Népszava, 1999. február (127. évfolyam, 26–49. sz.)

1999-02-04 / 29. szám

NÉPSZAVA KULTÚRA 1999. FEBRUÁR 4.. CSÜTÖRTÖK 11 A legjobb filmszínész: Kapa és Pepe Beszélgetés Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel szinte ismeretlen múltjukról és sikeres jelenükről A magyar film friss felfedezettje a kirob- banóan eredeti, új hangú színészpáros: Mucsi Zoltán és Scherer Péter. Hidegvérű, kegyetlen rablógyilkosok a Gengszter- filmben, feigéteges humorú, tabukat rom­boló sírásók a Nekem lámpást adott ke­zembe az Úr Pesten, című friss magyar premierben. A felfedezés erejét megsok­szorozza, hogy mindkét teljesítményükről a közeli napokban jelentek meg az elra­gadtatott kritikák, s miközben mindkét filmjük új bemutatóként most egyszerre fut a mozikban, a tavaly készült Gengsz­terfilm főszerepéért éppen a Nekem lám­pást adott kezembe az Úr Pesten díszbe­mutatójának napján vették át a filmkritiku­sok díját a legjobb férfialakításért. A két szülésszel a díjátadás után beszélgettünk. Bársony Éva NÉPSZAVA- Kirobbanó sikerükkel be-' robbanták a hazai filmélet­be, de pályájukat kevesen ismerik Hogyan foglalható össze Mucsi' 'EŐbtáh,r azaz Kapa és Scherér Péter, az­az Pepe színészi -múltja? Pepe: - Hattnirichét :évés vagyok, a színművészeim .tett egy-két sikertelen fel­vételi után sikeresen fel­vettek a. műszaki egyetem­be, ahol építőmérnöki dip­lomát szereztem 1987-ben. Az egyetem idején kezdtem járói a Somogyi István ve­zetésével működő, íhá.Ar- visura néven ismért társu­latba, amelypek;'-i985-töl 1996-igvöltama tagja. Egy év szerződés nélküliszabad- íúszás után ez 1997-ben .Csányi János, vezetésével megalakult Bárka Színház­ihoz kerültem, s annak va-. gyök a tagja ma is. ■;.' Kapa: - Nemsokára 42 léves leszek. Két év ama? •tőrszínjátszást követően; jl976-tól a Szolnoki SzigliV geti Színházbahjátszottam 15 jéven át. Életem nagyon «fontos másfél éyfizede yoít ez, de. úgy éreztem* ki kell ‘lennem a pontot; Két év hazai ;és külföldi színházi portyázás következett, ,Ólyan egymáshoz közel eső állomásokkal, mint "Düs-, seldorf és Miskolc, Ham­burg és Nyíregyháza.. , A Bárka Színház mégáláku- lásakor lettem áz újonnan sze^^ődött társulat tagja. ; ^Köfdlfbi ftlmsz&&pek#> . Pepe: ^Néhámy ’hal^OüD jeleiül*' Khpá^' több filmben, is benne volt, Szomjas Györgynél ¥hár a Gengsztemfih előtt ót Roncsfilmben is játszott. Engem Kern András hívott glőször a SztracsateHábaV ■ - Ä nagy áttpfés- p Szin pádon történt: Shákespeate- szerepben arattak eZsŐTco- zös, kiugró sikerüket. Pepe: - Mi játsszuk'- á mesterembereket a Csányi János rendezte Skentiváh- Áéji álomban. Az 1994. de­cemberi bemutató fordula- ; tpf _ hözott az életemben,v személy. szerint engem éZ •az előadás tett ismertté a szakmában, ámi azóta tör- ■•tént, az ennék a farhullá­main történt velem. ’ Kapa: - Hogy milyenek legyünk a Szentivánéji- ben, az nem elhatározásá­ból született. Nem törtük előre a fejünket, amit csi­náltunk, .. természetesen jött. Magától értetődő volt minden mozdulat. Mint egy igazi szeretkezésben. Pepe: - Sokszorosra nö­velte számomra á tétet, ; hogy alternatív színházból jöttem, ebben az előadás­ában pedig híres, nagy színé­szekkel kerültem össze. Ka­pa rengeteget segített kife­jezetten/ színészi-szakmai tanácsaival. Gondolom, én meg a hülyeségeimmel ins­piráltam őt. Ezek össze­adódtak, öteszeérlelődtek:- Mindjárt az első közös filmjükért megkapták a kritikusok díját. Körínyen mégtalálták a kő'éös han­got a Gengszterfilmben is? Pepe: - A Szentívánéji úján a kettősünk már bejá­ratott volt, egy nyelvet be­szeltünk; Egy-két szót kellett csak a szótárban egyeztetnünk. A felveyő- gép jelenléte önmagában nem zavart, de például a „skálás gyilkosság” jelene­tében elég/rázösak voltak áz áutóban felvétt jelerje- « ‘"fráiféfén vontattak ugyan a kocsit, de mégis vezetnem kellett, közben hátrafelé őrjöngve , vesze­kedni, miközben a kamera hol a szélvédőn nézett be, hői Grunwálsky Ferenc az anyósülésről, lehetétléii kí­gyópózba tekeredve fogta rám az óbjektívéf!,' Ältalä- . ban rám nehezedett valami különös hangulat, hiszen ahol- csak lehetett, a rablá­sok és gyilkosságok eredeti helyszínein forgáttürik. Tudtam, náitt Doriászi Vá­lóban pofán lőtte Béliét... Nem volt egyszerű, mért megpróbáltam hiteles len- ’ni, de közben tudtam, úgy­sem lehet megcsinálni a fi­gurát, amilyen a maga va­lóságában, csak úgy, ahogy • én gondolom. Kapa: - Engem, egyálta-. Ián nem érdekelt, hogy megtörtént eseményeken alapul a film. Tudatosan tá­vol tartottam magam énnek a hatásától, személytelenné tettem a magam számára- a figura eredetijét, noha tud­tam, hogy az az .ember bent van a Csiílagbörtönben. Úgy gondoltam rá, mint mondjuk in. Richárdra, és tudtam, nekem keli megta­lálnom azt, amitől szemé­lyeslesz. Van erre egy mód­szeréül- Minden szerepem­hez valami személyes titkot gondolok hozzá, mondjuk, hogy a fiamnak ajánlom vagy anyám emlékének. Egy sor gesztus, ebből a ti­tokból születik, ettől lesz személyes. De hogy mitől, azt senkinek nem árulom eí, megtörne a varázs. ; - Új filmjük, á Nékem . lámpást adott kezembe az Úr Pesten különböző ala­kokat öltő sírásókettőséért elragadtatva lelkesedett a kritika, nem hiányzott még á- zseniális jelző sem: Mit szólnák a feltorlódott sikerhez? v Kapa:-Áldott szerehése, Eogy éz a kettős Üiűkődik és az isten simogatja. Vagy azért, mert még sok dol­gunk van együtt vagy hogy megutáljuk egymást. Ami­kor Szolnokon játszottam, dühöngtem, hogy a kritika nem figyel oda. Pedig volt egyikét olyan partnerem, akik nagyon sokat jelen­tettek az életemben, és Scherer Péter és Mucsi Zoltán sírásókettőse a Jancsó-filmben mégsem történt meg a cso­da. A két filmben is meg kellett" csinálni a szerepe­ket, de valahogy olyan ter- mészetesen jött minden, és ez zavar. Más dolgokért annyit küszködtem,: míg megcsináltam... Pepe: - Mindaz mostanra érett be. A közönség a vég­eredményt látja, te az odá­ig vezető utat is tudod. Kapa: + Tehát nem akar­ni kell, hanem lenni. . Pepe: -Ez a nehéz benne...- A néző hasát fogja ne­veidében a két sírásó humo­rán^ rögtönzésein. Jancsó Mikim V0ünkiiákádott íti- terjújában azt mondta, épí­tett az Mteieúcre, csak két ilyen színésszel születhe­tett meg ez a fekete komé­dia. Hogy történt ez? Pepe:' - Miki bácsi az el­ső pillanattól azt kívánta tőlünk, legyünk felszaba­dultak, vidámak és hü­lyéskedjünk. Ez jó hélyzet. Kapa: - Persze azért bele is lehet gqrcsölni. Biztosan ném lehet tudni, mi lesz egy rögtönzésből; Volt, ami nem sikertilt. Pepe: -■ Minden jelenet­nek adva volt a kezdő- és végpontja. Ha nem a terve­zett útóh jutottál el egyik­től' a másikig, Miki bácsi engedte, és nagyon örült, ha jó jött ki belőle. Nekem ez természetes volt,, mert ahonnan jöttem, az Arvisu- ra társulata erősen épített az improvizációra. Volt egy vidéki ház, lementünk, öt napra, tízre, és a csoportok önálló feladatként rendező nélkül ä Hamlet jelenetein, dolgoztak. PQmboldalpn, patakpartón, kint a terme-- szetben. Ránk" volt bízva, hogyan' oldjuk meg a jele­neteket; Ezt az improviza- tív játékot elneveztem „földlabdaásásnak”. Néha csodálkoztam - isj mi lesz ebből, mikor két köbméte­res földlabdát ástunk egyetlen,szál rózsának, fii-' nen jöttem, ez természetes része a játéknak. Kapa: - Én egészen más Utat jártam be. Nem volt»' rögtönzés. Távol állt tőlem, hogy belerpepjek kiszámít? | látatlan" nélyáetekbe. Az­tán jött a Szentivánéji, a Oengszterfilm, és Miki bá­csinál már a felvétel előtt • olykor magam sem tudtam, mit és hogyan mondok majd a pillanat hatására. Biztos voltam, hogy Pepe le fogja reagálni, mert nem - mondok olyat, amitől le^^ áll. Amikor például a ló-, vak elkezdték falni a szé­nára szórt hamvakat, fog­tam magam, és megkös-. toltam, pedig ilyesmiről szó sem volt. Pepe minden további nélkül benne volt. a játékban. Pepe: - Az egyik jelenet­ben bakiztam. Hä Kapa nem veszi a lapot, és rám1; szól, hogy bakiztam, akkor az egész befuccsol; nem lesz belőle semmi. Dé Kapa visszakérdezett, én vála- szoltam/' és mintha -a sZe^- " rephez tartozna, heves szó­váltást kéíékítéttiSnk egy apró bakiból. Kértem, ve­gyük fél újra, ne maradjon* már bent egy nyelvbotlás, de Miki'bácsinak megtett szett ez a semmiségen fel-» fortyaüó vita, és benne», hagyta a filmben.- Ilyen jól veszik a lapot civilben is?: Kapa: - Barátok , va­gyunk, de a humorunk na­gyon távol esik egymástól. Áz enyémet a gonoszság .határozza meg, Pepe meg szereti a szóvicceket. Én megőrülök tőlük. Nyolc­van százalékuktól a" falra mászom. Pepe: - De a húsz .száza­lék megéri. Kapa: - Azt szeretem.'Ez- az ára. v Pepe: - Ez az áram. Két­százhúsz volt... Kapa: - Na, ez a nyole- .ya^rpzágalfkba tartozik^ ' - Mi az,graift ebfigi a sfe keres pillanatból maradan— dónak kivannak?! ■; Kapa: - Szeretném, ha maradandó lenne a Miki bácsival a forgatáson ki­alakult barátság és mara­dandó lenne a film is. Pepe: - Végtelenül bol­dog vagyok, és ha a közön­ség is szeretni .fogja a fii- műnket, az maga lesz a megvalósult álom. Egy kóbor poéta versei Valachi Anna NÉPSZAVA 'Gyukics Gábor negyvenegy esztendős, tizenhárom éve emigrált, Amszterdam, St. *• Louis, San Francisco* után ma BrooklynmnK^dvi- lágcsavargó k^ltő/műför-. dító, színházl^^^téző: és: könyvtáros ném "áz lüfeah filozofáló, közönségébe vá­gyó Szókratész leszárma­zottja, akinek kedvelt kife­jezési formája a dialógus; ez a mindenütt otthonta­lan, magányos eszmélke- dő többnjprél^nologizál. Leggyakrabban ’/y egyes szám első személyben vagy . önmegszólító nyelvi fór-P mulában tűnődik-eszmél- kedik, máskor kihűlt -sze­relmek, elhagyott szeretők emlékével felesel, s csak nagy ritkán ad számot bol­dog pillanatairól, a másik­ban való magára találás és feloldódás transzcendens élményéről. Dialógusra épülő utcai produkció helyett tehát kó­bor poéta magán(y)színhá- za az Utcai előadás című kötet. A verssé kövesedett eszmélkedések, az időtlen­né merevített pillanatnyi hangulatok, a tömör-érzé- keny létélmény-beszámo- lók az örökké úton levő, so­ha meg nem érkező főhős életérzéseinek lenyomatai. A keletkezési hely és év­szám szerint datált versek alapján szinte kronologi­kus pontossággal nyomon követhető, milyen sokfelé kereste - hiába - önmagát és társait a hazájában is hontalan, önkéntes számű­zött, aki hányattatásai so­rán valószínűleg csak áz apanyelvében talált szi­lárd kapaszkodóra, igazi otthonára. Ezért szolgálja világ-MlSÖ felén is a ma­gyar. irodalmat; - .amerikai költők verseit fordítja má* gyárrá;* és föltett ^Épdéká, hogy egy hiägyar!kÖlfeszeti : antológiát fs megjelentet . Amerikában. r A kötet borítóján közölt fényképről rokonszenvesen tiszta tekintetű, hosszú ha­jú, bőrdzsekijéhez hippis gyöngysort viselő fiatalem­ber tekint ránk. Az utcai fotó hátterében pálmafa ágai sejlenek. Egy messzi­ről jött embert látunk, aki sajátos szerepet osztott magára: nemcsak két tá­voli kultúra, hanem sok és sokféle mikrovilág - a köl­tő és az olvasók személyes szférái - között közvetít. „Előadása’’ ezért is katar­zist ígér. (Gyukics Gábor: Utcai előadás. Versek. Fekete Sas Kiadó) A három testőr Fehérváron M’n-ínformáció A három testőr történeté­nek ősbemutatójára készül a székesfehérvári színház: a kétrészes zenés játék pre- njierje február 19-én lesz. Álegcándre Dumas regé­nyéből Horváth Péter írta a szövegkönyvet, és ő a darab rendezője is. A zenét Sel- meczi György, a dalszöve­geket Béres Attila szerezte. Athpst Bácskai János, Por­tliest Földes Tamás, Ara­mist Kuna Károly, D’Ar- tagnant Miller Zoltán, Ri- chieljeu-t Puskás. Tivadar, a.Mäladyt Závödszky Noé­mig Gönstance szerepét pe- Íj* Brunner Márta játssza. Tavalyi eMeRTon-díjasok MTI-információ Az elmúlt évben nyújtott kiemelkedő könnyűzenei teljesítménye elismerése­ként Koncz Zsuzsa nyerte el az év énekesnője címet, míg az év énekese Zámbó Jimmy lett az éMeRTon- díjakat Odaítélő kuratóri­um döntése alapján. Az életműdíjat a 35. születés­napját ünneplő Stúdió 11 érdemelte ki. A Magyar Rádió művé­szeti díjait idén tizenöt ka­tegóriában ítélte oda a tes­tület művészeknek és rádi­ós szakembereknek. AZ év musical-énekesnő­je díjával Aux Évát jutal­mazták, az év musicaléné­kese elismerést Dunai Ta­más nyerte el. Az év felfe­dezettjének járó kitünte­tésben Fehér Adrienne énekesnő részesült, A ze­nekarok közül a Back II Biack, a folkegyüttesek sorában a Méta zenekar és Balogh Kálmán cimbalom­művész, < a jazzegyüttesek kategóriájában a Gettón Club Singers hfaP°rt is­merést.» Hangszeres szólis­taként ifj. Sánta Ferencet díjazták.' Az év kiemelkedő kiadványa címet Kificses Veronika és a fóti ‘ gyen- mekváros kórusának leme­ze nyerte el. Az év legjobb hangmérnöke Bányai Jenő, zenei rehdezője Blum Jó­zsef lett. A legjobb produk­cióért járó elismerést a rá­diózás napjára, 1998; de­cember 1-jére Összeállított műsorfolyam, - ezen belül* Kovács László karmester- és Balogh Sándor hangsze- relő-zeneszerző kapta. A testület posztumusz kitün­tetést adományozottFélber Györgynélfik Mágyar Te­levízió fiatalon elhunyt gyártásvezetőjének, aki az eMeRTon-gálaműsorok mindenkori produceré volt. A díjakat ezúttal is gá­laműsor keretében, már­cius 26-án, a Budáfök-Té^ tény Művelődési Házban adják át a Magyar Televí­zió és a Magyar Rádió ve­zetői, valamint a korábbi* kitüntetettek. RÖVIDEN Együtt a térben A Magyar Művészeti Műhely tizenkét képző­művészének festményei­ből és szobraiból nyílik kiállítás ma 17 órakor a Vigadó Galériában. A. tárlatot ! Jókai Anna nyitja meg, s. felhangzik Balázs Árpád Millenni- umi fanfár című alkotá­sa a Magyar Honvédség Központi Zenekara rézfúvósainak és ütősei- nek/előadásában, Do­hos László karnagy ve­zényletével. Amo Schmidt emléke Áz 1979-ben elhunyt német művészre,' Amo Schmidtré emlékező so-. rozat első részeként ma esté 19 órai kezdettél felolvasóestet rendez­lek műveiből a buda­pesti Goethe Intézetben «(VE^AndrásSy-üt 24.).* Játék-szín-tér Iparművészeti kiállítás nyílik ma délután 17 'órákpr Játék-szín-tér ‘CínMbí'a Budapest Ga- lériá Kiállítóházában (Bp. Ül., Lajos u. löd.), A tárlatot Szálai And­rás építész, művészet­történész nyitja’meg. Mi az a szerelem? A Palatínus Könyvki-, adó ma délután 4 óra­kor mutatja be a buda­pesti írók Boltjában (VI., Andrássy út 45.) Mi az ä •szerélem? című, a na­pokban megjelent, XX. századi magyar írók Körössi P. József által válogatott novelláiból összeállított antológiá­ját. A könyvpremieren közreműködik Balázso- vits Edit és Máté Gábor színművisz, zongorán játszik Darvas Ferenc. Műkincsek védelme .jVía /astOvlßi órátél a bu- ! ^uííúrin-t; ríté^etbeu ra merrOfeg el­hunyt neves művészet­történészre, Federico Zerire emlékeznek, s le­vetítik Nemcsak Assisi című riportfilmjét is. A beszélgetésben részt vesznek az olasz fnű- kincsek védelméért fé-? ;jeíős, kormánytisztvise­lők, . művészettörténér- szék és újságírók js. Metszéspontok .Hans Huwer német' képzőművész rajzaiból és festményeiből nyílik kiállítás Metszéspont tok címmel ma 18 óra­kor a Vízivárosi Galé­riában (Bp. n., Kapás ú. 55,). Megnyitja Ba­csó Béla esztéta. Táncoljunk bórát Hóratáncház lesz ma 1*9 órától a Pánriónia Klezmer Banddel az Almássy Téri Szabad­időközpontban. Olaszok tárlata Négy ói^sz művész kiál­lítása nyílik ma délután 18 órakor a művészek je­lenlétében a V.A.M. Art and Design Galériában (Bp. V., Váci u. 62-64.). Szoftverfejlesztéstől a művészetpártolásig NÉPSZAVA-információ „Szeretnénk létrehozni Bu­dapesten egy galériát, ahol a kortárs művészek alkotá­sai otthon vannak. Egy olyan helyet, ahol festmé­nyek és grafikák találkoz­nak azokkal, akik értik és szeretik a mai kor művé­szetét. Azokkal, akik úgy érzik, hogy esztétikum nél­kül lehet ugyan élni, de az valahogy egészen más.” Ezek a gondolatok egy tíz éve alapított szoftverfej­lesztő cég, a BankSoft veze­tőinek fejében fogalmazód­tak meg, miután három év­vel ezelőtt olyan multimé­diás szoftverekkel kezdtek foglalkozni, amelyek fej­lesztése a számítógépes grafika alkalmazását hozta magával. így kerültek egy­re közelebb a kortárs mű­vészetekhez, innen pedig már csak egy lépés volt, hogy a mai hazai képzőmű­vészet pártolása céljából megnyissák az Érintés Multiart Galériát (Bp. XÜL, Pozsonyi út 11.), melyben ma délután immár a har­madik tárlatot nyitják meg: Csík István festőművész legújabb munkáit mutatják be az érdeklődőknek. Születésnapi időutazás Beleszédül az ember, ha megkísérel akár vázlatosan is felidézni egy olyan hosszú és termékeny életutat, mint amilyen a ma nyolcvanöt esztendős Vajda György Mi­hály, az összehasonlító irodalomtudo­mány professzora mögött áll. Az első vi­lágháború évében született irodalomtu­dós, aki mindmáig megőrizte friss szelle­mét és sokirányú érdeklődését, öt éven át Ady kortársa lehetett - még ha nem is volt ennék tudatában -, és József Attila halálának esztendejében doktorált. A régmúlt időkbe vesző pályakezdet folytatása - újkori történelmünk függvé­nyében - meglehetősen változatosan, de rendkívül tartalmasán alakult. Tanított ál­talános iskolában, gimnáziumban, egyete­men, vidéken, a fővárosban és külföldön; tanszékvezető volt a szegedi és a bayreuthi egyetemen, vendégprofesszorként tanított Párizsban, Bécsben, New Yorkban, Inns­bruckban. Az irodalomtudomány doktora tudományos kutatásai során és oktatói gyakorlatában is igyekezett szorosabb kapcsolatot létesíteni a különböző nyelvek és kultúrák között. Elsősorban a német irodalom bűvöletében élt: Brecht, Feucht- wanger, Lessing, Schiller műveit fordítot­ta és magyarázta, magyar nyelvű szöveg­kiadásokban közreműködött, tanulmá­nyokat, világirodalmi szintéziséket publi­kált. Az ő elképzelései alapján kezdték még a külföldi kutatóintézetekben az eu­rópai nyelvű irodalmak összehasonlító történetének feldolgozását. Tanítványok, kollégák és olvasók több generációja köszönheti néki irodalom­szemlélete és gondolkodása tágasságát Születésnapján - némileg önző módon - további munkára biztatnánk: ha megírná ennék a nyolc és fél évtizednek a szemé­lyes történetét, szellemi időutazással fel­érő emlékiratából tovább tanulhatnánk. Valachi Anna

Next