Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)

1999-12-01 / 280. szám

2­0 OLDAL ÁRA: 52 FORINT : 9 770237 378036 Szabályzat! internet Nagy nyilvánosság előtt elkövetett bűncselek­ménynek számít jövőre, ha valaki Interneten rágal­maz, uszít vagy tiltott tartalmat közzétesz, ha a parlament elfogadja a büntető jogszabályok mó­dosítását. 3. oldal Eladáskor öregszik az autó Rosszul járnak azok, akik több hónapig raktározott új autókat vásároltak meg. Ezek eladásakor kell rá­döbbenniük a kötelező eredetiségvizsgálaton, hogy kocsijuk idősebb, mint hit­ték. Az autó 15-20 százalé­kot is veszíthet, értékéből. 3. oldal I­li Agresszív inflációcsökkentés Élénk vita­ folyik a gazdasá­gi szereplők­­ között a kor­mány inflációs célkitűzései­ről. A pénzügyminiszter ag­resszívnek, a jegybankel­nök ambiciózusnak tartja az előirányzatot. 5. oldal Schmidt Mária a holokausztról Balliberális körök csináltak műbalhét előadásomból, állítja interjújában Schmidt Mária. 6. oldal Manchesterben a Világkupa is Az angol Manchester Uni­ted labdarúgócsapata a Bajnokok Ligája, a hazai baj­nokság és az Angol Kupa elnyerése után a Világku­pát is elhódította Tokióban, a brazil Palmeiras 1-0-s le­győzésével. 18. oldal O 127. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1999. DECEMBER 1., SZERDA A vezető részvények napi mozgása: Matáv 1 529 Ft (­­ +1,1% Mal 4 900 Ft­­IPO -0,5% OTP 11 900 Ft­­-0,7% Richter 12 950 Ft -0,3% TVK 4 090 Ft -0,2% Távközlési melléklet Tőzsdehírek 4. oldal ALAPÍTVA 1873-BAN Maratoni szavazással módosították a költségvetést NÉPSZAVA-összeállítás Az Országgyűlés tegnap szavazott a jövő évi költ­ségvetés tervezetéhez be­nyújtott módosító indítvá­nyokról. A szavazás az éj­szakába nyúlt, hiszen a képviselőknek 571 módosí­tó indítványról kellett ha­tározniuk. Járai Zsigmond pénz­ügyminiszter a szavazást megelőző­­ expozéjában hangsúlyozta,­ hogy Ma­gyarország úgy határozhat a jövő évi gazdálkodásá­nak főbb számairól, hogy kedvező gazdasági környe­zet veszi körül és az ország megítélése javuló tenden­ciát mutat. Azt is fontos­nak tartotta megemlíteni, hogy a jövő évi költségve­téssel elsősorban a csalá­doknak, a kis- és­­ közép­vállalkozásoknak akarnak kedvezni, valamint az európai uniós csatlakozási törekvésekből és a NATO-tagságból eredő kötelezett­ségekből adódóan a közle­kedésre és a hadseregre is kiemelt nagyságú összege­ket kívánnak fordítani. Nem titkolta el, hogy a leg­nagyobb vita a kormány ambiciózus inflációcsök­kentési törekvéseit kísérte, kijelentette azonban, hogy a kabinet és a jegybank mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a pénzrom­lás mértéke jövőre 6-7 szá­zalék legyen. A költségvetésről szóló törvényhez a képviselők két körben összesen 571 módosító indítványt nyúj­tottak be. Ezek egy része politikai természetű, prio­­ritásbeli különbségeket fo­galmazott meg a kormány elképzeléseihez képest, másik részük egyes társa­dalmi és gazdasági csopor­tok erőteljesebb érdekérvé­nyesítését, célozta meg. (Parlamenti tudósításaink a 2. oldalon) A kisgazdapárt frontemberei, Bánk Attila frakcióvezető (balra) és Csúcs László frakcióvezető-helyettes. A kisgazdák a kormánnyal kötött egyezség után visszavonták módosító javaslatcsomagjukat, a tegnapi szavazás így is éjszakába nyúlt. A módosítások előtt Járai Zsigmond pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott: a kormány 6-7 százalékos inflációval számol Beliczay László felvétele Központosított egészségpénztárak Sóvári Mónika NÉPSZAVA Megfosztják főbb hatósá­gi jogkörüktől a megyei egészségbiztosítási pénz­tárakat és január elseje után „kiemelt ügyfélszol­gálat’’-ként üzemeltetik őket tovább. A tervek sze­rint az Országos Egészség­­biztosítási Pénztár (OEP) venné át a megyei pénztá­rak feladatait, például azt, mely egészségügyi intéz­ményekkel és patikákkal milyen feltételek mellett kötnek majd szerződést. 2000. január elsejétől a megyei pénztárak helyett az OEP utalná a gyest, a táppénzt és az anyasági támogatásokat is. Becslé­sek szerint közel 300 dol­gozó munkája válhat fö­löslegessé. (Folytatás a 3. oldalon) Vesztes a mezőgazdaság Nem lesz elég forrás a termelőkkel kötött egyezség betartására Az ellenzéki pártok és az agrártermelői érdekképvisele­tek szerint a koalíció pártjai között létrejött kompro­misszum jövőre nem biztosít elegendő forrást az agrá­­rium működéséhez. Mivel a mezőgazdaság közvetlen támogatására jövőre csak 141 milliárd forint jut, nehe­zen lehet majd tartani az „agrárbéke” megállapodást és nem teljesülnek az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírásai sem. Többen úgy vélik, jövőre ismét számolni kell azzal, hogy forráshiány miatt le kell állítani néhány agrártámogatási form­át. Mihálovits András NÉPSZAVA Nem lehet teljesíteni a Tor­­gyán József földművelés­­ügyi miniszter és a mezőgaz­dasági termelők érdekkép­viseletei által szeptember közepén kötött „agrárbéke” megállapodás néhány fon­tos pontját, ha az agrártár­ca - a Fidesz és a Független Kisgazdapárt egyezségének megfelelően - csak 262 mil­liárd forinttal gazdálkod­hat. Ebből az összegből ugyanis legfeljebb 141 mil­liárd forint jut el közvetle­nül a mezőgazdasághoz. A megállapodásban viszont az szerepel, hogy a piacra jutás segítésére, a termelés támogatására és fejlesztésre 55 milliárd forinttal többet, tehát összesen 196 milliárd forint költségvetési forrást kell biztosítani. Bár a koalíciós pártok közti kompromisszum eredményeként a mező­­gazdasági­ termelők 55 mil­liárd forinttal több, össze­sen 65 milliárd forint álla­mi garanciát kapnak hite­leik törlesztéséhez; még korántsem biztos, hogy­ teljesül az FVM és a gaz­dák közötti egyezség erre vonatkozó pontja. A kor­­­mány ugyanis a kisgazda­­párt törekvésével szemben csak a jövőre felvett hite­lek törlesztését és nem a már meglévő, összesen kö­rülbelül 250 milliárd fo­rintra rúgó tartozások visszafizetését segítené. (Folytatás a 4. oldalon) Egy év múlva hitelük lesz a hallgatóknak Az APEH hajtja majd be­ a tartozást Várhatóan legkésőbb 2001-től a felsőoktatási intézmé­nyeknél bevezetik a hallgatói hitelrendszert. A kölcsön összege körülbelül 21-25 ezer forint lesz havonta. A hallgatók az évek során a személyi jövedelemadójuk­kal együtt fizetnék vissza a kölcsönt. A szaktárca még az idén kormányhatározatban rögzítené a bevezetendő rendszer főbb elemeit. Kirády Attila NÉPSZAVA Elképzelhetetlen,,, hogy hallgatói hitel nélkül akár­ki egyetemen vagy­­ főisko­lán tanulhasson – mondta lapunknak dr. Kiss Ádám, az Oktatási Minisztérium (OM) felsőoktatási helyettes államtitkára. Minél előbb szükséges­­tehát olyan diák­­hitel-konstrukciók kidolgo­zása, mellyel megteremthe­tő az esélyegyenlőség. A szaktárca elképzelései szerint a rövidesen beveze­tendő diákhitelt a hallga­tók az évek során jövede­lemarányosan térítik majd vissza. Mégpedig a szemé­lyi jövedelemadóba építve. „Ezzel a pénzvisszafi­zetés rendkívül egyszerűvé válik, mivel az adóhatóság -j­., csakúgy, mint a többi adót­u aót- is behajthatja" jelentette ki az államtitkár. A visszatérítési mecha­nizmus minden hitelfelve­vőt anyagi teherviselő ké­pessége azonos százaléká­ban érint. Miután a vissza­fizetési kötelezettség a jöve­delem kis százalékát érinti, ezért alacsony jövedelmek esetén is vállalható terhet jelent - mondta Kiss­ Ádám. A tervezett rendszer sze­rint az állam a hátrányos helyzetűek esetében, akár teljes garanciavállalást is nyújthat - jelentette ki az államtitkár. Ilyen támoga­tásra kerülhet sor többek közt a munkanélküliek, a sorkatonai szolgálatot töl­tők, az otthoni gyermekne­velők és az átmenetileg ke­resőképtelenek esetében. A hallgatói hitelrendszer bevezetésekor kiemelten kell kezelni a leszakadás szempontjából legsérül­­tebb, 16-19 éves korcso­portot és a felsőoktatásba anyagi okok miatt be nem jutott csoportok tagjait - vélte Kiss Ádám. A rend­szert fokozatosan, először az államilag finanszírozott hallgatói férőhelyeken ta­nuló első éves hallgatók kö­rében vezetnék be, később azonban bárki számára hozzáférhetővé tennék. A tervek szerint a ha­vonta felvehető hitel mér­téke 21-25 ezer forint lesz. A visszafizetési kötelezett­séget a végzés utáni jöve­delem 5 százalékában álla­pítanák meg. Az eddigi próbaszámítások szerint a felvett hitel a jelenlegi át­lagjövedelmek esetén 15- 20 év alatt biztosan vissza­fizethető. A futamidő pe­dig a hitelfelvétel mérté­kétől és az egyéni jövedel­mektől függ majd. Jelenleg előkészítési és egyeztetési fázisban téljük a hallgatói hitelrendszer ki­dolgozása. A tervek szerint az OM még idén kormány­­határozatban rögzítené a befvezetendős rendszer főbb elemeit. A kormányhatáro­zat alapján folytatódna a hallgatói hitel bevezetésé­hez szükséges technikai részletek kidolgozása és a megfelelő jogszabály-mó­dosítások előkészítése. A szaktárca a jövő év első felében szeretné a diákhi­tel bevezetésének techni­kai, költségvetési, jogsza­bályi és szervezeti feltéte­leit megteremteni. A rend­szer bevezetésére legkésőbb 2001-től kerülne sor. Helmut Kohl elismerte a „feketeszámlák” létezését Helmut Kohl volt német kancellár, a Keresztény­­demokrata Unió (CDU) egykori elnöke kedden el­ismerte azt, amit hetek óta tagadott, azt tudniillik, hogy kancellársága idején pártja titkos bankszámlá­kat tartott fönn. A német sajtóban „feketeszámlák­nak” nevezett kontókról törvényellenesen pénzt jut­tattak el a CDU egyes szer­vezeteinek. Kohl a politikai felelősséget vállalta, azt azonban tagadta, hogy a számlákon lévő összegek­ből ő is részesült volna. Kepecs Ferenc NÉPSZAVA A volt kancellár pártja elnökségének­­ rendkívüli ülése után, egy sajtóérte­kezleten beszélt. -A rend­kívüli­­ ülést, azért hívták össze, hogy Kohl tisztáz­hassa, mi az­ igazság a CDU sokat emlegetett „feketeszámláinak” és egy 1990-91-es fegyverszállí­tási szerződésnek az ügyé­ben. Hetekkel ezelőtt a Der Spiegel című ham­burgi lap ugyanis olyan értesülést tett közzé, amely szerint egyes CDU- politikusok busás kenő­pénzben részesültek, mi­után elérték, hogy egy né­met fegyvergyár páncélo­sokat szállíthasson Sza­­úd-Arábiának. A sajtóértekezleten a volt kancellár tagadta, hogy bármely korábbi politikai döntését megvásárolták volna. Azt azonban elis­merte, hogy a titkos szám­lák fenntartásával pártja törvényellenesen járt el. (Folytatás a 9. oldalon) Kohl kancellársága idején a kereszténydemokrata párt titkos bankszámlákról utalt pénzt egyes szervezeteinek Reuters-fotó Minisztercserék: csak a szándék biztos NÉPSZAVA-információ Nemcsak miniszteri sze­mélycseréket, de szervezeti átalakítást is tervez a kor­mány a költségvetés elfog­adása után. A változtatás szándékát Stumpf István kancelláriaminiszter is megerősítette. Kormány közeli információk szerint a gazdasági és a közlekedé­si tárca strukturális átala­kítása szerepel a tervek kö­zött. A legfrissebb variáció szerint Pintér Sándor bel­ügyminiszter helyét Stumpf István jelenlegi kancellári­aminiszter venné át. A Mi­niszterelnöki Hivatalt pe­dig Kövér László vezetné a jövőben úgy, hogy megtar­taná­ jelenlegi feladatkörét, a polgári titkosszolgálatok irányítását is. A költségvetés elfogadá­sa után kerülhet sor a kor­mány átalakítására, ami szerkezeti átalakítást is jelenthet - mondta Stumpf István kancellári­aminiszter hétfőn a Tv 2 Jó estét, Magyarország! című műsorában. A mi­niszter közölte, hogy van­nak elképzelések a Gaz­dasági Minisztérium (GM) átszervezésére, ám olyan elképzelésről nem hallott, hogy a vízügyet a közleke­désitől a földművelésügyi tárcához helyeznék át. (Folytatás a 2. oldalon)

Next