Népszava, 2000. július (128. évfolyam, 152–177. sz.)

2000-07-21 / 169. szám

\ Él ÁSZ \\ \ KULTÚRA 2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK 11 Az új vezérigazgató a külföldi bérmunkában és a hazai tévében látja a Mafilm Rt. jövőjét Filmgyár a szakma szélén Amikor a kormány úgy döntött, hogy nem privatizálja a Mafilm Rt.-t, megállítja a filmgyár további szakmai leépülését, akkor azt is eldöntötte, hogy másfajta szemléletre van szükség a vezetésben - mondta lapunknak a filmgyár újonnan kinevezett vezérigazgatója. Sipos Kornél tíz éve dolgozik a filmszakmában, az utóbbi években producerként vett részt filmek és televíziós műsorok létrejöttében. Elképzeléseiről kérdeztünk. Bársony Éva NÉPSZAVA- Kinevezésének hátteréről úgy szólt a hír, hogy egyaránt élvezi a tulajdonosok - azaz a Ma­gyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) és az APV Rt. -, vala­mint a kormány bizalmát. Hogy látja, miért esett önre a választás?- Amikor a kormány úgy dön­tött, hogy nem privatizálja a Ma­film Rt.-t, hanem megállítja a technikai bázis és a szakember- gárda egy évtizede tartó leépülé­sét, akkor azt is eldöntötte, hogy másfajta szemléletű vezetésre van szükség a filmgyár élén. Elő­zetesen Várhegyi Attila, a kul­tusztárca államtitkára szakmai elemzést és megoldási tervet kért tőlem, személyes megbeszélé­sünkön a hangsúly azon volt, hogy a Mafilm megmentéséhez belső megoldások szükségesek, a fejlesztés elengedhetetlen. Ez kell ahhoz, hogy a külföldi bérmun­kákat idecsábítsuk, és a magyar filmnek megfelelő gazdasági­technikai hátteret biztosítsunk. Gondolom, az is nyomott a lat­ban, hogy 33 éves vagyok, ebből tíz évet töltöttem a szakmában. Producerként a filmgyártás egész folyamatát átlátva a gyakorlatban tapasztalhattam, mi hiányzik, mi miért működik rosszul, mit kell fejleszteni a technikai bázisban és a szakembergárdában.- Az egykori filmgyárból mára mi maradt tisztán állami tulaj­donban?- A Róna utcai telepnek 38,5 százaléka maradt a Mafihn tulaj­donában. Ez épületeket és a régi III-IV-es műtermet foglalja magá­ban. A telep többi része korábban, a privatizáció során két magáncég, a tv2-ben érdekelt MTM Kommu­nikáció és az InterCom forgalma­zó, valamint a mozgókép-alapít­vány tulajdonába került. A Mafilm a tulajdonosa a teljes fóti telep­helynek, valamint a régi kellék-, berendezés-, jelmez- és fegyver- raktárnak. A négy Mafilm Kft.: a Mafilm Audio, a Mafilm Rent, a Mafilm Szcenika és a Mafilm In­vest foglalkozik a technikai beren­dezések, szolgáltatások és szak­emberek bérbeadásával. A magyar film és a magyar filmgyártás a nehéz helyzetből előre, Euró­pa nagy filmgyártó országaival közös munkába tud menekülni - véle­kedik a filmgyár újonnan kinevezett vezérigazgatója, Sipos Kornél Veres Viktor felvétele- Hány emberrel és milyen gazdasági háttérrel vette át a filmgyárat?- A létszám körülbelül kétszáz ember, ebből 175 dolgozó teszi ki a négy kft. szakembergárdáját. Van 250 millió forint tartozásunk. 100 millió kintlévő- ____________ s égünk. Az utóbbi­ból 60 millió gya­korlatilag behajtha­tatlan. A helyzetet rontja, hogy a mű­ködési költség jóval Technikai eszközparkunk állapota a filmtörténeti középkornak fele! meg szítjük a pontos stratégiai tervet - amihez előzőleg az itt talált helyze­tet pontosan fel kell mérni -, vég­rehajtáshoz megkapjuk a támoga­tást, bizonyos határok között. Elő­reláthatólag augusztusra a tulajdo­nosok elé letesszük azt a tervet, _______. ami alapján dönte­nek majd. Addig az a feladatom, hogy munkákat hozzak a gyárba, legalább a napi költségeket fe­dezni tudjuk. Átfogó n agyobb a bevétel­nél, tehát a cég állandóan veszte­séget termel.- Milyen segítséget kap ahhoz, hogy a Mafilm Rt. kikerüljön a gödörből? Mire kapott ígéretet?- E pillanatban sajnos csak lelki segítséget kapok. Konkrét ígéretet arra kaptam, hogy amikor az elő­zetes megbeszélések alapján elké­megoldás azonban elképzelhetetlen az állam konkrét anyagi ráfordítása nélkül.- Tóth Erzsébet miniszteri biz­tos, az MMKA ßtitkära nyilat­kozta, hogy Foton Közép-Európa egyik legmodernebb filmstúdió­ját kívánják kialakítani. Miből és hogyan?- Az előző igazgató, Marosi György kidolgozott egy tervet, ez korszerű alap, ezt fejlesztjük to­vább. A megvalósítás vagy állami szerepvállalással, vagy hitelből, vagy külső befektetőtől, illetve ezek kombinációjából képzelhető el. Hogy melyik lesz a járható út, az még nem tudható. Nagyon sokrétű fejlesztésre lesz szükség, a technikai eszközparkunk álla­pota a filmtörténeti középkornak felel meg. A kellékek, berendezé­sek, jelmezek állományát leg­alább a régi színvonalra fel kell javítani. A filmgyári bázist úgy kell felfejlesztenünk, hogy minél több külföldi film foroghasson nálunk bérmunkában. Ma például egy második világháborús film­hez Prágából kellene hozatnunk autókat, járműveket, pedig tudo­másom szerint nekünk is volt. El­ső lépésben mindent fel kell mér­nünk és kutatnunk, mi hol van, mit kell pótolni. .Sürgősen meg kell oldanunk a megfogyatkozott szakembergárda utánpótlását, te­hát megindítani a képzést.- Miben reménykedik, első lé­pésben mit sikerül megvalósí­tania?- Három biztos alapra épülhet a filmgyár jövője, ezek biztosíthat­ják a bevételi forrásait. Mindenek­előtt a televízióval kell szoros együttműködést kiépítenünk. Az állami televízió és az állami film­gyár együtt olcsóbban képes tévé­filmeket és műsorokat előállítani. Bízom a televíziós megrendelé­sekben. miután egyik cégnek sincs más kiútja. A másik bevételi forrást az évi 2-3 nagy lélegzetű külföldi bérmunkában látom. Az utóbbi években a külföldiek átszoktak Prágába. Prága már válogat, de az ott elutasított külföldi film nem hozzánk jön, hanem Bukarestbe. Ott filmgyárat talál, itt nem. Bízom abban, hogy Prága és Bukarest kö­zé be tudunk ékelődni. A harmadik alap a magyar film lenne, külföldi koprodukcióban. Meg kell kisérel- nünk nagyobb költségvetésű, nem­zetközi forgalmazásra szánt kopro­dukciókban gondolkodni. A ma­gyar film és a magyar filmgyártás a nehéz helyzetből előre, Európa nagy filmgyártó országaival közös munkába tud menekülni. Mittelfest Cseresznyéskerttel, Tragédiával és Bacchánsnőkkel Szentgyörgyi Rita írása a NÉPSZAVÁNAK Kilencedik alkalommal rende­zik meg július 22. és 30. között az Udine melletti kisvárosban, Cividale del Friuliban a Mittel­fest elnevezésű közép-európai művészeti fesztivált. Az idei seregszemle nyitó­programja a Rajasthanból érke­ző Kawa Jaipur Brass Band koncertje lesz a város történel­mi középpontjában. A további programok között Giorgio Pressburger, a Mittelfest igazga­tója a szent év eseményeihez kapcsolódóan Carlo Ginzbuig A sajt és a kukacok címmel ma­gyarul is megjelent tanulmányá­ból készített szinpadi összeállí­tást. A mű korabeli dokumentu­mok alapján egy eretnekséggel vádolt XVI. századi molnár pe­rét eleveníti fel. Különleges programsorozat keretében emlékezik meg a fesztivál Madách Imréről. Júli­us 25-én a neves lengyel rende­ző, Krysztof Zanussi színrevite- lében Az ember tragédiája lesz látható a római Magyar Akadé­mia közreműködésével. A Hudi László által vezetett tizenöt fő­ből álló alternatív színházi cso­port, a Mozgó Ház Társulás szintén a Tragédia feldolgozását mutatja be, amelyet idehaza Tra­gédia-jegyzetek címmel játsza­nak. A kísérleti társulat másik cividalei produkciója a Csehov nyomán készült Cseresznyés­kert. (A Mozgó Ház Társulat több neves nyári fesztiválon is ezzel a két előadással szerepel, a többi között Bonnban és Ávig- nonban.) A Mittelfest gazdag színházi kínálatában bemutatják továbbá Heiner Müller Filoktetészét ljubljanai-szarajevói „vegyes" produkcióban, a cseh Na Záb- radlí színház előadásában pedig Hriszto Bojtcsev Az ezredes szárnyakkal című darabját lát­hatja a közönség. Egy szófiai színház a Fekete gyapjú című előadással érkezik, a tiranai Drámaművészeti Főiskola nö­vendékei Euripidész Baccháns­nőkjét adják elő, egy cividalei amatőr társulat Giraudoux Chaillot bolondját mutatja be, a tavaly már nagy sikert aratott bécsi Irrwisch társulat pedig ut­caszínházi produkcióval szóra­koztatja a városba látogatókat. A költészeti programból emlí­tésre méltó a friuli költészet est­je csakúgy, mint a Fekete-tenger költői című összeállítás. A zenei kínálatban nyomon követhetjük a késő középkori zene fejlődé­sét, A kereszténység zenéje cím­mel gregorián énekekkel lépnek fel moszkvai és athéni kórusok. A Bach-évforduló alkalmából rendezett Bach-esten japán és olasz zongoraművészek adnak koncertet a Szent Ferenc-temp­lomban. A filmes programot ebben az évben Elio Bartolini művészeté­nek szentelik. Minden, ami zene - a neten NÉPSZAVA-információ Az informatikai forradalom a ze­ne világát sem hagyhatta érintet­lenül. Az MP3 (számítógépes zenei kódolás) megjelenése mel­let az internet és az itt tárgyalt portálhoz hasonló webhelyeken szinte bárki számára hozzáférhe­tőek a profik és a házi szerzők zeneszámai, ami természetesen a szerzői jogvédelmet is megnehe­zíti. Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett tegnap délelőtt a www.zene.net-portál bemutatóján, ahol Jobbágy Gy. László - Bródy János, Charley, a Sub Bass Monster és a United együttes tagjainak jelenlétében - ismertette Magyarország legna­gyobb, profi zenei oldalát (site). A portál létrehozói a huszadik század egyik legjelentősebb ese­ményének tartják a pop-rock előretörését, a későbbiekben változatos kulturális és politikai tartalmakkal telítődő új zenei nyelv megjelenését. A napjaink­ban kibontakozó új stílusirány­zatok bemutatása mellett átte­kintést kívánnak adni a műfaj korszakairól és stílusrétegeiről, bemutatva a külföldi és minde­nekelőtt a hazai sztárokat, fesz­tiválokat, eseményeket. A portál látogatói megismerhetik az egyes stílusirányzatok kulturális gyökereit éppúgy, mint a leg­újabb trendeket vagy a zenei élet üzleti hátterét. A weboldala­kon stílusok szerint elkülönített chat-roomokat, az interjúk, cik­kek mellett stíluskalauzt, sztár- pletykákat, még sok érdekessé­get, és természetesen letölthető zenei anyagokat is találhatunk. Tizedszer várnak vendégeket Martunvásárntt Prímásverseny is rezesbanda a Művészetek Völgyében Fergetes hangulat a kapolcsi fesztiválon A Művészetek Völgye, Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend és Monostorapáti ezen a hét végén is színes kínálattal várja látoga­tóit; a programban játszóház, kézműves találkozó és vásár, film­vetítés, millenniumi zászlóavatás, bluespatika, bábos produkci­ók, valamint színházi előadások is szerepelnek. S bár a hét végé­re sem jósolnak felhőtlen napsütést, a tudósításból kiderül, hogy a Művészetek Völgyében esőben is remek a hangulat. NÉPSZAVA-információ A Martonvásári Napok sorozata tíz esztendeje kínál változatos programot, kellemes időtöltést kicsiknek és nagyoknak, s ezek­re a nyári rendezvényekre a ko­molyzene kedvelőit éppúgy vár­ják, mint a tánc, a képzőművé­szet vagy a könnyebb műfajok szerelmeseit. A jubileumi prog­ram ma 17 órakor kezdődik, s az érdeklődők először a Régi Mar- tonvásár, régi martonvásáriak című kiállítást tekinthetik meg. Kovács Erzsébet tűzzománcai­ból 18.30-kor nyílik tárlat, este pedig Alan Sutton orgonaestje és a Bon-Bon együttes koncertje várja a közönséget. A tíznapos programsorozat szombaton teniszversennyel, nyugdíjas-találkozóval és gye- rekrajz-kiállítással folytatódik, este pedig a Shannon zenekar, Roy és Ádám, valamint Auth Csilla koncertjét hallgathatják meg a nézők. Vasárnap délelőtt sakkversenyen mérhetik össze tudásukat az érdeklődők, dél­után pedig a „Martonvásári so- kadalom” vásári forgatagában vehetnek részt. A jövő hét kíná­latában szerepel Petrás Mária iparművész kiállítása, Kertész Lilla zenés estje, a Brillantin együttes rock and roll bulija és a „Folyton-folt" kör textiltárlata. A programsorozatban helyet ka­pott még a Brunszvik Teréz-em- léknap, amely születésének 225. évfordulója előtt tisztelegnek. Lesz Százszorszép-nap a Bee­thoven Általános Iskolában, re­neszánsz zenei koncert és kiállí­tás Gerhardt Mehrle festőmű­vész és Natalie Wiedemann gra­fikusművész alkotásaiból. A Martonvásári Napokon fellép még az Irigy Hónaljmirigy, mi­sén muzsikál a Baienfúrti Zene­egyesület Ifjúsági Zenekara, s a közönség Anna-napi, búcsúi bá­lon és az Évszázadok magyar muzsikája című, reneszánsz ze­nei táborozáson is részt vehet. A programsorozathoz ko­molyzenei koncertek is kapcso­lódnak, a Nemzeti Filharmoni­kusok július 29-én az MTA Me­zőgazdasági Kutatóintézetének Parkjában adnak hangversenyt, s Beethoven-estjük műsorában a Coriolan-nyitány, a G-dúr zon­goraverseny és a VI. szimfónia szerepel. Az est karmestere Hé­ja Domonkos, szólistája Prunyi Ilona zongoraművész. Három város millenniumi sokadalma MTI-információ Három város, a magyarországi és a szlovákiai Komárom, vala­mint Tata ad otthont e hét végén a Millenniumi sokadalom elne­vezésű, a Kárpát-medence nép­művészetét bemutató rendez­vénysorozatnak. A nyitóünnep­séget ma délután tartják Komá­romban. A résztvevők ezután a Duna-hídon átvonulnak Rév- Komáromba, ahol a Klapka té­ren tizenkét magyar és szlová­kiai magyar népzenei és tánc- együttes ad nagyszabású gála­műsort. Szombaton a komáromi Monostori-erőd egész napos programmal várja az érdeklődő­ket, akik' különféle harcászati bemutatókát láthatnak, régi mesterségek iparosainak mun­káját vehetik szemügyre. Ekkor nyitják meg a Kisgalériában a régió népművészetét bemutató kiállítást is. A vasárnapi, szintén reggeltől estig tartó műsor színhelye a ta­tai Angolpark, valamint az Esterházy-kiskastély környéke lesz. A rendezvényre utazóknak a MÁV Rt. 50 százalékos me­netdíjkedvezményt nyújt. Csontos Gabriella írása a NÉPSZAVÁNAK Mindenki az eget fürkészte szer­dán este, aki a Művészetek Völ­gye szabadtéri programjaira igyekezett. Néhány nappal ez­előtt ugyanis a Vágtázó Halott­kémek koncertjét elmosta az eső. A viharfelhők most is vészesen gyülekez­tek, de a rutinos völgyvendégek pu­lóverekbe bugyo- lálva, pokrócokba csavarva, esernyő­vel és esőkabáttal felszerelkezve ér­keztek Monostorapátiba, ahol a Világzene Színpadán számos hazai zenekar prímása - Ökrös Csaba, Csík János, Kerényi Ró­bert, Barcza Zsolt és Vizely Ba­lázs - együtt húzta a talpalávalót a Téka együttes és Balogh Kál­mán cimbalmos közreműködé­sével. A fergeteges hangulatú prí­másverseny mint valami hívo­gató ősi rítus, valóban meghozta a nem várt esőt. A közönség azonban nem rettent vissza a fellegektől, kitartó­an mulattak a széki, kalotaszegi és me­zőségi dallamokra, hiszen jól tudták, mindez csupán be­melegítés az esti buli fő attrakciójá­hoz, Boban Markovics és rezes­bandája koncertjéhez. Amikor a népszerű szerb zenészbrigád a pódiumra lépett, a zord esőiste­nek is lecsillapodtak. Megszó­lalt a régi török katonazenével ötvözött szerb népzene, majd felcsendültek a Kusturica-fil- mekből - Arizonai álmodozók, Underground, A cigányok ideje -jól ismert dallamok. A koncert végén pedig a szí­nésznő, aki Jugoszláviában nőtt fel, de már évek óta Magyaror­szágon él, a gimnazista srác, aki Emir Kusturica összes filmjét kívülről fújja, a bőrdzsekis, ras- tahajú, aki véletlenül a horvát zászlót lobogtatja, és az idős há­zaspár, akik csak úgy kijöttek „igazi muzsikát hallgatni”, egy­szóval mindenki, aki érezte a gyomrában a trombiták lükteté­sét, egy emberként követelte vissza Bobánt és bandáját a színpadra. A ráadásnóta után, mintegy végszóra, ismét sza­kadni kezd az eső. Későre jár, feltámadt a szél is, hazafelé indul a közönség is. Dúdolgatva ballag a szinésznő is kedvese mellett. Augusztus­ban a szigeten játszanak! - kiált fel egyszer csak hangosan. - Ugye, oda is elmegyünk?" Amikor a népszerű ' szerb zenészbrigád a pódiumra lépett, a zord esőistenek is lecsillapodtak »

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék