Népszava, 2000. május (128. évfolyam, 101–126. sz.)

2000-05-02 / 101. szám

NÉPSZAVA Hatpárti egyeztetést kér az ellenzék abortuszügyben Az MSZP és az SZDSZ hatpárti egyeztetést kezdeményez a mag­zatvédelmi törvény módosításá­nak ügyében. Az ellenzék úgy ítélte meg, a kormány hajlik olyan változtatásokra, amelyek szigorítanák az eredeti előter­jesztést. Ez elfogadhatatlan az ellenzék számára. Az MDF, MIÉP és FKGP más okok miatt nem tud azonosulni a javaslat­tal. A kormány azt már biztosan támogatja, hogy a kismamák a várandóság 3. hónapjától adó­­kedvezményt kapjanak. Kun J. Viktória írása a NÉPSZAVÁNAK A magzatvédelmi törvény legutób­bi általános vitája óta 72 módosító indítványt készítettek a pártok, il­letve egyes képviselők.­­ A kor­mány egyedül Surján László fid­e­­szes honatya javaslatát fogadta el változtatás nélkül. Eszerint a csa­ládok a gyermek fogantatását kö­vető 3. hónaptól ugyanolyan adó­­kedvezményben részesülnének, mint amilyen a megszületett gyer­mek után jár - nyilatkozta lapunk­nak Pusztai Erzsébet, a kormány­­előterjesztés kidolgozásáért fele­lős egészségügyi államtitkár. - Az MDF-nek azt a kezdemé­nyezését, hogy a költségvetés egy­általán ne támogassa a műtétet, egyértelműen elutasítottuk - mondta az államtitkár. Azt azon­ban elképzelhetőnek tartja, hogy a térítés ügyében javaslatok készül­nek. Pusztai Erzsébet, kormánya nevében, kisebb alakításokkal, el­fogadhatónak tartja Mécs Imre in­dítványát is. Az SZDSZ-es képvi­selő az állam kötelességévé tenné a nehéz sorsú, terhes és kisgyer­mekes anyákat gyámolító egyházi és civil szervezetek támogatását. Kökény Mihály, a bizottság szoci­alista elnöke szerint viszont mérle­­gelhetővé tennék az abortusz indok­lását, ha megfogalmaznák a válság­­helyzet pontos definícióját. Mint mondta, ezt a kormányzat álláspont­ját képviselő államtitkár támogatta. Az SZDSZ egészségügyi szak­értője, Béki Gabriella is szigorítá­­si szándékot érzékel, de leginkább a várandósági adókedvezmény ter­vezetét kifogásolja. Kijelentette: amennyiben tényleg bekerül a ter­vezetbe a terhesség 3. hónapjától járó adókedvezmény, frakcióját felszólítja, hogy ne szavazza meg a kormányjavaslatot. Béki Gabri­ella úgy látja, hogy ez a tehetőseb­beket kedvezményezi, és­ semmi­féle segítséget sem jelent a hátrá­nyos helyzetűek számára. Mindkét ellenzéki politikus le­szögezte, hogy ha bármilyen szi­gorítás kerül az előterjesztésbe, mind a szocialisták, mind a sza­bad demokraták „nem”-mel sza­vaznak. Ez esetben azonban kér­déses lehet az egész kormány-elő­­terjesztés sorsa, hiszen az MDF, a MIÉP és az FKGP, más okok mi­att, már korábban elutasította a ja­vaslatot. Ha pedig június 30-ig nem születik meg a törvény új vál­tozata, azt követően kizárólag egészségügyi okai lehetnek a ter­hesség megszakításának: válság­­helyzetre hivatkozva ugyanis tör­vényesen nem végezhető abortusz. * Az abortusz szigorítása ellen ren­dezett demonstrációt négy civil szervezet vasárnap Budapesten, a Képviselői Irodaház mellett lévő Jászai Mari téren. A Habeas Cor­pus Munkacsoport, az Ombudsnő Programiroda, a Feminista Háló­zat és a Nők a Nőkért az Erőszak Ellen Egyesület tüntetésén mint­egy 120-an vettek részt. BELFÖLD Ötezer új férőhelyre lenne szükség-A fejlesztés hatmilliárd forintba kerül Kényelmetlen kollégiumok Több mint félmilliárd forintot különített el a kormányzat a középiskolai diákszállók fejlesztésére az idén. A kollégiumi normatíva 152-ről 195 ezer forintra növekedett. A napokban elkészült a kollégiumi alapprogram alapelveinek tervezete is, mely keretet jelent a diákotthonokban folyó oktató-nevelő munkához. Az intézkedések elkerülhetetlenné váltak, hiszen a jelenleg működő kollégiumok többsége katasztrofális állapotban van. Kirády Attila NÉPSZAVA A középiskolai kollégiumok száma és befogadóképessége az elmúlt év­tizedben gyakorlatilag változatlan maradt. A közelmúltban végzett szá­mítások ugyanakkor azt mutatták, hogy a mostani több mint 55 ezerről 2010-re körülbelül 70 ezerre nő a középiskolai kollégisták száma, ezért közel 5000 új kollégiumi férő­helyre lesz szükség. Korábbi becslé­sek szerint az új férőhelyek létesíté­se 6 milliárd forintba kerülne. A kollégiumok jó része mára ag­gasztó állapotba került. Az épületek kevesebb mint fele készült eredeti­leg is diákszállónak, 34 százalékuk kollégiumnak átalakított, 26 száza­lékuk pedig más célú épület. A szál­láshelyek többségének a komfortfo­kozata alacsony, kevés a saját kony­hával, illetve közösségi hellyel ellá­tott intézmény. A zsúfolt hálótermek (előfordul, hogy 15-24-en vannak egy szobában), bú­torzata sok helyen korszerűtlen, elhasz­nálódott. A hivatalos adatok szerint a diákszállók jelenlegi kihasznált­sága 85 százalékos, miközben a valóság­ban 130-as. Az elté­rés oka az, hogy a szabvány 4,5 négy­zetmétert ír elő egy lakó számára, a gya­korlatban azonban alig 2-2,5 négyzetméternyi terület jut egy-egy diáknak. - A helyzet javítása érdekében három nagy finanszírozási csomag keretében támogatjuk a kollégiu­mokat ebben az évben - nyilatkoz­ta lapunknak Sió László, az Okta­tási Minisztérium kabinetfőnöke. A ci­gánytanulók számá­ra két oktatási cent­rum - iskolával, di­ákszállóval - felállí­tását tervezzük, melyre 186 millió forintot szán a kor­mány. Az elképzelé­sek szerint önkor­mányzati segítséggel létrejövő központok 2001 szeptemberétől működhetnének. To­vábbi 100 millió jut a hátrányos helyzetű tanulók elhelyezését biz­tosító kollégiumoknak. A kormány rövidesen létrehozza a Nemzeti Kollégiumi Közalapít­ványt is 190 millió forintos alaptő­kével, alapvetően a szakkollégiu­mok fejlesztésére - mondta el Sió László. A tehetséges, kistelepülé­sen élő fiatalok támogatására szánt 200 millió forintos Arany János te­hetséggondozó programban szin­tén jelentős összegeket különítet­tek el a disákok jobb lakhatási kö­rülményeinek a megteremtésére. A kollégiumok fejlesztése érde­kében ebben az évben több mint 28 százalékkal - 152 ezerről 195 ezerre­­ növekedett a kollégiumi normatíva-jelentette ki Sió Lász­ló. Hozzátette: rövidesen elfoga­dásra kerül kollégiumi nevelői és oktatói munka alapelveit meghatá­rozó dokumentum, amellyel teljes­sé válik a közoktatási intézmények tartalmi szabályozása. Az épületek kevesebb mint fele készült eredetileg is diákszállónak, 34 százalékuk kollégiumnak átalakított, 26 százalékuk pedig más célú épület Tanulmányi ház Fehérváron MTI-információ A kántorok, egyházközségi veze­tők, egyházi segítők, ifjúsági veze­tők, valamint szállóvendégek és if­júsági turistacsoportok elszálláso­lására, pihenésére alkalmas tanul­mányi házat adtak át Székesfehér­várott hétfőn. A tanulmányi házat a székesfehérvári egyházmegye saját anyagi erejéből, illetve hitel­ből építette fel három év alatt, mintegy 400 millió forintos költ­séggel. Létrehozását az tette szükséges­sé, hogy mostanáig nem volt lehe­tőség a városban az egyházi kép­zéseken, továbbképzésen résztve­vők elszállásolására, miután az 50-es években Székesfehérvárott felszámolták a papneveldét. A Szent Gellértről elnevezett in­tézményt Takács Nándor megyés püspök avatta fel és áldotta, meg. Mások szemetéről szól a vita Folytatás az 1. oldalról Dienes-Oehm Egon kifejtette, hogy törvényi szinten indokolatlan valamennyi importhulladék hazai ártalmatlanítását megtiltani. Ez nem lenne összhangban nem­zetközi kötelezettségeinkkel, a szabad kereskedelem elvével. Azt, hogy veszélyes hulladék ne kerül­hessen be az országba, alsóbbren­dű és végrehajtási jogszabályok garantálják majd. Tehát a törvény - elfogadás esetén - nem azt jelen­ti majd, hogy kötelesek vagyunk szemétimportot vállalni. Az ártalmatlanítás szó már ko­rábban is benne szerepelt a tör­vénytervezetben, mondja Markó Csaba, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium tanácsosa. A kormány által benyújtott javaslaton a kül­­ügy nem akar változtatni, csupán észrevételt tett a környezetvédelmi bizottság javaslatára, miszerint csak hulladék hasznosításra kelle­ne hatósági engedélyt kiadni. Mar­kó úgy véli, Illés Zoltánt az ártal­matlanítás szó azért zavarja, mert nem bízik benne, hogy a környe­zetvédelmi hatóságok megtilthat­ják a veszélyes importhulladék be­hozatalát. Dienes-Oehm Egon ennek kap­csán hasonlóan fogalmazott: ért­hető, ha a majdani végrehajtás töb­beket aggaszt, mert mi garantálja, hogy az az engedélyezési hatóság, amelyik például ma se látja el megfelelően a feladatát, a hulladé­kimport tekintetében a helyzete magaslatán áll majd. A Környezetvédelmi Minisztéri­um egyébként nem kívánja a sze­métbehozatalt engedélyezni. Bor­bély János helyettes államtitkár ugyanakkor elfogadja, hogy a tör­vényi szintű korlátozás ellentétes lenne az EU-normákkal és megér­ti a külügyi tárca törekvéseit: a külügyminiszter szeretné,, ha Ma­gyarország garantálná az áruk sza­bad mozgását. Illés Zoltán a Külügyminisztéri­um állásfoglalására elmondta: Herman János közigazgatási ál­lamtitkárnak vizsgálatot kellene kezdeményeznie, hogy az alá tar­tozó szakapparátus miért képvisel olyan álláspont, amely a Magyar Köztársaság érdekeivel ellentétes és miért hivatkozik olyan EU-s el­várásokra, amelyek nem léteznek. Az EU valóban elvárj­a az anyagok és termékek szabad áramlásának biztosítását, de nem a hulladékét. A környezetvédelem az EU számára prioritás 2000. MÁJUS 2.,KEDD3 Felfedezte a tőke a hazai internet piacot Folytatás az 1. oldalról Mint megtudtuk, azért választották Budapestet az indulásra, mert itt ke­csegtet a legnagyobb fejlődéssel az internetes piac. Szakértők szerint a magyar inter­netes közösség meghódításával nem lesz könnyű dolguk. Akik régebb óta interneteznek, azoknak kialakult a kötődésük egy-két nagyobb portál­hoz (többszintű szolgáltatást nyújtó honlaphoz), a dinamikusan növekvő új (telefonos, azaz dial-up) csatlako­zókat pedig „beszippantja” a Matáv internetes vállalkozása. Mint arról beszámoltunk, a na­pokban német befektetők (a net.IPO és a Német Befektetési Rt.) 800 millió forintot invesztáltak az Index internetes újság fejlesztésébe, amely internetszolgáltatóvá válva a tervek szerint szintén a regionális (cseh, román, lengyel) piacra tör. A napokban elfogadandó üzleti tervük több részvényvásárlást tartalmaz különböző magyar és külföldi inter­netes vállalkozásban. Lapértesülés szerint az 1996-ban indult Telnet Magyarország inter­netszolgáltató társaság is tőkeeme­lésre készül. Várhatóan a héten je­lentik be, hogy az egyik legnagyobb magyarországi független befektetési bank (hírek szerint a ConCorde Értékpapír Rt.) 550 millió forintot fektet a cégbe. Beindult a pörgés a magyar infor­mációtechnológiai piacon: az In­dex, a Vianovo és a Telnet mellett még legalább kettő-három további hasonló nagyságú, ám egyelőre ti­­­tokban tartott befektetésről tudok -­ mondta lapunknak Szekfű Balázs, a Carnation Internet Consulting Rt. internetes tanácsadó cég elnöke. Szekfü szerint az idén a magyar in­ternetes szolgáltatásokba befektetett, összeg meghaladhatja az ötmilliárd forintot. A külföldi befektetők nem a magyar piac nagyságát nézik első­sorban, hanem a régióban betöltött szerepet. Az, hogy hazánk a legvon­zóbb, több paraméternek köszönhe­tő: Magyarországon áll legjobban a távközlési piac fejlettsége, az infor­matikai tradíciók is erősek és a gaz­daság is növekszik. Gyorsul az apadás a Tiszán A védekezés naponta 340 millióba kerül NÉPSZAVA-információ A Tisza teljes magyarországi szaka­sza apad, a Felső-Tiszán a vízután­pótlás megszűnt, az apadás üteme Tokaj térségében felgyorsult, a víz­­szintcsökkenés meghaladja a napi 30 centimétert. Továbbra is rendkí­vüli védelmi fokozat van érvényben a Tisza védvonalain Vásárosnamény és a déli országhatár között, vala­mint a Hármas-Körös torkolati sza­kaszán Öcsöd térségéig, a Szamos, a Kraszna, a Lónyay-csatorna, a Zagyva és a Sajó torkolati szaka­szán, a Bodrog mentén, a Horto­­bágy-Berettyó védvonalain, vala­mint a Fekete-, Fehér- és Kettős-Kö­rösön, összesen 1614 km hosszon. Tovább csökken a víz szintje a Bodrogon, a tetőzés óta Sárospatak­nál tegnapig 245 centit apadt a fo­lyó. A Tisza a tetőzés óta Tokajnál 357 centimétert, Kiskörénél 163-at, Szolnoknál 101-et, Csongrádnál 71- et, Szegednél 51 centimétert apadt. Tiszaug térségében még mindig az eddigi legnagyobb mért vízállás fö­lötti értékeket mérnek a szakembe­rek. Megkezdték a nyúlgátak elbon­tását Tiszakécske, Nagykörű, Tisza­­süly községek területén. Csongrádon tovább folytatták az árvízvédelmi töltés védősávjába eső épületek bontását, a szorítógát építé­sét és a szivárgók kiépítésének elő­készítését. Az árvíz elleni védekezé­si költség közel 340 millió forintot tesznek ki naponta. A vízügyi szakembereknek sike­rült stabilizálniuk a Nagyfai Orszá­gos Büntetés-végrehajtási Intézet­hez vezető úton, ahol megrepedt és megsüllyedt az útpadka. NEPSZAVA nAAAAAAA 'ANNOtt’ffi-Ssg A forduló támogatója Az élvonal. www.nepszava.hu Internetes Játék Jimi Wmm -T-' MBB! Az 8. forduló nyertesei 1. Csor­kak 2. Brosh 3. Töhötöm 4. Plug&Pray 5. Tavaszi Liliomszál 6. Kék halál 7. Ciszterlánc 8. Dékatencse 9. Barátunk, Dengelengi Boldizsi 10. Roger Kumble A ■f: A nyertesek 10 darab 20 000 Ft értékű ajándékcsomagot kapnak a „MAR- j rr i||i ' ..r. -!rrj, -­­r~.rnX.rM CIPÁN” ÉDESIPARI TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT. jóvoltából.­ J i JJJJJsmJ i'sjJ Ji ...J *f 'S* nm/J J J . Jelentkezés a 477-^-9000-es telefonszámon Mencser Évánál. fiászl 3.­-­s játékkiírás az 'm&rr&'&rrl A­­ A 4 ♦

Next