Népszava, 2000. január (128. évfolyam, 1–25. sz.)

2000-01-03 / 1. szám

2 2000. JANUÁR 3., HÉTFŐ Tisztelt Olvasónk! Kényszerű kötelességünk bejelenteni: mától a Nép­szavát a hírlapárusoknál drágábban vásárolhatják meg. Hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 69 forin­tért, csütörtökön új televíziós és moziműsorunkkal (először január 13-án jelenik meg), szombaton pedig a Szép Szó mellékletünkkel 79 forintért. Ilyenkor szokás elmondani, hogy emelkedtek a lap­előállítás költségei, a terjesztési, a nyomdai árak, s ilyenkor szokás megígérni, hogy a magasabb lapár ellensúlyozására alaposabb, sokrétűbb információ­kat, izgalmasabb riportokat, tudósításokat közlünk majd. Természetesen mind az áremelés indoka, mind a lapkészítés gazdagítása esetünkben is igaz. Ám hadd tegyük hozzá, hogy - mint már arról a múlt hetekben értesülhettek - tavaly novembertől a Népszava az egyetlen országos politikai napilap, amelynek tulaj­donosai a szerkesztőség tagjai és vezetői. Egyetlen tőkeerős „gazdánk” van csupán, mégpedig Ön, ked­ves Olvasónk. Független lapunk csak Öntől függ. Hisszük, hogy mi megőrizzük jóindulatát, Ön pedig megőrzi megtisztelő érdeklődését lapunk iránt. En­nek jele lehet az is, ha közvetlenül kiadóhivatalunk­nál előfizet a Népszavára, így viszont még a tavalyi utcai árnál is olcsóbban juthat hozzá lapunkhoz. RÖVIDEN Millenniumi zászló Bajóton Elsőként a Komárom-Esztergom megyei Baj­ót telepü­lésének adta át vasárnap a millenniumi zászlót Orbán Viktor miniszterelnök. Az államiságot szimbolizáló zászlót a települések saját millenniumi ünnepségükön vehetik át. Elsőként az 1500 lelket számláló, a Gerecse­­hegység lábánál fekvő Bajót kérte a Millenniumi Kor­mánybiztosi Hivataltól a zászlót. A hivatal minden ma­gyar település számára elkészíttette a törtfehér színű selyem emlékzászlót, amelyen koronás címer található, alatta egyik oldalon tölgyfa-, a másikon pedig cserfale­véllel, s nemzeti színű­ szegély fogja körbe. - A múlt ér­demes arra, hogy vizsgálgassuk, de nekünk, magyarok­nak a múlt többet jelent, erőt ad - mondta ünnepi be­szédében a miniszterelnök. A Belügyminisztérium tervei A Belügyminisztérium, a választójogi törvény kivételé­vel, még az idén elkészül Magyarország EU-csatlakozá­sa szempontjából fontos jogszabálytervezetek módosí­tásával, illetve megalkotásával - nyilatkozta vasárnap Felkai László, a BM közigazgatási államtitkára. Az év végéig megújítják és újrakodifikálják az 1957-es állam­­igazgatási eljárási törvényt. Januárban benyújtják a kormányhoz a köztisztviselői életpályát alakító jogsza­bályokat is. Már elkészült a polgármesterek jogállását szabályozó törvénymódosítás. A tárca a januári első kormányülésre beterjeszti a hódmezővásárhelyi képvi­selő-testület feloszlatását is kilátásba helyező terveze­tet. Januártól mintegy 100 munkatárssal­ és operatív technikai eszközökkel erősítik meg a rendvédelmi szer­vek belső ellenőrzését végző szolgálatot. Új helyen a Szent Jobb is A magyar millennium megnyitásaként ünnepi szent­misét tartott a Magyar Katolikus Püspöki Kar Paskai László bíboros vezetésével, a Szent Jobb ereklye jelen­létében szombaton a budapesti Szent István-baziliká­ban. Az ünnepi eseményen feleségével együtt részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor mi­niszterelnök és Áder János, az Országgyűlés elnöke. Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke beszé­dében a harmadik évezred küszöbén a keresztény szel­lemiség megőrzésére szólított fel. A szentmise befeje­zésekor Szabó Géza kanonok, a bazilika plébánosa ünnepélyesen elhelyezte a Szent Jobbot annak leendő új helyén, Benczúr Gyula Szent Istvánt ábrázoló fest­ménye előtt. A Szent Jobb egyelőre csak a szentmise alkalmából került át az új tárlóba. Hamarosan hosz­­szabb időre itt helyezik el, hogy a zarándokok egészen a millennium bezárásáig, 2001. augusztus 20-áig itt tiszteleghessenek előtte. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek: GÁL J. ZOLTÁN, KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezetők: Belföld: DÉSI JÁNOS (vezető szerkesztő), • MUZSLAI KATALIN (társadalom), OLÁH ZOLTÁN (politika) Gazdaság:VÉRTES CSABA mb., Kultúra: MARTOS GÁBOR, Külföld: BARABÁS PÉTER, Levelezés, szolgáltatás: SZIGETI PIROSKA, Publicisztika: NÉMETH PÉTER, Sport: BUZGÓ JÓZSEF, Szép Szó: BOROS ISTVÁN Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, ZSIGOVICS ZSOLT Kiadó: NSZ 1999 Rt. Felelős kiadó: a részvénytársaság elnöke Lapigazgató: TINNYEI MÁRIA Terjesztés: MEDIA-TRADE Bt./telefon: 352-0662 Terjesztési igazgató: SZABÓ EDIT Hirdetési igazgató: BENEDEK TAMÁS Levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76.­­ Szerkesztőség: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Postacím: 1430 Budapest, Pf. 4 Telefon: 477-9000, közpon­ti telefax: 477-9020 Titkárság: 477-9039, telefax: 477-9038 Rovattelefonok: belföld 477-9005, külföld 477-9007, gazdaság 477-9009, publicisztika 477-9015, lapszerkesztő 477-9011 Elektronikus levélcím: (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu Hirdetés: telefon: 477-9030, telefax: 477-9033 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu * Terjeszti a HÍRKER Rt., az NH Rt., és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. HELP-nél (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlap-előfizetési Irodában (Heliz 1089 Bp. Orczy tér 1„ levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Helirnél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 1248 Ft, negyed évre 3744 Ft, fél évre 7488 Ft, egy évre 14 976 Ft. . Előfizethető továbbá közvetlenül a kiadónál: negyed évre 3510 Ft, fél évre 7020 Ft, egy évre 14 040 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 369-1773 Felelős vezető: HUPJÁN JÓZSEF vezérigazgató ISSN 0237-3785 - Vidék 1 2 4 8 16­­ , Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az ___________»OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11 Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu BELFÖLD Orbán Viktor: a korona a nemzeti egység kifejeződésének szimbóluma Az új kiállítási hely biztonsági technikája kizárja, hogy az ereklyéket bárki kézbe vegye A vártnál sokkal többen voltak kíváncsiak a január 1-jén, szombaton a Parlamentbe átszállított Szent Koronára és a koronázá­si ékszerekre. Eredetileg úgy tervezték, hogy a korona fogadására a Kossuth té­ren összegyűlt érdeklődők szombat este 6 órától 10 óráig mehetnek a kupolacsar­nokban elhelyezett nemzeti ereklyék kö­zelébe. Az óriási érdeklődés miatt azon­ban még éjfél után is engedtek be látoga­tókat. A parlament hivatalától kapott infor­mációink szerint ezen a napon 11 ezren, vasárnap, amikor fél 2-ig lehetett látni az ereklyéket, 3500-an látták a koronát. NÉPSZAVA-összeállítás A jövőben szervezett kere­tek között lehet látogatni a koronázási jelvényeket fél- ■ óránként induló csoportok­ban. Erre az évre 300-400 ezer látogatót várnak. A korona megtekintése idén ingyenes lesz, a nemrégiben elfogadott Szent Korona­törvény szerint a nemzeti ünnepeken azután is. A Szent Koronát és a ko­ronázási jelvényeket a mil­lenniumi év nyitányaként szállították át szombaton a Nemzeti Múzeumból a Parlament épületébe. Egyedül a koronázási pa­lást­­­aladt a múzeumban, mivel állapota miatt koc­kázatos lett volna a szállí­tása. A nemzeti ereklyéket a kupolacsarnokban he­lyezték el egy különleges golyóálló üvegből készült vitrinben. A vitrin 28 millió forintba került, a koroná­zási ékszereket védő biz­tonságtechnika 15 millió forintba, a korona őrzésére kirendelt őrség elhelyezési körlete pedig 20 millió fo­rintba. A ceremónia költsé­geivel együtt egyes híradá­sok szerint mintegy 120 millió forintba került az ereklye átszállítása a Nem­zeti Múzeumból az Ország­házba. A szombati ünnepség a parlament felsőházi ülés­termében kezdődött, ame­lyen a Szent Korona Testü­let tagjai - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a parlament elnöke, az Al­kotmánybíróság és a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia elnöke -, országgyűlési képviselők, kormánytagok, állami vezetők, a történel­mi egyházak vezetői, a ha­táron túli magyarok képvi­selői, és hazánkban állomá­sozó diplomaták, valamint családtagjaik vettek részt. Göncz Árpád köztársasági elnök itt kézjegyével látta el a Szent István-i állam­­alapítás emlékének meg­örökítéséről és a­ Szent Ko­ronáról szóló törvény egy példányát, amelynek 4 má­sik példányát már koráb­ban aláírta. Ez a törvény rendelkezett úgy, hogy a koronát a parlament épüle­tében kell elhelyezni. Az ünnepségen nem vett részt az SZDSZ-frakció. Áder Ján­os, a parlament elnöke ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Szent István korától nap­jainkig terjedő magyar történelem megmutatta: mindig van értelme a kö­zös erőfeszítéseknek, a szabadsághoz való ragasz­kodásnak, a felemelkedés­be vetett hitnek és a közjó szolgálatának. Göncz Árpád köztársasá­gi elnök szerint a korona jelenléte az Országházban jelképértékű. „Első szent királyunk tetteit a magyar nemzet sorsáért Isten színe előtt érzett felelőssége ve­zérelte. Azokét is, akik az egyetemes népfelség elvé­ért küzdöttek. Remélem és hiszem,, hogy ugyanez a mély felelősség vezérli Ma­gyarország népének mai képviselőit, a törvényhozói hatalmat gyakorló szaba­don választott Országgyű­lés valamennyi tagját. Eh­hez minden bizonnyal hoz­zájárul az a tudat, hogy el­ső szent királyunk koroná­ja, kis híján ezer év eszmei erőforrása itt lakozik ve­lünk­­ egy épületben” - mondta az államfő. Orbán Viktor miniszter­­elnök 25 perces beszédével megnyitotta a magyar mil­lennium évét. A koronáról szólva Orbán azt mondta: a keresztény egyház feje ál­tal Istvánnak küldött koro­na teremtette meg a lehető­ségét annak, hogy Magyar­­ország Európába lépjen. Már ez is elegendő ok le­hetne arra, hogy magunk­kal vigyük a jövő évezred­be, és ne múzeumi kegytár­gyat, hanem a mindenkori magyar állam élő szimbó­lumát, a nemzeti egység ki­fejeződését­ lássuk benne. De ezenkívül érzelmi kötő­dés is fűz bennünket a ko­ronához, amit az is jelez, hogy a századok során sok minden elveszett, de a ko­rona valahogy mindig megmaradt. A miniszterel­nök leszögezte: a közös em­lékezet nem ismer határo­kat, ezért Szent István ko­ronája az ország határain­­ Nem értünk egyet a korona átszállításával, mert attól tartunk, hogy ez aztúl csak egy hosszabb út kezdete, melynek során előbb­­utóbb közjogi funkciót kap az ereklye, ami el­lentétes lenne alkot­mányunkkal - jelentet­te ki Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke szom­bati, budapesti sajtó­­tájékoztatóján. Pető Iván országgyűlési képviselő „neokonzer­­vatív, neofita túlbuz­góságnak” nevezte a korona átszállítását. túl élő magyarság jussa is, mert a nemzet nemzet ma­rad, bárhol is húzzák meg az országhatárokat. A jövő évezreddel meg­nyíló lehetőségről a kor­mányfő azt mondta: ne­künk, ma élőknek a rend­szerváltás volt a felada­tunk. Ezt élveztük, és ezzel véget értek XX. századi kalandozásaink. Az új év­ezreddel, a XXI. századdal új, emelkedő korszak kez­dődik a magyarok történe­tében. Az ezer évvel ezelőt­ti millennium az elindulás pillanata volt a magyarok számára. A mi ezredfordu­lónk is elindít bennünket egy olyan korszak felé, amikor biztosan tartjuk sorsunk gyeplőjét, amikor sokasodunk és gyarapo­dunk és biztonságban ne­velhetjük gyermekeinket - mondta Orbán Viktor. A parlamenti ünnepség után a koronát és a koro­názási ékszereket páncélo­zott gépjárműben szállítot­ták a Nemzeti Múzeumtól a parlamentig, ahol a Szent Korona Testület tagjai kí­sérték fel 21 ágyúlövés kí­séretében a kupolacsar­nokba. A koronát és a töb­bi ereklyét a történelmi zászlókat vivő katonák kí­sérték. A zászlóvivők a ko­rona elhelyezése alatt a ku­polacsarnokban félkörív­ben helyezkedtek el. Mi­után a nemzeti ereklyéket elhelyezték a biztonsági vitrinben, először a testület tagjai és feleségeik tekint­hették meg azokat közel­ről. Ezután az állami ün­nepség résztvevői, majd a téren összegyűlt érdeklő­dők mehettek a vitrin kö­zelébe. A Szent Korona és a koronázási ékszerek szállítása az előzetes biztonsági tervek szerint zajlott a január elsejei ünnepsé­gen. A legkomolyabb aggályokat a szál­lításnál alkalmazott hordvitrin súlya okozta, a hat kormányőrnek ugyanis több száz kilós védőtárlót kellett a dísz­zászlóalj előtt elvinnie, majd megállás nélkül a Parlament külső lépcsőjéről a kupolaterembe vinnie. A főpróba során derült ki, hogy némi esztétikai áldoza­tokkal kell könnyíteni a vitrint, amely egyébként a parlamenti új tárlóhoz ha­sonló biztonsági feltételeket biztosított a koronának a szállítás idejére. A koronát golyóálló üveg mögött több oldalról is­­rögzítették a tárlóhoz, így a lépcsőn sem eshetett le. Hamarosan elkészül az új kiállítási hely részletes protokollja is, amely sza­bályozza, hogy ki és mikor nyithatja ki a kiállítási vitrint. A Koronaőri Testület csupán hivatalos döntéseket hozhat a koronával kapcsolatban. Az új kiállítási helyen alkalmazott biztonsági technika kizárja, hogy bárki kézbe vehesse a ko­ronát, mivel a tárló kinyitásához több kulcsra is szükség van. A tegnapi első látogatási napra egyéb­ként a tárló nitrogénszintje már megkö­zelíthette a kívánt 99 százalékot, amely biztosítja, hogy a relikviák környezete oxidáció- és csíramentes legyen. A kupo­lateremben csökkentették a világítást is annak érdekében, hogy kisebb legyen a kiállított tárgyak fényterhelése és hogy egyenletesebb hőmérsékletet biztosít­hassanak a tárlóban. A koronát és az ék­szereket 20 Celsius-fok körüli állandó hőmérsékleten tartja a vitrin. Vasárnap már 4-5000 látogató volt kí­váncsi a nemzeti ereklyékre, ami öt-hat­szorosa az Országház átlagos napi láto­gatottságának. Selmeczi Gabriella cáfol, Katona nem kommentál NÉPSZAVA-MTI információ Bár Selmeczi Gabriella fi­­deszes képviselő szomba­ton cáfolta, hogy a Magyar Posta elnöki posztjának várományosa lenne, Kato­na Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi mi­niszter a képviselő jelöltsé­géről szóló információkról lapunknak úgy nyilatko­zott: azokat sem megerősí­teni, sem cáfolni nem kí­vánja.­­ Selmeczi Gabriella úgy fogalmazott: továbbra is politikus szeretne maradni, és az egészségügy, illetve a társadalombiztosítás kér­déseivel kíván foglalkozni. Lapunk pénteki számá­ban beszámoltunk arról, hogy Selmeczi Gabriella jelölt a posta élére. A hír megjelent az interneten is. A Netkapu nevű hírszol­gáltatónak nyilatkozva a Magyar Posta egy magát megnevezni nem kívánó il­letékese szintén megerősí­tette az információt Sel­meczi jelöltségéről. Egyes értesülések szerint már előterjesztés is született er­ről az igazgatóság számára. Értesülésünk szerint to­vábbra is napirenden van a Magyar Posta Rt. elnöki és vezérigazgatói posztjának szétválasztása. Az elnököt tagjai közül választja az igazgatóság, de valódi dön­tési helyzetben a közleke­dési, hírközlési és vízügyi miniszter van. Simicskó István államtitkár, Demeter Ervin miniszter lesz? NÉPSZAVA-információ A polgári nemzetbiztonsá­gi szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter utódjaként két jelöltet vesznek számításba. Kor­mányzati forrásaink De­meter Ervint, Kövér László politikai államtitkárát és Simicskó Istvánt, a Fidesz- Magyar Polgári Párt frak­cióvezető-helyettesét ne­vezték meg. Értesüléseink szerint felvetődött, hogy az MDF képviselőcsoportjá­nak egykori vezetője, De­meter kerülhet Kövér je­lenlegi helyére, a politikai államtitkár teendőit vi­szont Simicskó István lát­hatja el a jövőben. Úgy tudjuk, hogy a tárca nélkü­li miniszter utódjaként em­lített Demeter miatt való­színűleg nem kell módosí­tani a Fidesz-MDF koalíci­ós megállapodást, hiszen a politikai államtitkárt akár még a demokrata fórum színeiben is jelölheti a leg­nagyobb kormánypárt. Mint ismert, a legna­gyobb kormánypárt kong­resszusa január 29-én dönt a miniszterelnöki és pártel­nöki funkció szétválasztá­sáról. Abban az esetben, ha az elnöki tisztségre legesé­lyesebb Kövér Lászlót vá­lasztja a testület a párt első emberének, a tárca nélküli miniszter szinte biztos, hogy lemond eddig betöl­tött posztjáról. Orbán Viktor miniszter­­elnök azt szeretné, hogy a jövőben a Fidesz elnöke a párt szervezésével, szövet­ségi politikájának alakítá­sával, valamint a hosszú és középtávú programjának készítésével foglalkozzon. Simicskó István NÉPSZAVA Kisgazdarevansokkal kezdődik az új év Az előzetes politikai megállapodás ellenére a Bábolna Rt. vezérigazgatói posztjára múlt pénteken nem a Független Kisgazdapárt, hanem a Fidesz jelöltjét választották meg. Azóta az FKGP elhatározta, hogy,önálló törvényjavasla­tot nyújt be a Bábolnát felügyelő ÁPV Rt. megszüntetése érdekében, és megfontolják az egyhetes parlamenti mun­karend visszaállítását is. A kisgazdapárt azt sem tartja in­dokoltnak, hogy januárban rendkívüli parlamenti ülést hívjanak össze a praxistörvény elfogadása miatt. D. Bányász Gergő NÉPSZAVA Önálló törvényjavaslatot nyújt be a Független Kis­gazdapárt parlamenti kép­viselőcsoportja az ÁPV Rt. megszüntetése érdekében - mondta lapunknak Bánk Attila, az FKGP frakcióve­zetője. A kormánypárti po­litikus ezzel kapcsolatban jelezte: politikai kérdésnek tartja az ÁPV Rt. létének felülvizsgálatát, és szorgal­mazta annak ellenőrzését, hogy a részvénytársaságot állami vagyon gyors kiáru­sítása motiválja-e döntései­ben. Bánk álláspontja sze­rint az állami szervezet pri­vatizációs gyakorlata óriá­si vagyonvesztést eredmé­nyezett, s ezért kezdemé­nyeznek törvénymódosí­tást az ügyben. - A Fidesz irányítja az ÁPV Rt.-t, s ezért a legnagyobb kor­mánypártnak kell a fele­lősséget is vállalnia a rész­vénytársaság tevékenysé­géért - szögezte le Bánk. A Bábolna Rt. igazgató­ságának összetételével kapcsolatban gazdasági és nem politikai elöntés szüle­tett - kommentálta az MTI-nek Bánk azt a hírt, hogy a Fidesz támogatott­jának mondott Heimann Zoltánt választották meg a Bábolna Rt. vezérigazgató­jának. Mint arról lapunk már beszámolt, az FKGP revánsra készül a parla­mentben, hiszen a kisgaz­dák szerint egy politikai megállapodást rúgott fel azzal a Fidesz, hogy nem Torgyán József jelöltjét vá­lasztották a Bábolna élére. A Népszava már napok­kal ezelőtt jelezte, hogy Or­bán Viktor miniszterelnök kérése ellenére nem lesz rendkívüli ülés a Tisztelt Házban, s ezzel a kor­mányfő által február 1-jére beígért, egyszer már ku­darcba fulladt praxistör­vény csak később, esetleg márciusban léphet hatály­ba. A kisgazdák frakcióve­zetője szerint semmi nem indokolja a januári rendkí­vüli ülést.­­ Mivel Áder János ház­elnök nem tudja előre ter­vezni a törvényhozás tevé­kenységét, megfontoljuk az egyhetes parlamenti mun­karend visszaállítását - mondta lapunknak Bánk Attila. Az FKGP frakció­­vezetője szerint ugyan be­vált a háromhetes ülésezési rend is, de a jelenlegi szer­vezetlenség miatt felvető­dött az eredeti rendszer új­bóli megvizsgálása.

Next