Népszava, 1999. február (127. évfolyam, 26–49. sz.)

1999-02-02 / 27. szám

12 1999. FEBRUÁR 2., KEDD K­ULTÉJRA RÖVIDEN Jubileumi Holmi-est a Merlinben A tízéves Holmi című folyóirat , szerzőket,, műveket, sztorikat és terveket felvonultató estjét ma este 9 órakor tartják a Merlin Klub­ban (Bp. V.,Gerlóczy u. 4.),Farkas Katalin és­ Babiczky László Kép­pel és képtelenül című sorozata keretében. Réz Pál alapító főszer­kesztő mellett szóhoz jutnak a­­ folyóiratban rendszeresen publikáló költők - Kántor Péter, Kun Árpád,Nádasdy Ádám, Parti Nagy La­jos - prózaírók, szer­kesztők és természete­sen az olvasók. Olasz f­ilmújdonság magyar operatőrrel Giuseppe Toratore olasz rendező Az óce­ánjáró zongorista le­gendája című, tavaly elkészült filmjét, me­­­­yet Koltai Lajos fény­képezett, ma este 6 órakor vetítik az Olasz Kultúrintézetben (Bp. Vm., Bródy K u. 8.). Könyvbemutató beszélgetés La-La-Ce Reggeli be­szélgetések Lin-csi apát »kolostorában cí­mű, szépirodalmi mű­véről beszélget ma dél­, után 4 órakor Zalán Tibor költő és Sári­­László, a kötet köznév­adója: Az írók Boltjá­nak teázójában (Bp. VI., Andrássy út 4- 4- A szajha útja a Publikumban Csernus Tibor Párizs­ban élő magyar festő­művész A szajha útja címet adta képciklusá­nak, mely a Műcsarnok­ban látható, s ehhez kap­csolódik a Fulhfere­­gy­’ mű kulturálisai műsor ma esti adása is a Ma­­gyar Televízió egyes csatornáján. A 22.35 órakor kezdődő adás­ban megszólal többek között Jean Nouvel, a kortárs francia építé­szet legnagyobb alakja is. A műsor vezetője Bojár Iván András lesz. , Védett állatok a Műcsarnokban A szegedi Metanoia Különítmény ma és holnap este hét, illetve fél 10 órai kezdettel a Műcsarnokban (Buda­pest XIV., Hősök tere) mutatja be Védett álla­tok cápat művészeti akcióját. Újjáéled Lakner bácsi álma Gyermekszínház és színitanoda a művészetszerető felnőttekért Lakatos Gabriella, Pápai Erzsi, Örkény Éva, Galam­bos­ Erzsi, a három Ruttkai, Éva, Iván ék Ottó, Ferrari Violetta, Harkányi Endre, Kishegyi Árpád, Kalmár Tibor, Ábel Anita, Ullmann Mónika, Dögey Éva, Vass Gábor - csak néhány név azok közül a művészek kö­zül, akik Lakner Bácsi Gyermekszínházában kezdték színészi karrierjüket. A nevezetes teátrum tavaly de­­cember óta újra játssza legutolsó darabját, s a vállal­kozás - mely színészképző stúdióként is működik - művészeti vezetőjének, a Lakner-leszármazott Acél Andrásnak további tervek is vannak a tarsolyában. Lengyel­ Richárd írása­i a NÉPSZAVÁNAK - Mennyiben különbözők önök "a, , többir gyermekszí­­nészképzőtől? Éppen abban, hogy­ nem akarunk olyan tanoda lenni, mint mások. A leg­fontosabb nálunk az, hogy a zárkózott, gátlásos gyere­kek kinyíljanak, merjenek szerepelni, színpadra lépni,, szívesen és könnyen tud­janak kapcsolatot teremte­ni a többiekkel. Nem színét , székét akarunk nevelni,­ hanem színházszerető, nyi­tott embereket - ebben is’ igyekszünk követni Lakner bácsi hagyományait. Ezért is szüntettük meg a felvéte­lit. Két évig minden gyerek ingyen járhat hozzánk, s ennyi idő­­alatt kiderül, van-e kedve részt venni a foglalkozásainkon, illetve hogy mi tudunk-e vele dol­gozni. Ugyanígy véleked­nek erről a nálunk tanító művészek is, hiszen a­ leg­fontosabb az, hogy a heti szteppet, színpadi táncot, balettet, színészmestersé­get, ..... beszédgyakorlatot vagy énekórat minden résztvevő élvezze, s jó han­gulatúak legyenek ezek a délutánok. Jelenleg a há­rom csoportunkba hetven gyerek jár, akad köztük öt- és tizennyolc éves is. - Gondolom, emellett azért sok növendék,­szeret­ne miinél gyakrabban sz­in­padra lépni.­­ - Természetesen a gyere­keknek fontos, hogy kp-­ zöl­ség előtt is kipróbál­hassák magukat. S bár az utóbbi években az anyagi körülményeink nem tették lehetővé, hogy játsszunk. Igyekeztünk azért a tanít­ványainkat bemutatkozási lehetőségekhez­­ j­uttatni. Sokan, felléphettek közü­­lük gyerekszereplőként az­ Operaházban, például , a Faustban vagy a Dona Car- Ipsban, és musicalekben, az Annie-ban és az Oliverben is ,játszhattak. Most’szerén- • esére újra' akadnak a saj­á­t előadásaink./Két.'téhétéé* ’ • gés fiatal, az író. Kat Pintér Mihály és a zeneszerna Poós Mikolós kérésért rr­égA' 1 Jókai-novellából . készített . darab . ötletévé! Ez a­­ pro­­dukció, amelyet­­BaZop/i Bodor Arti^várlitbtl szín­­padra, valóban a gyerekek-­ hez szól,. s . olyan felhitt szereplőket találtn­ bernie, röint Földes Tam­ás, Kanda Pál vagy Zsolnay András. Azért volt kiváló a válasz­tás,­ mert az­ előadásban rengeteg gyereknek van le-r­­hetősége színpadra lépni, s a.. .má­sik. .követ ehdő. Uak-r ner-hagyományunk ■ *­,ép-*,­­pen. -razT,­­hogy nálunk: a gyerek­ csak gyerekszerer­e­pet játsszon, és nem bízunk , fa felnőtt figurákat. Remé­lem, h­a Melyiket a kilenc­ közül? című darabunkat is rendszélesen, minden hét­ ’ végén tudjuk majd játsza­ni, s aztán áprilisban kö­vetkezhet az Édes mostoha.­­ Amelyet már ezek­nél is tbbbs£ör$p­dtak elő.az.eltelt évtizedek alatt, s filmi'és könyv is'zületett belőle.%:­ ’’ Vr. Igém/de ennek ellenbe még, most is nagyon nép­szerű, mölytek keresi a kö­. Zönségi sTalárn azért, mert olyah' emberi érzésekről, kapcsolatokról szól, ame­lyekből a mai világban egyre kevesebb akad, s­ mindezt kellő humorral, kedvességgel mutatja be. Az Édes mostoha és Lak­ner Bácsi Gyermekszínhá­za szinte elválaszthatatla­nok, ezért is szeretném a ti­zenöt éves jubileumot ezzel a bemutatóval megünne­pelni. A nagy álmom pe­dig az, hogy egyszer majd is­mét Lakner Bácsi Gyer­­mekszínháza néven mű­ködjünk, sőt szeretném­­ életre hívni Lakner bácsi Csodavárát, egy gyerek­központot, ahol minden megtalálható, ami a gye­rekeket érdekli: játszótér, gyerekkönyvtár, játékbolt és természetesen gyermek­színház is. Persze­­ez egye­lőre még a vágyálmok közé tartozik, de egykor ugyan­ilyen irreálisnak tűnhetett Lakner Artúr számára az is, hogy elindítsa a gyer­mekszínházat. Lakner Artúr 1925-ben rendezte első gyermekszínházi előadásait, s egészen 1944-ig minden vasárnap várta színházában a közönséget. A legendás színházi ember azonban nemcsak teátrumot vezetett, hanem dalszö­vegeket és gyermekdarabokat is írt, s mindemellett moziigazgatóként és filmdramaturgként is dolgozott. A háború befejeztével, Lakner Artúr eltűnése után lánya, Lakner Lívia indította újra a gyermekszínhá­zat, de csak rövid­ ideig dolgozhatott, mivel 1948 után már nem kapott játszási engedélyt. Közel négy évtize­des szünet következett ezután Lakner bácsi gyermek­­színházának a történetében. 1984-ben kelt ismét élet­re a vállalkozás Napsugár Gyermekszínpadként, majd 1990-ben megalakult a Lakner Stúdió is. Bár telt házasak voltak produkcióik, egy idő­­után anyagi - -okok miatt kénytelenek h­oltak 'felhagyni sári 'előadás­­okkal, s hároszi esztendőn át csak a képzés működött.­ 1997 decemberében aztán egy ősbemutatóval indult újra a teátrum: ekkor volt a premierje a Jókai-novella alapján készült Melyiket a kilenc közül? című darab­nak, melyet most ismét játszanék, a hétvégeken.­­ ■ Lakner Artúr és egyik legsikeresebb Pécsi Gizi Új Zenei Estek NÉPSZAVA-információ Kuriózumnak számító koncert­sorozatot indít február 20-án a Budapesti Fesztiválzenekar Új­ Zenei Estek címmel a BFZ próba­termében. A koncertsorozat mű­vészeti Vezetője , egyben kar­mestere is.­Heinz Holliger,­ a­ vi­lághírű svájci oboaművész, kar­mester és zeneszerző. A szerzők között szerepel a Kodály-növen­dék Seiber Mátyás, akinek zené­jét a tizenkét fokú technika és a dzsessz hatása jellemzi, valamint a korábban szintén sokat vitatott Veremné Sándor, akit ma már a század figyelemre méltóbb zene­szerzői között tartanak Számon. Az előadásra keiül© művek kö­zött szerepelnek még Kurtág György, Ligeti György, Rudolf Moser, Jürg Wyttenbach és Heinz Helliger zenedarabjai is. Dörmögőék a tévé barlangjából NÉPSZAVA-információ Ma kibújik a medve a barlang­jából, és megnézi az árnyékát. Ha süt a nap, árnyék is van, ami azt jelenti, hogy messze még a tavasz. Vannak másféle mackók is, olyanok, amelyek maguk hoz­zák a napsütést. Dörmögő Dö­mötörökről van szó, akik ma szintén kibújnak a MTV 2 „bar­langjából”, hogy tizenhárom kedd estén át ismét örömöt ad­janak a gyerekeknek. Öröm ez persze Gyárfás Endrének is, aki 25 éven át írta a mesebeli mac­kók történeteit, amelyek - min­den bizonyíték emellett szól - " örökéletűek". Dörmögőék nem a tündérme­sékből jönnek, hanem a való vi­lágból, s olyan akadályokat­­ küzdenek le, mint a mai gyere­kek. Történeteikben nincs erő­szak, verekedés, nem megy át egyik szereplő a másikon út­hengerrel, nem vágja le a fejét egy fél csokoládéért. Gyárfás Endre azt mondja, „a bábfil­mek gyengédséget fakaszta­nak”, így segítik megvalósítani az erőszakmentes tévét. Ezek a történetek a környe­zetvédelemről, a sportról, a meggondolatlanságról, a ba­rátságról, a szeretetről és más emberi viszonylatokról szól­nak. Ráadásul nemcsak a tévé­ben láthatjuk a jó öreg mackó­családot, nemrégiben ugyanis egy könyv is megjelent róluk Dörmögőék újabb kalandjai címmel, és a történetek kazet­tán is kaphatók. Tavaszra pe­dig Dargay Attila rajzaival újabb kötetet vehetünk a ke­zünkbe Dörmögőék nagy mé­zeskönyve címmel. A Vuk, a Ludas Matyi és más rajzfilmek rendezője boldogan vállalta a feladatot, hiszen rajzfilmre, bábfilmekre manapság nincs pénz. Tíz év alatt egyetlen báb­filmsorozat készült a tévében, olcsóbbnak tűnik ezeket kül­földről beszerezni. A „dörmögő” mackóknak is megvan a maguk árnyéka... A bábfilmek segítik megteremteni az erőszakmentes tévét DOBOZOLÓ Sportperceink Bori Erzsébet írása a NÉPSZAVÁNAK Manapság többet beszél­nek a sportról a televízió­ban, mint amennyit közve­títik. A híradásokban veze­­tői helyen szerepel a NOB- píonegrázó botrány, ideha­za a­­ kormánykoalíció párt­jai között okoz konfliktust a sportlétesítmények keze­lésénél egyáltalán a sport finanszírozásának a kérdé­sei A ^tévénéző minden reggel korrupcióra, csalás­ra, megvesztegetésre, hűt­len kezelésre ébred, vizs­­gálatokkal, törvényes, ámde mélyen erkölcs­tel­en machinációkkal fekszik,­­fáj­l­a! az egész sportoivi­lág egyetlen­ gigantikus hitetem: volna, rothad a félém, bűzlik a farka­, fi Legkésőbb mostanra , réges vágású sportbarátok is szembesülnek ,azzal, hogy barátjuk, már rég nem a k­alohek­i ifjúkori élményeik alapján hinni szeretnék. A tehetség, a­ szorgalom, az fakadt;munkája megbukott, a nemzeti büszkeség bás?­tyáj­a leomlott, jött helyet­te a kőkemény biznisz, a tömegszórakoztató ipar egyik ága, amelynek leg­főbb megjelenési helye már nem a stadion, hanem a te­levízió. És ez egyformán igaz valamennyi sportágra, az úri tenisztől a póri lab­darúgásig. A régen szigo­r­­úan hófehérbe öltözött te­niszezők mára elszíneződ­­tek, cipőtől a homlokpon­tig a szünetben evett jog­hurttól a törülközőig rek­lámhordozókká lettek.. Klasszis ökölvívónk, Ko­vács István pályáján pedig a szemünk láttára megy végbe az amatőrből profivá váló­ átlényegülés összes fázisa*. Kokó nevét, öltözé­két, bevonulási zenéjét és „címerállatát” ugyanolyan gonddal dolgozták ki, mint felkészítését, edzéstervét és a mély vízbe eresztésének fokozatait. Kovács István karrierje nyomán nemcsak a német profi klub munkamódszer­­eiről szerezhetünk ismere­teket, hanem arról is, ho­­­gyan történik a sztárcsiná­­lás a médiában.’ Kokó ’leg-­­­főbb hazai­ szponzora az RTL­­Klub, amely kizáróla­gos­ jogot formál a mérkő­zések közvetítésére és az ökölvívó szabad idejének egy részére is. Kovács nyi­­latkozik, fellép különféle­­ tévéműsorokban, közön­ségtalálkozókra utazik, va­csorázik a nyereményjáték nyerteseivel. Ezt a­­sokol­dalú hasznosítást látva a néző már-már fintorog, de s akkor eszébe jut egyikét esdi,­ amikor magyar egye­sületi vezetők egészen más irányból közelítették meg a Szponzorálást,­és a szpon­zori pénzeket. Kovács ese­tében legalább jó helyre kerül a támogatás és a­­ drukkerek is, megkapják a magukét abban az egy órá­­ban az RTL Sportklub mű­ ,­sorában. Csak az a lelemé­nyes szakember érdemelne egy balhorgot Kokétól, aki kitalálta, hogy a menetek közötti egy percet reklá­mokkal­ kell kitölteni. Az illető­ bizonyára nem izgul a képernyő előtt ,és sejtel­me sincs, mitől fosztja m meg­ a nézőt, amikor az ellenfél megroggyanása után mo­sóporreklám rondít bele az élménybe.­­Az élsport vezetői úgy szokták meg, hogy ők a törvények­­felett állnak, más vámszabályok, más KRESZ vonatkozik rájuk. Elég egy társadalmi elnök, vállalatvezető, főrendőr, miniszter, hogy olajozottan forogjon a gép még akkor is, ha elmaradnak az ered­mények. Nem csak a sport tehet róla, hogy most rajta akarják kezdeni a közélet megtisztítását. A sportba­rátoknak ma nem a ked­­­­venceikért kell szurkolni­uk. Azt a televízióban (is) , zajló tétmérkőzést figyelik, amelyet a sportminisztéri­um vív az ellenérdekelt fe­­lekkel, sőt önmaggyalini­kert, közeleg az olimpiára ilyenkor a radikális é­zem­­csinálás helyett a söprögetés kerül előtérbe. Kérdés, van-e­ még akkora szőnyegünk, amekkora el tudna takarni ekkora szeméthegyet? . FOLYÓIRATSZEMLE A Tanárnő falova Székely Anna NÉPSZAVA Nem igaz, hogy az elmúlt években senkinek sem tűnt fel, hogy a mai, gyár sajtónak valójában nincs egyetlen igazán élvezetes kulturá­lis heti- vagy havilapja sem. Lé­teznek persze jó színvonalú irodal­mi, a tudományosságot vagy a mű­vészeteket súroló folyóiratok, szá­mos színes női lap kínálja magát, az aktuális közéleti, politikai és gazdasági botrányokat is hatáso­san tálalja néhány ügyes orgánum, és ott virítanak a standokon a fo­gyasztásra buzdító, a sztárok ma­,­gánéleti nyalánkságait kiteregető, valamint a különféle vagyonos csoportok társasági idegvégződé­seit ingerlő magazinok is - csak éppen élvezetes, szórakoztató és gazdag olvasmány tartalmú kultu­rális lap nincs az étlapon.­­ Okos emberek azt állítják, azért van ez így, mert manapság a kultú­rára nincs igény, és az ezzel pró­bálkozó sajtótermékek nem képe­sek eltartani magukat. Ezért múlt ki az egykori Új Tükör, ezért ment tönkre a Képes Hét, ezért fullad rendre kudarcba, minden kísérlet, amely a nevezetes Film, Színház, Muzsikát próbálja feléleszteni. Bi­zonyára van igazság ebben az ok­fejtésben, de a hiányt erősen érzé­kelő ember inkább arra gyanak­szik: az említett lapok készítői egy­részt talán nem voltak képesek felfrissíteni szerkesztési elveiket,­ másrészt­ nyilván nem tudták megtalálni az utat éppen ahhoz a közönségréteghez, amely vevő lett volna a termékeikre. Ezt a vélekedést látszik alátá­masztani az a tény, hogy az elmúlt őszön az ismert író-újságíró, Nóg­rádi Gábor vette magának a bátora­ságot: új kulturális lapot indított Tanárnő címmel és elkezdte ter­jeszteni az iskolákban. Talán úgy gondolta, tényleg­­( olyan házba csempészi be az olvasnivalót, melynek még „a szellem napvilá­ga ragyog” az ablakán. A folyóirat gazdag tartalma a pedagógiai tanulságokon túl is él­vezetes olvasmányokat kínál. A ja­nuári számban az interjúk, tárcák, humoreszkek, kis színesek és hasz­nosak mellett Jókai Anna, az egy­kori tanárnő emlékezik arra, ho­gyan vált író belőle az iskolában, elolvashatjuk Kaján Tibor karika­­turista, Popper Péter pszichológus és Pogány Judit színésznő gondo­latait, és megismerhetjük a vagány zsarukedvenc, Doszpot Péter pe­dagógiai titkait is. Ha nem vigyázunk, egyszer csak hazahozza a Tanárnőt a gyerek vagy egy pedagógus ro­kon, és a családtagok bőszen ol­vasni kezdik. Pedig állítólag nem is kell nekünk a kultúra... NÉPSZAVA Marton László chicagói sikere NÉPSZAVA-információ A napokban érkezett haza Amerikából Marton Lász­ló, aki ezúttal a chicagói Court Színházban Shakes­peare Szentivánéji álom cí­mű művét állította szín­padra. Nem sokkal utána pedig megérkezett az első kritika is a tengerentúlról: a Chicago Tribune-ban Ri­chard Christiansen írt mél­tatást a Vígszínház igazga­tójának munkájáról. „Mi­csoda különleges látomá­sok” - így kezdi Marton álma nem esett messze a Bárd (értsd Shakespeare - a szerk.) fájától című írását a szerző, majd hosszan elemzi e’az előadást, mely „kemény, csaknem brutális interpretációja egy olyan darabnak, amit eddig könnyű, lebegő románc­nak hittünk”. A kritikus „szenzitív, intelligens ren­dező”ként mutatja be az egyik legnagyobb példány­­számú amerikai lap olva­sóinak Martont, a szerep­lők közül pedig az ebben az előadásban „erőszakos és rosszindulatú” punkként megjelenő Puckot alakító Scot Parkinsont emeli ki. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Oszágot Műszaki Fejlesztési Bizottság Az OMFB Kétoldalú Kapcsolatok Osztálya (KKO) pályázatot hirdet magyar-lengyel kormányközi tudományos és technológiai együttműködés keretében kutatási/fejlesztési projektek nemzetközi kutatócseréjének támogatására. A pályázatok benyújtási határideje: 1999. április II., 16.00 óra. A pályázati űrlapok átvehetők az OMFB Kétoldalú Kapcsolatok Osztálya titkárságán (Budapest V. Szervita tér 8. IV em. 424.), vagy letölthetők az OMFB honlapjáról (www.omfb.hu).

Next