Népszava, 2000. február (128. évfolyam, 26–50. sz.)
2000-02-01 / 26. szám
NÉPSZAVA Húsz százalékkal emelik a taxizás hatósági árát Várhatóan húsz százalékkal emelkedik márciustól a fővárosi személyszállítás hatósági maximált ára. A taxisipartestület Demszky Gáborhoz írt levelében azt javasolja, hogy a főváros vizsgálja meg a maximált tarifát felváltó rögzített vagy centrumár bevezetését. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Információink szerint márciusban tárgyal a Fővárosi Közgyűlés a taxizás maximált hatósági árának húszszázalékos emeléséről. A Budapesti Taxis Ipartestület Demszky Gáborhoz eljuttatott javaslata szerint a kilométerdíj felső határa a jelenlegi 200 forintról 240 forintra, az alapdíj 300 forintra, míg a percdíj 60 forintra emelkedne. Az éjszakai tarifák esetében az ár 320, 340 és 80 forint lenne. Réthelyi József, a fővárosi önkormányzat szakértője elmondta, a taxisok javaslata egyelőre egyeztetés alatt áll, de a főváros várhatóan elfogadja a benne foglalt arányokat. Hozzátette: az alapdíjemelés azért jelentősebb a többi tarifaváltozásnál, mert ma már az utasok nem hosszú távra ülnek taxiba, hanem a legközelebbi tömegközlekedési eszköz (metró, HÉV) egyik megállóját veszik célba, hogy azzal utazzanak tovább. Héthelyi elmondta: az ármaximálás két évvel ezelőtti bevezetésének egyik következménye az lett, hogy egyre több szabadúszó személyszállító lép be valamilyen taxistársaságba. Kellner Ferenc, a Budapesti Taxis Ipartestület vezetője elmondta, hogy azért tettek javaslatot az emelésre, mert a legutóbbi ármeghatározás óta csaknem két év telt el. A maximált árban azóta sem érvényesült az infláció,vagy a benzin-ár-emelkedés. Hozzátette: levelükben javasolták a főpolgármesternek, hogy kezdeményezze a rögzített ár bevezetését. A jelenlegi rendszer még mindig lehetőséget ad arra, hogy egy utas a céljáig ezer forintért utazzon el, visszafelé azonban egy másik társaságnak már 2000 forintot kell fizetnie. Ha az ártörvény módosítását igénylő fix árat nem is tudnák elérni, a taxisok szerint legalább a centrumárat kellene bevezetni, amely szerint egy, a helyi önkormányzat által megállapított tarifától plusz-mínusz öt százalékkal lehetne eltérni. Információink szerint a fővárosi 11 taxistársaság kilométerdíjai jelenleg az utcáról történő utasfelvétel esetén megközelítik a 200 forintos árplafont (a szórás társaságtól függően 160- 200 forint), a telefonos rendelés esetén a tarifa 130- 140 forint. Ha a fix árat nem is tudják elérni a taxisok, legalább a centrumárat kellene bevezetni Az oltóanyagra várni kell NÉPSZAVA-információ Véget ért a sorozatos agyhártyagyulladásos megbetegedés - nyilatkozta lapunknak Molnár Róna országos tiszti főorvos - ennek ellenére azonban továbbra is lehet számítani szórványmegbetegedésekre. Az utolsó fertőzést a múlt hét elején diagnosztizálták annál a 11 hónapos csecsemőnél, aki belehalt a meningococcus baktérium által terjesztett kórba. A lakosság számára hamarosan hozzáférhetővé válik a gennyes agyhártyagyulladás két fajtája (A- és C-törzs) ellen védettséget biztosító oltóanyag. A gyorsított engedélyezési eljárásra három cég adta be dokumentumait, ezek azonban kezdetben hiányosak voltak - mondta Molnár Ilona. A dokumentáció kiegészítése után elindított folyamat egy-két héten belül véget érhet az Országos Epidemológiai Központban. Ezután a tisztiorvosi szolgálat adja ki az ideiglenes forgalombahozatali engedélyt. Az oltóanyag kiskereskedelmi beszerzési ára információink szerint 1100-1700 forint között lesz. Molnár Ilona tájékoztatása szerint a múlt héten minden kórházba kiszállították azokat, az ÁNTSZ által fizetett vakcinákat, melyek a fertőző baktériummal dolgozó egészségügyi alkalmazottak védelmét szolgálja. BELFÖLD 2000. FEBRUÁR 1., KEDD Senki sem tehető felelőssé a kisfiú drogmérgezéséért A kórház a gyermeket védte, amikor nem értesítette a rendőrséget Súlyos jogszabályi zavarokat vetett fel egy kilencéves gyermek kábítószer-mérgezése. A kisfiú magának adott be heroint, amelytől életveszélyes állapotba került. A kórház személyiségi és adatvédelmi okokra hivatkozva nem értesítette a rendőrséget, s a hatóság érdeklődésére is csak kevés információt adott. A nyomozók ennek ellenére elfogták a rokont, akitől a drog származott és kábítószer-kereskedőket is őrizetbe vették. A gyermek állapota javult. NÉPSZAVA-információ A rendőrség jogszabálymódosítást sürget annak érdekében, hogy az egészségügyi intézmények számára kötelező legyen a hatóság értesítése, amenynyiben kábítószeres gyermeket szállítanak hozzájuk. Az elmúlt hét végén ugyanis a Heim Pál kórház egy heroin-túladagolás következtében életveszélyes állapotba került kisfiút fogadott, de nem értesítették erről a rendőrséget, sőt később a nyomozók kérdései elől is elzárkóztak. A hatályos törvény ugyanis kimondja, hogy kábítószerrel kapcsolatos esetről a kórház nem adhat tájékoztatást a nyomozó hatóságnak. Ezt követelik meg a személyhez fűződő jogok és az adatvédelmi előírások is. Ugyanakkor kötelező a rendőrség értesítése, ha a beteg vagy sérült feltételezhetően bűncselekmény áldozata. A VII. kerületi Tolnai Lajos utcában történt - csaknem végzetes kimenetelű - eset valószínűleg végleg titokban maradt volna a rendőrség előtt, ha a gyermek hozzátartozói egy más jellegű bejelentésük kivizsgálása során, mintegy mellékesen meg nem említik. A nagyszülők ugyanis múlt hét pénteken bejelentették, hogy az éjszaka folyamán eltűnt négyéves unokájuk. A fiúcska családja - kilencéves bátyja, anyja, a nagyszülők, valamint unokatestvére és annak élettársa - csütörtökön a Tolnai utcai lakásban szórakozott. Az unokafivér, a 19 éves D. György egyébként rendszeresen ide járt, hogy heroinnal „belője” magát. Ezúttal is így történt, ám az eldobott fecskendőben maradt anyagot a kilencéves kisfiú - ahogyan mástól látta - saját vénájába szúrta. Ezt követően roszszul lett, ezért kórházba szállították, állapota csak hétfőre stabilizálódott. Mint arról a rendőrség tegnap beszámolt, a súlyosan alkoholista, beszűkült tudatú nagyszülők az esetet nem tartották lényegesnek, mindössze a négyéves öcsikét keresték. Róla hamarosan kiderült, hogy az éjszaka folyamán rokonok vitték magukkal, nehogy odahaza neki is baja essék. Az unokatestvért, a kábítószerfüggő D. Györgyöt, valamint két drogkereskedőt - akiktől a heroint vásárolta - letartóztatták. Az eljárás során kiderült, hogy D. György hosszabb ideje álnéven élt, hiszen öt elfogatóparancsot adtak már ki ellene. Kábítószerrel való visszaélés, csalás, közokirat-hamisítás, lopás és sikkasztás miatt keresték. A gyermekek édesapja ellen hasonló ügyek miatt folyik eljárás - miközben korábban kiszabott börtönbüntetését tölti. D. Györgyöt azért is felelősségre vonják majd, mert 17 éves - tehát fiatalkorú - élettársának drogot adott át. A gyermek „véletlen balesetét” nem írják a számlájára, mert a törvény szerint kiskorú veszélyeztetését, illetve kábítószeres bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, gondatlanul nem. A két veszélyeztetett kisfiú további sorsáról a gyámhatóság dönt majd. Gógl: átutalták a kiegészítést A miniszter közleményben szólt az egészségügyi dolgozókhoz NÉPSZAVA-információ Az egészségügyi dolgozók legtöbbje ez idáig egyetlen forintot sem látott abból a 2,6 milliárdból, melyet az egészségügyi miniszter még karácsonykor jelentett be egyszeri keresetkiegészítés címén. Ezért Gógl Árpád tegnap valamennyi megyei napilapban közleményt jelentetett meg, melyben arról szól, hogy a biztosító az egészségügyi intézményeknek decemberben megküldte az egyszeri keresetkiegészítés fedezetét, melyet bérre kellett volna fordítaniuk a kórházak vezetésének. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) és a Kórházszövetség felháborítónak tartja Gógl Árpád nyilatkozatát. Ez az összeg ugyanis nem címzetten bérre, hanem intézményi bevételként érkezett a kórházak folyószámlájára, teljesítményük arányában. A folyószámlákról viszont a bank azonnal levonja a szállítókat megillető tartozásokat, így a kiutalt összeget jórészt adósság rendezésére voltak kénytelenek felhasználni. Az egészségügyi miniszter mostani akciója arra szolgál, hogy szembeállítsa a dolgozókat a kórházvezetéssel - állítja Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke. Cser Ágnes és Varga Ferenc, a Kórházszövetség elnöke szerint ahhoz, hogy a kórházak az ily módon kiutalt „talált pénzeket” valóban béremelésre költhessék, a miniszternek jogszabályban és nem sajtónyilatkozatokban kellene közölnie a finanszírozási összeg felhasználhatóságát. Varga Ferenc és Cser Ágnes sajnálattal állapítja meg, a 2000. évi büdzsé megalkotói egyetlen százalékkal sem emelték meg az intézmények béren kívüli kiadásainak fedezetét. Ez azt jelenti, hogy az inflációval azonos nagyságú tényleges forrást vonnak ki az egészségügyből. Az egészségügyi dolgozók idei fizetéséről szólva Cser elmondta: a 8,25 százalékos béremelésből elvileg 5 százalékot garantál a költségvetés, 3,25 százalékot az intézményeknek kell kigazdálkodniuk. Ha megvalósítanák a létszámleépítést, akkor a szakmai minimumfeltételek sérülnének. Ahhoz, hogy a kórházak ki tudják fizetni az idei tervezett béremelést - a szakszervezet szerint -, 43 milliárd forintra lenne szükség. Mivel a költségvetés csupán 10 milliárdot tervezett e célra, bizonyos, hogy a dolgozók nem kapják meg a törvényben rögzített béremelésüket. Mivel az infláció a kórházakat sem kerüli el, az előzetes számítások szerint csupán átlag 3,6 százalékos béremelésre nyílik idén lehetőség - mondta Cser. Az EDDSZ országos vezetőinek értekezletén február 7-én vitatja meg a szakszervezet akcióprogramját. A lehetőségek közt az érdekérvényesítés valamennyi eszközét megfogalmazzák. Még több iskolát fenyeget a bezárás Csak a fővárosban újabb húsz iskolát, több száz pedagógust és diákot érint a továbbra is tartó iskolabezárási hullám. A szám növekedni fog, hiszen az önkormányzatok egy része még nem döntött a fennhatósága alá tartozó iskolák sorsáról. A Pedagógus Szakszervezet szerint a meglévő problémák ellenére elfogadhatatlan minden olyan, közoktatási intézményhálózatot szűkítő döntés, melyet kizárólag likviditási, pénzügyi szempontok vezetnek, s figyelmen kívül hagyják az alapvető pedagógiai, szakmai és lakossági érdekeket. Kirády Attila, Lakos Nóra NÉPSZAVA Az idei tanév kezdetére jelentősen csökkent a közoktatási intézmények száma Magyarországon. Az „intézményracionalizálási” folyamat következtében 120 óvodát összevontak, négyet megszüntettek az önkormányzatok. Az általános iskolák közül 91-et egyesítettek, 28-at zártak be véglegesen. Eközben 71 szakképző intézet került át helyi önkormányzati fenntartásból megyeibe. A folyamat csak a fővárosban több mint 4000 diákot és közel 700 pedagógust érintett. Az intézménybezárási hullám az idei tanévben folytatódik. Budapesten 20 általános iskola bezárásról, illetve összevonásáról már döntöttek az önkormányzatok. A vidéki nagyvárosok közül főként azokban, ahol korábban nem zártak be iskolákat. (Például Nagykanizsán és Békéscsabán.) Néhány belvízkárral sújtott kistelepülés pedig kényszerűségből dönt iskolájának megszüntetése mellett. (Ez történt többek között Csanyteleken.) A képviselő-testületek többsége ugyanakkor még nem tárgyalt a közoktatási hálózat átalakításáról, így vélhetőleg ez a szám jelentősen növekedni fog a szeptemberi tanévkezdésig. Szakértők szerint a tanulói létszám radikális csökkenése, a kihasználatlan iskolai kapacitások, illetve az intézményfenntartó önkormányzatok költségvetési pozíciójának romlása együttesen idézték elő az előző években lezajlott s az idén is számottevő iskolabezárási hullámot. - Felerősíti ezt a folyamatot, hogy az önkormányzatok központi költségvetési forrásai ebben az évben nem emelkedtek kellő mértékben, helyenként pedig csökkentek - mondta ezzel kapcsolatban Árok Antal, a Pedagógus Szakszervezet titkára. Árok szerint bár a közoktatási normatívák átlagosan 20-22 százalékkal emelkedtek, a személyi jövedelemadó helyben maradó része 15-ről 5 százalékra csökkent, mely komoly bevételkiesést okozott az önkormányzatoknak. Az iskolabezárásoknak köszönhetően jelentősen romlanak az oktatói munka feltételei - vélte Árok Antal. Nőnek az osztálylétszámok, a pedagógusok egyre kevesebb figyelmet szentelhetnek a diákokra. (Többször előfordult, hogy a létszám a jogszabályban maximált fölé emelkedett, ezért nem egy helyen - például Székesfehérváron törvényességi kifogást tett a helyi érdekvédelmi szervezet.) A szakszervezet titkára szerint a problémák ellenére elfogadhatatlan minden olyan közoktatási intézményhálózatot szűkítő döntés, melyet kizárólag likviditási, pénzügyi szempontok vezetnek, s figyelmen kívül hagyják az alapvető pedagógiai, szakmai és lakossági érdekeket. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közoktatási intézmények átszervezésének eredményeként nem javult érdemben a helyi önkormányzatok gazdasági helyzete, ugyanakkor közoktatásban részt vevő gyermekek, illetve az érintett családok többsége rosszabb helyzetbe került - tette hozzá Árok Antal. Az önkormányzatok racionalizációs törekvéseit nem egy helyen tüntetések követték. Idáig „leghangosabban” a második kerületi összevonások ellen tiltakoztak az érintettek, de utcára vonultak a szülők a IX. és a XIV. kerületben is. Budapesten a IV. kerületben két intézményt vonnak össze szeptembertől. Két éve már bezárt egy általános iskola, a változás akkor 230 diákot és több mint 30 pedagógust érintett. A tanévkezdetre a Károlyi István utcai általános iskola és a Virág utcai intézmény egyesítése várható. A XI. kerületben a József Attila Gimnázium, mely négy éve költözött ki eredeti helyéről, és került az Egri úti általános iskolával egy épületbe, most a Váli úti iskolába költözik. A „vális” diákok pedig az Egribe járnak ezután. Az átszervezések eredményeként tizenkét osztályos gimnáziummá egyesül a két iskola. A XIV. kerületben a szülők és a pedagógusok petícióban tiltakoztak a Gárdonyi Géza Általános Iskola tervezett bezárása ellen. Az önkormányzat gazdaságtalannak tartotta a kerület iskoláinak 70 százalékos kihasználtságát, ezért a Gárdonyit jogutód nélkül, egy másikat pedig integráció révén zárat be. Pécsett a közoktatási célra használt intézmények közül huszonkettőben szűnt meg az oktató-nevelő munka az idei tanévkezdetre. Jelentős mértékben csökkent a pedagógus-munkahelyek száma: az óvodákban 247, az általános iskolákban több mint 800 közalkalmazott vesztette el addigi munkahelyét. Székesfehérváron az Ybl Miklós iskolát tavaly szüntették meg, a 36 elbocsátott pedagógus közül heten nem tudtak elhelyezkedni. Az épületet jelenleg a Kodolányi János Főiskola használja. A miskolci a 45- ös általános iskola épületébe szeptembertől a Miskolci Egyetem hallgatói járnak. A váltásnak köszönhetően 15 tanárnak és 80 diáknak kellett új iskola után nézni. Mától olcsóbbak a lakáshitelek (Folytatás az 1. oldalról) A lakáshitelek pontos végösszege az első egy hónapban regisztrált hitelek nagyságától függ. Az OTP két új (egy 7 százalékos, kiemelt kamattámogatású, valamint egy 19,5 százalékos, változó kamatozású) lakáshitelkonstrukciót kínál február 1-jétől. A Postabank kiemelt kedvezményű hitelét 6,75 százalékos kamattal nyújtja. Az eddig folyósított lakáshitelek kamatát a pénzintézet 19 százalékra szállította le. Mindkét bank egyszázalékos kezelési költség felszámítása mellett nyújtja támogatott hiteleit. A Postabanknál az igénylőnek legalább egyévi munkaviszonyt kell igazolnia, s átlagos nettó jövedelme el kell hogy érje a nyugdíjminimum kétszeresét (33 200 forint). Az igénylők legkevesebb 300 ezer, legfeljebb 8 millió forint kaphatnak. A kölcsön igénylésekor egyszázalékos hitelbírálati díjat és 5000-6250 forintos ügyintézési díjat kell fizetni. A hitelt azoknak szánják, akik legalább havi 6700 forintos törlesztőrészletet tudnak áldozni fizetésükből. Ennyit kell fizetnie annak, aki 1 milliós hitelt 35 éves futamidőre vesz fel. A maximális 8 milliós hitelt kérőknek 53 600 és 138 800 forint közti részlettel kell számolniuk. A kiegészítő kamattámogatású hitelt 35 évnél fiatalabb vagy kettőnél több gyermekes, illetve harmadik gyermeket vállaló házaspár veheti igénybe első közös lakásának felépítésére vagy új lakás megvásárlására. Az OTP várakozása szerint a változó kamatozású (most 19,5 százalékon kínált) kedvezményes hiteltípus kamata öt éven belül a 3 százalékos állami támogatású kölcsön kamata alá, 10-11 százalékra csökken. Az államilag kiemelt kamattámogatásos konstrukció azoknak nyújt segítséget, akik még 2000. január 1-je előtt szereztek építési engedélyt vagy kötöttek adásvételi szerződést. A kölcsön biztosítékaként a bankok az épített vagy vásárolt ingatlanra jelzálogjogot jegyeznek be, illetve elidegenítési tilalommal sújtják.