Népszava, 1999. október (127. évfolyam, 229–253. sz.)
1999-10-13 / 239. szám
NÉPSZAVA Fogyatékosprogram szerencsejátékokból Jövőre negyvenmilliárdra lenne szükség Szerencsejátékot szerveznének az Országos Fogyatékosügyi Program finanszírozására. Az SZDSZ-es Béki Gabriella javaslatára tegnap az egészségügyi és szociális bizottság egyhangúlag elfogadta, hogy egy új szerencsejáték bevezetésével egészítsék ki a fogyatékosok helyzetét rendező program költségvetési forrásait. A szabad demokrata képviselő maga is meglepődött javaslata váratlan sikerén. Nyugaton nem ismeretlen a most javasolt konstrukció, a szerencsejáték nemcsak pénzt, de munkalehetőséget is biztosít a fogyatékosoknak. Fadgyas Gábor NÉPSZAVA Kevés a pénz a megfelelő programfinanszírozásra, ezért egy újonnan felállítandó szerencsejáték bevételeit fordítanák a fogyatékosok helyzetét rendezni kívánó intézkedések, ellátások fedezetére. Mint azt korábban megírtuk, a fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló, még az előző ciklusban elfogadott törvény alapján létrehozott Fogyatékosügyi Tanács jövőre mintegy 40 milliárd forintban határozta meg a program finanszírozásához szükséges minimális összeget. Az idén huszonhat milliárdos keretet azonban a kormány csak 30 milliárdra javasolta megemelni. A két javaslat közti különbség oka: pénzhiány. „Magam is meglepődtem, hogy miután a negyvenmilliárd forintos támogatás biztosítására tett javaslatomat a bizottsági kormánytöbbség elvetette, a szerencsejátékos elképzelésemet kivétel nélkül támogatták” - mondta kérdésünkre Béki Gabriella. Elmondása szerint Nyugaton több helyen fellelhető a gyakorlat, egyes játékfajtáknál pedig a fogyatékos személyeknek , ezzel közvetlen munkalehetőségét is lehet biztosítani (például sorsjegyárulással). A képviselőnő 2000 decemberéig javasolta az új szerencsejáték megszervezését. A többletforrások megteremtése azért is időszerű, mert az újfajta, integrált támogatás bevezetése 2001. júliusától esedékes.A szerencsejáték-törvény tervezett változtatása egyébként ,is megfelelő terepet biztosíthat egy újabb - hazánkban egyedülálló - játék szabályozására. Kilencszázan még fedél nélkül az árvíz után A tervek szerint folynak a munkák MTI-információ Az idei esőzések, valamint vuher,az ár- és a belvízhelyzet okozta károk miatt még 871 ember lakik ideiglenes szállásokon – mondta a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság elnöke a grémium keddi ülését követő sajtótájékoztatón a fővárosban. Bakondi György közölte azt is, hogy törvényesen, a terveknek megfelelő ütemben halad a helyreállításra fordítható közpénzek felhasználása. Tájékoztatása szerint már valamennyi önkormányzat rendelkezik a munkához szükséges pénzeszközökkel, és a helyhatóságokhoz tartozó létesítmények, óvodák, iskolák, szociális intézmények helyreállításához szükséges források 90 százalékát is átutalták. A magántulajdonban lévő lakóépületekben a télen és a tavasszal bekövetkezett károk helyreállítására elkülönített több mint kétilliárd forint már megérkezett a településekre. A nyári esőzések okozta károk elhárítását szolgáló több mint négymilliárd forint nagy része, is a helyhatóságok rendelkezésére áll. Haraszti István, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselője megismételte azt a hétfői bejelentést, miszerint csütörtökön mintegy kétezer darab, élelmiszereket és tisztálkodási eszközöket tartalmazó csomagot juttatnak el az észak- és a kelet-magyarországi árvízkárosultaknak. Az ehhez szükséges 50 ezer márkát a német külügyminisztérium adományozta. BELFÖLD 1999. OKTÓBER 13., SZERDA 3 Durvul a vita a patikafinanszírozásról Érvényes szerződés nélkül teljes árat kellene fizetni a gyógyszerekért Vitatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy vajon a patikák egyetértési joga kvázi vétójogot jelent-e az új finanszírozási szerződések megkötésekor. A biztosító szerint a kamara súlyosan veszélyezteti a lakosság gyógyszerellátását azzal, hogy felszólította tagjait: ne írják alá a szerződést. A kamara álláspontja szerint azonban érvényes szerződés nélkül csak teljes áron adhatják a gyógyszereket, ami jelentős többletkiadásokra kényszerítené a lakosságot. Egyelőre még nem tudni, hogy meddig fajul a vita, valószínűleg a kamara csütörtökre összehívott rendkívüli elnökségi ülésén derül ki, meddig mit tesznek a gyógyszerészek. Tinnyei Mária NÉPSZAVA Vitatják az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Vezetői azt, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamarának egyetértési joga lenne a patikák és a biztosító között kötendő finanszírozási szerződés esetében. A kamaráról szóló törvény szerint azonban a köztestület „egyetértési jogot gyakorol a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzők és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerződési feltételek meghatározása során”. Ennek ellenére a biztosító jogi főosztályvezetője, Sári Emma úgy véli: a kamarának semmi köze nincs ahhoz a szerződéshez, amely afinanszírozás szabályait rögzíti, hiszen ennek feltételeit jogszabályok írják elő. Az OEP illetékese úgy véli: a köztestület „jogosítványa” kimerült azzal, hogy a kormány a novembertől hatályba lépő rendelet elfogadásakor figyelembe vette a kamara javaslatait. A kamara súlyosan veszélyezteti az állampolgárok gyógyszerellátását azzal, hogy a kamara felszólította a tagjait, hogy a vele közösen előkészített kormányrendelet alapján kidolgozott szerződéseket ne írják alá a patikusok. De mindezek ellenére Kőrössy Péter, az OEP gyógyszerügyi főosztályának vezetője úgy gondolja: nem állhat elő az a helyzet, hogy a betegeknek novembertől teljes árat kell majd fizetniük a gyógyszerekért a patikákban. Ugyanis a gyógyszertárak létesítéséről szóló engedély aláírásakor a patikus ellátási kötelezettséget vállalt, így érvényes szerződés hiányában is kötelesek a gyógyszerészek kiszolgálni a betegeket - ez esetben vélhetően a jelenlegi árakon. Ezzel szemben a kamara jogi képviselője, dr. Török Mónika állítja: amennyiben november elsejétől nincs egy adott patikának érvényes finanszírozási engedélye, úgy a vényekre nem számolható el ártámogatás- - a támogatást ugyanis nem a patika, hanem rajta keresztül a beteg kapja. Vagyis a receptre írt gyógyszereket is csak teljes áron, vagyis tb-támogatás nélkül adhatják át a betegeknek, akik ezt követően a támogatás kifizetéséért közvetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz fordulhatnak. A jelenlegi rendelkezések szerint ha a vitatott egyetértés nélkül kötnek a patikák szerződést a biztosítóval, úgy a szerződés nem válik érvényessé. A polgári törvénykönyv szerint ugyanis ha valamely megállapodáshoz a harmadik szentély hozzájárulását írja elő jogszabály, akkor e nélkül a szerződés érvénytelen marad. Ebből adódóan ha az OEP nem szerzi meg a kamara jogszabályban kaírt egyetértését, úgy ezek a törvény erejénél fogva akkor is érvénytelenek lesznek, ha ezt valamelyik gyógyszerész aláírja. Hávelné Szatmári Katalin, a kamara elnöke elképedve értesült a biztosító legújabb jogi értelmezéséről. Úgy véli: a felelősségteljes joggyakorlástól merőben idegenek az OEP megnyilvánulásai, amely szerint a jognak asztalánál csak a biztosító foglal helyet Éppen ezen okok miatt rendkívüli, elnökségi ülést hívott össze csütörtökre, ekkor a megyei szervezetek vezetőivel együtt döntenek a következő , lépésről.. . Pillanatfelvétel egy patikában: még nem tudni, mit hoz a jövő. Ha a gyógyszertárak nem írják alá az új finanszírozási szerződést a társadalombiztosítóval, akkor lehetséges, hogy sokkal többet kell majd fizetni a patikaszerekért Gy. Balázs Béla felvétele Jövőre nem lesz egységes építményadó MTI-információ Budapesten jövőre nem vezetik be az egységes építmény- és telekadót - tudta meg az MTI a Fővárosi Közgyűlés MSZP-s képviselőitől kedden. A hetek óta tartó vita végére tett pontot a képviselőcsoport e heti ülésén. Ezen az egységes építmény- és telekadó jövő évi kivetése mellett csak ketten voksoltak. A frakció nem zárta ki, hogy még ebben az önkormányzati ciklusban egységes ingatlanadózást vezessenek be Budapesten. Az erre vonatkozó döntést ugyanis egy szavazattöbbséggel elfogadták. A szocialista képviselők álláspontjának ismeretében az önkormányzat októberi közgyűlésén már várhatóan napirendre sem kerül ez a kérdés. Bőhm András, a közgyűlés SZDSZ-frakciójának vezetője nem vitatta, hogy nehéz dönteni egy olyan ügyről, mint az ingatlanadó. Úgy vélte azonban, ha nem vezetnék be ezt az adót, az jóvátehetetlenül forrásszűkítést eredményezne. Úgy tudja, hogy a szakértők által készített tanulmány szerint az adó bevezetését követő második évben már 17 milliárd forintos bevétel várható. Átfogó nyilvántartás a veszélyeztetett gyermekekről NÉPSZAVA-információ Szerdán és csütörtökön hazánk gyermekvédelmi szakemberei videokonferencián vitatják meg, hogyan lehetne pontos információkat kapni a veszélyeztetett gyermekekről. A gyermekvédelmi törvény értelmében ugyanis november 1-jétől egységes nyilvántartást kellene vezetni róluk. Az adatlapokon rögzítik majd a gyerekek lakáskörülményeit, de tudakozódnak az iskoláról és az egészségügyi állapotokról is. A kilenc kérdéssorból álló adatlap információival könnyebbé válik a családgondozók munkája s tervezhetővé válik a gyermekek kezelése. Országszerte hozzávetőlegesen 400 ezer veszélyeztetett gyermek él, mindeddig azonban senki sem tudta pontosan megmondani, mi minősül veszélyeztetettségnek tudtuk meg Tenczer Tamástól, az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet szakreferensétől. A családgondozók ugyanis nem egységes szempontokat vesznek figyelembe a kategorizáláskor, s az ország különböző területein is más és más minősül kritikus helyzetnek. Az északkeleti régióban például, ahol nyomorúságosabb körülmények között élnek, magasabb a tűrésküszöb. Vitatott egyébként az a kérdés is, mennyire sorolható a gyermekvédelem kérdéskörébe az anyagi veszélyeztetettség. Korábbi felmérések szerint ugyanis a veszélyeztetett gyermekek 80-85 százaléka anyagi javakban szenved hiányt. Egészségi okból 1,39% 15258 app,v -4 , iSI * 1, 'e*r ,C 8283% Környezeti okból 38886 Magatartási okból 21174 Anyagi okból 315023 Forrás: CCSGYVI Összes nyilvántartott veszélyeztetett 1998. XII. 31-én: 380 341 Ebből: alkoholizmus miatt is veszélyeztetett 32 577 lakáskörülmények miatt is veszélyeztetett 31 338. .. Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 1998-ban A katasztrofális fővárosi hajléktalanhelyzet Idén is kemény télre számítanak a szakemberek, s várhatóan most is lesznek áldozatai a hidegnek. A Szociális és Családügyi Minisztérium ebben az évben 400 millió forintot fordít a hajléktalanellátásra. Ugyan a szükséges utcai szociális munkások létszámának csupán egyharmada segíti majd az utcára szorultak életét, a szakemberek mégis remélik, hogy az előző tél 368 fagyhalálához képest idén kevesebb tragédia történik. Kun J. Viktória írása : a NÉPSZAVÁNAK Magyarországon 30-35 ezerre becsülik a hajléktalanok számát. Ez idáig mintegy 7500 férőhely fogadta a rászorulókat, azonban a fejlesztések eredményeként már 8000 állandó befogadóhely van. A téli krízisprogram keretében 55 millió forintos támogatással a későbbiekben további 400 idényszálláshelyt létesít a szociális tárca. . Az idén nyújtott 400 millió forintos juttatás a szállást biztosító, illetve nappali melegedést nyújtó intézményeknek, valamint a hajléktalanok ellátását, étkeztetéséhez nyújtott segítséget támogatja. Ettől a segítségtől függetlenül is mindössze 40 ember végzi az utcai segítőmunkát, pedig a számítások szerint legalább 120 alkalmazottra lenne a rendszernek szüksége.Nem csak a megszokott életmód tartja még a hidegben is az utcán az érintetteket, hanem az is, hogy sok esetben a tájékozatlanság vagy a lehetetlen körülmények, a szakemberek teljes hiánya fogadja az érkezőket - számolt be a tapasztalatokról Lakner Zoltán, a szaktárca helyettes államtitkára. - A szociális munkások hiánya mellett az is nehezíti az ellátást, hogy a szociális törvényben kötelezett negyven település közül csupán 22 létesített nappali melegedőt. A kimutatások szerint éppen a fővárosi kerületek, azaz az ország hajléktalanokkal leginkább zsúfolt részei nem alakították még ki ellátórendszerüket - mondta a szakember. Már biztos: novembertől oktatási biztos Rövidesen jogvédő vizsgálja a diákügyeket November elején megkezdi működését az oktatási jogok miniszteri biztosa. A hivatal működését szabályozó rendelet a napokban készült el. A szakombudsmanhoz azok a diákok, szülők, illetve tanárok fordulhatnak majd, akik úgy érzik, hogy valamilyen sérelem érte őket az oktatási intézményekben. Kirády Attila: NÉPSZAVA Várhatóan két hét múlva nevezi ki a szakminiszter az oktatási jogok biztosát, s ezzel egy időben feláll az ombudsmani hivatal is. A 6-8 ifős, pedagógusokból, jogászokból és közoktatási szakértőkből álló szervezet* a* megalakulásakor alkotja meg munkatervét, s ezután fogadja majda panaszokat. Az eredeti elképzelések szerint már szeptemberben létrejött volna a testület. Csakhogy a jogvédő feladatát szabályozó rendeetek csupán a napokban készültek el. Az oktatási ombudsmanhoz azok a diákok, szülők, illetve tanárok fordulhatnak, akik úgy érzik, valamilyen sérelem érte őket az oktatási intézményekben. Az érintetteknek többek között útmutatást adnak a tekintetben, hogy adott problémájukkal milyen jogi fórumhoz forduljanak. A panaszokat írásban kell benyújtani. Amennyiben az adott ügyben jogi eljárás folyik, a határozatot követő egy évben lehet az ombudsmant felkeresni. A hivatal megvizsgálja az ügyeket, majd ajánlásokat fogalmaz meg az adott intézmény vezetőjének, illetve a szakminiszternek. Lehetőség van arra is, hogy a biztos közreműködésével az érintettek közvetlenül megegyezzenek egymással. A konkrét eseteken felül az oktatásban részt vevők jogait gyakorta érintő általános kérdésekben is állást foglalnak. Foglalkoznak így többek között a tanulók közti erőszak, illetve a szabad iskolaválasztás problémájával.. A rendelet szerint a hivatal beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országos Köznevelési Tanácsnak. Az oktatási ombudsmani hivatal működését fontosnak tartja az állampolgári jogok országos biztosának általános helyettese is. Polt Péter elmondta: a nyugati országokban már több szférában sikeresen működik hasonló hatáskörrel bíró testület. Polt Péter véleménye szerint az oktatásügy területén felmerülő problémák hatékony és gyors megoldását segítheti majd a szakombudsmani hivatal. A miniszteri biztos személye segíthet abban, hogy a tárca felügyelete alá eső intézményekben előforduló sérelmeket az oktatási szférán belül orvosolják. Az országgyűlési biztosok hatáskörét ugyanakkor az új intézmény nem érinti, hozzájuk továbbra is bárki fordulhat sérelmével. (Abban az esetben is, ha az oktatási biztos nem tudott segíteni egy ügyben.) Az oktatási biztos személyére a napokban írták ki a pályázatot. A jelentkezőknek többek között például pedagógiai vagy jogi végzettséggel kell rendelkezniük.