Népszava, 2000. augusztus (128. évfolyam, 178–204. sz.)
2000-08-01 / 178. szám
NÉPSZAVA Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200- 502-es zöldszámon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (Mobilkészülékről nem hívható) Ősztől hetvenhat gyógyszer ára biztosan csökken MTI-információ A múlt szerdán elkezdődött gyógyszerár-tárgyalásokon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a gyártók képviselői a szóba kerülő mintegy 1700 készítmény közül eddig 465-ről folytattak egyeztetést és 76 esetében 8-20 százalékos árcsökkentésben állapodtak meg - közölte hétfőn Körössy Péter, az OEP főosztályvezetője. A többi szer ára változatlan marad. A főosztályvezető a lezajlott tárgyalások alapján a csökkenő árú gyógyszerek között sorolt egyes fekély, reuma, asztma, epilepszia elleni, izomrelaxáló és hormonkészítményeket, illetve többféle antibiotikumot. Kőrössy Péter tájékoztatása szerint a gyártók csak néhány esetben jelentettek be áremelési szándékot, de ezeknél a döntés előtt szakemberek megvizsgálják, hogy az adott készítmény más, ugyanolyan hatású, de olcsóbb gyógyszerrel helyettesíthető-e. Kijelentette: a jelenleg folyó tárgyalásokon árnövekedési igényt nem fogadnak el, mivel a gyógyszerárak befagyasztásáról szóló kormányrendelet érvényben van. Megjegyezte: az OEP a gyógyszerártárgyalásokkal elért megtakarításból például a daganatos betegségek elleni új készítmények megvásárlását szándékozik támogatni. Lampé Zsolt, az OEP főigazgatója szerint várhatóan augusztus 8-án fejeződnek be a tárgyalások, az új gyógyszerárakat pedig előreláthatólag az ősz folyamán hirdeti ki a kormány. Megszűnt Angyalföld cukorbeteg-szakrendelése A negyedik kerületbe utalták a betegeket Megszűnt a főváros XIII. kerületi önkormányzatának diabetológiai szakrendelése, mert az egészségügyi szolgáltató felmondott a szakellátást biztosító orvosnak. Egyes vélemények szerint a szakembernek azért kellet távoznia, mert bírálta a helyhatóság szolgáltatójának éves értékelését. A kerület mintegy hatszáz, rendszeres ellátást igénylő cukorbetegét most a IV. kerületben, illetve magánrendelőjében látja el az elbocsátott orvos. Szeptemberben új szakemberrel újraindítják a rendelést. Fadgyas Gábor NÉPSZAVA Három hónapja nincs diabetológiai szakrendelés a főváros XIII. kerületében, mivel az önkormányzat egészségügyi szolgálata felmentette állásából az ellátást végző szakorvost. Sál István belgyógyász egyébként a XIII. kerületi orvosi kamara elnöke is. Az ügy közvetlen előzménye, hogy a helyi orvosi kamara Gál doktor vezetésével májusban véleményezte az önkormányzat egészségügyi bizottsága elé terjesztett, az egészségügyi szolgálat 1999. évi tevékenységéről szóló összegzést. A kritikai észrevételekben gazdag kamarai dokumentum megszületésének másnapján, 2000. május 17-én a kerületi egészségügyi szolgálat vezetője, Kása János felmondott a szakorvosnak, és 24 órát adott neki a rendelőjéből történő kiköltözésre. Két nappal később a rendelő ajtaján zárat cseréltek. Az országos kamara munkaügyi pert kezdeményezett a felmondás jogszerűtlenségének megállapítására. A legalapvetőbb kételyek a lépés jogszerűségével kapcsolatban az indoklás, illetve a kamarával történő kötelező egyeztetés hiánya volt. Többek szerint az egészségügyi szolgálat vezetője túllépte hatáskörét, amikor egy, az önkormányzat által vállalt feladat megszűnését eredményező döntést hozott. Sál István érdeklődésünkre elmondta: később szóban a szolgálat vezetője arra hivatkozott, hogy a szakrendelés veszteséges működése tette szükségessé annak megszüntetését. Azóta 500- 600 betegnek nincs az önkormányzat által biztosított diabéteszellátása. Tapasztalataink szerint a korábban a rendelés helyszínéül szolgáló Szegedi utcai intézményből a IV. kerületi Károlyi Kórházba, illetve Sál doktor magánrendelésére irányítják a betegeket. Mindkét helyen Sál István fogadja a hozzá fordulókat térítésmentesen. Szeptemberben a régi helyen, de új orvossal indul meg a diabetológiai szakrendelés a XIII. kerületben - tájékoztatta lapunkat Kósa János, a kerület egészségügyi szolgálatának igazgató főorvosa,r- Sál doktor nem vállalta a munka folytatását, jóllehet az orvosi kamara által kifogásolt első felmentést visszavonták. Ennek ellenére nem élt lehetőségével, nem tért vissza a munkába - mondta Kosa János. A kerület cukorbetegei egyébként három másik, nem önkormányzati intézményhez is fordulhatnak, így senki nem marad gondozás nélkül - tette hozzá a szolgálat igazgatója. Mint azt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi intézetétől megtudtuk, az önkormányzatnak nem kötelező diabetológiai rendelést tartania. A Munkaügyi Bíróság eljárása egyelőre nem zárult le. A kerület cukorbetegei három másik, nem önkormányzati intézményhez is fordulhatnak BELFÖLD 2000. AUGUSZTUS 1., KEDD 3 A Műszaki Egyetem elé javasolják a megállót a földtani intézet munkatársai Törésvonal és karsztkiemelkedés az épülő metró útjában Hőforrások százai kerülhetnek veszélybe a Gellért-hegy oldalában, amennyiben a mai nyomvonalon építik meg a 4-es metrót - állítják egyes szakértők. Mások szerint a karsztvizek biztonságban vannak, s nem okoz gondot a törésvonal sem. Elegendő az állomás áthelyezése néhány száz méterrel. Nehézséget okozhat, hogy a Duna alatt karsztkiemelkedésre bukkantak a nyomvonalon. Holubár Zita írása a NÉPSZAVÁNAK A 4-es metró tervezett vonalának két vitatható pontja van: a Gellért tér és a Duna alatti átvezetés. Ám egyik sem azért kényes, mert nem lehetne teljesen bizonságosan kialakítani a földalatti közlekedést. Csupán megfelelően ügyelni kell a hőforrások védelmére - tudtuk meg Kúti Lászlótól, a Magyar Állami Földtani Intézet főosztályvezetőjétől. Az alagútfúrásnak műszakilag semmi akadálya nincs. A hőforrások, barlangok nem nehezítik, gátolják meg az építkezést, ha a tervezéskor ügyelnek rájuk, így például a nyomás nagyságának megfelelő íven kell vezetni az alagutat, vizes területen pedig speciális szigetelésre van szükség. De nem indokolja a metró nyomvonalának módosítását a környezetvédelem sem. A karsztvizeket természetesen meg kell óvni a károsodástól. A Gellérthegy oldalában ugyanis több száz méteres szakaszon többé-kevésbé összefüggő hőforrások vannak. A karsztos kőzet hasadékos, ez pedig vízzel telített. A víz vándorol a kőzetben. Az építkezés során külső hatásra a víztartó elemek sérülhetnek, s emiatt a vándorlás iránya megváltozik, szennyeződik a forrás, idegen vízzel keveredik vagy teljesen visszaszorul a víz. Ezért a Földtani Intézet munkatársai azt javasolják, a Gellért tértől 100-150 méterre, a Műszaki Egyetem épületei előtt alakítsák ki a megállót. Ezzel a Petőfi és Szabadság híd közé javasolt megállóval megszűnne a most fennálló környezeti probléma. Kúti László hozzátette: ez a nyomvonal-módosítás nem drágítaná jelentősen a beruházást, hozzávetőlegesen 1 milliárd forintból finanszírozható lenne. Ez pedig elenyésző a 226 milliárds költséghez képest. Újabb vizsgálatokra van szükség a Duna alatt is, hiszen itt a földtani szakemberek megdöbbenésére - kimagasló karszttömbre bukkantak. A földtani szakember szerint nem okozhat katasztrófát a Gellért téri törésvonal sem. Kúti László hangsúlyozta: törésvonalak mindenütt vannak, ez földrengést nem válthat ki. A fővárosi Fidesz-frakció ennél súlyosabbnak látja a kérdést. A törésvonal ugyan szerintük sem fenyeget valódi földrengéssel, de kisebb földmozgások bármikor történhetnek. Ez pedig nemcsak a metróépítés során okozhat vészhelyzeteket, hanem később a kész alagút is megrepedhet - jelentette ki lapunknak Fried Miklós, a fővárosi közgyűlés informatikai bizottságának elnöke. Fizikusként hozzáfűzte: ez azért veszélyes, mert a törésvonal mentén a Duna alatti folyós homok és a Gellért-hegyet alkotó mészkő és dolomit feszülnek egymásnak. Ha pedig ezek a metró rezgése miatt egymáshoz képest elmozdulnak, akár néhány 10 centiméteres eltolódást is előidézhet az alagút falában. Ezért a Fidesz-frakció azt javasolja, a Kálvin tértől a Gellért tér helyett a Boráros térre vezessék a nyomvonalat. Ezt indokolja a HÉV-végállomás is. Ezt követően a Petőfi híd pesti hídfőjénél állnának meg a járatok, ami a két egyetem hallgatóit is kiszolgálná. A Móricz Zsigmond körtértől az eredeti tervekhez hasonlóan a Kosztolányi tér és az Etele tér lennének a megállóhelyek. Fried Miklós hozzátette: előnyös lenne innen Budaörsig a felszínen továbbvezetni a metrót. Ennek költségét pedig fedezhetnék abból, ha a másik oldalon lerövidítenék a vonalat, s az Astoriától a Keleti pályaudvarig átszállással juthatnának el a polgárok. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének még nem véglegesített tájékoztatása szerint a 4-es metró tervezett útvonalán napi 300 ezer embert már nem tud kiszolgálni a villamos. A beruházónak eleget kell tennie a természetvédelmi követelményeknek. Halmai László főigazgató elmondta, szövetségüknél hamarosan elkészül az állásfoglalás, amelyet megküldenek a fővárosi önkormányzatnak és a parlament illetékes bizottságának. Jelmagyarázat XVIII. kerület ........ kerülethatár ......... 3. metró vonala és megállói ........ 2. metró vonala és megállói A tervezett 4-es metróvonal lehetséges útvonalai és megállói Gellért tér: több száz méteren többé-kevésbé egymásba folyó hőforrások Gellért tér: törésvonal Új Pest megyei település: Remeteszőlős MTI-információ Levált a Pest megyei Nagykovácsiról az egyik településrész, Remeteszőlős, s mostantól önálló községként kezdhet új életet. Szokolai Tamás, a település önállóságát előkészítő bizottság tagja az előzményekről elmondta: a 300-as lélekszámú településrész lakói úgy érezték, hogy a nagykovácsi önkormányzat hátrányos megkülönböztetésben részesíti őket. A tavaly novemberi népszavazáson a választók többsége a leválás mellett voksolt. Most egy háromtagú előkészítő bizottság alakult, hogy megszervezze az új községben, valószínűleg még az idén sorra kerülő előrehozott választást. Elcsábított informatikusok Folytatás az 1. oldalról A külföldi bérekkel, pluszjuttatásokkal nehezen tudnak versenyezni a magyar vállalkozások. Egy átlagos nyugati társaság a magyar bér (cégtől és betöltött pozíciótól függően nettó 100-300 ezer forint) háromszorosát kínálja. A pluszjuttatások (lakás, autó) is magasabb színvonalúak a hazainál. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy amelyik magyar informatikus egyszer kiutazott dolgozni nyugatra, az az esetek többségében nem jön vissza. Harianto Wijaya indonéz informatikus vette át az első németországi zöldkártyát, amelyet hétfőn nyújtott át Walter Riester munkaügyi miniszter. A februárban meghirdetett - hivatalosan kedden induló - zöldkártyaprogram első lépcsőjében tízezer ember költözne Németországba a legközelebbi hozzátartozókkal együtt, s szükség esetén újabb tízezer munkavállaló jelentkezhet. A munkaügyi hivatal központi közvetítőjében hétfőn az MTI érdeklődésére elmondták, jelenleg közel 5500 pályázót tartanak nyilván a világ minden tájáról, az egyelőre csak érdeklődők száma ennél nagyobb. A pályázók negyven százaléka Közép- és Kelet- Európából jelentkezett, igen sokan Bulgáriából, a hétfőn érvényes adatok szerint 424-en. Tudósok mérik fel Magyarország jelenlegi ökológiai állapotát Nemzeti ökológiai kutatási program kidolgozását fejezte be egy akadémikusokból álló munkacsoport. Az élőlények és a környezet kapcsolatát vizsgáló, hosszú távú program célja, hogy négy év alatt felmérje Magyarország ökológiai állapotát. A kutatáshoz évi 600 millió forint költségvetési támogatást kértek. A Környezetvédelmi Minisztérium égisze alatt létrehozandó ökológiai iroda a nemzeti programból csupán részfeladatokat lát majd el. Tardy János helyettes államtitkár Aradi Csabát terjesztette fel az iroda vezetői posztjára. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Jövő évtől indul el az a hazai kutatási program, amely felméri Magyarország ökológiai állapotát. A nemzeti ökológiai kutatási programot egy akadémikus munkacsoport dolgozta ki Mahunka Sándor biológus vezetésével. Az akadémikus elmondta: az ökológia a XXI. század tudománya, a környezeti problémákat kutatás szintjén vizsgálja. A munkacsoport a Magyar Tudományos Akadémia azon biológusaiból alakult, akik az ökológiával is kapcsolatban vannak. A kormány elé terjesztett programban nyolc témakör szerepel. A tudósok egyebek között vizsgálni kívánják az új típusú mezőgazdasági termelési rendszerek megvalósításának lehetőségeit, a szárazföldi életközösségek környzetükhöz való viszonyát, a biológiai sokféleség megőrzésének módjait, az éghajlati változások élővilágra gyakorolt hatását. A kutatások kiterjednek az álló- és folyóvizek, illeve a talaj ökológiai vizsgálatára is. A kutatási programot a kormány elfogadta. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága évi 600 millió forint támogatást javasol a program megvalósítására, tájékoztatta lapunkat Túri Kovács Béla, a bizottság alelnöke. Hasonló feladat vár a Környezetvédelmi Minisztérium, illetve a Temészetvédelmi Hivatal alárendeltségében létrehozandó koordinációs ökológiai irodára is, amelynek vezetői posztjára Aradi Csabát, a Hortobágyi Nemzeti Park volt igazgatóját, a Világörökség Program Iroda jelenlegi vezetőjét terjesztette fel Tardy János helyettes államtitkár. Aradi Csaba kérdésünkre elmondta, az iroda vezetésére hivatalosan még nem kapott felkérést. Az akadémiai programot ismeri, szerinte nagy szükség van az ország ökológiai állapotának felmérésére. A minisztériumi koordinációs iroda - ha megalakul - a programból feltehetően csak részfeladatokat vállal magára. Ha felkérést kap, Aradi Csaba szívesen vállalja a feladatot. Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter napokon belül dönt a kinevezésről. Nő a városi polgármesterek káré MTI-információ Augusztus elsejével várhatóan csak a nagyobb városokban emelkedik a polgármesterek és a képviselők tiszteletdíja - nyilatkozta Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. A polgármesteri tisztség ellátásáról szóló törvény módosításának hatályba lépésével elvileg minden önkormányzatnál lehetővé válik a polgármesterek bérének emelése. A több mint 3100 önkormányzatból azonban csak a kétszázegynéhány város közül is csak a tehetősebbeknek lesz erre pénzük. Az önkormányzatok többsége ugyanis ezt a pluszkiadást év elején nem tervezte be a költségvetésébe, s emiatt a polgármesterek és a képviselők tiszteletdíja többnyire idén már nem növekszik még egyszer. A képviselők tiszteletdíja a törvény szerint a polgármester alapilletményének maximum, 25 százaléka lehet. A szűkös helyi büdzsék miatt azonban még nem sok önkormányzat emelte meg a képviselők juttatását.