Népszava, 2000. április (128. évfolyam, 77–100. sz.)

2000-04-01 / 77. szám

22000. ÁPRILIS 1., SZOMBAT R­ÖVIDEN Kevés bíró - sok munka Az ítélőtábla hiánya miatt az or­szágban talán a Legfelsőbb Bíró­ságnak van a legtöbb munkája. A testület elnöke elmondta, hogy csak tavaly 17 ezer ügyet tárgyaltak fel­lebbezés, illetve felülvizsgálati ké­relem miatt. Szolnoki látogatásán Solt Pál elmondta, a bírósági ügyek azért húzódnak el, mert túl sok van belőlük, bonyolultak is, a szakértői vizsgálatok soká tartanak, a vádlot­tak és a tanúk ped­ig gyakran távol maradnak a tárgyalástól. A megnö­vekedett feladatok ellátásra 120 új bírói állás létesítésére tettek javasla­tot, ebből 45 már megvan. Számítógépes számítás A Szabad Demokraták Szövetsége szerint Magyarországon is el kelle­ne törölni a számítógépek és prog­ramok vámját, illetve csökkenteni kellene ezeknek a termékeknek az áfáját. Egyúttal szorgalmazzák, hogy a kormány indítsa újra a befa­gyasztott iskolai internetfejlesztést. A párt közleménye kifogásolja, hogy Magyarországon csak minden kilencedik emberre jut egy számí­tógép és a fejlett országoknál keve­sebben csatlakozhattak a világháló­hoz. Szerintük ez összefügg azzal, hogy a kormány 1998-ban leállított minden informatikai fejlesztést és a törvényhozás nem foglalkozik az internettel kapcsolatos jogalko­tással. Büntető sötétség_____ Kedden és szerdán reggel néhány percen át nem sugároz majd mű­sort a közszolgálati tévé két csa­tornája, a Magyar 1 és a Magyar 2. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ezzel bünteti a reklámra megszabott idő korábbi túllépését. Kedden az m1-en 8.25- től öt percre, az m2-en 8.29-től egy percre függesztik fel az adást, a tavaly októberi reklámidő-túllé­pések miatt. A januárban tapasztalt törvénysértések miatt szerdán az 1-esen 8.56-tól, a 2-esen 8.26-tól 4-4 percre függesztik fel „a műsor­szolgáltatási jogosultság gyakor­lását”. Támogatás iskolák­nak Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) 13 millió forintos támoga­tással segíti a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány három fo­gyatékosokat gondozó iskoláját, amelyek mintegy 30-40 millió fo­rintos hiánnyal küszködnek. A közalapítványnak három hónapja nincs kuratóriuma, miután az elő­ző grémium volt elnöke megfel­lebbezte az új testület első fokú bí­rósági bejegyzését. Szabó László, az ISM helyettes államtitkára sze­rint a három iskola emiatt került nehéz gazdasági helyzetbe. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303- 4744 http://WWW.observer.hu Magáncégek, közpénzek Keller László összeférhetetlenséget sejt Sajátos vérátömlesztési gyakorlatnak nevezte Keller László szo­cialista képviselő a vérellátó szolgálat vezetőjének egyes intézke­déseit. Szerinte összeférhetetlenségről árulkodik az, hogy Mikola István közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül bízott meg külön­böző feladatok elvégzésével egy olyan céget, amelynek a közel­múltban még felügyelőbizottsági tagja volt. A vérellátó szolgálat vezetője alaptalannak nevezte Keller László vádjait. NÉPSZAVA-összeállítás­­ Közpénzek felhasználásával foly­tatott üzleti tranzakciókkal és az állam egyes gazdasági ügyekben tapasztalt magatartásával kapcso­latban nyújtott be kérdést az Or­szággyűlésnek Keller László szo­cialista képviselő. A politikus teg­napi tájékoztatóján egyebek mel­lett a Premier önkéntes nyugdíj­­pénztár működését kifogásolta, mondván, hogy bizonytalanságban tartanak mintegy 30 ezer pénztár­tagot, akik közül a nyugdíjazottak nem jutnak hozzá saját megtakarí­tásukhoz. A politikus egy másik, az egész­ségügyi tárca vezetőjéhez intézett kérdésében a vérellátó szolgálat ve­zetőjének „sajátos vérátömlesztési” gyakorlatát, szerinte összeférhetet­lenségről árulkodó intézkedéseit fir­tatja. Tájékoztatása szerint a szolgá­lat főigazgatója, Mikola István ta­valy novemberben az EURAM Kft-vel kötött mintegy 10 milliós értékű megállapodást - közbeszer­zési eljárás lefolytatása nélkül - kü­lönböző feladatok elvégzésére. Az EURAM tulajdonosa pedig az a MaMMa Klinika Rt, amelynek Mi­­kula István felügyelőbizottsági tagja volt február 26-ig. Mivel a MaMMa kisebbségi tulajdonosa a Phonendoscop Kft., amelynek ügy­vezető igazgatója Mikola István, a főigazgató közvetett módon kisebb­ségi tulajdonosa az EURAM-nak. Keller kifogásolja azt is, hogy a szolgálat főigazgatója a Phonendos­cop Kft. nevében 1 millió forintról szóló számlát bocsátott ki egy a Kórház című lapban megjelenő hir­detés ellenértékére, miközben a lap kiadója a saját cége, és az újságban hirdető cégek jelentős szállítói a vér­ellátó szolgálatnak. Mikola István, az Országos Vér­ellátó Szolgálat főigazgatója lapunk érdeklődésére teljes mértékben alaptalannak és hamisnak nevezte Keller László vádjait. A vérellátó vezetője inkorrekteknek nevezte a beadványban szereplő összegeket, illetve az EURAM Kft.-vel - ami­vel a szolgálat tényleg szerződéses jogviszonyban áll - kötött meg­állapodás részleteit is. A Kórház cí­mű lappal kapcsolatos felvetésekre Mikola István elmondta: a kiad­ványnak hét éve főszerkesztője, a szolgálat vezetését pedig­ egy éve látja el, így semmiféle - a doku­mentumban szereplő - kapcsolat nincs közte és a hirdetők között. A vérellátó főigazgatója sajnálatosnak tartja, hogy a szocialista képviselő beadványának megfogalmazásakor nem kereste fel tisztázni a tárgyi té­vedéseket. Mikola István hozzátet­te, készséggel áll Keller László ren­delkezésére, ha veszi magának a fá­radtságot és felkeresi. Keller László (balra) állít, Mikola István cáfol Rejtélyes randevú Az MDF elnöke tegnap cáfolta, hogy megbeszélést folytatott volna az SZDSZ elnökével. Ma­gyar Bálint azonban továbbra is állítja, Dávid Ibolya elfogad­ta a szabad demokraták indít­ványát és a múlt héten létrejött a két pártelnök tárgyalása. Spirk József NÉPSZAVA Az MDF népszerűségindexének emelkedéséhez nagy mértékben hozzájárulhatott a „Békejobb-nyúj­­tás” - jelentette ki Dávid Ibolya pártelnök tegnap Békéscsabán. Az MDF elnöke szerint a Békejobb 2000 megszervezésére azért volt szükség, mert a hazai politikai élet­ben hiányzott egy egyértelműen konzervatív keresztény értékrendű párt. Az MDF elnöke ugyanakkor az RTL kérdésére elmondta, hogy külföldi tárgyalásairól visszatérve meglepetéséként érte a hír, amely szerint az SZDSZ Új Generációjá­nak kezdeményezésére a múlt héten négyszemközti "­megbeszélést foly­tatott volna Magyar Bálint szabad demokrata pártelnökkel. Dávid ki­jelentette: a hír nem igaz. A Népszava érdeklődésére vi­szont Magyar Bálint megerősítette, hogy beszélgetést folytatott az párt­elnök-miniszterrel. A találkozó té­nyét egyébként az MDF elnökségé­nek tagjai sem cáfolták. Hende Csa­ba, a párt alelnöke lapunk kérdésre úgy nyilatkozott, hogy a kezdemé­nyezés nem tőlük indult. Hangsú­lyozta ugyanakkor, hogy a két párt között jelenleg nem folynak egyez­tetések. Az MDF országos elnöksé­gének másik tagja, Csapody Miklós szerint egy koalíciós és egy ellenzé­ki párt vezetőjének egyeztetése ön­magában nem meglepő. A konszen­zusteremtés igényének nem lehet akadálya, hogy különböző oldalon ülnek a parlamentben. Csapody sze­rint egy párt politikai ellenfeleivel nem érzelmi alapon tárgyal, ezért természetes, hogy országos kérdé­sek megvitatását nem utasíthatja el az MDF elnöke. BELFÖLD Szabó János szerint a vezérkar félreértette utasítását Folytatás 1. oldalról Úgy tudjuk egyébként, hogy olyan „extrém” adatgyűjtés is folyt az ala­kulatoknál, amely arra irányult: a tisztek közül ki végzett a Szovjet­unióban, a tiszthelyettesek közül ki vett részt néhány hónapos tanfolya­mon a Szovjetunióban vagy kinek van a tisztek közül orosz felesége. Információink szerint a Honvé­delmi Minisztériumban tartott teg­napi hatpárti tárgyaláson is szóba került a téma. Igaz, a minisztérium képviselője olyan ügyrendi javaslat­tal állt elő, hogy a megbeszélésen csak a haderőreformról eshet szó. Az MSZP és az SZDSZ képviselői azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a vezérkari főnök titkos utasítása is napirendre kerüljön. A megbeszélés végén Mécs Imre (SZDSZ) feltette a kérdést az ülésen jelen lévő Fodor Lajos vezérezredesnek, hogy adott-e ki ilyen tartalmú utasítást. A vezér­kari főnök válasza az volt, hogy er­re csak a miniszter engedélyével vá­laszolhat. Juhász Ferenc (MSZP) ezután azt kérte, hogy a következő ülésen mutassák meg ezt a paran­csot, mert a képviselőknek joguk van látni. * Az RTL Klub kereskedelmi televí­zió Híradójának értesülése szerint az adatvédelmi biztos megkapta az első egyéni beadványt a honvéd­ségnél végzett felmérésről. Majté­­nyi László korábban lapunknak el­mondta, csak akkor indít vizsgála­tot, ha az érintettek panasszal él­nek hivatalánál. Közben Urbán Lajos, a vezérkari főnök helyettese kijelentette, a honvédségnél a szakmai tudás az egyetlen mérva­dó szempont a tisztségek betölté­sénél. (Szabó János miniszterrel készült interjúnk a 9. oldalon olvasható) Az ellenzéki pártok várakozásaival ellentétben elsősorban ügyrendi kérdésekről esett szó a Honvédelmi Minisztériumban a haderőre­formról tartott politikai egyeztetésen. Az ülés után Homoki János po­litikai államtitkár közölte: a HM néhány napon belül átadja a pártok­nak a haderőreformról, illetve a honvédség és a minisztérium integ­rációjáról szóló dokumentumokat, amelyekkel a jövő pénteken már érdemi tárgyalásokon foglalkoznak. Juhász Ferenc szocialista képvi­selő arról számolt be, még mindig nem tudják pontosan, hogy az in­tegrációval kapcsolatban milyen döntések születtek a Nemzetbizton­sági Kabinet március 16-i ülésén, amelyen elfogadták a haderőre­form koncepcióját. ­ Nyílt pályázaton értékesítik a New York Palotát Az ÁPV Rt. reménykedik, a Messerschmitt is indul a tenderen Nyusztay Máté NÉPSZAVA A közeljövőben kiírják a pályázatot a budapesti New York Palota eladá­sára. A tender ezúttal nyilvános lesz, a tulajdonos ÁPV Rt., illetve leány­­vállalata, a Váltó-4 Libra Rt. így akarja elkerülni az újabb botrányt. Ismert: tavaly novemberben a pá­lyázaton a tekintélyes müncheni alapítvány, a Messerschmitt nyert, ám a Váltó-4 Libra megtagadta a szerződés aláírását. Az ügyről akkor elsőként számolt be a Népszava. Azt is megírtuk, a két fél egymást hibáztatja a több mint tízmilliárd fo­rintos üzlet meghiúsulásáért. A ma­gyar fél szerint a Messerschmitt szerződéstervezete eltért azoktól a feltételektől, amelyeket az ÁPV igazgatósága határozott meg az ér­tékesítést jóváhagyó döntésében. A Messerschmitt álláspontja viszont az, hogy miután a szerződésterveze­tet - a nemzetközi gyakorlattól elté­rően - az eladó által kijelölt ügyvé­di iroda készítette, az esetleges hi­bákért őket terheli a felelősség. A Messerschmitt azt tervezte, a kétmilliárdos vételáron felül több mint kilencmilliárd forintot fordít a palota, rekonstrukciójára, szálloda, kávézó üzemeltetésére, de az alapít­vány az összeg többszörösét kíván­ta befektetni az országban. A német szervezet rendezhette volna az évek óta üresen álló, düledező épület sor­sát. Ugyanakkor a tavalyi botrány miatt az alapítvány elnöke, Hans- Heinrich von Srbik bejelentette: ha új pályázatot írnak ki, nemhogy nem indul a tenderen, de még egy­szer „be nem teszi lábát” az ország­ba és a nagy nemzetközi befekte­tőknek is azt javasol­ja: kerüljék el Ma­gyarországot. Az ÁPV Rt. ennek ellenére reméli, hogy a Messerschmitt újra indul a ..pályázaton, ugyanis az alapítvány nagyon jó referen­ciákkal rendelkezik - fogalmazott kérdé­­seinkre Módos Már­ton, a privatizációs szervezet igaz­gatója. Hozzátette, a legutóbbi pá­lyázat kapcsán kirobbant botrány miatt azt is remélik, hogy minél előbb lezárhatják az ügyet és végre értékesíthetik az ingatlant. Módos Márton megjegyezte: talán a sajtó­nak is köszönhető, hogy ismét van érdeklődés a New York Palota iránt. A Népszava értesülései szerint a tavalyi botrány miatt az ÁPV Rt. a Váltó-4 Libra Rt.-t okolja (bár az ingatlan tulajdonosa a Váltó, a pá­lyázatot az ÁPV Rt. igazgatóságá­nak kell jóváhagynia). Úgy tudjuk, az ügynek személyi konzekvenciái is voltak. Szintén a botránnyal ma­gyarázható, hogy az új pályázatban már egyértelműbb feltételekhez kö­tik a palota eladását. Egyébként 1997 óta ez a harmadik kísérlet az épület eladására: amióta a New York Palota tulajdo­nosi joga a Váltó-4- hez került, két al­kalommal hirdettek pályázatot az ingat­lan értékesítésére. Az első tenderre egyetlen ajánlat sem érkezett, a másodi­kon a Messerschmitt nyert. A New York kávé­házat 1894-ben nyitották meg, az­óta a palotában több tulajdonosvál­tás történt. Volt ott szálloda, perzsa­vásár, sőt sportszer-kereskedelmi központ is. Az épület már tíz éve üresen áll, fenntartása az államnak naponta egymillió forintjába kerül. Az üggyel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni Nagy Istvánt, a Váltó-4 Libra Rt. vezérigazgatóját, aki azonban többszöri megkeresé­sünkre sem reagált. A botránnyal magyarázható, hogy az új pályázatban már egyértelműbb feltételekhez kötik a palota eladását MVSZ: nehéz tisztújítás Már csak a Jóisten segíthet, hogy a Magyarok Világszövetségében va­lóban érdemleges tisztulási folyamat menjen végbe - jelentette ki Tőkés László püspök a szövetség tegnap kezdődött elnökségi ülésén. A tiszt­újító küldöttgyűlést is előkészítő megbeszélésen hosszas vita bonta­kozott ki a világszövetségen belüli személyeskedésekkel és súrlódások­kal kapcsolatban. Többen kifogásol­ták az MVSZ elnökségért megindult kampány hangnemét is. Úgy vélték, hogy a már két hónapja tartó kortes­kedés árt a szervezet megítélésének. NÉPSZAVA Felesnek tartja a kabinet az ingatlantörvényt Balázsi György NÉPSZAVA Az újabb szakértői vélemények alapján a kormány már nem tervezi, hogy a pártoknak történő ingyenes ingatlanjuttatásról szóló két tör­vénnyel kapcsolatban előzetes al­kotmánybírósági normakontroll kezdeményez - mondta lapunknak Borókai Gábor kormányszóvivő. Borókai korábban úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy a kormány a végszavazás után felkéri a köztár­sasági elnököt: a kihirdetés előtt kérjen normakontrollt az Alkot­mánybíróságtól arra vonatkozóan, hogy egyszerű vagy feles törvé­nyekről van-e szó. Mint ismeretes, Csiha Judit MSZP-s képviselő korábban közöl­te: amennyiben a törvényeket egy­szerű többséggel fogadja el a parla­ment, az Alkotmánybírósághoz for­dulnak. Az Alkotmány értelmében ugyanis a pártok gazdálkodásáról és működéséről kétharmados törven kell alkotni. Répássy Róbert fideszes képvise­lő szerint azt a törvényt, amely meg­határozná, hogy egy párt legfeljebb 30 ingatlant használhasson ingyene­­ben, egyszerű többséggel kell elfo­o­gadnia a parlamentnek, mivel ez egy­ korábbi feles törvény módosítása.­ Felmerülhet viszont, hogy az ingat-­­lanok használatának szabályairól szóló törvény a képviselők kéthar­madának szavazatát igényli, mivel a pártok gazdálkodását érinti. Egy másik jogértelmezés szerint azon­,­ban ez a törvény is az állami va­gyonról szól, tehát egyszerű többség kell csak hozzá - tette hozzá. E bi­i­zonytalanság miatt Répássy helyes­­­nek tartotta volna, hogy a kormány­, kezdeményezzen előzetes norma­kontrollt. A szavazás módjáról a par­lament alkotmányügyi bizottsága ál­­­lást foglal az általános vitára bocsá­táskor - mondta a képviselő. Kormányleltárt készít az MSZP MTI-információ A Magyar Szocialista Párt elnöke kecskeméti látogatásán is megismér­­telte azt a véleményét, miszerint a jelenlegi kormány fordított Robin Hoodhoz hasonlítható, hiszen azok­tól vesz el, akiktől nem kellene és azoknak adja a támogatást, akiknek nincs rá szükségük. Kovács László ezt a lakáshoz jutási támogatások példájával indokolta, mondván: mi­nél nagyobb a lakás, annál nagyobb a támogatás. Szerinte a kedvezmé­nyes hiteleket így azok támogatják adóforintjaikkal, akik tulajdonkép­pen nem is jutnak hozzá a támoga­táshoz. A pártelnök-frakcióvezető azt is elmondta, hogy az MSZP ha­marosan elkészíti objektív leltárát,­ mindarról, amit a kormány az el­­­­múlt két évben tett, illetve nem tett. Közölte, hogy pártja ezután alterna-­­tívákat akar kínálni a kormányzati­ döntésekhez A szocialisták a jövőben fellépnek minden olyan kormánydöntés ellen, aminek következménye embereiül vagy társadalmi csoportok leszakad­­ása lehet. Ezzel meg kívánják aka-­­dályozni, hogy az ország két részre szakadjon. Támogatnak viszont minden olyan kezdeményezést, amely az ország érdekét szolgálja. Kisvor lendvait vádolja Balázsi György NÉPSZAVA Kövér László Fidesz-elnök Lendvai Ildikó MSZP-s képviselőre utalt, amikor pártja születésnapi ünnepsé­gén azt mondta: tizenkét évvel ez­előtt nem gondolták volna, hogy az az L. I. monogramú cenzor, aki a budapesti pártbizottság munkatár­saként „szelíd erőszakkal” megaka­dályozta, hogy a Bibó Kollégium falai között megnézzék Andrzej Wajda Vasember című filmjét, egy­kor a sajtószabadságért fog tüntetni. Ezt fideszes forrásból erősítették meg lapunknak.­­A pártban ismert történet szerint a kollégium filmklubjában szerették volna levetíteni a filmet, amelyet ugyan a mozikban nem mutattak be, de zártkörű vetítéseken sokan láttak. Az MSZMP Központi Bi­zottságának kulturális osztályáról - tehát nem a budapesti pártbizott­ságról - azonban Lendvai aláírásá­val egy levél érkezett és megtiltotta a vetítést. Lendvai Ildikó lapunknak azt mondta: soha nem dolgozott a bu­dapesti pártbizottságon és nem em­lékszik arra, hogy a Vasember című filmmel kapcsolatban bármilyen le­velet írt vagy annak bemutatását megtiltotta volna.

Next