Népszava, 1999. október (127. évfolyam, 229–253. sz.)

1999-10-13 / 239. szám

NÉPSZAVA Fogyatékosprogram szerencsejátékokból Jövőre negyvenmilliárdra lenne szükség Szerencsejátékot szervez­nének az Országos Fogya­tékosügyi Program finan­szírozására. Az SZDSZ-es Béki Gabriella javaslatára tegnap az egészségügyi és szociális bizottság egyhan­gúlag elfogadta, hogy egy új szerencsejáték bevezeté­sével egészítsék ki a fogya­tékosok helyzetét rendező program költségvetési for­rásait. A szabad demokrata képviselő maga is megle­pődött javaslata váratlan si­kerén. Nyugaton nem isme­retlen a most javasolt konst­rukció, a szerencsejáték nemcsak pénzt, de munka­­lehetőséget is biztosít a fo­gyatékosoknak. Fadgyas Gábor NÉPSZAVA Kevés a pénz a megfele­lő programfinanszírozásra, ezért egy újonnan felállí­tandó szerencsejáték bevé­teleit fordítanák a fogyaté­kosok helyzetét rendezni kívánó intézkedések,­­ ellá­tások fedezetére. Mint azt korábban megír­tuk, a fogyatékosok esély­­egyenlőségéről szóló, még az előző ciklusban elfogadott törvény alapján létrehozott Fogyatékosügyi Tanács jö­vőre mintegy 40 milliárd fo­rintban­ határozta meg a program finanszírozásához szükséges minimális össze­get. Az idén huszonhat milli­árdos keretet azonban a kormány csak 30 milliárdra javasolta megemelni. A két javaslat közti különbség oka: pénzhiány. „Magam is meglepőd­tem, hogy miután a negy­­venmilliárd forintos támo­gatás biztosítására tett ja­vaslatomat a bizottsági kormánytöbbség elvetette, a szerencsejátékos elkép­zelésemet kivétel nélkül támogatták” - mondta kérdésünkre Béki Gabriel­la. Elmondása szerint Nyu­gaton több helyen fellelhe­tő a gyakorlat, egyes játék­fajtáknál pedig a fogyaté­kos­­ személyeknek , ezzel közvetlen munkalehetősé­gét is lehet biztosítani (pél­dául sorsjegyárulással). A képviselőnő 2000 de­cemberéig javasolta az új szerencsejáték megszer­vezését. A többletforrá­sok megteremtése azért is időszerű, mert az újfajta, integrált támogatás beve­zetése 2001. júliusától ese­dékes.­A szerencsejáték-törvény tervezett változtatása egyébként ,is megfelelő te­repet biztosíthat egy újabb - hazánkban egyedülálló - játék szabályozására. Kilencszázan még fedél nélkül az árvíz után A tervek szerint folynak a munkák MTI-információ Az­ idei esőzések, valamint vuher,az ár- és a belvízhely­­­zet okozta károk miatt még 871 ember lakik ideiglenes szállásokon – mondta a Helyreállítási és Újjáépíté­si Tárcaközi Bizottság el­nöke a grémium keddi ülé­sét követő sajtótájékozta­tón a fővárosban. Bakondi György közölte azt is, hogy törvényesen, a terveknek megfelelő ütem­ben halad a helyreállításra fordítható közpénzek fel­­használása. Tájékoztatása szerint már valamennyi ön­­kormányzat rendelkezik a munkához szükséges pénz­eszközökkel, és a helyható­ságokhoz tartozó létesít­mények, óvodák, iskolák, szociális intézmények helyreállításához szüksé­ges források 90 százalékát is átutalták. A magántulaj­donban lévő lakóépületek­ben a télen és a tavasszal bekövetkezett károk hely­reállítására­­ elkülönített több mint két­­­illiárd­ fo­rint már megérkezett a te­lepülésekre. A nyári esőzé­sek okozta károk elhárí­tását szolgáló több mint négymilliárd forint nagy­­ része, is a helyhatóságok rendelkezésére áll. Haraszti István, a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgá­lat képviselője megismétel­te azt a hétfői bejelentést, miszerint csütörtökön mint­egy kétezer darab, élelmi­szereket és tisztálkodási eszközöket­ tartalmazó cso­magot juttatnak­­ el az észak- és a kelet-magyaror­szági árvízkárosultaknak. Az ehhez szükséges 50 ezer márkát a német külügymi­nisztérium adományozta. BELFÖLD 1999. OKTÓBER 13., SZERDA 3 Durvul a vita a patikafinanszírozásról Érvényes szerződés nélkül teljes árat kellene fizetni a gyógyszerekért Vitatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy vajon a patikák egyetértési joga kvázi vétójogot jelent-e az új finan­szírozási szerződések megkötésekor. A biztosító szerint a kamara súlyosan veszé­lyezteti a lakosság gyógyszerellátását azzal, hogy felszólította tagjait: ne írják alá a szerződést. A kamara álláspontja szerint azonban érvényes szerződés nélkül csak teljes áron adhatják a gyógyszereket, ami jelentős többletkiadásokra kényszerítené a lakosságot. Egyelőre még nem tudni, hogy meddig fajul a vita, valószínűleg a kamara csütörtökre összehívott rendkívüli elnökségi ülésén derül ki, meddig mit tesznek a gyógyszerészek. Tinnyei Mária NÉPSZAVA Vitatják az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár Ve­zetői azt, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamarának egyetértési joga lenne a pa­tikák és a biztosító között kötendő finanszírozási szerződés esetében. A ka­maráról szóló törvény sze­rint azonban a köztestület „egyetértési jogot gyakorol a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzők és az egészségbiztosítás szer­vei közötti általános szer­ződési feltételek meghatá­rozása során”. Ennek elle­nére a biztosító jogi főosz­tályvezetője, Sári­­ Emma úgy véli: a kamarának semm­i köze nincs ahhoz a szerződéshez, amely a­­fi­nanszírozás szabályait rög­zíti, hiszen ennek feltételeit jogszabályok írják elő. Az OEP illetékese úgy vé­li: a köztestület „jogosítvá­nya” kimerült azzal, hogy a kormány a novembertől hatályba lépő rendelet el­fogadásakor­­ figyelembe vette a kamara javaslatait. A kamara súlyosan veszé­lyezteti az állampolgárok gyógyszerellátását azzal, hogy a kamara felszólította a tagjait, hogy a vele közö­sen előkészített kormány­rendelet alapján kidolgo­zott szerződéseket ne írják alá a patikusok. De mind­ezek ellenére Kőrössy Pé­ter, az OEP gyógyszerügyi főosztályának vezetője úgy gondolja: nem állhat elő az a helyzet, hogy a betegek­nek novembertől teljes árat kell majd fizetniük a gyógy­szerekért a patikákban. Ugyanis a gyógyszertá­rak létesítéséről szóló en­gedély aláírásakor a pati­kus ellátási kötelezettséget vállalt, így érvényes szer­ződés hiányában is kötele­sek a gyógyszerészek ki­szolgálni a betegeket - ez esetben vélhetően a jelen­legi árakon. Ezzel szemben a kamara jogi képviselője, dr. Török Mónika állítja: amennyi­ben november elsejétől nincs egy adott patikának érvényes finanszírozási en­­­gedélye, úgy a vényekre­­ nem számolható el ártámo­gatás- - a támogatást ugyanis nem a patika, ha­nem rajta keresztül a beteg kapja. Vagyis a receptre írt gyógyszereket is csak teljes áron, vagyis tb-támogatás nélkül adhatják át a bete­geknek, akik ezt követően a támogatás kifizetéséért közvetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tárhoz fordulhatnak. A jelenlegi rendelkezések szerint ha a vitatott egyet­értés nélkül kötnek a pati­kák szerződést a biztosító­val, úgy a szerződés nem válik érvényessé. A polgári törvénykönyv szerint ugyanis ha valamely meg­állapodáshoz a harmadik szentély hozzájárulását írj­­a elő jogszabály, akkor e nél­kül a szerződés érvénytelen marad. Ebből adódóan ha az OEP nem szerzi meg a kamara jogszabályban ka­írt egyetértését, úgy ezek a törvény erejénél fogva ak­kor is érvénytelenek lesz­nek, ha ezt­ valamelyik gyógyszerész aláírja. Hávelné Szatmári Kata­lin, a kamara elnöke elké­pedve értesült a biztosító legújabb jogi értelmezésé­ről. Úgy véli: a felelősség­­teljes­­ joggyakorlástól me­rőben idegenek az OEP megnyilvánulásai,­­ amely szerint a jognak asztalánál csak a biztosító foglal he­lyet Éppen ezen okok m­i­att rendkívüli, elnökségi ülést hívott össze csütör­tökre, ekkor a megyei szer­vezetek vezetőivel együtt döntenek a következő , lé­­­pésről..­­ . Pillanatfelvétel egy patikában: még nem tudni, mit hoz a jövő. Ha a gyógyszertárak nem írják alá az új finanszírozási szerződést a tár­sadalombiztosítóval, akkor lehetséges, hogy sokkal többet kell majd fizetni a patikaszerekért Gy. Balázs Béla felvétele Jövőre nem lesz egységes építményadó MTI-információ Budapesten jövőre nem ve­zetik be az egységes épít­mény- és telekadót - tudta meg az MTI a Fővárosi Közgyűlés MSZP-s képvi­selőitől kedden. A hetek óta tartó vita végére tett pontot a képviselőcsoport e­­ heti ülésén. Ezen az egysé­ges építmény- és telekadó jövő évi kivetése mellett csak ketten voksoltak. A frakció nem zárta ki, hogy még ebben az önkor­mányzati ciklusban egysé­ges ingatlanadózást vezes­senek be Budapesten. Az erre vonatkozó döntést ugyanis egy szavazattöbb­séggel elfogadták. A szoci­alista képviselők állás­pontjának ismeretében az önkormányzat októberi közgyűlésén már várható­an napirendre sem kerül ez a kérdés. Bőhm András, a közgyűlés SZDSZ-frakció­­jának vezetője nem vitatta, hogy nehéz dönteni egy olyan ügyről, mint az in­gatlanadó. Úgy vélte azon­ban, ha nem vezetnék be ezt az adót, az jóvátehetet­lenül forrásszűkítést ered­ményezne. Úgy­ tudja, hogy a szakértők által készített tanulmány szerint az adó­ bevezetését követő második évben már 17 milliárd fo­rintos bevétel várható. Átfogó nyilvántartás a veszélyeztetett gyermekekről NÉPSZAVA-információ Szerdán és csütörtökön hazánk gyermekvédelmi szakemberei videokonfe­­rencián vitatják meg, ho­gyan lehetne pontos infor­mációkat kapni a veszé­lyeztetett gyermekekről. A­­ gyermekvédelmi tör­vény értelmében ugyanis november 1-jétől egységes nyilvántartást kellene ve­zetni róluk. Az adatlapo­kon rögzítik majd a gyere­kek lakáskörülményeit, de tudakozódnak az iskoláról és az egészségügyi állapo­tokról is. A kilenc kérdés­sorból álló adatlap infor­mációival könnyebbé vá­lik a családgondozók mun­kája s tervezhetővé válik a gyermekek kezelése. Országszerte hozzáve­tőlegesen 400 ezer veszé­lyeztetett gyermek él, mindeddig azonban senki sem tudta pontosan meg­mondani, mi minősül veszélyeztetettségnek tudtuk meg Tenczer Ta­mástól, az Országos Csa­lád- és Gyermekvédelmi Intézet szakreferensétől. A családgondozók ugyan­is nem egységes szempon­tokat vesznek figyelembe a kategorizáláskor, s az ország különböző terüle­tein is más és más minő­sül kritikus helyzetnek. Az északkeleti régióban például, ahol nyomorúsá­gosabb körülmények kö­zött élnek, magasabb a tűrésküszöb. Vitatott egyébként az a kérdés is, mennyire sorolható a gyermekvédelem kérdés­körébe az anyagi veszé­lyeztetettség. Korábbi felmérések szerint ugyan­is a veszélyeztetett gyer­mekek 80-85 százaléka anyagi javakban szenved hiányt. Egészségi okból 1,39% 15258 app,v -4 , iS­­­I * 1, 'e*r ,C 8283% Környezeti okból 38886 Magatartási okból 21174 Anyagi okból 315023 Forrás: CCSGYVI Összes nyilvántartott veszélyeztetett 1998. XII. 31-én: 380 341 Ebből: alkoholizmus miatt is veszélyeztetett 32 577 lakáskörülmények miatt is veszélyeztetett 31 338. .. Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 1998-ban A katasztrofális fővárosi hajléktalanhelyzet Idén is kemény télre számítanak a szakemberek, s várha­tóan most is lesznek áldozatai a hidegnek. A Szociális és Családügyi Minisztérium ebben az évben 400 millió forin­tot fordít a hajléktalanellátásra. Ugyan a szükséges utcai szociális munkások létszámának csupán egyharmada segíti majd az utcára szorultak életét, a szakemberek mégis remélik, hogy az előző tél 368 fagyhalálához ké­pest idén kevesebb tragédia történik. Kun J. Viktória írása : a NÉPSZAVÁNAK Magyarországon 30-35 ezer­re becsülik a hajléktalanok számát. Ez idáig mintegy 7500 férőhely fogadta a rá­szorulókat, azonban a fej­lesztések eredményeként már 8000 állandó befoga­dóhely van. A téli krízis­­program keretében 55 mil­lió forintos támogatással a későbbiekben további 400 idényszálláshelyt létesít a szociális tárca. . Az idén nyújtott 400 millió forintos juttatás a szállást biztosító, illetve nappali melegedést nyújtó intézményeknek, valamint a hajléktalanok ellátását, étkeztetéséhez nyújtott se­gítséget támogatja. Ettől a segítségtől függetlenül is mindössze 40 ember végzi az utcai segítőmunkát, pe­dig a számítások szerint legalább 120 alkalmazott­ra lenne a rendszernek szüksége.­­­­Nem csak a megszokott életmód tartja még a hideg­ben is az utcán az érintette­­­ket, hanem az is, hogy sok esetben a tájékozatlanság vagy a lehetetlen körülmé­nyek, a szakemberek teljes hiánya fogadja az érkező­ket - számolt be a tapaszta­latokról Lakner Zoltán, a szaktárca helyettes állam­titkára. - A szociális mun­kások hiánya mellett az is nehezíti az ellátást, hogy a szociális törvényben köte­lezett negyven település közül csupán 22 létesített nappali melegedőt. A ki­mutatások szerint éppen a fővárosi kerületek, azaz az ország hajléktalanokkal leginkább zsúfolt részei nem alakították még ki el­látórendszerüket - mondta a szakember. ­ Már biztos: novembertől oktatási biztos Rövidesen jogvédő vizsgálja a diákügyeket November elején megkezdi működését az oktatási jo­gok miniszteri biztosa. A hivatal működését szabályozó rendelet a napokban készült el. A szakombudsmanhoz azok a diákok, szülők, illetve tanárok fordulhatnak majd, akik úgy érzik, hogy valamilyen sérelem érte őket az ok­tatási intézményekben. Kirády Attila: N­ÉPSZAVA Várhatóan két hét múlva nevezi ki a szakminiszter az oktatási jogok biztosát, s ezzel egy időben feláll az ombudsmani hivatal is. A 6-8 if­ős, pedagógusokból, jogászokból és közoktatá­si szakértőkből álló szer­vezet* a* megalakulásakor alkotja meg munkatervét, s ezután fogadja majd­­a­ panaszokat. Az eredeti elképzelések szerint már szeptemberben létrejött volna a testület. Csakhogy a jogvédő fel­adatát szabályozó rende­­­etek­ csupán a napokban készültek el. Az oktatási ombudsman­­hoz azok a diákok, szülők, illetve tanárok fordulhat­nak, akik úgy érzik, vala­milyen sérelem érte őket az oktatási intézményekben. Az érintetteknek többek között útmutatást adnak a tekintetben, hogy adott problémájukkal milyen jo­gi fórumhoz forduljanak. A panaszokat írásban kell benyújtani. Amennyiben az adott ügyben jogi eljárás folyik, a határozatot követő egy évben lehet az ombuds­­mant felkeresni. A hivatal megvizsgálja az ügyeket, majd ajánláso­kat fogalmaz meg az adott intézmény vezetőjének, il­letve a szakminiszternek. Lehetőség van arra is, hogy a biztos közreműkö­désével az érintettek köz­vetlenül megegyezzenek egymással. A konkrét eseteken felül az oktatásban részt vevők jogait gyakorta érintő ál­talános kérdésekben is ál­lást foglalnak. Foglalkoz­nak így többek között a tanulók közti erőszak, il­letve a szabad iskolavá­lasztás problémájával.. A rendelet szerint a hivatal beszámolási kötelezettség­gel tartozik az Országos Köznevelési Tanácsnak. Az oktatási ombudsma­­n­i hivatal működését fon­tosnak tartja az állampol­gári jogok országos bizto­­­sának általános helyettese is. Polt Péter elmondta: a nyugati országokban már több szférában sikeresen működik hasonló hatás­körrel bíró testület. Polt Péter véleménye szerint az oktatásügy területén felmerülő problémák ha­tékony és gyors megoldá­sát segítheti majd a sza­­­­kombudsmani hivatal. A miniszteri biztos sze­mélye segíthet abban, hogy a tárca felügyelete alá eső intézményekben előforduló sérelmeket az oktatási szférán belül orvosolják. Az országgyűlési bizto­sok hatáskörét ugyanakkor az új intézmény nem érinti, hozzájuk továbbra is bárki­ fordulhat sérelmével. (Ab­ban az esetben is, ha az ok­tatási biztos nem tudott se­gíteni egy ügyben.) Az oktatási biztos szem­élyére a napokban írták ki a pályázatot. A jelentke­zőknek többek között pél­dául pedagógiai vagy jogi végzettséggel kell rendel­kezniük.

Next