Népszava, 1999. augusztus (127. évfolyam, 178–202. sz.)

1999-08-02 / 178. szám

16 OLDAL ÁRA: 52 FORINT Pénteki záró: 7256,51 A BUX heti változása (504 +0,70% Előző heti záró: 7206,32 P H K SZ CS P 7300 pont 7250 7200 7150 7100 7050 Tőzsdehírek 4. oldal __________________________________________________________ 127. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM"1999.AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ NFÉPSZ­AVA ALAPÍTVA 1873-BAN Uto. :wp' , frVtc. ALAPÍTVA 1873-ban W"' ^ vft** V " Focikörkép 10. oldal Vásárhelyi csetepaté Rapcsák András, a Fidesz- MPP parlamenti képvise­lője az utóbbi napokban, hetekben olyan kijelenté­seket tett, amelyeket ta­lán még a választási kam­pányok idején sem lehe­tett hallani. 2. oldal Ganz-örökség kontra Európa A nagy hírű cég főként bérmunkával kapcsolód­hat az európai ipari struk­túrákhoz. 4. oldal Összefogást a jobboldalon a összefogást a jobbközép oldalán - nyi­latkozta a Népszavának O’sváth György, aki szerint Antall József, ha 1994-ben kormányt alakít, abba be­vonta volna a Fideszt. 6. oldal Vádat emelnek Iliescu ellen? Politikai bombának bizo­nyult az a július 15-i ítélet, amelynek során két tábor­nokra 15 év börtönbünte­tést róttak ki a temesvári forradalom idején elköve­tett gyilkosságokért, a had­ügyminisztériumot pedig anyagi kártérítésre köte­lezték. 9. oldal Lengyel Imre szenzációs ezüstje Az isztambuli úszó Euró­­pa-bajnokság utolsó nap­ján szenzációs ezüstér­met nyert Lengyel Imre a férfiak 3 méteres műugró­számában. Ezzel a mie­ink három arany-, egy ezüst- és egy bronzérem­mel zárták az Eb-t. 15. oldal Ellentmondások a helyszíni bírságolás szabályaiban A Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei már nem fogadhatnak el készpénzt azoktól, akikre helyszíni bírságot rónak ki. Az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság közlekedésren­dészetének állománya azonban továbbra is kezelhet készpénzt, s ez is zavart kelthet az M. Kovács Róbert NÉPSZAVA autósokban. Kizárólag a külföldiek járhatnak jól a csekkrendszerrel, mert az utalvány fel­adásának módját a rendőrök aligha tudják majd elmagyarázni a szabálytalankodó turis­táknak. A hozzáértők szerint inkább elállnak majd a bírságtól. A helyszíni bírság összeg­határának megemelése és a fővárosi rendőrök­ kész­pénzelfogadásának letil­tása azt eredményezheti, hogy az autós szabálysér­tők vitába szállnak majd a rendőrökkel - véleke­dett lapunk kérdésére vá­laszolva Sánta László, az Autótulajdonosok Orszá­gos Érdekvédelmi Egye­sületének (AOÉE) elnöke. A kisebb vétségeket elkö­vetők ugyanis eddig bol­dogan fizettek ki 1-2 ezer forintot bűnükért, csak hogy elkerüljék a szabály­sértési eljárás hosszú tor­túráját. A büntetési tétel felső határa azonban az emelés nyomán elérte az átlagfizetés 20 százalékát. Az pedig, hogy a Buda­pesti Rendőr-főkapitány­ság rendőrei csak csekket adhatnak és nem fogad­hatnak el készpénzt, to­vább bonyolítja a helyzetet - hangsúlyozta az AOÉE elnöke. Az autósokat pél­dául megzavarhatja majd, hogy melyik járőr tartozik az országos s melyik a bu­dapesti kapitányság állo­mányába. Elmondta, hogy a kül­földi szabályszegők eseté­ben a rendőr elveheti az autó forgalmi engedélyét mindaddig, amíg a ny­eg­­bírságolt fel nem adj­a a befizetési postautalványt. Ezt azonban aligha teszik majd meg azokkal a turis­tákkal, akik átutaznak az országon. S mivel - legáli­san - nem fogadhatnak el készpénzt büntetésként, inkább elállnak majd at­tól, hogy megpróbálják elmagyarázni a külföldi­nek a befizetés módját, inkább elengedik büntet­lenül. Azaz a magyar au­tósok hátrányos helyzetbe kerülnek külföldi „tettes­társaikkal” szemben - véli Sánta László. (Folytatás a 3. oldalon) Könnyűzenészek nehéz pénzei Szerzői, előadói és fellépési díjakból származik a kereset A könnyűzene sztárjainak, legyenek akár kül-, akár belhoniak, Magyaror­szágon is elég nagy hírverés dukál: magazinok százai ontják róluk a plety­kákat, melyekből egyformán hírt ka­punk a cipőméretüktől egészen a nő/ férfi ideáljaikig. Pontosan tisztában vagyunk a határainkon kívül élő csilla­gok gázsijaival is - nálunk viszont ezt a kérdést „jótékony” homály fedi. Juhász Regina írása a NÉPSZAVÁNAK A hazai könnyűzenészek, előadók keresete két rész­ből áll: egyrészt a törvény által meghatározott szer­zői, előadói és egyéb - su­gárzások, élő fellépések után járó - jogdíjakból, másrészt a fellépésekért kapott összegekből. Az első tétel esetében a törvény egyértelmű: szer­zői jogi védelem alá esik minden olyan mű, amely az alkotó szellemi tevékeny­sége alapján jött létre. Az ebből származó bevétel 50 százaléka a szerzőé, 30 szá­zaléka az előadóé, 20 szá­zaléka a hangfelvétel előál­lítójáé. A kereskedelmi cél­ból történő közvetlen su­gárzásért további díjat kell fizetni, amelyből 50-50 százalékban részesedik a hangfelvétel előállítója és az előadóművész. Egy 1997-ben hozott kormányrendelet kimond­ja, hogy a jogdíjakat közös jogkezelési rendszerbe kell tömöríteni. Ezt jelenleg öt egyesület végzi: a szerzői, az előadóművészi, a képző­­művészeti és fotós jogvédő iroda, valamint a Mahasz, azaz a Magyar Hanglemez­­gyártók Szövetsége és a Filmjus, a filmekért felelős iroda. Ezek az egyesületek közgyűlésen szavazzák meg a jogdíjak szétosztá­sát. Az eladások után járó bevételek nyilvánvalóak: az ebből befolyt jogdíjakat az eladott példányszámok arányában osztják szét az előadók között. A sugárzás, lejátszás és nyilvános előadás után járó összeget egy táblázat segít­ségével állapítják meg, ezen azonban a hozzáértő is nehezen igazodik el - ezt követően pedig teljesen za­varos a kép. A nemzetközi joggyakor­latban mindez úgy műkö­dik, hogy - szintén egy táb­lázat segítségével - kiszá­mítják a szórakozóhelyek, tv- és rádiócsatornák által fizetendő összeget, ez be­kerül egy nagy kalapba, ahonnan a lejátszások ará­nyában szétosztják. (Folytatás all. oldalról) Hazatértek a romák Reszeli Ferenc MTI (Pozsony) Visszatértek Kassára azok a szlovákiai romák, akik svájci menedékjogban re­ménykedve a héten Zü­richbe repültek. A svájci hatóságok még a tranzitzó­nába sem engedték be őket. A közel hatvan roma nemzetiségű szlovák ál­lampolgár azt követően vá­lasztotta Svájcot, hogy az Egyesült Királyság, Íror­szág, Finnország és a Nor­vég Királyság az elmúlt hó­napokban rendre ideigle­nes vízumkényszert veze­tett be a szlovák állampol­gárok részére, hogy elejét vegye a szlovákiai cigá­nyok beáramlásnak. A cseh légitársasággal Zürichbe repült romák leg­többjét Prágán, egy részét pedig Budapesten keresz­tül utaztatták vissza a svájci hatóságok. Egyikük, egy családanya a szlovák közszolgálati te­levíziónak nyilatkozva Vladimír Meciar korábbi miniszterelnököt dicsérte, és hevesen szidta Mikulás Dzurinda kormányát, ami­ért az csökkentette szociá­lis járulékukat. Többen nem tagadták: további or­szágokban próbálnak sze­rencsét. Hogy melyekben, azt egyikük sem árulta el. ■■■■■■■■■■■■■■■■■ Több települést természeti katasztrófával veszélyeztetett területnek minősítenek Jelenleg az ország negyven százalékát fenyegeti baleseti kockázat, áradás Az elmúlt hónapok termé­szeti csapásai miatt felül­vizsgálják a falvak és váro­sok veszélyeztetettségét, így emelkedhet a termé­szeti katasztrófával veszé­lyeztetett települések szá­ma. Jelenleg a települések 40 százalékát (1278) fenye­geti súlyos baleseti kocká­zat vagy áradás, s itt él a la­kosság háromnegyed ré­sze. A módosított listára újonnan felkerült települé­seken vészhelyzetre szóló koncepciót dolgoznak ki és polgári védelmi szerve­zetet hívnak életre. Kiss Marianna NÉPSZAVA Várhatóan módosítják jó néhány település katasztró­faveszélyességi besorolását. Az áttekintésre és eseten­ként az átértékelésre az el­múlt hónapok természeti csapásai hívták fel a Polgá­ri Védelem Országos Pa­rancsnokságának (PVOP) figyelmét - tájékoztatta la­punkat Schieber József szó­vivő. Az érintett települések veszélyelhárítási alap- és részterveinek október végé­ig kell elkészülniük. Ugrásszerűen megnőtt a természeti és civilizációs katasztrófák veszélye, így­­például az elmúlt évtized­ben számottevően meg­­­­emelkedett a veszélyes­ anyagok tárolásából adó­dó veszélyforrások és -helyzetek száma. Ezt pe­dig tovább fokozza az ipari körzetek magas nép­­­­sűrűsége is. A természeti katasztró­fák közül elsősorban az ár­víz-fenyegetettséggel kell szembe néznünk. Előrelát­hatólag ebbe a veszélyezte­­tettségi körbe kerül majd Pomáz is. Az elmúlt hóna­pok esőzései miatt a falut átszelő Dera-patak úgy megáradt, hogy közel száz házat rongált meg. (Folytatás a 3. oldalon)­ azincbácska Debrecen Kaposin Magyarország legfontosabb nuklí vegyi, sugár- és árvízveszélyes kö ■ ^ Bohunice . Mohi — — mirná ■mm ' : : mmmm Viv Jelmagyarázat vegyi veszély (®) nukleáris veszély sugárveszély árvízveszély Háromszáz­milliárd Torgyánnak NÉPSZAVA-összeállítás A Népszava információi szerint elvi megállapodás született a Földművelés­­ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium jövő évi költ­ségvetési igényének nagy­ságáról. Ennek értelmében a költségvetés a Torgyán József miniszter által az utóbbi hetekben többször is bejelentett 413 milliárd forint helyett jövőre „csak­­” 300 milliárd forintot biz­tosít az agrártárcának. Ez az összeg egyébként 50 milliárd forinttal még mindig több, mint ameny­­nyi a Pénzügyminisztéri­um eredeti előterjesztésé­ben szerepel, és majdnem két és félszer annyi, mint az idei. A minisztérium ez évi költségvetése 126 milli­árd forint volt. A végleges megállapo­dás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium támogatásáról Or­bán Viktor miniszterelnök és Torgyán József minisz­ter személyes találkozó­ján dől el. Információink szerint Orbán Viktor kormányfő és Torgyán József minisz­ter az eredetileg keddre előkészített négyszem­közti megbeszélést a hét második felére halasztot­ta, az agrártárca vezetője ugyanis mától szabadsá­gát tölti, és ezúttal sem vesz részt a kabinet soron következő ülésén. A pénzügyi tárca, illetve a Fidesz gazdasági szak­értői is azt állítják, hogy a 2000. évi büdzsé nem bír­ná el a kisgazdaminiszter eredeti, 413 milliárd fo­rintos igényét. Orbán Vik­tor az utóbbi egy év ter­mészeti katasztrófasoro­zata és a váratlanul bekö­vetkezett gazdasági válto­zások miatt már jelezte a tárcáknak, hogy milliár­dos tételekkel­ csökkent­sék költségvetési igényü­ket. A Népszava értesülései szerint Orbán Viktor a keddi informális kor­mányülésen folytatja a tárcák egyéves munkájá­nak értékelését. (Folytatás a 2. oldalon) Több mint nyolcezren úszták át a magyar tengert A tavalyi rekordot is megdöntve az idén 8289 induló vett részt a Coca-Cola Balaton-átúszáson. A Révfülöp és Balatonboglár közötti 5,2 kilométeres próbát elsőként Ágh Norbert, a jelenleg az Egyesült Államokban tanuló, volt válogatott úszó teljesítette. A nők közül a szegedi Várkonyi Anna úszó érkezett elsőként MTI-telefotó

Next