Népszava, 1999. május (127. évfolyam, 101–124. sz.)

1999-05-01 / 101. szám

6200 pont Előző heti záró: 5997,25 ttMLvnmwwsttii““R'­OtWTTClT ^^^^változása: 6000’ -ttjSejKmt“^ 5900 5800 P­H .K SZ CS P Tőzsdehírek 4.o­íjai Pénteki záró: 5985,27 9 770237 378067 Friderikusz beperelte az RTL-t Friderikusz Sándor az RTL Klubot perelte be, a ke­reskedelmi adó válaszul a tévésztár ellen kíván pert indítani. 2. oldal Egészségügyi adatok chipkártyán A kártyarendszer felállítá­sa mintegy tízmilliárd fo­rintba kerülne, ám a szak­emberek szerint ez a be­ruházás, amely egyebek mellett a gyógyszerfel­használást ellenőrizné, másfél év alatt megtérülne. 3. oldal További vizsgálatok a Postabanknál A kisrészvényesek abban reménykednek, hogy az állam jó áron veszi át részvényeiket a konszoli­dációt követően. 4. oldal Mi lesz a Club Aligával? A magyar állam tulajdo­nában maradó üdülőköz­pont felújításához három­négy milliárd forintra len­ne szükségemért műszaki állapota leromlott. Ősszel részvénykibocsátás révén igyekeznek tőkéhez juttat­ni a Club Aligát. 5. oldal ALAPÍTVA 1­873-BAN Csernomirgyin Clintonnal tárgyal ma Washingtonban A NATO a három amerikai hadifogoly szabadon enge­dése ellenére is mindaddig folytatja a légicsapásokat, amíg Belgrád le nem állítja az erőszakot Koszovóban, s nem fogadja el a nemzet­közi közösség követeléseit - szögezték le Brüsszelben. Washingtonban visszafo­gottan üdvözölték Jesse Jackson missziójának sike­rét. Bill Clinton amerikai elnök a héten Brüsszelbe, a NATO-központba és Né­metországba látogat. Vik­tor Csernomirgyin, az orosz elnök különmegbí­zottja ma Washingtonban Clintonnal tárgyal, majd Londonban és Párizsban folytat megbeszéléseket a koszovói rendezésről. A hét végén a NATO- gépek rekordszámú, több mint hatszáz bevetést haj­tottak végre. A szövetség hivatalosan elismerte, hogy egy NATO-repülőgép a lu­­zanei híd támadása közben véletlenül eltalált egy pol­gári lakosokat szállító au­tóbuszt. A NATO elveszí­­­­tett két újabb harci gépet. (Részletes beszámolóink a 8­ 9. oldalon) Munkatársaink a hét végén Szabadkán jártak, ahová eddig csak egy eltévedt NATO-rakéta csapódott be. A támadás egyik kárvallott­ja, Dömök Istvánné éppen vacsorához készülődött, amikor robbanás rázta meg a házát Beliczay László felvétele Sikeres termék az áruhitel A részletfizetés elsősorban a tehetősebbeknek kedvez A felmérések során megkérdezett emberek harmada vá­sárolt már árut hitelbe, s elsősorban a 30 és 50 év közöt­tiek éltek ezzel a lehetőséggel. A válaszadók 88 százalé­ka elégedetten távozott az üzletből, és 37 százalékuk szerint az áruhitel megkönnyíti a vásárlást A bankok szakemberei sikeresnek tartják az áruhitelt. A szocioló­gusok ezt nem vitatják, ám megítélésük szerint nem a leginkább rászorulók veszik igénybe azt. NÉPSZAVA-információ A bankok kifejezetten si­keres „terméküknek” te­kintik az áruvásárlási hi­telt, s a felmérések is ezt támasztják alá. A hitelt igénybe vevő emberek 88 százaléka elégedett a rész­letfizetéses vásárlással. Tóth Olga, a Magyar Tu­dományos Akadémia szo­ciológiai intézetének mun­katársa szerint az áruhitel nem azon a rétegen segít, amelynek igazán nagy szüksége lenne a részletfi­zetéses vásárlásra. Aki ugyanis szerényebb anyagi háttérrel rendelkezik, nem engedheti meg magának, hogy újabb hitelt „vegyen a nyakába”. Éppen ezért a hitelkonstrukciót legin­kább a tehetősebbek veszik igénybe. Számukra ugyan­is nem jelent gondot a rész­letek többhavi törlesztése. Spéder Zsolt közgaz­dász szociológus szerint is a tehetősebb rétegnek kedvez ez konstrukció, hi­szen míg a megtakarított pénzük kamatozik, addig a keresetükből ki tudják fizetni a részleteket. A gond akkor kezdődik, ha nincs megtakarított pénz. Ez főként a társadalom alsó rétegében élőkre jel­lemző, de a középréteg sok képviselőjének szin­tén nehézséget okoz a ha­vi részletek törlesztése. Korcsmáros Istv­án,­ a Budapest Bank Részvény­­társaság termékmene­dzsere szerint az áruhitelt alapvetően két réteg veszi igénybe. (Folytatás a 3. oldalon) föl a lakás-takarékpénztáraknál Milliárdos veszteséget halmoztak Törvénymódosítást szeretnének elérni a lakás-takarékpénztárak, hogy jelenlegi vesz­teségeiket mérsékelni tudják. A pénztárak működésük másfél éve alatt többmilliárdos veszteséget halmoztak fel, amelyet a négy pénztár tulajdonosai jelentős tőkeemelések­kel pótoltak. A pénztárak egyesületének el­nöke szerint a túlzottan szigorú jogszabály is gondot jelent, bár az természetes, hogy az in­dulást követő 4-6 évben veszteséges legyen egy pénzügyi vállalkozás. A módosításra azonban nem sok az esély: a Pénzügymi­nisztérium a folyamatos egyeztetés ellenére sorozatban veti el a javaslatokat. Várkonyi Iván NÉPSZAVA A most készülő lakáskon­cepcióhoz kapcsolódva szeretnék elérni a lakás­takarékpénztári törvény módosítását az érintett szervezetek. A jogszabály megalkotásában az akkor pénztárt indítani szándé­kozó három szervezet (a Generáli-csoport, az OTP és a Bausparksse Schwä­­bis Hall) képviselői is ak­tívan részt vettek. Ám a most működő négy pénz­tár (az OTP, a Generali Lakáskasszája, a Schwä­­bis Hall Fundamenta, a legnagyobb osztrák la­kástakarék, a Bauspar­kasse és a Konzumbank alapította Otthon) úgy látja, hogy szükség lenne a módosításra. Ezt főként azzal indokol­ják, hogy a pénztárak tu­lajdonosai óriási összege­ket, közel 6,1 milliárd fo­rintot fektettek be, ami 3,1 milliárd forinttal haladja meg azt a tőkeszükségletet, amit a törvényben az alapí­táshoz szükséges mini­mumként határoztak meg. (Pénztáranként egymilli­­árd forint a minimum.) (Folytatás a 4. oldalon) Privatizáció helyett tülekedés folyik­ ­ A kormányváltás óta példátlan „einstandolás” folyik •. – vélekedett la­punknak adott interjújá­ban Suchman Tamás volt privatizációs miniszter, az MSZP képviselője. Szerin­te az, hogy a politika bele­szól a privatizációba, már eddig is legkevesebb öt­­milliárd dollár kárt oko­zott a magyar államnak. A politikus szerint a privati­záció azért nem folytató­dik, mert a jelenlegi koa­líció pártjai a választási kampányban privatizáció­ellenes kijelentéseket tet­tek. Suchman az állami vállalatoknál végrehajtott személycserék többségét szakmailag indokolatlan­nak nevezte. (Interjúnk a 6. oldalon) Orbán dokumentumai vitatható bizonyítékok Az ellenzék kétségbe vonja, hogy közpénzből titkos, törvénytelen megfigyelések történtek Az ellenzék szerint a miniszterelnök pénteki meghall­gatásán kiderült: nincs olyan dokumentum, amely bi­zonyítaná, hogy az előző kormány idején titkos, tör­­vénytelen és közpénzből fizetett adatgyűjtés folyt vol­na egyes fideszesek családtagjai ellen. Vagyis: az MSZP és az SZDSZ szerint a miniszterelnök valótlansá­got állított tavaly, augusztus 25-én. A kormányfő pénte­ken az úgynevezett megfigyelési bizottság előtt zárt ülésen tárta fel dokumentumait­­ az SZDSZ szerint azért, hogy az ellentmondásokat elfedje a nyilvános­ság elől. Az ellenzék által élesen bírált Kosztolányi Dé­nes bizottsági elnök szerint ugyanakkor „a helyzet sú­lyosabb”. Orbán Viktor is úgy nyilatkozott: az előző parlamenti ciklus idején különböző formában történtek titkos és törvénytelen megfigyelések és adatgyűjtések. NÉPSZAVA-információ Pénteken, a miniszterelnök meghallgatása után Kosz­tolányi Dénes, az úgyneve­zett megfigyelési bizottság elnöke kiküldte a sajtótá­jékoztatóról az ellenzéki képviselőket. Ezért Keleti György, a nemzetbizton­sági bizottság szocialista elnöke és Vancsik Zoltán, az MSZP frakcióvezető­helyettese tegnap jelentette be a sajtó munkatársai előtt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valótlant állított tavaly augusztus­­25-én, amikor közölte: törvénytelen, titkos, köz­pénzből fizetett adatgyűj­tés történt vezető Fidesz­­politikusok és családtagja­ik ellen az előző kormány idején. A két ellenzéki poli­tikus úgy ítélte meg, hogy a miniszterelnök által pénte­ken átadott dokumentu­mok nem igazolták ezeket a súlyos vádakat. Emlékeztettek arra, hogy a miniszterelnöki be­jelentést követő napon Deutsch Tamás Fidesz-al­­elnök még súlyosbította is az elhangzottakat, hiszen sejteni engedte: a Fidesz­­vezetők megfigyelését az MSZP holdudvarához, a titkosszolgálatokat fel­ügyelő előző miniszterhez, illetve kabinetfőnökéhez tartozó személyek rendel­ték el, s az adatokat a Fi­desz ellen a választási kampányban kívánták fel­használni. Keleti és Van­csik szerint ezek az állítá­sok is valótlannak bizo­nyulnak, mert a miniszter­­elnök által átadott doku­mentumokban ezekre néz­ve semmiféle adat nincs. Keleti György és Vancsik Zoltán közölte: az Orbán Viktor által előterjesztett dokumentumokban egy szó sincs arról, hogy a Fidesz vezető politikusait vagy családtagjait figyelték vol­­na meg. Az iratok sokkal inkább a nemzetbiztonsági szakszolgálatok működé­sének problémáira mutat­nak rá. Beszámolójuk sze­rint a kormányfő átadott az eddigi vizsgálatokról egy összefoglaló jelentést, valamint két meghallgatási jegyzőkönyvet, amelyek a Nemzetbiztonsági Szak­­szolgálatnál készültek. A jegyzőkönyvek arról szól­nak, hogy a szakszolgála­toknál egyes tisztek külön engedéllyel különböző ma­gáncégekben dolgozhattak, így akár havi bruttó 50 ezer forintot is kereshettek jö­vedelemkiegészítésként. A dokumentumokból ugyan­akkor kiderül, hogy voltak olyanok, akiknek ez a „ma­szekolás” nem volt engedé­lyezett. Az egyik ilyen „hátrányosan érintett” nemzetbiztonsági tiszt nyi­latkozik a meghallgatási jegyzőkönyvben ez ellen a gyakorlat ellen. A minisz­terelnök ezenkívül átadott még egy, 1996-ban felvett meghallgatási jegyző­könyvet, amelyből kiderül: két rendőrtiszt, vélhetően a BM adatbázisát használ­va, törvénytelenül, saját kíváncsiságából céginfor­mációkat kért fideszes po­litikusok gazdasági vál­lalkozásairól. (Folytatás a 6. oldalon) Összefogást sürgettek Sör, virsli és politika. Az idén is tízezrek vettek részt a május elsejei majálison. Idén a Városligetben együtt ünnepeltek a nagy szak­­szervezeti konföderációk, csak a Munkástanácsok nem csatlakozott hozzájuk. Az érdekvédők a kormány politikájával szembeni összefogás szükségességéről beszéltek. A Fidesz nem ünnepelt, az MSZP politikai fórumot tartott Demecs Zsolt felvétele

Next