Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)
1999-12-27 / 301. szám
to 1999. DECEMBER 27., HÉTFŐ HÁTTÉR Orvos, aki 99 évesen praktizált Ferenc József vitézségi éremmel tüntette ki Ma már csak 500 métert úszik a Lukácsban. Dr. Molnár Károly 105 éves orvos-vezérőrnagy kicsit hidegnek tartja a vizet. Kényeskedése új keletű. Az 1914-es gorlicei áttörés közben mindenki elesett mellette. A második világháborúban orvosként százakat mentett meg a biztos haláltól. Rákosiék háborús bűnösként kezelték, de ő üldöztetése alatt is praktizált. Most boldog öregember. Fegyelmezetten pergeti napjait harmadik felesége mellett. A honvédelmi miniszter díszkardot adományozott neki. Az ajándékot a Ferenc József császártól kapott vitézségi érem mellé teszi. Horváth Ildikó NÉPSZAVA — Hol a sapkám, hol a sapkám? - kérdezgeti nyugtalanul az apró termetű dr. Molnár Károly. Rokonai csitítgatják. Nem kell az most idő az ünnepségre. Korosodó gyerekei jobbról balról belekarolnak, és leültetik a minisztérium egyik díszes termének még díszesebb foteljébe. - Figyelj a miniszter úrra! - korholja szelíden igazán ifjúnak számító asszonya a 105 esztendős, tábornoki egyenruhába bújtatott férfit, ám az agg vitézt mintha jobban érdekelnék a fényképező masinájukat kattogtató riporterek. Mi ez? - tudakolja gyermekes kíváncsisággal a felé nyújtott ajándékról. Kard, gyönyörű díszkard - magyarázzák a családtagjai, mire dr. Molnár Károlyt meglegyinti valami a régmúltból. Isten áldásával motyogja maga elé, és már ott jár a csatamezőn, húszéves ifjoncként. Még meg se száradt érettségi bizonyítványán a tinta, már vitték is a frontra, a Csíkszeredai főgimnáziumból egyenesen a tűzvonalba. Szerencséje volt. A gorlicei áttörés közben Slota Lippánál a mellette harcolók mind elestek. Az ezred háromezer katonájából csupán 150-en menekültek meg, az 56 tisztből ötven meghalt. Híre ment a székelyföldi fiatalember hősiességének: Ferenc József császár vitézségi érmet adományozott neki. A fiú 1915 telét a lövészárokban élte át, nem egyszer kétméteres hó alól kellett kiásni őket. A nyűhetetlen honvédre újabb vitézségi érem várt: a Signum Laudist Károly királytól kapta. Azért egyszer mégiscsak utolérte a baj. Tizennyolcban megbetegedett és hazatért. Később megkezdte tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, de nem sokáig lapozgathatta a tudós könyveket, még ez évben kiküldték az orosz frontra. A háború után főhadnagyként szerelt le és 1922-ben orvosi diplomát szerzett. Kimondani is sok: 71 éven át praktizált - 99 éves koráig! - először általános orvosként, majd szájsebészként. Nagyon nehéz sorjába rakni az emlékeket. A háborúk szinte összefolytak, 1940 ismét a fronton találta. A második bécsi döntés után ő lett a marosvásárhelyi honvédcsapatkórház parancsnoka. Molnár Károly, ha betegségről volt szó, valahogy nem tudott különbséget tenni a katonák és a civilek között. Ezt a tulajdonságát keményen a fejére olvasták, az egészségügyi intézményt, ahol dolgozott, ellenségei zsidó kórháznak titulálták, mert egyszerűen befektette azokat, akik segítséget kértek tőle. Később kiküldték a frontra, hogy átvegye a 106-os tábori kórház irányítását. Százhúsz munkaszolgálatos dolgozott a keze alatt. A németek - erdőirtás címén - tízesével kezdték kikéregetni a munkaszolgálatosokat, de a katonaorvos nem adta őket. Emiatt a hadbíróság lebegett a feje fölött, de valahogy ez is megúszta. A háború után megmenekült a népbírósági ítélettől is. Negyven egykori munkaszolgálatos mellette tanúskodott. Rákosiék ezzel együtt nem bíztak benne, háborús bűnösnek kiáltották ki, a politikailag megbízhatatlan elemek közé sorolták, nem vállalhatott főorvosi állást, bár a MÁV-kórházban az egyik legjobb szájsebésznek, fogszakorvosnak tartották. Az idős ember itthon maradt, vállalta az üldöztetést, a börtönt, a szegénységet. És különös, minél jobban gyötörte az élet, annál akaratosabban állt meg a lábán. Olykor tréfálkoznak az agg orvossal, biztos jót tett a három házasság (harmincévenként új feleséget vitt a házhoz), meg aztán úgy véli Károly bácsi, hogy nem kell olyan komolyan venni a táplálkozási tilalmakat. Ő bizony konyakot iszik, kolbászt fal és cukrozza az ételét. Tavaly még maga szállt villamosra s egyedül járt a Lukács-fürdőbe. Több ezer métert leúszott egyegy alkalommal, de mára mintha kicsit megfáradt volna. Már „csak” 500 méterre telik lankadó izmaitól, s furcsa, a hideg víz sem esik olyan jól tagjainak, mint azelőtt. Felesége szerint várja életét az óramű pontossággal ismétlődő mozzanatok hosszabbítják meg. Már az örök életben él - mondja az asszony. - Naponta ugyanabba a karosszékbe ül, ugyanazokat a ténykedéseket hajtja végre. Minden délelőtt átmegy a rendelőjébe (nem hagyta eladni a felszerelést), kezébe veszi a fogókat, tesz-vesz, aztán becsukja az ajtót, mint azelőtt, ha befejezte a rendelést. Minél jobban gyötörte az élet, annál akaratosabban állt meg a lábán. Nemrégiben a honvédelmi miniszter díszkardot adományozott dr. Molnár Károlynak MTI-fotó 4 AI Az anyák negyede táplálja anyatejjel gyermekét A kismamák 98 százaléka minden szempontból tökéletesen alkalmas arra, hogy szoptasson Az édesanyák mindössze 30*35 százaléka táplálja gyermekét három hónapos korában kizárólag anyatejjel. Az anyukák közel kétharmada jelentős mértékben kiegészíti a szoptatást tápszerrel, illetvee egyáltalán nem szoptat. Meglepő, hiszen az anyák 98 százaléka tökéletesen alkalmas arra, hogy szoptasson és csak anyatejet adjon gyermekének. Ez azért is fontos, mert kizárólag az anyatejben vannak olyan sejtes elemek és molekulák, amelyek az agy éréshez és az immunrendszer támogatásához nélkülözhetetlenek. Az anyatejes táplálás a testi fejlődés elősegítésén túl a megfelelő pszichés érést is biztosítja. A szoptatás alatti együttlét ugyanis erősíti az anya felelősségérzetét, míg a csecsemő számára édesanyja szívdobogása, bőrének érintése adja a folyamatos biztonságérzetet, a kettejük közötti harmóniát. Sóvári Mónika NÉPSZAVA a annak ellenére, hogy a szoptatás ősrégi ösztön, ma már nem olyan természetes, hogy az édesanyák anyatejjel táplálják gyermeküket. Az anyatej nemcsak a legtisztább, csíramentes táplálék, hanem a legolcsóbb és legkönnyebben hozzáférhető tápanyag. Az anya-gyermek kapcsolat harmonikus kialakításában is fontos szerepe van a szoptatásnak. A baba érzi édesanyja közelségét, szívdobogását, testhőmérsékletét, bőrének illatát, ami biztonságot jelent számára. Emellett az anyatej olyan ellenanyagokat tartalmaz, amelyek megóvják a betegségektől a kisbabát. Ezeket az anyagokat csak az élő szervezet tudja kiválasztani, ezért egyetlen tápszer sem pótolhatja. Ráadásul a csecsemők mintegy 15 százaléka tehéntejallergiás, mivel a tápszerek nagyrészt tehéntej alapú készítmények. Ezért a tápszeres táplálásnak a tehéntej-allergia kialakulásában igen komoly szerepe tételezhető fel - vélik a szakemberek. A szoptatás ösztönösségét mutatja, hogy a kórházban az anyák mintegy 80 százaléka még szoptatja gyermekét. Sok édesanya miután hazaviszi a kórházból kisbabáját, hamarosan mellőzi a szoptatást, és szép fokozatosan áttér a tápszeres táplálásra. A szakemberek szerint Magyarországon az is baj, hogy a szoptatás tekintetében nem elég kitartóak az anyák. Ebben közrejátszik, hogy nem kapnak elég segítséget családjuktól és nem veszik igénybe a jól elérhető védőnői hálózatot. Az Egészségügyi Minisztérium támogatásával egy évvel ezelőtt fiatal orvosok, orvostanhallgatók létrehozták az Egészségügyi és Felnőttoktatási Ifjúsági Bizottságot. A testület országos programot tervez, amelynek célja a szoptatás népszerűsítse. A szakemberek szeretnék elérni, hogy már a szülésre való felkészítésnél felhívják az anyák figyelmét az anyatejes táplálás fontosságára. A terhesgondozáson dolgozó orvosnak tehát még inkább feladata lesz, hogy minél több információt adjon át a kismamáknak a szoptatásról. A bizottság tagjai mindezek mellett azt is tervezik, hogy a jövőben létrehoznak egy információs vonalat. Ezt azok a nők hívhatják, akiknek kérdéseik vannak az anyatejes táplálással kapcsolatban. Az orvosok és a statisztikák egyaránt arról számolnak be, hogy az anyáknak nem csak téves információik vannak a szoptatásról, de többségük nincs tisztában az anyatejes táplálás fontosságával és előnyeivel. Például azzal, hogy kizárólag az anyatejben vannak jelen azon anyagok, melyek a megfelelő szintű agyi éréshez szükségesek. De csökken a hipertónia, a cukorbetegség és a velük járó összes más szövődményes megbetegedés veszélye is. Az egészségügyi világszervezet, a WHO ajánlása szerint a gyermek féléves koráig nagyon fontos az anyatejjel való táplálás. Magyarországon csupán a kismamáknak a fele szoptatja eddig gyermekét. Sokan már az első hat hét alatt feladják, pedig az összes kismama közül mintegy 98 százalékuk minden szempontból tökéletesen alkalmas erre a feladatra. Legtöbbjük a megfelelő technika alkalmazásával, türelemmel és a kezdeti nehézségek leküzdésével már készen áll a szoptatásra. A tej képződésével sokuknak semmilyen gondjuk sincs, ráadásul legtöbbjüknél az emlő is érett a szoptatásra. Ennek ellenére mégis sokan választják a cumisüveget. Az utóbbi években kis mértékben növekedett az anyatejjel táplálóanyák száma, ez azonban még mindig nagyon kevés - vélik a szakemberek. Magyarországon ugyanis az ideális 100 százaléktól eltérően, csupán a kismamák 20- 25 százaléka táplálja anyatejjel gyermekét. Noha ma már bizonyított tény, hogy minél tovább és minél több gyermeket szoptat a kismama, annál kisebb az esélye az emlőrák kialakulásának. Ezért egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy az anyatejes táplálás az egyik legfontosabb egészségmegelőző tevékenysége egy nőnek. Fontos tudnia minden kismamának azt is, hogy normális mértékű , táplálkozás mellett is elegendő mennyiségű tej termelődik, így minél tovább szoptatja gyermekét, annál hamarabb nyeri vissza eredeti testsúlyát az anyuka. Az anyatej és táplálás híveinek legnagyobb ellensége a hazai tápszerkínálat. Az orvosok szerint ezek a „póttáplálékok” nem tisztán természetes anyagokból készülnek, így teljesen idegenek az anyatejtől. Az anya tejében lévő vitaminok, nyomelemek mennyisége és azok aránya ugyanis utánozhatatlan - állítják a szakemberek. Ezért kijelenthető, miszerint a tápszer pótolhatja az anyatejet - nem igaz. A tápszernek ugyanis csak táplálékértéke van. Ez mennyiségileg ugyan elegendő, de minőségileg nem. Becsapós az a tény is - hangsúlyozzák a gyermekgyógyászok - hogy a tápszeren nevelkedett gyerekek gyorsabban fejlődnek. Ez ugyan igaz, hiszen a testsúlyuk gyorsabban gyarapszik, de anyatej hiányában szervezetük sokkal fogékonyabb a fertőző megbetegedésekre. Látszólag valóban fejlettebb a tápszert fogyasztó gyermek, de ennek a plusz súlynak nagy része zsír. Ez azért hihetetlenül fontos kérdés, mert a zsírsejtek száma ekkor alakul ki, vagyis ekkor dől el az, hogy a gyermek küzd-e majd testsúlyproblémákkal. Az anyatejjel és tápszerrel táplált gyermekek körében végzett kísérletek igazolták, hogy az anyatejet fogyasztó gyermekek ötször ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben. Az anyatejben ugyanis olyan anyag van, amely a bélbe bekerülő kórokozókat elpusztítja. Az Egészségügyi és Felsőoktatási Ifjúsági bizottság (EFIB) 1998 decemberében alakult meg az Egészségügyi Minisztériumban Gógl Árpád miniszter kezdeményezésére. A bizottság létszáma 40 fő, tagjai főleg azintegrált egyetemek, a nagyobb megyei és városi egészségügyi központok fiatal orvosai és a PhD hallgatói, valamint több mint 10 százalékuk orvostanhallgató. Az EFIB az egészségügy szereplői között a jobb együttműködést hivatott segíteni, áthidalva a minisztérium és a gyakorló szakma, valamint az egészségügyi felsőoktatás közötti szakadékot. Új kétirányú kommunikációs csatornaként közvetít a minisztérium és a fiatal orvosok között. Olyan segítő szerv, amely biztosítani kívánja a fiatal orvosok részvételét az egészségpolitika aktuális kérdéseinek megvitatásában. Kizárólag az anyatejben vannak jelen azok az anyagok, melyek a megfelelő szintű agyi éréshez szükségesek. De csökken a hipertónia, a cukorbetegség és a velük járó összes más szövődményes megbetegedés veszélye is Tovább pusztít a kór, fogy a remény Egerben Még mindig nincs felelőse a tragédiasorozatnak Halottak napján már kilenc sírhoz zarándokoltak el az egri Markhot Ferenc Kórház újszülött- és csecsemőosztályának nővérei. Kilencen haltak meg azok közül, akik a hírhedt etilén-oxidos gázsterilizátorral rövidebb-hosszabb ideig dolgoztak. P. Józsefné, Marika nem akar a tizedik lenni. A nagybeteg asszony még szeretné kipróbálni a termoterápiás kezelést. Legalább ennyire várja, hogy a most folyó bírósági tárgyaláson kiderüljön: az életerős, fiatal ápolónők a szabálytalanul üzemeltetett gázsterilizátor áldozatai. A tragédiasorozat okára ugyanis egy évtized múltán sincs válasz. A nővérek szerint a felelősök lapítanak. Horváth Ildikó NÉPSZAVA A kezek most is ökölbe szorulnak, ha felidézik a tavaly elhunyt társ, a főnővér Anita utolsó napjait. A csontáttétellel tetézett emlőrákban meghalt aszszony három nappal a halála előtt levelet írt a kórház igazgatóságának. Végső erejét arra összpontosította, hogy elismertesse a vezetőkkel, ő is, társai is a kórházban szerezték a könyörtelen kórt. Elutasító választ kapott. Anita a hetedik volt. Ma már kilenc sírhoz látogatnak a munkatársak. Rémülten kérdezgetik, ki lesz a következő. Már nem leveleznek a kórházi vezetőkkel, szakszervezeti segédlettel a bíróságon akarnak érvényt szerezni igazságuknak. P. Józsefné, Marika ugyanúgy vélekedik, mint a többiek: a felelősök lapítanak. Az asszony 13 évig dolgozott az újszülött- és csecsemőosztályon, ebből hatot az elátkozott gép mellett töltött. A kegyetlen betegség a tüdejét támadta meg. A sugár- és kemoterápia most megállította a folyamatot, de Marika nem tud megnyugodni. Hallott a termoterápiáról amelyet Budapesten, a Péterfy Sándor Utcai Kórházban végeznek, de az is a tudomására jutott, hogy több mint kétezren állnak sorban a tb-támogatásban részesülő kezelésre. Előbbre kell jutnia a sorban. Fél, hogy nem tud túl sokat várni. Az idő múlása a többieket is gyötri. A Miskolci Munkaügyi Bíróságon tavasz óta folyik a harminchatok pere. A nővérek feszülten várják, hogy a szakértők perdöntő megállapításokkal lépnek elő. Egyikük-másikuk nem érti, miért kellett a bíróságig eljutni, hiszen nem rejtélyről van szó. Az etilén-oxidról legalább 15 éve tudott, hogy rákkeltő hatású. Az sem új felfedezés, hogy a munkáltatónak felelnie kell a dolgozók egészségéért, testi épségéért. Már 1976-ban, a gázsterilizátorok üzembe helyezésekor is lehetőség volt a légtér etilén-oxidos szennyezettségének mérésére, a kórház vezetése azonban csak 1992-ben kerített erre sort. A műszer ekkor a megengedett érték 230-szorosát mutatta. A gépeket nem sokkal ezután kivonták a használatból. Ekkor már öten daganatos megbetegedésben szenvedtek... - Már mindent elmondtam, amit tudtam és amit akartam. Nem is egyszer - mondja Marika, aki a karácsonyt a szüleinél szeretné tölteni. - Csak ismételni tudok, azt is egyre keserűbben. Keserűek az épségben maradottak is. Családtagjaik rettegve figyelik őket, szédülnek-e, fáj-e valamijük. A sterilizátor egykori kezelői már egy féjgörcstől is rettegnek. Hátha elkezdődött valami... Félnek, hogy a rémregénynek sosem lesz vége. * A Péterfy Sándor Utcai Kórház főigazgatója, Ferenczi István lapunk közbenjárására ígéretet tett arra, hogy Marikának nem kell kivárnia a sor végét Soron kívül a szűrőbizottság elé járulhat, ahol eldöntik, alkalmazható-e nála a termoterápia. Az új gépet egyébként a jövő év elején helyezik üzembe.