Népszava, 2000. július (128. évfolyam, 152–177. sz.)

2000-07-24 / 171. szám

KULTÚRA 2000. JÚLIUS 24., HÉTFŐ 11 NEPSZ \\ \ A Traviata-közvetítés ünnepelt sztárja, Jósé Cura az Erkel Színházban énekel a magyar közönségnek RÖVIDEN A negyedik tenor Budapesten A Traviata élő, párizsi közvetítésén százmillióan hallhatták énekelni az új tenorsztárt, Jósé Curát. A fiatal argentin művész ma a legnevesebb dalszínházak ünnepelt énekese, lemezei és hangversenyei a világ minden pontján nagy sikert aratnak. A tenoristát a Plácido Domingo Énekversenyen fedezték fel. Hatalmas tetszést aratott, amikor Jósé Carreras helyett ugrott be egy előadáson, ráadásul első lemezfelvételét Domingo dirigálta. Jósé Cura európai koncertturnéja során Budapesten is a nézők elé lép, az érdeklődők július 28-án, pénteken este az Erkel Színházban hallgathatják meg ária- és dalestjét. Lapunknak németországi vendégszereplése alatt adott exkluzív interjút. Eltemették Petri Györgyöt Végakaratának megfelelően a Komárom-Esztergom megyei Dunaalmáson helyezték örök nyugalomba szombaton az éle­tének 57. évében hosszú, súlyos betegség után, július 16-án el­hunyt Petri György Kossuth-dí- jas költőt, műfordítót, újságírót. A családtagok, barátok és pálya­társak előtt Réz Pál irodalomtör­ténész, a Holmi című folyóirat főszerkesztője búcsúzott régi /barátjától. Réfi Zsuzsanna NÉPSZAVA- Verdi operájának televíziós köz­vetítése milyen nehézségekkel, problémákkal járt?- A Traviatánál az élő közvetí­tés nem jelentett gondot, hiszen mi mindig élőben játszunk. Ugyanolyan volt, mint bármelyik másik előadás. Az énekesek nem olyanok, mint a színészek, akik a filmfelvételeknél addig ismétel­nek egy-egy jelenetet, amíg az tö­kéletes nem lesz. Mi mindig „há­ló nélkül” játszunk, de ebben az esetben nem kétezer ember előtt léptünk fel, hanem százmillióan figyelték a produkciónkat. A Tra­viata különlegessége számomra az volt, hogy a kamera pontosan húsz centimétemyire volt az ar­comtól, így alig mozdulhattam. A felvétel nehézsége abban rejlett, hogy a megfelelő időben a meg­felelő dolgokat kellett tenni hi­bák nélkül.-Az, hogy ezzel a filmmel a ko­molyzene új sztárja lett, miből mérhető le az ön számára?- Egyaránt voltak kisebb és na­gyobb változások az életemben. Tegnap koncertem-volt, ma öt in- teíjút adtam különböző országok lapjainak, s ez így megy hétről hét­re, nincs megállás. Közben hiá­nyoznak a gyermekeim, a felesé­gem, de utazni kell tovább. A ne­hézségek mellett a sztárságnak ter­mészetesen számos kellemes olda­la akad, hiszen az ember ismert, s így könnyebb a pénzkereset is. A csillogás azonban nem minden.- Gyerekként gitározni tanult, majd tizenöt évesen kóruskarnagyként de­bütált, s foglalkozott zongorázással és ze­neszerzéssel. Mi von­zotta a muzsikához?- Nem tudom pon­tosan megmondani, miért kezdtem el ze­nélni. Talán a sors vagy a végzet akarta így. Amikor nyolcéves voltam, az édesapám zongoralec­kékre járatott, három foglalkozás után azonban a tanárom hazakül­dött, és az üzente a szüleimnek, nincs zenei tehetségem, vá­lasszak magamnak más hobbit. S lám, mára az életem minden per­ce muzsikáról szól. Úgy gondo­lom, ha az emberben benne él a tehetség, akkor a megfelelő he­lyen és időben lehetőségeket is kap hozzá. Ilyenkor az intelligen­ciáján, a nyitottságán múlik, hogy képes-e megragadni a kínálkozó alkalmakat.- Mostanában sorra valósítja meg gyermekkori álmait, hiszen az éneklés mellett rendszeresen vezényel, zenét szerez, saját dala­it adja elő. Miért tartja lényeges­nek, hogy minderre időt szakít­son?- Mert a két dolog, az interpre­tálás és az alkotás teljesen külön­bözik egymástól. Amikor valaki más muzsikáját adom elő, az olyan, mintha valakinek baby sit- terkednék, amikor viszont a saját zenémet adom elő, az olyan ér­zés, mintha életet adnék egy gyermeknek.- Olyan népszerű operák mellett, mint a Nabucco, a Parasztbecsület vagy a Carmen, rendszeresen sze­repel különleges, ritkán hallható darabokban, mint Mascagni írisze, Verdi Stiffeliója vagy Puccini Fecs­kéje. Miért fontos önnek, hogy ilyen darabokban is pódiumra lépjen?- Nem csak én vállalok egye­dül ilyen fellépéseket, a színhá­zak időről időre ritkán játszott darabokat is szívesen műsorra tűznek. Rómában például az íriszt élőben vettük fel, Torinóban pe­dig kuriózumnak számító Mas- cagni-darabokat adtunk elő. Mind­ez persze nem csak rajtam múlik, hiszen egyre inkább felfedezzük a ritka műveket, s egyre több dal­színház rájön, nemcsak akkor lesz meg a kö­zönsége, ha is­mert operákat tűz műsorára. A kihí­vás éppen abban rejlik, hogy időn­ként különleges darabokat is mutassunk a publi­kumnak.- Pénteken először lép pódium­ra Budapesten. Mennyire ismeri Magyarországot és dolgozott-e már magyar művészekkel?-Az egyik legjobb barátom, az olasz karmester, Pier Giorgio Morandi magyar hölgyet vett fele­Tanárom az üzente a szüleimnek, nincs zenei tehetségem, válasszak más hobbit Kassák és a század Harminchárom éve halt meg Kassák Lajos, ez alkalomból ma 18 órakor kiállítás nyílik 20. szá­zadi művészet Kassák Lajos gyűjteményéből címmel a Kas­sák Múzeumban (Bp. III., Fő tér 1., Zichy-kastély). A tárlatot Csapiár Ferenc mutatja be. Elektroakusztikus találkozó A IV. Sárvári Nyári Nemzetközi Elektroakusztikus Zenei Találko­zó programjában ma 20 órakor koncertet ad a budapesti EAR Együttes Celldömölkön, a Ság- hegyen. / A kézifegyverek vége A Hadtörténeti Múzeum A kézi­fegyverek története című kiállítá­sát mától bezárják, augusztus 5- től részlegesen látogatható, au­gusztus 21-én pedig véglegesen lebontják új kiállítás építése mi­att. Utca és szobor Rejtőnek Rejtő Jenő nevét viselné a buda­pesti V. kerületi Mozsár utca, em­lékét szobor is megörökítené, ha a rajongók kezdeményezését tá­mogatná a jövő évben a VI. kerü­leti önkormányzat és a Fővárosi Közgyűlés. Napokon belül be­jegyzik azt az alapítványt, amely­nek célja a népszerű regényíró szobrának felállításához szüksé­ges anyagi fedezet megteremtése. Megújul az egri színház Befejezéséhez közeledik az egri Gárdonyi Géza Színház 1,3 milli­árd forintért megvalósuló re­konstrukciója. Az eredeti tervek szerint a 2000/2001-es évadot már a megújult teátrumban kezdi a társulat. Az inkvizítor kézikönyve Az inkvizítor kézikönyve címmel jelentette meg a Park Könyvki­adó a kortárs portugál irodalom fenegyerekének tartott Antonio Lobo Antunes regényét. Mi mindig „háló nélkül" játszunk, de ebben az esetben nem kétezer ember előtt léptünk fel, hanem százmil­lióan figyelték a produkciónkat - meséli a Traviata forgatásáról az argentin tenorsztár, Jósé Cura ségül, s van egy házuk Budapes­ten. Giorgio már többször beszélt nekem arról, hogy a magyar kö­zönség mennyire nagyszerű és hogy a magyarok között milyen remek muzsikusok akadnak. Már nagyon várom, hogy együtt dol­gozhassak az Operaház Failoni Zenekarával és jó koncerttel ör­vendeztessük meg a budapesti publikumot.- Úgy hírlik, ön nemcsak a zené­ben aratott siketeket, hanem szülő­hazájában. Argentínában body buil- ding-bajnokságot is nyert.- Bajnoki címet sosem szerez­tem, bár annak idején a keleti sportok mellett valóban foglal­koztam testépítéssel. Egyébként jelenleg is rendszeresen sporto­lok, a színpadi állóképesség miatt is szükség van rá.- Egyik lemezének kísérőszöve­gében a következőket írja: „ Vala­mennyien azzal töltjük az életünk nagy részét, hogy próbálunk ki­tűnni a tömegből és amikor végié sikerünk lesz, minden más még nehezebbé válik. ”- Hadd magyarázzam meg ezt egy olyan képpel, amely a mosta­ni életemre is igaz. Ha az ember megmászik egy hegyet, akkor a kapaszkodás is nagyon gyötrel- mes, de a felfelé vezető úton még nem fúj akkora szél, mint a csú­cson. A hegytetőn az orkánnal kell szembenézni és vigyázni ar­ra, hogy le ne sodródjunk! KÖNYVAJÁNLÓ __________ S zellemjárás és tabutémák Búcsú a Völgynapoktól trombitaszóval Őrt álló szénabábuk, muzsikáló természet és mozivarázs Nehéz lenne felsorolni az összes programot, amely a Művészetek Völgyében több mint egy héten keresztül várta az érdeklődőket. Az izgalmas kiállításoktól az igényes előadásokon és kuriózu­moknak számító rendezvényeken keresztül az izgalmas zenei csemegékig szinte minden megtalálható volt. Valachi Anna NÉPSZAVA Első megjelenése idején, tizenkét évvel ezelőtt Rátái János frontát­törésnek szánta A szellem kaland­jai életen innen és túl'című köny­vét és hatalmas feltűnést is keltett, hiszen akkor még eretnekségnek számított spiritizmusról, parapszi­chológiáról beszélni. Amióta azonban a tabu lekerült a tilalmi listáról, az irracionális divattéma is elvesztette titokzatosságát. Ma inkább az ezoteri­kus irodalom túlkí­nálata okoz zavart. Talán éppen ezért fontos ismét kézbe venni az egykori úttörő mű bővített, új kiadá­sát, melyet a szerző éppen azzal a céllal irt, hogy eligazítsa olvasóit a rejtélyekkel foglalkozó tudomány történetében. Mohás Lívia pszichológus-író a beveze­tőben C. G. Jung véleményét idé­zi, aki szerint „az akadémia által levert határcölöpökön túl is van a tudásnak egy sajátos mezeje, me­lyet az európai racionalitás nem­igen vesz tudásszámba. És nem adja meg neki a türelmet és meg­becsülést”. O türelemre és e könyv megbecsülésére biztatja az olvasókat. Rá is szolgál minderre a kötet, melynek mottójában a szerző szelíd-bölcs-ironikus lé­nye is megismerszik: „Aki a vilá­got szereti, rossz ember nem le­het” — azaz semmi sem lehet idegen tőlünk, ami velünk kap­csolatos. Az értelemig és tovább, merész asszociációkkal, a tudat­alattit megszólító képzettársítások­kal dolgozik a szer­ző, miközben moz­gósítja a kötet végén közölt gazdag szak- irodalomban olvasott ismeretanyagot. Iz­galmas, gondolkod­tató kalauzának ol­vasóit is föltehetően arra készteti, hogy a tőle ellesett, alkotó módon próbálják birtokba venni a valóságot: titokzatos és csodás esetekről, szellemekről, médiu­mokról hallva ne féljenek, hanem gondolkozzanak, s a jelenségek mélyére hatolva fedezzék föl az összefüggéseket a széthullásában is azonosítható világ látható és láthatatlan alkatrészei között. Csontos Gabriella írása a NÉPSZAVÁNAK Szénabábuk fogadják a Veszprém irányából érkező látogatót. Nem rongyos nadrágot viselő madár­ijesztők kókadoznak az út szélén, hanem Bartha C. Ernő szobrász- művész óriási szénaszobrai áll­nak őrt a Csórompusztai szabad­téri kiállításon. A rendhagyó tár­lat alkotásait, a dromedár méretű strucclábú asszonyt nézegetve a bámészkodó az erotikus fantaz­magóriák, a valóság és a szürreá­lis világ határmezsgyéjére érke­zik. A meghökkentő „lények” ne­hezen engedik el az embert, de igyekezni kell, hiszen nemsokára indul Vigándpetendről a zenés er­dei séta. A túravezető, Varga Ger­gely zeneszerző-karmester irá­nyításával a természetben és a ze­nében kalandozhatunk. A fák mö­gül előbukkanó zenészek és ka­maraegyüttesek váratlan él­ménnyel ajándékozzák meg a résztvevőket.'A muzsika segítsé­gével beindul az időgép, és egy fordított zenetörténti időutazás­nak lehetünk részesei Bartóktól egészen Bachig. Kora délután Taliándörögdön, a Mogyoró Moziban, Szőke András birtokán ritkán látható filmeket mutatnak be. A Szőke Udvarház a mozgókép szerelmesei mellett a képzőművészet és a dzsessz ked­velőit is várja, hiszen számos ki­állításnak és koncertnek ad ott­hont. A színész-rendező házigaz­da bemutatkozik egy eddig ke­vésbé ismert oldaláról is. Szabad­idejében tájképeket fest, melye­ket most tár először a publikum elé. Amikor a dörögdi mozigép­ből kifut a film, akkor kezdődik Kapolcson, a Pajtamozgóban Gödrös Frigyes sorozata, a Mozi­éjszakák. Műsoron az elmúlt évek legsikeresebb alkotásai. A vetítővászonba néha belekap a feltámadó szél, a nézők és a mo­zigépész együttes erővel állítják vissza a helyére, a vetítés azonban eközben sem áll le. A film forog tovább. A világzene szín­padán egy szegedi folkrockegyüttes, a Gőzerő muzsikál, majd színpadra lép Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band. A cigány nép­zenei blokk után Budai Sanyi sa­ját készítésű hegedűjén szólaltat­ja meg Brahms Magyar táncok című művét. Végül záróakkord­ként a közönség ovációjával kí­sérve felcsendül a Pacsirta jól is­mert dallama. A Klastromszínpa- don Egy Kis Erzsi zene szól. A zenekar az énekesnőről kapta a nevét, akinek különleges nyelvi és zenei leleményére épül a bizarr bájú muzsika. Kiss Erzsi halan­dzsanyelven énekel, mindenféle szavakat skandál, amelyek külön­böző nyelvek hangulatát idézik. Magukban hordozzák egy-egy nép nyelvét, zeneiségét, mégsem imitálják azokat, csupán építenek rájuk. A kapolcsi kulturális kaval- kád a nagyokon kí­vül a kicsikre is gondot fordított, hiszen több mint egy héten keresz­tül vásári bábosok, gyermekszínházi előadások, kézmű­vesfoglalkozások, vers és daljátékok szórakoztatták az apró néjpcí. Vasár­nap bezárta kapuit a Művészetek Völgye Fesztivál. Megszűnt az utcákon hömpölygő tömeg, véget értek a telt házas koncertek és előadások, becsomagolták vásár­fiáikat az árusok. Hazafelé készü­lődött az idei rendezvény fővéd­nöke az esőben, sárban, viharos szélben is kitartó közönség. A Völgynapok utolsó estéjén a Mo­gyorók Házában Hojfner Tibor. Taliándörögd polgármestere elő­vette a trombitáját és takarodót fújt. . x Rátái János: A szellem kalandjai életen innen és túl. Spiritizmus - parapszichológia. Elipszilon Kiadó A vetítővászonba néha belekap a feltámadó szél, a nézők és a mozigépész együttes erővel állítják vissza a helyére & i

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék