Népszava, 1999. március (127. évfolyam, 50–75. sz.)

1999-03-01 / 50. szám

Februárban 886 ponttal zuhant a tőzsde 5. oldal Neh­éz a pándi muzulmán élete 10. oldal ÁRA: 52 FORINT , 127. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1999. MÁRCIUS 1 S­E./4.v ■. . :i ■' . ^ ; ;V:miSi. /yum J / wm ALAPÍTVA 1­873-BAN Érkeznek a koszovói NATO-erők Balkáni stabilitási egyezmény megkötését indítvá­nyozta a hét végén Joschka Fischer német külügymi­niszter. Louise Arbour, a hágai nemzetközi törvény­szék főügyésze elengedhetetlennek tartja a nemzetköz­­zi csapatok jelenlétét Koszovóban. A francia külügyi­minisztérium felhívta a szerb hatóságokat, hogy tar­tózkodjanak az erőszakcselekményektől, s kemény­válaszlépéseket helyezett kilátásba­. MTI-információ Fischer az európai Zöldek párizsi kongresszusán úgy vélte, hogy komoly erőfe­szítésekre vann szükség, amíg a hadviselők leteszik a fegyvert. Az európaiaké­nak ezután hosszú­­távra szóló dél-balkáni, stabili­­tási egyezményt­ kellene a tető­ alá hozniuk, külön­­ben a r a­ koszovói konfliktr­­ust „további háborúk kö­­nytetik majd”, „élesebb a mi­hellébe befektetni, mint a­­háborúba”­-,­ vélte Fischer. Louise Arbour, a­ dél-­ szláv ‘ háborús bűnöket vizsgáló főügyész a kana­dai CTV televízióban nyi-^ latkozva rámutatott, hogy Sjobodan Milosevic jugo­­­­szláv elnök soha nem fog­ja­ engedélyezni­ a nem­­­­zetközi törvényszéknek a kutatást . • Koszovóban­­elkövetett mészárlások­­ ügyében, ha nem vonul­ be a tartományba nézhzetkö­­zsérő.­­ (Folytatás­ a 8. oldalon). ORTT: milliárdokra perelhetik Nagy Gergely NÉPSZAVA Akár egy újabb bírói dön­tés, akár a médiatörvény rendelkezései értelmében mondja fel az Országos Rádió és Televízió Testület a Magyar RTL Televízió Rt.-vel kötött szerződését, az RTL többmilliárdos kártérítési igényt nyújthat be. Az azonban - a ma­gyar bírói gyakorlatot fi­gyelembe véve - kérdéses, megtélik-e a kártérítést. Ha az ORTT a közeljövő­ben a­­törvényi­ rendelkez­­­zések ellenére úgy dönt, hogy az RTL-nek nem kell beszüntetnie a sugárzást, több hónap, akár egy év is eltelhet addig, amíg bíró­ság kötelezi erre a lépésre a testületet. Az ORTT döntésén mú­lik, mikor sötétül él az RTL Klub képernyője. Ha a tes­­­tület a bírósági ítélet és a médiatörvény rendelkezé­sei szerint jár el, akkor a következő ülésén arról­ kell határoznia, hogy felmond­ja az RTL-lel kötött szerző­dését. Ha az ORTT ezt a döntést nem hozza meg - például arra hivatkozva, hogy ő másképen értelmezi a teljesen egyértelmű tör­vényt vagy a bíróság ítéle­tét -, akkor az RTL időt nyerhet. (Folytatás a 3. oldalon) Ki tudott az Omega-akcióról? Kónya: a nemzetbiztonsági bizottságot nem tájékoztatták Az előző kom­ányzati ciklusban sem­miféle , tájékozta­t­ nem kapott az Omega-akcióról a nemzetbiztonságibiz-­­­zottság -­ nyilatkozta a Jelépszavának Kónya­­Imre, a testület akkori elnöke. Az Országgyűlés, nemzetbiztonsági bi­zottságának legutóbbi ülésén most, en­nek ellenkezőjét állította Demeter Er­vin, a polgári titkosszolgálatokat irányí­­ tó tárca nélküli miniszter, Kövér László politikai­­ államtitkára. Demeter azt mondta: a szlovák titkosszolgálat ma­gyarországi tevékenységéről, a magyar titkosszolgálatok ellenlépéseiről írásbeli jelentések készültek, és, ellenőrizhető, hogy az illetékes miniszterek és a nem­zetbiztonsági bizottság mikor kapta meg ezekről az információkat. D. Bányász Gergő NÉPSZAVA­­ Egy évvel ezelőtt soron ká-; '­yüli!, tájékoztatást kértünk' a robbantássorozat és a ha­zánk biztonságát esetleg . •veszélyeztető terrorizmus miatt a­ titkosszolgálatok­­ vezetőitől, de csak általá­nos­ 'beszámolót kapott a testület —, nyilatkozta a Népszavának Kónya Imra,­ a Magyar Demokrata Nép-Jő párt elnökségi tagja,,­­aki 1996 és 1998 között a par­lament nemzetbiztonsági­ bizottságának elnöke volt. Kónya azt is elmondta, hogy semmiféle szlovák vo­­­­natkozása nem volt az ak­kori tájékoztatásnak. A nemzetbiztonsági bizottság korábbi elnöke határozot­tan állítja, hogy a magyar titkosszolgálatok szokásos, , éves beszámolóiban sem szerepelt az Omega-akció. Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat irányí­tó tárca nélküli miniszter, Kövér László politikai ál­lamtitkára­ , a nemzetbiz­tonsági bizottság pénteki ülésén a szlovák hírszerzés úgynevezett Omega-akció­jával kapcsolatban ezzel ellentétben azt nyilatkozta: a magyar titkosszolgálatok ellenlépéseiről írásbeli je­lentések készültek, és ellen­őrizhető, melyik miniszter mikor kapta, meg az infor­mációkat. (Folytatás a 2­. oldalon) Kónya Imre Demeter Ervin Meghosszabbított bormegállapodás Fellélegezhet a magyar borágazat, miután egy év­vel meghosszabbították a magyar­ EU-bormegállapo­­dást, amely jelentős vám­­kedvezményeket biztosít a hazai borokat importáló kereskedők számára. A kedvezményeket azonban nem adták ingyen. A meg­állapodás meghosszabbítá­sáért cserébe valószínűleg az eddigieknél több, az EU tagállamaiból származó bort kell importálnia Ma­gyarországnak. Jövőre új borkereskedelmi egyez­ményt kell kötni az unió­val, amely egészen a ma­gyar EU-csatlakozásig ér­vényben marad. Mihálovits András NÉPSZAVA Újabb egy évvel meghosz­­szabbították az 1993-ban megkötött és a múlt év vé­gén lejárt magyar­ EU -bor­­megállapodást - jelentette be Vajda László, a Föld­művelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője „A magyar borászat szere­pe Európában” című kon­ferencián szombaton. Hoz­zátette azonban, új egyez­séget kell kötnünk Brüsz­­szellel, amely lényegében az uniós szabályozáson alapul majd. Ahhoz, hogy ezt megköthessük, módosí­tani kell a magyar bortör­vényt is. (Folytatás­ a 4. oldalon) A termelőknek is jó hírt jelent, hogy meghosszabbították az EU-magyar­ bormegállapodást, hiszen így a magyar pincészetek továbbra is kedvezményes vámmal exportálhatnak Weber Lajos felvétele Rajtolt a PNB tavaszi idénye 14. oldal Borisz Jelcin ismét kórházba került Tamássy Sándor MTI (Moszkva) Borisz Jelcinn­t orvosai ismét kórházba utalták gyomor­fekélyének kezelésére, így az orosz államfő újra a Kreml-kórház lakója. Leg­utóbb január 17-én került be két hétre bevérzett gyo­­morfekélyél. Jelcin teljes felgyógyulásáról­ alig ■­ né­hány­ napja számolt be szó­vivője, Dmitrij Jakuskin, „ aki a hét végén arról tájé­koztatta a közvéleményt, hogy az elnököt gaszterosz­­kópiának vetették alá,1 s’-­év­, után döntöttek­­arról: az ál­lamfőnek ismét­ kórházi ke­zelésre van szüksége. A szó­vivő nem zárta ki, hogy Jel­cin fekélyének kiújulásához az idegfeszültség és a'feszí­­tett munkatempó vezetett. ' (Folytatás a 8. oldalon) Erősödő tanúvédelem NÉPSZAVA-információ Az új rendelkezések értel­mében a különösen védett­­tanúknak nem kell szemé­lyesen találkozniuk,a tár­gyaláson a vádlottal, meg­őrizhetik névtelenségüket, így kevésbé kell tartaniuk a vádlott bosszújától. Ha szükségesnek mutatkozik, a rendőrök folyamatos vé­delmet biztosítanak majd a tanúknak és hozzátartozó­iknak. •Eddig jelentősen nehe­zítette mind a n­yomozó hatóságok, mind az igaz­ságszolgáltatási szervek munkáját, hogy több bün­tetőügy koronatanúja azért nem tett vallomást, mert félt a megvádolt sze­mély,­­illetve „ ismerősei­nek” bosszújától állítj­ják a szakemberek. La­punknak több bíró beszá­molt arról, a büntetőperek egy részénél előfordul, hogy a tanú visszavonja vagy módosítja vallomá­sát. Sokszor­­, mindenki tudja, ezt azért teszi, mert fél, mert megfenyegették. Ennek ellenére a tárgyalá­son már nem lehethez ellen fellépni. A holnaptól hatályba lé­pő új tanúvédelmi szabá­lyok megteremtik annak a lehetőségét, hogy az úgyne­vezett különösen védett ta­núk a tárgyalás előtt csak a bíró és az ügyész jelenlété­ben tegyék meg vallomásu­kat. Ezeknek a személyek­nek nem kell megjelenniük a tárgyalásokon, ahol fel­olvassák a vallomásukat. Nem kell találkozniuk a vádlottal, teljesen megőriz­hetik intognatójukat, azaz nem kell tartaniuk az eset­leges bosszútól. Az új rendelkezések sze­rint amennyiben arra szük­ség mutatkozik, a rendőr­ség fizikai védelmet bizto­síthat a tanúnak, illetve a hozzátartozónak is. (Folytatás a 3. oldalon) Képzett munkaerőt keresnek A m­ítik a magyar vállalkozói réteg megerősödését segítik Magyarország nemcsak azért nyolt von­zó terep az idetelepült multinacionális cégek számára, mert a további keleti ­és a Balkán felé való­­ terjeszkedés híd­főállását jelentette, hanem azért is, mert a magyar piacot-önmagában is- kellő ki­­terjedtségűnek ítélték meg üzleti­ elkép­­zeléseik megvalósítására - írja­ Vsemsé­­nyi János, a Budapest Bank igazgatója a nemzetközi cégek térhódításáról szóló elemzésében. Szerinte a multik a vi­szonylag fejlett infrastruktúra, a bizton­ságosnak­ ítélhető állami eszközrend­szer­­, a stabil politikai rendszer miatt jöttek h hazánkba, és nem csupán olcsó munkaerőt kerestek. Ezt bizonyítja, hogy a nem­zetközi nagyvállalatok nem ter­jeszkedtek Románia és Ukrajna felé. Vértes Csaba NÉPSZAVA... A multik legfontosabb jel­legzetessége, "hogy folya­matosan terjeszkedő, dina­mikusan növekvő vállalko­zások, amelyek rendre ki­növik belföldi piacaikat, ráadásul­­ ellenállhatatlan diverzifikációs kényszert éreznek. A szünet nélküli növekedéshez, üzleti, ke­reskedelmi terjeszkedéshez pedig gazdasági élettér kell, földrajzi értelemben is. Az ázsiai­ „kistigrisek­­­nejt” nevezett­­országok va­lójában a muftiknak kö­szönhetik a­ hihetetlenül gyors fellendülésüket, gaz­dagodásukat. A kelet-eu­­rópai politikai és társadal­mi változások pedig adták a lehetőséget, hogy a nem­zetközi „nagytigrisek” a volt szocialista országoké­ban is megjelenjenek. Új terepet találva ezzel az ér­tékesítésük növelésére,­ új erőforrások bevonása és üzleti profiljuk kiszélesíté­sére. Magyarország nemcsak azért volt vonzó terep az idetelepült multik számá­ra, mert a további keleti - és a Balkán felé való - ter­jeszkedés hídfőállását je­lentette, hanem azért is, mert a magyar piacot ön­magában is kellő kiterjedt­­ségűnek ítélték meg a nem­zetközi nagy cégek üzleti elképzeléseik megvalósítá­sára. Kezdetben persze na­gyon vonzó volt a rendkí­vül olcsó munkaerő, ám ez az előny manapság már el­fogyott. (Folytatás a 4. oldalon)

Next