Népszava, 1999. április (127. évfolyam, 76–100. sz.)

1999-04-01 / 76. szám

4 1999. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Tőkecsalogató ipari parkok Pápán fellendülést hozott a gazdálkodóknak kedvező környezet kialakítása Egykoron Dunántúl Athénjaként emlegették Pápát. Ám a rendszerváltozás előtti évtizedekben s azt követően a megyeszékhely Veszprém „árnyékában” nem igen jutott pénz fejlesztésére. Most reneszánszát elősegíti gazdasá­gának feltámadása is. Az önkormányzat tulajdonába ke­rült ugyanis az egykori szovjet laktanya, és az ebből lét­rehozott komplexumba egyre több hazai és külföldi be­fektető települ. Az itt kialakított ipari parkban már 28 vál­lalkozás több mint 1300 embert foglalkoztat. Andrássy Antal írása a NÉPSZAVÁNAK A privtizáció lezárását kö­­vetően az ipari park-ma ha­­záb­ban az egyik legígére­­tesebb eszköze­­a működő-, tőke­­­­behozatalának.Az ipar­i p­arkok, miközben­ elősegíthetik­ Magyarország európai, u uniós csatlakozó-• sát; jelentős; szerepet játsz­­hatnak'a regionális fejlesz­tésekben? teret, adva a" ldk-; éS;. középvállalkozások beruházásainak, gazdasági tevélkenységének; ‘Saj­átos k­upoon' miközben, az; .iparii parkok, a vállalkozók, a he-' lyk­ivil­i zi^a kezdem­énye-­­ zéseire épülnek, igazolhat- - ják a kormány elkötelezett­ségét.!? á,M^,és 4 középvál­­lalkozások ivei^eny^sliyar-.. nek- ,pö\^lj§se - iránt- Létre­­hozási^or ugyanis az ön- r kormányzatok'központi tá­mogatásra' is­­támaszkod­­hatnak­. Két éve a Gazdasá­gi Minisztérium, illetve jog­elődje ennek megfelelően 28 ipari parknak­ mintegy 80­0­ múlió forintot,-tavaly a­­ környezetvédelmi miniszé­­­tériummal égyratt 47-nek 1 milliárdnál. .is. -nagyobb anyagi segítséget­­nyújtott, leginkább a­ szükséges inf­rastrukturális feltételek biztosítása érdekéből. A 75. ipari parkban létrejött ,vál­­lalk­­zásokba eddig 1,2 mil­liárd­ dollárt fektettek be, ■ így ma már­ a ténylegesen i­űködő ipari­­parkokban csaknan 500 . kisebb-na­gyobb termelőüzem, szol­gáltató és kereskedelmi cég­­ tevékenykedik 50 ezernél is több­­munkavállalónak biz­tosítva- munkát. Tavaly az­­ előzetes," becslések szerint az ipari, parkokban folyó termelő munka 1 700 mil­liárd forintnyi árbevételt hozott, a válalkozóknak, amelynek­ 7,havi 5 százaléka exportból származott.. n...­­! A biztató, illetve sikeres ipari parkok­­ közül gya­korta emlegetik a pápait, amelynek dinamikus nö­vekedését­­ egyedülállónak minősítik, a­­ hazai ipari­­­ parkok közül.­ Az itt mű­­­­ködő 3,3 kis és­­középvál­­­­lalkozás­­ 1300­­ munkahe­lyet­­teremtett.. A­ befekte­­­­tett tőke eddig meghalad­ta az­ egymilliárd forintot, s S nem kis része , van abban, , hogy a város immár gaz­daságilag is megélénkül.­­ Egykoron Dunántúl At­hénjaként emlegették Pá­­­­pát. Ám a rendszerváltozás előtti évtizedekben s az az­­z­atáni években sem a me­gyeszékhely Veszprém „ár­nyékában” nem igen jutott pénz­ fejlesztésére. Most a Fidesz egyik „bölcsőjének” is , tartott városnak annál több pénzt juttat a polgári­­ koalíció­ kormánya a költ­ségvetésből. Csaknem más­fél­­ milliárdos­ támogatás­­-­sal megújul­ a­­ kórháza, : felépül, sportcsarnoka, re-, .konstruálják nevezetes­­ kastélymúzeumát. Igaz,, a­­reneszánszát elősegítő ipa­ri park történetének kezde­tét a többszöri nekifutás jellemezte. Bázisa a város határában,­ a főút­ mentén található, egykori sz­ovjet katonai laktanyakomple­­xum, mintegy 90 hektárnyi területen. Ezt ,1992-ben kapta meg a városi önkor­­m­ányzat, s az országban szinte elsőként nyomban hozzálátott rehabilitációjá­hoz. Először kommunális, majd ipari hasznosításában gondolkodtak, ám kezdet­ben a befektetők ódzkod­tak a bizonytalan környe­zeti állapotoktól. A ’90-es évek közepén ezért jelentős mértékben csökkentették az igénybe vehető telkek árát, , majd az önkormány­zat és a helyi­ Víz- és Csa­tornamű. Rt tulajdonában lévő Pápai Ipari Kft. rész­letfizetési kedvezményeket is biztosított a betelepülők­nek. Az évi négyzetméte­renkénti 5-15 dolár közötti telekár, illetve, a 2 dolláros földbérleti­­díj,­ valamint a kedvező fizetési határidők nyomán 1997-től megélén­kült a vállalkozók betele­pülési kedve. Annál is,in­kább,­­mivel az infrastruk­turális fejlesztéseket szaka­szolva mindjárt a­ igények­hez igazították. Az ipari park vezetői megkérdezték a vállalkozókat, melyik te­r­­ületre, melyik ingatlan­hoz, milyen alapellátó inf­rastruktúrát kérnek. Az elmúlt két évben így átalakult az egykori szov­­jet katonai bázis, főként annak elsőként Szakaszok­ 40 hektáros része. A legelső­­ betelepülő egy ruházati cég volt, 300­ alkalmazot­tal, a legutolsó egy német cég, amely szenzorokat gyárt. A társaságok döntő­en kis- és középvállalko­zások, elsősorban a fa-, ruházatfém- és szerelőipa­ri, továbbá a kereskedelmi profil a jellemző. A multi-­ nacionális cégek itt­ még nem jelentek, meg,­ a­­kül­­­­földi- -tőkerfískribfe -kisebb német, osztrák, olasz­ és angol cégekké­ képviselteti magát. Érdeklődésük fel­keltése­ érdekében, mo­stt már a megelőző­ infrastru­k­­turális fejlesztések­ folynak az ipari parkban, amelyhez újabb mintegy 60 m­illió forint támogatást, kaptak a minisztériumoktól, illet­ve, a megyei területfejlesz­tési tanácstól. A­­város vezetői szeret­nék, ha a nagy múlttal rendelkező pápai cégek - amelyek ma már igencsak beszorultan­ tevékenyked­nek a városközpontban - is­ ,­kitelepednének ,ide.­­Egyeztetések kezdődtek például a Pápa Hús Éti­vel is,, amely a termékei iránt növekvő­­ igényeket mind nehezebben tudja kielégíteni a jelenlegi ,■ sző­­kös feldolgozóüzemeiben. A pápai ipari park azon­ban természetesen­­ továb­bra is leginkább a kis-, és középvállalkozások iránt nyitott.­ Ipari parkok Magyarországon (1998) s / ' : 0^t(lal­aújhely^%^éhér-. ) ] Ar-^Tuzsér­i /harmat i£//¡ V Mátés^r^t Salgótarján Balassagyár Nyíregyháza ®Csen3£[(­­ Nyírbátor ^Tátabánm©­Oroszlámftg Kékesfehi Debrecen Szombathely )›©›§ο I­ . Sárvár Veszprém lm® Berettyóújfalu 'Martfű­­© Szemgottbán maújvárosi Szeghalom [ecskemét A csoggrád 'Dunaföldvár ' X Paks( Kaposvár \ „­­ LL Szekszárd Kalocsa-Foktő Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a Bábolna Rt. Keresse termékeinket baromfiboltjainkban: Budapest 11. ker. Margit krt. 3 1-33. 313-3566 Budapest vI.kér. . Péthe­ IR tér 1.­­ 367-1337­­Budapest v. ker. . Semmelweis u. 9. 317-6034 Budapest X. ker. Mázsa U. 47. 262-51­70 ■ Budapest X­. ker. Andor u. u. 208 5232­­ Budapest xill. kér. tiehpl téri piac 349-8797 • Budapest xill. kér. . . Reitter F. u. 106. 320-2898 Budapest XIV ker. Bosnyák téri piac 223-5311 Budapest XX­ kér. Kossuth L. U. 72. • 277-6371 Győr Aradi vértanúk útja I 96/323-687 Győr Árpád u- 43. 96/325-151 Győr Pálffy u. 6. 96/326-060 Győr Hermann O. u. 25. 96/416-054 Kecskemét Ceglédi.u. k­. 76/485-395/558 m. •Békéscsaba Orosházi u. és Gyár u. sarok 66/446-246/140 m.­­ NÉPSZAVA Ronthatja az exportot az euró gyengülése Drucker Szilvia NÉPSZAVA Az­­ euró januári­ bev­ezeté­­­­sekor a gazdaság­kutatók stabil, erős árfolyamot je­leztek­ előre, most azonban­­ mégis egyre gyengül­­a­ kö­zös valuta. Az akkorit nö­vekvő árfolyam persze an­­nak is köszönhetői volt,­ hogy a szereplők bizako­dóan, nagy várakozással­­készültek az euró megjele­­nésére. Ez azonban ma­ már­ vesztett kezdeti lendületé­ből. A gyengülés ugyanak­kor politikai okokkal dokolható, ilyen például­­ azt elbizonytalanító­­ dél­szláv válság. Másfelől­ gaz­dasági folyamatokkal függ össze ' az . árfolyas­rés#,­­így -az íamerikai gazdaság’ 1998-as utolsój. negyedét», és1 jeleníti jó­ "telesítmé* nyével,' hiszen eimek.rhuta* tói' jóval "kedvezobbek let­ !• tek az Európai, Uhicénál, ami hozam- és kamatcsök* kenést vont maga utam Szek­ a hatások lázánbai nem voltak egyértelm­­ek", ,az elemzők számára,r­ ezért; ma. az egyik .legnagyobb gondot az jelenti,', hogy, ,a. gazdaság. szereplői 'tartó­san növekvő,-, de minden- ' esetre magas értékre­ beállti euróval számoltak.. Csáki György, a GKI Gazdaság­kutató Rt. kutatásvezetője szerint főként ez a várako­zásokkal ellentétes­ hatás, az­­ezzel járó meglepetés , és az alkalmazkodás okoz leginkább problémát.: :: ■ A forint árfolyama a Va­­lutakosárban, mintegy­­ 70­ százalékban az eurótól és: csupán’ egynegyed részt -'a; : dolártól; .függ,; ;ezért nem' ■ csoda, ha "a magyarrpérre .az európai közös pénzzel együtt romlik." Azt sem sza­­bad figyelme k­íval. hagy­ni, hogy az emóhoz képest. felért­ékelődik a fority,hi­szen .ez .ut^abi. árfolyamaa az erősödő dolárhoz­ is' iga­zodik. Ez pedig .annyit ,.je­­lent,.hogy míg ^ Európán kívüli piacokon javult ^ bah,'iletv^ jóra átálló' kelet-európai országokban. ne|ieződött..az exportlehetőség.­. Ez­ utób­­biak pedig a Mt kitérükik: több mint 80­ százalékát, je­lentik - emelte ki Oblath Gábor, a Kopint-Datorg Piackutató­-, és Számítás­­technikai Éti kutatási igaz­gatója.- A közös pénz árfo­­­lyamának­ csökkenése­ 'Az adó­sságszolgál­atunkra is kedvezőtlen hatással lehet. Igaz ugyan, hogy adóssá-* gúnk ' nagy többséget; ' nem évtő ’' megközelítőleg' 45 százalékát doll­ár,­és' has­on­- ló­ részét'utó;*- 'teszi' íri, de bevételeink viszont az euró árfolyamával szorosan. Ösz­­szefonódó márkában reali­zálódnak, így’a' yen'.és a:eu*. re. ViszQrtyát ,ié ','fontos' fi­­gyelni, ami szintén: helii'.a' legkedvezőbb számunksra/­ A gazdaságkutatók véle­ménye : megoszliki -afelől; ■ tartós maradté az eu­ró gyengülése. Egyes véle­mények'. szerint:..jó. ideig még nem várhatói ;á :k­özös pénz árfoly^áns^'fdfelé I ívelése,* .hiszen­ azt azti-M* . váltói folyamatok­ is tar­­tósr­ak 'bizonyulnak. .Más elemzők­­ azonban úgy gon­­dolják,hogy ezek a hatások­­ egyáltalán­' nem­ garantál­­­tak , hosszú­ távon... Azz is igaz, hogy az e­xcé­g beveze­­­tésekori jóslatok sem,vál­tak be maradéldalainak"így a Szakemberei? nem­­ szíve­­sen­- hangoztatnak-, újabb előrejelzéseket. Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt .főmunkatársa­ kifejtette,­ elemzők" középtávon ,érté­­­kelték úgy, hogy az­ euró­­ árfolyama -növessziki ,;^y ?ez az idősz^tos. gyengülés -még nem, jelenti az előrejel­­­­zések­ helytelenségéti*c+~e t Ismét autóbuszt gyárt a Rába Két győri vállalat is fantáziát lát a személyszállítók gyártásáhart NÉPSZAVA-információ A Rába Rt. a közelmúltban új­­fent bekapcsolódott a hazai autóbuszgyártásba. A belga Jonckheere Bus and Coach cég licence alapján két típusú autó­busz készül: a Rába Contact, amely a külvárosokat kapcsol­hatja össze és a Rába Premier, a csuklós változat,a mely a helyi közlekedésben juthat szerephez. Az első tíz Contactot már át is adták a megrendelő Kisalföld Volánnak, amely­ a járművek forgalmi­­ tesztelésében is ko­moly szerepet vállalt. A Contact típusból­ további öt autóbusz készült el, melyet a Tapolca Vo­lánnak a közeljövőben szállíta­nak le. A szóló változatból évi száz darabot tudnak majd gyártani. Hargitay Ildikó, a Rába Járműüzletág igazgatója szerint az előzetes érdeklődés alapján ezt a kapacitást nagy valószínűséggel ki is tudják majd használni. Bár az autóbusz ára közc­l­­azonos, 24,9 millió forint, mint a,, hasonló kategóriájú * Ikaru­sé,­ :a Szakemberek szerint magasabb műszaki színvonalat képvisel, elsősorban a korrózió-ellenállás terén, hiszen a Rába busz alváza rozsdamentes acélból karosszé-é­riája pedig részben üvegszálas erősítésű műanyagból­ készül. Rendelkeznek a teljes korróziós mentes technológiával is, de er­re Magyarországon egyelőre, fő­ként az ára miatt, nincs számot­­­­tevő piaci kereslet. A csuklós változatra is több előzetes meg-­ keresés érkezett már a Rába úti­hez, annak ellenére, hogy ebből még csak egy Belgiumban gyár­tott próbajármű fut Győrött.­­ A szintén győri Kravtex Kft pedig azt jelentette be: a hazai autóbuszgyártók kínálatból még hiányzó, önhordó szerkezetű­ autóbusz gyártását kezdi meg. A midi­busz 9,5 méter hosszú, helyközi, turista- és városi kivi­,­telít. Licencét a cseh Sor Lib­íc­avy ' cégtől­ vásárolták',­mégi­s megvették a gyártási eszközök dokumentációját is.' :1A gyártást a helyközi­ válto­­zattal­ indítják részben Győrött, részben ,Mosonmagyaróváron, a Kühne­ Mezőgazdasági Gép­gyárban, amelynek többségi tu­lajdona a Kravtex kezében van. A midi buszokba Iveco motorok és­ a terv szerint magyar gyárt­mányú főegységek, köztük Rába ■ futómű­vek kerülnek. A gyártás­­ 120 embernek ad munkát.. A felkészülést több Száz­millió forintos , program keretében hajtja végre a kft., amely eddig főként Ikarusz autóbuszok­ fel­újításával és értékesítésével fog­lalkozott. Az utóbbi öt évben 500 felújított buszt exportáltak Oroszországba. Az első saját gyártású busz júliusban gurul ki a gyártócsarnokból. E jármű­vekből az idén húszat, jövőre öt­venet­­terveznek eladni. A 34 üléses helyközi busz ára 19­5 millió forint lesz. A buszgyártásba fogó győri cégek - így a Rába is - nem kívánnak az Ikarusszal konkurálok Az évente náluk készü­lő néhány száz busz csupán a választékot szélesítheti MTInt^^Qtó

Next