Népszava, 1998. november (126. évfolyam, 256–280. sz.)
1998-11-02 / 256. szám
NÉPSZAVA Milliárdokat veszítenek a visszalépő egyetemek A felsőoktatási intézmények ma délig adhatják be a pályázatukat a világbanki hitelre, melyet az integrációra használatnak fel. Azok az egyetemek és főiskolák, amelyek az utolsó pillanatban visszaléptek az egyesüléstől, több milliárd forinttól estek el. Ma járle a világbanki hitelpályázatok beadási határideje. A kölcsönre csak integrálódó, egyetemek, főiskolák pályázhatnak - intézménycsoportonként legfeljebb 30 milliódollárra , azaz körülbelül 0,5 milliárd forintra.Ig azok az intézmények - Közgáz, á hatplási.,.. . . kertészeti egyetem . -, amelyek az utolsó pillanatban vonták vissza, társulási szándékukat, jelentős támogatástól estek el. Az Eötvösi Tudományegyetem (ELTE) és a Nyusztóy Iáté,-. Kirády Attila NÉPSZAVA ipari figyetem . (KÉE) is visszalépett, a csatlakozástól (mint ismert,az eredeti tervek szerint Budapesti Universitas néven integrálódott Svydka, *az ELTEI,a BKE és a KÉÉ.).: : A KÉÉ az integráció után egy-két karrázsugorodott volna, szemben a fenlegi *-néggyel."" Ezt a kertészeti egyetem nem fogadta el, a inkább a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, illetve az Állatorvostudományi Egyetemmel. (ÁOTE) tervezi az integrációját (ezt a verziótegyébként a szak- tárca is támogatná). ■ "'Az Universitashoz ‘'ha-A hatályos jogszabályok szerint ez év végén megszűnnek az egyetemek és a főiskolák, s a törvényhozás,jövőre már új intézményeknek ad működési engedélyt.. Az elképzelések szerint a jelenlegi 56-tal szemben a közeljövőben mindössze 11 egyetem és 12 főiskola működne "az országban, zömében regionálisintézményként, részben pedig fővárosi - többek, között agrár, műszaki és orvosi- csoportokat alkotva. Az integrálódott i intézményeknek több tudományágban éstöbb szakon kell képzést folytatniuk. Azegyesülés többek között az adminisztráció, a gazdasági apparátus, a nyilvántartási rendszer összevonását jelenti. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) több mint hatmilliárd forintot vesztett azzal, hogy a BKE tanácsa a hét elejéről elutasította az integrációt. Ez'.azi ELTE számára főként azért jelent gondot, mert -bár több tudományágban folytat képzést, azaz számára nemkényszer az integráció - a világbanki , hát élre idén nem pályázhat. Palánkai Tibor professzor,a BKE rektora a napokban úgy nyilatkozott: Ő is meglepődött m a tanácsi határozatán. Az egyetem részben azzal indokolta döntését:. .önálló intézményként, kíván tovább működni. Már pdlgár:a felsőoktatási törvény módosítását szorgalmazzák úgy, hogy az integráció ne legyen kötelező SzpmsZés, így tudományágban kép- jzlét folytató intézmény számára. A szakegyetemek és szakfőiskolák létrehozását egyébként a Rektori és aFőigazgatói Konferencia is támogatná...az Oktatási Minisztérium viszont ellenzi. , Az ELTE egyébként nem tűnik népszerű integrációs partnernek,hiszen a közelmúltban - mint arról beszámoltunk - a Kertészeti és Élelmiszersontóan megfeneklett a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és az ÁOTE integrációja. Lapunk úgy értesült, a két intézménynek közel négymilliárdos támogatásról kell lemondania, hiszen az ÁOTE - mint arról a Népszava elsőként beszámolt - a közelmúltban visszalépett az integrációtól SoltiLászló rektor" ezt azzal" indokolta, nem láttak megfelelő garanciákat arra, hogy az új intézmény tagjaként (egyenrangú partnerként t ygh^^e^ tgs^t ‘,a' munkában (a két intézmény szándéknyilatkozatában kari. tagozódású integrációt ' vállalt* a Műegyetemnél, jóval kisebb' AOTE tehát egyetlen karként működhetett volna tovább). ‘ Pokorni Zoltán, miniszter az,gmi intézményi struktúra , kialakításávalkapcsolatban többször elmondta:" a táróra mindenképpen végrehajtja az integrációkat, még akkor is,ha az sérti néhány egyetemi' ■ vezető érdekeit.' Néhány nap múlva egyébként a tárca at nyilvánosságra hozza, hogy az intézmények állásfoglalását is figyelembe véve, milyen egyesüléseket tart szakmailag és politikailag elfogadhatónak. Százötven év a tájsebek eltüntetésére Az ország területén tizenötezer sorsára hagyott bánya, fejtés, illetve bányató található Több miint százötven évet venne igénybe az országban lévő mintegy tizenötezer tájseb felszámolása a jelenlegi anyagi feltételek mellett. A szakemberek szerint a környezetvédelmi alap várható megszüntetése tovább nehezíti majd a használaton kívüli bányaterületek helyreállítását. Az illegális kő-, kavics-és homokkitermelők száma egyre növekszik. A felelőtlen „vállalkozókat” a több millió forintos bántáig sem riasztja el az engedély nélküli bányászattól. Kiss Marianna, Ülési József NÉPSZAVA Több mint másfél évszázadot venne igénybe a Magyarországon lévő balesetés életveszélyes tájsebek, sorsukra hagyott bástyák felszámolása. Ilyen elhagyott bányaterületből ugyanis mintegy 15 ezer található hazánkban, ,s éventtecsupán száz, egykori Munkatenet felálámolására jut ,elégendős pénz - tájékoztatta lapunkat Bihari György, a Környezetvédelmi Minisztériuma (KöM) bányászati tájrendezésekkel, foglálköző munkatársa. A szakember szerint félő, hogy a Központi Környezetvédelmi Alap költségvetésbe történő beolvasztása megnehezíti a veszélyes területek helyreállítását, hasznosítását. Attól tart, hogy a külön keret felszámolása után megszűnhetnek a céltámogatások. A szakmai érveken " ugyanis könnyen felülkerekedhetnek a pénzügyi megfontolások. Ebben az'esetben pedig más serületfek" kapnának elsőbbségek . A szaktárca közelmúltban végzett felmérései szerint legalább 15 ezer tájseb található az országban. A felhagyott, legtöbbször illegális hulladéklerakóként használt bányákba mély és elszennyezett bányatavak, fejtések, vályogvető gödrök, mind-mind veszélyeztethetik az ivóvízbázist, sőt a környékbeliek egészségét. Emellett a gazdátlan területeken veszélybe kerülhetnek,az ott játszadozó gyermekek, s nem ritkán az ott, tevékenykedő ásványtolvajok. Az ilyen területek helyreállítására és hasznosítására idén a 15 milliárdos bányajárulék 10 százalékot , vagyis 1,5 milliárd forint jutott. A pénzügyi fedezet alapját ugyanis a bányajárulék évente változó hányada biztosítja. Ebben az évben erre a célra a bevétel tíz százalékát fordították, ugyanakkor a múlt évben egyetlen filért sem különítettek el a felsebzett körzetek rendezésére. Azaz a pénzügyi forrás megszerzése meglehetősen esetleges. Csakúgy-mint megtartása, Mszépz 1993 óta befolyt 6 milliárdból mindössze 2,5 milliárdot hasznosíthattak a feladatok megoldására. A többit ugyanis zárolta a Pénzügyminisztériumi ’ A rendelkezésre julló összegbőlévente mintegy száz felhagyott bányaterület rekultivációjára nyílik lehetőség. Pillanatnyilag egyebek mellett Mezőtúron készül park, Marcaliban pedig vizes élőhelyet alakítanak ki a felhagyott területen. Az ilyen, művelésen kívüli bányatelepeken elsősorban jóléti parkokat, tavakat alakítanak filial Egy-egy ilyen téridet helyreállítása 5 és 100 sillió forint körüli összeget emészt,így a £zakeipberei£.§&mitásai szerint megközel- ■, tőleg 11 évnek 3*eH «rtel^me ahhoz, hogy az összes környezeti vagy baleseti kockázatot jelentő tájsebet ,,begyógyíthassák”. Nemes Zoltán, a Magyar Bányászati Hivatal elnökhelyetteseelmondta: jelenlegaz országban mintegy féélhelyen* folyik legális bányászat. A bányászati termetek'többségén kavicsot* követ, homokot, szenet, illetve 'egyéb ásványi anyagot hoznak a felszínre. Ugyanakkor csaknem ugyanennyi helyszínen zaj,lik illegális kitermelés'. A bányakapitányságok' munkatársai: évente több száz esetben étik tetten az engedély nélkül" bányászkordókat.A rájuk kiszabott bírságok összege többtízmilör forintra tehető. Az ötezer forinttól akár több millióig terjedő pénzbüntetés azonban nem veszi el az illegális kitermelést folytatók kedvét, az ilyen bűncselekmények számaévről évre növekszik. •A bányabezárásokat,szigorú szabályok alapjánkell végrehajtania a vála- latoknak. Az üzemeltetőknek egyebek mellett gondoskodniuk ... kell: arról, hogy az elhagyott járatok he legyébek megközelíthetőek, s meg kell előzniük az omlásveszélyt is. A mecséki uránbánya bezárása például várhatóan 18,5 milliárd forintba kerül, s csak az ez 'redforduló után fejeződik be. Benkovics Istvántól, a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. vezérigazgatójától megtudtuk, hogy a rrekultivációs munkálatok a meddőhányók, megszüntetésével" . már 1991-ben elkezdődtek. A beruházási programot pedig 1997- ben fogadta el a parlament. Az uránérc a különlegesen veszélyes ásványok közé tartozik, ezért a lelőhely felszámolása nagy körültekintést igényel. A következő esztendőkben el kell vé-gezniük egyebek mellett az ércdúsító üzem lebontását,és meg kell oldaniuk vízkezelést . mV A munkálatok legkritikusabb, részét a (zagytározóval összefüggő" kármernyesítés és a mintegy, 20 millió köbméteres, bányaüregből még visszamaradt föld alatti, térségek szakszerű felhagyása jelenti majd. Benkovics István hozzáfűzte: továbbra is szükség lesz a környezetvédelmi beavatkozás eredményeinek követésére, az úgynevezett monitoringrendszer üzemeltetésére. Ez előre jelezheti a beavatkozások szükségességét. A hatóságok azonban csak a bezárás menetét ellenőrzik, és azt követően megszűnik a felügyelet. A bányászati hivatal pénz és szakember híján képtelen ellenőrizni a több ezer, sorsára hagyott kitermelési helyszínt, így a fejtések lezárása után már csak kivételes alkalmakkor- látványos beomlás, katasztrófa esetén - kerül ismét reflektorfénybe a veszélyzóna. , , ’ Pávelczé László‘.. .a Magyar Speciális Mentők készenléti egységének vezetője elmondta: nagyobb bártyaszerencsétlenségekhez éventecsupán néhány eseti ben k kell kivonulnia a bányamentő csoportoknak.. . A kitermelés befejeztével égető természetvédelmi problémává válik valamennyi külszíni bánya Minősítési start pénteken November 6-án lép életbe á®á kormányrendelet, ami lejletővé teszi a magánnyugdíjpénztárak áírminősítését végző cégek s jelentkezését az Állami Pénztárfelügyeletnél. Az ÁPF-nél regisztrált minősítők kéréséree a nyugdíjpénztáraknak kötelező adatokatszolgáltatanak működési paramétereikről. A vizsgálatok a pénztárak befektetéseit fogják majd elemezni, azok kockázatosságátés megtérülését figyelembe véve. Harmadfokú készültség a Tiszán Az esőzések hatására árad a folyó felső szakasza Harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Tisza Tivadar és Záhony közötti szakaszán, valamint a Túr mentén tegnap. A készültség el,rendelésére az elmúlt napok esőzései nyonán kialakult heves árhullámok miatt volt szükség. ÍSTÉPSZAVAMTI-információ : A folyó északkelet-magyarországi vízgyűjtő területén október utolsó napjaiban 60-100 miliméternyi eső esett, mind a Tiszán, mind pedig mellékfolyóin heves árhullámok alakultak ki. A Tisza Záhony felett kilépett medréből, és elöntötte a hullámteret. Hasonló a helyzet a Túron is. A Krasznán a készültség első fokú. A védelmi szervezet a Felső-Tisza-vidéken 430 bel- és árvízvédelmi szakemberrel kezeli a helyzetet. Az ár mintegy 3500 hektárnyi belterületet öntött el, ebből 1500 szántó. A Tisza Tivadar és Záhony között 820 centiméterrel tegnap kora délután tetőzött. A felső-tiszai árhullám szintén tegnap érte el a folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakaszát, emiatt Zalkod és Zemplénagárd között másodfokú készültséget rendeltek el. A készültségben lévő védelmi szakaszok hossza meghaladja a 125 kilométert. A Tisza várhatóan nagy területeken önti el az árterét BEEFOLD Elektronikus munkakönyv .(Folytatás az 1. oldalról) A legtöbb gondot az okozza, hogy munkakönyvi igazolások híján a foglalkoztató cégek kutatása több időt vesz igénybe mint a nyugdíjjáradék megállapításának ideje -mondta Bakó Józsefné, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főosztályvezető-helyettese. Az eljárási idő így a duplájára nőhet." A muznikakönyv bejegyzései igen nagy segítséget jelentettek, a járadékmegállapításnál, s az 1992 előtti évekre most is igazolásként fogadják el az ott leírtakét. A főosztályvezető-helyettes emlékeztetett, hogy már többször felmerült a munkakönyv kilágára állításának gondolata, de még nem sikerült megtalál-; 'ni a megoldást. Szerinte olyan füzetecskét kéne létrehozni, amely nem rögzíti a be-, és kilépéskori bért, vagy a kilépés módját, viszont kiderülne belőle a be-, és kilépés dátuma. A munkakönyv hiánya..más téren..is gondokat okozhat. Előfordulhat, hogy a kisebb cégeknél dolgozók nem férrnek hozzá a rájuk vonatkozó társadalombiztosítási információkhoz. A jelenlegi jogszabályok ugyan, elérzják a munkáltató járulékfizetési kötelezettségét dóli gázai után, azonban ennek betartatása és ellenőrzése nem elég hatékony. ’ : Dr. Pulay Gyula, a Szó-,ciális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint a munkakönyv pótlása ezt a problémát is orvosolhatná.* A legújabb koncepció szerint a néhány éven belül felálló központi számítógépes tb-nyilvántartáshoz tartozna egy plasztidkártya, amit minden dolgozó megkapna. Ennek segítségével, kihelyezett terminálokról a munkavállaló megtudhatna minden, rá vonatkozó társadalombiztosítási információt. Ez közvetett ellenőrzést, jelentene a munkáltatóknál is. A tervezetet a tárcamérgi, idén ősszel a kormány elé kívánja terjeszteni. Bírák „próbaidőre” (Folytatás, az 1. oldalról) Lényegesebb változás, hogy az ezt követő bírói kinevezés nem végleges. A jelentkezőket először csak 3 évre nevezik ki bírónak. Ezt követően megvizsgáltatják, hogy az illető mennyiben felelt meg a bíráskodással szemben támasztott szakmai követelményeknek. Ennek során figyelembe veszik többek között azt, hogy milyen arányban értettek egyet a felsőbb bíróságok a meghozott ítéletekkel. A vizsgálat más momentumokra is kiterjed, így például elemzik a bíró kommunikációs készségét s azt is, hogyan bánik a tárgyaláson az ügyfelekkel. Végleges kinevezést csak az kaphat, aki a szakmai követelményeknek megfelel. Ezt a vizsgálatot a végleges , kinevezés után még kétszer, 6 évente megismétlik, így utóbb is ki lehet szűrni az alkalmatlan bírókat. A jelentkezőknek még az ideiglenes bírói kinevezés előtt át kell esniük egy egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is. Ennek alkalmával különböző pszichiátriai, illetve pszichológiai teszteket is kell majd tölteniük. Egyelőre ugyanis az alkalmassági vizsgálatok -lefolytatásáról és annak részleteiről még csak helyi döntésszületett.A gyakorlatban egyelőre még nem alkalmazzák ezeket. 1998. NOVEMBER 2., HÉTFŐ 3 Ügyvéd bárkiből lehet Lomnici Zoltán, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke elmondta, a bíróvá válás feltételeinek nehezítése amiatt lényeges, hogy csak a valóban elhivatott és alkalmas személyek töltsék be ezt a közjogi méltóságot. Hangsúlyozta, a bírák adott esetben komoly vagyonok, illetve emberek sorsáról döntenek, ezért megengedhetetlen, hogy elhivatottságot nem érző, gyenge szakmai képességekkel rendelkező személyek is ítélkezzenek. Gondot okozhat, hogy az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton„megbukott” jelentkezők a pszichológiai alkalmatlanságuk ellenére milyen más jogi pályán helyezkedhetnek el. Ügyészeknek, ügyvédeknek nem kell majd ilyen teszteken átesniük, ennek ellenére furcsa, hogy ügyésznek vagy ügyvédnek még elmehet az a személy, aki alkalmatlannak minősült az ítélkezésre. Lomnici ezzel kapcsolatban megjegyezte, az ügyvédelmek nem kell nap mint nap döntéseket hozniuk emberek sorsáról. A bírói munka ilyen vonatkozásban felelősségteljesebb, ezért indokolt, hogy szigorúbb feltételrendszer érvényesüljön a bírák kiválasztásánál. Hibák az anyaotthon ügyében Befejezte vizsgálatát az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a tiszasülyi átmeneti anya- és gyermekotthon működésével kapcsolatban. Dr. Gönczöl Katalin leszögezi: mulasztás terheli mind a Jász- Nagykun-Szolnok megyei Közigazgatási Hivatalt, mind a gyámhivatalt. NÉPSZAVA-információ : A Kék Sziget Alapítvány hajléktalan anyák és gyermekeik számára fenntartott tiszasülyi otthonában a problémák a működési engedély kérvényezésével kezdődtek. A törvények értelmében ugyanis engedély hiányában nem kaphatott az otthon normatív támogatást. A Népjóléti Minisztérium megítélt és átutalt mintegy 8,2 iMó forintos létégi támogatását a megyei közigazgatási hivatal a működési engedély hiányára hivatkozva nem adta tovább. Áprilisban tartóztatták le személyes, szabadság megsértése, kiskorúak veszélyeztetése és közokirat-hamisítás címén az intézet vezetőjét, Nagyné Mészáros Évát. Dr. Gönczöl Katalin országgyűlési biztos vizsgálata során megállapította, hogy az engedélyezési eljárás ügyében mind a megyei közigazgatási, mind a gyámhivatal, mind pedig az 1997-ben eljárt Népjóléti Minisztérium hibázott. A hatóságok kizárólag a jogszabályokat vették figyelembe, ezért ragaszkodtak álláspontjukhoz: nem jogosult az intézmény előlegre a támogatásból, amíg nem rendelkezik engedéllyel.