Népszava, 1998. december (126. évfolyam, 281–305. sz.)

1998-12-03 / 283. szám

1998. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK VILÁG Vasile lemondta budapesti útját Radu Vasil román mi­niszterelnök lemondta december 6-8-ra terve­zett hivatalos magyar­­országi látogatását - közölte szerdán az MTI­­-vel a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája. A tájékoztatás szerint a román és a magyar mi­niszterelnök találkozó­jára későbbi időpont­ban kerül sor. Orvosolják a sérelmeket Sürgősen orvosolják a két leváltott szlovákiai magyar iskolaigazgatót ért a sérelmeket - közölte szerdán újságíróknak nyilatkozva­­ Keszegh Margit, a révkomáromi járási hivatal új följáró­­ja. Varga Lajos nyert és Novák Ferenc bátorke­­szi magyar igazgatót ér­tesülések­­ szerint már pénteken újunk nevezik. NATO-erő Macedóniába Az:. új ...macedón kor? B^ahy ^jóváhagyta egy gyorsan bevethető NA­­TO-egység telepítését az országban. Az alakula­tot szükség esetén Ko­szovóban vetnék be. A döntést Ljubcso Geor­­gievszki kormányfő je­lentette be szerdán. Kofi Annan Algírban tárgyalt Kofi Annan ENSZ-fő­­titkár szerdán a nyugat­­szaharai viszály rende­zéséről tárgyalt Liami­­ne Zerual algériai el­nökkel Algírban. Annan megpróbált életet lehel­ni az ENSZ védnöksége alatt tartandó nyugat­­szaharai népszavazás­sal kapcsolatos elképze­lésekbe. Algéria támo­gatja a lázadókat, a­k­­a­ terület függetlenségé­ért harcolnak. Orvosi jelentést követel a duma Az orosz törvényhozás alsóháza szerdán hosz­­szas vita után határo­zatban követelte, hogy Borisz Jelcin egészségi álapotáról‘ hozítsenk nyilvánosságra'­­ orvosi jelentést. A hetek óta vi­tatot­ :­r dokumentt­ák mellett­ 247 képviselő szavazott, 33 nemi’ sza­vazat mellett a 450 tagú alsóházban.: " Ecevit alakít kormányt Ankarában Bülent Ecevit, a török Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke szerdán Ankarában bejelentette, hogy Süleyman Demirel államfő felkérte az új kormány megalakítására. A 73 éves Ecevit az államfővel folytatott megbeszélését követően nyilatkozott a sajtó képviselőinek. MTI-információ A megbízott­ kormányfő elmondta, hogy nem csu­pán az 1999. áprilisi vá­lasztásokig fennmaradó átmeneti kormányt akar létrehozni. Az Öcalan­­ügyre utalva rámutatott: az új kabinetnek a kül- és a belügyekben egyaránt több súlyos kérdéssel kell szembenéznie.­­ Ecevit­ kormánya az 56. lesz a Török Köztársaság 75 éves története során, és a negyedik az 1995-ben megválasztott parlament hivatali ideje alatt. Előd­jétől, Mesut Yilmaztól a parlament, a maffiával ál­lítólag , fenntartott kap­csolatai miatt vonta meg a bizalmat november 25- én. Ecevit, aki a 70-es években három ízben is jzokmányfő volt, a minisz­terelnök-helyettesi tisztét töltötte be Yilmaz koalí­ciós partnereként az előző­­ kormányban.­­ Lamberto Dini olasz kül­ügyminiszter egyébként szerdán közölte, hogy jövő kedden török kollégájával személyesen is megvitatja a két ország között feszült h­éi­séget okozó Öcalan-ügyet. A­­ találkozóra a NATO- külügyminiszterek brüsz­­szeli ülése alkalmából ke­rül sor. Abdullah Öcalan, a sza- I kádár Kurd Munkáspárt (PKK) Rómában őrizetbe­­ vett vezetője azzal indo­kolta menedékjog iránti kérelmét, hogy Olaszor­szágból kíván politikai te­vékenységet folytatni a kurd kérdés békés megol­dása érdekében. Egyre kevesebb a való­színűsége annak, hogy Olaszország megadj­a a po­litikai menedékjogot Oca­­larinak. Massimo D’Alema miniszterelnök egy rádió­­interjúban megerősítette, hogy terroristának tekinti a szakadár kurd vezetőt, és bíróság elé állítását kíván­ja. . A kormányon belül is egyre többen követelik a kényelmetlen vendég ki­­utasítását.­­ Bülent Ecevit, a megbízott és Mesüt Yilmaz, a leköszönő török kormányfő egy korábbi parlamenti ülésen Reuters'fotó Nyolc téma kerül terítékre az EU-tárgyalásokon Garzó Ferenc NÉPSZAVA Mit tehetnek az Európai Unióval csatlakozási tár­gyalásokat folytató orszá­gok (az 5+1 csoport tagjai) annak érdekében, hogy tar­tani lehessen a tárgyalások eddigi titánét? Egyebek kö­­zzött­ örről tanácskoztak a­z elmúlt két­ napon Budapes­­ten az említett országok fő­tárgyalói, akik megbeszélé­seikről tegnap rövid tájé­koztatást adtak a sajtónak. Gottfried Péter, az Integrá­ciós Államtitkárság vezető­je elmondta: a német­­elnök­ség most kezdődő féléves időszakában a csatlakozni vágyók : arra törekszenek, hogy a nyolc konkrét­ téma­kör felüljön terítékre az érdesi tárgyalásokon. "f.­j Az­ államtitkár szerint le­hetőség van arra, hogy a vállalati jogi a halászat, a l.fogyasztóvédelem, a sta­­tisztika, az áruk szabad áramlása, a külgazdasági kapcsolatok, a versenyjog és a vámunió kérdéskörét vegyék sorra a tárgyaló fe­lek. Gottfried emlékeztetett arra, hogy a korábbi tár­gyalási témák közül bizo­nyos fejezetek még nyitva­­ maradtak, lehetőség szerint ezeket is le kell majd" zárni az említett időszakban. A budapesti konzultáció résztvevői kiemelten fog­lalkoztak a szociálpolitika­­ és a foglalkoztatás témájá­val, .­­anelynek rendkívül nagy figyelmet szentel mind az Európai Unió, mind pedig a csatlakozásra készülő államok kegyére­.. k­iélye. Azt vizsgálták, vajon összehasonlít­t­ató-e s. vagy sem egymással a tár­gyalásokat folytató hat or­szágban érvényben­­ lévő szabályozás. A főtárgyalók örömmel állapították meg: e­ jogszabályoknak, illetve a szociális ellátásnak a je­lenlegi szintje egyáltalán , nem marad el az EU jelen­legi szintjétől, így teljesen alaptalanok azok a félel­mek, amelyek szerint a csatlakozás éppen e terüle­ten ütközik akadályba. . Egy : űlságü£&t “'xgr&kre válaszolva Gottfried­­ Péter és Juhász Endre (a ma­gyarországi főtárgyaló) megerősítette: hazánk vál­tozatlanul 2002. január el­sejét tekinti céldátumnak, amikorra a csatlakozás belső feltételeit szeretné megteremteni. A többiek - Jan Kulakowski lengyel, Pavel Teb­eka cseh, Alar Spreimann észt, Janez Po­­trycnik szlovén és Georgiosz Vassziliu ciprusi főtárgyaló 2002 december végét jelöl­te­ meg határidőként az EU-csatlakozásra való tel­je® felkészülésre. Műkincs­ vita Washingtonban Magyarországot is bírálták a holocaustkonferencián Kárpáti János MTI (Washington) ■ Ronalds Lauder, a N New York-i­­Modern Művésze­tek Múzeu­ma igazgatóta­­­­nácsának elnöke a was­hingtoni holocaustkonfe­rencián bírálta Magyaror­szágot, Hollandiát, Né­metországot, a Cseh Köz­­­­társaságot és Svájcot a­­ nácik által elrabolt mű-,­­ tárgyak ügyében tanúsí­­­­tott magatartásuk miatt. Lauder, aki a Zsidó Vi­lágkongresszusban az el­tűnt műtárgyak felkuta­tásával foglalkozó bizott­ságot vezeti, úgy véleke­dett, hogy a holocaust idején elrabolt képzőmű­vészeti alkotások mintegy fele, vagyis 110 ezer da­rab még mindig hiányzik. Ezek összértékét 10 és 30 milliárd dollár közöttire becsülte. Felszólította a nemzetközi művészeti vi­lágot, hogy működjön együtt a Zsidó Világkong­resszussal a nácik által el­rabolt tárgyak azonosítá­sában. 1r Elan Steinberg, a Zsidó Világkongresszus végre­hajtó tanácsának igazga­tója ugyanakkor arról számolt be, hogy az érte­kezleten Valerij Kulisov, az orosz kulturális mi­nisztérium képviselője teljes körű együttműkö­dést ígért, a holocaustál­­dozatokhoz köthető,­­mű­tárgyak felkutatását és a jogon­­tulajdonosnak, való visszajuttatását illetően. Kulisov szerint Oroszor­szág közreműködik az e vonatkozásban­ érintett műtárgyak világméretű adatbázisának a létreho­zásában. Stuart Eizenstat­t amerikai külügyi állam­titkár egyenesen „áttörés­nek” minősítette a kinyil­vánított orosz együttmű­ködési készség fokát. Kulisov ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy kü­lönbséget kell tenni a ho­locaustáldozatoktól elra­bolt értékek, illetve a ha­dizsákmányként lefoglalt műkincsek között. Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának helyettes államtitkára, aki a ma­gyar küldöttséget vezeti a washingtoni holocaustér­tekezleten, kedd este az MTI érdeklődésére el­mondta: Lauder annyiban bírálta más államok mel­lett Magyarországot, hogy azt állította, a budapesti Szépművészeti Múzeum vonakodik kiadni a Hat­­vany-gyűjteményt a jogos örökösöknek. Visy a tanácskozáson­­válaszként felhívta a fi­­gyelmet arra, hogy a Hat­­vany-gyűjtemény jelentős része nem Budapesten, hanem épp eméggel Moszk­­vában található. Másfelől hangoztatta Magyaror­szág együttműködési kész­ségét, és beszámolt arról, hogy a magyar illetékesek a Hatvany-örökösökkel is tárgyalásban vannak. A brit kormány elköte­lezte magát arra, hogy kártalanítja a vészkor­szak áldozatait többmilli­ós értékű vagyonuk lefog­lalásáért. Lord Janner volt parlamenti képviselő, a brit Holocaust Oktatási Alapítvány elnöke beje­lentette: a brit kormány hivatalosan beleegyezett abba, hogy teljes mérték­ben visszafizeti az áldoza­tok Nagy-Britanniában lefoglalt javait - jelentette szerdán a Financial Ti­mes, a brit üzleti körök lapja. A döntés elsősorban Magyarország, Románia, Bulgária és Csehország polgárainak javait­ érinti. Az ő ingatlanaikat, va­gyontárgyaikat a brit kor­mány sajátította ki, mert ezen országok a náci Né­metország szövetségesei voltak. _________________ Szerb háborús bűnöst vettek őrizetbe Veres Béla MTI (Brüsszel) A­ boszniai békefenntartó erők mandátumának meg­felelően az SFOR szerdán őrizetbe vett egy boszniai szerb háborús bűnöst - je­lentette be Javier Solana NATO-főtitkár brüsszeli közleményében. A politi­kus egyúttal önkéntes je­lentkezésre szólította a még szabadlábon lévő, háborús bűnökkel gyanú­sított boszniai személyi­ségeket. Az SFOR Radislav Krstic tábornokot tartóztatta le, és irányította át Hágába, a volt jugoszláviai ügyekkel foglalkozó Nemzetközi Tör­vényszékre. A tábornokot három évvel ezelőtt vádol­ták meg a háborús törvé­nyek megszegésével és em­beriség elleni bűntettekkel. Solana emlékeztetett arra, hogy a letartóztatást az ENSZ Biztonsági Taná­csának felhatalmazásával megtámogatott NATO- mandátum tette lehetővé. „Az akció intésként szolgál a még a szabadlábon lévők­nek, hogy idővel ők is bíró­ság elé kerülnek. Ezért arra szólítom fel őket, hogy ha­ladéktalanul adják fel ma­gukat” - írta Solana. Magyarok mennek Koszovóba Martonyi János felszólalt az EB­ESZ oslói értekezletén Magyarország saját szakértőinek közvetlen részvéte­lével is kész hozzájárulni az EBESZ Koszovói Ellen­őrző Missziójának sikeréhez, és üdvözli, hogy a szer­vezet hosszú távú misszióinak egyes jugoszláv terüle­tekre, köztük a Vajdaságba való visszatérése nem ke­rült le a napirendről - jelentette ki tegnap Oslóban az EBESZ kétnapos külügyminiszteri értekezletének el­ső napján mondott beszédében Martonyi János kül­­ügyminiszter. *&*(#** --Úté -■ • asdsim joán* Kepecs Ferer­ce A NÉPSZAVA Mint Horváth Gábor szóvi­vő lapunknak elmondta, felszólalásában külügymi­niszterünk az Európa Ta­nács soros magyar elnöke-­­ként kiemelte a magyar el­nökségi prioritások azon elemeit, amelyek az EBESZ tevékenységére is kedvező hatást gyakorol­hatnak. Ezek között emlí­tette az ET más nemzetközi szervezetekkel való együtt­működésének - kiemelten az ET és az EBESZ együtt­működésének - erősítését, valamint az ET és az EBESZ arra irányuló tö­rekvését, hogy hatékonyan ellenőrizzék a tagállamok által vállalt kötelezettsé­­gek betartatását. A térség­beli feszültségek feloldása­­érdekében az ÉT kom­feren­­ciasorozatot szervez, amely­nek záró eseményére 1999 márciusában Magyaror­szágon kerül sor.. Martonyi hangsúlyozta: hazánk kiemelten érdekelt a­­ délkelet-európai térség stabilitásának erősítésé­ben, ezért kész magyar szakértők közvetlen rész­vételével is hozzájárulni az EBESZ koszovói ellenőrző missziójának tevékenysé­géhez és annak sikeréhez. Kiemelte: az EBESZ fontos szerepet vállalhat abban, hogy a demokrácia, a jog­­államiság, valamint az em­beri jogok tiszteletben tar­tása Jugoszlávia egész te­rületén teret nyerjen. Ezzel összefüggésben rámuta­tott: Magyarország üdvözli azt a tényt, hogy az EBESZ hosszú távú misszióinak a Vajdaságba, Koszovóba és '­Szandzsákba való vissza­térése nem került le, a szer­­­vezet napirendjéről. Már­­­tornyi eredményesnek^' ne­vezte a szervezet boszniai, albániai és horvátországi , szerepvállalását.. Az EBESZ soros és leen­dő elnöke kedden a koszo- AeLihé^figyelőcsol^ft^/fő­­adataivaL ^'kapcsolatban fejtette ki nézetét a norvég fővárosban - jelentette az MTI.. Bronislaw Geremek kijelentette: bízni kell Slo­bodan Milosevic jugoszláv elnökben. Már eddig is si­került eredményeket elér­ni: a leégett házakba, fal­vakba visszatérnek a me­nekültek. Norvég kollégája, Knut Vollebaek, aki jövőre látja el a szervezet elnöki tisztét, egyetértett Geremekkel abban, hogy a felek őszin­teségének igazi próbájára a tél vége után kerül sor, amikor könnyebbé válnak a hadműveletek. Geremek szerint az igazi probléma március körül kezdődik majd. „A koszovói misszió nagyon veszélyes” - idézte a lengyel diplomácia veze­tőjét a Reuters. A Londoné a végső szó a Pinochet-ügyben MTI-információ Augusto Pinochetet ked­­­den este rendőrségi autók és helikopter kísérte men­tővel elszállították­­a Gro­­velands Priory magánkli­nikáról. A volt diktátor a Surrey grófságban,­ Lon­dontól délnyugatra 10 kilo­­méterre fekvő Wentworth Estates luxuslakosztályai­nak egyikében várhatja be Jack Straw brit belügymi­niszternek a kiadatásával kapcsolatos döntését.­ A miniszternek december 11- éig kell eldöntenie,­ hogy átadják-e a spanyol ható­ságoknak a 83 éves tábor­nokot. José María Aziu­ar" spa­nyol miniszterelnök közöl­te a Madridban tartózkodó José Miguel Tasutza chilei külügyminiszterrel, hogy a kabinet - a Spanyolország­ba való kiadatási kérelem fenntartása mellett - nem gördít akadályt Pinochet Chilébe való­ hazautazása­ elé, ha Tony Blair brit kor­mányfő ezt kérelmezi - je­lentette a szerdai spanyol sajtó. . A sajtó szerint a spanyol kormány csak ennyit képes ígérni, hiszen a döntés a brit kabinettől függ, és a lapok hozzáteszik, hogy In­­sulza meglehetősen csaló­dottan­ volt kénytelen tá­vozni Madridból. A chuei­ Szocialista Párt politikusai szerint a dél­amerikai­ britságban nin­csenek meg a feltételek ah­­hoz,­hogy bíróságalé állít­sák Pinochetet. A szocialis­­ta­ politikusok Straw brit belügyminiszterhez inté­zett le­velükben ismertették azokat az­ akadályokat, amelyeket meg kellent szüntetni, hogy biztosítva legyen egy Chilei tárgyalás megtartása.. Brit értesülések­ szerint a chilei kormány, fizeti a tá­bornok tartózkodásának és jogi képviseletének egymil­lió fontnyi londoni költsé­geit." Spanyolország fel­ajánlotta: heti 35 ezer font­tal hozzájárul Pinochet rendőrségi felügyeletéhez. NÉPSZAVA ­ Németország kevesebbet akar fizetni A német külügyminiszter szerint nem képzelhető el új tagok felvétele az Euró­pai Unióba : mindaddig, címig nem csökkennek Né­­metország magas uniós be­fizetés terhei. A Reuters jelentése szerint Joschka Fischer a bonni parlament szerdai­­ vitájában ki­jelen­tette, hogy az Európai Unió­nak most már olyan kiadá­si korlátozásokat kell­ élet­be léptetnie, amelyek nem csupán nevükben azok. Az új német­­kormány diplo­máciájának első embere a közös­­agrárpolitikát emlí­tette a költséglefaragások egyik első számú célpont­jaként. ■ Németország, a brüsszeli EU-kassza messze legna­gyobb egyedi nettó­ befize­tője, régóta szorgalmazza az unió pénzügyeinek gyö­keres­­reformját, és az új bonni koalíció a Reuters megjegyzése szerint már korábban óvatos nyilatko­zatokat tett a bővítési fo­lyamattal kapcsolatban is.

Next