Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)

1999-12-18 / 295. szám

*••*1« 2 1999. DECEMBEREK SZOMBAT BELFÖLD ____________RÖVIDEN. Rapcsák-ügy: jogvita a felfüggesztésről Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármester állásából való felmentése, amely 288 nap óta tart, jogsértő - állítja a pénteken a hódmezővásárhelyi közgyűlésnek elküldött levelében a Csongrád Me­gyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Mózes Ervin egyúttal kezdeményezte a belügyminiszternél a jog­szerűtlen helyzet felszámolását. A közigazgatási hi­vatal vezetője december elején már felszólította a közgyűlést, hogy döntsön a polgármester ellen indí­tott fegyelmi eljárások lezárásáról. Az időhúzást in­dokolatlannak, alkotmánysértőnek és a joggal való visszaélésnek minősítette. Mózes Ervin arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a közgyűlés és a közigaz­gatási hivatal közötti, a fegyelmikkel és a felfüg­gesztéssel kapcsolatos jogvita nem oldható fel. Vé­leménye szerint a testület azzal követ el jogsértést, hogy a polgármester felfüggesztése célzatos. A cél pedig a polgármesteri tisztség gyakorlásának tartós gátlása. Kovács László a csatlakozásról A legutóbbi európai uniós országjelentésben az euró­pai szervezet több új kritikát is megfogalmazott Ma­gyarországgal szemben, ezekre a kormánynak na­gyobb figyelmet kellene fordítania - derült ki Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP elnökének elő­adásából pénteken a budapesti városházán. Kovács László veszélyesnek ítélte, hogy a kormány eddig már 46 területen jelentette be átmeneti felmentési kérel­mét.­­ A volt külügyminiszter - Demszky Gábor főpol­gármesterrel egyetértésben - kifogásolta, hogy a kor­mány nem vonja be az integrációs tárgyalásokba az el­lenzéki pártokat, az önkormányzatokat, és ugyancsak kimaradnak az egyeztetésből a szakmai és civil szer­vezetek. Az ISM szereptévesztésben van? A Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács (Magyit) eddig is kezdeményezője volt a Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozásának, ugyanakkor úgy látja: a kormányzat szereptévesztésben van, mert az ő feladata nem a ci­vil gyűjtőszervezet létrehozása, hanem a megfelelő jogi háttér és a működési feltételek biztosítása - tu­datta a Magyit választmányának álláspontját Újhe­lyi István elnök. A szervezet Deutsch Tamás minisz­ternek arra a bejelentésére reagált, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) létrehozza a Nemzeti If­júsági Tanácsot. Kimaradt szakminiszterek Lapunk csütörtöki számában, Nincs politikai for­dulat címmel megjelent összeállításban a kormány­tagok ismertségéről és népszerűségéről közültünk adatokat a Marketing Centrum közvélemény-kutató adatai alapján. A felmérésében nem szerepelt Gógl Árpád egészségügyi, Harrach Péter szociális, illetve Boros Imre, a PHARE-pénzek elosztásáért felelős tárca nélküli miniszter. Marián Béla, a Marketing Centrum kutatója kérdésünkre elmondta: felméré­sük nem a kormány megbízásából készült, így nem is vizsgálják az összes miniszter ismertségét, nép­szerűségét vizsgálni. A három kimaradt kormánytag szakpolitikusként ítéli meg a közvélemény. A kérdő­íven 44 olyan politikus neve szerepelt, akiket meg­nyilvánulásaik, illetve politikai tevékenységük miatt vizsgál a Marketing Centrum. A három miniszter ismertsége egyébként 23-30 százalék körüli. Kozma Sándor szobrának avatása Kozma Sándor egykori királyi főügyész bronz mell­szobrát, Mihályi Gábor Munkácsy-díjas szobrászmű­vész alkotását avatta fel ünnepélyes keretek között Györgyi Kálmán legfőbb ügyész pénteken Budapes­ten. Kozma Sándor nevéhez fűződik az ügyészi szerve­zet kialakítása és működésének megindítása. Az Or­szágos Gyűjtőfogház első vezetője fellépett egyebek között a nyomozásoknál alkalmazott csendőri kínzá­sok megszüntetése érdekében. ]NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-B­AN ............... .................... Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ . Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezetők: Belföld: DÉSI JÁNOS (vezető szerkesztő), MUZSLAI KATALIN (társadalom), OLÁH ZOLTÁN (politika) Gazdaság: VÉRTES CSABA mb., Kultúra: MARTOS GÁBOR, Külföld: BARABÁS PÉTER, Levelezés, szolgáltatás: SZIGETI PIROSKA, Publicisztika: NÉMETH PÉTER, Sport: BUZGÓ JÓZSEF, Szép Szó: BOROS ISTVÁN Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, ZSIGOVICS ZSOLT Kiadó: NSZ1999 Rt. Felelős kiadó: a részvénytársaság vezérigazgatója Lapigazgató: TINNYEI MÁRIA Terjesztés: MEDIA-TRADE Bt./telefon: 352-0662 Terjesztési igazgató: SZABÓ EDIT Hirdetési igazgató: BENEDEK TAMÁS Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-6578, publicisztika 326-8273 Elektronikus levélcím: (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu Hirdetés: telefon: 326-5792, 326-8272/716 telefax: 326-5792 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Terjeszti a HÍRKER Rt., az NH Rt., és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. HELP-nél (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlap-előfizetési Irodában (Helir 1069 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Helirnél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 1248 Ft, negyed évre 3744 Ft, fél évre 7488 Ft, egy évre 14 976 Ft. Előfizethető továbbá közvetlenül a kiadónál: negyed évre 3510 Ft, fél évre 7020 Ft, egy évre 14 040 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 369-1773 Felelős vezető: HUPJÁN JÓZSEF vezérigazgató ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 . Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT ________1064 Budapest Vill. ker.: Aurora u­. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http:/WWW.observer.hu - Politikai veszteség a fizetésemelés ára A budapesti önkormányzat vizsgálja, jogszerű-e, hogy ingyen parkolhatnak a képviselők A főváros vezetése elrendelte a parla­menti képviselők ingyenparkolásáról szó­ló törvénymódosítás alkotmányossági vizsgálatát. Amióta a parlament megsza­vazta, hogy a költségvetési törvény szö­vegében szerepeljen az országgyűlési képviselők 13. havi fizetésére és ingye­nes parkolásukra vonatkozó rész, mind­két döntés bírálatok középpontjába ke­rült. Az MSZP idén a Budapest Sport­csarnok helyreállítására, a későbbiekben pedig minden évben szociális célokra fordítaná ezt az összeget. Pénteken Kun­­cze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője azt javasolta, hogy az országgyűlési képvi­selők 13. fizetésére és ingyenes parkolá­sukra vonatkozó tételek kerüljenek ki a jövő évi költségvetés szövegéből a vég­szavazás előtt. Ehhez össze kell hívni a házbizottság rendkívüli ülését. NÉPSZAVA-információ Kuncze Gábor szabad de­mokrata frakcióvezető azt javasolta pénteki, szer­kesztőségünkhöz eljutta­tott közleményében, hogy az országgyűlési képvise­lők 13. fizetésére és ingye­nes parkolásukra vonatko­zó tételek kerüljenek ki a jövő évi költségvetés szöve­géből. Kuncze levélben for­dult Áder Jánoshoz, az Or­szággyűlés elnökéhez, azt indítványozva, hogy az ügyben hívják össze a ház­­bizottság rendkívüli ülését, és a költségvetési törvény­­javaslat keddi végszavazá­sa előtt a parlament térjen el a házszabálytól. Az SZDSZ nyilatkozatá­ban felhívja a figyelmet: a párt képviselőinek döntő többsége nem vett részt azon a szavazáson, ame­lyen az említett kérdések­ről döntöttek, ezzel jelez­ték, hogy nem értenek egyet a javaslattal. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint az Országgyűlés en-­­nél a szavazásnál hibát kö­vetett el, és meg kell találni annak módját, hogy azt korrigálni lehessen. Emlékezetes, hogy a 13. havi fizetés pártközi meg­állapodáson alapult, egye­dül a MIÉP nem támogatta az elképzelést. Orbán Vik­tor miniszterelnök azzal hárította el az ezzel kap­csolatos kérdést, hogy a kormány nem támogatta az indítványt, ám az Ország­­gyűlés másként döntött. Ugyanakkor megtudtuk: a 13. havi fizetésről és az in­gyenes parkolásról a Fi­desz kezdeményezésére kezdődött egyezkedés az Országgyűlés költségvetési bizottságban. Kuncze Gábor indítvá­nyával kapcsolatban la­punk megkérdezett több fi­­deszes frakcióvezető-he­lyettest, de senki nem tar­totta magát illetékesnek, hogy nyilatkozzon. Végül azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Fidesz frakcióel­nöksége leghamarabb hét­főn ül össze, és akkor ala­kítja ki álláspontját a kez­deményezésről. - Érdekes az SZDSZ felvetése - rea­gált az ötletre az MTI-nek Horváth Zsolt, a Fidesz frakciószóvivője, aiki sze­rint „mindenkire rá kell bízni a kérdés megítélé­sét”. Emlékeztetett arra, hogy a költségvetési tör­vényjavaslathoz hatpárti konszenzussal terjesztették be a módosító indítványt. Kovács László, az MSZP elnök-frakcióvezetője sze­mélyes véleményeként azt mondta: elképzelhetőnek tartja, hogy utólag kikerül­jön a törvény szövegéből az ingyenes parkolásra vonat­kozó rész. A 13. fizetéssel kapcsolatban az MSZP frakcióelnöksége azt java­solta a képviselőcsoport­nak, hogy ezt az összeget minden évben szociális cé­lokra fordítsák, „mert ez jobb megoldás, mintha a kormány ezt a pénzt is mondjuk a titkosszolgála­tokra fordítaná”. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője lapunk kérdésére elmondta: a kis­gazda képviselőcsoport ve­zetése ez ügyben jövő hét­főn alakítja ki álláspontját. A kormánypárti politikus azt azonban nem tartja szerencsésnek, hogy egy nagy többséggel megszava­zott törvényjavaslatról újra vitázzanak a parlament­ben. Bánk ehhez hozzátet­te: az ízlése ellen van ez az álszent magatartás.­­ Kuncze Gábor jobban tette volna, ha a csütörtöki házbizottsági ülésen teszi meg javaslatát, amikor is Balczó Zoltán (MIÉP) azt indítványozta, hogy cél­szerű lenne koherenciaza­var miatt ennek a költség­­vetési tételnek az újbóli megszavaztatása - nyilat­kozta Balsai István. Az MDF frakcióvezetője el­mondta: nincs akadálya a házbizottság összehívásá­nak, azt azonban nem tud­ja megmondani, hogy mi­lyen házbizottsági rendel­kezéssel lehet az egyszer már megszavazott költség­­vetési tételt újból előven­ni. Balsai István szerint komplikálja a kérdést az is, hogy a szocialisták és a Fidesz „már el is költötték a pénzt”. Megjegyezte: ezt az összeget 2000 decembe­rének végén fizetik ki, te­hát a felajánlás, pillanat­nyilag nem tűnik túl haté­konynak, hacsak hitelt nem vesznek fel a képvise­lőcsoportok tagjai.­­ A MIÉP frakciója al­kotmányellenesnek találja az országgyűlési képviselők ingyenes parkolásáról szóló döntést, ezért annak meg­változtatását kezdeménye­zi a jövő héten az Ország­­gyűlésben - nyilatkozta Csurka István. A pártel­nök-frakcióvezető közölte: kísérletet tesznek az ügy sürgős eljárásban való megtárgyalására, hogy az­előtt változtassanak a hatá­rozaton, „mielőtt megtenné azt más”. A szükséges öt­ven támogató képviselői aláírás megszerzése során akár a szabad demokraták­ra is számítanak. - A mi frakciónk egyetlenként szavazott nemmel, ezzel el is mondtuk a véleményün­ket - tette hozzá Csurka. A főváros vezetése elrendelte a parlamenti képviselők ingyenparkolásáról szóló törvénymódosítás alkotmá­nyossági vizsgálatát - mondta lapunknak Tiba Zsolt főjegyző. Ha jogi szakértők megalapozottnak találják, a közgyűlés következő ülésén dönthet arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben. A jogá­szok azt vizsgálják, hogy van-e joga a parlamenti kép­viselőknek az önkormányzat tulajdonának tekinthető közterület ingyenes használatához, és ha igen, jár-e kártérítés érte a városnak. A közgyűlésnek a kérdést mindenképp napirendre kell tűzni, mert a törvényben foglalt képviselői ingyenparkolás miatt módosítani kell a parkolási rendeletet. Békési függetlenként készít SZDSZ-programot Zsoldos Attila NÉPSZAVA Tíz évvel a Rendszerváltás Programja után az SZDSZ nyárra elkészíti a Korszak­­váltás Programját, ami nem választási vagy kormány­­program, hanem évtizedek­re szóló távlati stratégia - jelentett ki Magyar Bálint pártelnök pénteki sajtótá­jékoztatóján. A gazdasággal foglalkozó fejezet elkészítését függet­len szakértőként Békesi László volt pénzügyminisz­ter vezeti, a jogállami, al­kotmányossági kérdésekkel foglalkozó fejezetet Halmai Gábor alkotmányjogász felügyeli, az életminőségre vonatkozó rész felelőse Un­­gár Klára közgazdász, az esélyekre vonatkozó rtisz csoportvezetője pedig Cse­peli György szociológus. Lapunk csütörtöki szá­mában írtunk arról, hogy az SZDSZ-ben sokan arra számítanak, hogy Békesi a jövőben aktív szerepet ját­szik majd a pártban. Ezzel kapcsolatban Békesi azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy nem akar a politikai pályára visszatérni. Meg­erősítette: azért lépett ki csaknem egy éve az MSZP- ből, mert nem értett egyet a párt vezetésével, politikájá­val, stílusával. - Nem látok olyan változásokat, ami el­határozásom megváltozta­tására késztetne - tette hozzá. Közölte: az SZDSZ- ben nem politikai szerepet vállalt, hanem egy szakmai háttérmunka elkészítésé­ben vesz részt. A közgaz­dász elmondta azt is: lehet, hogy Kovács László pártel­nöknek volt olyan szándé­ka, hogy bevonja őt az MSZP munkájába, de hoz­zá ez nem jutott el. Békési tudomása szerint a felesé­ge, Csehák Judit még tagja az MSZP-nek. - Nem volt tudomásom arról, hogy Békesi László kilépett a pártból - közölte Kovács. Tájékoztatása sze­rint a szocialisták jelenlegi vezetése és ő maga is tett néhány kezdeményező lé­pést Békesi László bevoná­sára a párt munkájába, azt a volt pénzügyminiszter azonban udvariasan, de egyenesen elhárította. Több bíró kell a bővített átvilágításhoz Nyusztay Máté NÉPSZAVA Az átvilágító bírók még idén befejezik a fontos tisztséget betöltő szemé­lyek múltjának ellenőrzé­sét. Valószínű, hogy az ez­redforduló után sem zárul le az ügynökök keresése, újra napirendre került az átvilágítás­­ kiterjesztése. Amennyiben a T. Ház meg­szavazza a módosítást, ösz­­szesen több mint hétezer újságíró, bíró és ügyész múltját vizsgálnák. A parlament több évvel meghosszabbítaná az átvi­lágító bírók mandátumát és a törvény hatályát, új bí­rókat választanának, to­vábbá gyorsítanák az el­lenőrzési eljárást. A módo­sítás indítványozója Csúcs László, az FKGP frakció­vezető-helyettese. Javasla­ta szerint a közszolgálati és kereskedelmi televíziók és rádiók, az országos és me­gyei közéleti lapok főmun­katársaira, szerkesztőire és főszerkesztőire is kiterjed­ne az ellenőrzés. Csúcs az ügyről januárban tárgyal a három koalíciós párt frak­cióvezetőjével. Az újság­írók átvilágítását a szocia­listák vitatják, Keleti György, a nemzetbiztonsá­gi bizottság elnöke szerint a jelenlegi törvény elegen­dő kontrollt jelent. Ha kiterjesztik a szemé­lyi kört, nagyobb bírói lét­számra lesz szükség, de a több ezer személy ellenőr­zése a gyakori személycse­rék miatt még így is több évig ellátja majd munkával az átvilágítókat - nyilat­kozta lapunknak Fehérné dr. Léb Judit, az átvilágító testület soros elnöke. Újra napirendre kerül Helmeczy kizárása Hétfőn délelőtt Budapesten ülésezik a Fidesz-Magyar Polgári Párt Országos­­ Vá­­lasztmánya. A tanácskozá­son tárgyalnak Helmeczy László országgyűlési képvi­selő, a Szabolcs megyei köz­gyűlés elnökének ügyéről. Ismert: Helmeczy László annak ellenére jelöltette magát a megyei közgyűlési elnöki posztra, hogy erre a helyre a Fidesz országos el­nöksége­­ mást szánt. Az ügyet nem sikerült a helyi választmány előtt tisztázni. Szita Károly, az OV alel­­nöke elmondta: a választ­mány határozhat úgy, hogy Helmeczy Lászlót kizárja a párt tagjainak sorából. Eb­­ben az esetben Helmeczy a Fidesz etikai bizottságához fordulhat. NÉPSZAVA Megegyezett volt cégével Földi László NÉPSZAVA-információ Peren kívül megegyezett tegnap­ Földi László, a De­fend Kft. tulajdonosa és az Információs Hivatal. Földi csupán a neki járó illetmé­nyét kapja meg, kártérítés­ről, valamint végkielégítés­ről lemondott. Az egyezsé­get tegnap a fővárosi Mun­kaügyi Bíróságon is beje­lentették, így a Földi által­­ indított munkaügyi per is megszűnt. Földi László ezredest, a külföldi hírszerzéssel foglal­kozó titkosszolgálat volt műveleti igazgatóját 1997 márciusában fegyelmi hatá­rozattal mentették fel a Nyírfa-ügy kirobbanása után. Felmentése után né­hány nappal pedig büntető­­feljelentést tettek ellene ál­lamtitoksértés és jogosulat­lan adatkezelés miatt. A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa tavasszal bűncse­lekmény hiányában felmen­tette Földit a vádak alól. A korábban indított munka­ügyi pere viszont egészen tegnapig folyamatban volt. Tegnap a peres felek megállapodtak - tudtuk meg dr. Zsiga Zsolttól, aki a munkaügyi perében kép­viselte Földit. Ennek értel­mében az Információs Hi­vatal kifizeti Földi illetmé­nyét, és azt az ígéretet tette, hogy a Nyírfa-ügyet egy­szer és mindenkorra lezár­ják. Földi lemond minden további anyagi követelésé­ről. Az ügyvéd szerint az egyezség nyilvánosságra hozatala már önmagában is erkölcsi elégtétel. Lezárult a megfigyelési ügy? Az ügyészség megtagadta a nyomozást Keleti feljelentésére A Fővárosi Főügyészség bűncselekmény alapos gyanú­jának hiányára hivatkozva megtagadta a nyomozást Ke­leti Györgynek, a megfigyelési ügyben hivatali vissza­élés és más bűncselekmények kapcsán tett feljelentése miatt. Keleti ezzel lezártnak tekinti a megfigyelési ügyet. Kosztolányi Dénes, a megfigyelési bizottság fideszes el­nöke Keleti feljelentését szakszerűtlennek nevezte. NÉPSZAVA-összeállítás­­ A megfigyelési ügyet vizs­gáló parlamenti bizottság szocialista alelnöke másfél hónappal ezelőtt tett isme­retlen tettes ellen feljelen­tést a Fővárosi Főügyészsé­gen Orbán Viktor miniszter­­elnök tavaly augusztus 25-i nyilvános bejelentése alap­ján. Az ügyészség határoza­ta - mint azt Keleti György tegnap elmondta - megálla­pította: a kormányfő beszé­dében használt „utasítás” és „elrendelés” kifejezések nem azt jelentik, hogy az adatgyűjtést az előző kor­mányzati ciklus vezető poli­tikusai rendelték el.­­ A kormányfő beszéde nem tartalmazta azt az állí­tást, hogy a megfigyelést állami szervek végezték vagy a megfigyelést ilyen szervekkel végeztették - ol­vasható az ügyészség hatá­rozatában. Nem lehet meg­állapítani azt sem: különle­ges adatok megszerzéséről lett volna szó, és miután az adatgyűjtés költsége csak utalásszerűen szerepel a beszédben, bűncselekmény alapos gyanúja ebben az esetben sem merül fel. Keleti az ügyészségi ha­tározattal lezártnak tekinti az ügyet, hiszen szerinte teljes mértékben bebizo­nyosodott: az előző kor­mányzat nem érintett sem­milyen megfigyelési ügy­ben. Az ellenzéki politikus úgy véli: az egész ország közvéleményében vissza­tetszést keltett a miniszter­­elnök bejelentése és az azt követő politikai botrány, amiért Orbán Viktort ter­heli a felelősség. - Javasol­ni fogom, hogy a megfigye­lési bizottság vegye fel do­kumentumai közé az ügyészségi határozatot - jelentette ki lapunk kérdé­sére Keleti György. A koalíciós frakciók és a MIÉP képviselői szerint az ügyészség döntése nem je­lenti azt, hogy megalapo­zatlan volt Orbán Viktor tavaly augusztusi bejelen­tése fideszes politikusok és családtagjaik megfigyelé­séről. Az SZDSZ értelme­zése szerint viszont a Fővá­rosi Főügyészség politikai retorikai fogásnak tekin­tette a kormányfő szavait. Kosztolányi Dénes, a megfigyelési bizottság Me­szes elnöke az MSZP-s képviselő feljelentését Ke­leti György magánakciójá­nak és szakszerűtlennek nevezte, s szerinte emiatt nem indult nyomozás az ügyben. A kormánypárti politikus a Népszavának azt nyilatkozta, hogy a par­lamenti testület hivatalos feljelentése precíz és pon­tos, s ezért eredményes lesz.­­ Az MSZP-nek új elnököt kell jelölnie az Országgyű­lés Nemzetbiztonsági Bi­zottságának élére, mert Ke­leti György oly mértékben beszűkültté vált a megfi­gyelési témában, hogy ezál­tal alkalmatlan a titkos­­szolgálatokkal kapcsolatos bármely teendő ellátására - közölte Kosztolányi.

Next