Népszava, 2000. június (128. évfolyam, 127–151. sz.)
2000-06-27 / 148. szám
4 ? Boszorkányos balettek és bálványos kamarazene Szalai Kornélia írása a NÉPSZAVÁNAK Sokszínű kulturális program várja a pécsi közönséget nap nap után. A Sétatéren kézművesek kínálják portékáikat, a bazilikához vezető lépcsőknél felállított színpadon egymást követik a színházi előadások, koncertek. A balett szerelmesei a Horvát Színház Anna-udvari Nyári Játékainak keretében találhattak és találhatnak maguknak érdekes esti programot. A Boszorkányok című darab a magyar hiedelemvilág alakjait, a boszorkányokat jeleníti meg a színpadon. A tánc nyelvén az érzékek, a csábítás tudományával rendelkező nők bűverejét és taszítását mutatja be. A színen egy boszorkánytörténet játszódik le: a Szépasszony megszüli a kisboszorkányokat, akik a rossz boszorka segítségével rabul ejtik és elveszejtik a férfiakat. A táncrítus feszültségét egy könnyedebb kamarabalett oldja fel. Az Édes évek című táncjáték a 60-as évek ifjúsági táborainak hangulatát idézi fel a kor nagy slágereinek segítségével. A színre egymás után érkeznek a szereplők, a KISZ-titkárnő nyakában síppal, az ágit. prop. titkár melegítőben és félcipőben s kezében politikai vitakönyvvel, a falusi fruska, a bomba nő tűsarkú cipőben és világvevő rádiójával a vagány. A kor zenei stílusait, táncait karikírozva bemutató, bővérű humorral színpadra állított táncburleszk a premieren osztatlan sikert aratott. Az előadás a következő napokban még többször is látható lesz, utoljára július 2-án kerül színre. A komoly- és könnyűzene rajongói is sok érdekes program közül választhatnak június utolsó hetében. Ma a Rózsakertben Dunai Tamás és a Budapest Dixieland Band ad koncertet, szerdán a Bálványos Társulat kortárs improvizatív kamarazenéjével ismerkedhet meg a pécsi közönség, a hét végén egymást követik majd a dzsesszkoncertek. 12 2000. JÚNIUS 27., KEDD RÖVIDEN Színházi díjak a fővárostól Az elmúlt évadban nyújtott teljesítményével Börcsök Enikő és Lukáts Andor színművész, Ascher Tamás rendező, valamint a Studio K Színház érdemelte ki a fővárosi önkormányzat színházi díjait. Átadták a VI. Alternatív Színházi Szemle elismeréseit is, amelyet három társulat egy-egy előadása, a KOMPmÁNIA: Romance, az Atlantis Színház: Grimm-mesék, valamint a Szkéné Színház: Kórház Bakony című produkciója kapta. A Studio K. a legjobb alternatív színházi együttes díját nyerte el. Gyöngy a sárban ____ A Hobo Blues Band a XXI. században alcímmel megjelent az együttes új CD-je Gyöngy a sárban címmel. Az albumon Gyenge Lajos, Hárs Viktor, Pribill György, Varga János és Hermann Béla zenél, Hobo énekel. Jaren Brass a cirkuszban A Fővárosi Nagycirkuszban (Bp. XIV, Állatkerti krt. 7.) a Jaren Brass Band ad koncertet ma 19.30-kor. Kérdezz! Felelek..._____ Gyerekekről felnőtteknek készült Vekerdy Tamás pszichológus a Park Kiadó gondozásában megjelent Kérdezz! Felelek... című beszélgetőkönyvének 2. kötete. Könyvek a Libriben A Libri Könyvpalotában (Bp. VII., Rákóczi u. 12) ma 16 órakor nyílik a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó könyvbemutatója, megnyitja Várhegyi Attila kulturális államtitkár. Az új vasfüggöny______ A Spektrum Televízió ma 23.30- kor mutatja be Az új vasfüggöny című filmet, amely az Odera- Neisse határon kialakult illegális bevándorlás és csempészet vonalán élők életét mutatja be. Nyári Muzsika A Győri Fesztiválon ma 20.30-kor a Győri Filharmonikus Zenekar koncertezik a győri bazilikában. Török és a Mini Török Ádám és a Mini muzsikál ma 21 órától az Old Man’s Music Pubban (Bp. VII., Akácfa u. 13.). A blues fehér mesterei Martsa Balázs White Boy Blues című könyvét ma 11 órakor mutatják be a Darshan Udvarban (Bp. VIII., Krúdy u. 6.). Vendégségben Budapesten Budapest Főváros Önkormányzata tíznapos táborozáson látja vendégül azt a határon túlról érkező mintegy 550 fiatalt, akik előadásokat hallgatnak az informatikáról és az egészséges életmódról. KULTÚRA Fekete-fehér fotográfiai összkép Eifert János fájlalta a magyar középnemzedék távolmaradását Külföldi nagyágyúk és magyar művészek érdekes páros kiállításai, egyöntetű szakmai és közönségsiker, ugyanakkor a középnemzedék távolmaradása jellemezte a hazai fotográfusok harmadik alkalommal megrendezett országos seregszemléjét. A Fotóhónap 2000 című fesztivál tanulságairól és a magyar fotóstársadalom helyzetéről Eifert Jánossal, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnökével, a fesztivál igazgatójával beszélgettünk. Valachi Anna NÉPSZAVA - Miben különbözött az idei fotóhónap a korábbi szemléktől? - Az első országos fotóhéten bárki kiállíthatott, aki időben jelentkezett. Akkor még a mennyiségi összképre voltunk kíváncsiak, hogy statisztikai szempontból fölmérjük és „megszondázzuk” a fotóstársadalmat. Tavaly fotóheteket rendeztünk, s az előző év tanulságai alapján már csak pályázati úton lehetett jelentkezni. A kuratórium által kijelölt színvonal alatti pályázókat elutasítottuk, volt is sok sértődés emiatt. A Fotóhónap 2000 fesztivál viszont már a nemzetközi mezőnyben mutatta meg a magyar fotográfia legjelesebbjeit. Természetesen ezúttal is lehetett pályázni, műfaji-tematikai megkötéstől függetlenül, csak a minőség számított - de bizonyos területekről Pilaszanovich Irén, Szarka Klára, Szamódy Zsolt, Szűcs Tibor és jómagam, a kuratórium tagjai is hívtunk kiállítókat. Összesen hetven kiállítás jött létre a fotóhónap idején, májustól június végéig. A tárlatok rendkívül sok embert vonzottak. - Kik voltak a fotóhónap úgynevezett „ nagyágyúi"? - A külföldi kiállítók közül meg kell említeni Wojciech Prazmowski képművészt, Raymond Depardont Párizsból - aki Szilágyi Lenkével közösen mutatkozott be, a szintén francia Eveline Coutast, aki Csontó Lajossal közösen mutatta be sorozatát; a magyar származású, Angliában élő Mari MAHRT - aki Bányay Péterrel közös kiállításon állított ki, továbbá Chris Nasht, az európai hírű színházi és táncfotográfust. Nagy sikert aratott Diego Ferrari spanyol származású, Londonban élő fiatal fotóművész, aki saját maga készítette panoráma-fényképezőgéppel dolgozik, továbbá Pjotr Janus Krakkóból. De a hazai kiállítók sem szűkölködtek az elismerésben: a Vintage Galéria Kirakat című kiállítássorozatáért elnyerte a Kodak Magyarország Kft. fődíját, félmillió forint értékű nyersanyagot. A Magyar fotós stratégiák alcímű sorozat keretében Szabó Dezső, Kerekes Gábor, Jokesz Antal, Bozsó András, Gerhes Gábor, Eperjesi Ágnes és Csontó Lajos mutatta be felváltva műveit. Stalter György és Horváth M. Judit Más Világ című cigányfotótárlata is megérdemelten sok látogatót vonzott, akárcsak Molnár Edité a Vigadó Galériában. Az egymás mellett látható, különböző fotókiállítások nem gyengítették, inkább fölerősítették egymás hatását. Ez volt az idei fotóhónap egyik nagy fölfedezése és tanulsága. Fontos tehát bátorítani a legnagyobbakat, hogy ne féljenek a közös megmérettetéstől. - Szívesen adnak helyet a galériák fotókiállításnak? - Igen, jóleső meglepetés, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben már a fotót is kezdik műtárgynak tekinteni. Az ország legnagyobb kiállítótermei és galériái is bekapcsolódtak a fotóhónap rendezvénysorozatába, de új helyszíneken is létrejöhettek tárlatok. A Gerbaud Galéria először adott otthont kiállításnak, s a Bolt Galéria is remek bemutatókat szervezett a fotóhónapra. - Hogyan látja, találkozott-e a szakma és a közönség tetszése? - Bizonyos szempontból igen, de tanulságos volt, hogy a kollégák közül csak a két szélső korosztály, a nagyon idősek és fiatalok voltak láthatók majdnem minden kiállításon. A 40-60 éves középnemzedék tagjai, akik saját területükön meghatározóak, távol tartották magukat a fotóhónap rendezvényeitől. Bizonyos vidéki kiállítóhelyek is hiányoztak a palettáról, mert nem mindegyik klub pályázott. Azok közül, akik tavaly, tavalyelőtt szerepeltek, sokan most gyűjtik az erőt a következő megmérettetésre. - Mi az, ami nem valósult meg s hiányérzetet okozott? - Három nagy sztár meghívásáról le kellett mondanunk, mert nem tudtuk finanszírozni az utazásukat. Sajnos a pályázati rendszer egyre inkább az utófinanszírozásra épít, ami nonszensz, hiszen senkinek nincs tőkéje, s éppen a megvalósításhoz lenne szükség a támogatásra. Anyagiak híján nem jöhetett létre Kutas Rudolfnak Fantáziatréning című, érdekesnek ígérkező kiállítása, Szabó Barnabásnak pedig technikailag nem volt megfelelő a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóterme, ezért kis késéssel, szerdán nyílik meg a tárlata a másik Budapest Galéria kiállítótermében. - Miért két év múlva lesz a következő fotóhónap? - Hogy részt vehessünk 2002- ben a fény fesztiváljának világprogramjában. Előírás ugyanis, hogy a nemzetközi programban részt vevőknek kétévenként kell fotóhónapot rendezniük, másrészt időre is szükség van, hogy fölkészülhessünk. Máris megkezdtük a szervezést: még szigorúbb válogatással próbáljuk reprezentálni a magyar fotóművészetet. Megmarad a pályázati forma is, hogy senki ne rekesztődjék ki, de a meghatározó fotográfusokat is szeretnénk felkérni, hogy a lehető legnagyobb teljességet tükrözze majd a következő fotóhónap. Talán sikerül megvalósítani a pénz hiányában eddig elmaradt A sport a fotóművészetben című kiállítást; szeretnénk továbbá egy nagy Németh ,/ez.se/,tárlatot és egy nagy Gink Károly-kiállítást rendezni. Mivel az idei fotóhónapnak nem volt katalógusa, azt tervezzük, hogy az elmúlt három év anyagából 2002- re egy vaskosabb katalógust jelentetünk meg, így a magyar fotográfia ezredfordulós keresztmetszetét is megörökíthetjük. Az egymás mellett látható, különböző fotókiállítások nem gyengítették, inkább fölerősítették egymás hatását Eifert János, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke jóleső meglepetésnek tartja, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben már a fotót is kezdik műtárgynak tekinteni Horváth Dávid felvétele CD-AJÁNLÓ Denevér delejes dívákkal Réfi Zsuzsanna NÉPSZAVA Egy igazi, császárvárosi csillogású darab, egy mű, amely a bécsi keringő és egyéb népszerű táncok ellenállhatatlan ünnepélye. A Keringőkirály, Johann Strauss egyik leghíresebb és legkedveltebb operettjét, A denevért (Die Fiedermaus) álomszereposztással hallgathatják meg azok, akik megvásárolják a Philips felvételét. A Kiri Te Kanawa, Edita Gruberova, Brigitte Fassbaender, Tom Krause, Olof Bär és Wolfgang Brendel fémjelezte szereposztást az elképzelhető legjobb zenekar, a Bécsi Filharmonikusok kísérik, André Previn vezényletével. A karmester képes újat mutatni nekünk még egy ilyen jól ismert darab esetében is. Ráadásul Previn interpretációjában a szokásos szenvedély és dinamizmus különleges egyedi alakításokkal egészül ki, hiszen Wolfgang Brendel, Kanada és Gruberova humora, valamint Gruberova káprázatos Adél alakítása gyönyörűséges előadást eredményez. Igazi operettsziporkázás császárvárosi, „gemütlich” bájjal elegyítve. Az általában szilveszterinek tartott darab önfeledt szórakozást kínál még a meleg, nyári napokon is. Johann Strauss Die Fledermaus Philips Classics, Universal Ingyen, interneten, angolul NÉPSZAVA-információ Ultimate English címmel felvételizőknek és nemzetközi vizsgára készülőknek jelentetett meg kötetet a Műszaki Könyvkiadó. Dóczi Brigitta és Prievara Tibor nyelvkönyvükben nyelviskolájuk és módszerük tapasztalatait, eredményeit összegzik. A szerzők tapasztalt tanárok, így tisztában vannak a vizsgák típushibáival, buktatóival. Az Ultimate English első része tizenkét világos, áttekinthető fejezetben tárgyalja a haladó angol nyelvtant, angolul írott egyszerű magyarázatokkal és rengeteg példamondattal. A könyv második felében több száz feladat segít elmélyíteni a megszerzett nyelvtani tudást, a fejezet végén pedig különböző levéltípusokkal lehet a megmérettetésekre készülni. A harmadik részben pedig naplórészletek, valamint az utánuk következő feladatsorok segítségével majdnem ezer szófordulatot és szinonimát sajátíthat el az olvasó a Ultimate English alkalmazható tanfolyamokon, csoportos felkészülés esetén is. Újdonság, hogy a könyv nem fejeződik be az utolsó oldalon, hanem az interneten, a www.muszakikiado.hu címen interaktív formában tovább él. Az Ultimate English Online ingyenes szolgáltatásként többek között további több száz angol felvételi vizsgafeladattal, teljes angol próbafelvételivel, tíz teljes középfokú nyelvvizsgaanyaggal egészíti ki a kötetet. Emellett az interneten a könyvben és az interneten fellelhető levelek és feladatok megoldásához ingyenes tanári segítséget is nyújt. 2 DOBOZOLÓ Tengerre átszállni Bori Erzsébet írása a NÉPSZAVÁNAK Ott hagytuk el a múlt héten, hogy végre lehet önfeledten tévézni, esténként kiürül a ház, a férfinép sörsátrakba vonul focit nézni, kivetítőn korsók felett Euro 2000. De furcsa dolog a szabadság. Mindent lehetne csinálni, mexikói szappanoperáig vetemedni, megnézni minden csatornán az időjárás-jelentést, bármit. Be se kapcsolni a tévét. Szombat este barátokkal összejönni. Erre mit csinál az ember ebben az időpontban? Nézi az olasz-románt az Eb-n, csak a távollévők meg ne tudják, mert a vb-n már a sörsátorba is menni kell. Miért nézik? Sokféle általános és személyre szabott magyarázat lehetséges. Például az, hogy nem tudja kivonni magát a minden csatornából áradó futball-láz hatása alól. Meglárja, de nem túl meggyőző. Vagy jobb résen lenni, tudni mindent pontosan percről percre, sárga lapok számát, leshelyzetek téves megítéléseit stb. Hátha a teremtés koronája a nevezett időt mégiscsak Gizikénél a bérszámfejtésből töltötte. Ez a hátsó szándék is hiábavaló, lévén, Gizikénél is a meccset nézné. A konkrét esetre tehát egyetlen elfogadható magyarázat marad, az enyém. Azért nézi, mert az olaszok a legcsinosabbak, a románokban meg van valami nagyon kelet-európai, valami hátborzongató. Ám a labda utáni futkosást szemlélve kiderül: ez sem fenékig tejfel. Hagyiról, a Kárpátok géniuszáról kiderül, hogy egyszerű mészáros. Contét (és persze saját csapatát is) egy brutális talpalással végleg kiiktatja a további küzdelmekből. Persze ez sem lesz túl nagy dolog, volt már olyan, nem is rég, a történelemben, hogy a Kárpátok géniuszáról kitudódott egy rakás disznóság, csak mégis úgy elveszi az ember kedvét az egésztől. A legjobbkor, ha szabad ilyet mondanom. Mert kezdődött a Duna Televízióban az Őfelsége kapitánya. Egy négyrészes angol tévésorozat második része. Sorozat ugyan, de leadásának rendje szerint olyan régivágású: hetente adják. Nem mondhatni, hogy időben szólok, de bízvást állíthatom, az utolsó két részbe is érdemes bekapcsolódni. Remek darab. Pedig a léc, amit át kell ugrania, nagyon magasan van. Mert ki is ez az őfelsége kapitánya? Horatio Homnblower. Ő pedig nem más volt egykor, mint a nagy Gregory Peck - az 1951-ben készült, azonos című moziklasszikusban. Nos, a szerepben ezúttal feltűnő ifjú angol színész kiállja a próbát. Miként a film maga is. Pedig mi sem tűnik nehezebbnek, mint egy ilyen - látszólag, eszerint - meghaladott műfajban, mint a kalózos-tengerészes típusban érdekeset, újat, még látványosabbat mutatni. Az ifjú Horatio messzi tengerekről viszi haza a létfontosságú áruval rakott, ám pestisgyanús hajót, majd merész helytállásával megmenti a teljes angol hadiflottát egy igazán szemre való gyújtóhajó kártéteményeitől. Mindezt úgy, hogy közben egy percig sincs az az érzése a nézőnek, hogy amit lát, az csak vihar a biliben. Hogy háborog ugyan a tenger valahol, ám a szereplők a stúdió fedélzetén kurtítják az orrvitorlát, meg hasonlók, melyeket éppen a „klasszikus” darabokban láthatott elégszer. Ezért mondom tehát nyugodt szívvel: tengerre, magyar! A jövő szombaton még úgyis csak a harmadik helyért fociznak a vesztesek. NÉPSZAVA