Népszava, 1999. március (127. évfolyam, 50–75. sz.)

1999-03-01 / 50. szám

NÉPSZAVA Alkotmánybíróság előtt a nyugdíjemelés ügye Négy, nyugdíjügyben beadott folyamodványt kell a közel­jövőben elbírálnia az Alkotmánybíróságnak. Az SZDSZ szerződésszegés, a Magyarországi Nyugdíjasok Szövetsé­ge a differenciálás és a késői időpontban megváltoztatott emelés mértéke miatt díszített dokumentumot. Az MSZOSZ és a |­yugdíjasos||­rszágoS. Képviselete a nyug­díj szerzett jogként való figyelembevételét követeli. Az MSZP az emelés megváltoztatását tartja aggályosnak. NÉPSZAVA-információ Szerződésszegés, miatt. for­dult Alkolm­ád^frúsághoz^ tavaly a S­zábÉ^,Demokra­ták Szövetsége. A még él­’ bírálatlan beadványról Un­tját . Klára VoltáÉz­­SZ-es­ képviselő kifejtette: plusz költségvetési vonzata­"is le­het annak, hogy a kormány az 1998-as szinten befa­gyasztotta a magánpénz­tárakba fizetendő járulék­részt, miközben egy száza­lékkal növelte a társada­lombiztosítási nyugdíjalap­ba fizetendő összeget. Ez két dolgot jelent: egyrészt a magánpénztárak körülbe­lül 10 milliárd forint be­fektethető tőkétől esnek el. Másrészt a tb. nyugdíjalap­jába befolyt 10 milliárd fo­rint nem jelent majd na­gyobb járadékot a pénztár­­tagoknak, akik szenvedő alanyai a változtatásnak. Beadványt fogalmazott a taláros testülethez a Ma­gyarországi Nyugdíjasok Szövetsége (MNYSZ) is. Bleyer Jenő, a szervezet el­nöke elmondta: a differen­ciálás és a késői időpontban megváltoztatott emelés mértéke miatt készítették. ..el­ a dokumentumot. Az MNYSZ sérelmezi, hogy az Alkotmánybíróság nem ke­zeli a 3 millió embert érintő ügyet gyorsított eljárással.­­ Az MSZP-nek is a taláros­ testület előtt fekszik egy beadványa, amely a nyug­díjemelés megváltoztatását tartja aggályosnak. Az 1997-es nyugdíjtörvény ál­tal 1999-re biztosított közel 20 százalékos járadéknö­velést a kormány néhány nappal az 1998-as esztendő vége előtt változtatta meg. Ez ellen tiltakozik az MSZOSZ nyugdíjasvá­lasztmánya is. A testület a napokban döntött arról: Alkotmánybíróság előtt ad hangot a kormány nyugdíja politikájával kapcsolatos kételyeinek. A választmány elnöke, Czerván Mártonná szerint már maga a diffe­renciálás sem egyeztethető össze az alkotmánnyal. Ezen túl méltánytalannak tartja azt, hogy a kormány 48 órával az 1999-es nyug-­ , díjemelés előtt döntött az’ emelés mértékének csők-? kerítéséről.­­ Az MSZOSZ-szel együtt fordul­ az Alkotmánybíró­sághoz a Nyugdíjasok Or­r­szágos Képviselete (NYOK) iár A szervezet a nyugdíj szerzett jogként való figye­lembevételét követeli, hiely nem teszi lehetővé a diffe­renciálást­ a járadékban részesülők között —mondta Mihalovits Ervin, a NYOK elnöke. Tavaly az utolsó na­pokban módosított árnyug­­díjemelésre vonatkozó törvény egyik pontja alap­ján a NYOK hatástanul­mányt kezdeményez annak megállapítására, van-e le­hetőség a nyugdíjak év közbeni emelésére. Az Alkotmánybíróságnak többek között azt kell el­­dön­tenie, szerzett jognak minősül-e,­hogy törvény ga­­rantálta a nyugdíj­emelés mértékét. . Ha ezt az állás­pontot a város testület el­fogadja, azt jelenti, hogy a korábban megállapított nyugdíjemelés mértékét csak megfelelő felkészülési idő­ biztosítása után csök­kentheti a kormányzat. Ugyanígy a szerzett jogok védelme miatt lehet alkot­mányellenes az is,hogy 6 százalékon befagyasztották a magánnyugdíjpénztárak­ba befizetendő járulékrészt. Erősödő tanúvédelem (Folytatás az 1. oldalról) Ez adott esetb­en azt jelent­heti, hogy éjjel nappal fel­ügyelik a lakhelyét, s min­denhová elkísérik. Kisebb súlyú ügyekben arra lesz leképpg,­­ hog^ gp|tanú anonim. maradj­onT 'Ezek­­ben az­ esetekben^& Völk*­­mást tévő személynek meg kell majd jelennie a tárgya­láson, ám nevét és egyéb személyes adatait nem kell­ elmondania, s azt a jegyző­könyvben sem rögzítik.­­ Az új szabályozás élet­belépésétől ,a szakemberek azt várják, hogy­­ a súlyo­sabb büntetőügyek tanúi bátrabban merik majd vál­lalni a vallomástételt. Fábián János, a legfőbb ügyész he­lyettese ezzel kapcsolato­san kifejtette, a most életbe lépő rendelkezések való­ban nagy előrelépést je­lentenek a hazai tanúvé­delemben. Ugyanakkor az is tény, semmiféle tanúvé­delmi program nem jelent­het százszázalékos bizton­ságot. A bűnszervezetek tagjai például,­ általában tudják egymásról, hogy ki mennyi kolormációval ren­delkezik a szervezetről, így gyakran akkor is be tudják azonosítani az „árulót”, ha­­ az különösen védett tanú­ként tesz vallomást. Világjárványok ellenszere MTI-információ Az influenza-világjárvá­nyok magyarországi meg­előzésére katasztrófaterv­vel rendelkezik az Egész­ségügyi Minisztérium, amelynek lényege a szoká­sos mennyiségű oltóanyag többszörösének hazai elő­állítása - közölte Horváth István, a szaktárca illetékes főosztályvezetője. Az influ­enza kórokozója igen válto­zékony, ezért szinte minden évben más összetételű el­lenanyagot kell készíteni a védőoltásokhoz. Ezek azonban, ha nem is tökéle­tes, de elég komoly mérté­kű védettséget nyújtanak - magyarázta Horváth. A főosztályvezető becslé­se szerint az idei influenza­­szezonban megközelítően egymillióan oltatták be maguk Magyarországon. Ma kezdődik a metróper Tenczer Gábor NÉPSZAVA Ma tárgyalják a bíróságon a fővárosi önkormányzat keresetét, amelyet a kor­mány ellen nyújtott be, mert az nem hajlandó fi­­am és­zfestró építésé. Bőhm­ András, a­zj£pSZ-frakció vezetője elmondta, ha a biú-bí­róság a fővárosnak ad iga­zat, akkor újból beperlik az államot, a' szerződésből 'következő teljesítési­ köte­lezettség elmaradása' mi­att., Ha­ elveszítik a pert­, akkor több milliárd forin­tos kártérítésért perelik a­ kormányt. Ellenzéki szak­értők szerint a bíróság el is utasíthatja a keresetet. Bőhm kifejtette:" arra kérik a bíróságot, állapít­­sák meg, hogy az a pénz­­ügyminiszteri levél, mely, a tavaly év végén m­egho­­­zott kormányhatározat, alapján közli, hogy a kor­­­mány nem­ lát módot arra, hogy a metróberuházást folytassa, nem alkalmas a metrófinanszírozási szer­ződés felbontására. A kormány, a főváros és a BKV képviselői 1998 ápri­lisában írták alá a szerző-, dést, melyben a kormány vállalta, hogy a 200 milli­árd forintos beruházás szükségte^^^n felelelő­­en fontost biztosít a metró­­építési Beru­­házási Bank azzal a felté­tellel adott 40 millió ECU- s hitelt a beruházásra, hogy a kormány garanciát vállal rá. A főváros szerint ezt a szerződést a kormány egyoldalúan nem bonthat­­­ja fel, mert azzal megszegi vállalt kötelezettségét. Mohosné Bertlik Eszter, a fővárosi önkormányzat jogi bizottságának elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a bíróság elutasítja a főváros keresetét. Önma­gában ugyanis a teljesítési kötelezettség vagy a kár­térítési igény nélküli be­adványnak nincs helye, mert az csak a szerződés érvényességének a meg­állapítására vonatkozik. BELI OED 1999. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ 3 Nincs időzavarban a magyar légierő Elodázó megoldások a MIG-29-esek javítására Nem helytállók azok az információk, amelyek szerint a Magyar Légierő MIG-29-es vadászgépeinek sorsá­­­ról azonnal dönteni kell, állítja Tóth Ferenc mérnök dandártábornok. A szaktárca haditechnikai fejlesztési és beszerzési főosztályának vezetője úgy­­tájékoztatta lapunkat, hogy sem a nagyjavítások, sem a NATO- megfelelés, sem pedig a modernizáció miatt nincs időzavarban a honvédség. Szabó Iréné NÉPSZAVA Légierőnk gerincét 2002- től - a MIG-27-es harci gépek leállítása és kivo­nása után - mindössze 21 darab MIG-29-es, orosz vadászgép és 6 hasonló tí­pusú oktatógép alkotja majd. Az elmúlt években jó,, néhány szakember ag­godalommal nyugtázta ezt a helyzetet, különösen azt követően, hogy­­már a Horn-kormány idején ki­derült: belátható időn belül nem lesz vadászgépbeszer­zés. A közelmúltban továb­bi kérdőjeleket vetett fel a­ harci gépek NA®0*megfe­­leléséje, modernizációja és közelgő nagyjavítása. ■­­Az aggodalmakat Tóth Ferenc dandártábornok nem osztja. A tárca és a ka­tonai vezetés ugyanis egy „elodázó” megoldás kidol­gozásáról kezdett tárgyalá-­­sokat az orosz gyártó­­cég­gel. Ennek az a­­ lényege, hogy a kötelező nagyjaví­tást ne kelljen a szerződés­ben foglalt 800 repült órá­hoz vagy a 1 9. évhez kötni., A gép állapota döntse el az üzemidőt és a szükséges javítás, mértékét. A gyártó kidolgozott egy olyan eljá­rást, amely a szerkezet mó­­­dosításaival lehetővé teszi a nagyjavítások időbeli kitolódását. • '''’A harci gépek'NATO- megfeleléséről a főosztály­vezető azt mondta: nincs miért aggódni, a minimális követelmények közül az úgynevezett „ellenség-ba­­rát” - felismerő rendszer már a gépekben van, a helyzetjelző lámpák szab­ványosítását is megkezd­ték. Nyitott kérdés, hogy a navigációs rendszert meg kell-e változtatni, hiszen a szövetség tagországai is többfélét használnak. A­ dandártábornok meg­jegyezte,­­a harci, gépek NATO-kompatíbilitását és modernizálását össze szok­­tákanosni, holott az két do­log.­Az első anyagilag és műszakilag nem okoz gondot. „A modernizációt azonban rövid távon­ nem­­tudjuk,­­de nem is akarjuk végrehajtani. Minden ezzel kapcsolatos ajánlatot átta­nulmányozunk. Egyébként a MiG-ek modernizációs programját nemcsak az­ oroszok, hanem a franciák­­ és a németek is elkészítet­ték. De bárhogyan is dől majd el a kérdés, egy bizo­nyos: a gyártót nem lehet belőle kihagyni. Eddig konkrét tárgyalást szerző­déskötés céljából senkivel nem folytattunk­” - hang­súlyozta a szakember. Kérdésünkre a dandár­tábornok elmondta, tévhit,­, hogy a MIG-ekhez az oro­szok nem adnak alkatrészt. Csak a megrendelés és a szállítás között hosszabb idő telik el. „A megrende­­lésünket azonnali szállítást­ kérve adjuk le akkor, ami­kor erre éppen van anyagi fedezet. Igen ám, de a gép­elemeket sehol a világon nem raktározzák, azokat le kell gyártani, és ez időbe kerül. Ez az oka, hogy al­katrészhiánnyal küzdünk” - mondta Tóth Ferenc. Átmeneti haladékot kaphatnak a MIG-29-esek. Az orosz gyártó kidolgozott egy olyan technikát, amely lehetővé teszi a nagyjavítások időbeli kitolódását Demeter Csaba felvétele Megindult a lassú apadás NÉPSZAVA-összeállítás . Az­­újaulám lassan min­denhol levonul, ám a hatal­mas kiterjedésű belvíz nagy gondot okoz a Tisza és a Körösök mentén.­­Észak- Magyarországon a­ mező­­gazdasági művelés alatt ál­ló területekből 26 ezer hek­tár került víz alá, különö­sen a dél-borsodi térségben kritikus a helyzet. Nagy­mértékben gyarapodott a vízmennyiség a Bodrog-, valamint a Takta-közben. Ha folytatódik az enyhe idő, még erőteljesebb olvadás várható, így a belvizes terü­letek több ezer hektárral növekedhetnek az elkövet­kezendő néhány napban-A Túr, a Szamos­ és­­­a Kraszna romániai Vízgyűj­tőin gyorsabbá vált az olva­­dás, így újabb árh­­llám indult el. A Felső-Tiszán és ,­a melékfolyóin áradástól memkét tájam.­Szabolcs­ban is a belvíz feléríti a na­­­­gyobb veszélyt. A­ hatalmas mennyiségű megolvadt hó miatt a területek 80 száza­lékánál elöntésre számíta­nak a szakemberek. Árvízveszély egyedül a Hármas-Körösnél van.­ A folyó vasárnap Szarvasnál tetőzött 800 centiméterrel - mondta­­Cel lapunknak Galbáts Zoltán, a­ Körösi Vízügyi Igazgatóság mun­katársa. Apad továbbá a Berettyó és a Sebes-Körös.­­Bár a gátakon néhol szivár­gásokat tapasztalnak, ko­moly aggodalomra nincs ok. A belvízhelyzet viszont itt is egyre súlyosabb. Va­sárnap estém már a mező-­­gazdasági­­1. területekből 48 750 hektár víz alatt volt. I­4 Új lehetőség a lakáshitelezésben Az inflációt meghaladó kamatok miatt ma még nem túl népszerűek a kölcsönök Az OTP ma indítja jelzáloghitel-konstruk­cióját, a Földhitel- és Jelzálogbank új veze­tése a napokban fogadta el a pénzintézet üzleti stratégiáját, mely szerint a lakáshi­telezésre nagyobb súlyt fektetnek. Mind­azonáltal az inflációt jóval meghaladó kamatok miatt ma még mindig nem nép­szerű a lakáskölcsön. Hamarosan a kor­­­mány elé kerülhet az az indítvány, amely a kamatok csökkentését kívánja elérni. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Az OTP Bank Rt. mától vezeti be új jelzáloghitel­konstrukcióját. A felvehető kölcsön összege az OTP kommunikációs osztályá­nak tájékoztatása szerint 500 ezer forinttól 20 millió forintig terjed, de nem ha­ladhatja meg a fedezetül fel­ajánlott ingatlan hitelbiz­tosítási értékének 50 száza­lékát, és lejárata legfeljebb 10 év. A kamatok 23,5 és 25 százalék között mozognak a kölcsön- és hitelbiztosítá­si érték arányától függően. A Földhitel- és Jelzálog­­bank új vezetése a napok­ban fogadta el a pénzinté­zet üzleti stratégiáját, melyben kiemelt szerepet szánnak a lakáshitelezés­nek - mondta lapunknak Csomós József, a bank üz­letpolitikai vezérigazgató­helyettese. Új lakáshitel­konstrukcióikat fix, ám 20 százalék alatti kamattal kínálják, 10-15 éves futam­idővel, a kölcsön összege az ingatlanfedezet értékének hatvan százalékáig terjed­het. Csomós szerint köl­csönlehetőségeiket széle­sebb lakossági rétegek tudják majd kihasználni, ami az év végére akár mil­liárdos nagyságrendű kihe­lyezett hiteleket jelenthet. A tavalyi indulás óta a Földhitel- és Jelzálogbank összesen 100-200 millió fo­rint lakáshitelt helyezett ki, ami a teljes kihelyezés mindössze hat százaléka. Ennek okát Csomós abban látja, hogy kamatkondíció­ik nem voltak jobbak (sem rosszabbak) a többi bank feltételeinél, értékesítési hálózatuk viszont szűk kö­rűnek számított a konku­renciához képest. Nem nö­velte az érdeklődést a bank lakáshitelezési stratégiája körüli bizonytalanság sem. A Földhitel- és Jelzálog­­bank az értékesítési hálózat bővítése érdekében tárgyal több bankkal és lakás-ta­karékpénztárral az együtt­működésről. Csomós ,szere­rint heteken belül ledolgoz­­zák azt a hátrányt is, hogy­­ó pénzintézetnél jelenleg nincs lehetőség lakáscélú állami támogatás felvételére, így például nem lehet vissza­igényelni a lakásépítésre fordított költség áfáját. Szakértők szerint a ban­kok legújabb hitelkonst­rukciói sem hoznak áttö­rést a lakáshitelek népsze­rűvé válásában, mert a ka­matok még mindig nagyon magasak, meghaladják az infláció kétszeresét is. Mádi László, a parlament költ­ségvetési­ bizottságának alelnöke elmondta, hogy ezen a héten tárgyalja a Fidesz-frakció a lakáshitel­­kamatok lefaragására vo­natkozó indítványt, amely hamarosan a kormány elé kerülhet.­­A­­ kamatcsök­kentés lehetséges változa­tairól és mértékéről Mádi még­ korainak­­ tartotta nyilatkozni, ám Sasvári Szilárd, a Fidesz frakció­vezető-helyettese egy ko­rábbi nyilatkozatában el­képzelhetőnek tartotta, hogy az idei év végére a kamatok 12-15 százalékra, süllyedjenek. A Közgazdasági Szemlé­ben nemrégiben megjelent tanulmány szerint hazánk­ban 15-20 százalékot tesz ki a hitel a lakásberuházá­sok esetében, míg Nyuga­ton ez az arány fordított, eléri a 60-80 százalékot. Szakértők szerint ennek elsődleges oka a kamatok nagysága. A magas kama­tokat az okozza, hogy a jelzáloghiteleknek magas az információs és a kezelé­si költsége a folyósított hi­telösszeghez képest. Emel­lett a jelzálogrendszer mű­ködése is hagy még kivet­nivalót Magyarországon. Milliárdokért perelhet az RTL és az Írisz Tv (Fofytytfd# az L.o ldqfa$l)ir Ha az ORTT másként ér­telmez, abban az esetben ugyanis az Írisz Tv-nek közigazgatási bíróság előtt­ kell megtámadnia a testü-■ let számára kedvezőtlen­ döntését. A közigazgatást, eljárások pedig, a leglas-' sabban befejeződő bírósági , perek közé tartoznak.. Ha," ezt az ügyet sürgősséggel­ tárgyalják le a jogerős" döntésig - amely a múlt heti ítélet kötelező erej­e miatt minden bizonnyal a szerződés­­ felmondására­ kötelezi majd az ORTT-t több hónap, akár egy év is­ eltelhet." Akár így,­ akár úgy lesz kénytelen beszüntetni a sugárzást az RTL, milliár­dos kárigényt nyújthat be. Ezt a lehetőséget egyéb­ként már fel is vetették a televízió vezetői. Az RTL&? ugyanis az ORTT jogsértő döntése­­ következtében nyerte el tíz évre a műsor­szolgáltatás jogát, milli­­árdokat ruházott be a te­levízió kiépítésébe, ez az összeg most pedig minden valószínűség szerint kárba vész. A RTL úgynevezett államigazgatási jogkör­ben okozott kár megtérí­tését kérheti majd az ORTT-től. Az azonban erősen kér­déses, hogy a bíróság megítéli-e a kártérítést. Az ilyen ügyekben ugyan­is bizonyítani kell a kár bekövetkeztét, azt, hogy ez a károkozónak felróha­tó, valamint az ok-okoza­ti összefüggést. Emellett az is feltétel, hogy a kár­okozás jogsértő módon történjen. Az ügy jogilag úgy áll, hogy az ORTT téves dön­tést­ hozott, így kérdéses, hogy a bíróság felróható­nak minősíti-e ezt a hatá­rozatot. A bíróságnak az ilyen ügyekben a károsult közreműködését is vizs­gálnia kell, az RTL pedig valószínűleg tudta, hogy pályázatát a médiatörvény rendelkezéseit megsértve fogadták el, azaz tiszta­ spája voltak jogsértés tén£f­ i­vel.' ^ . Az Írisz Tv is perelheti az ORTT-t kártérítésért arra hivatkozva, hogy amiatt nem nyerte el egy földi televíziós csatorna létesítésének jogát, mert az ORTT jogsértően fogadta el az RTL pályázatát. Az Írisz Tv-n­ek egy ilyen élte járásban azt kell bizonyí­tania, hogy az RTL kiesé­­­ei­ esetén az ORTT vele mindenképpen megkötöt­te volna a műsorszolgál­tatási szerződést. (Ez egyébként valószínű, mi­­­­vel az Írisz Tv maradt vol­na az egyetlen pályázó ar­­­­ra a frekvenciára.) Innen­­­­től kezdve az a kérdés, bi­­­zonyíthatóan­, mekkora­­­anyagi kár érte az írisz ÍTv-t amiatt, mert­ nem­­nyerte el a földi frekven­ciát. Az RTL egy esetben­­„menekülhetne meg”. Ak­kor, ha az ORTT felvállal­ná azt, hogy egy jogerős bírósági ítélet és a média­­törvény rendelkezései el­lenére sem mondja fel a köztük lévő szerződést, s az RTL vezetői megegyez­nek az Írisz Tv-vel, misze­rint az utóbbi nem fordul közigazgatási bírósághoz. Ebben az esetben a­ jogál­lamokra egyébként nem jellemző helyzet állna elő, hogy egy bíróság által megállapított, jogsértő helyzet maradna fenn,­­mégpedig azért, mert a­ fe­­­lek időközben megegyez­nek, s nincs, aki a bíróság előtt indítványozza a jog­sértő állapot megszünte­tését­ További „esélye” az RTL-nek, ha úgynevezett felülvizsgálati eljárást kezdeményez a Legfel­sőbb Bíróság előtt. Ennek keretében azt kellene bi­zonyítania, hogy a Legfel­sőbb Bíróság a múlt héten jogkérdésekben tévedve hozta meg a döntést arról, hogy jogsértően kötötték meg a műsorszolgáltatási szerződést. Erre viszont a tények ismeretében igen kicsi az esély.

Next