Népszava, 1999. február (127. évfolyam, 26–49. sz.)
1999-02-02 / 27. szám
12 1999. FEBRUÁR 2., KEDD KULTÉJRA RÖVIDEN Jubileumi Holmi-est a Merlinben A tízéves Holmi című folyóirat , szerzőket,, műveket, sztorikat és terveket felvonultató estjét ma este 9 órakor tartják a Merlin Klubban (Bp. V.,Gerlóczy u. 4.),Farkas Katalin és Babiczky László Képpel és képtelenül című sorozata keretében. Réz Pál alapító főszerkesztő mellett szóhoz jutnak a folyóiratban rendszeresen publikáló költők - Kántor Péter, Kun Árpád,Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos - prózaírók, szerkesztők és természetesen az olvasók. Olasz filmújdonság magyar operatőrrel Giuseppe Toratore olasz rendező Az óceánjáró zongorista legendája című, tavaly elkészült filmjét, meyet Koltai Lajos fényképezett, ma este 6 órakor vetítik az Olasz Kultúrintézetben (Bp. Vm., Bródy K u. 8.). Könyvbemutató beszélgetés La-La-Ce Reggeli beszélgetések Lin-csi apát »kolostorában című, szépirodalmi művéről beszélget ma dél, után 4 órakor Zalán Tibor költő és SáriLászló, a kötet köznévadója: Az írók Boltjának teázójában (Bp. VI., Andrássy út 4- 4- A szajha útja a Publikumban Csernus Tibor Párizsban élő magyar festőművész A szajha útja címet adta képciklusának, mely a Műcsarnokban látható, s ehhez kapcsolódik a Fulhferegy’ mű kulturálisai műsor ma esti adása is a Magyar Televízió egyes csatornáján. A 22.35 órakor kezdődő adásban megszólal többek között Jean Nouvel, a kortárs francia építészet legnagyobb alakja is. A műsor vezetője Bojár Iván András lesz. , Védett állatok a Műcsarnokban A szegedi Metanoia Különítmény ma és holnap este hét, illetve fél 10 órai kezdettel a Műcsarnokban (Budapest XIV., Hősök tere) mutatja be Védett állatok cápat művészeti akcióját. Újjáéled Lakner bácsi álma Gyermekszínház és színitanoda a művészetszerető felnőttekért Lakatos Gabriella, Pápai Erzsi, Örkény Éva, Galambos Erzsi, a három Ruttkai, Éva, Iván ék Ottó, Ferrari Violetta, Harkányi Endre, Kishegyi Árpád, Kalmár Tibor, Ábel Anita, Ullmann Mónika, Dögey Éva, Vass Gábor - csak néhány név azok közül a művészek közül, akik Lakner Bácsi Gyermekszínházában kezdték színészi karrierjüket. A nevezetes teátrum tavaly december óta újra játssza legutolsó darabját, s a vállalkozás - mely színészképző stúdióként is működik - művészeti vezetőjének, a Lakner-leszármazott Acél Andrásnak további tervek is vannak a tarsolyában. Lengyel Richárd írásai a NÉPSZAVÁNAK - Mennyiben különbözők önök "a, , többir gyermekszínészképzőtől? Éppen abban, hogy nem akarunk olyan tanoda lenni, mint mások. A legfontosabb nálunk az, hogy a zárkózott, gátlásos gyerekek kinyíljanak, merjenek szerepelni, színpadra lépni,, szívesen és könnyen tudjanak kapcsolatot teremteni a többiekkel. Nem színét , székét akarunk nevelni, hanem színházszerető, nyitott embereket - ebben is’ igyekszünk követni Lakner bácsi hagyományait. Ezért is szüntettük meg a felvételit. Két évig minden gyerek ingyen járhat hozzánk, s ennyi időalatt kiderül, van-e kedve részt venni a foglalkozásainkon, illetve hogy mi tudunk-e vele dolgozni. Ugyanígy vélekednek erről a nálunk tanító művészek is, hiszen a legfontosabb az, hogy a heti szteppet, színpadi táncot, balettet, színészmesterséget, ..... beszédgyakorlatot vagy énekórat minden résztvevő élvezze, s jó hangulatúak legyenek ezek a délutánok. Jelenleg a három csoportunkba hetven gyerek jár, akad köztük öt- és tizennyolc éves is. - Gondolom, emellett azért sok növendék,szeretne miinél gyakrabban szinpadra lépni. - Természetesen a gyerekeknek fontos, hogy kp- zölség előtt is kipróbálhassák magukat. S bár az utóbbi években az anyagi körülményeink nem tették lehetővé, hogy játsszunk. Igyekeztünk azért a tanítványainkat bemutatkozási lehetőségekhez juttatni. Sokan, felléphettek közülük gyerekszereplőként az Operaházban, például , a Faustban vagy a Dona Car- Ipsban, és musicalekben, az Annie-ban és az Oliverben is ,játszhattak. Most’szerén- • esére újra' akadnak a saját előadásaink./Két.'téhétéé* ’ • gés fiatal, az író. Kat Pintér Mihály és a zeneszerna Poós Mikolós kérésért rrégA' 1 Jókai-novellából . készített . darab . ötletévé! Ez a produkció, amelyetBaZop/i Bodor Arti^várlitbtl színpadra, valóban a gyerekek- hez szól,. s . olyan felhitt szereplőket találtn bernie, röint Földes Tamás, Kanda Pál vagy Zsolnay András. Azért volt kiváló a választás, mert az előadásban rengeteg gyereknek van le-rhetősége színpadra lépni, s a.. .másik. .követ ehdő. Uak-r ner-hagyományunk ■ *,ép-*,pen. -razT,hogy nálunk: a gyerek csak gyerekszererepet játsszon, és nem bízunk , fa felnőtt figurákat. Remélem, ha Melyiket a kilenc közül? című darabunkat is rendszélesen, minden hét ’ végén tudjuk majd játszani, s aztán áprilisban következhet az Édes mostoha. Amelyet már ezeknél is tbbbs£ör$pdtak elő.az.eltelt évtizedek alatt, s filmi'és könyv is'zületett belőle.%: ’’ Vr. Igém/de ennek ellenbe még, most is nagyon népszerű, mölytek keresi a kö. Zönségi sTalárn azért, mert olyah' emberi érzésekről, kapcsolatokról szól, amelyekből a mai világban egyre kevesebb akad, s mindezt kellő humorral, kedvességgel mutatja be. Az Édes mostoha és Lakner Bácsi Gyermekszínháza szinte elválaszthatatlanok, ezért is szeretném a tizenöt éves jubileumot ezzel a bemutatóval megünnepelni. A nagy álmom pedig az, hogy egyszer majd ismét Lakner Bácsi Gyermekszínháza néven működjünk, sőt szeretném életre hívni Lakner bácsi Csodavárát, egy gyerekközpontot, ahol minden megtalálható, ami a gyerekeket érdekli: játszótér, gyerekkönyvtár, játékbolt és természetesen gyermekszínház is. Perszeez egyelőre még a vágyálmok közé tartozik, de egykor ugyanilyen irreálisnak tűnhetett Lakner Artúr számára az is, hogy elindítsa a gyermekszínházat. Lakner Artúr 1925-ben rendezte első gyermekszínházi előadásait, s egészen 1944-ig minden vasárnap várta színházában a közönséget. A legendás színházi ember azonban nemcsak teátrumot vezetett, hanem dalszövegeket és gyermekdarabokat is írt, s mindemellett moziigazgatóként és filmdramaturgként is dolgozott. A háború befejeztével, Lakner Artúr eltűnése után lánya, Lakner Lívia indította újra a gyermekszínházat, de csak rövid ideig dolgozhatott, mivel 1948 után már nem kapott játszási engedélyt. Közel négy évtizedes szünet következett ezután Lakner bácsi gyermekszínházának a történetében. 1984-ben kelt ismét életre a vállalkozás Napsugár Gyermekszínpadként, majd 1990-ben megalakult a Lakner Stúdió is. Bár telt házasak voltak produkcióik, egy időután anyagi - -okok miatt kénytelenek holtak 'felhagyni sári 'előadásokkal, s hároszi esztendőn át csak a képzés működött. 1997 decemberében aztán egy ősbemutatóval indult újra a teátrum: ekkor volt a premierje a Jókai-novella alapján készült Melyiket a kilenc közül? című darabnak, melyet most ismét játszanék, a hétvégeken. ■ Lakner Artúr és egyik legsikeresebb Pécsi Gizi Új Zenei Estek NÉPSZAVA-információ Kuriózumnak számító koncertsorozatot indít február 20-án a Budapesti Fesztiválzenekar Új Zenei Estek címmel a BFZ próbatermében. A koncertsorozat művészeti Vezetője , egyben karmestere is.Heinz Holliger, a világhírű svájci oboaművész, karmester és zeneszerző. A szerzők között szerepel a Kodály-növendék Seiber Mátyás, akinek zenéjét a tizenkét fokú technika és a dzsessz hatása jellemzi, valamint a korábban szintén sokat vitatott Veremné Sándor, akit ma már a század figyelemre méltóbb zeneszerzői között tartanak Számon. Az előadásra keiül© művek között szerepelnek még Kurtág György, Ligeti György, Rudolf Moser, Jürg Wyttenbach és Heinz Helliger zenedarabjai is. Dörmögőék a tévé barlangjából NÉPSZAVA-információ Ma kibújik a medve a barlangjából, és megnézi az árnyékát. Ha süt a nap, árnyék is van, ami azt jelenti, hogy messze még a tavasz. Vannak másféle mackók is, olyanok, amelyek maguk hozzák a napsütést. Dörmögő Dömötörökről van szó, akik ma szintén kibújnak a MTV 2 „barlangjából”, hogy tizenhárom kedd estén át ismét örömöt adjanak a gyerekeknek. Öröm ez persze Gyárfás Endrének is, aki 25 éven át írta a mesebeli mackók történeteit, amelyek - minden bizonyíték emellett szól - " örökéletűek". Dörmögőék nem a tündérmesékből jönnek, hanem a való világból, s olyan akadályokat küzdenek le, mint a mai gyerekek. Történeteikben nincs erőszak, verekedés, nem megy át egyik szereplő a másikon úthengerrel, nem vágja le a fejét egy fél csokoládéért. Gyárfás Endre azt mondja, „a bábfilmek gyengédséget fakasztanak”, így segítik megvalósítani az erőszakmentes tévét. Ezek a történetek a környezetvédelemről, a sportról, a meggondolatlanságról, a barátságról, a szeretetről és más emberi viszonylatokról szólnak. Ráadásul nemcsak a tévében láthatjuk a jó öreg mackócsaládot, nemrégiben ugyanis egy könyv is megjelent róluk Dörmögőék újabb kalandjai címmel, és a történetek kazettán is kaphatók. Tavaszra pedig Dargay Attila rajzaival újabb kötetet vehetünk a kezünkbe Dörmögőék nagy mézeskönyve címmel. A Vuk, a Ludas Matyi és más rajzfilmek rendezője boldogan vállalta a feladatot, hiszen rajzfilmre, bábfilmekre manapság nincs pénz. Tíz év alatt egyetlen bábfilmsorozat készült a tévében, olcsóbbnak tűnik ezeket külföldről beszerezni. A „dörmögő” mackóknak is megvan a maguk árnyéka... A bábfilmek segítik megteremteni az erőszakmentes tévét DOBOZOLÓ Sportperceink Bori Erzsébet írása a NÉPSZAVÁNAK Manapság többet beszélnek a sportról a televízióban, mint amennyit közvetítik. A híradásokban vezetői helyen szerepel a NOB- píonegrázó botrány, idehaza a kormánykoalíció pártjai között okoz konfliktust a sportlétesítmények kezelésénél egyáltalán a sport finanszírozásának a kérdései A ^tévénéző minden reggel korrupcióra, csalásra, megvesztegetésre, hűtlen kezelésre ébred, vizsgálatokkal, törvényes, ámde mélyen erkölcstelen machinációkkal fekszik,fájla! az egész sportoivilág egyetlen gigantikus hitetem: volna, rothad a félém, bűzlik a farka, fi Legkésőbb mostanra , réges vágású sportbarátok is szembesülnek ,azzal, hogy barátjuk, már rég nem a kaloheki ifjúkori élményeik alapján hinni szeretnék. A tehetség, a szorgalom, az fakadt;munkája megbukott, a nemzeti büszkeség bás?tyája leomlott, jött helyette a kőkemény biznisz, a tömegszórakoztató ipar egyik ága, amelynek legfőbb megjelenési helye már nem a stadion, hanem a televízió. És ez egyformán igaz valamennyi sportágra, az úri tenisztől a póri labdarúgásig. A régen szigorúan hófehérbe öltözött teniszezők mára elszíneződtek, cipőtől a homlokpontig a szünetben evett joghurttól a törülközőig reklámhordozókká lettek.. Klasszis ökölvívónk, Kovács István pályáján pedig a szemünk láttára megy végbe az amatőrből profivá váló átlényegülés összes fázisa*. Kokó nevét, öltözékét, bevonulási zenéjét és „címerállatát” ugyanolyan gonddal dolgozták ki, mint felkészítését, edzéstervét és a mély vízbe eresztésének fokozatait. Kovács István karrierje nyomán nemcsak a német profi klub munkamódszereiről szerezhetünk ismereteket, hanem arról is, hogyan történik a sztárcsinálás a médiában.’ Kokó ’leg-főbb hazai szponzora az RTLKlub, amely kizárólagos jogot formál a mérkőzések közvetítésére és az ökölvívó szabad idejének egy részére is. Kovács nyilatkozik, fellép különféle tévéműsorokban, közönségtalálkozókra utazik, vacsorázik a nyereményjáték nyerteseivel. Ezt asokoldalú hasznosítást látva a néző már-már fintorog, de s akkor eszébe jut egyikét esdi, amikor magyar egyesületi vezetők egészen más irányból közelítették meg a Szponzorálást,és a szponzori pénzeket. Kovács esetében legalább jó helyre kerül a támogatás és a drukkerek is, megkapják a magukét abban az egy órában az RTL Sportklub mű ,sorában. Csak az a leleményes szakember érdemelne egy balhorgot Kokétól, aki kitalálta, hogy a menetek közötti egy percet reklámokkal kell kitölteni. Az illető bizonyára nem izgul a képernyő előtt ,és sejtelme sincs, mitől fosztja m meg a nézőt, amikor az ellenfél megroggyanása után mosóporreklám rondít bele az élménybe.Az élsport vezetői úgy szokták meg, hogy ők a törvényekfelett állnak, más vámszabályok, más KRESZ vonatkozik rájuk. Elég egy társadalmi elnök, vállalatvezető, főrendőr, miniszter, hogy olajozottan forogjon a gép még akkor is, ha elmaradnak az eredmények. Nem csak a sport tehet róla, hogy most rajta akarják kezdeni a közélet megtisztítását. A sportbarátoknak ma nem a kedvenceikért kell szurkolniuk. Azt a televízióban (is) , zajló tétmérkőzést figyelik, amelyet a sportminisztérium vív az ellenérdekelt felekkel, sőt önmaggyalinikert, közeleg az olimpiára ilyenkor a radikális ézemcsinálás helyett a söprögetés kerül előtérbe. Kérdés, van-e még akkora szőnyegünk, amekkora el tudna takarni ekkora szeméthegyet? . FOLYÓIRATSZEMLE A Tanárnő falova Székely Anna NÉPSZAVA Nem igaz, hogy az elmúlt években senkinek sem tűnt fel, hogy a mai, gyár sajtónak valójában nincs egyetlen igazán élvezetes kulturális heti- vagy havilapja sem. Léteznek persze jó színvonalú irodalmi, a tudományosságot vagy a művészeteket súroló folyóiratok, számos színes női lap kínálja magát, az aktuális közéleti, politikai és gazdasági botrányokat is hatásosan tálalja néhány ügyes orgánum, és ott virítanak a standokon a fogyasztásra buzdító, a sztárok ma,gánéleti nyalánkságait kiteregető, valamint a különféle vagyonos csoportok társasági idegvégződéseit ingerlő magazinok is - csak éppen élvezetes, szórakoztató és gazdag olvasmány tartalmú kulturális lap nincs az étlapon. Okos emberek azt állítják, azért van ez így, mert manapság a kultúrára nincs igény, és az ezzel próbálkozó sajtótermékek nem képesek eltartani magukat. Ezért múlt ki az egykori Új Tükör, ezért ment tönkre a Képes Hét, ezért fullad rendre kudarcba, minden kísérlet, amely a nevezetes Film, Színház, Muzsikát próbálja feléleszteni. Bizonyára van igazság ebben az okfejtésben, de a hiányt erősen érzékelő ember inkább arra gyanakszik: az említett lapok készítői egyrészt talán nem voltak képesek felfrissíteni szerkesztési elveiket, másrészt nyilván nem tudták megtalálni az utat éppen ahhoz a közönségréteghez, amely vevő lett volna a termékeikre. Ezt a vélekedést látszik alátámasztani az a tény, hogy az elmúlt őszön az ismert író-újságíró, Nógrádi Gábor vette magának a bátoraságot: új kulturális lapot indított Tanárnő címmel és elkezdte terjeszteni az iskolákban. Talán úgy gondolta, tényleg( olyan házba csempészi be az olvasnivalót, melynek még „a szellem napvilága ragyog” az ablakán. A folyóirat gazdag tartalma a pedagógiai tanulságokon túl is élvezetes olvasmányokat kínál. A januári számban az interjúk, tárcák, humoreszkek, kis színesek és hasznosak mellett Jókai Anna, az egykori tanárnő emlékezik arra, hogyan vált író belőle az iskolában, elolvashatjuk Kaján Tibor karikaturista, Popper Péter pszichológus és Pogány Judit színésznő gondolatait, és megismerhetjük a vagány zsarukedvenc, Doszpot Péter pedagógiai titkait is. Ha nem vigyázunk, egyszer csak hazahozza a Tanárnőt a gyerek vagy egy pedagógus rokon, és a családtagok bőszen olvasni kezdik. Pedig állítólag nem is kell nekünk a kultúra... NÉPSZAVA Marton László chicagói sikere NÉPSZAVA-információ A napokban érkezett haza Amerikából Marton László, aki ezúttal a chicagói Court Színházban Shakespeare Szentivánéji álom című művét állította színpadra. Nem sokkal utána pedig megérkezett az első kritika is a tengerentúlról: a Chicago Tribune-ban Richard Christiansen írt méltatást a Vígszínház igazgatójának munkájáról. „Micsoda különleges látomások” - így kezdi Marton álma nem esett messze a Bárd (értsd Shakespeare - a szerk.) fájától című írását a szerző, majd hosszan elemzi e’az előadást, mely „kemény, csaknem brutális interpretációja egy olyan darabnak, amit eddig könnyű, lebegő románcnak hittünk”. A kritikus „szenzitív, intelligens rendező”ként mutatja be az egyik legnagyobb példányszámú amerikai lap olvasóinak Martont, a szereplők közül pedig az ebben az előadásban „erőszakos és rosszindulatú” punkként megjelenő Puckot alakító Scot Parkinsont emeli ki. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Oszágot Műszaki Fejlesztési Bizottság Az OMFB Kétoldalú Kapcsolatok Osztálya (KKO) pályázatot hirdet magyar-lengyel kormányközi tudományos és technológiai együttműködés keretében kutatási/fejlesztési projektek nemzetközi kutatócseréjének támogatására. A pályázatok benyújtási határideje: 1999. április II., 16.00 óra. A pályázati űrlapok átvehetők az OMFB Kétoldalú Kapcsolatok Osztálya titkárságán (Budapest V. Szervita tér 8. IV em. 424.), vagy letölthetők az OMFB honlapjáról (www.omfb.hu).