Népszava, 2000. július (128. évfolyam, 152–177. sz.)

2000-07-11 / 160. szám

12 2000. JULIUS 11., KEDD KULTÚRA NÉPSZAVA RÖVIDEN Pillanatfelvételek A jószívű rendőr kölcsönadja pisztolyát a síró kisgyereknek, Andi kombájnon nyuszival, Gyuri halott bivallyal - ezek és még sok más pillanatfotó látható Hecker Péter kiállításán, melyet Kardos Sándor, a Horus Archí­vum kurátora nyit meg ma 18 órakor a Stúdió Galériában (Bp. V., Képíró u. 6.). Holnap 18 óra­kor Paia-Kovács Imre, Kovácsy Tibor és Molnos Csaba műkeres­kedő részvételével beszélgetést is rendeznek a tárlat anyagáról. Gitármánia hetedszer Ma kezdődik és július 16-ig tart a VII. Gitármánia és Zenei To­vábbképző Tábor Budapesten, ahol a Hungaroton Gong Le­mezkiadóval együttműködve nagyszabású tehetségkutatást rendeznek a táborba jelentkezett hazai zenekarok részvételével. Csetepaté Gyulán Goldoni Chioggiai csetepaté cí­mű komédiájával ma este fél 9- kor vendégszerepei az Új Szín­ház társulata a Gyulai Várszín­házban. Az előadást Taub János rendezte, a főszerepeket Bánsá­gi Ildikó, Kecskés Karina, Nagy-Kálózy Eszter, Ráckevei Anna, Tóth Auguszta, Bubik Ist­ván, Dengyel Iván, Eperjes Ká­roly, Gáspár Sándor alakítják. Fülfedezfiutak kamerával Földön, vízen, levegőben címmel új, tizenhárom részes filmsorozat kezdődik ma 20 órakor a Spekt­rum Televízió műsorán. Minden egyes epizódban más-más cso­port indul fölfedezőútra a világ valamelyik csodálatos tájára. Tűzzománctárlat Tegnap nyílt meg és augusztus 31-ig tekinthető meg a Magyar Tűzzománcművészek Társaságá­nak bemutatkozó kiállítása Győr­ben, a Petőfi Sándor Városi Műve­lődési Központban (Árpád út 44.). Habparti a Népligetben Gösser-Habparty kezdődik ma 21 órakor az E-Klubban (Bp. X., Népliget, a Planetárium mel­lett.). A házigazda DJ. Spigl- Boy, vendége D.J. Miller. Nemzetközi alkotóműhely Hét ország huszonöt festőmű­vésze és faszobrásza részvételé­vel tegnap nemzetközi alkotótá­bor nyílt a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Aranyosapátiban. A beregi községben ír, cseh, ma­gyar, román, szlovák, szlovén és ukrán művészek dolgoznak a nyáron. Womufe a Parkszínpadon Mandel Róbert a világzene idei budapesti ünnepéről Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Matáv Womufe - az­az a World Music - Fesztivált. A Budai Parkszínpadon ma és hol­nap este hét órakor kezdődnek a koncertek, s a két nap alatt négy együttest hallhat-láthat a közönség a Feneketlen-tó partja mellet­ti szabadtéri színpadon. A műfajról és a szereplőkről Mandel Ró- berttel, a fesztivál igazgatójával beszélgetett munkatársunk. tasztikus, hogy remek a fülük, így bármerre járnak a világban, tapadnak rájuk a különféle zenei hatások. Ők egy Zecepraini ne­vű faluban élnek, egészen közel az ukrán határhoz, s a hangszer­parkjukban száz évnél idősebb rézfúvós hangszerek is megta­lálhatók. Könnyen lehet, hogy még a török katonazenekarok tagjaitól örökölték őket, hiszen a rézfúvós hangszerek családjá­ban nagyon sok az olyan hang­szer, amelyeket kizárólag kato­nazenekarok használtak. A román roma együttest a Brave Old World nevű amerikai klezmer- zenekar követi a Budai Parkszínpa­don. Őket jól isme­rik Magyarorszá­gon, hiszen már ját­szottak együtt a Muzsikás együttessel. Ők a klezmer egy izgalmas változatát képviselik. Én személy szerint két klezmerirányzatot tartok jó­nak, az egyik, amit a Klezmatics művel, amelyben keverik a tra­dicionális zenéjüket a punk-, a rock- és egyéb kortárs zenei ele­mekkel. Ezzel szemben a Brave Old World teljesen tradicionális, intellektuális zene.- Kik lépnek fel a második na­Bóka B. László NÉPSZAVA- Egészen pontosan mit jelent a világzene fogalma?- A világzene etnikus, ősi gyökerekből táplálkozó, de ugyanakkor haladó zenei irány­zat, amelynek nem egyértelmű­en a szórakoztatás, mint inkább az új utak keresése a célja. Még azt is megkockáztatom, gyakran több köze van az alternatív dzsesszvonulatokhoz, mint a népzenéhez. A világzene min­den egyes nép ősi muzikális gyökereit a ma őket érő hatások­kal, mai aktualitá­sokkal, életérzé­sekkel ötvöző di­namikus zene.- Kik lesznek az idei fesztivál ven­dégei a Budai Parkszínpadon ?- Idén azért választottunk csupán négy zenekart, mert a ta­valyi tapasztalatok alapján rájöt­tünk, hogy többet ér, ha egy-egy igazán világszínvonalú formá­ció hosszabban játszhat, mint ha több együttes lépne fel, ám így kevesebbet tudnak önmagukból megmutatni. Tavaly például a román Fanfare Ciocarlia a kon­cert vége felé, a harmadik rá­adásnál a csendrendelet miatt kénytelen volt abbahagyni a muzsikálást. Óriási sikerükre való tekintettel idén július 11- ére is meghívtam az együttest, akik most vadonatúj lemezük anyagát játsszák majd el. Ben­nük, roma zenészekben az a fan­A világzene etnikus, ősi gyökerekből táplálkozó, de ugyanakkor haladó zenei irányzat Mandel Róbert: „A tavalyi tapasztalatok alapján rájöttünk, hogy töb­bet ér, ha egy-egy igazán világszínvonalú formáció hosszabban játszhat, mint ha több együttes lépne fel” pon!- Július 12-én este egy kurió­zummal indul a koncert: Balogh /fá/rntürcimbalrnos és zenekara, a Romano Kokalo lép fel. Telje­sen populáris, rendkívül dinami­kus zenét játszanak, a hangzás­világuk az Ando Drom és a Gypsy King között helyezkedik el. Azt hiszem, Balogh Kálmán a világ egyik legjobb cimbalmo­sa. Az este második felében a Cubanismo nevű kubai együttes lép fel. Az ő zenéjük szinte fejbe vág: vezetőjüket a kubai Miles Davisnek hívják, fúvóskórusuk utánozhatatlan, kongásaik az eget is szétverik. Biztos vagyok benne, hogy akármilyen is lesz az időjárás, az ő fellépésük lesz a nyár legforróbb estéje. Kínában és Izraelben is fellép jövőre a Győri Balett MTI-információ A következő évadban Magyar- országon kívül Ausztriában, Svájcban és Németországban lép fel a Győri Balett, de emel­lett jövőre Izraelbe és Kínába is kapott meghívást a társulat, 2002-ben pedig az Amerikai Egyesült Államokban lépnek színpadra a győri táncosok - kö­zölte Kiss János igazgató a teg­napi évadzáró társulati ülésen, Győrben. Az együttes vezetője hozzá­tette: az amerikai kontinensen a purim nevű zsidó örömünnepen lépnek majd fel a Purim, avagy a sorsvetés című kompozíció­val, s annak a reményének adott hangot, hogy a New York-i fel­lépés nyomán a tengerentúlon is jegyezni fogják a győri társula­tot. Elmondta azt is, hogy a nagy sikerű Purim-előadást har- mincötször táncolták a most be­fejeződött évadban.- A most véget ért évadban az előadások számát illetően egyébként is rekordot döntöt­tünk - mondta az igazgató, a Győri Balett ugyanis éppen száz előadást tartott Magyarországon és külföldön, egyebek között Dániában, Szlovákiában, Svájc­ban, Franciaországban. Az együttes sikerét jelzi az is, hogy a győri Pátkai Balázs nyerte el az idén az évad legjobb táncosa címet a Magyar Tánc­művészek Szövetségétől, Mül­ler Ervin pedig Harangozó-díjat kapott. Az évadzáró társulati ülésen két alapító tagot, Horváth Gizel­lát és Szigeti Gábort örökös tag címmel tüntettek ki, s bemutat­ták a társulat új tagját, Hegyi Rékát, aki most fejezte be tanul­mányait a Magyar Táncművé­szeti Főiskolán. Földvár már a jövő évre készül Réfi Zsuzsanna NÉPSZAVA Öt esztendeje, hogy június vé­gén kottákkal, fekete hangszer­tokokkal sétáló művészekkel telnek meg Balatonföldvár ut­cái, ez a város ad ugyanis ott­hont a kortárs zene egyik legna­gyobb hazai ünnepének, a Föld­vári Napoknak. Az idei, jubileumi programso­rozat június 21. és 25. között a millennium jegyében a XX. szá­zad magyar zenéjéből váloga­tott, s alighogy véget ért a prog­ram, máris kész a következő esztendő előzetes terve is. A 2001-es Földvári Napoknak Hommage á Kurtág lesz a címe, s a programban Kurtág György és felesége, Kurtág Márta ad majd négykezes koncertet, s pódiumra lép a Keller Vonósnégyes is. A következő fesztiválon már Nem­zetközi Zenetudományi Konfe­rencia is váija az érdeklődőket, s emellett Kurtág György is mes­terkurzust tart. A kísérőprogra­mokban Mácsai Pál Bornemissza Pétertől Tandori Dezsőig című irodalmi estjét hallgathatja majd meg a közönség, a képzőművé­szeti kiállításon pedig Keserű Ilona alkotásait mutatják be. Magyarságtábor erdélyi fiataloknak MTI-információ Harminc erdélyi fiatal részvéte­lével Orosházán tegnap meg­nyílt az ötödik magyarságtábor, amelyen Békés megye és az Al­föld szellemi értékeit igyekez­nek bemutatni az erdélyi test­vérközségekből érkezett általá­nos és középiskolás fiataloknak. Az egy hét során a tábor részte­vői a város, a megye és a Dél- Alföld nevezetességeivel ismer­kednek, íróival, költőivel, kép­zőművészeivel találkoznak. Vásárhely véres napjai Bemáth László írása a NÉPSZAVÁNAK Azt kiabálták, hogy felakaszt­ják Sütőt, Kincsest és Bolyait, mert a faluról felcsődített román parasztemberek azt hitték, hogy Bolyai is élő személy. — Nem kiabáltak semmi ilyes­mit. A románoknál ez nem szokás. Talán a magyarok... Ok nekem is készítettek akasztófát. A románok nem bosszúállók. Kibírhatóan vernek meg valakit, de nem ölik meg" - válaszolja a riporternek loan Judea nyugalmazott ezredes, aki szerint a magyarok hívták be a falusiakat is Marosvásárhelyre azon a tíz évvel ezelőtti véres na­pon, március 19-én. Simon Judit, a kitűnő erdélyi magyar újságíró most megjelent Városkép románokkal és ma­gyarokkal című riportkötetéből kiderül, hogy a román közvéle­mény túlnyomó többsége ebben a hangnemben, ilyen „tárgyila­gossággal” kapott információkat arról, hogy mi is történt azokban a napokban Marosvásárhelyen. A hazai közvélemény viszont alig tájékozott arról, hogy mi történt másnap, 20-án, amikor a magyarok ellentüntetésére me­gint falusiakat mozgósítottak - máig ki nem derítették, hogy kik, de valószínűleg a Vatra és az ortodox egyház -, és ebben a véres csatában he­ten meghaltak és nagyon sokan megsebesültek mindkét oldalon. Az egyetlen fele­lősségre vont sze­mély viszont csak az a magyar busz­sofőr volt, aki be­lerúgott - egy másvalaki által leütött - román parasztemberbe. Ez a jelenet látható volt egy hol­land tévéstáb felvételén. Az így azonosítható tettest el is ítélték kemény tíz esztendőre, és csak az új román köztársasági elnök­től kapott kegyelmet. A riportkötet egyébként az ese­mények leírásában jórészt a ma­Simon Judit: Városkép románokkal és magyarokkal Scripta Kiadó, Nagyvárad gyár résztvevők - Sütő András, Kincses Előd, Király Károly - Írásos visszaemlékezéseire tá­maszkodik, igazi újdonságot a Judea ezredeséhez hasonlóan 1997-ben és ’98-ban készült in­terjúk adnak. (Egyebek között az­zal a román férfival, akit a földön fekve megrugdostak és maradan­dó fizikai károsodá­sokat szenvedett.) A lényeget talán mégis a megszólal­tatott magyar politi­kusok és újságírók fogalmazzák meg, akik szerint a dikta­túra bukása utáni hónapokban - külö­nösen Erdélyben - az a félelem lett úrrá bizonyos román körök­ben - s messze nem csak a volt Securitate egykori tagjain -, hogy a rendszerváltásban „egyen- rangúsodott” magyarok vissza­követelik azokat a helyeket és in­tézményeket, ahonnan annak idején kiebrudalták őket. A nacio­nalista indulatokat nem utolsó­sorban az egzisztenciális félel­mek táplálták. Éppen ezért érthe­tetlen, hogy szinte minden ma­gyar megszólaló holmi előre el­készített „forgatókönyvet” emle­get. 1956 budapesti eseményei jól bizonyítják, hogy nem kell forgatókönyv, amikor egy hely­zet pattanásig feszül, hiszen min­denki automatikusan teszi azt, amire valójában egy ideje ösztö­nösen vagy tudatosan készült. Nagy - és nem eléggé becsült - erénye viszont a magyar veze­tő személyiségeknek, hogy a vé­ressé vált események után óriási erőfeszítéssel és fegyelmezett önkontrollal konszolidálni tud­ták a helyzetet. Mert igazuk van, amikor felemlegetik, hogy e nél­kül az önfegyelem nélkül nem Karabah vagy Koszovó, hanem Erdély lehetett volna a Szovjet­unió szétesése után az első etni­kai jellegű háború helyszíne. S ez számunkra, magyarországi magyarok számára is egy egé­szen másfajta jövőt kínált volna, mint amiben ma élünk. DOBOZOLO ízlések és humorok Bori Erzsébet írása a NÉPSZAVÁNAK Ott hagytuk el legutóbb, hogy a közszolgálat nagy vesztesége Fábry Sándor. Ő volt - lehetett volna - az egyetlen ütőképes vá­lasz a kereskedelmi csatornák keresett show-műsoraira, a Heti hetest is ide értve.' Mindenki rosszul járt azzal, hogy elenged­ték (kirúgták?; nem ismerem a hátteret), az MTV, Fábry, a néző - csak az RTL nyert rajta. A hu­mort, ezt a látszólag oly hálás műfajt nagyon kevesen művelik színvonalasan. A humor ugyan­is, sajna, de való, sokszor ott kezdődik, ahol a politikai kor­rektség véget ér. Tehát ingová­nyos és forró talajon, amelyen intelligencia és ízlés nélkül csak alámerülni lehet. Nem mondom meg, hová, úgyis tudják. Philip Roth amerikai regényíró egyik főhőse meséli a nagynénjéről, hogy csak azért jár Izraelbe, mert ott lehet hallani a legjobb zsidóvicceket. Másokat kinevet­ni és kinevettetni ugyanis kevés az üdvösséghez; önmagunk ro­vására tréfálkozni, az már vala­mi. Fábryban egyfelől kellő arányban mutatkozik a hiúság és az önirónia, másfelől - ami ne­kem nagyon fontos - nincsen benne rossz szándék vagy sötét indulat azokkal szemben, akiket kifiguráz. Rosszmájúság igen, de az kell is az egészhez. A töb­bi színtiszta humor. Ám amit a Csíííz, a Bruhaha és tejtestvéreik szintjén művel­nek, azt én nem humornak ne­vezném. De ennek kapcsán vala­min 'azért nem árt elgondolkoz­nunk. Az alpári népszórakozta­tás mentségére azt szokták fel­hozni azok, akik hasznot húznak belőle, hogy ez kell az emberek­nek. Az egyik kereskedelmi tévé műsorigazgatója állítólag úgy válogat a programok között, hogy amitől felfordul a gyomra, az lesz a főműsor. Ez persze anekdota, de elég beszédes. Nos, Fábry Sándor példátlan sikere a bizonyság arra, hogy ha­zugság a silány közízlésre hivat­kozni. A közönség nevetni, szóra­kozni akar, de ha van választási lehetősége, akkor esze ágában sincs a szemetet választani. Fábry az ismeretlenségből, de legalább­is a szürke zónából érkezett, s vált egy csapásra televíziós sztár­rá. O maga nem változott meg at­tól, hogy a Showder átkerült az RTL Klubra, de a műsor igen. Kezdjük az úgynevezett kontex­tussal. Nem mintha az MTV-n olyan fene előkelő lenne a műsor- környezet, de az sem semmi, ha a Barátok közt 719-720. részével és az Igaz történetek valamelyik gyöngyszemével kell együtt al­kotni a dögös esti programot. Az RTL számára Fábry Sándor helyi értéke pontosan annyi, mint a 3+2-nek, Zámbó Jimmynek vagy Liptai Claudiának. A legszembeötlőbb változás azonban a meghívottak szemé­lye. Gyakorlatilag eltűntek a te­levízió szempontjából civilnek számító vendégek, legyenek azok a tökmagevés világbajno­kai vagy avantgárd festők, és át­adták helyüket a népszerű elő­adóművészeknek, azon belül is az RTL Klub külön bejáratú sztárjainak. Ezt nehezménye­zem leginkább. De visszatérve humor és poli­tikai korrektség kapcsolatára, a Heti hetes hősei — Hernádi és Váncsa kivételével - elég sok­szor verik a lécet. Fábry csak rit­kán. Nála leginkább rezegni szokott a léc, a néző ilyenkor felszisszen, és csak azután kezd el nevetni. Ez benne az izgal­t A k

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék