Népszava, 2001. február (129. évfolyam, 27-50. sz.)

2001-02-01 / 27. szám

2 2001. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Határon túli hírek Miniszterelnök bízik benne, hogy valamennyi parlamenti pártban lesznek olyan képvise­lők, akik megszavazzák a szom­szédos országokban élő magya­rokról szóló törvényt. Orbán Viktor szerint a magyar társada­lom pozitívabban ítéli meg a ha­táron túli magyarokat. Ahogy az ország kilábalt a nehéz helyzet­ből, kialakult az egészséges gon­dolkodásmód - mondta a kor­mányfő, amikor fogadta az új Kárpát-medencei hírszolgálat rádiós tudósítóit. Szocialista frakcióíllés Hét kérdéskört vitat meg az MSZP parlamenti frakciója ma kezdődő kétnapos ülésén. Nagy Sándor frakcióvezető kiemelte az uniós integráció előkészítését, valamint a demokrácia erősítését célzó törekvéseiket. Kezdemé­nyezéseket szeretnének tenni többek között a jogbiztonság erő­sítése, az állam és állampolgárai viszonyának tisztázása érdeké­ben. Nagy Sándor közölte azt is, hogy rögzíteni kívánják azokat a kereteket, amelyek között a kép­viselőcsoport részt vesz a párt választási és kormányprogramjá­nak előkészítésében. Kövér egyetért Kováccsal A Fidesz elnöke cáfolta, hogy paktum készül a két nagy párt között azért, hogy kiszorítsák a kis pártokat a parlamentből. Kö­vér László szerint a kis pártok akkor kerülhetnének veszélybe, ha tisztán egyéni választókerü­leti rendszert vezetnének be, de ezt sem a Fidesz, sem az MSZP nem javasolta. Az elnök gyön­gyösi látogatásán azt is elmondta, egyetért Kovács László MSZP- elnökkel abban, hogy „Demszky Gábornak először a saját háza táján kellene söpörni, mielőtt a Fidesz és az MSZP között ké­szülő paktumot emleget”. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Értékelés parlamenten kívül Hagyománnyá lett a miniszterelnök beszéde a Vigadóban Elsősorban a koalíció hívei lesznek jelen a Vigadóban Orbán Viktor mai - immár szokásos - éves országértékelésén. A ren­dezvényt szervező egyesületnél azonban visszautasítják azt a szocialista kritikát, hogy a közönségbe válogatás alapfeltétele a kormányzattal való szimpátia. Azt pedig egyenesen példaérté­kűnek tartja a szervezet alelnöke, hogy nem a parlamentben, hanem civil környezetben tartja meg beszédét a miniszterelnök. Ezt viszont mindkét ellenzéki párt kifogásolja. László Boglár NÉPSZAVA A szervező egyesület tagjai, mi­niszterek, az állami protokoll tagjai, a parlamenti pártok és frakciók vezetői, valamint kü­lönböző sajtóorgánumok első emberei kaptak meghívót a mi­niszterelnök mai országértékelő beszédére. Legtöbben a Magyar Polgári Együttműködés egyesü­let tagjai közül ülnek majd a Vi­gadó széksoraiban. A szervezet 1996-ban jött létre. Alelnöke most sem tagadja, életrehívását az motiválta, hogy az akkori baloldali-liberális parlamenti dominancia társadalmi kiegyen­lítésére tömörüljenek a másik oldalon lévők. Az elnökségben ma sem találni egyetlen olyan közéleti személyiséget vagy volt, illetve jelenlegi politikust, aki ne jobboldali szimpátiájáról, akár egyenesen elkötelezettsé­géről lenne ismert. Bod Péter Ákos szerint viszont ez nem je­lenti azt, hogy a szervezet auto­matikusan elkötelezettje lenne a jelenlegi kormányoldalnak, vagy hogy bárkit is kiszorítana a jelenlegi ellenzéki szimpati­zánsok közül. Az alelnök ezzel utasította vissza Kovács László szavait. A szocialista pártelnök olyannak nevezte az előadás kö­zönségét, amely gondosan válo­gatott, annak tagjai csak Fidesz­­szimpatizánsok és a párthoz kö­zel állók lehetnek. Kovács azt is nehezményezte, hogy az ország­értékelésnek nem a parlament a helyszíne, ahol az ellenzék eset­leg reagálhatna. Bod Péter Ákos viszont éppen azt tartja méltány­­landónak, hogy a miniszterelnök immár hagyományosan ugyan­annak az egyesületnek a szerve­zésében adja közre értékelését. Úgy fogalmazott, hogy egy olyan országban, ahol olyan gyengék a civil szervezetek, mint Magyaror­szágon, ott inkább üdvözlendő az ilyesmi, mintsem kritizálandó. A Magyar Polgári Együttmű­ködés elnökségi ülésén döntöt­tek a meghívottak személyéről. Erről határozat is született. Ezek szerint kerülendő, hogy politikai színezete legyen a rendezvény­nek, éppen ezért csak a parla­menti pártok frakcióvezetői kaptak meghívót. Csurka István (MIÉP) lapunknak elmondta, hogy ott is lesz a Vigadóban, Bánk Attila (FKGP) pedig arról tájékoztatott, hogy az esemény miatt előbb tér haza szabadságá­ról. Az MDF frakciója is képvi­selteti magát és csak azért nem első emberével, mert Balsai Ist­ván épp akkor tart fogadóórát. Szent-Iványi István (SZDSZ) külföldön lesz, de - mint el­mondta - ő is úgy véli, hogy egy ilyen fontos értékelést csakis a parlamentben lehetne megtarta­ni. Az MSZP-t Szili Katalin el­nökhelyettes képviseli az ese­ményen, bár ő elsősorban a par­lament alelnökeként kapott meghívót. Távozik az MTV gazdasági igazgatója Pilli Gyula, az MTV Rt. pénz­ügyi főigazgatója tegnap közös megegyezéssel távozott tisztsé­géből. Bende Gyöngyi szóvivő tájékoztatása szerint a pénzügyi főigazgató a személyét ért mél­tatlan támadások miatt kezdemé­nyezte munkaviszonya felbontá­sát. Pilli Gyula több mint egy évig volt a közszolgálati televí­zió gazdasági igazgatója. A Ma­gyar Televízió Rt. elnöke sajná­lattal vette tudomásul a hírt. Pilli Gyuláról a múlt héten megírtuk, hogy az Antall-kor­­mány idején a csaknem száz százalékig állami tulajdonú Du­­nabank vezérigazgató-helyette­se volt, s Lentner Csaba - ma MIÉP-es képviselő - feljelenté­se nyomán 1993-ban rendőrségi eljárás indult ellene, illetve Hor­váth Tibor, a bankfiók akkori ve­zérigazgatója ellen. Lentner azt állította, hogy a bankfiók kellő fedezetek nélkül, felelőtlenül hi­telezett több Győr környéki vál­lalkozásnak. Az állampolgári bejelentés alapján a győri rend­őrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt indított nyomozást. A rendőri eljárás so­rán több banki tisztségviselőt őrizetbe vettek, köztük Pilli Gyulát is, aki 1994 tavaszán kö­zel két hónapig előzetes letar­tóztatásban volt. Az elhúzódó bírósági tárgyalások végén, 1998-ban, a Győr-Moson- Sopron Megyei Bíróság jogerő­sen elítélte magánokirat-hamisí­tásért. A MIÉP elnöke tegnap kije­lentette: az elmúlt két évben mintegy 11 milliárd forint vesz­teség érte a televíziót, és ezért Pilli Gyula tehető felelőssé. A MIÉP a köztévé vagyonának gondatlan felhasználása miatt ügyészségi feljelentést készít elő, amit várhatóan pár héten belül benyújtanak - tette hozzá Csurka István. Hatpárti tárgyalásokat szorgalmaz az MSZP „A vitaparlament karikatúrája alakult ki MTI-információ Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista alelnöke szerint visz­­sza kell állítani a törvényhozás tekintélyét és „munkaparlament jellegét", mert 1998 óta az Or­szággyűlésben „a vitaparlament karikatúrája” alakult ki. Az el­lenzéki politikus erről tegnapi tájékoztatóján beszélt, ahol szorgalmazta, hogy a parlamen­ti frakciók konszenzusos meg­állapodással szüntessék meg a házszabály módosítása ügyében fennálló alkotmányos mulasz­tást, illetve erősítsék meg a par­lamentnek a kormányt ellenőrző szerepét. Elmondta: az MSZP- frakció ma kezdődő kétnapos ülésén felveti, hogy kezdemé­nyezzenek hatpárti tárgyaláso­kat a parlament tekintélyének helyreállításához szükséges, konszenzust igénylő kérdések tisztázására. Szili Katalin szerint, m­íg a munkaparlamentet a szakbizott­ságokban végzett munka jelle­mezi és az, hogy a képviselők­nek van befolyása a törvényhozásra, ad­dig a vitaparlament csak politikai legiti­mációt jelent a hon­atyáknak. A politi­kus elmondta: a Fi­desz vezette kor- ... ... "" Lány hatalomra kerülése óta a koalíció kisajátította magának a szerinte hagyományosan ellen­zéki műfajnak számító azonnali kérdések, interpellációk intéz­ményét, ami ellentétes az előző két koalíció gyakorlatával. Szili Katalin kifogásolta to­vábbá, hogy a koa­líciós kezdemé­nyezésre létrejött vizsgálóbizottsá­gok munkája sze­rinte elfedi a szak­mai bizottságokét. Utalt arra, hogy egyetlen ellenzéki kezdeménye­zésű vizsgálóbizottság sem állt fel az elmúlt két évben és sür­gette e testületek garanciális szabályainak felülvizsgálatát. A koalíció kisajátította magának a hagyományos ellenzéki műfajokat Szili Katalin BELFÖLD Ma lépnek hivatalba az új megyei főügyészek NÉPSZAVA-információ Hivatalosan ma lép hivatalba a Polt Péter legfőbb ügyész által ki­nevezett nyolc új megyei fő­ügyész. A kiválasztott leendő ügyészségi vezetők C típusú nem­zetbiztonsági átvilágításon estek át. A Legfőbb Ügyészségen meg­tudtuk: az átvilágítás után a név­sor nem változott, így mától él a kinevezése Sádor István fővárosi, Varga-Koritár György Baranya megyei, Nánási László Bács-Kis­­kun megyei, Veress Gabriella Bé­kés megyei, Lőrinczy György Csongrád megyei, Horváth Szi­lárd Somogy megyei, Magyar Pál Tolna megyei, Kondákor Fe­renc Zala megyei főügyésznek. Mint ismert, Polt Péter tavaly novemberben váltott le nyolc nyugdíjas korú főügyészt. A hiva­talos indoklás szerint hét megyei főügyésznek, valamint Bócz End­re fővárosi főügyésznek azért kellett mennie, mert Polt olyan vezetőkkel akar együtt dolgozni, akik végig tudják vinni a több évig tartó ügyészségi átalakítást. A leváltott főügyészek feladatait a megüresedett helyekre kiírt pá­lyázatok elbírálásáig helyetteseik látták el. A posztokra egyébként összesen 48 pályázat érkezett, be­lőlük négyet végül visszavontak. / u Lehet, hogy túlbuzgók az átvilágítók Az adatvédelmi biztos szerint az írott és az elektronikus médiu­mok vezetői nem kötelesek kiadni munkatársaik minden szemé­lyes adatát az átvilágító bíráknak. Kolláth György alkotmány­­jogász szerint az átvilágítók „túlbuzgóságáról” lehet szó, hiszen egy munkaszerződés nem lehet az átvilágítás tárgya. Simon Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK Nem kötelesek az átvilágító bí­rák rendelkezésére bocsátani a televíziós és rádiós szerkesztők, főszerkesztők munkaszerződése­it a műsorszolgáltatók, csak azo­kat az adatokat kell közölniük, amelyek az átvilágítás lefolytatá­sához szükségesek - állapította meg Majtényi László adatvédel­mi biztos, aki a Népszava bead­ványára vizsgálta a kötelező adatszolgáltatás jogszerűségét. Lapunk azután kérte az ombuds­man állásfoglalását, hogy kide­rült: az elektronikus sajtó veze­tőinek ellenőrzésekor a bírák az összes médium vezetőjét megke­resték és az adott műsorszolgál­tató vezetőinek - a főmunkatár­­sakkal bezárólag - személyi ada­tain túl munkaköri leírásokat, szerződéseket és „egyéb adato­kat” kértek. (Az ügynöktörvény tavalyi módosítása szerint az át­világítás kiterjed mindazokra, akik „a közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befo­lyást gyakorolnak”. De miután az átvilágító bírák nem tudták behatárolni ezt a kört, a szerző­dések alapján próbálják meg megállapítani, pontosan ki alkal­mas a befolyásolásra.) Majtényi válaszában kiemel­te, hogy az adatszolgáltató úgy tehet eleget az adatvédelmi tör­vénynek a személyes adatok célhoz kötött kezelésére vonat­kozó követelményének, ha csak azokat az adatokat szolgáltatja ki, melyek a megkeresésben foglalt cél megvalósulásához szükségesek. Ennek alapján nem kell például a munkaszer­ződés azon részleteit továbbítani az átvilágítóknak, amelyek az érintett munkabérére vonatkoz­nak. Egyáltalán nem terjedhet ki az átvilágítás a sajtó azon veze­tőire, akik 1972. február 14. napja után születtek, s értelem­szerűen nem lehettek III/III-as ügynökök, belügyi vagy állami vezetők, sem a karhatalom és a Nyilaskeresztes Párt tagjai. Kolláth György alkotmányjo­gász lapunknak elmondta, hogy az átvilágítók „túlbuzgóságáról” lehet szó, hiszen a törvény nem ütközhet a személyes adatok vé­delméről szóló törvénnyel, már­pedig a munkaszerződés vagy az érintettek fizetése nem lehet az át­világítás tárgya. De a teljes körű, általános adatkérésre nincs is le­hetőségük az átvilágítóknak - állítja az alkotmányjogász ugyanis a kétharmados adatvédel­mi törvény legalábbis behatárolja a feles ügynöktörvény hatáskörét. NÉPSZAVA Nem támadnak párttagok a frakcióra az MDF-ben Az MDF budapesti választmánya a frakció megújulását szor­galmazza. Ők is és a frakcióvezető is úgy értékeli azonban, hogy ajánlásuk nem a frakció egyes tagjai ellen irányul. A frakció a jövő héten tárgyal a kezdeményezésről. NÉPSZAVA-információ Információink szerint megérke­zett az MDF frakcióvezetőjéhez az a levél, amelyben a párt buda­pesti választmánya a frakció megújulását szorgalmazza. A fő­városi testület még a múlt héten ajánlást fogadott el. Ebben, úgy fogalmaztak, hogy az elnökvá­lasztó országos gyűlés után tiszt­újításra lenne szükség a parla­menti képviselőcsoportban is. A budapesti választmány elnöke lapunknak azt mondta, hogy tel­jesnek kell lennie az MDF-ben hónapok óta tartó tisztújítási fo­lyamatnak. Szőke László arra emlékeztetett, hogy ez idő alatt a párt legkisebb szervezetében is újraválasztottak minden tisztség­­viselőt, szombaton pedig a fo­lyamat utolsó momentumaként elnököt is választott az országos gyűlés. Szőke szerint tehát sem­mi sem indokolja, hogy ebből a folyamatból kimaradjon a képvi­selőcsoport. Szőke szerint a bu­dapesti választmány ajánlása ál­talánosan fogalmaz, nem irányul konkrétan egyetlen frakcióbeli tisztségviselő ellen sem. Balsai István nem is vette személyes támadásnak a levelet, jóllehet azt neki címezte a buda­pesti választmány. Az MDF frakcióvezetője úgy véli, hogy az ajánlásban kezdeményezett tisztújítás bármelyik vagy akár mindegyik frakciótagra vonat­kozhat, hiszen a képviselőcso­portban mindenki többszörös tisztségviselő. Balsai utalt arra, hogy bizottsági tagoktól az or­szággyűlési jegyzőn át a frakció­­vezetőig bárki érintettje lehet a kezdeményezésnek. Balsai azért sem feltételez hátsó szándékot, mert ha a budapesti választmány tagjai személyes kritikát akartak volna megfogalmazni, megte­hették volna a hét végi országos ülésen. Ehelyett egyhangúan, 560 igen szavazattal fogadták el a küldöttek a frakcióvezető és helyettese által előterjesztett ér­tékelést a frakció múlt évi mun­kájáról. A képviselőcsoport ve­zetője azt mondta, hogy a frak­ció jövő heti kétnapos ülésén megvitatják az ajánlást. Az MDF-ben ellenzői és támo­gatói is vannak a kezdeményezé­snek. Vannak, akik arra emlékez­tetnek, hogy a parlamenti ciklus elején választott tisztségviselőket csak indokolt esetben mozdítják el posztjukról. Mások úgy látják, a párt tisztújítására nem lehet hi­vatkozni, hiszen a frakció tisztsé­geinek szétosztása nem a párt, ha­nem a képviselők ügye. Most csak tűzoltás lehetséges a Magyar Rádióban Lakos Nóra NÉPSZAVA Eddig négy pályázat érkezett a Magyar Rádió Rt. elnöki poszt­jára, de a napokban újabb űrla­pot vittek el, így elképzelhető, hogy a pénteki határidőre öt je­lentkező is lesz a tisztségre. A pályázók között van Marinovich Endre, az Antall-kormány volt kabinetfőnöke, valamint Juhos László, a Reális Zöldek elnöke is. Lapunk információi szerint elképzelhető, hogy a rádió kura­tóriuma a civil szervezetek man­dátumának márciusi lejárta előtt már nem dönt a Magyar Rádió Rt. új elnökének személyéről. A közszolgálati rádió vezetőjének megválasztásával egyébként több hónapja küzd eredményte­lenül a testület. Tavaly nyáron a Magyar Rá­dió Közalapítvány kuratóriuma két fordulóban sem tudta meg­választani a rádió elnökét. Haj­dú István mandátuma július 31- én járt le, azóta két menetben sem sikerült elnököt választani. A most lejáró harmadik pályá­zat decemberi határidejét - arra hivatkozva, hogy túl kevés (összesen két) pályázat érkezett - február 2-re módosították. Ju­hos László, aki már december­ben beadta pályázatát, felhábo­rítónak és jogellenesnek tartotta az újabb halasztást, ezért om­­­budsmanhoz fordult az ügyben - Addig tologatják a határidőt, ameddig be nem jön a kedven­­­cük pályázata - fogalmazott a Reális Zöldek elnöke. A médiatörvény szerint a ha­táridőt követő harminc napon belül kellene dönteni a kuratóri­umnak, hogy szavaz-e valame­lyik beadott pályázatról, avagy egy újabbat ír ki. Ebben az eset­ben viszont várhatóan már az új összetételű testület határozhat az elnöki posztról. Bálint Attila (Magyar Szak­­szervezetek Országos Szövetsé­ge), a kuratórium civil tagja sze­rint a kurátorok felelőssége, hogy még mandátumuk lejárta előtt döntsenek egy teljes jog­körrel rendelkező elnök szemé­lyéről. Szerinte ezért a kuráto­roknak mindenképpen lehetősé­get kell kapniuk a mostani pá­lyázatok elbírálására és a szava­zásra. A kuratóriumba egy éve beválasztott civil szervezetek megbízatása márciusban jár le. Bálint Attila szerint az immár több mint féléves elnöknélküli­ség nagyon bizonytalanná teszi a rádió helyzetét. A kurátor emiatt úgy véli, a Magyar Rádió jelen­legi állapota csak tűzoltásra jó.

Next