Népszava, 1999. november (127. évfolyam, 254–279. sz.)

1999-11-01 / 254. szám

/ NÉPSZAVA _________PÁHOLYBÓL_________ Hamlet, a hétköznapi Magyar Judit Katalin írása a NÉPSZAVÁNAK Az idősebb Hamlet temetési menetével, Claudius meg­koronázásával, esküvőjével és a feldúlt, zsákjából ítélve utazni készülő Hamlet elro­­hanásával kezdődik a deb­receni Csokonai Színház Hamlet-előadása. Lengyel György rendezése az első je­lenet szövegét kihagyva e némajátékkal adja tud­tunkra Shakespeare művé­nek előzményeit. A néhai király végső nyughelye a színpad felhajtható deszká­ja alatt van, így később ezen a fedélen - a meggyilkolt uralkodó teteme felett­­ jár­kálnak a szereplők. Ígéretes kezdés, kár, hogy erről az erős hatású jelképről a ké­sőbbiekben megfeledkez­nek, a résnyire kinyíló sír­fedélnek csupán az (elma­radt) szellemjárás éjszaká­ján lesz funkciója. A kísér­tet felbukkanását senki nem észleli, így nem is szó­beszéd tárgya. Az atya intő szózatát csupán a transz­ba esett Hamlet szájából halljuk, hogy a gyásztól meggyötört fiú hallucinál-e, vagy valóban médiumként észleli a túlvilági hangot, végső soron mindegy. Ebben a korban nin­csenek szellemek. Khell Csörsz kétszintes díszle­­­te egyszerre idézi fel a Shakespeare-korabeli szín­padképet és egy hipermo­dern közintézmény üveg­ajtósoros belsejét. (Furcsa módon a szereplők egyre­­másra a korlát fémrúdjain csusszannak le a galériáról, ennek technikai oka lehet, a lépcsőn futva is lassab­ban érnének le.) Libor Ka­talin is mai zakókba búj­tatja színészeit, Gertrúd estélyiben pompázik, Clau­dius katonai díszegyen­ruhában uralkodik, fekete szemüveges és öltönyös testőrök vigyázzák az ud­var biztonságát, s a szerep­lők olykor pisztollyal fe­nyegetik egymást. Nádas­­dy Ádám új, cicomamentes fordítása csak fokozza a kortárs dráma érzését. Nem véletlenül írtam drá­mát tragédia helyett: az előadásból ugyanis hiány­zik a megszokott emelke­dettség, a „nagyszabás”. S ez nemcsak Nádasdy rafi­­náltan puritán stílusának köszönhető, amelyet hall­gatva az az érzésünk, mint­ha egy közismert verset prózában mesélnének el, s amelyben hiába is várnánk Arany János fordításának szállóigévé vált fordulatait (bár azon titokzatos, mai fülnek különös kifejezések is magyarázatot nyernek, mint a „babás királyné” vagy a „vérnősző barom”, megkönnyítve a művel is­merkedők dolgát). A mához közelített mű előadásának azonban nincs speciális mondandója a ma számára. Valóban arról szólna csupán a mese, hogy ilyen hétköznapi, prózai vi­lágban élünk, amelyben nincsenek sem nagy igaz­ságkeresők, sem hősök, s nagy összecsapások? Lehet, Lengyel tisztességesen rea­lista rendezése felmondja a történetet, ám adós marad a szellemi izgalmakkal, s annak kifejtésével, hogy börtön-e Dánia vagy sem, közügy-e az eltitkolt bűn, a királygyilkosság, vagy csak a családra tartozik, s egyál­talán: kik ezek a Hamleték, s milyen kapcsolatban áll­nak egymással? Ebből következően nagy meglepetések nem érnek: az apját elveszített királyfi (Mihályfi Balázs) kikat­tant, s mogorván depi lett. A nyájasan joviális Claudi­us (Jantyik Csaba) ideges kapkodással reagál unoka­öccse előtt lelepleződésére, az anya (Kovács Kriszta) szeretettel csügg fián, Ro­­sencrantz és Guildenstein (Fábián Gábor, Maday Gá­bor) a Stoppard-filmből sé­tált át Debrecenbe, Miske László Poloniusa a meg­szokottan túlbuzgó köz­­tisztviselő (szép, ahogy utódjáról letépi a funkciót jelző köpönyeget a gyászo­ló Ophelia, Mészáros Sára). A jellegtelenségbe csúszó koncepcióba a két sírásó, Köti Árpád és Máthé Eta bohóc figurája csempész életet és bölcsességet. Ám a katarzist nélkülöző előadás titkát még ők sem tudják megfejteni. Győztes trombitások MTI-információ A hat első díjból négyet az alföldi városok fiataljai nyertek el a zalaegerszegi VTH­ Országos Lubik Imre Trombitaversenyen, amely tagnap díjkiosztó gálával zárult. A megyék harmincöt, va­lamint a főváros öt kerüle­tének zeneiskolájából min­den eddigit meghaladó, 58 fős mezőny vett részt a jö­vő trombitás tehetségeinek háromnapos vetélkedésén. A fiatalok kotta nélkül, kö­telező és szabadon válasz­tott művekkel, három kor­csoportban mérték össze tudásukat a zsűri által ma­gas szakmai színvonalúnak ítélt versenyen. Különösen a 13 év feletti növendékek remekeltek. A közöttük ki­osztott négy első díj birto­kosa a mohácsi Mausz Fe­renc és Reiter Gábor, a me­zőkövesdi Ficzere Tamás, valamint a kiskőrösi Szászi Benedek lett. A náluk fia­talabb korosztály első díját a békéscsabai Szabó János, a 11 év alattiakét pedig a mezőkövesdi Nagy Zoltán nyerte el. KULTÚRA * Múlt bolygó az emlékekből Beszélgetés Sztevanovity Dusánnal és Gáti Oszkárral egy különös előadóestről Merész ötlet és szívós akarat eredménye­ként született meg az évad talán legizgal­masabbnak ígérkező előadóestje, amely­nek bemutatója Múlt bolygó címmel no­vember 5-én lesz a Thália Stúdióban. Sztevanovity Dusán dalszövegeiből úgy állított össze önálló estet Gáti Oszkár színművész, hogy a zenéjük nélkül meg­szólaló versek együttese színpadi pro­dukcióvá épül fel. Az előadáson Horgas Eszter fuvolaművész és Vígh Andrea hár­faművész nemcsak az általuk válogatott klasszikus zeneműveket szólaltatja meg, hanem szereplője is a színházi előadás­nak. Sztevanovity Dusánt és Gáti Oszkárt kérdeztük a páratlan vállalkozásról. Bársony Éva-Drelyó Ágnes NÉPSZAVA - Sztevanovity Dusán évti­zedeken át igyekezett szigo­rúan a háttérben maradni, akár Zoránnak, akár az LGT-nek írt dalszöveget. Most szakított ezzel az elvé­vel. Mi győzte meg? - Gáti Oszkárnak két és fél évi rámenős munkájába telt, míg sikerült velem összegyűjtetnie körülbelül 460 verset. Ebből negyven­ötöt választott ki magának. Mindvégig telve voltam ké­tellyel, mert nagyon bátor műtétre vállalkozik az, aki eltávolítja ezekről a szöve­gekről a zenét, szétválaszt valamit, ami együtt volt egységes egész. Nem vol­tam biztos­­ abban, hogy a dalokban a zenével szerve­sen összetartozó szövegeim alkalmasak ebben az új ál­lapotban való önálló léte­zésre. Éppen az ellenkező­jét gondoltam. De miután Őszi rengeteget dolgozott az esten, nem tehettem meg, hogy azt mondom, mégse legyen semmi az egészből. Inkább azt java­soltam, tegyünk próbát. Két-három zártkörű elő­adásra olyan embereket hívtam meg, akik értenek hozzá és a véleményük mérvadó számomra. Ren­dezők, barátok, a dalokat előadó énekesek hallgatták meg Őszi estjét, végül is az ő véleményük döntötte el, hogy legyen előadás. - A szerző is új helyzetbe, előtérbe került. Hogy viseli? - Annyi a különbség, hogy nem Zorán vagy az LGT az előadó, hanem Gá­ti Oszkár színész. Az igaz viszont, hogy a versek pő­rén állnak a közönség elé, nincs mellettük valamelyik zenészkollégám, hogy se­gítsen nekik sikerre jutni. De a lényeg nem változik: van egy előadó, aki tolmá­csolja azt, amit leírtam. - Meglepte, hogy az elő­adó mit emelt be az estjébe és mit hagyott ki? - A folyamat hasonló, csak épp fordított irányban, mint amikor valakinek al­bumot írok. Olyankor első­sorban abba képzelem bele magam, milyen ember az, aki a dalt előadja, milyen a lelkivilága, hogy érzi magát a Világban, mi illik hozzá. Ez a folyamat most az el­lenkező irányból indult el, egy már kész anyagból vá­logatta ki az előadó azt, amiről úgy érzi, azonos vele. Amiben ő szólal meg. A vá­logatásba nem a legnépsze­rűbb dalok kerültek be, nem is azok, amelyeket én a legjobbaknak éreztem. Az est egy meglehetősen szub­jektív válogatás, amely in­kább jellemzi Gátit, mint engem. Olyan dalokat is ta­lált, amelyek az idők során elvesztek a süllyesztőben, mert nem lett népszerű vagy a lemez, vagy az elő­adó. Elhangzik tehát né­hány olyan dalszöveg is, amelyet dalként szinte sen­ki sem ismer. És van egy vers, amely eddig nem je­lent meg sehol. Zoránnak a napokban megjelenő, Az ablak mellett című új leme­zéről maradt le. A címe: Ka­bátdal, így az ősbemutatója ezen az előadóesten lesz. - Nem gondolja végre, hogy érdemes lenne rábólin­tania egy kötet kiadására? - Soha nem gondoltam volna, hogy zene nélkül bármilyen formában meg­jelenjenek ezek a versek, előadás formájában most mégis elhangzanak majd. Talán nem véletlen, most ismét megkeresett az a ki­adó, amely korábban már tett javaslatot egy kötet ki­adására. Lehet, hogy meg­szegem azt az elhatározá­somat is, hogy nem adom ki nyomtatásban ezeket a verseket. Ez azon múlik, hogy sikerül-e legalább száz olyan dalszöveget ösz­­szegyűjtenem, amiről úgy gondolom, nyugodt szív­vel kötetben is ki lehet őket nyomtatni. Hogy lesz-e annyi, kiderül a következő hónapokban. Ha igen, ak­kor még ebben a színházi évadban megjelenik. - Gáti Oszkárnak hogy jutott eszébe, hogy Szte­vanovity Dusán dalszöve­geiből önálló estet állítson össze? - Baráti összejövetelen találkoztam Dusánnal, ott hozakodtam elő kérésem­mel, ami bennem már jó ideje érlelődött. Az ő ver­seiben megtaláltam azt, ami engem érdekelt. Túlzás lenne azt állítani, hogy az első perctől kezdve lelkese­dett volna az ötletemért, majd három évbe tellett, amíg sikerült tőle megkap­nom a verseit, s a több száz dalszövegből kiválasztani a műsorra tűzött negyven­ötöt. Régóta foglalkoztat, hogy az ember életéből gyakran olyan „szeretet­­emlékek” is eltűnnek, ame­lyeknek nem volna szabad elmúlniuk. Ezek visznek tovább bennünket, az ér­zelmeinket, tartják életben az érzésekre való képessé­günket. Ennek a nagyon sokféle szeretetnek valahol elérhetőnek kell lennie, én úgy gondolom, ott van minden minket ért szépség a Múlt bolygóján. Ezért ad­tam ezt a címet az estnek. Dusán és jómagam egyko­­rúak vagyunk, a verseiben gyermekkor képei, a ka­maszkori szerelmek emlé­kei mellett felelevenedik az utóbbi 35 év sajátos társa­dalmi és politikai miliője is, a minket körülvevő vi­lág szorításai és küzdelmei. - A dalnak szánt versek másként hatnak prózai elő­adásban. - Dalban leginkább csak a miért? szócska segítségé­vel lehet kérdezni. Én ez­zel szemben olyan helye­ken is kérdéssé formáltam a sorokat, ahol erre Dusán nem is számított. Gondo­latban sikerült úgy szét­szednem egy verset, mint­ha két ember mondaná. Egy másik szöveg esetében pedig arra jöttem rá, hogy akár két különböző em­bernek is mondhatnám soronként. Sikerült meg­nyernem az esthez Horgas Eszter fuvolaművészt és Vígh Andrea hárfamű­vészt, ők azonban nem csak muzsikálnak. A klasszikus zeneműveket úgy válogatták össze az esthez, hogy az egyben „szöveg” is, s a két külön­böző szöveg játéka válik egységes egésszé. Két nő­ideált jelenítenek meg: a minden férfi életében vágyálomként dédelgetett csodát (aki meglehet, való­jában csak a képzeletben létezik), s azt a másik nőt, akivel igazán megosztja az ember az életét, a hétköz­napok gondjait. Egy elő­adóest mindig nagyon személyes jellegű, eleve a műfajából adódóan egy­fajta érzelmi kitárulkozás, de reményeink és törekvé­seink szerint a Múlt boly­gók gondolatait és­­érzéseit a nézők sajátjukként élik majd át. Segítségünkre van ebben az is, hogy a Thália Stúdió kis hely, így a nézők szinte közvetlen kapcsolatba kerülnek a színpaddal, s természete­sen nem tudják majd ki­vonni magukat a hangu­latok, gondolatok áramlá­sából. - Az est a múltba viszi a közönséget. Hogyan lehet megteremteni az elmúlt 35 év hangulatát? - Rendeztünk egy kiállí­tást is a színház előcsarno­kában, amelyhez az MTI archívumából válogattunk fotókat. A bejárati üvegaj­tón a hatvanas évekből egy kalauznő tekint majd az ér­kezőkre, kis bőrtáskájával és rézlyukasztójával, amint kezeli a jegyeket. A falakon korabeli reklámok, város­képek, katonai díszszemlék és gyermekfotók sorakoz­nak, a néző a terembe érve már érezheti, milyen is az a Múlt bolygó. A Thália Stúdióban a Múlt bolygó című előadóest november 5-i premierje előtt együtt a gárda: Hor­gas Eszter, Sztevanovity Dusán, Vígh Andrea és Gáti Oszkár Molnár Péter felvétele 1999. NOVEMBER 1., HÉTFŐ 11 RÖVIDEN Rómában a mágus A Római Magyar Aka­démián nagy sikert ara­tott Enyedi Ildikó Si­mon mágus című filmje. Az idei budapesti film­szemlén a legjobb ren­dezés, a legjobb opera­tőri munka és a legjobb férfi főszereplő díját el­nyert alkotást Giacomo Gambetti kritikus mél­tatta, majd a vetítés után Enyedi Ildikó vá­laszolt a nézők kérdé­seire. A filmet novem­ber 15-től a római Cine­ma Nuovo Olimpia tűzi műsorára. Unjuk egymást? Ezzel a címmel rendez ma este 7 órakor beszél­getést a kortárs kultú­ráról a Beszélő szer­kesztősége a Trafóban (Bp IX., Liliom u. 41.). A meghívott vendégek Uj Péter, Szilágyi Ákos, Orsós László Jakab, Hazai Attila, felolvas Király Levente és Varró Dániel. A beszélgetést Babarczy Eszter vezeti. Kompozíciók Diploma után címmel mutatja be a frissen vég­zett fotó szakos főiskolá­sokat a Mai Manó Ház (Bp. VI., Nagymező utca 20.). Az első ma 18 óra­kor nyílik Varga Gábor Ákos: Polaroid kompo­zíciók címmel. Könyvbemutató A Lítea Könyvszalonban (Bp. I., Hess András tér 4.) ma 17 órakor mutat­ják be a Budapesti Ne­gyed most megjelent szá­mát, Tóth Vilmos: Kere­pesi úti temető című mű­vét. A kötetet Á. Varga László, a Budapest Fő­város Levéltárának igaz­gatója mutatja be. Szabadegyetem­ ­A Liget Akadémia mű­­csarnokbeli szabad­­egyetemének mai elő­adását Beke László tartja Hányszor van vé­ge a művészetnek? cím­mel. A 18 órakor kezdő­dő rendezvényen Kézdy György mondja el Ka­rinthy Frigyes: Ki kér­dezett című versét. Első, második Még mindig a Star Wars - Baljós árnyak tartja a nézettségi lista első he­lyét a budapesti mozik­ban. A Második helyen a Sztárom a párom tart­ja magát hősiesen. Névcsere Pénteki számunkban a Kamra Kés a tyúkban című előadásáról szóló írásunkban tévesen sze­repelt az egyik közremű­ködő neve. A Wiliamet alakító fiatal színész nem Kovács Gergely, hanem Kocsis Gergely. Elnézést kérünk. Takarékpersely Betétszámla... pont amikor Az ING Bank Takerékpersely bletétszámlája azoknak nyújt megoldást, akik nem tudják, hogy pénzükre váratlanul hakor lek a szükségük, de addig is kedvezően akarják kamatoztatni, lekötés nélkül. . . . $ 'ftV11 V'v­'ti Látra szóló, ugyanakkor lekötés nélkül is jól kamatozik Már 10000 Ft-tal is megnyitható Bármikor, bármekkora összeg hozzátehető és kivehető Az ING Magánbankszámlához kapcsolódik, így a megtakarítások átvezethetők, illetve váratlan kiadások fedezésére visszautalhatók Összegtől függő sávos kamatozása miat minél n­agyobb az elhe­lyezett összeg, annál magasabbá,­teljes, öss­­egr­é fizetett kamat. Például 250 000 Ft alatt 8% (EBKM 1 830%) vagy­ 1 millió Ft fö­lött 12% (ÉBKM 12,68%). (A kamat a mindenkori pénzpiaci helyzet függvényében változhat.) ING Im­BANK Éjjel-nappal hívható telefonos ügyfélszolgálat: TeleCenter (06-1)452-2660 » Á 4

Next