Népszava, 1999. február (127. évfolyam, 26–49. sz.)

1999-02-02 / 27. szám

NÉPSZAVA Széchy: úszópápából úszópapa? Öngyilkos időzített bombát csomagolt levélpapírba a férfi úszók szövetségi kapitánya Egy edzőbe nem akkor rúgnak bele, amikor kell, hanem amikor lehet. E böl­csesség ugyan a medence partjáról szár­mazik, de nem Széchy Tamástól, ám az alábbi történet róla szól. Az RTL Klub tévéadó vasárnap esti, Akták című mű­sorában látottak,­ hallottak alapján ugyanis úgy tűnik, itt­ az idő. Talán mert Széchy megöregedett, az úszópápából úszópapa lett; talán mert az utóbbi két világversenyről - 1997. Eb, 1998. vb - fiai nem hoztak aranyérmet; talán mert elhunyt Zemplényi György, aki sok ter­helő adattal rendelkezett Széchyről, ám kevés bátorsággal ahhoz, hogy azokat még éltében nyilvánosságra hozza. Ballai Attila NÉPSZAVA Széchy általában sem tar­totta magát a „Ne ítélj,­ hogy ne ítéltesse! ” elvéhez. Zemplényi elhunyta után is a kegyelet legapróbb jele nélkül nyilatkozott róla. Mintha kettős célja lett voln­ v­na: az egykori menedzsert minél feketébbre, magát minél fehérebbre mázolni. I Ú­gy tűnik, Zemplényi most holtában áll bosszút, mert folytatásokban közlik a re­­­jre készült, feltáró interjút, sőt ráadásként előkerült egy­­­.tevél is, amelyben - írás­szakértő véleménye alapján - Széchy a fiatalok „betöré­sének” módszereiről érte­kezik. Az iromány az RTL Klub vasárnapi műsorveze­tője, Bárdos András szerint olyan perverz részleteket tartalmaz, amelyek lehetet­lenné tették közzétételét. És nemcsak a személyiségi jogok védelme miatt, ha­nem mert informátorunk szerint aki olvasta a levelet, az obszcén kifejezések töm­kelegét sűríti, így az újság­ban az idézet felét ki kel­lene pontozni. (Ettől még senkinek ne legyenek illú­ziói, ha egy ilyen levelet a lejáratás szándékával ad­tak­ közre, arról nem csak egy fénymásolat készült, és valamelyik az egyik lapban előbb-utóbb úgyis nyilvá­nosságra kerül.) De vajon miért csoma­golt papírba egy ilyen ön­gyilkos, időzített bombát Széchy? Ennyire megbízott Zemplényiben, ennyire kö­zel volt hozzá? És ha igen, miért tagadta meg nyilvá­nosan és kategorikusan, miért remélte, hogy erre nem érkezik viszontintéz­­kedés? Csupa logikátlan­ság. Akkor már Zemplé­­nyinek inkább érdekében állt volna szakemberrel gyártatni egy efféle „doku­mentumot”, hogy amiről annyian beszélnek, arról legyen írásos bizonyíték is. Akárhogy is, ha már ez a­­ történet -- aktualitás híján ugyan, de - kipattant, kö­telező a végére járni. Hisz senkinek sem érdeke, hogy Széchy Tamás félig érintet­lenül, félig gyanúba kever­ve vezesse a magyar úszó­­s­portot. (Ő különben is annyira megosztja környe­zetét, hogy a többség vagy patyolattisztán, vagy ko­romfeketén szeretné látni.) Nem illő persze a magán­életében kutakodni, ha azt nem vitte magával a mun­kahelyére. Nem az a kér­dés, milyen ember otthon Széchy, hanem az, mit tett az uszodában? Előbbihez senkinek sincs köze, utób­­­bihoz mindenkinek. Mi is e nyomon haladunk­, Sós Csabát 1965-ben­­Széchy tanította meg úsz­ni, tizenhét éven át nála versenyzett, visszavonulá­sa után pedig edzősködni kezdett, Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmes, Uni­­versiade-győztes, magyar bajnok sportolókat nevelt. Ha valaki, ő hitelesen és­­ a közös munka óta eltelt ti­zenhét év miatt , elfogulat­lanul beszélhet Széchyről. Kérésünkre meg is tette.­­ Meglepte, amit az el­múlt napokban hallott Széchyről vagy épp el­lenkezőleg: az lepte meg, hogy ez bárki számára még meglepetés? . -­ Máris benne­­vagyunk a Témában. Kezdjük az anyagiakkal: ha minden igaz, amiről pusmognak, hogy mennyi, pénz tűnt el, és ha ezt az összeget teljes egészében Széchynek ad­ták volna, akkor is a dup­láját érdemelné, olyan ka­liberű szakember. Emiatt kettővel sem dobbant töb­bet a szívem.­­Mi mitől dobbant? - Kétféle vád hangzik el vele kapcsolatban. Feke­­tén-fehéren az, hogy testi fenyítést alkalmazott. Bur­kolt formában, célozgatá­sok szintjén pedig az, hogy nem az ellentétes nemhez vonzódik vagy vonzódott. Az első feléből én is szépen kivettem a részem. Nem­csak pofon vagy „kókusz” formájában, de szíjjal is kaptam. Például olyankor is, ha nem úsztam m­eg a szintidőt. Hogy ez Széchy túlzott sikeréhségéből fa­kadt vagy valami olyasmi­ből, amit egyesek most pró­bálnak kideríteni, arra ne tőlem várjon választ. - Volt ráció e fenyíté­sekben? Kellettek ahhoz, hogy jobb úszó legyei­? - Volt bennük logika, és az aktuális pillanatban ta­lán túllendített valamin a félelemérzet, de hogy a sze­mélyiségünket nem fejlesz­tette, az biztos. Egyébként is ha csak az a módszer cél­ravezető, ma is így kellene dolgozni. Az egész azzal is magyarázható, hogy Szé­chy sok „baromságot” úsza­­tott velünk, mert akkor kí­sérletezte ki a szakmai rendszerét, lehet, hogy a pedagógiait is. De a kora­beli felfogásba ez belefért.­­ És a második, a bur­kolt vád? Ennek tapasz­talta bármi jelét az uszo­dában? Egyáltalán, van ennek jelentősége? - Egyszer sem fordult elő, hogy bármelyikünk­kel kikezdett volna, hogy valakit molesztált volna a korosztályomból." Az­ vi­szont tény, hogy - úgy­mond - nővel egyszer sem láttuk. Hogy ez az aszke­­tizmusából fakadt-e, nem tudom. : - Egyébként, a konkrét ügyön túllépve - hangsú­lyozva, hogy a kérdés nem Széchy­t érinti, róla külön­ben sem jelentette ezt ki direktben senki -, az ed­­zősködés és a homoszexu­alitás eleve összeegyezhe- •­ tetlen? És ha igen, miért?" -Bizonyos értelemben ha az edző nem viszi be a ma­gánéletét a sportpályára, összeegyeztethető, de a­ társadalmi veszélyessége nagyon nagy. Pedagógus és tanítványa között ugyanis alá-, fölérendeltségi vi­szony áll fenn, és a sport­ban ez még inkább igaz. - Ha a gyermeke úszni szeretné, rábízná Széchyre? - Én nem, de ez, azt hi­szem, érthető. Egyrészt én is edző vagyok, másrészt Széchy 68 éves, a fiam pe­dig három, nem hiszem, hogy túl sokáig foglalkoz­na vele. Mi­ ugyanezt nem­ ígér­hetjük a témával kapcso­latban. Pedig nem a kelle­mes, sőt egyes elemeiben méltatlan, lúdbőröztető. De vannak ügyek, amelye­ket sajnos nem csak elhatá­­rozás­ kérdése lezárni... Széchy Tamás egyik olimpiai bajnok tanítványával, Czene Attilával Szalmás Péter felvétele Szerveszély „A NOB talpra fog állni a vesztegetési botrányból, ám annál sürgősebben cse­lekednie kell a tiltott sze­­­­rek ellen” - nyilatkozta Jean-Claude Killy francia NOB-tag. Az 1968-as gre­­noble-i játékokon triplázó alpesi síző ellenzi, hogy­­a teljes tagság kezéből egy Szűkebb testület, a végre­hajtó bizottság kezébe he­lyezzék a helyszínről való döntés jogát. SPORT 1999. FEBRUÁR 2., KEDD 15 Zidane a FIFA legjobbja MTI-inf­ormáció A francia Zinedine Zidane lett az 1998-as év legjobb labdarúgója a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) választásán. Legalábbis ezt jelentette még a nyilvános­ságra hozatal előtt biztos információkra hivatkozva az AFP francia és az EFE spanyol hírügynökség. A díjátadási ünnepséget hétfő este 29.30 órai kez­dettel tartották Barceloná­ban, a Teatro Nacional de Catalunyában. A tavaly vi­lágbajnoki címet szerzett Zidane vetélytársa a hor­­vát Davor Suker, a francia­országi vb gólkirálya, vala­mint a tavalyi szavazás győztese, a brazil Ronaldo. A FIFA 1991 óta ítéli oda az Év legjobbja címet, amelyről 129 labdarúgó­szakember voksolása dönt. Az elmúlt két esztendőben Ronaldót találták a leg­jobbnak. Az Aranylabdát ebben az idényben Zinedine Zidane kapta a L’Équipe című francia szaklap szavazatai alapján. Szintün a L’Équipe választásán érdemelte ki Zidane a Bajnokok bajno­ka titulust az 1998-as esz­tendőben. ­ Vaszi már tavaszi formában Fábik Tibor NÉPSZAVA Nemzetközi mércével mér­ve is remekül ugrottak a magyar hölgyek az elmúlt hét végi, chemnitzi fedett pályás atlétikai versenyen. A mérce rúdugrásban Sza­bó Zsuzsánál 440, távolug­rásban , Vaszi Tündénél 682 cm-nél állapodott meg, s ezek az eredmények új or­szágos csúcsok. Vaszi egyúttal a világranglista élére is ugrott, s ez akkor is különleges varázzsal bír, ha tudjuk, hogy még a fedett pályás szezon elején járunk. Vaszi 682 cm-es eredmé­nyének másik különlegessé­ge, hogy ha csak egy centi­vel is, de a szabadtéri ma­gyar csúcsnál - Vany­ek Zsu­zsa, 681 cm, 1983 - is jobb. (A Honvéd-Schwechater atlétájának évkezdéséhez még egy adalék: januárban rúdugrásban 411 centire ja­vította egyéni csúcsát, ami szintén figyelemre m­éltó.)­­ A szabadtéri, hátszeles ugrásait is számba véve a 682-nél hányszor ugrott már messzebbre? - érdek­lődtünk Vaszitól. - Egyszer sem. Viszont 682 centit már kétszer is ugrottam. A tavalyi, buda­pesti Eb-n éppen 682 cm­­rel lettem negyedik, de a 2,9-es hátszél miastt nem le­hetett országos csúcsként hitelesíteni. - Játsszunk el a gondo­lattal Ha most szabadtéren rendezik a versenyt, és a még megengedett 2-es a szél, akkor mennyit mértek volna a győztes ugrásánál? - Gondolom, 690 centi körül. - Innen már tényleg egy apró ugrás a bűvös 7 méter, amivel elméletileg bárme­lyen versenyt meg lehet nyerni. Az iyen jó évkez­dés után adja magát a kér­dés, milyen lesz a folytatás? - Remélem, hogy hason­ló, mint a kezdés. Szeret­ném még néhányszor to­vább javítani a rekordot. Úgy érzem, hogy a 7 méter számomra sem elérhetet­len. S ha tavaly az Eb-n nem indulok a 4x100-as váltóban is, szerintem már akkor sikerült volna... A negyedik hely nem rossz, de azért az Eb kapcsán bő­ven van bennem csalódás. A távolugrás döntőjére már nagyon elfáradtam, és igazából csak egy kísérlet­re tudtam magam össze­kapni. - Mennyit kellene távol­ba ugrania ahhoz, hogy a rúdugrást „elfelejtse”? - Nem akarom elfelejteni a rúdugrást. Ha egy ember hosszú időn át egyetlen do­loggal foglalkozik, mindig ugyanarra kell koncentrál­nia, akkor abba óhatatla­nul belefásul. Mindenki­nek szüksége van valami­féle hobbira, legyen az ol­vasás, motorozás vagy bármi. Nekem a rúdugrás ez a hobbi, és nem akarok róla lemondani. Szórakoz­tató, izgalmas, és ami az igazi lényeg, szeretem. Amikor fejben elfáradok távolugrás közben, azt mondom magamnak, jöj­jön egy kis rúdugrás, mert kell egy kis változatosság! S utána mindig jól megy távolban. Vaszi formája alapján er­re számíthatunk a fedett pályás Magyar Nagydíjon, pénteken este a Budapest Sportcsarnokban is. Vaszi Tünde nem ül a babérjain Pálfai Károly felvétele Pardubicei jeges Jagr­meister NÉPSOVA-inform­áció Szombaton a Philadelphia Flyers két extraklasszisa, Eric Lindros (három asz­­sziszt) és John Leclair (két gól) szaporította pontjai számát az északi-amerikai jégkorongbajnokság, az NHL, úgynevezett kanadai listájának élcsoportjában. Vasárnap Jaromir Jagr, a Pittsburgh Penguins par­dubicei zsenije válaszolt a szomszédvár húzóemberei­nek két góllal és ugyanany­­nyi gólpasszal, amellyel szinte egymagát vezette­­5- 3-as győzelemre a „Pingvi­­nekék­ Montrealban. A hatalmas termetű, lo­bogó hajzatú szélső egy­szersmind átvette a veze­tést a pontszerzők rangso­rában, nem véletlen tehát, hogy a tengerentúli sajtó az alábbi találó szlogennel méltatta a cseh olimpiai bajnok produkcióját: Jagr­­meister! Hogy még na­gyobb legyen a pittsburghi öröm, Jagr megszerezte NHL-karrierje 800. pont­ját, ami viszonylag zsenge korát || még csak 26 évesig figyelembe véve párját r£|­­kító teljesítmény. Pedig Jagmak a 34. má­sodpercben elért gólját kö­vetően fordított a Cana­diers, és már 3-1-re veze­tett a második harmadban, ám a sorozatban harmadik meccsüket nyerő vendége­ket nem lehetett megállíta­ni. Jagr két góljához még Rames, Tyitov és Miller tett hozzá egyet-egyet, s nagyon könnyen megszü­lethetett volna a raeli ffi ési­terlövész harmadik halála­­ta is (ebben a szezonban a huszonegyedik), ha az utol­só másodpercekben, ami­­kor a hazaiak a kapust is lehívták, nem hibázna el centikkel az üres hálót. A pontlista élén óriási a tülekedés: 1. Jagr 63 pont (43 meccsen), 2. Paul Kari­­ya (Anaheim Mighty Ducks) 62 (47), 3. Lindros 62 (44), 4. Leclair 59 (46), 5. Peter Forsberg (Colorado Ava­lanche) 57 (46), 6. Teemu Selänne (Anaheim) 54 (40). RÖVIDEN A Két Dunaferr-pont A jégkorong Extraligá­ban pénteken havazás miatt a 31. percben, a vendégek 4-0-s vezeté­sénél félbeszakadt UTE-Dunaferr meccs két pontját a dunaújvá­rosiak kapták. Korrupciós fegyver A Herald Sun ausztrál napilap szerint az 1996- o os nyári olimpia rende­zési jogáért harcolt mel­­bourne-i pályázóbizott­ság „Titkos Fegyver” név alatt 13 millió dol­lárt különített el. A pénz a játékok megren­dezésére vonatkozó sza­vazás végeredményének biztosítására szolgált. Elber megsérült A Bayern München bra­zil futballistája, Gio­­vane Elber kézsérülést szenvedett a hét végi te­remtornán, kedden mű­tét vár rá, ezért, csak február végén játszhat újra. Továbbra is sérült Thomas Stranz,­­ aki visszautasítva a spanyol Real Madrid és az olasz Lazio átigazolási aján­latát, 2001-ig meg­hosszabbította szerző­dését a müncheniekkel . Büntetett szurkolók A holland labdarúgó­bajnokság éllovasa, a Feyenoord 18 hónapig eltiltotta az idegenben játszandó európai ku­pamérkőzések látogatá­sától saját szurkolóit. Erre azért került sor, mert a Feyenoord szim­patizánsai­ a németor­szági Leverkusenben egy­ felkészülési mérkő­zésre utazva randalíroz­tak, súlyos károkat okozva a belvárosban, illetve a stadionban. Häkkinen szerződése ■ Jílíká h alábbéha­.a­­Ectr-A­n ma-1-es autós gyorsa­sági világbajnokság ta­valyi győztese a német Haribo édességipari cég várhatóan 1,78 minin dolláros reklámszerző­dést köt. Häkkinen a Haribo termékét, a Maoam­­­gránicukrot népszerűsíti. Éves bevé­tele így körülbelül 13,6 millió dollárra rúg. Savon kikapott A hatszoros világ- és kétszeres olimpiai baj­nok Felix Savon a kubai ökölvívó ob 91 kg-os súlycsoportjának dön­tőjében pontozásos ve­reséget szenvedett Odianiel Sulistól. Totónyeremények A 4. heti totó nyeremé­nyei a következők: 13+1-es szelvény nem volt. A következő hétre átvitt­, nettó halmozó­dó nyereményösszeg 4 352 362 forint. 13-as szelvény sem volt. A kö­vetkező hétre átvitt net­tó halmozódó nyeremé­nyösszeg 3 481 890 fo­rint. A 12-esek (6 darab) 435 236, a 11-esek (187) 13 965, a 10-esek (1427) 3050 forintot érnek. Elhunyt Kárpáti Rudolf Hétfő hajnalban hosszas betegség után, 79 éves korában elhunyt Kárpáti Ru­dolf, a magyar kardvívás egyik legki­emelkedőbb egyénisége. A hatszoros olimpiai és hétszeres világbajnok spor­toló tüdőbeteg volt. „Kárpáti Rudolf ha­lálát súlyos tüdőtágulás,és az emiatt fel­lépett légzési problémák okozták” - közölte dr. Littay László, a budapesti Honvéd Kórház I. belgyógyászatainak főorvosa. A Magyar Vívószövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Honvé­delmi Minisztérium és a Bp. Honvéd klub is saját halottjának tekinti Kárpáti Rudolfot. Kárpáti Rudolf 1920. július 17-én szü­letett Budapesten. Az olimpiákon hat aranyérmet szerzett, kettőt egyéniben, négyet csapatban. Az 1948-as londoni és az 1952-es helsinki nyári játékokon csa­patban lett első, az 1956-os melbourne-i és az 1960-as római olimpián pedig egyé­niben és csapatban volt bajnok. A világ­­bajnokságokon hét elsőséget szerzett. Az 1953-as brüsszeli viadalon csapatban lett aranyérmes, akárcsak az 1955-ös római, az 1957-es párizsi és az 1958-as philadel­phiai vb-n. Luxembourgban 1954-ben duplázott, azaz az egyéni és a csapatvi­­lágbajnoki címet is megszerezte. Az 1959-es budapesti vb-n egyéniben hódí­totta el az elsőséget. Még 1961-ben, a to­rinói vb-n is részt vett, ahol 41 évesen csapatezüstérmet vehetett át. Kárpáti Rudolf 1991 óta a Halhatatla­nok Klubjának az elnöke volt. Ha ő nem is, emléke s csodálatos eredménysora örökre halhatatlan marad.

Next