Népszava, 1999. szeptember (127. évfolyam, 203–228. sz.)

1999-09-30 / 228. szám

NÉPSZAVA Tízmilliárdot zárolnának a kerületek működtetésére Tízmilliárd forintos keretet zárolna az Országgyűlés a jövő évi költségvetésben, amelyhez a fővárosi önkormányzat csak akkor férhetne hozzá, ha azt a kerületek működteté­sére osztaná szét. Az előterjesztő szerint ezzel megoldód­na az évek óta húzódó forrásmegosztási vita a főváros és a tőle több pénzt követelő kerületek között. A Budapestet vezető koalíció a tervezettől függetlenül megegyezett ar­ról, hogy jövőre milliárdokkal bővíti a kerületek forrásait. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Egyéni képviselői indít­ványt nyújt be Perlaki Je­nő fideszes honatya a ha­marosan az Országgyűlés elé kerülő költségvetési törvény tervezetéhez. Eszerint tízmilliárd forin­tos keretet zárolnának a büdzsében, amelyhez a fő­városi önkormányzat csak akkor férhetne hozzá, ha azt a működtetésre to­vábbadná a kerületeknek. Perlaki elmondta, hogy az Állami Számvevőszék fő­városi forrásmegosztásról készült jelentése szerint nem feladatarányos a bu­dapesti pénzek szétosztása a fővárosi önkormányzat és a kerületek között. Ezen segítene a módosítás, amely részben kiiktatná a fővárost a szétosztásról szóló döntésből. Bőhm András, a Fővá­rosi Közgyűlés SZDSZ- frakciójának vezetője el­mondta, hogy bár nem is­meri a tervezetet, üdvözli a tízmilliárdos keretről szóló módosító indítványt, ha annak semmilyen poli­tikai vagy pénzügyi hátrá­nya nem lesz a fővárosra nézve. Azaz ha a tízmilli­­árdra a fővárosnak a köz­ponti költségvetésből járó pénzeken túl lehet pályáz­ni, és nem abból csippen­tik le vagy ha nem legiti­­mizálja a helyben maradó szja 5 százalékra csökken­tését. Bőhm elmondta, hogy az indítványtól füg­getlenül megegyezett a fő­várost vezető MSZP­­SZDSZ-koalíció, hogy a fennálló megosztási ará­nyokon változtatva milli­árdos nagyságrendben bő­vítik a forrásokat a kerü­letek javára. Információink szerint nem sok esélye van, hogy a módosító indítvány érin­tetlenül hagyná a főváros­nak járó költségvetési ke­retet. Juharos Róbert fide­szes országgyűlési képvise­lő korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy a főváros annyival kevesebb pénzt kap a költségvetésből, amennyivel „megrövidíti” a kerületeket. Demszky Gábor főpolgármester a fenti kijelentést firtató kér­désünkre a napokban úgy válaszolt: a fővárosnak megvannak az eszközei, hogy megtegye a kellő vá­laszlépéseket. Ez városházi­ források szerint azt jelenti, hogy a kormánypárti kerü­leteken csattanhat végül a kormány által meglóbált ostor. A kerületek már a tavalyi forrásmegosztási vitában mintegy tízmilliárd forinttal többet követeltek a közös pénzből, végül a töredékével kellett megelégedniük. Derce Tamás újpesti polgármester szerint a kerületek felének idén már a kötelező feladatok ellátása is gon­dot okozott, többen közel kerültek a csődhelyzethez. Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerint a források elosztásánál nincs könnyű helyzetben a főváros, mert évek óta a hiány elosztása folyik. Vajda hozzátette, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata korrektnek minősítette a forrásmegosztási rendszert. Hitegette a dolgozókat az egészségügyi miniszter Tinnyei Mária NÉPSZAVA Nyolc hónapon át azzal hi­tegette az egészségügyi dolgozókat Gógl Árpád szakminiszter, hogy 1993 óta ez lesz az első esztendő, amikor az intézményeknek nem kell hitelt felvenniük azért, hogy ki tudják fizet­ni a közalkalmazottaknak járó 13. havi bért. Pedig a miniszter tisztában volt az­zal, hogy ez csupán egy vir­tuális tétel a költségvetés­ben, ami úgy került bele, hogy soha nem volt rá se­ Jövő pénteken lesz az EDDSZ IV. kongresszu­sa, ahol tisztújításra ke­rül sor. A jelenlegi el­nök, Gulyás Judit nem jelölteti magát. Három elnökjelölt közül vá­laszthatnak a delegál­tak: Cser Ágnest a Vas megyeiek, dr. Varga Győzőt a Komárom me­gyeiek, Ferjantsik Mik­lóst a Heves megyeiek jelölték a posztra. Kezet­­ mondta Gulyás Ju­dit, az Egészségügyben Dolgozók Demokrratikus Szakszervezetének elnöke tegnap egy sajtóbeszélgeté­sen. Ezt a pénzügyi tárca helyettes államtitkára kö­zölte az EDDSZ vezetőivel egy múlt heti egyeztető fó­rumon. Gulyás Judit nehezmé­nyezi azt is, annak ellenére, hogy augusztus közepén arra kérte a szaktárcát, mi­nél előbb induljanak meg az ágazati bértárgyalások, az egyeztetésekhez szüksé­ges jövő évi költségvetési tervezetet csak a hét elején, a kormány döntése után kapta meg, így ebből adó­dóan a kormánynak kell ki­állnia az ágazat dolgozói elé és elmagyarázni, hogy az ebben szereplő számok mit jelentenek számukra. Azt, hogy a 2000. év az egészségügyé lesz, soha nem vette komolyan a szakszer­vezet, csak reménykedett benne. Ám arra nem számí­tottak, hogy a minimális, 8,25 százalékos bér fedeze­tét részben létszámleépítés­ből kell garantálniuk. Arról nem is szólva, hogy a tábla alsó határát az 1998-as szinthez képest emelné meg a kormány öt százalékkal. Mivel - az egyébként befa­gyasztott bértáblától füg­getlenül - a nyár végi ada­tok szerint az egészségügyi ágazatban 9,4 százaléknyi, a szociális ágazatban pedig 10,3 százaléknyi béremelés áramlott ki, a kormány ter­ve azt jelentené, hogy egyetlen forintnyi, törvény által garantált emelésre sem számíthatnak majd a dolgozók. A kabinet a tb-alapok költségvetését úgy terjeszti a parlament elé, hogy az intézmények dologi ki­adásnövekedésére, vagyis az infláció követésére egyetlen százalékkal sem ad több forrást, mint idén. Ez pedig azt eredményezi majd, hogy a kórházakat nem kell mesterségesen bezárni, a tulajdonosok maguktól zárják majd be őket. ..­­­ Tőkeinjekció a Missziónak NÉPSZAVA-információ Százhúszmillió forint egy­szeri vissza nem térítendő központi költségvetési tá­mogatást kap a veresegy­házi Misszió Egészségügyi Központ a kormánytól. A támogatást a központi költségvetés tartalékának terhére fizeti ki a kabinet. Matejka Zsuzsanna, a központ igazgatója el­mondta, erre a tőkeinjek­cióra azért volt szükség, mert a január óta működő, szakrendeléseket üzemel­tető, prevenciós progra­mokat indító, valamint az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár által irányí­tott betegellátási pályáza­ton is részt vevő intéz­mény veszteséges. A misz­­szióközpontot 900 millió forintos beruházással hoz­ta létre Somodi Imre, a Pharmavit elnök-vezér­igazgatója. Borókai Gábor kormányszóvivő a támo­gatást azzal indokolta, hogy a kormány nem hagyja veszni ezt a modell­értékű kezdeményezést. BELFÖLD 1999. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK 3 Kevés jogosult igényli az iskoláztatási támogatást A tanköteles gyermekek bejelentés nélkül is folyamatosan kapják az ellátást Több százezren is lehetnek azok, akik nem igényelnek is­koláztatási támogatást a mai határidő végéig, holott jo­gosultak lennének a családi pótlékot felváltó ellátásra. Ők októberben még pótolhatják a mulasztást. A tanköte­les korú gyermekek bejelentés nélkül is tovább kapják a támogatást, de novembertől helyzetüket a gyermekjóléti szolgálat ellenőrzi majd. NÉPSZAVA-összeállítás Ma jár le a határideje az is­koláztatási támogatás iránti igények beadásának. Az iskolába járó, legfeljebb 20 éves fiatalok körében a családi pótlékot felváltó el­látás igénybevételéhez a helyi járadékfolyósító ki­­rendeltségeknél kell leadni a gyermekek iskolalátoga­tását igazoló dokumentu­mot és a kérelmezőlapot. Az elmúlt időszakban a megyei egészségbiztosítási pénztárak minden iskolá­nak megküldték a szülők által kitöltendő űrlapokat, ennek ellenére a várthoz képest sokan nem juttatták még azt vissza a kirendelt­ségekre. Az elmaradás a főváros­ban és Pest megyében a legnagyobb, itt még több mint 200 ezer igénylőlapra várnak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tár illetékesei szerint ki­zárt, hogy ennyi idő alatt beérkezzenek a hiányzó kérelmek. Az 1999/2000-es tanév­ben a tanköteles korú diá­kok száma 1 millió 233 ezer. Országosan legalább ennyi igénybejelentésre számítanak. Bár az OEP- nek csak hetek múlva lesz­nek kézzelfogható adatai, már most biztosnak lát­szik, hogy százezret meg­haladó lesz a határidőn túl jelentkezők száma. A legtöbb iskola még au­gusztusban megkapta az igénylőlapokat, és a gyere­keken keresztül vagy köz­vetlenül eljuttatták azokat a szülőknek. Több helyről jelezték azonban, hogy ma­gának az iskolának kellett beszereznie a dokumentu­mokat, mert a megyei egészségpénztár nem küld­te el. Előfordult, hogy az is­kola felhívása után a szü­lők a mai napig sem keres­ték fel az intézményt az igazolás ügyében. Azok számára, akik a holnap lejáró határidőn túl nyújtják be igényüket, két lehetőség van. Ha gyerme­kük túl van az iskolaköte­les koron, úgy november­ben már nem folyósítanak részükre iskoláztatási tá­mogatást, mindaddig, amíg nem jelentik be erre vonat­kozó igényüket. Ha ez megtörténik, úgy legfel­jebb két hónapra visszame­nőleg kaphatják meg a tá­mogatást. Azok, akik ki­csúsznak a szeptemberi be­jelentési időszakból, de gyermekük még tanköteles korú, folyamatosan kapják továbbra is az ellátást. Esetükben leghamarabb novembertől lépnek tr majd működésbe a gyermekjólé­ti szolgálatok munkatársai, akik kivizsgálják, miért nem érkezett még meg az iskolalátogatási igazolás. Csongrád megyében 60 ezer a potenciális igénylők száma. A szegedi egészség­­biztosítási pénztárba 22 ezer kérvényből 19 ezer már befutott - tudtuk meg Idol Jánosné főosztályve­zetőtől. A Fejér Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztárnál elmondták, a 30 ezer vár­ható igényből eddig 25-26 ezer érkezett be. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Egészségbiztosítási Pénz­tár 87 500 gyermek után folyósít majd iskoláztatási támogatást a megyében. Eddig 45 459 kérelem érke­zett, ez az előrejelzettnek alig több mint 50 százalé­ka. A legtöbb tanintéz­ménynek a megyei pénztár postázta ki az igénylőlapo­kat az arról szóló ismerte­tőkkel együtt. Europalia - névjegyünk Brüsszelben Három hónapig hazánkkal ismerkednek Idén Magyarország mutat­kozik be a hagyományos Európalja Fesztiválon. Az Európai Unió (EU) 1969 óta ad évente lehetőséget arra, hogy egy-egy ország lete­gye a névjegyét Brüsszel­ben. Az október 7-én kez­dődő ez évi program kere­tében három hónapon át is­­merkedhetnek hazánk kul­túrájával és művészetével az EU-fővárosba látogatók. NÉPSZAVA-információ A brüsszeli magyar prog­ramsorozat gerincét a kiál­lítások alkotják. A legna­gyobb hangsúlyt a Hungá­ria Regia történelmi kiállí­tásra helyezték a szerve­zők. Az 1000-1800 közötti Magyarország mutatkozik be a Brüsszeli Szépművé­szeti Múzeumban. Két képzőművészeti, egy kárpit- és egy fotóművésze­ti tárlatot is összeállítottak. A magyar kortárs művé­szeknek viszonylag csekély szerepet szántak: egyedül Tóth Menyhért műveivel is­merkedhet majd meg a brüsszeli nagyközönség. A válogatást illetően szá­mos ponton vitatható, mi­ért éppen az adott kiállítási anyagot, színházi produk­ciót adják elő. A belga és a magyar kormány közötti keretegyezmény kölcsönös vétójogot biztosít - magya­rázta Hankiss Ágnes kor­mánybiztos. A magyarok nem tudtak mit mondani, amikor azt hallották: a bel­ga közönséget ez vagy az nem érdekli. A színházi kínálatból vá­logatva a bábszínháznak kedvezett a szerencse. Ke­mény Henrik Vitéz László kalandjai című darabját belga kérésre utaztatjuk - tájékoztatta lapunkat Ra­­bovszky Rita programigaz­gató. A másik produkció szintén bábelőadás. Ezt az egyoldalúságot Rabovszky Rita azzal magyarázta, hogy operett, opera, nagy­szabású prózai produkció finanszírozására Brüsszel nem vállalkozott. A kultúra és a művészet speciális területe az uniós csatlakozásnak - hangsú­lyozta Hankiss Ágnes. El­engedhetetlen, hogy EU- tagként ne veszítsük el nemzeti identitásunkat. Önazonosságát pedig az or­szág csakis ezeken a terüle­teken tudja bizonyítani. Késnek a pristinai KFOR-tábor októberre ígért konténerei (Folytatás az 1. oldalról) A táborépítést pályáztató beszerzési hivatal vezető­je, Kopasz Jenő dandártá­bornok Törökországban tartózkodik. Történik mindez annak ellenére, hogy a tender határozottan rögzítette: a műszaki átadást szeptem­ber 28-án meg kell kezde­ni, és semmiféle akadá­lyoztatás miatt nem kés­lekedhet a tábor felépíté­se. Major József és Ko­pasz Jenő szeptember 13- án megjelent írásunkban határozottan állították: a határidőt tartani fogják. Értesüléseink szerint a Major Rt. szállítmánya tíz napig várta fölöslegesen Belgrádban a külügymi­­nisztériumi engedélyt. Ju­goszlávia ugyanis minden fuvarozó társaságot érte­sített arról, hogy­ civil árura vámot kér, és olyan ország KFOR-szállítmá­nyát nem engedi át, ame­lyik részt vett az ellenük folyó hadműveletben, hu­manitárius küldeményt pedig csak az ENSZ vagy a Nemzetközi Vöröske­reszt papírjaival fogad. A „kínos incidenst” több szállítmányozó cég szakembere amatöriz­­musnak minősítette, mondván, az, aki hadszín­térre vagy legalábbis rendkívüli intézkedések­kel szabályozott helyre katonai árut visz, külön­leges engedélyezési okmá­nyok birtokában kell len­nie. Úgy tűnik tehát, nem csupán a tábor átadási határideje csúszik, a költ­ségek is növekednek. A Románián, Bulgárián és Macedónián vivő út kö­rülbelül a duplája az ere­detileg tervezett 600 kilo­méteres Magyarország- Szerbia-Koszovó útnak. A kerülő négy határátke­lőt, illetve 3-7 napos pluszvárakozást jelent Koszovónál, ha nincs kü­lön katonai kísérete a szállítmánynak. Mint megtudtuk, au­gusztus óta Románia és Bulgária jelentősen meg­emelte a kamionokra fel­számított költséget. Két hónapja még 2 ezer 600 dollárt kértek járműven­ként, most 4 ezer 800-tól 7 ezer dollárig terjed a fu­vardíj. Az sem mellékes, hogy a honvédelmi tárca pályázatának nyertese olyan méretű faházakat szállít, amelyek eltérnek a szabványostól, vagyis az engedélyezett szélesség­től. Az extraméret miatt külön engedélyi díjat fog­nak felszámolni. Lapunk szeptember 13-i számában megírtuk: a pá­lyázatot 604 milliós ár­ajánlattal úgy nyerte meg a kiskőrösi cég, hogy a többi hatot formális okok miatt kizárták, így az ajánlatok között nem volt verseny. A Major Rt. egy igen drága, sarkvidéki kö­rülményekre tervezett ka­nadai faházkonstrukció­­val, az ATCO-val rukkolt elő, kiütve a legnagyobb magyar katonai táborépí­tő cég termékeit, ame­lyekből Okucaniban ma­gyar bázis létesült, és je­lenleg Koszovóban angol és amerikai megrendelés­re emeletes táborokat húznak fel. Major a zárt folyosóval összekötött épületekből 40 darabra kötött szerződést az ATCO Európa Kft.-vel. Időköz­ben arról értesültünk, hogy a győztes már a munka megkezdésekor le­vélben kért határidő-mó­dosítást és plusz 100 mil­liót. Ezt mindenki tagad­ta. . Pillanatnyilag az a biztos, hogy Major úr a pályázati határidőn belül megutaztatta a faházait. Lopott autóval nem gond a vámolás NÉPSZAVA-információ Szakértők szerint január elseje, vagyis a használt gépkocsikra vonatkozó év­járat-korlátozás megszűné­se után célszerű lenne már a vámoláskor elvégezni az eredetvizsgálatot, így meg­akadályozható lenne, hogy külföldön lopott kocsik ke­rüljenek az országba. A jelenlegi gyakorlat sze­rint az autók csak a vám- és egyéb költségek kifizetése után mehetnek a kötelező vizsgálatra. Ha ott az autó megbukik, a rendőrség le­foglalja a kocsit. A tulajdo­nos csak hosszas eljárás után juthat újra autójához, amelyet AF-sorszámmal helyeztethet forgalomba. Ez a két betű azt jelzi, hogy a jármű eredete kétes, s többek között azzal a hát­ránnyal jár, hogy Nyugat- Európa több országában már a határról visszafordít­ják az autóst. Az sem ki­zárt, hogy eljárást kezde­nek ellene a külföldi ható­ságok. Ezért az AF-soro­­zatszám beütése egyben annyit jelent, hogy a kocsi 30-40 százalékot veszít pia­ci értékéből - holott a vevő még „teljes árú” jármű után fizetett vámot. Elégedetlen lesz az eljá­rás menetével sok külföldi autótulajdonos is, akinek lopott autója Magyarorszá­gon bukkan fel ismét. A ha­tályos törvényi szabályozás szerint a kocsit nem az ere­deti tulajdonosoknak, ha­nem annak kell visszaadni, akitől lefoglalták. (Kivéve persze, ha sikerül rábizonyí­tani, hogy ő volt a tolvaj.) Ez pedig azt jelenti: hiá­ba bukkannak külföldről lopott kocsikra a január el­sejét követő esetleges gép­jármű-behozatali roham során, azok már nem kerül­hetnek vissza eredeti tulaj­donosukhoz. A vámkezelés előtti ere­detiségvizsgálatra azonban nincs lehetőség, hiszen - mint a vám- és pénzügyőr­ség illetékeseitől megtud­tuk - az ügyintézéshez csak a közlekedési felügyelet en­gedélye szükséges. Az ere­detiségvizsgálat elrendelé­sét nem írja elő egyetlen jogszabály sem. Lapunk úgy tudja: ko­rábban működött kihelye­zett vizsgaállomás a sze­mélygépkocsik vámoltatá­sának színhelyén, ezt azon­ban a magánkézben lévő vizsgálócégek közötti ver­senyegyenlőség jegyében bezáratták. „Most a versenyfeltételek egyenlők: senki sem tehet szert extranyereségre a ko­csik vámolás előtti vizsgá­latából, így viszont min­denki veszít, akinek az au­tója később lopottnak bizo­nyul” - fogalmazott az egyik cég illetékese. Több mint 28 ezer bevizs­gált gépjármű közül mint­egy 500 bizonyult „sáros­nak” a legnagyobb állo­máshálózatot üzemeltető Trans Holding Group mű­helyeiben az elmúlt másfél hónap során - tudtuk meg a cég ügyvezetőjétől. Rezván Balázs elmondta, hogy - szerinte - ennél jelentősen nagyobb arányban buk­kannak majd gyanús erede­tű gépjárművekre a Nyu­­gat-Európából importált használt autók tömegében. A vámkezelés előtti eredetiségvizsgálatra nincs lehetőség, az ügyintézéshez csak a közlekedési felügyelet engedélye szükséges

Next