Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)

1999-12-15 / 292. szám

16 1999. DECEMBER 15., SZERDA RÖVIDEN Felolvasások két nyelven A Kalligram Kiadó iro­dalmi estet rendez ma 17 órakor a Szlovák Intézet­ben (Bp. VI., Rákóczi út 15.), ahol szlovák és ma­gyar szerzők és fordítók lépnek a közönség elé. Magyar film kínai közönségnek Kínai nézőkre számít a Közel a szerelemhez cí­mű magyar film a Szindbád moziban a de­cember 16-ra meghirde­tett előadáson, ahol a közönség kínai szink­rontolmácsolással néz­heti meg az egy kínai lány és egy magyar fiú szerelméről szóló filmet. A vetítést beszélgetés követi az alkotókkal. Klezmer és kamarazene A Budapesti Klezmer Band és a Liszt Ferenc Kamarazenekar közös koncertet ad ma 19.30- kor a Budapest Kong­resszusi Központban. Elhangzik Jávori Ferenc öttételes Klezmer szvit című kompozíciója. Válogatott gyerekrajzok Mutatós albumban lá­tott napvilágot az a 250 színes és fekete-fehér gyerekrajz, amely a du­naújvárosi Dunaferr öt­venéves jubileumát hi­vatott különlegessé ten­ni a dolgozók gyerme­keinek így megörökített ábrázolásaival. A sajá­tos ipartörténeti érde­kességet a Dunatáj Ki­adó jelentette meg. Dzsesszóriások vendégségben A dzsessz óriásai cím­mel rendeznek zenés es­tet a Benczúr Házban (Bp. VI., Benczúr utca 27.) ma 20 órakor, ahol Lakatos Ágnes és triója látja vendégül Uly Dor­kát (ének), Kaltenecker Zsoltot (zongora), Tűz­kő Csabát (szaxofon) és Borlai Gergőt (dob). Segítséget nyújtó műtárgyak A Szalmaszál a Hajlék­talanokért Közhasznú Alapítvány jótékonysá­gi árverésére összegyűlt műtárgyakból rendezett kiállítást ma 17 órakor Kepes András nyitja meg a Nyár Társadalom Archívum Centrális Ga­lériájában (Bp. V., Ná­dor utca 11.). Az árverés ugyanitt 18-án lesz 17 órakor. Andy Warhol a Madách Galériában Amerikai művészek - Sam Francis, Sol Lewitt és Andy Warhol - művei láthatók mától az Éri Galériákban (VII., Ma­dách Imre út 3.). Varjas Anna temetése A 78 éves korában el­hunyt Varjas Anna zon­goraművész temetése december 17-én 11 óra­kor lesz az óbudai Izra­elita temetőben. Varjas Anna Weiner Leó és Kadosa Pál tanítványa volt, a Filharmónia szólistájakén lépett pó­diumra, s évtizedekig kiváló zenepedagógus­ként nevelte az új mű­vésznemzedéket. Kazimir Károly búcsúztatása Kazimir Károly Kos­­suth-díjas rendező, ta­nár, érdemes és kiváló művész temetése decem­ber 21-én, kedden dél­után negyed 3-kor lesz a Farkasréti temetőben. A Thália és a Körszínház alapító igazgatója türe­lemmel viselt, hosszú be­tegség után pénteken késő este, 72 éves korá­ban hunyt el. KULTÚRA Borbélyüzletek négy hangra hangszerelt muzsikája A Four Fathers a hét végén új CD-je anyagával lép a közönség elé két tenor, egy bariton és egy basszus - négy hang­­ra hangszerelt színpadi show, népszerű és isme­retlen dalokkal, sok hu­morral és négy különböző egyéniséggel. A Four Fa­thers énekegyüttes egy új műfajjal, a barbershop, az­az a borbélyüzletstílusban énekelt dalokkal először négy esztendővel ezelőtt lépett a közönség elé. Az eddig ismeretlen műfajt, amely egyébként a tenge­rentúlon hatalmas népsze­rűségnek örvend, lassan a magyar közönség is meg­ismerte, megszerette, s az utóbbi időben az énekegy­üttes egyre nagyobb sike­reket arat vele. Új, második lemezüket december 19-én este mutatják be a Merlin Színházban. Lengyel Richárd írása­­ a NÉPSZAVÁNAK - Hogyan találtak egymás­ra így négyen? - Bár az együttes néhány hónap óta új felállásban lép a közönség elé - mond­ja Frech Zoltán, a banda vezetője -, azonban ennek a mostani négy embernek is akad közös zenei múltja: főiskolára, középiskolába jártunk együtt. Boross Sándorral, akivel alapítói vagyunk a Four Fathers­­nek, annak idején együtt énekeltünk a Debreceni Kodály Kórusban, s ennek az együttesnek volt tagja Batki László is. Már ekkor is összejártunk, énekeltünk a magunk örömére. Ekkor találtuk az első barbershop stílusú amerikai kottákat is, amelyek nagyon megtet­szettek nekünk. Egy-két év elteltével, amikor már mindannyi­an a budapesti Honvéd Együttes tagjai voltunk, úgy döntöttünk, érdemes lenne folytatni a közös énekléseket. Fél évig csak tápul­tunk, majd 1996 februárjában, egy farsangi bálon léptünk először a kö­zönség elé. Egyórás műso­runkkal nagy sikert arat­tunk, így aztán egyre gya­koribbak lettek a felkéré­sek, a meghívások. Ma már havonta nyolc-tíz alkalom­mal adhatjuk elő a produk­ciónkat. - Honnan kapta a nevét az együttes? - Éppen a megalakulá­sunk idején született meg az egyik akkori tag kisfia - válaszol Boross Sándor s mivel mindannyiunknak volt már gyerekünk, ezért lettünk „Négy apa”, azaz Four Fathers, hiszen a leg­több dalunkat angolul énekeljük. A tengerentúlon az iskolákban tanulják a gyerekek ezt a stílust, ná­lunk azonban akkor még teljesen újdonságnak szá­mított. Időbe telt, amíg a közönség megismerte, megszerette, de ma már sa­ját klubunk van a Merlin Színházban, ahol havonta egyszer találkozunk az ér­deklődőkkel. Arra pedig nagyon büszkék vagyunk, hogy a mi példánkat követ­ve már a törzsközönsé­günkből is alakult egy má­sik, szintén barbershopstí­­lusban éneklő együttes. Az új CD-t is a klubnak kö­szönhetjük, hiszen egyik lelkes rajongónk, Merán Bálint grafikus döntött úgy, hogy szponzorálja a lemezünket. - Gondolom, a válogatás­ban és a tanulásban is so­kat segít, hogy mind a né­gyen képzett muzsikusok. - Valamennyien­ a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskolán végeztünk - mond­ja Batki László, a legfiata­labb és legújabb „apa” Sándor nagybőgő és ének tanszakon, Gyula hegedűs­ként, Zoli ének tanszakon diplomázott, jómagam pe­dig az ének mellett zongo­rakorrepetitorként végez­tem. Ez valóban hasznos egy ilyen színes és széles repertoár összeállításában, hiszen a barbershopstyus mellett komolyzenét, spiri­tuálékat, gospelt, egyház­zenét, slágereket is éneke­lünk. S nemcsak önálló fel­lépéseink vannak, sokat szerepelünk közreműködő­ként koncerteken és leme­zeken. Énekeltünk például Luis Armstrong klarinéto­sának, Joe Murányinak a swingalbumán, de szere­peltünk Zámbó Jimmy és Fenyő Miklós lemezén, Gallai Péter-Kováts Krisz­tina Kettőspont című CD-jén, s gyakran lépünk fel Gerendás Péterrel, St. Martinnal vagy Ferenczi Györggyel. - Az önök produkciója különleges színpadi show, ahol nem csak énekelni kell tudni... ,, I „„ „ ... - Aki a színpadon szere­pel, annak, színészi tehet­séggel is kell rendelkeznie - mondja Mukli Gyula. - Mi is igyekszünk ezeket a da­lokat sok humorral, tréfá­san, csak ránk jellemző stí­lusban előadni. A számok­nak a zenei poénok mellett megvan a maguk sajátos koreográfiája, amit közö­sen, a különböző ötleteket összerakva dolgozunk ki. Arra törekszünk, hogy va­lódi színházi produkció szülessen, amely nemcsak zenei élményt ad. Komoly kihívást jelentett, hogy ezt a sajátos humort a leme­zünkön is megjelenítsük, de reméljük, a CD azért hasonló élményt nyújt majd a hallgatóknak, mint egy-egy előadásunk. A mai „négy apa”: Boross Sándor, Mukli Gyula és Mukli László, valamint az együttes vezetője, Frech Zoltán. Műsorukban a hangzás mellett a humor is fontos szerepet kap Szobrok, zeneművek, zászlók a millenniumra NÉPSZAVA-információ Az ünnepi programok szer­vezésénél az volt a célunk, hogy az ország lakossága ne kötelező jelleggel, hanem saját kezdeményezései alapján ünnepelje meg az ezeréves államiság évfordu­lóját - kezdte tegnapi tájé­koztatóját Nemeskürty Ist­ván. A magyar millennium kormánybiztosa elmondta: felhívásukra 3600 jelentke­zés érkezett, s ezek között 1100 település küldte el ün­nepi programjainak terveit. A Kormánybiztosi Hivatal most eseménynaptárt adott ki a 2000. december 31-ig Magyarország határain be­lül zajló ünnepi progra­mokról, és megjelentette az anyagi­ támogatásban része­sített alkotók, műalkotások és ünnepek listáját is. Az Országgyűlés által er­re a célra megszavazott egymilliárd 790 millió fo­rint imponáló nagysága el­lenére is kevésnek bizo­nyult a társadalmi igények teljes körű támogatására. 280 önkormányzat vállal­kozott valamilyen képző­­művészeti alkotás - több­nyire szobor - létrehozásá­ra, számos helytörténeti kutatás és monográfia szü­letett, könyvek, albumok jelennek meg az ünnepre. Néhány kiemelkedően fontos központi megbízás is született, így a nyitó­­hangversenyre - amely 2000. január 3-án lesz a Magyar Állami Operaház­­ban - Szokolay Sándort, a magyar kultúra napjára Balassa Sándort, október 23. évfordulójára Dubrovay Lászlót és Terényi Ede ze­neszerzőt kérték fel új mű­vek komponálására. Szent István budapesti szobrára Kő Pál, egy monumentális esztergomi szoborra pedig Melocco Miklós kapott megbízást. Az ünnepi évben minden magyar település millen­niumi zászlót kap ajándék­ba. Az első, most elkészülő millenniumi zászlót a kor­mánybiztos december 21- én adja át a köztársasági elnöknek, az első hivatalos ünnepség pedig egy kiste­lepülésen, Bajóton lesz, ahol a polgármester január 2-án veszi át a zászlót a kormányfőtől. Magyar Katalin írása a NÉPSZAVÁNAK Elvonási tüneteim vannak. Amíg ezeket a sorokat is írom, fél szemmel folyton a világhálón (kedvenc le­velezőlistámon) zajló ese­ményeket figyelném. Egy hete, amióta a kábeles csatlakozásnak köszön­hetően korlátlan internet­­hozzáférésem van, a szá­mítógépem előtt élek, csak olvasok, nézdegélek, levelezek, hozzászólok nagy vitákhoz, itt iszom a mézes teát és még a va­csorámat is itt eszem. A „valóságos” világ nem ér­dekel, tévét nem nézek, utcán nem járok, hús-vér emberekkel nem találko­zom, az alvásról pedig le­szoktam. A híreket itt szí­vom magamba, újságot a képernyőn olvasok, szám­láimat on-line fizetem, új emberi kapcsolataimat itt kötöm, a régieket itt ápo­lom. Hozzáértők szerint mindez csak a kezdet, s a helyzet napról napra rosszabb lesz... Azt hiszik, tréfálok? Eszemben sincs! Maga­mon tapasztalhatom: az internetfüggőség valóban létező veszély. De remény­kedem, hogy az újdonság varázsának elmúltával egyszer azért még vissza­zökkenhetek a régi kerék­vágásba. S hogy miért e mámor? Mennyivel ad többet a ká­beles csatlakozás a hagyo­mányos, modemes-tele­fonvonalas kontaktusnál? Aki a munkahelyén vagy oktatási intézményében internetezik - s a felhasz­nálók zöme ebbe a kategó­riába tartozik - nem érzé­keli a tetemes telefon­­számla keserveit. Az ott­honi szörfözők annál in­kább. Nekem mostantól nem kell aggódnom a tele­fonszámlámért, nem szá­mít, hogy csúcsidő van vagy sem, a havi díj fejé­ben bármikor korlátlan ideig (akár napi huszon­négy órán át) lóghatok a hálón - s közben nem fog­lalt a telefonvonalam sem. A költségkímélés mellett a másik nagy erény az adatátvitel gyorsasága. Összehasonlíthatatlanul sebesebben töltődnek le a sok kilobájtos fájlok is, ami különösen a képek megtekintésében szembe­tűnő különbség. Nincs már akadálya a fotógalé­riák, a múzeumi műtár­gyak felderítésének, a tér­képek, hanganyagok, moz­góképek letöltésének. (Fér­fi olvasóink kedvéért: igen, a szexsite-ok is gyorsab­ban böngészhetők...) Meggyorsult a kommu­nikáció is: az e-mailek káprázatos gyorsasággal letöltődnek, s a levelező­­rendszer automatikusan el is végzi helyettünk a pos­taládák ellenőrzését az ál­talunk beállított időkö­zönként. Némelyik leve­lezőprogram hangjelzéssel figyelmeztet is az új üze­net érkezésére, az én Out­look Expressem sajnos csak ígéri ezt a szolgálta­tást, de nagy bánatomra egyelőre meg sem nyik­kan. Nagy felfedezés vi­szont számomra az egy­idejű kommunikáció, a chat. Lakjon ismeretlen is­merősöm akár a Föld má­sik felén, számítógépünk segítségével hosszasan és gyorsan cseveghetünk egymással, az általam leír­tak azonnal megjelennek a beszélgetőtárs monitorán, s máris olvashatom vála­szát. Egyszóval kinyílt előt­tem a világ. Mindez nem a szolgálta­tók reklámja. Már csak azért sem, mivel az ügyin­tézés módja egy szocialista nagyvállalat tempóját idé­zi egyelőre. Úgy tűnik, hi­ányzik még az igazi kon­kurenciaharc a három ma­gyarországi kábeles szol­gáltató között, nem zajlik a küzdelem az előfizetők kegyeiért. Remélem, ha­marosan ráébrednek: nem elég felvásárolni és birto­kolni a területet, a meg­rendelők bizalmát ki kell érdemelni. LINKELŐ ! Kábeles tapasztalatok Új címem: mjk@mail.tvnet.hu NÉPSZAVA Fekete komédia a Tháliában Akinek Joe Orton angol drámaíró neve mond vala­mit, az pontosan tudja, mi­ért futkos a hátán a hideg. És persze azt is, mit jelent libabőrös háttal kacagni. A Thália Színházban decem­ber 18-án mutatják be a szerző fő művét Szajré cím­mel. Az előadás rendezőjé­vel, Radó Denise-zel, a Jó­zsef Attila Színház szí­nésznőjével beszélgettünk. Bóka B. László írása a NÉPSZAVÁNAK - Orton manapság kezd di­vatba jönni. - A Budapesti Kamara­­színház valóban műsoron tartja két darabját is (Csak mint otthon, Mr. Sloane, Amit a lakáj látott a kulcs­lyukon át - a szerk.), azon­ban Orton fő műve a Szaj­ré, s ezt furcsa módon még­is eddig csupán egyszer ját­szották, Szegeden, s Buda­pesten­­ egyetlen színház sem mutatta még be. A da­rabot Böszörményi Péter dramaturg barátom adta a kezembe évekkel ezelőtt, én pedig eltettem, mert tud­tam, hogy valamikor bizto­san szeretnék vele kezdeni valamit. - Hányadik rendezése ez a mostani? - A hatodik. - Nem kap elegendő sze­repet? - Kezdetben valóban azért álltam át „a másik ol­dalra”, mert úgy éreztem, nem jutok elég feladathoz. De amióta kipróbáltam, az­óta sokkal inkább érdekel a rendezés. - Kockázatos dologba fo­gott, hiszen a darabot nem a Thália Színház mutatja be... - Valóban, a színház csu­pán befogad bennünket, de ez a saját vállalkozásom. Mindent nekem­ kell előte­remtenem, a pénztől a dí­szítők szervezésén át a pla­kátok kinyomtatásáig. - Akkor tisztázzuk a ké­nyes kérdéseket. - A pénzre gondol? Háza­lók, mit tehetnék mást. Mindenféle alapítványok­nál pályázok. - Orton darabjainak eny­hén szólva hátborzongató a világa... - Fekete komédiának mondanám: hamisítatlan angol humorral megtűzdelt morbid játék. A darab egy törvénytisztelő, tisztességes és gazdag úriemberről szól, akinek meghal a felesége, a fia pedig bankrablásra adja a fejét. Az elhunyt hölgy ápolónője látszólag a szak­mai tisztesség mintaképe, akiről azonban kiderül, hogy tömeggyilkos, aki az összes eddigi betegét eltette láb alól, de ápoltjainak va­gyonát természetesen még időben a nevére íratta. Most azon mesterkedik ép­pen, hogy elvétesse magát az özvegyen maradt férjjel. Az úr fia időközben barát­jával kirabolja a szomszéd bankot és a mama koporsó­jába rejtik a pénzt... Ter­mészetesen a darab csatta­nóját nem árulom el... - Egy ilyen darabra ho­gyan lehet pénzt szerezni? - Azt kell mondanom, hogy szerencsémre nem is­merték a művet... A pályá­zatokban mindent leírtam, amit a darabról gondoltam, azt is, hogy szerintem Or­ton kifejezetten színházi ínyenceknek való. - Miért éppen ezt a dara­bot választotta? - Nyisson ki egy mai új­ságot, és megérti. Szerin­tem hihetetlenül aktuális. A rendőrség önmagát ün­nepli, mert hosszú idő után elfog valakit, aki korábban tőlük szökött meg. Állítólag ebben az országban még korrupció sincs, sőt minden a legnagyobb rendben van. - Kik játsszák ezt a tipi­kusan angol­ hangulatú, morbid komédiát? - A tisztes úriembert Ka­tona János, a fiát Seszták Szabolcs, a barátját Mar­­kovics Tamás, a nyomozót Besenczi Árpád, a rendőr­nőt Menszátor Judit, az ápolónőt Balogh Anikó alakítja. Magyar siker Londonban MTI-információ A Brit Színházi Múzeum nagytermében megtartott kirobbanó sikerű kamara­koncerttel zárult hétfőn es­te Londonban a Hungary in Focus című magyar kul­turális fesztivál. A prog­ramsorozat utolsó esemé­nyén a Liszt Ferenc Zene­­akadémiának az az öt vég­zős hallgatója mutatkozott be az angol közönségnek, akik a nyáron elnyerték a Sidney Leon ösztöndíjat, és az elmúlt két hétben az Oxford közelében lévő Ma­­yer-Lisman Opera Centre-t vezető Jeane Henry mes­terkurzusán vettek részt. Kozma Péter, Ocsovai János, Pérchy Kornélia, Schöck Attla és Wierdl Eszter operarészleteket ad­tak elő.

Next