Népszava, 2000. március (128. évfolyam, 51–76. sz.)

2000-03-18 / 65. szám

2 2000. MÁRCIUS 18.,SZOMBAT BELFÖLD R­ÖVIDEN A BBC a magyar alvilágról A szervezett bűnözés globális ter­jeszkedését Magyarország példáján mutatta be az „Apokalipszis négy lovasa” című, négyrészes dokumen­­tumfim-sorozatának harmadik ré­szében a BBC World televíziós csa­torna péntek éjjel. A filmben meg­szólaltatták Karancsi Tibor volt rendőr századost és Pallag Lászlót, a parlament olajbizottságának elnö­két. Bemutattak egy részletet Boros Tamás vállalkozó 1997-es rendőrsé­gi kihallgatásáról is. Kövér lászló díszpolgársága Az MSZP és az SZDSZ pápai szer­vezete tiltakozik amiatt, hogy Kövér­­Lászlónak, a Fidesz elnökének a vá­ros március 15. alkalmából díszpol­gári címet adományozott. Úgy vélik, Kövér nem felel meg a cím adomá­nyozásának rendjéről alkotott rende­letnek, mivel életművével, szemé­lyes tevékenységével nem szerzett általános elismerést. Figyelmeztetés az elnöknek A Magyar Távirati Iroda Tulajdono­si Tanácsadó Testülete tegnap meg­állapította, hogy Dorogi Sándor, az MTI Rt. elnöke mulasztást követett el, amikor a jogszabályban foglalt határidő figyelmen kívül hagyásá­val, késedelmesen nyújtotta be a ta­valyi évben a részvénytársaság üzleti tervét. Ugyanakkor szóba sem került felmentése, amelynek lehetőségét több lap is felvetette. A sorkatonaság eltörléséért Mintegy 150 ezer aláírás gyűlt ösz­­sze a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetésére irányuló SZDSZ- es népi kezdeményezés keretében. Az aláírásokat Fodor Gábor és Mécs Imre országgyűlési képviselő hétfőn adja át az Országos Válasz­tási Bizottságnak. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303- 4744 http://WWW.observer.hu Férfiak voltak a beszédben emlegetett nők Orbán Viktor történelmi tévedései március 15-én Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében az 1848-as forradalom és szabadságharc női résztvevőinek hősiességéről is megemlékezett, ám az általa említett „nők” közül ketten férfiak. Orbán a tévedést tegnap azzal magyarázta, hogy „ha férfiembe­rek hölgyekről beszélnek, azonnal túlzásokba esnek”. Balázsi György, Velancsics Béla NÉPSZAVA A Népszava információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök kör­nyezetében is igen kínos tévedés­nek tartják, hogy a kormányfő március 15-i operaházi ünnepi be­szédében a szabadságharc két férfi résztvevőjét is nőnek titulálta. A beszédben a fő hangsúlyt ugyanis a nők szerepére helyezte. A mi­niszterelnök nem tervezi, hogy emiatt bárkit felelősségre vonja­nak a Miniszterelnöki Hivatalban. Tegnap újságírók előtt azt mondta: még nem ellenőrizte, hogy való­ban került-e pontatlanság a be­szédbe. De ha így is van, akkor is neki kell minden szóért vállalnia a felelősséget, mivel igaz, hogy sok ötletet gyűjt össze, de a beszédeket ő önti végleges formába. „Azt, hogy a Józsa az Józsi-e, magam sem tudom, de utána fogok nézni. Ha igaz lenne, akkor is csak egy mentségem van: ha a férfiemberek hölgyekről beszélnek, azonnal túl­zásokba esnek” - tette hozzá. A beszédben a miniszterelnök a sza­badságharc női résztvevői között említette Nyíri Józsát, aki „Metter­nich besúgóinak leálcázását köve­telte”, és Oroszhegyi Józsát, akiről azt mondta: az Egye­temi Magyar Társu­lat és az Irodalmi Kör tagja, valamint két lap szerkesztője volt, és „a havasal­földi forradalommal való együttműködést szorgalmazta”. Amint azonban a Magyar Hírlapban tegnap Szále László rámutatott, mindket­ten férfiak voltak. Oroszhegyi a forra­dalom előtt a Szabó József nevet vi­selte, Nyírit pedig eredetileg Kandel Józsefnek hívták. Kettejük közül Oroszhegyi Józsa az ismertebb, aki 1849 februárjában egy szabadcsa­pat élén felszabadította az osztrák megszállás alól Eger városát. A tévedésben az játszhatott fő­szerepet, hogy a Józsa manapság női név. A múlt században azon­ban a József és a János becéző alakjaként használták. Az is meg­téveszthette a beszéd íróit, hogy Oroszhegyi 1847-ben publikálta Nőnevelési Levelek című köny­vét. Bár ebben a korban ilyen tár­gyú könyveket is inkább férfiak írtak. A mostanihoz hasonló történelmi bakit Orbán már tavaly március 15- én is vétett. Akkori operaházi beszé­dében ugyanannak a Széchenyinek tulaj­donította a Nemzeti Múzeum és a Ma­gyar Tudományos Akadémia alapítását. Míg a valóságban a múzeumot Széché­nyi Ferenc alapította, az Akadémiát fia, Széchenyi István. Néhány héttel ez­előtt, amikor az Or­szággyűlésben kisiskolásokat ka­lauzolt, azt mondta, hogy 1912-ben a parlamenti ülésteremben rálőttek a miniszterelnökre, holott a cél­pont, Tisza István akkor nem mi­niszterelnök, hanem a képviselőház elnöke volt. Orbán Viktor miniszterelnök a forradalom női hősei között tévedésből két férfit is említett, nem tudván,­­ hogy a Józsa név a múlt században még férfiaké volt Politikai vita egy daloskönyvről MTI-információ Szomorú dolog, hogy ha valami jó történik, egyesek azt is megpróbál­ják belekényszeríteni a pártpolitiká­ba, holott a millennium éppen arra kínálna alkalmat, hogy felülemel­kedjünk ezeken a dolgokon - nyilat­kozta Orbán Viktor miniszterelnök azokra a vádakra reagálva, amelye­ket szocialista politikusok fogal­maztak meg az általános iskolások közt szétosztott millenniumi dalos­könyv kapcsán. Szili Katalin és Tol­ler László országgyűlési képviselők propagandaszándékkal és PR-fogás­­sal vádolták a kormányt és a mi­niszterelnököt, azaiért a daloskönyv­ben Orbán Viktor aláírásával az sze­repel, hogy azt a kormány ajándé­kozta a gyermekeknek. Orbán Vik­tor szerint minden parlamenti képvi­selőnek tudnia kell, hogy vala­mennyi, a kormány nevében meg­hozott döntést és rendeletet - tehát egy könyv ajándékozásáról szólót is - az alkotmányos előírások értelmé­­ben­ a miniszterelnöknek kell szig­nálnia. Hozzáfűzte: a könyvet egyébként hatéves gyermekek kapták, akik ér­telemszerűen nem fognak szavazni a következő választáson. Fegyelmihez vezetett a roma szervezetek tiltakozása NÉPSZAVA-RSK-információ Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hiva­tal (MeH) politikai államtitkára civil szervezetek tiltakozása nyomán fe­gyelmi eljárást indított Balázs Péter és Szegvári Péter minisztériumi al­kalmazottak ellen. Balázs Péter, a MeH kormányfő­tanácsadója a márciusi Cigányügyi Tárcaközi Bizottságon előterjesztett javaslatában azt ajánlotta, hogy a ci­gányok körében tapasztalható túl­zott szaporulat miatt a romákat in­gyenes fogamzásgátlóval kellene el­látni. A javaslatot Szegvári Péter, a MeH közigazgatás- és területpoliti­kai titkárságvezetője is aláírta. A fegyelmi eljárás során az is ki­derült, hogy Balázs Péter megszegte a köztisztviselőkre vonatkozó össze­férhetetlenségi szabályokat és nem mondott le egy cégben betöltött ve­zető tisztségéről. A kormányfő-ta­nácsadó munkaviszonyát megszün­tették, Szegvári Péter felelősségének megállapítása folyamatban van. Egy roma civil szervezet, a Bronz Klub által indított tiltakozás szerint a minisztériumi hivatalnokok ötlete rasszista szellemű, alkalmas a ro­mákkal szembeni előítéletek erősíté­sére, és a romákat sérti azzal, hogy gyerekeikből egyszerű népesedés­­politikai alanyokat csinál. A minisz­terelnökhöz írt nyílt levélhez csatla­kozott az összes nagyobb roma és civil szervezet. Szegvári Péter a Roma Sajtóköz­pontnak úgy nyilatkozott: javaslatát a szövegkörnyezetéből kiragadva idézték, ennek ellenére lemond a Ci­gányügyi Tárcaközi Bizottságban betöltött titkárságvezetői tisztségé­ről. Ugyanakkor azt mondta, nem etnikai kérdésként fogalmazódtak meg a vélemények, csupán arra pró­báltak ötleteket találni, hogy a sze­gényebb rétegek számára mi jelent­het megoldást. Szegvári Péter végül megjegyez­te: ha szándéka és akarata ellenére valakiket mégis megbántott, azoktól elnézést kér. Folytatunk a nyelvvizsgaügy NÉPSZAVA-információ A Legfőbb Ügyészség tanulmá­nyozza Szabó Gábor szombathelyi fideszes polgármester ellen közok­irat-hamisítás alapos gyanúja miatt indult és vádemelési javaslattal be­fejezett rendőrségi vizsgálat iratait - értesült a Népszava. Egyelőre nem tudni, hogy ejtik-e az ügyet, újabb pótnyomozásra utasítják a rendőr­séget, vagy vádat emelnek. Az ira­tok áttanulmányozása még várható­an két hetet vesz igénybe. Hogy mi­ért kérték el a Veszprém Városi Ügyészségtől az aktákat, nem tudni. Iszak Imre városi vezető ügyész nem nyilatkozott az ügyről, mond­ván: szolgálati titokról van szó. Mint ismert, Szabó ellen tavaly nyáron indult vizsgálat annak kide­rítésére, hogy doktori címének megszerzéséhez hamis nyelvvizs­ga-bizonyítványt használt-e fel. A polgármester cáfolta a vádakat. A Veszprém Városi Rendőrkapitány­ság tavaly év végén már vádemelé­si javaslattal fejezte be az ügyet, de a Veszprém Városi Ügyészség ve­zető ügyésze pótnyomozásra utasí­totta a rendőröket. Az újabb vizsgá­lat is vádemelési javaslattal zárult. NÉPSZAVA Adatokat kap az SZDSZ az autópálya-építésről Zsoldos Attila NÉPSZAVA Az SZDSZ szerint 100 milliárd fo­rintot lehetne megtakarítani, ha az autópálya-építéseket közbeszerzés útján valósítanák meg. A párt levél­ben fordul a pénzügyminiszterhez, a Nemzeti Autópálya Rt. és az ÁPV Rt. vezetőjéhez, hogy hozzák nyil­vánosságra a 600 milliárd forintos beruházásban részt vevő cégek név­sorát és ajánlatát, különben az SZDSZ bírósághoz fordul A parla­ment közbeszerzési vizsgálóbizott­sága úgy döntött: állásfoglalást kér a Közbeszerzések Tanácsától, hogy a tervezett autópálya-építés a közbe­szerzés hatálya alá tartozik-e. Magyar Bálint szerint az intézmé­nyesített korrupció lehetőségét te­remtette meg a kormány azzal, hogy a nyilvánosság kizárásával osztotta el a megrendeléseket. A pártelnök úgy véli, hogy az adófizetőknek jo­guk van tudni, mire költik a 600 mil­­liárdot. Magyar úgy látja: a korrup­ciós „nagykapuk” megnyitása a bá­nyakoncessziós jogszabályok mó­dosításával kezdődött, majd Simics­­ka Lajos magyar fejlesztési banki ta­nácsadói kinevezésével folytatódott. Ezt követően az MFB-t kivonták az ÁPV Rt. ellenőrzése alól, ahol több­párti felügyelőbizottság működik, majd pályáztatás nélkül osztanak szét százmilliárdos beruházásokat. Az SZDSZ arra kér választ, hogy ír­tak-e ki pályázatot a beruházások fő- és alvállalkozóira, illetve, hogy Or­bán Viktor kormányfő családjának bányavállalkozásai kapnak-e bármi­lyen szerepet az M3-as, illetve M7- es autópályákkal összefüggő beru­házásokban. A család tiltakozása ellenére is lehet Antall tér Spirk József NÉPSZAVA A budapesti Moszkva tér Antall Jó­zsef térré való átnevezését javasolja a fővárosi közgyűlésnek a budapes­ti XII. kerületi önkormányzat. Bal­sai József, a testület jogi bizottságá­nak elnöke lapunknak elmondta, hogy azért indítványozták a névvál­toztatást, mert sok embernek még mindig az egykori szovjet biroda­lom jut eszébe a Moszkva tér halla­tán. Az MDF parlamenti frakcióve­zetője, Balsai István testvére szerint a néhai miniszterelnök számára a Varsói Szerződésből való kilépés és a szovjet csapatok kivonulása mel­lett szimbolikus győzelmet jelente­ne a névcsere. Balsai József úgy vélte, az Antall család korábban kifejtett ellenvéle­ménye nem befolyásolhatja az ön­­kormányzatot. Mint ismeretes, An­tall György a család nevében tavaly decemberben, miután Demszky Gá­bor főpolgármester és Dávid Ibolya, az MDF elnöke javaslatot tett egy Antall utca­­ kialakítására, tiltakozott a terv ellen. A nyilvánosságra került levelében úgy fogalmazott: a néhai miniszterelnök nem pártolná azt a ki­vételes eljárást, amely egyetlen alka­lomra érvénytelenítené azt a jogsza­bályt, hogy csak 25 évnél régebben elhunyt személyekről lehet közterü­letet elnevezni. Akkor Boross Péter, aki Antall József halála után vette át a kormányfői posztot, lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a névadással kapcsolatban a család álláspontját kell mérvadónak tekinteni. A budai XI. kerületi önkormány­zat vezetése viszont szívesen látna a kerületben egy Horthy Miklósról elnevezett utcát. A testület lesza­vazta ugyan azt az indítványt, hogy a Bartók Béla út egy részét kereszteljék át a volt kormányzó nevére, de Juhos Katalin, a kerület fideszes polgármestere is szorgal­mazná, hogy egy másik utca visel­je Horthy nevét. A költségvetési bizottság rendkívüli ülést tart Torgyán József miatt Egyhangú szavazással döntött a testület a miniszter meghallgatásáról Jövő kedden rendkívüli ülést tart a parla­ment költségvetési bizottsága, amelynek egyetlen napirendi pontja lesz. A testület szocialista elnöke, Szekeres Imre és a föld­művelésügyi miniszter, Torgyán József kö­zött, az agrártárca vezetőjének maghallga­tása miatt kirobbant értelmezési vitáról tárgyalnak majd a képviselők. A grémiu­mot a fideszes Mádi László, a szocialista Keller László és a kisgazda Bánk Attila kö­zösen hívta össze. Torgyán tegnap azon­ban megerősítette: nem jelenik meg a költ­ségvetési bizottság előtt. NÉPSZAVA-információ Február 2-án a parlament költségvetési bizottsága elfogadta a testület első féléves munkaprogram­ját, amelyben többek között Járai Zsigmond pénzügyminiszter, Matolcsy György gazdasági miniszter és Torgyán József földművelésügyi miniszter meghallgatása is szerepelt. A grémium egyhangú döntéssel fogadta el a javaslatot, amely alapján az agrártárca vezetőjének­­ aka­dályoztatása esetén politikai államtitkárának­­ részt kell vennie az ülésen.­­ Mint ismert, a földművelésügyi miniszter er­re azt felelte, hogy Szekeres Imre legfeljebb a feleségét hallgathatja meg, Torgyán Józsefet nem”. Az agrártárca vezetője kedden, miután külföldi útjáról tért haza, a repülőtéren, infor­mációink szerint a költségvetési bizottság hiva­talos meghívójának ismerete nélkül nyilatko­zott. Úgy tudjuk, hogy Torgyán József csupán a szocialista politikus egyes kijelentéseit ismerte, s így döntött úgy, hogy nem jelenik meg a bi­­­zottság előtt. A miniszter ezen bejelentését teg­nap egy vidéki fórumon újra megerősítette, s mint mondta: ennek az a fő oka, hogy nem a testület akarja őt meghallgatni, hanem az MSZP-s Szekeres Imre. Torgyán állításával szemben a grémium egyhangú döntéssel fogad­ta el azt a javaslatot, amely alapján az agrártárca vezetőjét a költségvetési bizottság április 4-i ülé­sére meghívta. Az irat még kormánypárti képvi­selők szerint is semleges, egyetlen sértő, félre­érthető mondatot sem tartalmaz. Információink szerint a testület szocialista elnöke még csak nem is kezdeményezte azoknak a pontoknak a felvételét a bizottsági meghallgatás napirendjé­re, amelyeket Torgyán József említett. Szekeres Imre a közelmúltban többször is nyilatkozott a szocialisták álláspontjáról, az agrártámogatások körüli anomáliákról és az eltűnt tízmilliárd fo­rintról. Kormánypárti politikusok azt valószínű­sítik, hogy Torgyán József Szekeres Imre nyilat­kozatait „keverte össze” a bizottság hivatalos meghívójával. Az ügy tisztázása miatt jövő kedden rendkívü­li ülést tart a költségvetési bizottság, amelynek egyetlen napirendi pontja, a testület szocialista elnöke és a földművelésügyi miniszter között, az agrártárca vezetőjének maghallgatása miatt ki­robbant értelmezési vita lesz. A grémiumot a fi­deszes Mádi László, a szocialista Keller László és a kisgazda Bánk Attila közösen hívta össze. A testület ülésén Szekeres Imre külföldi útja miatt nem vesz részt. Torgyán nem akar elmenni a bizottsági meghallgatásra, pedig nem Szekeres, hanem a bizottság hívta

Next