Népszava, 1999. november (127. évfolyam, 254–279. sz.)
1999-11-18 / 269. szám
16 1999. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA RÖVIDEN Finn fesztivál A háromnapos finn kulturális napok nyitányaként ma a Merlin Színházban (Bp. V., Gerlóczy u. 4.) 19 órakor a Tanssiteatteri mozgásszínház mutatkozik be. Híd és építője A Széchenyi Lánchíd és Clark Ádám címmel kiállítás nyílik ma a Budapesti Történeti Múzeumban (Bp. I., Szent György tér 2.). Gyerekidő Serfőző Simonnal Vasy Géza irodalomtörténész beszélget Gyerekidő címmel megjelent kötetéről ma 18 órakor a Rátkai Klubban (Bp. VI., Városligeti fasor 38.). Klezmerest Csermely Judit énekesnő és Havas Judit előadóművész közreműködésével ma 19 órakor kezdődik a Pannónia Klezmer Band táncházzal egybekötött koncertje a Benczúr Házban (Bp. VI., Benczúr u. 27.). Fókuszban Sain Márton Nincs királyi út, Az univerzum története című CDROM-ját ma 11 órakor mutatja be a Typotex Kiadó a Fókusz Könyváruházban (Bp. VII., Rákóczi út 14.). Ugyanitt 17 órakor Antal Imre mutatja be Peterdi Pál Tücsök és bogár és más marhaságok című könyvét. Fehér éjszakák A Duna Televízióban ma 22 órakor kezdődő Fehér Éjszakák című est keretében Visszavont tabuk címmel a „ homoszekuálik’ kultúrakérdését járják körül, majd 22.35 órakor levetítik Cyril Collard francia író, zenész 1992-ben forgatott Vad éjszakák című játékfilmjét. Álomkert Széles Judit is textiliparművész Álmaim kertje című tárlatát Schéner Mihály festőművész, Vajda Mária textiltervező Postázott emlékek című kiállítását pedig Torday Aliz művészeti író nyitja meg ma 17 órakor a Vigadó Galériában (Bp. V., Vigadó tér 2.). Ütőhangszerek A Gödöllői Őszi Fesztivál keretében ma 19 órakor kezdődik az Almiram Duó (B. Nagy Tünde és Kőhegyi András) ütőhangszeres koncertje a Petőfi Sándor Művelődési Központban (Gödöllő, Szabadság út 6.). Aki nincs Forgách András Aki nincs című kötetét ma 16 órakor mutatja be a Magvető Kiadó az írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45.). Muzsikás-klub Halmos Béla lesz a vendég ma 20 órakor a Marczibányi Téri Művelődési Központban (Bp. n., Marczibányi tér 5/a) a Muzsikás együttes klubjában, ahol levetítik a Szomjas Györggyel közösen készített Pista bácsi, dudáljon, kend című filmet Pál István tereskei dudásról. Őt Shakespeare Eörsi István, a fordító mutatja be ma 16 órakor a Palatínus Könyvkiadó gondozásában megjelent Shakespeare Öt dráma című könyvét a Libri Könyvpalotájában (Bp. VII., Rákóczi út 12.). Elmodernizált klasszikus Felemásra sikeredett Peter Grimes-bemutató az Operaházban Kertész Iván írása a NÉPSZAVÁNAK Érdekes ellentmondás, hogy Anglia, amely zenei szempontból a legkulturáltabb országok közé tartozik, több száz évig nem adott egyetlen nagy zeneszerzőt sem a világnak. Henry Purcell után, aki a XVI. század végén működött, kétszázötven esztendeig csak helyi jelentőségű komponisták tűntek fel a szigetországban. Századunk közepén azután megjelentek Benjamin Britten első művei, amelyek világszerte elismerést szereztek szerzőjüknek és az angol zenének. Britten - stílusát tekintve - nem sorolható az avantgárd zeneszerzők közé, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a század első felében Stravinsky, Schönberg és Bartók már megírták nagy, modern, formabontó alkotásaikat, de a hagyományokhoz ragaszkodó angol komponistának mégis egyéni hangja volt és főleg jó érzéke az akkor már sokak által elparentált drámai zenéhez, az operához. Az 1945-ben bemutatott Peter Grimesszal mindjárt nagy sikert aratott, a darab két évvel később, 1947-ben már színre került a budapesti Operaházban is. 1958-ban ugyanabban a rendezésben, de néhány új szereplővel játszották újra, majd negyven évre lekerült a repertoárról - egészen a mostani felújításig. Peter Grimes egyszerű ember, halászmester, akinek egy vágya van: meg akar gazdagodni. Ennek elérése érdekében keményen dolgozik reggeltől estig, nem kíméli magát, de kisinasait sem: az egyik bele is hal, amikor egy hosszabb tengeri úton elfogy az ivóvizük. Grimes ezután egy másik kisfiút hozat az árvaházból, akivel szintén embertelenül bánik: őt is hajszolja, s a gyermek egy szikláról a mélységbe zuhan. Pedig a halász alapjában véve nem gonosz, csak a munka megszállottja, és az egyéni pénzszerzés nem olyan nemes cél, amiszentesítene bármilyen nemtelen eszközt. Grimes nem jut el odáig, hogy ezt ésszel belátná, de a lelkifurdalástól megzavarodik, és végez magával. Ez a cselekmény egyik szála. A másik, nem kevésbé fontos szál az, ahogyan a kisváros lakói viszonyulnak a főszereplőhöz. Britten ijesztő képet fest a tömeghisztériáról, arról, hogy hogyan hajszolják bele egymást a különben ártalmatlan emberek olyan lelkiállapotba, hogy végül akár vért is képesek volnának ontani. A magyar nyelvű új produkció legnagyobb erénye a mű magas színvonalú zenei megvalósítása, és ez elsősorban a karmester, Kovács János érdeme. Hiánytalanul kibontja az opera értékeit, s a rendkívül színes zenei anyag szépen szólal meg a keze alatt. Dicséretet érdemel a zenekar is, de különösen a kórus, amely igen jól látta el nehéz feladatát. A címszerepben Molnár András mutatkozott be, megérdemelt sikerrel. Hőstenorja fényesen, erőteljesen cseng, alkatilag is illúziót keltő halászmester. Talán csak abban a jelenetben nem eléggé szuggesztív az alakítása, ahol az űzött Grimesnak megzavarodik az elméje. Szereposztási tévedésnek érzem viszont Pitti Katalint Ellen Orford, a tanítónő szerepében. Nem mintha nem volna szép jelenség a színpadon, vokális produkciója is rendben van, de szövegmondásából csak egy-egy szót lehetett kivenni, márpedig ez egy deklamáló jellegű opera, ahol a szöveg érthetősége nagyon fontos. A többi szólista között a legjobban Busa Tamás Balstrode kapitánya, Fried Péter Swallow bírója és Sudlik Mária pletykás Mrs. Sedleyje tetszett. Fájdalmas csalódást okozott viszont számomra a különben rendkívül tehetséges Koválik Balázs rendezése. A kopár színpad, a kevés, teljesen elvont jellegű díszletelem, az egyenruhákba öltöztetett kórus, a közülük alig észrevehetően kiváló szólisták sehogyan sem tudták felidézni egy XIX. századi tengerparti angol kisváros hangulatát. Britten nemes veretű, konzervatív zenéje - érzésem szerint - sokkal hagyományosabb színpadra állítást igényelt volna. Kepes Krónikája Székely Anna NÉPSZAVA Nem lehetetlen, hogy Kepes András, az egyik legkedveltebb tévériporter a magyar televíziós csatornák körüli felfordulásba betegedett bele. A megzavarodás talán még arra a néhány évvel ezelőtti helyzetre vezethető vissza, amikor az igényes műsorok készítésének anyagi biztonsága megrendült, amikor méga legnagyobb tévésztábok sem tudták igazán, hogy mit jelent, nekik való-e a kereskedelmi televíziózás, mégis valahogy egyszer csak döntéshelyzetben találták magukat: választaniuk kellett csatornák, közönségrétegek és műsorstílusok között. A mélyebb, emberi beszélgetéseket kedvelő tévés személyiség - amilyen Kepes - talán már attól is sebezhetővé vált, hogy érzékelte a média felszínesedését. Az elbizonytalanodott lélek pedig a test fizikai, élettani harmóniáját is felboríthatja. Egy évvel ezelőtt Kepes Andrást legyűrte a kór, de mint tegnap jókedvűen elmesélte, a betegsége idején is sokan azt kérdezték tőle: Jó, jó, beteg vagy, de egyébként mit csinálsz? Nos, Kepes az eltelt egy esztendő alatt sem tétlenkedett. Két kötetbe gyűjtötte legutóbbi két műsorának, a Desszertnek és az Apropónak legértékesebb darabjait, s a beszélgetéseket tartalmazó, a Park Kiadó gondozásában megjelent első kötet, a Kepes Krónika tegnap látott napvilágot.Avimsa Saját bevallása szerint a szerző először félt attól, hogy ezek a csevegések - amelyeknek sajátos zamata sokszor egy-egy arcrezdülésben, a hanglejtésben vagy a gesztusok plasztikusságában rejlett - nyomtatásban majd el fogják veszíteni varázsukat. Tanúsíthatom, nem így történt. A beszélgetések olvasva is élnek, lüktetnek és rendkívül szórakoztatóak. Nemhiába töprengett Kepes olyan sokat, hogy melyik huszonöt beszélgetésrészletet tegye közzé írásban is a hetven, jól sikerült adásból. Akik már látták, újraélhetik a bűbájosan szellemes Agárdy Gábor-Selmeczi Tibor-Szántó Imre beszélgetéstől kezdve a Törőcsik Marival, Glatz Ferenccel, Kern Andrással, Szilágyi Jánossal, Verebes Istvánnal folytatott beszélgetéseken keresztül a számomra egyik legkedvesebb Desszertig, amelyben Horgas Eszter, Karátson Gábor és Makovecz Imre vallott Kepes Andrásnak. Mert valami úristeni adományt folytán neki, szinte mindig, minden körülmények között megnyíltak és emberi hangon szólaltak meg a beszélgetőpartnerek. Kepes Andrásnak egyelőre stresszmentes életmódot javasoltak az orvosok, de már azon töpreng, hogy milyen formában, milyen műsorral térjen majd viszsza. A sztárötletek mai lihegő rohamában bizonyára nincs könnyű dolga. Egy biztos: a mostani televíziós hangzavarban, az erőltetett mosolyok és műérzelmek közepette nagyon hiányzik Kepes András szelíd, mégis határozott és érdeklődő emberi szava. Megnyílt az árverési kiállítás A Polgár Galéria 25. árverésén - decemberben 8-10- én - kalapács alá kerülő műtárgyak tegnap óta tekinthetők meg az aukciósházban (Bp. V., Váci utca 11/b). A rendkívül gazdag festménykínálat egyik legkiemelkedőbb darabja Hans Baldung (1484-1545) német-, festő -és grafikus- Szent család Keresztelő Já-nossal című alkotása. Új gazdára lelhet Paul Troger (1698-1762) műve, a Szent Péter kiszabadítása a börtönből című védett kép is. A magyar festészeti anyagban különösen értékesek Markó Károly, Mészöly Géza, Mednyánszky László és Barabás Miklós alkotásai. A XX. századi festők munkái közül Perlrott Csaba, Márffy Ödön, Csók István, Szőnyi István műveit is eladásra kínálják. A kisplasztikai ajánlatban szerepelnek Zala György, Kisfaludy Stróbl Zsigmond és Borsos Miklós művei. NÉPSZAVA Fotóportré bolygónkról és más könyvajánlatok NÉPSZAVA-információ Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész mutatta be tegnap a Corvina Kiadó különleges karácsonyi újdonságát, a Földünk a magasból című reprezentatív albumot, mely Arhus Bertrand francia fotóművész pazar látványos légi felvételét tartalmazza bolygónkról. Az alkotó nyolc éven keresztül hőlégballonnal, sárkányrepülővel, helikopterrel, repülőgéppel emelkedett hetven ország fölé, hogy különös látószögekből készítse el a Föld hiteles ezredvégi portréját. A négyszáz oldalas, 170 színes képet tartalmazó, 12 ezer forintos album reprezentatív ajándék lehet a karácsonyfa alatt. A kiadó többi téli újdonságáról Bart István igazgató, illetve a kötetek alkotói tájékoztatták az újságírókat. Kovalovszki Márta művészettörténész Andrási Gábor-Pataki Gábor-Szücs György-Zwikli András Magyar képzőművészet a XX. században című kötetére hívta fel a figyelmet, mint olyan egyedülálló összefoglaló műre, mely a századfordulótól napjainkig követi nyomon a hazai művészetet. A Magyar művészet című reprezentatív képeskönyv pedig a magyar államiság fennállásának ezredik évfordulójára jelent meg az ezer év legkiemelkedőbb alkotásairól. A Corvina Kiadó téli újdonságai közül Cornelius Ryan A berlini csata című történeti krónikáját, Bárt István Angol-magyar kulturális szótárát és Gy. Horváth László Japán kulturális kislexikonét, illetve Budaváriné Béres Erzsébet és Kelecsényi László Zoltán Szövegértés - szövegalkotás című, olvasni és fogalmazni tanító köteteit ajánlották meg az olvasók figyelmébe. Harmincéves a kassai Thália Színház Díszelőadás lesz ma este a kassai Thália Színházban: Heltai Jenő A néma levente című darabjának premierjével kezdődik az az ünnepségsorozat, amelyet az intézmény három évtizedes fennállásának tiszteletére rendeznek. Darvay Nagy Adrienne írása a NÉPSZAVÁNAK A Thália Színpad 1969. november 29-én, Gömörhorkán tartotta első előadását. Goldoni Két úr szolgája című darabját a színház egyik alapítója, Beke Sándor rendezte, aki 1971-ig a komáromiból kivált új társulat művészeti vezetője is volt. A Thália megszervezésének egy évvel korábban fogtak neki, hiszen a csehszlovákiai .magyarnig jogos igénye volt, hogy legyen még egy teátruma a komáromi mellett. A Thália egy középiskolai tornateremben kezdte meg működését, amit az együttes tagjai - a közönség segítségével - saját két kezükkel alakítottak át színházzá. Beke 1978-ban Magyarországra költözött (jelenleg az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója), s távozásával a Magyar Területi Színház fiókintézménye egyre kilátástalanabb helyzetbe került. Az éppen a huszadik évfordulón kitört „bársonyos forradalom” győzelme után viszont Beke lett a Magyar Területi Színház első főigazgatója, s ekkor a Thália végre önállósulhatott. A már korábban megválasztott Kolár Péter vezetése alatt az intézmény hihetetlenül gyors fejlődésen ment keresztül, huszonötödik születésnapjukon már egy önálló arcéllel rendelkező, dinamikus s egyre fiatalodó együttes ünnepelhetett. Az akkori szlovákiai kultúrpolitika azonbannem kedvezett ennek az átalakulásnak sem: rövid időre a színházat be is kellett zárni, majd Kolárt eltávolították. Szerencsére a korábbi művészeti vezető, a fiatal Fabó Tibor színművész kényszerűségből elvállalta, hogy az áldatlan és egyre kétségbeejtőbb viszonyok között is tovább vigye az intézményt. A kassai Thália Színház a mai határon túli magyar színjátszás egyik legfigyelemreméltóbb együttese, ahol nyár óta újra Kolár az igazgató. Harmincadik születésnapjukat a ma kezdődő fesztivállal ünneplik. r A HÉT FILMJEI Szenvedélyek itthonról és külföldről Bársony Éva NÉPSZAVA A hét hét premierje: két film az értékek jegyében. Mindkettőhöz kalandvágyó képzeletés beleérző képesség kívántatik. Láttukon lesz min eltűnődni. Ha van látomásos versíró, miért ne lehetne látomásos filmrendező? Ha még sincs, Kamondi Zoltán akkor is az. Látomásból épít teljes értékű, öntörvényű világot Az Alkimista és a Szűz című filmjében ismét (ahogy a debütáns Halálutak és angyalokban is). Vad horrorral ölelkezik a gyönyörkeltő esztétikum, sokszázados legenda erezi át az ezredvég zaklatott valóságát. Főhőse (Mariusz Bonaszewski) a bölcsek kövét kereső középkori alkimisták megszállottságával kutatja az aranycsinálás titkát, miközben a modern technikát és a tudomány naprakész ismereteit hajtja szolgálatába. De a titkot, a feltétlen odaadás csodáját már csak kifordult szemgolyókkal, megvakítva pillantja meg. Akkor, amikor befogadja egy szürreális vízi világ (tán maga a világ szimbolikus vége, de helyszínként nagyon is valóságos: egy elárasztott romániai falu), s a kis közösség csodatévő prófétát (vagy üzletet?) csinál belőle. Pedig a lány (Ónodi Eszter), az érintetlen tisztaság és a féktelen szabadság megtestesítője, aki végül elhozza számára a felismerést, mindvégig ott volt a szeme előtt, karnyújtásnyira. Időkön, hangulatokon és jelképeken csapong keresztül-kasul a mégis nagyon mai mese, amelyben egy szerelmes gladiátor (Növényi Norbert) fél lábát adja érzelmei bizonyítékául, egy jó tündér jellegű öregasszony (Danuta Szaflarska) pedig négykezest játszik, mesél vagy énekel, mert ezek az ő kis csodái. Kamondi különös hősei szenvedélyesen keresnek és akarnak valamit, hitük valóságos is meg szimbolikus is, az sem zavaró, hogy a történet tele van jelképes utalásokkal, mert kinek-kinek a maga megfejtésétől izgalmas a féktelenül indázó történet. Medvigy Gábor operatőri munkája pedig kivételes esztétikai teljesítmény. (Mokép Rt.) Egészen másként, de az érzések, szenvedélyek és kapcsolatok „homályzónájába” visz a Tágra zárt szemek is, Stanley Kubrick utolsó filmje, amelyet Arthur Schnitzler Álmok éjszakája című műve alapján forgatott. A megelőző hírek kétes szenzációja (bár nem a filmre nézve kétes) volt az erotikus jelenetek amerikai „megszelídítése”. A testi szerelem vadnak is mondható megjelenítése Kubricknál azonban mégis csak „cifra szolga”, bár képileg, akárcsak a film egész 155 perce, dús szépséggel, feszültséggel és sejtelemmel teli. A hollywoodi álompárként emlegetett Tom Cruise-Nicole Kidman páros a szenvedély, a hűség és hűtlenség nyugtalanító kalandjait járja be, inkább csak gondolatban, de eközben egy biztonságos házasság kihűlő-felforrósodó légkörében s az érzékek hullámvasútján minden kapocs kiismerhetetlenné, balsejtelművé, idegenné válik. Egy elegáns karácsonyi partival indul az éjszaka, benne flörtök, a nyers hús csábítása és egy majdnem tragédia, amely előrevetíti egy valódi gyilkosság és egy titokzatos eltűnés árnyát, ami már csak a férj élménye. Ő jut el hívatlanul abba a titkos középkori rendösszejövetelre emlékeztető, nyomasztó hangulatú maszkos-jelmezes orgiába, ahol a testi szerelem már valóban a nyers hús közönyös birtoklása, gépies témagyakorlat. Kubrick filmjében nincs feloldozás, a bűnhődés nélküli bűnt igazolja a pénz hatalma (amit a rendezőként ismert Sydney Pollack figurája képvisel), a nyugtalanító kérdések legfeljebb elfojtódnak, a házaspárt Kubrick egy közönyös, hideg, elidegenedett világban hagyja magára. (InterCom) Mariusz Bonaszewski és Ónodi Eszter, Kamondi Zoltán Az Alkimista és a Szűz című filmjének két főszereplője, akik Medvigy Gábor kamerája előtt játsszák a látomásokból építkező történetet