Népszava, 1999. február (127. évfolyam, 26–49. sz.)
1999-02-01 / 26. szám
NÉPSZAVA Újabb vasutasper lehet (Folytatás az 1. oldalról) Magukat megnevezni nem kívánó vasútgazdasági szakemberek szerint azonban a külföldi kocsik bérleti díjaként megnevezett összeg erősen megkérdőjelezhető. A mindösszesen négynapos sztrájk ideje alatt ugyanis a MÁV nem állíthatott be annyi pótvagont, mint ,amennyit most kimutatnak. A Vasúti Polgozók Szabad Szakszervezetének vezetői szerint addig nem érdemes semmiféle kártérítési igányről beszélni, amíg niincs jogerős bírói ítélet, allely kimondaná a Sztrájk jogszerűtlenségét. Gaskó István elnöke kérdéseinkre arról is tájékoztatott, hogy a szakszervezet választmányának tegnapi ülésén kitűnt: a tagság változatlanul nem ismeri el bérmegállapodásként a MozdonyvezetőkSzakszervezete és a Vasutasok Szakszervezete által december 31-énelfogadott paktumot. A VDSZSZ egyelőre nem vonja vissza sztrájkfelhívását. Többek között ezzel kívánják kikényszeríteni a tárgyalások folytatását. A MÁV. Vezetői azonban már többször leszögezték: a bértárgyalások részükről a szilveszteri megállapodással véget értek. Kukely Martín megbízott vezérigazgató maga is kifejtette, hogy a Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésein hajlandóak tárgyalni a VDSZSZ-szel, de a Munhtát befejezettnek tekintik, s február 1 -jétől minden vasutas emelt bérezésben részesül. A VDSZSZ vezetői most azt fontolgatják, hogy jogi útra terelik az ügyet. Gaskó István úgy nyilatkozott, hogy ha kell, bírói végzéssel kényszerítik a vasúttársaság vezetőit arra, hogy újra tárgyalóasztalhoz üljenek. Ez lenne az ötödik peres eljárás az 1998-1999-es vasúti bér,vita és sztrájksorozat történetében. (A témáról szóló elemzésünk a 10. oldalon) Díjemelés az M1-es autópályán Harminc százalék kedvezményt adnak az M3-as bérleteire MTI-információ Az M1-es autópálya Győr- Hegyeshalom közötti fizetős szakaszán mától az eddigi 1300 helyett 1400 forintot kell fizetni , a személyautókkal, a kisáruszálítókkal, illetve a motorkerékpárral közlelendőknek - tudatta a pályaszakaszt üzemeltető Első Magyar Koncessziós Autópálya (Elmka) Zrt. közleményben az MTL-vel.,, A nehéz-tteherautók 3500, illetve a buszok 5.000 forintos díjtétele változatlan marad. Az Elmka február 1-je után isszámos kedvezményt biztosít a járművekkel közlekedőkrészére. A magánszemélyek részére előre váltható retúrjegyek továbbra is 2000 forintba kerülnek, a hat szelvényből álló turistajegytömböt 6400 forintért, míg a tíz jegyet tartalmazót 10 000 forintért lehet megvásárolni. A személy- és kisáruszál■lító jármű kategóriában a sztráda melletti 16, 1 település lakosai 1000 forintos éves bérletükkel, 50 százalékos díjkedvezményt vehetnek igénybe. A gyakori úthasználóknak a 4000 forintos bérlet birtokában 30 százalékkal kevesebbet kell fizetniük. Az Elmka kőleményében felhívta a figyelmet arra, hogy február elsejétől azok az autósok, akik az M3-as autópályán személyautókra érvényes éves bérlettel rendelkeznek, 3,5 százalékos díjkedvezményben részesülnek az M1-es Győr-Hegyeshalom, illetve az M15-ös Győr-Rajka közötti szakaszán. OTP-hitelek: lezárulnak a tárgyalások MTI-információ Harrach Péter: ^szociális és családügyi miniszter, vala . IbiMoszlányi!Záólt^ ‘az’ ■ 'QTI* Bank Rt. 'ügyvezető'; Tigio^attoja ma^^áj^otájel*’ lkoztatón számol be arról, * hogy milyen eredménnyel zárultak a lakossági hiteltartozásokról folytatott tárgyalások. Tájékoztatást adnak az adósságok rendezésére hozott kormányrendelet végrehajtásának eddigi tapasztalatairól és a minisztérium javaslatairól is. A szaktárca és a pénzintézet képviselői január 27-én kezdték meg az egyeztetéseket. Ezek egyik célja az volt, hogy az OTP a tél vé- ge előtt lehetőleg még ne érvényesítsen már meghozott kilakoltatási határozatokat. A tavalyi kormányrendelet értelmében az önkormányzatoknak szeptember végégig kellett helyi szabályozást alkotniuk, majd szerződést kötniük az adósokkal. A minisztérium adatai alapján ezt a helyhatóságoknakeddig még mindössze tíz százaléka tette meg. A szociális tárca a helyzet javítása érdekében új támogatási rendszert akar kidolgozni az adósságok rendezésére az önkormányzatok bevonásával. Az elképzelés szerint csak azok kapnának az 1,3 milliárd forintnyi állami támogatásból, akik szociális helyzetük miatt nem tudták törleszteni lakáshitelüket. Az OTP-nél 6-7 milliárd forintra teszik a felhalmozódott hiteltartozások összegét. A banknál jelenleg 290 ezer, még 1989 előtt megkötött hitelmegállapodást tartanak nyilván. Ezek közül mintegy 80 ezerre tehető azoknak a szerződéseknek a száma, amelyeknél több mint hat hónapja nem fizetik a törlesztést. Az 1989. január 1. és 1993. december 31. között 370 ezer szerződést kötöttek, közülük 20-30 ezer esetben fél évnél régebbi az adósok tartozása. Hatmilliárd forint jut területfejlesztésre MTI-információ Megjelent a rendelet a területfejlesztési tanácsok részére a költségvetési törvény alapján idén meghatározott 6 milliárd forintos ,támogatási összeg felosztásáról. A Magyar Közlöny legutóbbi számában közzétett rendelet szerint a 6 milliárd forintból a legmagasabb összeg, 576,1 millió forint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lesz elosztható az idén. Míg a legkisebb összeg, 135,6 millió forint Komárom-Esztergom megyének jutott. A fővárosi önkormányzat mintegy 434 millió forinttal részesedik a keretből, amivel a negyedik helyen áll a megyékkel való szásjcgyi -c A második legmagasabb, összeget, ,§^hQt?s-§gatrg&ry-Bereg kapta 525,2 millió forinttal, míg a harmadik a 482 millió forinthoz jutó Pest megyei Az összesítés tartalmazza a következő évekre jutó kötelezettségvállalás keretösszegét is, amely összességében 2,4 milliárd forint, ebből a 2000. évre jutó keret 1,8 milliárd forintot tesz ki. Éjfélkor véget értek a bálok NÉPSZAVA-információ Országos gyásznapot tartottak tegnap. Ennek értelmében szombat éjfélkor bezártak a szórakozóhelyek, véget értek a bálok. Megváltozott a televíziók és a színházak műsora is. I. János Pál pápa részvéttáviratban értesítette az áldozatok családjait arról, hogy ő is osztozik gyászukban. Orbán Viktor miniszterelnök határozata értelmében szombaton éjfélkor befejeződtek a bálok, elcsendesedtek a szórakozóhelyek. A közszolgálati televízió tegnap nem sugárzott reklámokat, s délután Emlékezés címmel kegyeleti műsort vetítettek. Az ország összes középületére kitűzték a gyász fekete lobogóját. A napi sportrendezvények szervezői egyperces néma felállásra kérték közönségüket. Jó néhány színház programja is változott. Elmaradtak az előadások a Fővárosi Operettszínházban és a Madách Kamarában. A Magyar Katolikus Püspöki Kar imádságban emlékezett az elhunytakról. A református egyház pedig minden egyes hívét arra szólította fel, hogy vasárnapi istentiszteleteiken közös imával tisztelegjenek az elhunytak emléke előtt. A debreceni református nagytemplomban Bölcskei Gusztáv püspök apostoli köszöntésében arról beszélt, hogy a magyar történelem 1999-es évéhez mostantól egy új szám kötődik. A halálos áldozatok számának 18-a. BELFÖLD 1999. FEBRUÁR 1 . HÉTFŐ ! Forrásmegosztás viták között Elégedetlenek a kerületek a nekik szánt fővárosi kerettel Hamarosan tárgyalja a budapesti közgyűlés a főváros és a kerületek idei feladatainak finanszírozását biztosító források elosztását A nagy kalapban közel 150 milliárd forint van, ezt az összeget kell szétosztani a fővárosi és a 23 kerületi önkormányzat között. Az osztozkodást,mint minden évben, most is nagy huzavona kíséri Tenczer Gábor NÉPSZAVA Számításai szerint 1999- ben mintegy 15-16 százalékkal több pénz jut a 23+1% budapesti önkormányzat feladatainak ellátására. A normatív állami támogatások 50,5 milliárd forintot, a személyi jövedelemadó helyben maradó hányada 38,5 milliárd forintot jelent. A gépjárműadó 2,8milliárd forintot, az iparűzési adó 54,3 milliárd forintot tesz ki. A forrásmegoszlást tartalmazó előterjesztés két alternatívát tartahhoz. Az egyik szerint 146,3 milliárd a szétosztandó teljes forrás, a másik pedig a pluszként bevont kerületi helyi (telek és építmény), adók negyedével megemelné a szétosztandó összeget 148,4 milliárd forintra. A főváros teljes idei bevétele ezeknél az összegeknél 3,5 milliárd forinttal nagyobb, ám ezt az összeget elkülönített alapokra (szolidaritási, támogatási és tejalap) és céltámogatásokra tartalékolja. Kialakult gyakorlat szerint a források szétosztható részéből mintegy 60 százalék jut a fővárosi önkormányzatnak, amely az „összvárosi” feladatokat, nagy beruházásokat finanszírozza ebből a pénzből. A maradék 40 százalék jut a 23 kerületnek, amelyek a lakosságszám és feladataik arányában részesülnek a pénzből. További forrást jelent az idegenforgalmi adó (1999- re 660 millió forint) és a hozzá kapcsolódó 1,3 milliárd forint üdülőhelyi normatív állami hozzájárulás. A közel kétmilliárd forint60 százalékát itt is a főváros kapja. A maradék 40 százalék egy részén egyenlő arányban, közel kétharmadán pedig az idegenforgalmi adó „képződésének” helye szerint gazdagodnak a kerületek. " Az osztozkodásban az előterjesztés táblázatai szerint a legrosszabbul Soroksár (0,4-0,5 százalékos részesedés), a Várnegyed (0,7 százalék) ésa Belváros (0,7-0,8 százalék) jár. Legnagyobb részesedést, 3,2 százalékot Óbuda, Újpest (2,8 százalék) és a XI. kerület (2,8 százalék) kapja. A forrásmegosztást elsősorban a kerületek nehezményezik , minden évben. Tóth Mihály, Csepel polgármestere, a Külső Kerületek Szövetségének elnöke a napokban elfogadhatatlannak tartotta, hogy a helyi adókból származó bevételek felét a főváros központosítaná. Az elképzelést a városházi ellenzék is támadja. Perlaki Jenő, a Fidesz-MDFMKDSZ-frakció helyettes vezetője szerint igazságtalan az elosztás, mert míg egyes kerületek többletbevételhez jutnak, addig mások hiánnyal küszködnek. Perlaki ráadásul úgy véli, hogy téves számítások miatt mintegy 12 milliárd,forint rossz helyre került,mennyivel kevesebb jut a kerületeknek. A várost vezető koalíción belül is vita van az arányokról. Az MSZP-nek ugyanis a tavalyi, önkormányzati választások idején egyik jelmondata volt a kerületek önállóságának erősítése, amihez szervesen hozzátartozik anagyobb anyagi forrás biztosítása. ■ Növekedne a háziorvosok szerepe a betegségmegelőzésben Az egészségügyi ellátórendszer prevenciós alapokra helyezésében komoly lépésként értékelik a szakemberek azt a kormányrendelet-tervezetet, amely többek között a háziorvosok által végzett szűrővizsgálatok gyakoriságát igyekszik növelni. A Magyar Orvosi Kamara véleménye szerint ugyanakkor néhány alapvető változtatásra van szükség ahhoz, hogy a rendszer a gyakorlatban is működőképes legyen. NÉPSZAVA-információs A tervezet háziorvosokra vonatkozó módosító paszszusának értelmében csak akkor jár az orvosoknak a tb-kártyák után eddig automatikusan fizetett támogatás, ha betegeik rendszeresen részt vesznek az ellenőrző vizsgálatokon Ez a gyermek-, illetve időskorúak esetében egy-, míg a felnőttek körében kétévenkénti szűrővizsgálatot jelent. Az Egészségügyi Minisztérium elképzelése szerint ez a rendelkezés biztosíthatná, hogy az orvosok egészségükkel szembeni felelősebb magatartásra bírják a lakosokat. A tavalyi évben az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) a háziorvosok darabonként 172 200 forintot kaptak a náluk leadott tbkártyák alapján - mondta Dunkáné Verebes Éva, az OEP főosztályvezetője. Az összeg a betegek kora és a vizsgálat típusa szerint változik. E teljesítményelvű, prevenciót előtérbe helyező ,finanszírozási forme, nem sérti a háziorvosi kassza érdekeit. Bevezetésével pedig erősíteni lehet a háziorvosi rendszer kapuőrszerepét az egészségügyben - tette hozzá a főosztályvezető. Nem lehet egyoldalúan csak a doktorokra hárítani a megelőzést - mondta Komáromi Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara titkára. A szűrővizsgálatokon a tünetmentes biztosítottak ritkán jelennek meg, az orvos pedig senkit nem kényszeríthet a részvételre. Ezért a lakosságot kell érdekeltté ternni a rendszeres felülvizsgálatokban. Erre a minisztériumhoz eljuttatott ..teilfdében javaslatot 45' tett a kamatra - tudtuk ■meg. a^titÉ^^. A kifö izítést abban állna, hogy a megszabott időben meg nem jelenő biztosítottaknak akár időlegesen felfüggesztenék a TAJ-számát, így azután a kezelések költségei is őket terhelnék. A másik probléma, hogy a módosítás a szűrővizsgálatokról szóló 1997-es miniszteri rendeletre épül, amely a szakmai kollégium szerint nem elég korszerű vizsgálatokat ír elő - vélte Komáromi Zoltán. Azonban, ugyanezen rendelet beutalási,szabá- lyai miatt a szigorított ellenőrzésekéletbe lépésével túlterheltekké válnának a szakrendelések, ezért ennek módosítása elengedhetetlen. A rendelettervezet nem igazán reformjellegű - foglalta össze véleményét Kökény Mihály, az egészségügyi és Szoci4^..10^tti^ elnöke. Az MSZPI*j?képviselő hiányolja tőle a kasszák közötti átjárhatóságot, valamint a házi szakápolás lehetőségének megteremtését. Az egészségügyi ellátásról szóló rendelet egyeztetés szintjén van, részletekről ezért nem időszerű véleményt formálni - mondta kérdésünkre Pusztai Erzsébet, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára. * 4 / Feketébe borult Kőszeg a temetés napján Kiürültek a becsületkasszás virágárusok kosarai • Gyásznapon emlékezett az ország az áldozatokra A tegnapra elrendelt gyásznapon minden egész Kőszeget borította. Az eredetileg középület homlokzatán fekete lobogó só- vidám külsejű határszéli városka utcáin tétlett. De ez az országos együttérzés nem nem hallatszott nevetés, a település kilenc ért fel azzal a gyásszal, amely szombaton halottjának emlékét idézte minden. lenc halottaskocsi, a szélvédőkön kilenc név: Parádi Zsófia (1983-1999), Horváth András (1983-1999), Vági Milán Gábor (1980- 1999), Havas László (1979- 1999), Seper Zsolt (1977- 1999), Weigl Tamás (1974- 1999), Mekota Eszter (1978-1999), Varga Eszter (1976-1999) és Végh Zoltán (1958-1999). A Jurisich Miklós Gimnázium egyik tanára és nyolc tanulója. A város lakói egy emberként gyászolják a deutschlandsbergi busztragédia halálos áldozatait. A kormány képviseletében Pokorni Zoltán közoktatási és Szabó János honvédelmi miniszter is megjelent az ökumenikus gyászszertartáson. Az ismert nevek azonban elvesztek abban a tömegben, mely az elhunytak emléke előtt kívánt tisztelegni. Kőszeg katolikus templomának előterében kígyózó sor állt, a sorban állók kezében egyegy szál virág. Hazánk nyugati határán sok kisvárosban még ma isél a becsületkasszák hagyománya. Az utcákon kis kosarakban virágok, emléktárgyak várják a vásárlókedveket. Aki vernni akar M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Kőszeg főtere máskor feltehetőleg ugyancsak vidám zsivajjal telhet meg egy szombat délutánon. A mostani hétvége másként alakult. Az egész várost elnémította az a kilenc fekete autó, amely a városka főtéri temploma előtt állt. Ki a kínált áruból, a kosár mellett álló kis perselybe dobhatja a vételárat, melyet az eladó gondosan feltüntetett a kosár oldalán. Szombaton a kora délelőtti órákban a szokásosnál is több virággal telt becsületkasszás kosár jelent meg a járdákon. A 13 órakor kezdődő gyászmise idejére azonban már mind kiürült. Ugyanúgy kiürültek az utcák és a főtéren az emberek némán hallgatták a harangot, melynek panaszos hangja a szerencsétlenül járt fiatalokat siratta. A gyászmisét celebráló dr. Konkoly István megyés püspök hangsúlyozta: „Az emberi élet legnagyobb próbatétele, amikor fiatalon elhunytaktól kell elbúcsúzni. A fájdalmat pedig csak a hit és a feltámadás reménye enyhítheti. ” A szülők, rokonok és barátok pillanatnyi fájdalmát azonban aligha enyhítheti bármi. Még a II. János Pál pápa által a családoknak küldött gyásztávirat sem. A város polgármestere idézte fel beszédében a tragédia estéjét. A fiatalok szórakozás reményében indultak utolsó sítúrájukra, s csupán haláluk tragikus híre tért vissza. „Némán zokognak az iskolák, kihalt a város, valamennyien meghaltunk kicsit ” - hangoztatta Básthy Tamás. S ez így is van. A búcsúszertartást követően a gyászoló tömeg mint botorkáló élőhalottak gyülekezete vonult végig a Temető utcán, hogy ott végső búcsút vegyenek a város fiatal halottaitól. Az áldozatok földi maradványait hosszú sorok kísérték végső nyughelyükre