Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)

1999-12-10 / 288. szám

NÉPSZAVA Több hónapot késhet az új lakáshitelrendszer (Folytatás az 1. oldalról) Mint megtudtuk, az FHB várhatóan jövő héten küldi szét az érdeklődő pénzin­tézeteknek a tervezetet. A szakemberek általában kettő-négy hónapban jelöl­ték meg a felkészülési idő­szakot, amely után fogad­hatják az ügyfeleket. A pénzügyi tárca is szá­mol némi csúszással. Bará­­tossy Györgynél a Pénz­ügyminisztérium csoport­­vezetője elmondta, hogy várakozásaik szerint a jövő év elején fokozatosan ve­zetik be a bankok az új konstrukciókat, így egyes részeit már januárban, más elemeit februárban kínál­hatják. Hozzátette,­­hogy a tegnapi megbeszélésen a bankok többsége partner­nek bizonyult az új kon­cepcióval kapcsolatban. A kormány számításai szerint jövőre­­ bárki, aki építkezik, lakást vásárol vagy bővít, mintegy 15,5 százalékos kamat mellett tud hitelt felvenni azoktól a bankoktól, amelyek szer­ződnek az FHB-val. Az ál­lam a jelzálogbankon ke­resztül három százalék­pontos kedvezményt ad a kölcsönökhöz. Nagyobb kamatkedvezményt vehet­nek fel azok a fiatal (35 év­nél nem idősebb) házaspá­rok, három vagy több gyer­meket nevelő (vagy harma­dik gyermeküknek a tör­lesztés első három évében belüli megszületését válla­ló) házasok, akik új lakást építenek vagy vásárolnak. Esetükben a hitelkamat 8 százalékos lehet. Megmarad jövőre az ed­dig alanyi jogon járó szoc­­pol, ami azt jelenti, hogy méltányolható lakásigény mellett egy gyermek után 200 ezer, kettő gyermek után 1 millió 200 ezer, míg 3 gyermek eltartása esetén 2 millió 200 ezer forint vissza nem térítendő támo­­­­gatást kap az, aki új lakást épít vagy vásárol. A támo­gatás új elemmel bővül: la­kásbővítésre, felújításra le­het igényelni az úgyneve­zett félszocpolt, amely, a fenti feltételek mellett a szocpol támogatás 50 szá­zalékának megfelelő támo­gatást jelent. Ez utóbbit azonban csak az igényelhe­ti, aki eddig nem használt fel szocpol támogatást. Jövő héten döntenek a Lehel piac díjairól A Lehel piac árusai az ide­iglenes piac létesítése és az árusok átköltözködése alatt is fennakadások nél­kül kiszolgálják a vevőket - garantálja a XIII. kerületi polgármesteri hivatal. Az új csarnok bérleti díjairól a kerületi közgyűlés a jövő héten dönt. NÉPSZAVA-információ Zavartalan lesz az árusítás a budapesti Lehel piacon az ú­ ünnepek alatt, és nem lesz fennakadás az ideig­lenes piac megnyitásával­­ kapcsolatban sem - szögez­te le tegnap Tóth József, a XIII. kerület polgármeste­re. Az új év kezdetét köve­tően az eredeti terveknek megfelelően zajlik az át­költözés, ennek lebonyolí­tására a szervezők két he­tet szánnak. A helyhatóság azért tartotta szükségesnek felhívni a figyelmet a mun­ka zavartalan menetére, mert a közelmúltban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek a piac megnyitá­sának, az ideiglenes piac működésének késlekedését vetítették előre. Az 5,7 milliárd forintos beruházású új csarnok csak 2001 tavaszára ké­szül el. A bérlőknek egy­szeri használatbavételi dí­jat kell fizetniük, ami négyzetméterenként 100- 300 ezer forint lesz. A bér­leti díjakról december 16- án dönt a közgyűlés. Az újjávarázsolt piac felépü­léséig ideiglenes piacra kényszerülnek az árusok. Ide az év végi hajrát köve­tően, a nyugalmasabb ja­nuári időszakban költöz­hetnek át az igénylők - mondta korábban Sárosi István, , a Lehel Csarnok Kft. szervezési igazgatója. Az ideiglenes piac mérete a jelenleginek csupán 70 százaléka. A XIII. kerületi polgármesteri hivatal sze­rint ez a méret elegendő lesz arra, hogy minden ős­termelő és napijeggyel áru­sító pultot, pavilont kap­jon. A 8-16 négyzetméteres árusítóhellyel rendelkező kiskereskedőknek a jövő­ben sem kell ennél kisebb helyre költözniük, hiszen ugyanekkora területet biz­tosítanak számukra. Kény­telenek viszont összehúzni magukat azok, akik ennél nagyobb területen kínálták portékáikat. Ők a jövő hó­naptól mostani árusítóhe­lyük méretének csupán 70 százalékával gazdálkod­hatnak. BELFÖLD 1999. DECEMBER 10., PÉNTEK Munkabeszüntetés mellett döntöttek a vasutasok (Folytatás az 1. oldalról) A VSZ és a VDSZSZ ve­zetői is egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a MÁV mindeddig nem mu­tatott kompromisszum­­készséget a bérvita meg­oldásra. A több mint egy hónap­pal ezelőtt elkezdődött béralkuban a vasúttársa­ság vezetői 8,5 százalékos béremelési javaslatot tet­tek. Ezt az arányt azonban a munkavállalók képvise­lői nevetségesen alacsony­nak nevezték. Úgy vélik, hogy az emelések differen­ciálása miatt ennek reálér­téke csupán 5,8 százalék. Ez pedig még a jövő évre prognosztizált 6 százalé­kos infláció mértékét sem éri el. A MÁV nyilatkozatban közölte, hogy a sztrájkfe­nyegetés ellenére sem lát­nak lehetőséget az aján­lottnál nagyobb mértékű béremelésre. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ma még látnak esélyt a munkavállalóknak járó 1,5 százalékos teljesítmény­függő juttatás kifizetésére, a munkabeszüntetés nyo­mán várható bevételkiesés azonban kétségessé teheti annak jövőjét. A közlekedési kormány­zat sem tulajdonosként, sem felügyeleti szervként nem kíván beleavatkozni a MÁV és a szakszervezetek alkudozásába - jelentette ki Müller Mihály sajtószó­vivő. Szavai szerint a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium az idén már mintegy 37 milliárd forintnyi adósságot vállalt át a MÁV Rt.-től. Ennél nagyobb mértékben nem kívánják támogatni a vas­úttársaságot anyagi prob­lémáinak megoldásában. A vonatok leállása nyomán kialakuló közlekedési káosz megoldására sem tervez külön közúti közle­kedési akciót indítani a tárca. A szóvivő szerint a Volán-társaságok üzleti alapon biztosan megoldják majd a vasúti utazóközön­ség szállítását a kérdéses időszakban. A Volán-társaságok mun­kavállalói azonban maguk is régóta eredménytelenül tárgyalnak saját béremelé­sükről. Inokai Géza, a Köz­úti Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke fel kívánja hívni a munka­adó figyelmét arra, hogy a jelenlegi helyzetben még a legszigorúbb üzleti meg­fontolások alapján sem hajlandók olyan utasításo­kat végrehajtani, amelyek gyengíthetik a vasutasok akcióját. A román érdekvédők nem adják fel Továbbra is sztrájkolnak a román vasúttársaság dol­gozói. A szomszédos országban napok óta tartó mun­kabeszüntetés nyomán tegnap is jelentős késésekkel érkeztek hazánkba a Romániából útnak indult szerel­vények. A Trans-Balkán és az Ovidius expresszek 3 órás, a Muténia négyórás késéssel érkezett a Kür­­tös-Lőkösháza vasúti határátkelőhelyre. A délutáni Dacia és Ister nemzetközi személyszállító szerelvé­nyek pedig már 8-9 órás késéssel érkeztek az államha­tárra. A másik működő vasúti átkelőhöz, Biharkeresz­­teshez is tetemes késéssel érkezett a Corona és az Ady Endre InterCity. A Partium és a Claudiopolis pedig csak belföldi járattal közlekedett. Ágerdőmajornál, Kötegyánnál és Nyírábránynál azonban továbbra is teljesen szünetel a vasúti közlekedés. Elkobzott áruk rászorultaknak Jövő héten tárgyalja a parlament azt a tervezetet, amely szerint az úgynevezett Karitatív Tanács oszt­ja majd szét jövőre a hatóság által elkobzott árukat a rászorulók kö­zött. Elképzelhető, hogy a bünte­tés-végrehajtási intézetek lakói is kapnak például az elkobzott ci­pőkből, pólókból. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Általános vitára alkalmasnak ta­lálta az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló törvény tervezetét tegnap a parla­ment önkormányzati bizottsága, így az várhatóan jövő héten a hon­atyák elé kerülhet. A tervezet sze­rint jövőre a szociális miniszter­ből és a nagyobb karitatív szerve­zetek képviselőiből álló Karitatív Tanács tagjai osztják majd szét az elkobzott árukat a rászorulók kö­zött. A tanács csak olyan termé­ket oszthat szét, amelynek birtok­lása nem veszélyezteti a közbiz­tonságot, nem­ rossz minőségű, nem jövedéki termék vagy köz­egészséget, közerkölcsöt nem sért használata. A törvény megalkotását sokáig hátráltatta egyes multinacionális cégek tiltakozása, akik nem já­rultak hozzá, hogy hamisított áruikat akár jótékonysági céllal is felhasználhassák. A tervezet szerint ha az­ adott termék gyár­tója nem járul hozzá a közérdekű felhasználáshoz, bíróság dönt ar­ról, hogy megfosztható-e az áru a márkajelzéstől. Ha a bíróság úgy dönt, hogy a jelzés eltüntethető, a karitatív szervezet saját költsé­gén kell eltávolítani a védjegyet a felhasználás előtt. A termékek szétosztását a tanács tagjai meg­egyezéses sorrendben az eddig megszokott gyakorlatuk szerint végezhetik. Pozsgay Balázs, a parlament önkormányzati bizottságának tagja lapunknak elmondta, hogy a szocialista párt módosító javas­latot nyújt be a tervezethez, amely szerint a rászorulók körét kibővítenék az állami és az ön­­kormányzati működtetésű gyer­mekintézményekkel, szociális otthonokkal. Sőt felvetődött az is, hogy a közismerten anyagi gondokkal küszködő büntetés­végrehajtási intézetek is kapja­nak az elkobzott, például ruha­ipari termékekből. Tavaly bűncselekmény és sza­bálysértés miatt összesen 82 mil­liárd forint elkövetési értékben ko­boztak el termékeket. Az elkobzott áruk nagy része (ital, cigaretta, ká­bítószer, olajszármazékok) nem használható fel közérdekű célra.­ ­ Elkobzott ruhák a vámáruraktárban - a jövő héten tárgyalja a parlament azt a törvényjavaslatot, amely szerint ezeket a por­tékákat a Karitatív Tanácson keresztül oszthatják majd el a rászorulók között . Szalmás Péter felvétele A zöldek szerint veszélyes a titoktartás Nem értenek egyet a szol­gálati titokról szóló tör­vény módosításának tervé­vel a Levegő Munkacso­port munkatársai. Szerin­tük ugyanis, ha bármi titko­­sítható, akkor a civil szer­vezetek nem ismerhetnek számos olyan tényt, ame­lyekről tudniuk kellene. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Veszélyeket rejthet magá­ban az államtitokról és szolgálati titokról szóló tör­vény módosítása, állítja a Levegő Munkacsoport. Lu­­­­kács András elnök aggályát fejezte ki amiatt, hogy a módosítás révén az állami szervek lényegében korlát­lan felhatalmazást kapnak, hogy mindazokat a témá­kat, amelyeket jónak lát­nak, titkosítsanak. A mun­kacsoport elnöke kifejtette, hogy a környezetvédelem szempontjából igen hátrá­nyos lenne a különféle kor­mányszintű előterjesztések, jegyzőkönyvek „elrejtése” a nyilvánosság elől. Ráadá­sul a kormány a rendelke­zésére álló, ingyenes szak­mai háttértől fosztja meg magát, ha a döntés-előké­szítő előterjesztéseket nem viszik ki a nyilvánosság elé, hanem a jövőben belső anyagként kezelik azokat. Az elnök figyelmeztetett rá, hogy a kormány nemré­giben írta alá a környezeti információhoz való és a nyilvánosságnak a döntés­­hozatalban történő részvé­teli jogáról szóló arhusi egyezményt, melynek ha­zai ratifikációja folyamat­ban van A Levegő Munka­­csoport szerint az Európai Unióban előszeretettel szorgalmazzák e jogok al­kalmazását, tehát EU- csatlakozásunknak ellent­mond a titoktörvény szigo­rítása. Továbbá az sérti a közérdekű adatok nyilvá­nosságáról, de a környezet­védelemről szóló törvényt, sőt az alkotmányt is. A belvíz mellen a talajvíz is mind több helyen pusztít Az ország számos települését elöntötte a belvíz, Békés megyében a legsúlyosabb a helyzet. Telekgerendáson már harmadfokú a készültség. Szekszárdon a rendkívüli csapadék talajvizet okozott. A pincékbe befolyt víz fel­számolásánál a lakók nem kapnak önkormányzati segít­séget, a problémát saját erőből kell megoldaniuk. Holubár Zita írása a NÉPSZAVÁNAK Eddig már az ország hét vízügyi igazgatóságán kel­lett belvízvédelmi készült­séget elrendelni. A víz bo­rította területek nagysága ugyanis ahelyett, hogy csökkenne, tovább növe­kedett. Harminchárom belvízvédelmi szakaszon kellett készültséget elren­delni. Ez ezért jelentős,, mert egy-egy ilyen szakasz mérete egy megye negye­de, akár harmada is lehet - hívta fel a figyelmet az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság ügyeletese. Or­szágszerte egyébként mind ez idáig 85 szivattyútele­pet és négy szállítható ál­lomást helyeztek üzembe. Ezek együttesen másod­percenként 107 köbméter víz eltávolítására képesek. A Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövízig) te­rületén november 22-e óta szakadatlan a védekezés. Jelenleg a megye csaknem valamennyi bél­vízvédelmi szakaszán folyik a munka. Az elöntött területek nagysága 13 ezer hektárra emelkedett - tájékoztatta lapunkat Galbáts Zoltán, a Kövízig főmérnöke. Leg­­­utóbb a Békésszentand­­rásnál helyeztek üzembe szivattyútelepet. Ezzel­ együtt 12­ állomás segítsé­gével próbálják felszámol­ni a belvizet. December 9- éig több mint 10­ millió , köbméter vizet­­ sikerült el­távolítani. Békés megye 17 települé­sén­­rendeltek el készültsé­get, közülük Telekgerendá­son már harmadfokú van érvényben. A falunak é­­i a vízügyi igazgatóság 3 kis­méretű berendezést köl­csönzött, ezzel a házak kö­zé befolyt vizet igyekeznek eltávolítani. A főmérnök becslése szerint igazgató­ságuk a novemberi rendkí­vüli havazás nyomán ki­alakuló belvíz felszámolá­sára 1­ 7­ millió forintot köl­tött. , A Fejér megyei Sárbo­­­­gárdok­ még fel sem szá­molták a nyári rendkívüli esőzések kárait, máris újra­­ veszélybe kerültek az in­gatlanok, termőterületek. Az egyik városrész, a tele­pülés egyötöde teljesen víz alá képült. Szekszárdon a csapadé­kos időjárás és a rendkívüli havazás soha nem tapasz­talt méretű talajvíz-emel­kedést okozott. Mint Leposa Gyula, a szekszárdi polgár­­mesteri hivatal munkatár­sa lapunknak elmondta, a város 40 ezer lakosából­ mintegy harmadának in­gatlana­ került emiatt ve­szélybe. A pincékbe befolyt víz pusztítását nem lehet felmérni, a szakemberek általában 20 centiméteres talajvízzel számolnak. A károsultakon azonban az önkormányzat egyáltalán nem tud segíteni: a vízmen­tesítés, a felújítások költsé­geit a lakóknak maguknak kell fedezni. ­­­ Keresik a bűnös fegyőröket Budapesti befektetésre is készült a fondorlatos jordán Továbbra sincs hír a börtönből rejtélyes körülmények kö­zött megszöktetett jordán állampolgár hollétéről. Az In­­terpol-körözés alapján letartóztatott csalót állítólag meg­vesztegetett börtönőrök és hamis iratok segítségével „szabadlábra helyezték”. A rendőrség és az ügyészség is nyomoz a különös ügyben. NÉPSZAVA-információ Hamisított okmánnyal, büntetés-végrehajtási dol­gozók közreműködésével, mindeddig tisztázatlan kö­rülmények között szökött meg a Markó utcai börtön­ből egy jordán bűnöző. A 38 éves, ammani születésű Moamed Askar állítólagos építési vállalkozóként kö­vetett el nagy kárértékű gazdasági bűncselekmé­nyeket Ausztriában. Inter­­pol-körözés alapján, titkos akcióval fogta el őt a rend­őrség szervezett bűnözés elleni szolgálata, s ez év szeptember 27-én kiada­tási letartóztatásba került. Időközben kiderült, hogy a férfit Magyarországon el­követett bűnei miatt is ke­reste a rendőrség. Bár kiadatásra váró őri­zetest­ nem szabad elen­gedni, Askar két hónappal letartóztatása után kisé­tálhatott a börtönből. Széles körű vizsgálat in­dult annak kiderítésére,a kik és miképpen segítet­ték elő a bűnöző akadály­talan távozását. A körül­mények, mint a Népszava arról már beszámolt, arra utaltak, hogy titkosszol­gálatra jellemző módszer­­­rel hajtották végre a me­nekítést. Dr. Túri András, a fővá­rosi ügyészségi nyomozó hivatal csoportvezető ügyésze ezt cáfolta. Mint lapunknak elmondta, a feltételezés minden alapot nélkülöz. A nyomozás ve­zetője utalt arra is, hogy, bár az eljárásban nincs nyilvánosságra hozható a fejlemény, de hamarosan eredményről számolhat­nak be. Lapunk úgy értesült,­ hogy Askar az elmúlt hó­napokban, közvetítők se­gítségével tulajdont igye­kezett szerezni egy műkö­ö­désében korábban felfüg­gesztett brókercégben. A rendőrség akciója meghiú­sította a „befektetést”. A szervezett bűnözés elleni szolgálat nyomozói épp ez ügyben kívánták kihall­gatni őt, amikor a Markó­ban kiderült, hogy a jor­dán néhány nappal koráb­­­­ban „szabadult”.

Next