Népszava, 1999. szeptember (127. évfolyam, 203–228. sz.)
1999-09-30 / 228. szám
NÉPSZAVA Tízmilliárdot zárolnának a kerületek működtetésére Tízmilliárd forintos keretet zárolna az Országgyűlés a jövő évi költségvetésben, amelyhez a fővárosi önkormányzat csak akkor férhetne hozzá, ha azt a kerületek működtetésére osztaná szét. Az előterjesztő szerint ezzel megoldódna az évek óta húzódó forrásmegosztási vita a főváros és a tőle több pénzt követelő kerületek között. A Budapestet vezető koalíció a tervezettől függetlenül megegyezett arról, hogy jövőre milliárdokkal bővíti a kerületek forrásait. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Egyéni képviselői indítványt nyújt be Perlaki Jenő fideszes honatya a hamarosan az Országgyűlés elé kerülő költségvetési törvény tervezetéhez. Eszerint tízmilliárd forintos keretet zárolnának a büdzsében, amelyhez a fővárosi önkormányzat csak akkor férhetne hozzá, ha azt a működtetésre továbbadná a kerületeknek. Perlaki elmondta, hogy az Állami Számvevőszék fővárosi forrásmegosztásról készült jelentése szerint nem feladatarányos a budapesti pénzek szétosztása a fővárosi önkormányzat és a kerületek között. Ezen segítene a módosítás, amely részben kiiktatná a fővárost a szétosztásról szóló döntésből. Bőhm András, a Fővárosi Közgyűlés SZDSZ- frakciójának vezetője elmondta, hogy bár nem ismeri a tervezetet, üdvözli a tízmilliárdos keretről szóló módosító indítványt, ha annak semmilyen politikai vagy pénzügyi hátránya nem lesz a fővárosra nézve. Azaz ha a tízmilliárdra a fővárosnak a központi költségvetésből járó pénzeken túl lehet pályázni, és nem abból csippentik le vagy ha nem legitimizálja a helyben maradó szja 5 százalékra csökkentését. Bőhm elmondta, hogy az indítványtól függetlenül megegyezett a fővárost vezető MSZPSZDSZ-koalíció, hogy a fennálló megosztási arányokon változtatva milliárdos nagyságrendben bővítik a forrásokat a kerületek javára. Információink szerint nem sok esélye van, hogy a módosító indítvány érintetlenül hagyná a fővárosnak járó költségvetési keretet. Juharos Róbert fideszes országgyűlési képviselő korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy a főváros annyival kevesebb pénzt kap a költségvetésből, amennyivel „megrövidíti” a kerületeket. Demszky Gábor főpolgármester a fenti kijelentést firtató kérdésünkre a napokban úgy válaszolt: a fővárosnak megvannak az eszközei, hogy megtegye a kellő válaszlépéseket. Ez városházi források szerint azt jelenti, hogy a kormánypárti kerületeken csattanhat végül a kormány által meglóbált ostor. A kerületek már a tavalyi forrásmegosztási vitában mintegy tízmilliárd forinttal többet követeltek a közös pénzből, végül a töredékével kellett megelégedniük. Derce Tamás újpesti polgármester szerint a kerületek felének idén már a kötelező feladatok ellátása is gondot okozott, többen közel kerültek a csődhelyzethez. Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerint a források elosztásánál nincs könnyű helyzetben a főváros, mert évek óta a hiány elosztása folyik. Vajda hozzátette, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata korrektnek minősítette a forrásmegosztási rendszert. Hitegette a dolgozókat az egészségügyi miniszter Tinnyei Mária NÉPSZAVA Nyolc hónapon át azzal hitegette az egészségügyi dolgozókat Gógl Árpád szakminiszter, hogy 1993 óta ez lesz az első esztendő, amikor az intézményeknek nem kell hitelt felvenniük azért, hogy ki tudják fizetni a közalkalmazottaknak járó 13. havi bért. Pedig a miniszter tisztában volt azzal, hogy ez csupán egy virtuális tétel a költségvetésben, ami úgy került bele, hogy soha nem volt rá se Jövő pénteken lesz az EDDSZ IV. kongresszusa, ahol tisztújításra kerül sor. A jelenlegi elnök, Gulyás Judit nem jelölteti magát. Három elnökjelölt közül választhatnak a delegáltak: Cser Ágnest a Vas megyeiek, dr. Varga Győzőt a Komárom megyeiek, Ferjantsik Miklóst a Heves megyeiek jelölték a posztra. Kezet mondta Gulyás Judit, az Egészségügyben Dolgozók Demokrratikus Szakszervezetének elnöke tegnap egy sajtóbeszélgetésen. Ezt a pénzügyi tárca helyettes államtitkára közölte az EDDSZ vezetőivel egy múlt heti egyeztető fórumon. Gulyás Judit nehezményezi azt is, annak ellenére, hogy augusztus közepén arra kérte a szaktárcát, minél előbb induljanak meg az ágazati bértárgyalások, az egyeztetésekhez szükséges jövő évi költségvetési tervezetet csak a hét elején, a kormány döntése után kapta meg, így ebből adódóan a kormánynak kell kiállnia az ágazat dolgozói elé és elmagyarázni, hogy az ebben szereplő számok mit jelentenek számukra. Azt, hogy a 2000. év az egészségügyé lesz, soha nem vette komolyan a szakszervezet, csak reménykedett benne. Ám arra nem számítottak, hogy a minimális, 8,25 százalékos bér fedezetét részben létszámleépítésből kell garantálniuk. Arról nem is szólva, hogy a tábla alsó határát az 1998-as szinthez képest emelné meg a kormány öt százalékkal. Mivel - az egyébként befagyasztott bértáblától függetlenül - a nyár végi adatok szerint az egészségügyi ágazatban 9,4 százaléknyi, a szociális ágazatban pedig 10,3 százaléknyi béremelés áramlott ki, a kormány terve azt jelentené, hogy egyetlen forintnyi, törvény által garantált emelésre sem számíthatnak majd a dolgozók. A kabinet a tb-alapok költségvetését úgy terjeszti a parlament elé, hogy az intézmények dologi kiadásnövekedésére, vagyis az infláció követésére egyetlen százalékkal sem ad több forrást, mint idén. Ez pedig azt eredményezi majd, hogy a kórházakat nem kell mesterségesen bezárni, a tulajdonosok maguktól zárják majd be őket. .. Tőkeinjekció a Missziónak NÉPSZAVA-információ Százhúszmillió forint egyszeri vissza nem térítendő központi költségvetési támogatást kap a veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ a kormánytól. A támogatást a központi költségvetés tartalékának terhére fizeti ki a kabinet. Matejka Zsuzsanna, a központ igazgatója elmondta, erre a tőkeinjekcióra azért volt szükség, mert a január óta működő, szakrendeléseket üzemeltető, prevenciós programokat indító, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által irányított betegellátási pályázaton is részt vevő intézmény veszteséges. A miszszióközpontot 900 millió forintos beruházással hozta létre Somodi Imre, a Pharmavit elnök-vezérigazgatója. Borókai Gábor kormányszóvivő a támogatást azzal indokolta, hogy a kormány nem hagyja veszni ezt a modellértékű kezdeményezést. BELFÖLD 1999. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK 3 Kevés jogosult igényli az iskoláztatási támogatást A tanköteles gyermekek bejelentés nélkül is folyamatosan kapják az ellátást Több százezren is lehetnek azok, akik nem igényelnek iskoláztatási támogatást a mai határidő végéig, holott jogosultak lennének a családi pótlékot felváltó ellátásra. Ők októberben még pótolhatják a mulasztást. A tanköteles korú gyermekek bejelentés nélkül is tovább kapják a támogatást, de novembertől helyzetüket a gyermekjóléti szolgálat ellenőrzi majd. NÉPSZAVA-összeállítás Ma jár le a határideje az iskoláztatási támogatás iránti igények beadásának. Az iskolába járó, legfeljebb 20 éves fiatalok körében a családi pótlékot felváltó ellátás igénybevételéhez a helyi járadékfolyósító kirendeltségeknél kell leadni a gyermekek iskolalátogatását igazoló dokumentumot és a kérelmezőlapot. Az elmúlt időszakban a megyei egészségbiztosítási pénztárak minden iskolának megküldték a szülők által kitöltendő űrlapokat, ennek ellenére a várthoz képest sokan nem juttatták még azt vissza a kirendeltségekre. Az elmaradás a fővárosban és Pest megyében a legnagyobb, itt még több mint 200 ezer igénylőlapra várnak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékesei szerint kizárt, hogy ennyi idő alatt beérkezzenek a hiányzó kérelmek. Az 1999/2000-es tanévben a tanköteles korú diákok száma 1 millió 233 ezer. Országosan legalább ennyi igénybejelentésre számítanak. Bár az OEP- nek csak hetek múlva lesznek kézzelfogható adatai, már most biztosnak látszik, hogy százezret meghaladó lesz a határidőn túl jelentkezők száma. A legtöbb iskola még augusztusban megkapta az igénylőlapokat, és a gyerekeken keresztül vagy közvetlenül eljuttatták azokat a szülőknek. Több helyről jelezték azonban, hogy magának az iskolának kellett beszereznie a dokumentumokat, mert a megyei egészségpénztár nem küldte el. Előfordult, hogy az iskola felhívása után a szülők a mai napig sem keresték fel az intézményt az igazolás ügyében. Azok számára, akik a holnap lejáró határidőn túl nyújtják be igényüket, két lehetőség van. Ha gyermekük túl van az iskolaköteles koron, úgy novemberben már nem folyósítanak részükre iskoláztatási támogatást, mindaddig, amíg nem jelentik be erre vonatkozó igényüket. Ha ez megtörténik, úgy legfeljebb két hónapra visszamenőleg kaphatják meg a támogatást. Azok, akik kicsúsznak a szeptemberi bejelentési időszakból, de gyermekük még tanköteles korú, folyamatosan kapják továbbra is az ellátást. Esetükben leghamarabb novembertől lépnek tr majd működésbe a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai, akik kivizsgálják, miért nem érkezett még meg az iskolalátogatási igazolás. Csongrád megyében 60 ezer a potenciális igénylők száma. A szegedi egészségbiztosítási pénztárba 22 ezer kérvényből 19 ezer már befutott - tudtuk meg Idol Jánosné főosztályvezetőtől. A Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál elmondták, a 30 ezer várható igényből eddig 25-26 ezer érkezett be. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 87 500 gyermek után folyósít majd iskoláztatási támogatást a megyében. Eddig 45 459 kérelem érkezett, ez az előrejelzettnek alig több mint 50 százaléka. A legtöbb tanintézménynek a megyei pénztár postázta ki az igénylőlapokat az arról szóló ismertetőkkel együtt. Europalia - névjegyünk Brüsszelben Három hónapig hazánkkal ismerkednek Idén Magyarország mutatkozik be a hagyományos Európalja Fesztiválon. Az Európai Unió (EU) 1969 óta ad évente lehetőséget arra, hogy egy-egy ország letegye a névjegyét Brüsszelben. Az október 7-én kezdődő ez évi program keretében három hónapon át ismerkedhetnek hazánk kultúrájával és művészetével az EU-fővárosba látogatók. NÉPSZAVA-információ A brüsszeli magyar programsorozat gerincét a kiállítások alkotják. A legnagyobb hangsúlyt a Hungária Regia történelmi kiállításra helyezték a szervezők. Az 1000-1800 közötti Magyarország mutatkozik be a Brüsszeli Szépművészeti Múzeumban. Két képzőművészeti, egy kárpit- és egy fotóművészeti tárlatot is összeállítottak. A magyar kortárs művészeknek viszonylag csekély szerepet szántak: egyedül Tóth Menyhért műveivel ismerkedhet majd meg a brüsszeli nagyközönség. A válogatást illetően számos ponton vitatható, miért éppen az adott kiállítási anyagot, színházi produkciót adják elő. A belga és a magyar kormány közötti keretegyezmény kölcsönös vétójogot biztosít - magyarázta Hankiss Ágnes kormánybiztos. A magyarok nem tudtak mit mondani, amikor azt hallották: a belga közönséget ez vagy az nem érdekli. A színházi kínálatból válogatva a bábszínháznak kedvezett a szerencse. Kemény Henrik Vitéz László kalandjai című darabját belga kérésre utaztatjuk - tájékoztatta lapunkat Rabovszky Rita programigazgató. A másik produkció szintén bábelőadás. Ezt az egyoldalúságot Rabovszky Rita azzal magyarázta, hogy operett, opera, nagyszabású prózai produkció finanszírozására Brüsszel nem vállalkozott. A kultúra és a művészet speciális területe az uniós csatlakozásnak - hangsúlyozta Hankiss Ágnes. Elengedhetetlen, hogy EU- tagként ne veszítsük el nemzeti identitásunkat. Önazonosságát pedig az ország csakis ezeken a területeken tudja bizonyítani. Késnek a pristinai KFOR-tábor októberre ígért konténerei (Folytatás az 1. oldalról) A táborépítést pályáztató beszerzési hivatal vezetője, Kopasz Jenő dandártábornok Törökországban tartózkodik. Történik mindez annak ellenére, hogy a tender határozottan rögzítette: a műszaki átadást szeptember 28-án meg kell kezdeni, és semmiféle akadályoztatás miatt nem késlekedhet a tábor felépítése. Major József és Kopasz Jenő szeptember 13- án megjelent írásunkban határozottan állították: a határidőt tartani fogják. Értesüléseink szerint a Major Rt. szállítmánya tíz napig várta fölöslegesen Belgrádban a külügyminisztériumi engedélyt. Jugoszlávia ugyanis minden fuvarozó társaságot értesített arról, hogy civil árura vámot kér, és olyan ország KFOR-szállítmányát nem engedi át, amelyik részt vett az ellenük folyó hadműveletben, humanitárius küldeményt pedig csak az ENSZ vagy a Nemzetközi Vöröskereszt papírjaival fogad. A „kínos incidenst” több szállítmányozó cég szakembere amatörizmusnak minősítette, mondván, az, aki hadszíntérre vagy legalábbis rendkívüli intézkedésekkel szabályozott helyre katonai árut visz, különleges engedélyezési okmányok birtokában kell lennie. Úgy tűnik tehát, nem csupán a tábor átadási határideje csúszik, a költségek is növekednek. A Románián, Bulgárián és Macedónián vivő út körülbelül a duplája az eredetileg tervezett 600 kilométeres Magyarország- Szerbia-Koszovó útnak. A kerülő négy határátkelőt, illetve 3-7 napos pluszvárakozást jelent Koszovónál, ha nincs külön katonai kísérete a szállítmánynak. Mint megtudtuk, augusztus óta Románia és Bulgária jelentősen megemelte a kamionokra felszámított költséget. Két hónapja még 2 ezer 600 dollárt kértek járművenként, most 4 ezer 800-tól 7 ezer dollárig terjed a fuvardíj. Az sem mellékes, hogy a honvédelmi tárca pályázatának nyertese olyan méretű faházakat szállít, amelyek eltérnek a szabványostól, vagyis az engedélyezett szélességtől. Az extraméret miatt külön engedélyi díjat fognak felszámolni. Lapunk szeptember 13-i számában megírtuk: a pályázatot 604 milliós árajánlattal úgy nyerte meg a kiskőrösi cég, hogy a többi hatot formális okok miatt kizárták, így az ajánlatok között nem volt verseny. A Major Rt. egy igen drága, sarkvidéki körülményekre tervezett kanadai faházkonstrukcióval, az ATCO-val rukkolt elő, kiütve a legnagyobb magyar katonai táborépítő cég termékeit, amelyekből Okucaniban magyar bázis létesült, és jelenleg Koszovóban angol és amerikai megrendelésre emeletes táborokat húznak fel. Major a zárt folyosóval összekötött épületekből 40 darabra kötött szerződést az ATCO Európa Kft.-vel. Időközben arról értesültünk, hogy a győztes már a munka megkezdésekor levélben kért határidő-módosítást és plusz 100 milliót. Ezt mindenki tagadta. . Pillanatnyilag az a biztos, hogy Major úr a pályázati határidőn belül megutaztatta a faházait. Lopott autóval nem gond a vámolás NÉPSZAVA-információ Szakértők szerint január elseje, vagyis a használt gépkocsikra vonatkozó évjárat-korlátozás megszűnése után célszerű lenne már a vámoláskor elvégezni az eredetvizsgálatot, így megakadályozható lenne, hogy külföldön lopott kocsik kerüljenek az országba. A jelenlegi gyakorlat szerint az autók csak a vám- és egyéb költségek kifizetése után mehetnek a kötelező vizsgálatra. Ha ott az autó megbukik, a rendőrség lefoglalja a kocsit. A tulajdonos csak hosszas eljárás után juthat újra autójához, amelyet AF-sorszámmal helyeztethet forgalomba. Ez a két betű azt jelzi, hogy a jármű eredete kétes, s többek között azzal a hátránnyal jár, hogy Nyugat- Európa több országában már a határról visszafordítják az autóst. Az sem kizárt, hogy eljárást kezdenek ellene a külföldi hatóságok. Ezért az AF-sorozatszám beütése egyben annyit jelent, hogy a kocsi 30-40 százalékot veszít piaci értékéből - holott a vevő még „teljes árú” jármű után fizetett vámot. Elégedetlen lesz az eljárás menetével sok külföldi autótulajdonos is, akinek lopott autója Magyarországon bukkan fel ismét. A hatályos törvényi szabályozás szerint a kocsit nem az eredeti tulajdonosoknak, hanem annak kell visszaadni, akitől lefoglalták. (Kivéve persze, ha sikerül rábizonyítani, hogy ő volt a tolvaj.) Ez pedig azt jelenti: hiába bukkannak külföldről lopott kocsikra a január elsejét követő esetleges gépjármű-behozatali roham során, azok már nem kerülhetnek vissza eredeti tulajdonosukhoz. A vámkezelés előtti eredetiségvizsgálatra azonban nincs lehetőség, hiszen - mint a vám- és pénzügyőrség illetékeseitől megtudtuk - az ügyintézéshez csak a közlekedési felügyelet engedélye szükséges. Az eredetiségvizsgálat elrendelését nem írja elő egyetlen jogszabály sem. Lapunk úgy tudja: korábban működött kihelyezett vizsgaállomás a személygépkocsik vámoltatásának színhelyén, ezt azonban a magánkézben lévő vizsgálócégek közötti versenyegyenlőség jegyében bezáratták. „Most a versenyfeltételek egyenlők: senki sem tehet szert extranyereségre a kocsik vámolás előtti vizsgálatából, így viszont mindenki veszít, akinek az autója később lopottnak bizonyul” - fogalmazott az egyik cég illetékese. Több mint 28 ezer bevizsgált gépjármű közül mintegy 500 bizonyult „sárosnak” a legnagyobb állomáshálózatot üzemeltető Trans Holding Group műhelyeiben az elmúlt másfél hónap során - tudtuk meg a cég ügyvezetőjétől. Rezván Balázs elmondta, hogy - szerinte - ennél jelentősen nagyobb arányban bukkannak majd gyanús eredetű gépjárművekre a Nyugat-Európából importált használt autók tömegében. A vámkezelés előtti eredetiségvizsgálatra nincs lehetőség, az ügyintézéshez csak a közlekedési felügyelet engedélye szükséges