Népszava, 1999. február (127. évfolyam, 26–49. sz.)
1999-02-04 / 29. szám
NÉPSZAVA KULTÚRA 1999. FEBRUÁR 4.. CSÜTÖRTÖK 11 A legjobb filmszínész: Kapa és Pepe Beszélgetés Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel szinte ismeretlen múltjukról és sikeres jelenükről A magyar film friss felfedezettje a kirobbanóan eredeti, új hangú színészpáros: Mucsi Zoltán és Scherer Péter. Hidegvérű, kegyetlen rablógyilkosok a Gengszterfilmben, feigéteges humorú, tabukat romboló sírásók a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, című friss magyar premierben. A felfedezés erejét megsokszorozza, hogy mindkét teljesítményükről a közeli napokban jelentek meg az elragadtatott kritikák, s miközben mindkét filmjük új bemutatóként most egyszerre fut a mozikban, a tavaly készült Gengszterfilm főszerepéért éppen a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten díszbemutatójának napján vették át a filmkritikusok díját a legjobb férfialakításért. A két szülésszel a díjátadás után beszélgettünk. Bársony Éva NÉPSZAVA- Kirobbanó sikerükkel be-' robbanták a hazai filméletbe, de pályájukat kevesen ismerik Hogyan foglalható össze Mucsi' 'EŐbtáh,r azaz Kapa és Scherér Péter, azaz Pepe színészi -múltja? Pepe: - Hattnirichét :évés vagyok, a színművészeim .tett egy-két sikertelen felvételi után sikeresen felvettek a. műszaki egyetembe, ahol építőmérnöki diplomát szereztem 1987-ben. Az egyetem idején kezdtem járói a Somogyi István vezetésével működő, íhá.Arvisura néven ismért társulatba, amelypek;'-i985-töl 1996-igvöltama tagja. Egy év szerződés nélküliszabadíúszás után ez 1997-ben .Csányi János, vezetésével megalakult Bárka Színházihoz kerültem, s annak va-. gyök a tagja ma is. ■;.' Kapa: - Nemsokára 42 léves leszek. Két év ama? •tőrszínjátszást követően; jl976-tól a Szolnoki SzigliV geti Színházbahjátszottam 15 jéven át. Életem nagyon «fontos másfél éyfizede yoít ez, de. úgy éreztem* ki kell ‘lennem a pontot; Két év hazai ;és külföldi színházi portyázás következett, ,Ólyan egymáshoz közel eső állomásokkal, mint "Düs-, seldorf és Miskolc, Hamburg és Nyíregyháza.. , A Bárka Színház mégálákulásakor lettem áz újonnan sze^^ődött társulat tagja. ; ^Köfdlfbi ftlmsz&&pek#> . Pepe: ^Néhámy ’hal^OüD jeleiül*' Khpá^' több filmben, is benne volt, Szomjas Györgynél ¥hár a Gengsztemfih előtt ót Roncsfilmben is játszott. Engem Kern András hívott glőször a SztracsateHábaV ■ - Ä nagy áttpfés- p Szin pádon történt: Shákespeateszerepben arattak eZsŐTcozös, kiugró sikerüket. Pepe: - Mi játsszuk'- á mesterembereket a Csányi János rendezte Skentiváh- Áéji álomban. Az 1994. decemberi bemutató fordula; tpf _ hözott az életemben,v személy. szerint engem éZ •az előadás tett ismertté a szakmában, ámi azóta tör■•tént, az ennék a farhullámain történt velem. ’ Kapa: - Hogy milyenek legyünk a Szentivánéjiben, az nem elhatározásából született. Nem törtük előre a fejünket, amit csináltunk, .. természetesen jött. Magától értetődő volt minden mozdulat. Mint egy igazi szeretkezésben. Pepe: - Sokszorosra növelte számomra á tétet, ; hogy alternatív színházból jöttem, ebben az előadásában pedig híres, nagy színészekkel kerültem össze. Kapa rengeteget segített kifejezetten/ színészi-szakmai tanácsaival. Gondolom, én meg a hülyeségeimmel inspiráltam őt. Ezek összeadódtak, öteszeérlelődtek:- Mindjárt az első közös filmjükért megkapták a kritikusok díját. Körínyen mégtalálták a kő'éös hangot a Gengszterfilmben is? Pepe: - A Szentívánéji úján a kettősünk már bejáratott volt, egy nyelvet beszeltünk; Egy-két szót kellett csak a szótárban egyeztetnünk. A felveyőgép jelenléte önmagában nem zavart, de például a „skálás gyilkosság” jelenetében elég/rázösak voltak áz áutóban felvétt jelerje« ‘"fráiféfén vontattak ugyan a kocsit, de mégis vezetnem kellett, közben hátrafelé őrjöngve , veszekedni, miközben a kamera hol a szélvédőn nézett be, hői Grunwálsky Ferenc az anyósülésről, lehetétléii kígyópózba tekeredve fogta rám az óbjektívéf!,' Ältalä. ban rám nehezedett valami különös hangulat, hiszen ahol- csak lehetett, a rablások és gyilkosságok eredeti helyszínein forgáttürik. Tudtam, náitt Doriászi Válóban pofán lőtte Béliét... Nem volt egyszerű, mért megpróbáltam hiteles len’ni, de közben tudtam, úgysem lehet megcsinálni a figurát, amilyen a maga valóságában, csak úgy, ahogy • én gondolom. Kapa: - Engem, egyálta-. Ián nem érdekelt, hogy megtörtént eseményeken alapul a film. Tudatosan távol tartottam magam énnek a hatásától, személytelenné tettem a magam számára- a figura eredetijét, noha tudtam, hogy az az .ember bent van a Csiílagbörtönben. Úgy gondoltam rá, mint mondjuk in. Richárdra, és tudtam, nekem keli megtalálnom azt, amitől személyeslesz. Van erre egy módszeréül- Minden szerepemhez valami személyes titkot gondolok hozzá, mondjuk, hogy a fiamnak ajánlom vagy anyám emlékének. Egy sor gesztus, ebből a titokból születik, ettől lesz személyes. De hogy mitől, azt senkinek nem árulom eí, megtörne a varázs. ; - Új filmjük, á Nékem . lámpást adott kezembe az Úr Pesten különböző alakokat öltő sírásókettőséért elragadtatva lelkesedett a kritika, nem hiányzott még á- zseniális jelző sem: Mit szólnák a feltorlódott sikerhez? v Kapa:-Áldott szerehése, Eogy éz a kettős Üiűkődik és az isten simogatja. Vagy azért, mert még sok dolgunk van együtt vagy hogy megutáljuk egymást. Amikor Szolnokon játszottam, dühöngtem, hogy a kritika nem figyel oda. Pedig volt egyikét olyan partnerem, akik nagyon sokat jelentettek az életemben, és Scherer Péter és Mucsi Zoltán sírásókettőse a Jancsó-filmben mégsem történt meg a csoda. A két filmben is meg kellett" csinálni a szerepeket, de valahogy olyan természetesen jött minden, és ez zavar. Más dolgokért annyit küszködtem,: míg megcsináltam... Pepe: - Mindaz mostanra érett be. A közönség a végeredményt látja, te az odáig vezető utat is tudod. Kapa: + Tehát nem akarni kell, hanem lenni. . Pepe: -Ez a nehéz benne...- A néző hasát fogja neveidében a két sírásó humorán^ rögtönzésein. Jancsó Mikim V0ünkiiákádott ítiterjújában azt mondta, épített az Mteieúcre, csak két ilyen színésszel születhetett meg ez a fekete komédia. Hogy történt ez? Pepe:' - Miki bácsi az első pillanattól azt kívánta tőlünk, legyünk felszabadultak, vidámak és hülyéskedjünk. Ez jó hélyzet. Kapa: - Persze azért bele is lehet gqrcsölni. Biztosan ném lehet tudni, mi lesz egy rögtönzésből; Volt, ami nem sikertilt. Pepe: -■ Minden jelenetnek adva volt a kezdő- és végpontja. Ha nem a tervezett útóh jutottál el egyiktől' a másikig, Miki bácsi engedte, és nagyon örült, ha jó jött ki belőle. Nekem ez természetes volt,, mert ahonnan jöttem, az Arvisura társulata erősen épített az improvizációra. Volt egy vidéki ház, lementünk, öt napra, tízre, és a csoportok önálló feladatként rendező nélkül ä Hamlet jelenetein, dolgoztak. PQmboldalpn, patakpartón, kint a terme-szetben. Ránk" volt bízva, hogyan' oldjuk meg a jeleneteket; Ezt az improvizatív játékot elneveztem „földlabdaásásnak”. Néha csodálkoztam - isj mi lesz ebből, mikor két köbméteres földlabdát ástunk egyetlen,szál rózsának, fii-' nen jöttem, ez természetes része a játéknak. Kapa: - Én egészen más Utat jártam be. Nem volt»' rögtönzés. Távol állt tőlem, hogy belerpepjek kiszámít? | látatlan" nélyáetekbe. Aztán jött a Szentivánéji, a Oengszterfilm, és Miki bácsinál már a felvétel előtt • olykor magam sem tudtam, mit és hogyan mondok majd a pillanat hatására. Biztos voltam, hogy Pepe le fogja reagálni, mert nem mondok olyat, amitől le^^ áll. Amikor például a ló-, vak elkezdték falni a szénára szórt hamvakat, fogtam magam, és megkös-. toltam, pedig ilyesmiről szó sem volt. Pepe minden további nélkül benne volt. a játékban. Pepe: - Az egyik jelenetben bakiztam. Hä Kapa nem veszi a lapot, és rám1; szól, hogy bakiztam, akkor az egész befuccsol; nem lesz belőle semmi. Dé Kapa visszakérdezett, én válaszoltam/' és mintha -a sZe^- " rephez tartozna, heves szóváltást kéíékítéttiSnk egy apró bakiból. Kértem, vegyük fél újra, ne maradjon* már bent egy nyelvbotlás, de Miki'bácsinak megtett szett ez a semmiségen fel-» fortyaüó vita, és benne», hagyta a filmben.- Ilyen jól veszik a lapot civilben is?: Kapa: - Barátok , vagyunk, de a humorunk nagyon távol esik egymástól. Áz enyémet a gonoszság .határozza meg, Pepe meg szereti a szóvicceket. Én megőrülök tőlük. Nyolcvan százalékuktól a" falra mászom. Pepe: - De a húsz .százalék megéri. Kapa: - Azt szeretem.'Ezaz ára. v Pepe: - Ez az áram. Kétszázhúsz volt... Kapa: - Na, ez a nyole.ya^rpzágalfkba tartozik^ ' - Mi az,graift ebfigi a sfe keres pillanatból maradan— dónak kivannak?! ■; Kapa: - Szeretném, ha maradandó lenne a Miki bácsival a forgatáson kialakult barátság és maradandó lenne a film is. Pepe: - Végtelenül boldog vagyok, és ha a közönség is szeretni .fogja a fiiműnket, az maga lesz a megvalósult álom. Egy kóbor poéta versei Valachi Anna NÉPSZAVA 'Gyukics Gábor negyvenegy esztendős, tizenhárom éve emigrált, Amszterdam, St. *• Louis, San Francisco* után ma BrooklynmnK^dvilágcsavargó k^ltő/műför-. dító, színházl^^^téző: és: könyvtáros ném "áz lüfeah filozofáló, közönségébe vágyó Szókratész leszármazottja, akinek kedvelt kifejezési formája a dialógus; ez a mindenütt otthontalan, magányos eszmélkedő többnjprél^nologizál. Leggyakrabban ’/y egyes szám első személyben vagy . önmegszólító nyelvi fór-P mulában tűnődik-eszmélkedik, máskor kihűlt -szerelmek, elhagyott szeretők emlékével felesel, s csak nagy ritkán ad számot boldog pillanatairól, a másikban való magára találás és feloldódás transzcendens élményéről. Dialógusra épülő utcai produkció helyett tehát kóbor poéta magán(y)színháza az Utcai előadás című kötet. A verssé kövesedett eszmélkedések, az időtlenné merevített pillanatnyi hangulatok, a tömör-érzékeny létélmény-beszámolók az örökké úton levő, soha meg nem érkező főhős életérzéseinek lenyomatai. A keletkezési hely és évszám szerint datált versek alapján szinte kronologikus pontossággal nyomon követhető, milyen sokfelé kereste - hiába - önmagát és társait a hazájában is hontalan, önkéntes száműzött, aki hányattatásai során valószínűleg csak áz apanyelvében talált szilárd kapaszkodóra, igazi otthonára. Ezért szolgálja világ-MlSÖ felén is a magyar. irodalmat; - .amerikai költők verseit fordítja má* gyárrá;* és föltett ^Épdéká, hogy egy hiägyar!kÖlfeszeti : antológiát fs megjelentet . Amerikában. r A kötet borítóján közölt fényképről rokonszenvesen tiszta tekintetű, hosszú hajú, bőrdzsekijéhez hippis gyöngysort viselő fiatalember tekint ránk. Az utcai fotó hátterében pálmafa ágai sejlenek. Egy messziről jött embert látunk, aki sajátos szerepet osztott magára: nemcsak két távoli kultúra, hanem sok és sokféle mikrovilág - a költő és az olvasók személyes szférái - között közvetít. „Előadása’’ ezért is katarzist ígér. (Gyukics Gábor: Utcai előadás. Versek. Fekete Sas Kiadó) A három testőr Fehérváron M’n-ínformáció A három testőr történetének ősbemutatójára készül a székesfehérvári színház: a kétrészes zenés játék prenjierje február 19-én lesz. Álegcándre Dumas regényéből Horváth Péter írta a szövegkönyvet, és ő a darab rendezője is. A zenét Selmeczi György, a dalszövegeket Béres Attila szerezte. Athpst Bácskai János, Portliest Földes Tamás, Aramist Kuna Károly, D’Artagnant Miller Zoltán, Richieljeu-t Puskás. Tivadar, a.Mäladyt Závödszky Noémig Gönstance szerepét pe- Íj* Brunner Márta játssza. Tavalyi eMeRTon-díjasok MTI-információ Az elmúlt évben nyújtott kiemelkedő könnyűzenei teljesítménye elismeréseként Koncz Zsuzsa nyerte el az év énekesnője címet, míg az év énekese Zámbó Jimmy lett az éMeRTondíjakat Odaítélő kuratórium döntése alapján. Az életműdíjat a 35. születésnapját ünneplő Stúdió 11 érdemelte ki. A Magyar Rádió művészeti díjait idén tizenöt kategóriában ítélte oda a testület művészeknek és rádiós szakembereknek. AZ év musical-énekesnője díjával Aux Évát jutalmazták, az év musicalénékese elismerést Dunai Tamás nyerte el. Az év felfedezettjének járó kitüntetésben Fehér Adrienne énekesnő részesült, A zenekarok közül a Back II Biack, a folkegyüttesek sorában a Méta zenekar és Balogh Kálmán cimbalomművész, < a jazzegyüttesek kategóriájában a Gettón Club Singers hfaP°rt ismerést.» Hangszeres szólistaként ifj. Sánta Ferencet díjazták.' Az év kiemelkedő kiadványa címet Kificses Veronika és a fóti ‘ gyenmekváros kórusának lemeze nyerte el. Az év legjobb hangmérnöke Bányai Jenő, zenei rehdezője Blum József lett. A legjobb produkcióért járó elismerést a rádiózás napjára, 1998; december 1-jére Összeállított műsorfolyam, - ezen belül* Kovács László karmester- és Balogh Sándor hangszerelő-zeneszerző kapta. A testület posztumusz kitüntetést adományozottFélber Györgynélfik Mágyar Televízió fiatalon elhunyt gyártásvezetőjének, aki az eMeRTon-gálaműsorok mindenkori produceré volt. A díjakat ezúttal is gálaműsor keretében, március 26-án, a Budáfök-Té^ tény Művelődési Házban adják át a Magyar Televízió és a Magyar Rádió vezetői, valamint a korábbi* kitüntetettek. RÖVIDEN Együtt a térben A Magyar Művészeti Műhely tizenkét képzőművészének festményeiből és szobraiból nyílik kiállítás ma 17 órakor a Vigadó Galériában. A. tárlatot ! Jókai Anna nyitja meg, s. felhangzik Balázs Árpád Millenniumi fanfár című alkotása a Magyar Honvédség Központi Zenekara rézfúvósainak és ütőseinek/előadásában, Dohos László karnagy vezényletével. Amo Schmidt emléke Áz 1979-ben elhunyt német művészre,' Amo Schmidtré emlékező so-. rozat első részeként ma esté 19 órai kezdettél felolvasóestet rendezlek műveiből a budapesti Goethe Intézetben «(VE^AndrásSy-üt 24.).* Játék-szín-tér Iparművészeti kiállítás nyílik ma délután 17 'órákpr Játék-szín-tér ‘CínMbí'a Budapest Galériá Kiállítóházában (Bp. Ül., Lajos u. löd.), A tárlatot Szálai András építész, művészettörténész nyitja’meg. Mi az a szerelem? A Palatínus Könyvki-, adó ma délután 4 órakor mutatja be a budapesti írók Boltjában (VI., Andrássy út 45.) Mi az ä •szerélem? című, a napokban megjelent, XX. századi magyar írók Körössi P. József által válogatott novelláiból összeállított antológiáját. A könyvpremieren közreműködik Balázsovits Edit és Máté Gábor színművisz, zongorán játszik Darvas Ferenc. Műkincsek védelme .jVía /astOvlßi órátél a bu! ^uííúrin-t; ríté^etbeu ra merrOfeg elhunyt neves művészettörténészre, Federico Zerire emlékeznek, s levetítik Nemcsak Assisi című riportfilmjét is. A beszélgetésben részt vesznek az olasz fnűkincsek védelméért fé-? ;jeíős, kormánytisztviselők, . művészettörténérszék és újságírók js. Metszéspontok .Hans Huwer német' képzőművész rajzaiból és festményeiből nyílik kiállítás Metszéspont tok címmel ma 18 órakor a Vízivárosi Galériában (Bp. n., Kapás ú. 55,). Megnyitja Bacsó Béla esztéta. Táncoljunk bórát Hóratáncház lesz ma 1*9 órától a Pánriónia Klezmer Banddel az Almássy Téri Szabadidőközpontban. Olaszok tárlata Négy ói^sz művész kiállítása nyílik ma délután 18 órakor a művészek jelenlétében a V.A.M. Art and Design Galériában (Bp. V., Váci u. 62-64.). Szoftverfejlesztéstől a művészetpártolásig NÉPSZAVA-információ „Szeretnénk létrehozni Budapesten egy galériát, ahol a kortárs művészek alkotásai otthon vannak. Egy olyan helyet, ahol festmények és grafikák találkoznak azokkal, akik értik és szeretik a mai kor művészetét. Azokkal, akik úgy érzik, hogy esztétikum nélkül lehet ugyan élni, de az valahogy egészen más.” Ezek a gondolatok egy tíz éve alapított szoftverfejlesztő cég, a BankSoft vezetőinek fejében fogalmazódtak meg, miután három évvel ezelőtt olyan multimédiás szoftverekkel kezdtek foglalkozni, amelyek fejlesztése a számítógépes grafika alkalmazását hozta magával. így kerültek egyre közelebb a kortárs művészetekhez, innen pedig már csak egy lépés volt, hogy a mai hazai képzőművészet pártolása céljából megnyissák az Érintés Multiart Galériát (Bp. XÜL, Pozsonyi út 11.), melyben ma délután immár a harmadik tárlatot nyitják meg: Csík István festőművész legújabb munkáit mutatják be az érdeklődőknek. Születésnapi időutazás Beleszédül az ember, ha megkísérel akár vázlatosan is felidézni egy olyan hosszú és termékeny életutat, mint amilyen a ma nyolcvanöt esztendős Vajda György Mihály, az összehasonlító irodalomtudomány professzora mögött áll. Az első világháború évében született irodalomtudós, aki mindmáig megőrizte friss szellemét és sokirányú érdeklődését, öt éven át Ady kortársa lehetett - még ha nem is volt ennék tudatában -, és József Attila halálának esztendejében doktorált. A régmúlt időkbe vesző pályakezdet folytatása - újkori történelmünk függvényében - meglehetősen változatosan, de rendkívül tartalmasán alakult. Tanított általános iskolában, gimnáziumban, egyetemen, vidéken, a fővárosban és külföldön; tanszékvezető volt a szegedi és a bayreuthi egyetemen, vendégprofesszorként tanított Párizsban, Bécsben, New Yorkban, Innsbruckban. Az irodalomtudomány doktora tudományos kutatásai során és oktatói gyakorlatában is igyekezett szorosabb kapcsolatot létesíteni a különböző nyelvek és kultúrák között. Elsősorban a német irodalom bűvöletében élt: Brecht, Feuchtwanger, Lessing, Schiller műveit fordította és magyarázta, magyar nyelvű szövegkiadásokban közreműködött, tanulmányokat, világirodalmi szintéziséket publikált. Az ő elképzelései alapján kezdték még a külföldi kutatóintézetekben az európai nyelvű irodalmak összehasonlító történetének feldolgozását. Tanítványok, kollégák és olvasók több generációja köszönheti néki irodalomszemlélete és gondolkodása tágasságát Születésnapján - némileg önző módon további munkára biztatnánk: ha megírná ennék a nyolc és fél évtizednek a személyes történetét, szellemi időutazással felérő emlékiratából tovább tanulhatnánk. Valachi Anna