Népszava, 1998. november (126. évfolyam, 256–280. sz.)
1998-11-11 / 264. szám
6 1998. NOVEMBER 11., SZERDA HÁTTÉR NÉPSZAVA A zöld árnyalatai különbözőek a politikában A magyar közélet csupán integrációs kényszerként kezeli a környezetvédelmi szempontokat Németországban néhány hete kormányzati tényezővé vált a Zöld Párt. Vasali Zoltán politológust arról kérdeztük, lehet-e közvetlen hatással a magyarországi ökopolitika alakulására a nyugat-európai szervezet politikai befolyásának növekedése. Működnek-e egyáltalán ígéretes érdekérvényesítési mechanizmusok, amelyek a magyar pártokhoz közvetíthetnék az ökológiai színezetű problémákat? Megkapaszkodhatnak-e valaha a magyar politikai közéletben az itthoni zöldek? Spirk József NÉPSZAVA Miközben a németországi választásokat követően az egykori környezetvédő mozgalomból politikai párttá alakult földek bekerültek a szövetségi kormányba, Magyarországon a vezető politikai erők többsége még mindig úgy kezeli a környezetvédelem ügyét, mintha az pusztán a külső elvárások teljesítése miatt, az EU-csatlakozás szempontjából lenne, fontos és nem az önmagában álló itthoni normarendszer kialakítása miatt, nyilatkozta lapunknak Vasali Zoltán politológus a német ökoirányzat sikerének lehetséges magyarországi következményeiről. A német zöld mozgalom, majd a viszonylag kicsi, de stabil párt folyamatos, jelenlétével ,és a kifejezetten ökológiai kérdésekre alapozott politikai tőkéje révén rá tudta szorítani a nagy pártokat is, hogy programjukban érdemben foglalkozzanak a témával. A baloldalt a liberálisok és a jobboldal, is - ha nem is, azonos súllyal, de - beillesztette ideológiai értékrendjébe a környezetvédelmet és a zöld gondolatok számos elemét.. Emellett' a' zöldek fellépését egyfajta várakozás is övezete, amely szerint a „hatvannyolcas közösségi martalitásuk” jótékony hatást gyakorolhat a szövetségi állam elidegenedett politikai mechanizmusainak alakulására. Sokan reménykednek abban, hogy a zöldek politikai szerepvállalása nem pusztán az egyéni hatalmi ambíciók megvalósítására szorítkozik majd, hanem az ökopolitika melletti valódi elkötelezettség hathatósabb formája lesz. Magyarország más utat járt be a környezetvédelmi szervezetek fejlődésében, de Európa nyugati felében sem feltétlenül tipikus, hogy külön párt képviselje a területet a döntéshozatali folyamatokban. Vasali Zoltán szerint már az* itthoni ökomozgalmak indulásakor* a rendszerváltással összekapcsolódó Bős-Nagymaros-ügy az átpolitizáltság káros oldalait mutatta. Az akkor aktív szerepet játszó civil szervezetek és alternatív mozgalmak Csak addig tudhattak valódi társadalmi támogatást maguk mögött, amíg a politikai szintre emelkedett konfliktus fokozottan foglalkoztatta a közvéle- ményt. Azóta mind a civil szervezetek száma, mind a támogatottságuk látványosan nőtt ugyan, mégsem jött létre közöttük széles körű koordináció. Maguknak a szervezeteknek nincs energiája az összehangolt fellépés megteremtésére. Számos elemző a mozgalmak hibájának tartja azt is, hogy nem képesek "össze-" egyeztetni az ökológia radikális képviseletét azzal a független értelmiségi alappal, amiből a mozgalom táplálkozik. Ennek a bérultságnak az eredménye, hogy a Zöld szervezetek kezdeményezéseivel a lakosság többsége nem tud azonosulni, és a politika sem veszi komolyan őket A politológus: úgy véli, hogy a német Zöldek kormányzati szerepvállalása azért sem gyakorolhat jelentősebb hatást a hazai mozgalmak jövőjére, mert itthon a szervezetek tagjainak többsége nem akarja veszélyeztetni önmaga hittelességét azzal, hogy „jó-indulatú, megfontolásoktól vezérelve politikai karrierrel kompromittálja magát”. Az apolitikus magatartás már a jelenlegaktív kör-nyezetvédő ,értelmiségi réteg jellemzője is, de ez az együttműködési fóbia a jövőben még mélyebb árkot húzhat a politikusok és a nem kormányzati szervezetek tagjai közé. Jellemző példa, hogy a tavaszi közös gázellenes tüntetés résztve■vői részéről, annak ellenére, hogy teljes volt a kitűzött célt illetően az egyetértés, mégsem, merült fel egy pillanatra sem annek megfontolása, hogy közeledni kellene az akkori ellenzékhez. Arra a kérdésre, hogy a parlamenti pártokmiért nem hitelesek a környezetvédők szemében. Vasali Zoltán , a Fidesz-MPP példáját emelte ki, amely a választások előtt nagyon jól, és meggyőzően,tudott kommunikálni a környezetvédelmi szempontokról a politikában, el tudta hitetni a közvéleménnyel is, hogy autentikus és kemény környezetvédelmi érdekérvényesítő politikát kívánnak folytatni. Később a kormányalakítás során mégis a kisgazdapártnak juttatták a szaktárca vezetését. 11 Valódi, a némethez,hasonló múlttal rendelkező zöld pártok nincsenek a magyar politikai palettán, új pártoknak pedig minimális az esélyük arra, hogy megvessék a lábukat a parlamenti demokrácia legitim keretei között. Jóllehet a legutóbbi országgyűlési választáson két, nevében zöld jelzőt használó párt is részt vett, szereplésük csupán kuriózum jellegű volt, támogatottságuk pedig elenyésző. A magyar zöld pártok története egyébként is meglehetősen problémás, hiszen jobbra tolódás volt a jellemzőjük, holott a zöld gondolat alapvetően baloldali töltetű. A Bős utáni hazai zöld mozgalmak legfőbb problémája az elszigetelődés. A társadalom mint, kisebbség szembesül a megoldandó gondokkal, mondja a politológus. A helyi problémák sarkallta helyi szervezetek a helyi érdekeket próbálják érvényesíteni- Ezár többségének protestkultúrája ki is merül a kis létszámú tüntetések szervezésében, a lokális érdekek megjelenítésében, mert nem tudják megtalálni azokat a csatornákat, amelyek a helyi környezetvédelmi érdekeket a gazdasági, megfontolásokkal szemben a politikai szférában képviselnék. Vasali Zoltán úgy véli,, hogy a német Zöld Párt kormánykoalíciós szerepvállalása leginkább a európai uniós nyomásgyakorláson keresztül éreztetheti hatását a csatlakozást tervező államokban, így Magyarországon is. Németország egy zöld külügyminiszterrel és egy zöld környezetvédelmi miniszterrel elérheti, hogy a régió államaiban se kizárólag külső kényszerként kezeljék a környezetvédelem ügyét, valamint, hogy élesszék fel azokat a decentralizált mechanizmusokat, amelyek által a társadalmi támogatás minden egyes döntés esetében konkretizálódhat és valódi szerephez juttathatják a civil szervezetek is. A németországi zöldek pártja, amelyet 1980-ban alapítottak, a hatvanas-hetvenes évek anarchista-radikális mozgalmaiból, akkori német kifejezéssel a „parlamenten kívüli ellenzékből”nőttk. Hivatalos nevének - „Szövetség 90/A Zöldek” - első tagja arra utal, hogy időközben egyesült a keletnémet polgárjogi harcosokat tömörítő Szövetség 90” elnevezésű csoporttal. Kezdeti korszakukban a zöldek az anarchistákhoz hasonlóan ellenségüknek tekintették a politikában és a gazdaságban kialakult hatalmi struktúrákat és a pártokat. Élesen antimilitaristák voltak, kiálltak mindenfajta kisebbség, továbbá a nők teljes jogegyenlősége mellett, ellenzik mind a mai napig az atomenergia mindenfajta felhasználását. Társadalmi elfogadásukkal és a hatalmi struktúrákba való beépülésükkel párhuzamosan csökkenteniük kellett eredeti radikalizmusukat. Ez nem ment viták nélkül: a zöldek történetén végighúzódik az eredeti érvekhez foggal-körömmel ragaszkodó fundamentalisták - a pártszlengben a „fundik” - és az áramvonalasodásra hajlamos realisták - a „reálok” -belharca. A zöldeknek a német pártstruktúrába való fokozatosbeilleszkedése utóbbiaknak kedvezett. Az 1983-as választásokon átlépték az ötszázalékos küszöböt, és bekerültek a Szövetségi Gyűlésbe. 1985-től pedig a különböző tartományokban - először Hessenben - tagjai lettek a helyi kormányoknak is. Az 1998. szeptemberi országos választások eredményeként koalícióra léptek a szociáldemokratákkal, legismertebb, vezetőjükből, a magyarországi származású Joschka Fischerből pedig külügyminiszter és alkancellár lett. A mindenfajta tekintélyt elutasító lázadók a hatadom részévé váltak. Zöldek tüntetése Budapesten: a lázadók a hatalom részeseivé válhatnak Molnár Péter felvétele A Hungária Biztosító klubkártyával ajándékozza meg kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással rendelkező, kiemelten jó ügyfeleit Mit nyújt a Hungária Bonusz Klub ? Árengedményt! A klubtagok az ország több mint 500 kereskedelmi és szolgáltató egységében - amelyek tagjai a rendszernek árengedménnyel vásárolhatnak, vagy kedvezményesen vehetnek igénybe szolgáltatásokat A klubtagok csökkenthetik az autó fenntartási költségeit, sőt kártyájuk használatával éves szinten az élet egyéb területein is jelentős megtakarításhoz juthatnak. Ha ön is szeretne a klub tagja lenni, érdeklődjék a feltételekről! Hívja a Hungária Biztoson telefonszolgálatot, vagy keresse fel honlapunkat az Interneten. (06-1)421-1421 www.hbrt.hu * * A toplistábanaz öt percnél hosszabb műsorok szerepelnek Ezek a tények a tv2-n! A VSS a Tények televíziója, hiszen a „Tények” és az azt követő „Tények plusz” a legnézettebb hírműsorok. Egyéb tényekben is bővelkedik a tv2: - tény, hogy a múlt héten a legtöbb néző a tv2-t választotta, - tény, hogy a „Napló-t a múlt héten nézték a legtöbben, -tény, hogy Lagzi Lajcsi a Dáridó második legnézettebb adását könyvelhette el múlt péntekért, tény, hogy a „Légizsaruk” nemcsak a légteret, hanem a képernyőket is uralják, s remélhetőleg még később is fogják, hiszen a sorozat decemberben folytatódik, tény, hogy Rex eddigi kollégája, Moser felügyelő meghalt, de a sorozat nem ér véget, hiszen Rex új partnerével is sikeresen veszi fel a harcot a bűnözők ellen. De nemcsak Rex és kollégája sikeres, hanem a tv2 is a Forró nyomonban, a megoldások magazinjában. Ámor földi helytartója is jól végzi a dolgát, hiszen a múlt héten is született néhány szerelem első látásra. 1129 Magyarország vezető televíziója. Az Önök jóvoltából. Mindezekből is kitűnik. Toplista a 45. hét legnézettebb műsorai alapján a teljes lakosság (N 1 9 398 700) körében Időszak: 1998. november 7.-november 8. Műsor Csatorna Dátum Nap Kezdési idő AMR%SHR% 1. Rex felügyelő (német-osztrák filmsor.) TV2 07/11/98 Szombat 19:59:55 31,2 54,5 2. Dáridó TV2 06/11/98 Péntek 19:51:18 27,8 51,3 3. Rex felügyelő (német-osztrák filmsor.) TV2 05/11/98 Csütörtök 20:41:55 27,5 51,4 4. Napló (TV2 heti magazin) TV2 08/11/98 Vasárnap 18:46:16 26,8 50,1 5. Légizsaruk (német filmsor.) TV2 08/11/98 Vasárnap 20:02:41 26,6 46,6 6. Tények - hírösszefoglaló TV2 07/11/98 Szombat 19:00:00 26,5 52,3 7. Vészhelyzet (am. tv-filmsor.) MTV1 03/11/98 Kedd 20:03:47 25,8 45,8 8. Szerencsekerék TV2 07/11/98 Szombat 18:30:51 24,2 50,2 9. Xena (am. filmsor.) TV2 08/11/98 Vasárnap 17:28:30 ■24,0 52,2 10. Tények - filmösszefoglaló TV2 08/11/98 Vasárnap 18:30:18 23,7 48,6 11. Szeszélyes évszakok MTV1 08/11/98 Vasárnap 20:08:39 23,5 38,2 12. Szomszédok (magyar teleregény) MTV1 05/11/98 Csütörtök 20:07:51 23,2 43,2 13. Szerelem első látásra TV2 08/11/98 Vasárnap 19:31:09 23,0 38,5 14. Tények - hírösszefoglaló TV2 04/11/98 Szerda 19:00:12 23,0 45,8 15. Tények plusz TV2 04/11/98 Szerda 19:26:40 22,8 43,7 16. Kriminális bűnügyi magazin MTV1 03/11/98 Kedd 21:04:21 22,3 44,2 17. Meglepő és mulatságos Friderikusz SándorralRTL Klub 02/11/98 Hétfő 20:02:05 22,3 42,5 18. Tények-hírösszefoglaló TV2 06/11/98 Péntek 19:00:29 22,1 45,9 19. Szerencsekerék TV2 04/11/98 Szerda 18:28:24 20,5 45,9 20. Szerelem első látásra ! TV2 07/11/98 Szombat 19:26:23 20,3 37,30