Népszava, 2000. március (128. évfolyam, 51–76. sz.)

2000-03-27 / 72. szám

NÉPSZAVA 2000. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ • IDEGENFORGALOM Több mint százezer szállásadói ajánlat az interneten „Zinner frei”: tirrinisítesé a web Amennyiben létrejön a Magyar Turizmus Rt. és a legnagyobb turisztikai weboldal, a MIWO közötti megállapodás, a ma zömében a „szürke szférában” tevékenykedő magánszállásadók jelentős részét át lehetne terelni a legális gazdaságba - vélik a szakértők. A megállapodással több adóforinthoz juthat a költségvetés, az önkormányzatok, bevételt szerezhetnek a Tourinform-irodák, a honi szállásadók ajánlatait pedig világszerte több szint 100 millió, falusi turizmust kedvelő utazó érheti el. Rozgonyi Zoltán NÉPSZAVA Bealkonyulhat az illegális szobaki­adásnak, megritkulhatnak a balatoni utak mellett a „Zimmer frei” felira­tok, ha tető alá kerül a Magyar Tu­rizmus Rt. és az egyik leglátogatot­tabb hazai website, a Magyar Ide­genforgalmi Weboldal (MIWO) megállapodása. Az 50-150 ezer ha­zai szállásadó viszonylag jelképes összegért, az első évben 20 ezer fo­rintért (ezt követően a feléért) re­gisztrálhatja kínálatát azon az ide­genforgalmi oldalon (www.mi­­wo.hu), amelynek adatbázisát világ­szerte több mint 100 millió, a weben böngésző érheti el — tudtuk meg Demovics Lászlótól. A MIWO-t üzemeltető ROMbrandt Multimédia Kft. marketingigazgatója hozzátette: ha sikerül bevonnunk az önkor­mányzatokat is, akik pályázati pén­zeket nyerhetnek a projekt megvaló­sítására, akkor a szállásadók jelentős részének nem is kellene fizetni a rendszerbe való bekerülésért. Amennyiben a Magyar Turizmus Rt. támogatja az együttműködést, a szakmai irányítása alatt működő, országszerte több mint 100 Tourin­­form-iroda egyfajta régiómene­dzseri szerepet töltene be. A kiren­deltségeken lévő számítógépekkel rá lehet kapcsolódni a MIWO adat­bázisára, így a rajtuk keresztül a rendszerbe bekapcsolódó szállás­adóknak sem a regisztrációhoz, sem a későbbi foglalásokhoz nin­csen szükségük saját komputerre. A strukturált keresőrendszerrel ellátott, és a külföldi utakat, „last minute” ajánlatokat, repülőjegy­kínálatot s nemsokára a falusi tu­rizmus adatait egyetlen oldalon összefogó MIWO célja ezzel az, hogy a 34 ezer regisztrált magán­­szállásadó mellett három év alatt további több tízezer vállalkozónak kínáljon legális reklámfelületet. Ma igen sokan ,az adóhatóság elől rejtve adnak ki szobát a nyara­lóknak. A MIZO-Magyar Turiz­mus Rt. együttműködés viszont a szállásadónak, a helyi önkormány­zatnak és az államnak is előnyére szolgálhat. Makrogazdasági szin­ten pozitívan hat a munkanélküli­ségi adatokra, hozzájárul a belső export erősítéséhez, növeli az ide­genforgalomból származó adóbe­vételeket és elősegíti az egyes ré­giók közti kiegyenlítődést. Az önkormányzatoknál szintén kedvezően alakulhatnak az adóbe­vételek, területükön kiegészítő jö­vedelemhez jut egy jelentős társa­dalmi réteg, mindezt úgy, hogy nem terheli a település szűkös költ­ségvetését. Bevételhez jutnának a Tourinform-irodák is, amelyeket jelenleg az önkormányzatok tarta­nak el. A hotelek, utazási irodák és a magánszállásadók után a MIZO a kempingeket is be akarja vonni az egységes rendszerbe. Az Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv adatai szerint Magyaror­szágon 34 ezer regisztrált magán­­szállásadó s ezen belül több mint 29 ezer fizetővendéglátó hely van. Tavalyelőtt a „maszekok” 3,7 mil­lió, a „hivatásosok” 16,9 millió vendégéjszakát könyvelhettek el. Egy közelmúltbeli konferencián az Egyesült Államokban a nemzetközi szállodaláncok topmenedzserei ki­fejtették: bár a szobafoglalások mindössze 3 százaléka történik ma az interneten keresztül, várható, hogy ez a szám hamarosan megkö­zelíti a 15-20 százalékot. De ami a számoknál is sokkal fontosabb: a szolgáltatók helyet biztosítanak maguknak ezen az új piacon. összesen 34 ezer regisztrált magyar magánszállásadó ajánlatát ismerhetik meg világszerte az utazók Bifort­ idegenforgalmi kínálatit Heves megye Egymilliárd forint a Tisza-tó fejlesztésére Heves megyében olyan nagy beruházások kezdődnek, amelyek jelentősen lendíthetnek a térség idegenforgalmán. Egerben to­vábbfejlesztik a Szépasszonyvölgyet, a Gárdonyi Géza Színházat, valamint az uszodát. Parádsasváron megnyílt a Szent Hubertus étterem és vadászpanzió. Mátraháza és Kékes­tető között kabinos felvonó segíti majd a forgalmat. Fejlesztik a Mátra és a Bükk er­dőségeiben húzódó kerékpárutakat. A megye nagy hangsúlyt fek­tet a Tisza-tó népszerűsítésére. Szabó Brigitta NÉPSZAVA Heves megye idegenforgalmának növekedését nemcsak a statisztikai adatok de a megnyílt új szálláshe­lyek is mutatják — mondta Sós Ta­más, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Tavaly a megye kereske­delmi szálláshelyein 277 ezer ven­dég 712 ezer éjszakát töltött el, ami 9-10 százalékos növekedést jelent 1998-hoz képest. Ez a bel­földi turizmus élénkülésének kö­szönhető, a külföldi vendégek szá­ma 1,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek bevé­tele 1,5 milliárd fo­rint volt, ami 31 szá­zalékkal több, mint egy évvel korábban volt. A külföldiek 80 százaléka Egerben szállt meg, azután Gyöngyös, Szilvás­várad és Mátraszent­­imre volt a legláto­gatottabb település. Az új egri beruhá­zások tovább élénkíthetik az ide­genforgalmat - mondta Nagy Im­re, a város polgármestere. A gyógyturizmust az idén 112 millió forintos beruházás ösztönzi. Az Egri Termálfürdő öltözőit és dísz­­burkolatát felújítják, a gyerekek számára pedig új medencét építe­nek. A fejlesztés másik fő iránya a kongresszusi turizmus. Ennek fej­lesztésére a Bükk felé vezető 25- ös számú főútvonal közelében olyan épületegyüttes épül, amely az 5-6000 fős konferenciatermen kívül egy 300 férőhelyes szállodát és különböző sportlétesítményeket is magában foglal. Eger híres a boráról is, így nem maradhat el a Szépasszonyvölgy fejlesztése: a második negyedév végén adják át a kerámiaszobor­parkot. Az államalapítás tiszteleté­re elkészült az „Ezredforduló egri bikavére”, amelyből ezer palackot augusztus 20-án árvereznek el - mondta Nagy Imre. A Mátra és Gyöngyös új beruhá­zásai nemcsak az ott lakók életkö­rülményein javítanak, hanem a tér­ség idegenforgalmá­nak színvonalát is emelik - jelentette ki Szabó Gyula,­­ Gyöngyös polgár­­mestere. Mátrafüre­­den megkezdődik a strand felújítása. Egy vállalkozói cso­port fedett uszodát, korszerű panziót, kempinget és fitnesz­­centrumot alakít ki. A Mátra legnagyobb fejlesztése kezdődött a Mátraháza-Kékes­tető közötti kabinos felvonó építésével, amely megold­ja a közlekedési gondokat. A ter­vek szerint a területen bob- és szánkópálya, uszoda és kerékpárút is épül. A Tisza-tó népszerűsítése ki­emelten fontos a ciánszennyeződés okozta károk miatt. Sós Tamás ki­emelte, hogy a tó 93 százaléka nem szennyezett. A tervek központjában a kerékpározási lehetőségek, a vízi sportok és az ezekhez szükséges feltételek kialakítása szerepelnek. Mindezek megvalósításához egy­milliárd forintra lenne szükség. A Tisza-tó népszerűsí­tése fontos a cián­szennyeződés okozta károk miatt. A tervek középpontjában a ke­rékpározási lehetősé­gek, a vízi sportok és az ezekhez szükséges feltételek kialakítása szerepelnek. Megéri utasbiztosítást kötni NÉPSZAVA-információ A külföldre utazók mindössze 25- 30 százaléka kötött utasbiztosítást az elmúlt évben, miközben az „idegenben” nehéz helyzetbe ke­rült magyar állampolgárok megse­gítésére a Külügyminisztérium több millió forintot költött. A kül­ügyi tárca minden külföldre utazó­nak ajánlja, hogy kössön utasbiz­tosítást, mert ha valaki például el­veszti az iratait és pénzét, karam­bolozik vagy megbetegszik, a mi­nisztérium csak mintegy 50 dollár­ral tud segíteni rajta, s ezt az összeget is vissza kell fizetnie, ha hazatért. Külföldön viszont olyan drága például a kórházi ellátás, hogy azt csak nagyon kevés ma­gyar állampolgár tudja kifizetni gond nélkül. Magyarországon hét biztosító foglalkozik utasbiztosítással, s az ebből származó éves bevételük 1999-ben mintegy 3,5 milliárd fo­rint volt. Ebből a piacvezető Atlasz részesedése az elmúlt évben 35-40 százalék volt. Szilágyi László, az Atlasz vezérigazgatója elmondta: számukra az utasbiztosítással kap­csolatos kiadásaik nagyobbak, mint a bevételeik. A veszteségeket pénzügyi befektetéseikkel kom­penzálják. Tavaly az utasbiztosítási ágazat minimális nyereséget ter­melt, mert csökkent a Görögor­szágba utazók száma, így az utá­nuk kifizetett kár összege is. R­ÖVIDEN Kraft szerint a minőőségi turizmus a cél A minőségi turizmust igénylő ven­dégeket kell megcélozni, és ehhez kell az országimázst alakítani - je­lentette ki Kraft Péter, a Gazdasági Minisztérium idegenforgalomért felelős helyettes államtitkára. A versenyben ugyanis a minőség vá­lik kulcstényezővé, az egyedi, spe­ciális termékekre helyeződik a hangsúly. Az országimázs újrafo­galmazásakor elengedhetetlen erő­síteni a közbiztonságot. A nemzet­közi turizmusból tavaly 3,4 milli­árd dollár bevétel keletkezett. Feltölteték az üdülési csekk keretit Az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága ismételten foglalkozott a Magyar Nemzeti Üdülési Alapít­vány inaktív támogatási keretével. A bizottság, keresve a kiürült keret feltöltésének lehetőségeit, azzal a felhívással fordul a legnagyobb üdülésicsekk-befogadó szállodalán­cokhoz, hogy járuljanak hozzá a ke­ret újrafeltöltéséhez. Mint ismere­tes, az inaktív rétegek által felhasz­nálható üdülési csekkek éves kere­tét az igénylők már kimerítették. Holland—magyar együttműködés______ Összesen 226 európai kempinggel bővítette kínálatát a Balatontourist Rt., amely együttműködési megál­lapodást kötött a holland Vacansolei céggel. A magyar vállalkozás a Ba­­laton-parti kempingek mellett 12 ország legjobb kempingjeit ajánlja a magyar turistáknak. A holland cég összkomfortos sátrakat és lakóko­csikat telepít a füredi és a palóznaki kempingben, és részt vesz a balatoni kempingek értékesítésében külföl­diek számára. Eredményes lett tavaly az IBUSZ .­­ Az IBUSZ Utazási Irodák Kft. 1999-ben 3,3 milliárd forint árbevé­telt ért el, amelyet az idén 4,7 milli­árd forintra kívánnak növelni. Az árbevétel 40 százaléka turisztikai, 30 százaléka pénzügyi szolgáltatási, 15-15 százaléka pedig menetjegy­értékesítési valamint vámügyi tevé­kenységből származik. Idén az IBUSZ összforgalma az idegen uta­zásszervezők forgalmával együtt a tervek szerint eléri az 52,1 milliárd forintot. Az IBUSZ Utazási Irodák Kft. 1999-ben 146 millió forint nye­reséget könyvelhetett el. Közlekedési „dugóban” a Balaton Földön, vízen, levegőben egyaránt komoly fejlesztésekbe vágna a szaktárca Tehermentesítő utakkal, korszerűbb vonatszerelvényekkel, biz­tonságos „bringaringgel”, polgári repterekkel és „csónakmenhe­­lyekkel” kívánja az idén és a következő években a Balaton fej­lesztését segíteni a közlekedési tárca - nyilatkozta lapunknak Manninger Jenő államtitkár. Andrássy Antal NÉPSZAVA A korábbi tervekkel ellentétben nem most tavasszal, hanem csak ősszel, a balatoni szezon befejezé­sével kezdődik az M7-es autópá­lya felújítása. A 30 milliárd forint­ba kerülő munkák során megre­­pesztik a mostani burkolatot ott, ahol felújításra szorul az autópá­lya, és vadonatúj aszfaltréteget húznak rá. Aliga és Zamárdi kö­zött viszont 20 kilométernyi sza­kaszon kétpályás bővítésre kerül sor, mondotta Manninger Jenő. El­ismerte: a közlekedési infrastruk­túra szűkösségének feloldása elen­gedhetetlen feltétele a balatoni fej­lesztéseknek. Az államtitkár szerint az M7-es Zamárdiig tartó jobboldali máso­dik sávja a későbbi kezdés ellenére is 2001-ig elkészül, ezt követően pedig hozzálátnak a folytatást je­lentő gyorsforgalmi út kialakításá­hoz is. A közeljövő fejlesztési ter­vei közé felvették az északi parti, balatonkenesei elkerülő utat is. Az­ államtitkár fontosnak tartja, hogy ne csak az autóval közleke­dők gondjait enyhítsék. Ma már ugyanis évente negyedmillió hazai és külföldi kerékpáros fordul meg a Balatonnál. S bár évek óta szó esik a balatoni „bringaring” meg­építéséről, a 210 kilométerből ed­dig csak 60 kilométeres szakasz készült el. A közlekedési tárca erre a célra elkülönített a költségvetésben­­ országos felhasználásra­­ 800 mil­lió forintot. E kereten túl a Balaton térsége további 200 milliót is kap­hat a bicikliutak kialakítására. A többéves programot az északi par­ton indítják, első menetben Kápta­­lanfüred és Tihany között. Ezt kö­vetően kerülhet sor a Tihany- Keszthely közötti kerékpárutak vagy az arra alkalmas útrészek ki­alakítására. Az államtitkár hangsú­lyozta: a szükséges anyagi forrá­sok nemcsak a közlekedési tárcá­nál pályázhatók meg, igénybe ve­hető a turisztikai alap, továbbá az önkormányzatoknak is vannak ilyen pénzügyi kötelezettségeik. A balatoni vasúti közlekedésnél nem a szűk keresztmetszet okozza a gondot, hiszen a szerelvények gyakorta kihasználatlanok, hanem inkább a szolgáltatás gyatra minő­sége. A következő években az igé­nyekhez igazodó menetrend, a tiszta, európai színvonalú vasút megteremtése a feladat. Ez persze nem zárja ki, hogy ne folytatódjék a pályakorszerűsítés, az állomások szépítése. Új igény a légi for­galom feltételeinek megteremtése, bőví­tése - jegyezte meg az államtitkár. Euró­pa nyugati és északi államaiból egyre több turista jönne charterjárattal, üzlet­emberek is igénybe vennék a balatoni re­gionális reptereket. A tárca nemrég elké­szült légügyi stratégiá­ja, amelyet a közeljö­vőben a kormány is megvitat, éppen ezért a regionális repülőterek fejlesztésének sorában a debreceni mellett kiemelten kezeli a Balaton közelében található sár­melléki reptér korszerűsítését. Ez a tapasztalatok szerint nemzetközi reptér lehetne. A Veszprém közelében levő szentkirályszabadjai katonai reptér kettős, azaz polgári hasznosítása is ígéretes, ennek érdekében már megkezdődtek az egyeztetések a Honvédelmi Minisztériummal. Manninger Jenő figyelemre méltó­nak tartja a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) kezdeményezését is, amely három balatoni reptér is a már említett kettő mellett a Sió­­fok-Kiliti légikikötő­­ egységes fejlesztését szorgalmazza. A más­fél milliárdos költség előteremtése érdekében nemzet­közi forrásokra is pályáznak a térség vállalkozóinak és önkormányzatainak bevonásával. Ugyancsak a BFT hívta fel a tárca fi­gyelmét arra, hogy miközben dinami­kusan bővül a bala­toni közforgalmi és vitorláskikötők ka­pacitása - a Mahart Balatoni Hajózási Rt. a turisztikai alapból ehhez 5 év alatt 250 millió forint kamatmentes hitelt kap -, a közlekedési tárcának orvosolnia kellene a balatoni horgászok gond­jait is. A legújabb jogszabály ugyanis nem ismeri el a csónakki­kötő fogalmát, csak az üzemi, il­letve a közforgalmi kikötőkről rendelkezik. Ilyeneket sem a pecá­­sok, sem egyesületeik anyagi okokból nem tudnak létrehozni - így csónakjaikat akár közösen, akár külön-külön illegálisan tárol­ják. Az államtitkár szerint az M7-es Zamárdiig tartó jobboldali máso­dik sávja a későbbi kezdés ellenére is 2001-ig elkészül, ezt követően hozzálátnak a folytatást jelentő gyorsforgalmi út kialakításához is.

Next