, illetve gyors- és gépírás tanítói bizonyítvánnyal rendelkezők. Nem szükséges tanári végzettség a technikát oktatóknak sem, s kivételt képeznek a felsőfokú végzettséggel rendelkező kollégiumi nevelők is: ők - ha 1996. szeptember elsejéig már hét éve az adott pedagógiai munkakörben dolgoztak - bármilyen felsőfokú végzettséggel tovább dolgozhatnak. ft. . Mától hatósági áras a taxi Mától nem kérhetnek többet nappal 200 forintnál, éjszaka pedig 280 forintnál kilométerenként az utasoktól a fővárosi taxisok, mert hatályba lépett a tarifa maximált áráról szóló jogszabály. A taxiállomások használatát szabályozó rendelet még várat magára. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Ma életbe lép a fővárosban a taxitarifák maximált hatósági áráról szóló rendelet - tájékoztatta lapunkat Rusznák Imre, a fővárosi önkormányzat turisztikai és kereskedelmi bizottságának elnöke. Eszerint a budapesti taxisok nem kérhetnek többet nappal (reggel 6 órától 22 óráig) 200 forintnál, éjszaka pedig 280 forintnál kilométerenként. Az induló (alap) díj legnagyobb mértéke szintén 200 és 280 forint lehet, a várakozási díj pedig nappal 50, éjszaka 70 forint percenként. A taxaméter 15 km/h határsebesség alatt kapcsolhat át kilométerdíjról várakozási díjra. A vidékre utazók esetében is ezt a tarifahatárt kell betartani, ám kérhetik a Budapest határáig tartó visszaút árát is. A rendelet valójában csak a társaságon kívüli taxisokat vagy a luxuskategóriát érinti, mert a társaságok túlnyomó része 100-120- 150 forintos kilométerdíjat alkalmaz. A taxiállomások használatát szabályozó budapesti drosztrendelet, úgy tűnik, hosszú vajúdás után sem születik meg idén. Bár a fővárosi vezetés tegnapi kabinetülésén tárgyalta a rendeletet érintő kérdéseket, még a jogszabály koncepciója is kérdéses, hogy az önkormányzat választások előtti utolsó, szeptember 17-i közgyűlésén napirendre kerül. A rendelettervezet alkotói Szeretnék, ha a mai 700-800 szabályozatlanul használt taxisdroszt száma 2500-ra növekedne, amelyeket az éves droszthasználati díj fejében bármelyik taxis használhatna. A kialakítandó állomásokon várakozni tilos táblák kerülnének ki, kivéve taxi felirattal. Az állomások rendjét egy, a kerületek és a főváros által létrehozott drosztkezelő szervezet felügyelné, amely a beszedett használati díjakból tartaná fenn magát. A taxisok csak a droszthasználati engedély birtokában kaphatnának a kamarától működési engedélyt.