Népszava, 1998. november (126. évfolyam, 256–280. sz.)
1998-11-30 / 280. szám
10 1998. NOVEMBER 30., HÉTFŐ HÁTTÉR NÉPSZAVA Kilenc nagy- és hetven kisrégióra osztanák az ország közigazgatási területét (Folytatás az 1. oldalról) Magyarországon már „csak” azért is furcsa a Regionális területrendezés halogatása, az utóbbi fél évszázadban, mert két ■ társadalomtudósa a világon, a legelsők között vetette, fel ezt a problémát. Erdei Ferenc hatvan éve (!) fogalmazta meg a modern területszervezés alapelvét: „Minden vidéknek legyen (fő)városa...” Esi ötven éve annak, hogy Bibó István és Erdei,Ferenc elkészítette átfogó reformjavaslatát, az ország 80-90/ városi vonzáskörzetbe, kisrégióba és 6 országos kerületbe, nagyrégióba történő szervezéséről. A javaslat az Oh- s bán eddig sem, valósult meg. Mindig közbeszólt a politika, amely az ezeréves (vár)megyerendszert tartotta közigazgatásilagá leghasználhatóbb■ nak. A régiók felállítását a mindenkori politikai vezetés , mindenekelőtt azért ellenezte, mert az új területi egységek ■ szerintük túlzott önállósághoz, szabadsághoz(?) jutnának. Magyarország most ismét megpróbálhat a közigazgatás átalakításával is felzárkózni Európához. Ha nem teszi, nem juthat hozzá, az évi, mintegy 3 milliárd dollárhoz, az uniós te■erületfejlesztési alapokhoz. Az Európa Unió korszerű területi ■ felosztású Magyarországot javasol. Bár 1997-ben már megtörtént egyféle regionális reform, ez azonban a szakemberekserint elmarad az uniós elvárásoktól - olvasható? a tanulmányban. Jelenleg a közigazgatásban több mint 3000 települési önkormányzat, 19 megye, s szinte valamennyi minisztérium, országos hatáskörű szerv organizál. Az önkormányzatok területi felosztása: község, város, megyei jogú város, megye. Politikailag más-más rendszer ráásérínt váláfei^ák^á^ 'kis-r észárnál^elepÜldSekr’ ‘ • öhkormányj*izatait, másként a megyei köz--, gyűléseket, s megint másképp az országgyűlési képviselőket. Másik minisztériumba pályáz: hat támogatásért egy település, ugyancsak másikba egy terület (több település), ha a megyei területfejlesztési tanács is támogatja a pályázatát. Kisrégiók Minden modern társadalom alulról felfelé építkezik, a területi egységek is így állnak /össze mondja a szerző. Egy-egy város fogja egybe maga körül a vonzáskörzetéheztartozó településeket (kisrégiót), ide járnak az emberek kórházba, középiskolába, bankiba, munkahelyre, piacra, lévén is itt működtethetők hatékonyabban, itt érhetők el leg■ könnyebben a szolgáltatások, innen fejleszthető legjobban a térség gazdasága. „Minden vidéknek legyenfővárosa” - mondotta Erdei, minden városnak viszont nem lehet vidéke, annál is inkább nem, mert időközben vonzáskörzet és infrastruktúra nélkül „neveztek ki” várossá több mint 200 települést. A tartalmi kritériumok - kórház, középiskolák, bankhálózat, közlekedési , centrum, kereskedelmi hálózat, működő gazdasági egységek - alapján azonban csak 100 város alkalmas kisrégiós központnak. Ez a szám azonban ésszerűen 70-re csökkenthető - állítja a tanulmányt készítő. Például, ha túl közel fekszik egy kisebb város egy nagyobbhoz, mint Komló Pécshez, Tata Tatabányához, Gyula Békéscsabához, Kiskunfélegyháza Kecskeméthez, Bátonyterenye Salgótarjánhoz, Hódmezővásárhely Szegedhez, akkor a nagyobb lesz a régióközpont. A kisebb város pedig funkcionálhat alközpontként. Természetesnek tűnik tehát hogy a kistérségekből, (2-3 összevonásából) álljon össze a kisrégió, így egyszerre képezhetnek önkormányzati, közigazgatási, gazdasági és területi egységet. Célszerű lenne országos politikai képviseleteket is adni minden kisrégiónak. Elvileg könnyen kielégíthető ez az igény: a kisrégiók alkossanak egy vagy több egyéni országgyűlési választókerületet. Ez is megoldható, ha viszonylag arányos a kisrégiók népességszáma: minimum 60-90 ezer, vagy ennek az arányos többszöröse. Például Mosonmagyaróvár térsége hetvenezres, ezért 1 képviselőt választ; Szombathelyé az előbbi duplája, ez 2 képviselőt jelent; Győré kétszázezres, ami 3 mandátumot ér. Kisrégiók nélkül nem működtethető hatékonyan a helyi gazdaság, a térségi fejlesztés, de az összetartozó vidék közélete" sem. Kizárólag kisrégiók rendszerére építhetők értelmesen a nagyvárosi központú nagy területek nagyrégiói. Azaz, mikrorégiók nélkül nincsenek makrorégiók, s a tétel forrdítva is igaz. Ennyi kisrégiót ugyanis nem szabad 19 megye alá sorolni, összefogásukhoz elég elég 7-9 nagyrégió is. Nagyrégiók Önkényesen társítja a jelenlegi törvény 7 nagyrégióba a 19 megyét - állítja a tanulmány szerzője. - így került Nógrád közös zsákba varrva Zemplénhez. Balassagyarmat is Sárospatak is Miskolchoz tartozik. Nagykanizsa és Kapuvár „közös” központja Győr. Milyen közös nagyrégiós érdekei lehetnek Ajkának és Esztergomnak vagy Kalocsának és Gyulának, netán Kisvárdának és Kunszentmártonnak? Még abszurdabb gond is akad: a két- Tuilliós Budapestnek a legkisebb a háttérrégiója, mindössze Pest megyei Miért számol éppen a nagyrégióitól az 1997-es Országos Területfejlesztési Koncepció? Ha a nyugati területi-népességi átlagokat vesszükfigyedelembe, akkor 'kevesebb is 13-ra lenne. Ha a magyar területe,xközlekedési, - adottságokkal józanul számolunk, akkor viszont szükséges! . . " Reális tartalmi adottság lehet a nagyrégió szervezéséhez egy összefüggő tájegység közös gazdasági érdeke, a kiépült főközlekedési útvonalhálózat, a fejlett nagyvárosi központ a maga modernizációs dinamikájával, s újabban igen fontos a határon túli legközelebbi tartománnyal fejleszthető eurorégiós kapcsolat. Ez utóbbit figyelembe véve, Budapest nagyrégiója az ország északi határáig, Miskolc nagyrégiója pedig a Tiszától a Mátra vidékéig terjedhet. Miskolc eurorégiós kapcsolata Kelet-Szlovákia, Debrecen, Ukrajna és Észak-Erdély. A Dél-Alföldhöz Szeged és Kecskemét közös nagyrégiója a Duna-Tisza köze, s a Maros vidéke; természetes eurorégiós párja a Vajdaság, esetleg Temesvár környékén a régi Bánát. Szeged és Debrecen között hatalmas űr tátong: a Közép-Alföld, Szolnok és Békéscsaba fővonalai Dél-Erdélybe vezetnek; hasonlóak térségük belső adottságai. A Közép-Alföldön Szolnok központtal szükséges egy új nagyrégió kialakítása! A Dél- Dunántúlon Pécs három megye természetes centruma, külső kapcsolata Eszék és Szlavónia. Székesfehérvár és a Balaton vidékének régiós öszszevonása régi igény. Fehérvár dinamikus modernizációs és közlekedési centrum, hozzá tartozik a Balaton mindkét partvidéke, a Bakonytól, Vértestől délre eső területek (Veszprém) és Dunaújváros vonzáskörzete. Szombathely Nyugat-Dunántúl központja, körülötte a vasi, zalai területek önálló nagyrégiót alkotnak. E térség eurorégiós partnere Steyerland (Graz), s egyre inkább Szlovénia. A zalai városokból Szombathely könynyebben elérhető, mint akár Győr, akár Fehérvár, akár Pécs. Győr nagyrégiója a Bécs- Pozsony-Budapest közlekedési és gazdasági főtengely mentén húzódik a határoktól a Bakonyig, a Vértesig, a Gerecséig. E térség fontos városa Tatabánya, Pápa és Sopron. Komárom megye közös régióba sorolása Fejérrel és Veszprémmel tartalmi érvekkel aligha védhető... Budapesti nagyrégió Fővárosunk az egész ország gazdasági innovációs centruma. Budapest európai versenyképességének megőrzése, nagyrégiójának kiterjesztése országos érdek - hangsúlyozza a tanulmány. Budapesthez gravitál - Pest megyén kívül - Esztergom és Bicske vonzáskörzete, északon egész Nógrád megye, keleten a Kf3-as autó-pálya mentén Gyöngyösés Hatvan térsége, Közép-Magyarország nagyrégiója így meghaladja a 3 milliós lélekszámot. Viszont tény: ekkora ma a magyar főváros vonzása. Sokak szakmai meggyőződése szerint az egész ország fejlődé-'tésének az ártana legtöbbet, ha mesterséges határokkal ,elválasztanának egymástól a /középső országterületeket ' és ' a fővárost, Budapest gazdasága, infrastruktúrája, pénzügyi, élete csakis egy megfelelő háttér-, régióval együtt, /fejlődhet igazán eredményesen.'/Metropoliszunk „bekerítése”, szűk háta- ' rak közé szorítása: priejlghéé' gátja lenne. Regionális előnyök Nem erény megismételni poli tikusaink ’szabvá'nyelvét:'Eu,-’/ . ropta elvárja s pénzzel is patrior 'gatja az ország regioríális át- * szervezését. Előbbivel"egyenrangú szempont a helyi társa- ■ dahidak, a helyi gazdaságok felszabadítása- az elavult területi és bürokratikus nyűgök alól. Minden település a maga gazdája lehet, ha természetesvonzáskörzetében,önállóan, fejlődhet és szabadon , társulhat a valódi közös gondok megoldása érdekében. És ez nem csupán a kisrégiók brüsszeli,pályázatainak előnyös ’ elbírálá.sát jelenti; a nagyobb önkorumányzati, politikai, és emberi, szabadság, a térségi felepielkedés is vele jár.: (Bibó István ezt, nevezte ,/az emberi , méltóság forradalmának...)., , Értelmes módon; tehát, csak akkor, beszélhetünk , regionalizmusról,?, ha minden kisrégió egyben önkormányzati, közigazgatási, területfejlesztésiés politikai képviseleti egységet is képez. A regionális " önkormmányzati " testület mellett kívánatos a régiónkénti parlamenti képviselő-választás. Vidéken kialakítható mintegy 110, Budapesten 25-30-arányos'egyéni'választókellet i is . Összegezve: az Európai Unió hosszútávra szóló érvei remélhetően hatásosabbak lesznek a megyék, és a politikai pártcsatározások napi érveinél, és egyszer tán még egy regionalizált országban is élhetünk - prognosztizálja befejezésül Bilecz Endre, a Tanulmány szerzője^sa^jország .számára, kívánatosnak vélt jogotf':: r mtm m mm i m:m ' .. mm . t r, ,'T ffDr , éém ?'5trö31 ddetml - ■' rrr\ - v\ Mg t üzenetrögzités 'v .mm iPPi?-' -l: ■ m : ' . ". m . . .. . l ■ , ^ ill lim....... ^ csak 9900Ft 1:- Sí, +888 Ft-os 24 havi részlet* mm rrm. A rZTTTTTTTZSl díTíl digitális üzenetrögzítője nem csak az üzeneteket, de a folyó beszélgetéseket is képes tárolni. Ráadásul sem a telefonszámok megjegyzése, sem a szalag cseréja nem okozhat többé gondot. A mindezekre éppolyan elegáns megoldás, mint amilyen: ideális karácsonyi ajándék. * Amíg a készlet tart. Az ár az áfát tartalmazza.