Népszava, 2000. november (128. évfolyam, 256–280. sz.)

2000-11-02 / 256. szám

\i­ psz w \ Cigányprogram: elégedetlenek a romák Az Országos Cigány Önkor­mányzat jelenleg nem támo­gatja a kormány hamarosan parlament elé kerülő hosszú távú cigányprogramját. A ro­mák előbb egy antidiszkrimi­­nációs törvény kidolgozását, a kormány középtávú roma programjának elkülönített fi­nanszírozását és a programok végrehajtásának ellenőrzését kérik. Puporka Lajos írása a NÉPSZAVÁNAK A kormány 7,2 milliárd forintot költ az idén a cigányság helyze­tének javítására - jelentette ki Fónagy­ János, a Miniszterelnö­ki Hivatal politikai államtitkára az Európa Tanács (ET) Cigány­ügyi Bizottságának keddi köz­meghallgatásán. Az államtitkár szerint ez az összeg a magyar gazdaság teljesítőképességéhez képest jelentős. Ebből a pénzből folyik a romák helyzetének javí­tását célzó középtávú kormány­­program finanszírozása is. Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke reagálásában kétségbe vonta, hogy az összes pénz a romákra fordítódik. Az elnök szerint etni­kai ellentétek szítására alkalma­sak a milliárdokról szóló kor­mányzati bejelentések. A ci­gányság helyzetének javítását célzó kormányprogram végre­hajtása döcögve halad. Állította: a jelenlegi helyzetben a romák félrevezetését szolgálja a hama­rosan parlament elé kerülő hosz­­szú távú kormányzati elképze­lés. Ennek támogatását az OCÖ elnöke a középtávú program el­különített finanszírozásához, a végrehajtás ellenőrzéséhez és egy antidiszkriminációs törvény kidolgozásához kötötte. Josephin Verspaghet, az ET Bizottság vezetője támogatta a megkülönböztetés tilalmáról szóló törvény megalkotását. Krasznai József, a zámolyiak szó­szólója arról tájékoztatta a Nép­szavát, hogy lakossági fórumot szervez Ózdon. A roma vezető a helyi cigányok életkörülményei­ről, lakáshelyzetéről, télre való felkészüléséről szeretne informá­lódni. Közölte: ha Ózdon találko­zik olyan romákkal, akik külföld­re kívánnak emigrálni, segítséget nyújt majd nekik ehhez. A Fejér Megyei Bíróságon ma a tanúk meghal­lga­tásával folytatódik a zámolyi gyilkosság tárgyalása. BELFÖLD ­ Új szervezetek létrehozására készül a minisztérium Tovább csökkenti létszámát a HM A honvédelmi tárca két év alatt további 12 ezerrel csökkenti a jelenlegi létszámot, ami azt jelenti, hogy a haderőt 2002-ben 25 ezer hivatásos és mintegy 12 ezer sorkatona alkotja majd. A két évet felölelő költségvetési tervezetben laktanyafelújításra összesen 8 milliárd, a NATO-val kapcsolatos vállalásokra 19, a gépjárműprogramra 10, haderőfejlesztésre mintegy 50, lakásépítésre egymilliárd forint szerepel. Szabó Iréné NÉPSZAVA A Honvédelmi Minisztérium a kormány döntése értelmében 2001- ben 236 milliárd forintot kap a központi költségvetésből, 2002- ben pedig 261 milliárdból fog gazdálkodni. A növekedés közel 25, illetve 11 száza­lék, ami a tervezet szerint megfelel a kabinet vállalt köte­lezettségének. Az idei elbocsátások, a kilépések és nyug­díjazások miatt a tárca 10,2 mil­liárd többletkiadással számol. Ugyanakkor jövőre újabb 10 ezer, azt követően pedig 2 ezer embertől kíván megválni. A dokumentum a személyi jut­tatások összegét 2001-ben az idei­hez viszonyítottan 18­ százalékkal növeli, jóval szerényebb a 2002-re tervezett előirányzat, amely a jövő viszonyított évit csak 3,1 százalékkal haladja meg. A nemzetközi feladatokkal kapcsolatos többlet-devizakiadá­sok két év alatt megközelítik a 4,5 milliárdot. Ez az összeg a KFOR, az SFOR magyar kontingensének, valamint a békemisszióknak, a külföldi kiképzésnek és oktatás­.............. nak, a NATO-beosz­tások és­­külképvi­seletek fenntartásá­nak költségkerete. A haderő fejlesz­tésére, egyebek kö­zött a honvédség le­nullázott gépparkjá­nak cseréjére, a bezárások és meg­szüntetések után működtetett lak­tanyák felújítására és korszerűsíté­sére a kétesztendei tervezet mint­egy 90 milliárd forintot ütemez. A működési és intézményfenntartási kiadásoknál figyelembe vették a várható inflációt, így 2001-re 77 milliárdot, az azt követő évre megközelítően 87 milliárdot prog­nosztizáltak. A központi beruházá­sokra szánt forintnövekményből két év alatt mintegy 3 milliárddal járulnak hozzá a NATO biztonsági beruházási programjához. A tervezetből kiderül, a minisz­térium új szervezetek létrehozá­sára is készül. A már létrejött be­szerzési és biztonsági beruházási hivatalán kívül életre hívja saját ingatlankezelési hivatalát, proto­koll- és nemzetközi rendezvény­­szervező igazgatóságát, gazdasá­gi tervező szervezetét. Kiadási előirányzatait jövőre 49 milliárd­­ban határozta meg, amit 2002-ben majdnem 56 milliárdra emel. Ezen belül a személyi juttatáso­kat 2001-ben 23, 2002-ben 22 százalékkal növeli. A tárca létszá­ma az első esztendőben csökken ugyan 26 fővel, de azt követően 157 fős emelkedés várható, így az apparátusban megközelítően 3200-an dolgoznak majd. A tervezetből ugyanakkor nem derül ki, hogy az elkövetkezendő években számolnak-e a MiG-29- es harcigépek felújításával. Prog­ramozzák viszont az orosz géptí­pus szimulátorának rendszerbe állítását, ami összesen 778 milliót jelent. Elhelyezési kiadások cím­szó alatt 3 milliárdot szerepeltet­nek, ez valójában azt jelenti, hogy a bezárt laktanyákból átirá­nyított katonák ideiglenes elhe­lyezése ennyibe fog kerülni. A NATO külügyminisztereinek ha­zánkban tartandó jövő évi érte­kezletére 1,2 milliárdot szánnak. A honvédelmi bizottságban meg­fogalmazott módosító indítvány egyebek között ennek a költség­­vetési kiadásnak a terhére kívánja tovább működtetni a Dunai Flot­tillát és életben tartani a pápai re­pülőteret. A bezárt laktanyákból átirányított katonák ideiglenes elhelyezése 3 milliárdba fog kerülni Elmarad idén az internetáttörés Az ombudsman vizsgálja az adatbiztonságot Felmérés szerint a várakozásokhoz képest mégsem lesz idén Magyarországon internetes robbanás. Az ok, hogy az internete­zés költsége az átlagjövedelemhez képest még mindig túl magas. A világhálót rendszeresen használók száma ugyan alig nőtt, de ők többet és gyakrabban interneteznek másoknál. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Az előzetes várakozásokhoz ké­pest úgy tűnik, idén mégsem kö­vetkezik be Magyarországon az internet robbanásszerű fejlődése - állítja Levendel Ádám, a Szon­da Ipsos igazgatója a Netsurvey internetes piackutató cég legfris­sebb adatai alapján. A felmérés szerint az internetet rendszeresen használók tábora az 1999 félévi 660 ezres lélekszámhoz képest alig, mindössze 720 ezerre nőtt 2000 harmadik negyedévének végére. Ez az előző évek fejlődé­si üteménél is jóval gyengébb. Levendel szerint az internete­zők rétege azért nem bővül, mert annak költsége az átlagjövede­lemhez képest még mindig túl magas. Ezt mutatja, hogy legtöb­ben az iskolában vagy a munka­helyen használják a világhálót. Meglepték a felmérés adatai Pohly Ferencet, a Matávnet kom­munikációs igazgatóját, mert el­mondása szerint a legnagyobb in­ternetszolgáltató megduplázta idén az otthoni előfizetőinek szá­mát. Információi szerint a ver­senytárs szolgáltatók is hasonló eredményt értek el: mintegy száz­ezerrel többen interneteznek ott­honról, mint tavaly ilyenkor. Azt elismeri, hogy valószínűleg so­kan úgy rendelték meg a szolgál­tatást, hogy munkahelyükön már rendelkeztek hozzáféréssel (a fel­mérés egy felhasználónak szá­mítja azokat is, akik több helyről férnek hozzá a világhálóhoz), a felmérés eredményét azonban kissé túlzónak tartja. Szekfű Balázs, a Carnation Consulting internetes tanácsadó cég igazgatója szerint a hazai e­­business fejlődését mutatja, hogy idén mintegy 5 milliárd forintot fektettek magyar internetes vál­lalkozásokba a cégek. Z. Karva­­lics László, az Információs Társa­dalom és Trendkutató Központ vezetője szerint a karácsony kö­zeledtével megélénkülhet az ér­deklődés az internet iránt. Éles vitát váltott ki a nemrég lezajlott Internet Hungary 2000 konferencián az a vélemény, hogy a hazai internet még nem kínál elég minőségi és mennyi­ségi tartalmat ahhoz, hogy töme­­gesen vonzza az embereket, sőt Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke szerint Magyarországon az internetet ma még legtöbben pornóképek nézegetésére hasz­nálják. Mások szerint az embe­rek, hallván a kalóztámadások­ról, számítógépes bűnözésről szóló híreket, attól tartanak, hogy az internet nem elég biz­tonságos. Ez utóbbira utal, hogy­­ Majtényi László adatvédelmi ombudsman jelenleg átfogó vizsgálatot tart a hozzá beérke­zett panaszok nyomán az inter­netes adatbiztonságról. Árrobbanás várható a tankönyvpiacon Folytatás az 1. oldalról Jelenleg jogászok tanulmányoz-­ zák, törvényes-e a szaktárca ál­tal javasolt eljárás, mivel a ki­adók a kiadványok tankönyv­­jegyzékre való felkerülésekor már fizettek minősítési díjat. A tankönyvek, miután a szük­séges procedúrán átesnek, öt év­re szóló engedélyt kapnak, mely szerint alkalmasak az iskolában való használatra - jegyezte meg a testület vezetője. Az átdolgo­zott könyveket november végé­ig kell eljuttatni az Oktatási Mi­nisztériumhoz. A kiadványokat egy, a tárca által felkért bizott­ság vizsgálja meg. - Néhány hete a szaktárca tár­gyalt a kiadók vezetőivel a kér­désről, s akkor megállapodtak, hogy a bevizsgálás nem kötele­ző - reagált az elmondottakra Kojanitz László, az Oktatási Mi­nisztérium (OM) főosztályveze­tője. Az iskolák továbbra is használhatják a tankönyvjegy­zéken szereplő kiadványt akkor is, ha azon nem szerepel a kü­­lönminősítés. A kiadók ugyanakkor jövőre sem emelhetik korlátlan mérték­ben a tankönyvek árait - tette hozzá Kojanitz László. Egy ha­tályban lévő miniszteri rendelet szerint ugyanis évente maximá­lisan 25 százalékos drágulást engedélyez egy könyvnél. Ezzel szeretnénk elérni, hogy a kez­detben olcsón adott, s ezért nép­szerűvé vált kiadványaikat egyik pillanatról a másikra ne drágíthassák meg jelentősen a kiadók. A minisztériumi főosztályve­zető elmondta: idén 32 száza­lékkal, vagyis csaknem 3 milli­árd forinttal nőtt a központi tan­könyv-támogatás. A pénzt a diá­kok közt differenciáltan, első­sorban szociális szempontot fi­gyelembe véve oszthatták fel az iskolák. A tavalyi 1700 forint helyett átlagosan 2250 forint tá­mogatás jutott minden tanuló­nak. Jövőre a tárca hasonló mér­tékű emelést tervez. A kiadók a héten elkészítették tankönyvjegyzékre kerülő kiad­ványaik listáját is. Az iskolák jö­vő év márciusáig választhatnak tankönyveket a listáról. Úgy tudjuk, hogy a minisztérium a következő évben néhány eset­ben meghosszabbítja a tan­könyvrendelés tavasz eleji ha­táridejét. Az intézkedésre azért van szükség, hogy a kerettanter­­vekre épülő - jelenleg azonban még csupán előkészületben lévő - tankönyvekből is vásárolhas­sanak az iskolák. (Mint ismere­tes, tavaly a közoktatási törvény módosulása miatt hosszabbította meg néhány kiadványnál a ren­delés határidejét az OM. A mi­nisztériumi döntés akkor 80-féle történelem-, 102 földrajz- és 81 biológiakönyvet érintett.) Az iskolák ebben a tanévben 15,6 millió tankönyvet rendel­tek meg a 4132 kiadványt tartal­mazó jegyzékről. Összesen 6,5 milliárd forintot költöttek tan­könyvre. Az intézmények átla­gosan 10-12 féle könyvet ren­deltek, legtöbbfélét a főváros­ban, a legkevesebbet pedig Nóg­­rád megyében. Az adatok szerint a tanárok általában ragaszkod­tak a jól bevált kiadványokhoz, a megrendelések csupán 12 szá­zalékában választottak új köny­veket. A legolcsóbb tankönyv 120, a legdrágább 3500 forintba került. Az általános iskolákban a nyolcadikosok fizették a legtöb­bet (5000 forintot) tankönyvcso­magjukért, a középfokú intéz­ményekben pedig az első osztá­lyosoknak kellett a legmélyeb­ben - 10 ezer forintba került a csomag - a zsebükbe nyúlniuk. ­ Jövőre egyyhetes lesz az őszi szünet Először tartanak Magyarországon őszi vakációt, az általános és középiskolás diákok a hivatalos miniszteri rendelet szerint teg­naptól vasárnapig pihenhetnek. Az őszi szünetről a szaktárca fel­kérésére felmérés készült. Eszerint az iskoláskorú gyermeket ne­velők 56 százaléka inkább rossznak tartotta, hogy Magyarorszá­gon a tanítási év első felében nem volt tanítási szünet. A megkér­dezett iskolák vezetőinek csaknem háromnegyede vélekedett úgy, hogy ez rossz volt. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a vakációtöbb­ het megtakarítást nem jelent a fenntartónak. Jövőre már egyhetes őszi szünetet tervez a szaktárca. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága Juhász Ferenc szocialista alelnök javaslatára úgy dön­tött, meghallgatja Szabó János szakminisztert a kisgazda érdekeltségű Arculat Kft.-vel kötött szerződésről. A legutóbbi ülésen ugyanis a tárca képviselője, professzor Szabó János helyettes ál­lamtitkár az üggyel kapcsolatban egyetlen kér­désre sem tudott válaszolni. Mint azt lapunk el­sőként megírta, a szerződést a honvédelmi mi­niszter kötötte a kft.-vel a tárca tevékenységének népszerűsítésére. Az államtitkár nem tudta, hogy a kisgazdák hetilapja, a Kis Újság közölt-e meg­jelenésenként 2-3, honvédséggel kapcsolatos cikket. Válaszaiból mindössze az derült ki, hogy ilyen célból a kft.-t tavaly és az idén is 5-5 millió­hoz juttatta a megállapodás. 2000. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Alkotmányos a dohányáruk reklámjának szabályozása MTI-információ Az Alkotmánybíróság (Ab) ál­láspontja szerint a dohányáruk reklámjának szabályozásakor az állam eleget tett az alkotmány­ból következő intézményes élet- és egészségvédelmi kötelessé­gének­­és­ teljesítette a gyerme­kek megfelelő testi, szellemi fej­lődésének védelmével kapcsola­tos kötelezettségét is. Ebből kö­vetkezik, hogy az alkotmányból nem vezethető le a dohányáruk reklámjának teljes tilalma - tar­talmazza az Ab határozata. Mindez nem zárja ki azt, hogy a jogalkotó további korlátozáso­kat fogalmazzon meg, ha azokra szükség van az állampolgárok megfelelő tájékoztatása, továb­bá életének, egészségének vé­delme érdekében. Ugyanakkor az Alkotmánybí­róság hangsúlyozza, hogy a do­hánytermékek reklámját érintő tilalmak és korlátozások akkor felelnek meg az alkotmány által támasztott követelményeknek, ha azokat az állampolgárok éle­tének, egészségének védelme, illetve a gyermekek megfelelő testi és szellemi fejlődésének védelme kellően indokolja. Az emlékezés lángjai Ötven év után idén először volt munkaszüneti nap november 1. A rossz idő ellenére sokan indultak a temetőkbe, hogy a halottak napja előtt leróják kegy­eletüket elhunyt szeretteik előtt. A temetőket virágok és égő gyerty­ák borították. Ám a meghaltakra emlékezők nem mindig voltak tekintettel embertársaikra. A fővárosban rendkívül zsúfoltak voltak a fővárosi teme­tők felé vezető utak, és a tömegközlekedési járművek haladását nagy mér­tékben akadályozták a tilos hely­en parkoló személy­gépkocsik. A legna­gyobb problémát az okozta, hogy a temetők körny­ékén a megállási tilal­mat nem vették figyelembe az autóval érkezők, így bár a BKV hét teme­tői különjáratot indított, azok a rossz helyen parkolók miatt csak nagy ké­séssel tudtak közlekedni Demics Zsolt fil.Én 11

Next