Népszava, 2001. február (129. évfolyam, 27-50. sz.)
2001-02-01 / 27. szám
2 2001. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Határon túli hírek Miniszterelnök bízik benne, hogy valamennyi parlamenti pártban lesznek olyan képviselők, akik megszavazzák a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt. Orbán Viktor szerint a magyar társadalom pozitívabban ítéli meg a határon túli magyarokat. Ahogy az ország kilábalt a nehéz helyzetből, kialakult az egészséges gondolkodásmód - mondta a kormányfő, amikor fogadta az új Kárpát-medencei hírszolgálat rádiós tudósítóit. Szocialista frakcióíllés Hét kérdéskört vitat meg az MSZP parlamenti frakciója ma kezdődő kétnapos ülésén. Nagy Sándor frakcióvezető kiemelte az uniós integráció előkészítését, valamint a demokrácia erősítését célzó törekvéseiket. Kezdeményezéseket szeretnének tenni többek között a jogbiztonság erősítése, az állam és állampolgárai viszonyának tisztázása érdekében. Nagy Sándor közölte azt is, hogy rögzíteni kívánják azokat a kereteket, amelyek között a képviselőcsoport részt vesz a párt választási és kormányprogramjának előkészítésében. Kövér egyetért Kováccsal A Fidesz elnöke cáfolta, hogy paktum készül a két nagy párt között azért, hogy kiszorítsák a kis pártokat a parlamentből. Kövér László szerint a kis pártok akkor kerülhetnének veszélybe, ha tisztán egyéni választókerületi rendszert vezetnének be, de ezt sem a Fidesz, sem az MSZP nem javasolta. Az elnök gyöngyösi látogatásán azt is elmondta, egyetért Kovács László MSZP- elnökkel abban, hogy „Demszky Gábornak először a saját háza táján kellene söpörni, mielőtt a Fidesz és az MSZP között készülő paktumot emleget”. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Értékelés parlamenten kívül Hagyománnyá lett a miniszterelnök beszéde a Vigadóban Elsősorban a koalíció hívei lesznek jelen a Vigadóban Orbán Viktor mai - immár szokásos - éves országértékelésén. A rendezvényt szervező egyesületnél azonban visszautasítják azt a szocialista kritikát, hogy a közönségbe válogatás alapfeltétele a kormányzattal való szimpátia. Azt pedig egyenesen példaértékűnek tartja a szervezet alelnöke, hogy nem a parlamentben, hanem civil környezetben tartja meg beszédét a miniszterelnök. Ezt viszont mindkét ellenzéki párt kifogásolja. László Boglár NÉPSZAVA A szervező egyesület tagjai, miniszterek, az állami protokoll tagjai, a parlamenti pártok és frakciók vezetői, valamint különböző sajtóorgánumok első emberei kaptak meghívót a miniszterelnök mai országértékelő beszédére. Legtöbben a Magyar Polgári Együttműködés egyesület tagjai közül ülnek majd a Vigadó széksoraiban. A szervezet 1996-ban jött létre. Alelnöke most sem tagadja, életrehívását az motiválta, hogy az akkori baloldali-liberális parlamenti dominancia társadalmi kiegyenlítésére tömörüljenek a másik oldalon lévők. Az elnökségben ma sem találni egyetlen olyan közéleti személyiséget vagy volt, illetve jelenlegi politikust, aki ne jobboldali szimpátiájáról, akár egyenesen elkötelezettségéről lenne ismert. Bod Péter Ákos szerint viszont ez nem jelenti azt, hogy a szervezet automatikusan elkötelezettje lenne a jelenlegi kormányoldalnak, vagy hogy bárkit is kiszorítana a jelenlegi ellenzéki szimpatizánsok közül. Az alelnök ezzel utasította vissza Kovács László szavait. A szocialista pártelnök olyannak nevezte az előadás közönségét, amely gondosan válogatott, annak tagjai csak Fideszszimpatizánsok és a párthoz közel állók lehetnek. Kovács azt is nehezményezte, hogy az országértékelésnek nem a parlament a helyszíne, ahol az ellenzék esetleg reagálhatna. Bod Péter Ákos viszont éppen azt tartja méltánylandónak, hogy a miniszterelnök immár hagyományosan ugyanannak az egyesületnek a szervezésében adja közre értékelését. Úgy fogalmazott, hogy egy olyan országban, ahol olyan gyengék a civil szervezetek, mint Magyarországon, ott inkább üdvözlendő az ilyesmi, mintsem kritizálandó. A Magyar Polgári Együttműködés elnökségi ülésén döntöttek a meghívottak személyéről. Erről határozat is született. Ezek szerint kerülendő, hogy politikai színezete legyen a rendezvénynek, éppen ezért csak a parlamenti pártok frakcióvezetői kaptak meghívót. Csurka István (MIÉP) lapunknak elmondta, hogy ott is lesz a Vigadóban, Bánk Attila (FKGP) pedig arról tájékoztatott, hogy az esemény miatt előbb tér haza szabadságáról. Az MDF frakciója is képviselteti magát és csak azért nem első emberével, mert Balsai István épp akkor tart fogadóórát. Szent-Iványi István (SZDSZ) külföldön lesz, de - mint elmondta - ő is úgy véli, hogy egy ilyen fontos értékelést csakis a parlamentben lehetne megtartani. Az MSZP-t Szili Katalin elnökhelyettes képviseli az eseményen, bár ő elsősorban a parlament alelnökeként kapott meghívót. Távozik az MTV gazdasági igazgatója Pilli Gyula, az MTV Rt. pénzügyi főigazgatója tegnap közös megegyezéssel távozott tisztségéből. Bende Gyöngyi szóvivő tájékoztatása szerint a pénzügyi főigazgató a személyét ért méltatlan támadások miatt kezdeményezte munkaviszonya felbontását. Pilli Gyula több mint egy évig volt a közszolgálati televízió gazdasági igazgatója. A Magyar Televízió Rt. elnöke sajnálattal vette tudomásul a hírt. Pilli Gyuláról a múlt héten megírtuk, hogy az Antall-kormány idején a csaknem száz százalékig állami tulajdonú Dunabank vezérigazgató-helyettese volt, s Lentner Csaba - ma MIÉP-es képviselő - feljelentése nyomán 1993-ban rendőrségi eljárás indult ellene, illetve Horváth Tibor, a bankfiók akkori vezérigazgatója ellen. Lentner azt állította, hogy a bankfiók kellő fedezetek nélkül, felelőtlenül hitelezett több Győr környéki vállalkozásnak. Az állampolgári bejelentés alapján a győri rendőrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt indított nyomozást. A rendőri eljárás során több banki tisztségviselőt őrizetbe vettek, köztük Pilli Gyulát is, aki 1994 tavaszán közel két hónapig előzetes letartóztatásban volt. Az elhúzódó bírósági tárgyalások végén, 1998-ban, a Győr-Moson- Sopron Megyei Bíróság jogerősen elítélte magánokirat-hamisításért. A MIÉP elnöke tegnap kijelentette: az elmúlt két évben mintegy 11 milliárd forint veszteség érte a televíziót, és ezért Pilli Gyula tehető felelőssé. A MIÉP a köztévé vagyonának gondatlan felhasználása miatt ügyészségi feljelentést készít elő, amit várhatóan pár héten belül benyújtanak - tette hozzá Csurka István. Hatpárti tárgyalásokat szorgalmaz az MSZP „A vitaparlament karikatúrája alakult ki MTI-információ Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista alelnöke szerint viszsza kell állítani a törvényhozás tekintélyét és „munkaparlament jellegét", mert 1998 óta az Országgyűlésben „a vitaparlament karikatúrája” alakult ki. Az ellenzéki politikus erről tegnapi tájékoztatóján beszélt, ahol szorgalmazta, hogy a parlamenti frakciók konszenzusos megállapodással szüntessék meg a házszabály módosítása ügyében fennálló alkotmányos mulasztást, illetve erősítsék meg a parlamentnek a kormányt ellenőrző szerepét. Elmondta: az MSZP- frakció ma kezdődő kétnapos ülésén felveti, hogy kezdeményezzenek hatpárti tárgyalásokat a parlament tekintélyének helyreállításához szükséges, konszenzust igénylő kérdések tisztázására. Szili Katalin szerint, míg a munkaparlamentet a szakbizottságokban végzett munka jellemezi és az, hogy a képviselőknek van befolyása a törvényhozásra, addig a vitaparlament csak politikai legitimációt jelent a honatyáknak. A politikus elmondta: a Fidesz vezette kor- ... ... "" Lány hatalomra kerülése óta a koalíció kisajátította magának a szerinte hagyományosan ellenzéki műfajnak számító azonnali kérdések, interpellációk intézményét, ami ellentétes az előző két koalíció gyakorlatával. Szili Katalin kifogásolta továbbá, hogy a koalíciós kezdeményezésre létrejött vizsgálóbizottságok munkája szerinte elfedi a szakmai bizottságokét. Utalt arra, hogy egyetlen ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság sem állt fel az elmúlt két évben és sürgette e testületek garanciális szabályainak felülvizsgálatát. A koalíció kisajátította magának a hagyományos ellenzéki műfajokat Szili Katalin BELFÖLD Ma lépnek hivatalba az új megyei főügyészek NÉPSZAVA-információ Hivatalosan ma lép hivatalba a Polt Péter legfőbb ügyész által kinevezett nyolc új megyei főügyész. A kiválasztott leendő ügyészségi vezetők C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon estek át. A Legfőbb Ügyészségen megtudtuk: az átvilágítás után a névsor nem változott, így mától él a kinevezése Sádor István fővárosi, Varga-Koritár György Baranya megyei, Nánási László Bács-Kiskun megyei, Veress Gabriella Békés megyei, Lőrinczy György Csongrád megyei, Horváth Szilárd Somogy megyei, Magyar Pál Tolna megyei, Kondákor Ferenc Zala megyei főügyésznek. Mint ismert, Polt Péter tavaly novemberben váltott le nyolc nyugdíjas korú főügyészt. A hivatalos indoklás szerint hét megyei főügyésznek, valamint Bócz Endre fővárosi főügyésznek azért kellett mennie, mert Polt olyan vezetőkkel akar együtt dolgozni, akik végig tudják vinni a több évig tartó ügyészségi átalakítást. A leváltott főügyészek feladatait a megüresedett helyekre kiírt pályázatok elbírálásáig helyetteseik látták el. A posztokra egyébként összesen 48 pályázat érkezett, belőlük négyet végül visszavontak. / u Lehet, hogy túlbuzgók az átvilágítók Az adatvédelmi biztos szerint az írott és az elektronikus médiumok vezetői nem kötelesek kiadni munkatársaik minden személyes adatát az átvilágító bíráknak. Kolláth György alkotmányjogász szerint az átvilágítók „túlbuzgóságáról” lehet szó, hiszen egy munkaszerződés nem lehet az átvilágítás tárgya. Simon Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK Nem kötelesek az átvilágító bírák rendelkezésére bocsátani a televíziós és rádiós szerkesztők, főszerkesztők munkaszerződéseit a műsorszolgáltatók, csak azokat az adatokat kell közölniük, amelyek az átvilágítás lefolytatásához szükségesek - állapította meg Majtényi László adatvédelmi biztos, aki a Népszava beadványára vizsgálta a kötelező adatszolgáltatás jogszerűségét. Lapunk azután kérte az ombudsman állásfoglalását, hogy kiderült: az elektronikus sajtó vezetőinek ellenőrzésekor a bírák az összes médium vezetőjét megkeresték és az adott műsorszolgáltató vezetőinek - a főmunkatársakkal bezárólag - személyi adatain túl munkaköri leírásokat, szerződéseket és „egyéb adatokat” kértek. (Az ügynöktörvény tavalyi módosítása szerint az átvilágítás kiterjed mindazokra, akik „a közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak”. De miután az átvilágító bírák nem tudták behatárolni ezt a kört, a szerződések alapján próbálják meg megállapítani, pontosan ki alkalmas a befolyásolásra.) Majtényi válaszában kiemelte, hogy az adatszolgáltató úgy tehet eleget az adatvédelmi törvénynek a személyes adatok célhoz kötött kezelésére vonatkozó követelményének, ha csak azokat az adatokat szolgáltatja ki, melyek a megkeresésben foglalt cél megvalósulásához szükségesek. Ennek alapján nem kell például a munkaszerződés azon részleteit továbbítani az átvilágítóknak, amelyek az érintett munkabérére vonatkoznak. Egyáltalán nem terjedhet ki az átvilágítás a sajtó azon vezetőire, akik 1972. február 14. napja után születtek, s értelemszerűen nem lehettek III/III-as ügynökök, belügyi vagy állami vezetők, sem a karhatalom és a Nyilaskeresztes Párt tagjai. Kolláth György alkotmányjogász lapunknak elmondta, hogy az átvilágítók „túlbuzgóságáról” lehet szó, hiszen a törvény nem ütközhet a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel, márpedig a munkaszerződés vagy az érintettek fizetése nem lehet az átvilágítás tárgya. De a teljes körű, általános adatkérésre nincs is lehetőségük az átvilágítóknak - állítja az alkotmányjogász ugyanis a kétharmados adatvédelmi törvény legalábbis behatárolja a feles ügynöktörvény hatáskörét. NÉPSZAVA Nem támadnak párttagok a frakcióra az MDF-ben Az MDF budapesti választmánya a frakció megújulását szorgalmazza. Ők is és a frakcióvezető is úgy értékeli azonban, hogy ajánlásuk nem a frakció egyes tagjai ellen irányul. A frakció a jövő héten tárgyal a kezdeményezésről. NÉPSZAVA-információ Információink szerint megérkezett az MDF frakcióvezetőjéhez az a levél, amelyben a párt budapesti választmánya a frakció megújulását szorgalmazza. A fővárosi testület még a múlt héten ajánlást fogadott el. Ebben, úgy fogalmaztak, hogy az elnökválasztó országos gyűlés után tisztújításra lenne szükség a parlamenti képviselőcsoportban is. A budapesti választmány elnöke lapunknak azt mondta, hogy teljesnek kell lennie az MDF-ben hónapok óta tartó tisztújítási folyamatnak. Szőke László arra emlékeztetett, hogy ez idő alatt a párt legkisebb szervezetében is újraválasztottak minden tisztségviselőt, szombaton pedig a folyamat utolsó momentumaként elnököt is választott az országos gyűlés. Szőke szerint tehát semmi sem indokolja, hogy ebből a folyamatból kimaradjon a képviselőcsoport. Szőke szerint a budapesti választmány ajánlása általánosan fogalmaz, nem irányul konkrétan egyetlen frakcióbeli tisztségviselő ellen sem. Balsai István nem is vette személyes támadásnak a levelet, jóllehet azt neki címezte a budapesti választmány. Az MDF frakcióvezetője úgy véli, hogy az ajánlásban kezdeményezett tisztújítás bármelyik vagy akár mindegyik frakciótagra vonatkozhat, hiszen a képviselőcsoportban mindenki többszörös tisztségviselő. Balsai utalt arra, hogy bizottsági tagoktól az országgyűlési jegyzőn át a frakcióvezetőig bárki érintettje lehet a kezdeményezésnek. Balsai azért sem feltételez hátsó szándékot, mert ha a budapesti választmány tagjai személyes kritikát akartak volna megfogalmazni, megtehették volna a hét végi országos ülésen. Ehelyett egyhangúan, 560 igen szavazattal fogadták el a küldöttek a frakcióvezető és helyettese által előterjesztett értékelést a frakció múlt évi munkájáról. A képviselőcsoport vezetője azt mondta, hogy a frakció jövő heti kétnapos ülésén megvitatják az ajánlást. Az MDF-ben ellenzői és támogatói is vannak a kezdeményezésnek. Vannak, akik arra emlékeztetnek, hogy a parlamenti ciklus elején választott tisztségviselőket csak indokolt esetben mozdítják el posztjukról. Mások úgy látják, a párt tisztújítására nem lehet hivatkozni, hiszen a frakció tisztségeinek szétosztása nem a párt, hanem a képviselők ügye. Most csak tűzoltás lehetséges a Magyar Rádióban Lakos Nóra NÉPSZAVA Eddig négy pályázat érkezett a Magyar Rádió Rt. elnöki posztjára, de a napokban újabb űrlapot vittek el, így elképzelhető, hogy a pénteki határidőre öt jelentkező is lesz a tisztségre. A pályázók között van Marinovich Endre, az Antall-kormány volt kabinetfőnöke, valamint Juhos László, a Reális Zöldek elnöke is. Lapunk információi szerint elképzelhető, hogy a rádió kuratóriuma a civil szervezetek mandátumának márciusi lejárta előtt már nem dönt a Magyar Rádió Rt. új elnökének személyéről. A közszolgálati rádió vezetőjének megválasztásával egyébként több hónapja küzd eredménytelenül a testület. Tavaly nyáron a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma két fordulóban sem tudta megválasztani a rádió elnökét. Hajdú István mandátuma július 31- én járt le, azóta két menetben sem sikerült elnököt választani. A most lejáró harmadik pályázat decemberi határidejét - arra hivatkozva, hogy túl kevés (összesen két) pályázat érkezett - február 2-re módosították. Juhos László, aki már decemberben beadta pályázatát, felháborítónak és jogellenesnek tartotta az újabb halasztást, ezért ombudsmanhoz fordult az ügyben - Addig tologatják a határidőt, ameddig be nem jön a kedvencük pályázata - fogalmazott a Reális Zöldek elnöke. A médiatörvény szerint a határidőt követő harminc napon belül kellene dönteni a kuratóriumnak, hogy szavaz-e valamelyik beadott pályázatról, avagy egy újabbat ír ki. Ebben az esetben viszont várhatóan már az új összetételű testület határozhat az elnöki posztról. Bálint Attila (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége), a kuratórium civil tagja szerint a kurátorok felelőssége, hogy még mandátumuk lejárta előtt döntsenek egy teljes jogkörrel rendelkező elnök személyéről. Szerinte ezért a kurátoroknak mindenképpen lehetőséget kell kapniuk a mostani pályázatok elbírálására és a szavazásra. A kuratóriumba egy éve beválasztott civil szervezetek megbízatása márciusban jár le. Bálint Attila szerint az immár több mint féléves elnöknélküliség nagyon bizonytalanná teszi a rádió helyzetét. A kurátor emiatt úgy véli, a Magyar Rádió jelenlegi állapota csak tűzoltásra jó.