Népszava, 1999. november (127. évfolyam, 254–279. sz.)
1999-11-01 / 254. szám
/ NÉPSZAVA _________PÁHOLYBÓL_________ Hamlet, a hétköznapi Magyar Judit Katalin írása a NÉPSZAVÁNAK Az idősebb Hamlet temetési menetével, Claudius megkoronázásával, esküvőjével és a feldúlt, zsákjából ítélve utazni készülő Hamlet elrohanásával kezdődik a debreceni Csokonai Színház Hamlet-előadása. Lengyel György rendezése az első jelenet szövegét kihagyva e némajátékkal adja tudtunkra Shakespeare művének előzményeit. A néhai király végső nyughelye a színpad felhajtható deszkája alatt van, így később ezen a fedélen - a meggyilkolt uralkodó teteme felett járkálnak a szereplők. Ígéretes kezdés, kár, hogy erről az erős hatású jelképről a későbbiekben megfeledkeznek, a résnyire kinyíló sírfedélnek csupán az (elmaradt) szellemjárás éjszakáján lesz funkciója. A kísértet felbukkanását senki nem észleli, így nem is szóbeszéd tárgya. Az atya intő szózatát csupán a transzba esett Hamlet szájából halljuk, hogy a gyásztól meggyötört fiú hallucinál-e, vagy valóban médiumként észleli a túlvilági hangot, végső soron mindegy. Ebben a korban nincsenek szellemek. Khell Csörsz kétszintes díszlete egyszerre idézi fel a Shakespeare-korabeli színpadképet és egy hipermodern közintézmény üvegajtósoros belsejét. (Furcsa módon a szereplők egyremásra a korlát fémrúdjain csusszannak le a galériáról, ennek technikai oka lehet, a lépcsőn futva is lassabban érnének le.) Libor Katalin is mai zakókba bújtatja színészeit, Gertrúd estélyiben pompázik, Claudius katonai díszegyenruhában uralkodik, fekete szemüveges és öltönyös testőrök vigyázzák az udvar biztonságát, s a szereplők olykor pisztollyal fenyegetik egymást. Nádasdy Ádám új, cicomamentes fordítása csak fokozza a kortárs dráma érzését. Nem véletlenül írtam drámát tragédia helyett: az előadásból ugyanis hiányzik a megszokott emelkedettség, a „nagyszabás”. S ez nemcsak Nádasdy rafináltan puritán stílusának köszönhető, amelyet hallgatva az az érzésünk, mintha egy közismert verset prózában mesélnének el, s amelyben hiába is várnánk Arany János fordításának szállóigévé vált fordulatait (bár azon titokzatos, mai fülnek különös kifejezések is magyarázatot nyernek, mint a „babás királyné” vagy a „vérnősző barom”, megkönnyítve a művel ismerkedők dolgát). A mához közelített mű előadásának azonban nincs speciális mondandója a ma számára. Valóban arról szólna csupán a mese, hogy ilyen hétköznapi, prózai világban élünk, amelyben nincsenek sem nagy igazságkeresők, sem hősök, s nagy összecsapások? Lehet, Lengyel tisztességesen realista rendezése felmondja a történetet, ám adós marad a szellemi izgalmakkal, s annak kifejtésével, hogy börtön-e Dánia vagy sem, közügy-e az eltitkolt bűn, a királygyilkosság, vagy csak a családra tartozik, s egyáltalán: kik ezek a Hamleték, s milyen kapcsolatban állnak egymással? Ebből következően nagy meglepetések nem érnek: az apját elveszített királyfi (Mihályfi Balázs) kikattant, s mogorván depi lett. A nyájasan joviális Claudius (Jantyik Csaba) ideges kapkodással reagál unokaöccse előtt lelepleződésére, az anya (Kovács Kriszta) szeretettel csügg fián, Rosencrantz és Guildenstein (Fábián Gábor, Maday Gábor) a Stoppard-filmből sétált át Debrecenbe, Miske László Poloniusa a megszokottan túlbuzgó köztisztviselő (szép, ahogy utódjáról letépi a funkciót jelző köpönyeget a gyászoló Ophelia, Mészáros Sára). A jellegtelenségbe csúszó koncepcióba a két sírásó, Köti Árpád és Máthé Eta bohóc figurája csempész életet és bölcsességet. Ám a katarzist nélkülöző előadás titkát még ők sem tudják megfejteni. Győztes trombitások MTI-információ A hat első díjból négyet az alföldi városok fiataljai nyertek el a zalaegerszegi VTH Országos Lubik Imre Trombitaversenyen, amely tagnap díjkiosztó gálával zárult. A megyék harmincöt, valamint a főváros öt kerületének zeneiskolájából minden eddigit meghaladó, 58 fős mezőny vett részt a jövő trombitás tehetségeinek háromnapos vetélkedésén. A fiatalok kotta nélkül, kötelező és szabadon választott művekkel, három korcsoportban mérték össze tudásukat a zsűri által magas szakmai színvonalúnak ítélt versenyen. Különösen a 13 év feletti növendékek remekeltek. A közöttük kiosztott négy első díj birtokosa a mohácsi Mausz Ferenc és Reiter Gábor, a mezőkövesdi Ficzere Tamás, valamint a kiskőrösi Szászi Benedek lett. A náluk fiatalabb korosztály első díját a békéscsabai Szabó János, a 11 év alattiakét pedig a mezőkövesdi Nagy Zoltán nyerte el. KULTÚRA * Múlt bolygó az emlékekből Beszélgetés Sztevanovity Dusánnal és Gáti Oszkárral egy különös előadóestről Merész ötlet és szívós akarat eredményeként született meg az évad talán legizgalmasabbnak ígérkező előadóestje, amelynek bemutatója Múlt bolygó címmel november 5-én lesz a Thália Stúdióban. Sztevanovity Dusán dalszövegeiből úgy állított össze önálló estet Gáti Oszkár színművész, hogy a zenéjük nélkül megszólaló versek együttese színpadi produkcióvá épül fel. Az előadáson Horgas Eszter fuvolaművész és Vígh Andrea hárfaművész nemcsak az általuk válogatott klasszikus zeneműveket szólaltatja meg, hanem szereplője is a színházi előadásnak. Sztevanovity Dusánt és Gáti Oszkárt kérdeztük a páratlan vállalkozásról. Bársony Éva-Drelyó Ágnes NÉPSZAVA - Sztevanovity Dusán évtizedeken át igyekezett szigorúan a háttérben maradni, akár Zoránnak, akár az LGT-nek írt dalszöveget. Most szakított ezzel az elvével. Mi győzte meg? - Gáti Oszkárnak két és fél évi rámenős munkájába telt, míg sikerült velem összegyűjtetnie körülbelül 460 verset. Ebből negyvenötöt választott ki magának. Mindvégig telve voltam kétellyel, mert nagyon bátor műtétre vállalkozik az, aki eltávolítja ezekről a szövegekről a zenét, szétválaszt valamit, ami együtt volt egységes egész. Nem voltam biztos abban, hogy a dalokban a zenével szervesen összetartozó szövegeim alkalmasak ebben az új állapotban való önálló létezésre. Éppen az ellenkezőjét gondoltam. De miután Őszi rengeteget dolgozott az esten, nem tehettem meg, hogy azt mondom, mégse legyen semmi az egészből. Inkább azt javasoltam, tegyünk próbát. Két-három zártkörű előadásra olyan embereket hívtam meg, akik értenek hozzá és a véleményük mérvadó számomra. Rendezők, barátok, a dalokat előadó énekesek hallgatták meg Őszi estjét, végül is az ő véleményük döntötte el, hogy legyen előadás. - A szerző is új helyzetbe, előtérbe került. Hogy viseli? - Annyi a különbség, hogy nem Zorán vagy az LGT az előadó, hanem Gáti Oszkár színész. Az igaz viszont, hogy a versek pőrén állnak a közönség elé, nincs mellettük valamelyik zenészkollégám, hogy segítsen nekik sikerre jutni. De a lényeg nem változik: van egy előadó, aki tolmácsolja azt, amit leírtam. - Meglepte, hogy az előadó mit emelt be az estjébe és mit hagyott ki? - A folyamat hasonló, csak épp fordított irányban, mint amikor valakinek albumot írok. Olyankor elsősorban abba képzelem bele magam, milyen ember az, aki a dalt előadja, milyen a lelkivilága, hogy érzi magát a Világban, mi illik hozzá. Ez a folyamat most az ellenkező irányból indult el, egy már kész anyagból válogatta ki az előadó azt, amiről úgy érzi, azonos vele. Amiben ő szólal meg. A válogatásba nem a legnépszerűbb dalok kerültek be, nem is azok, amelyeket én a legjobbaknak éreztem. Az est egy meglehetősen szubjektív válogatás, amely inkább jellemzi Gátit, mint engem. Olyan dalokat is talált, amelyek az idők során elvesztek a süllyesztőben, mert nem lett népszerű vagy a lemez, vagy az előadó. Elhangzik tehát néhány olyan dalszöveg is, amelyet dalként szinte senki sem ismer. És van egy vers, amely eddig nem jelent meg sehol. Zoránnak a napokban megjelenő, Az ablak mellett című új lemezéről maradt le. A címe: Kabátdal, így az ősbemutatója ezen az előadóesten lesz. - Nem gondolja végre, hogy érdemes lenne rábólintania egy kötet kiadására? - Soha nem gondoltam volna, hogy zene nélkül bármilyen formában megjelenjenek ezek a versek, előadás formájában most mégis elhangzanak majd. Talán nem véletlen, most ismét megkeresett az a kiadó, amely korábban már tett javaslatot egy kötet kiadására. Lehet, hogy megszegem azt az elhatározásomat is, hogy nem adom ki nyomtatásban ezeket a verseket. Ez azon múlik, hogy sikerül-e legalább száz olyan dalszöveget öszszegyűjtenem, amiről úgy gondolom, nyugodt szívvel kötetben is ki lehet őket nyomtatni. Hogy lesz-e annyi, kiderül a következő hónapokban. Ha igen, akkor még ebben a színházi évadban megjelenik. - Gáti Oszkárnak hogy jutott eszébe, hogy Sztevanovity Dusán dalszövegeiből önálló estet állítson össze? - Baráti összejövetelen találkoztam Dusánnal, ott hozakodtam elő kérésemmel, ami bennem már jó ideje érlelődött. Az ő verseiben megtaláltam azt, ami engem érdekelt. Túlzás lenne azt állítani, hogy az első perctől kezdve lelkesedett volna az ötletemért, majd három évbe tellett, amíg sikerült tőle megkapnom a verseit, s a több száz dalszövegből kiválasztani a műsorra tűzött negyvenötöt. Régóta foglalkoztat, hogy az ember életéből gyakran olyan „szeretetemlékek” is eltűnnek, amelyeknek nem volna szabad elmúlniuk. Ezek visznek tovább bennünket, az érzelmeinket, tartják életben az érzésekre való képességünket. Ennek a nagyon sokféle szeretetnek valahol elérhetőnek kell lennie, én úgy gondolom, ott van minden minket ért szépség a Múlt bolygóján. Ezért adtam ezt a címet az estnek. Dusán és jómagam egykorúak vagyunk, a verseiben gyermekkor képei, a kamaszkori szerelmek emlékei mellett felelevenedik az utóbbi 35 év sajátos társadalmi és politikai miliője is, a minket körülvevő világ szorításai és küzdelmei. - A dalnak szánt versek másként hatnak prózai előadásban. - Dalban leginkább csak a miért? szócska segítségével lehet kérdezni. Én ezzel szemben olyan helyeken is kérdéssé formáltam a sorokat, ahol erre Dusán nem is számított. Gondolatban sikerült úgy szétszednem egy verset, mintha két ember mondaná. Egy másik szöveg esetében pedig arra jöttem rá, hogy akár két különböző embernek is mondhatnám soronként. Sikerült megnyernem az esthez Horgas Eszter fuvolaművészt és Vígh Andrea hárfaművészt, ők azonban nem csak muzsikálnak. A klasszikus zeneműveket úgy válogatták össze az esthez, hogy az egyben „szöveg” is, s a két különböző szöveg játéka válik egységes egésszé. Két nőideált jelenítenek meg: a minden férfi életében vágyálomként dédelgetett csodát (aki meglehet, valójában csak a képzeletben létezik), s azt a másik nőt, akivel igazán megosztja az ember az életét, a hétköznapok gondjait. Egy előadóest mindig nagyon személyes jellegű, eleve a műfajából adódóan egyfajta érzelmi kitárulkozás, de reményeink és törekvéseink szerint a Múlt bolygók gondolatait ésérzéseit a nézők sajátjukként élik majd át. Segítségünkre van ebben az is, hogy a Thália Stúdió kis hely, így a nézők szinte közvetlen kapcsolatba kerülnek a színpaddal, s természetesen nem tudják majd kivonni magukat a hangulatok, gondolatok áramlásából. - Az est a múltba viszi a közönséget. Hogyan lehet megteremteni az elmúlt 35 év hangulatát? - Rendeztünk egy kiállítást is a színház előcsarnokában, amelyhez az MTI archívumából válogattunk fotókat. A bejárati üvegajtón a hatvanas évekből egy kalauznő tekint majd az érkezőkre, kis bőrtáskájával és rézlyukasztójával, amint kezeli a jegyeket. A falakon korabeli reklámok, városképek, katonai díszszemlék és gyermekfotók sorakoznak, a néző a terembe érve már érezheti, milyen is az a Múlt bolygó. A Thália Stúdióban a Múlt bolygó című előadóest november 5-i premierje előtt együtt a gárda: Horgas Eszter, Sztevanovity Dusán, Vígh Andrea és Gáti Oszkár Molnár Péter felvétele 1999. NOVEMBER 1., HÉTFŐ 11 RÖVIDEN Rómában a mágus A Római Magyar Akadémián nagy sikert aratott Enyedi Ildikó Simon mágus című filmje. Az idei budapesti filmszemlén a legjobb rendezés, a legjobb operatőri munka és a legjobb férfi főszereplő díját elnyert alkotást Giacomo Gambetti kritikus méltatta, majd a vetítés után Enyedi Ildikó válaszolt a nézők kérdéseire. A filmet november 15-től a római Cinema Nuovo Olimpia tűzi műsorára. Unjuk egymást? Ezzel a címmel rendez ma este 7 órakor beszélgetést a kortárs kultúráról a Beszélő szerkesztősége a Trafóban (Bp IX., Liliom u. 41.). A meghívott vendégek Uj Péter, Szilágyi Ákos, Orsós László Jakab, Hazai Attila, felolvas Király Levente és Varró Dániel. A beszélgetést Babarczy Eszter vezeti. Kompozíciók Diploma után címmel mutatja be a frissen végzett fotó szakos főiskolásokat a Mai Manó Ház (Bp. VI., Nagymező utca 20.). Az első ma 18 órakor nyílik Varga Gábor Ákos: Polaroid kompozíciók címmel. Könyvbemutató A Lítea Könyvszalonban (Bp. I., Hess András tér 4.) ma 17 órakor mutatják be a Budapesti Negyed most megjelent számát, Tóth Vilmos: Kerepesi úti temető című művét. A kötetet Á. Varga László, a Budapest Főváros Levéltárának igazgatója mutatja be. Szabadegyetem A Liget Akadémia műcsarnokbeli szabadegyetemének mai előadását Beke László tartja Hányszor van vége a művészetnek? címmel. A 18 órakor kezdődő rendezvényen Kézdy György mondja el Karinthy Frigyes: Ki kérdezett című versét. Első, második Még mindig a Star Wars - Baljós árnyak tartja a nézettségi lista első helyét a budapesti mozikban. A Második helyen a Sztárom a párom tartja magát hősiesen. Névcsere Pénteki számunkban a Kamra Kés a tyúkban című előadásáról szóló írásunkban tévesen szerepelt az egyik közreműködő neve. A Wiliamet alakító fiatal színész nem Kovács Gergely, hanem Kocsis Gergely. Elnézést kérünk. Takarékpersely Betétszámla... pont amikor Az ING Bank Takerékpersely bletétszámlája azoknak nyújt megoldást, akik nem tudják, hogy pénzükre váratlanul hakor lek a szükségük, de addig is kedvezően akarják kamatoztatni, lekötés nélkül. . . . $ 'ftV11 V'v'ti Látra szóló, ugyanakkor lekötés nélkül is jól kamatozik Már 10000 Ft-tal is megnyitható Bármikor, bármekkora összeg hozzátehető és kivehető Az ING Magánbankszámlához kapcsolódik, így a megtakarítások átvezethetők, illetve váratlan kiadások fedezésére visszautalhatók Összegtől függő sávos kamatozása miat minél nagyobb az elhelyezett összeg, annál magasabbá,teljes, össegré fizetett kamat. Például 250 000 Ft alatt 8% (EBKM 1 830%) vagy 1 millió Ft fölött 12% (ÉBKM 12,68%). (A kamat a mindenkori pénzpiaci helyzet függvényében változhat.) ING ImBANK Éjjel-nappal hívható telefonos ügyfélszolgálat: TeleCenter (06-1)452-2660 » Á 4