Népszava, 2001. március (129. évfolyam, 51-76. sz.)

2001-03-05 / 54. szám

8 2001. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ VILÁG RÖVIDEN Európai Fórum A vorarlbergi Lechben a hét vé­gén kötetlen napirendű, zárt ajtók mögötti megbeszélésekkel foly­tatódott a pénteken este megkez­dődött V. Európa-Fórm, ame­lyen jelen volt Martonyi János magyar külügyminiszter is. Pokolgép a piacon ___ Groznij egyik piacán három rend­őrt és egy asszonyt ölt meg szom­baton egy zsákba rejtett pokolgép. A rendőrök idejében felfigyeltek a gyanús csomagra, s kiürítették a területet, de váratlanul egy nő kö­zeledett a zsákhoz, amely éppen akkor robbant, amikor három rendőrtiszt igyekezett figyelmez­tetni a veszélyre az asszonyt. Párhuzamos tüntetés Mintegy háromszáz újfasiszta tüntetett szombaton a németor­szági Dortmundban, s ezzel egy­idejűleg közel 3000 ember vonult a menettel párhuzamosan a szomszédos utcákban a szélső­­jobboldali megmozdulás elleni tiltakozásul. Kétezer rendőr ügyelt a helyszínen, hogy a két csoport ne csaphasson össze. Phenjan fenyegetődzik__ Az észak-koreai külügyminiszté­rium szóvivője szombaton ismé­telten leszögezte, hogy országa kész nukleáris programjának és rakétakísérleteinek felújítására. A fenyegetéssel párhuzamosan a szóvivő megvádolta az Egyesült Államokat: „rémhíreket” terjeszt arról, hogy Észak-Korea fenye­geti. Repülőgép-katasztrófa: Az Egyesült Államok délkeleti részén fekvő Georgia államban szombaton, zuhogó esőben lezu­hant egy katonai repülőgép, fed­élzeten 21 személlyel. Mindnyá­jan életüket vesztették. Argentin kormányválság Fernando de la Rúa argentin el­nök szombaton lemondásra szólí­totta föl valamennyi miniszterét, hogy átalakíthassa kormányát. A kormányválságot (amely öt hóna­pon belül a második) a gazdasági miniszter előző napi lemondása robbantotta ki. Iráni ítélet Iránban egy bíróság vasárnap egy év börtönbüntetésre ítélte a refor­mistaként ismert Mosztafa Tá­­dzsadeh belügyminiszter-helyet­test a múlt évi parlamenti válasz­tásokon elkövetett szavazathami­sítások vádjával. ­ Elutasították az albán tervezetet Kostunica elnök nem hajlandó tárgyalni a dél-szerbiai gerillákkal Többhetes várakozást követően a Presevó-völgyi albánok köz­zétették a dél-szerbiai válság rendezését célzó tervüket, amely azonban az elsőként reagáló belgrádi vezetők részéről máris el­utasítására talált. Az albán tervet a legbefolyásosabb dél-szerbiai albán vezető, Riza Halimi, a Demokratikus Cselekvés Pártjának az elnöke tette közzé szombaton a dél-szerbiai Presevóban. MTI-információ A feltétel nélküli tárgyalásokat szorgalmazó dokumentum a tér­ség teljes demilitarizálását tűzi ki célul. Ez Halimi szerint a jugo­szláv és a szerb különleges egy­ségek kivonását, az albán fegy­veresek nemzetközi felügyelet melletti leszerelését jelentené. Helyi rendőrséget állítanának fel, amelynek személyi állománya tükrözi a (többségében albánok lakta) térség etnikai összetételét, és kiképzésében nemzetközi rend­őri erők is részt vennének. Az albán tervezet ragaszkodik a fegyveres albánok, a magát Pre­­sevó, Medvedja és Bujanovac Felszabadítási Hadseregének ne­vező szervezet tagjainak részvé­teléhez a tárgyalásokon. Ragasz­kodik ahhoz is, hogy a megbeszé­léseket nemzetközi tényezők - az ENSZ vagy a NATO - közvetíté­sével más országban, azaz Szer­bián kívül tartsák meg. Javasolta az is, hogy a nemzet­közi tényezők építsék ki a térség közigazgatását, a nemzetközi irá­nyítás maradjon fenn a válság végső rendezéséig és a térség végső jogállását csak a demokra­tikus társadalom kiépítése után rendezzék. A belgrádi vezetők első reagá­lásaiban elutasításra talált az al­bán tervezet. Nebojsza Covics szerb kormányfőhelyettes leszö­gezte, hogy a tárgyalásokat Jugo­szlávia területén rendezik meg és Belgrád a jugoszláv biztonsági erők kivonásáról csak az albán gerillák leszerelése után kész tár­gyalásokba bocsátkozni. A dél­szerbiai konfliktus rendezésén fá­radozó szerb miniszterelnök-he­lyettes mindazonáltal úgy nyilat­kozott, hogy már e héten létrejö­het a tüszünet a Presevó-völgyi albánokkal. Belgrádi vezetők, köztük Vo­­jiszlav Kostunica jugoszláv elnök korábban kizárták azt is, hogy az általuk terroristának tekintett ge­rillákkal tárgyaljanak. A Biztonsági Tanács elítélte az albán szélsőségesek által a koszovói-mace­dóniai határvidéken "T"'........"errTr elkövetett erőszak­cselekményeket. A tanács tagjai elnö­ki nyilatkozatuk­ban támogatták Ko­fi Annan ENSZ-fő­­titkár mérsékletre intő felhívását. Elé­gedetten nyugtázták, hogy a NATO vezette nemzetközi bé­keerő (KFOR) megerősítette jár­őreit a koszovói-macedón hatá­ron, de további határellenőrző intézkedésekre szólították föl. Három macedón katona vesz­tette életét vasárnap a koszovói határtérségben macedón oldalon, az albán gerillák kezében levő Tanusevci határtelepülés közelé­ben. Mint a macedón rendőrség jelentette, a hadsereg két katonája aknarobbanás következtében halt meg, egyet pedig egy albán fegy­veres lőtt le. Borisz Trajkovszki macedón elnök a dpa szerint vál­ságülésre hívta össze a védelmi kabinetet. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök kijelentette, hogy nem len­ne jogosult meg­akadályozni előde, Szlobodan Milose­vics esetleges ki­adását a hágai Nem­zetközi Törvény­széknek, ha az ille­tékes jugoszláv in­tézmények emellett döntenének. A Da­nas című független belgrádi lap szombati számában megjelent in­terjújában Kostunica hozzátette, hogy ugyanez érvényes Milose­vics esetleges jugoszláviai perbe fogására és elítélésére is. A szerb diákok Otpor (Ellenál­lás) mozgalma szombaton felhí­vást intézett a hatóságokhoz Mi­losevics haladéktalan letartózta­tását követelve. Borisz Trajkovszki macedón elnök a dpa szerint válságülésre hívta össze a védelmi kabinetet Merénylet és lincselés Netanjában Egy izraeli politikus szerint a palesztin hatóság a felelős a terrorakcióért Négy halálos és hatvanhat sebesült áldozata van a vasárnap reggeli netanjai öngyilkos palesztin me­rényletnek. Az izraeli rendőri és kórházi források­ra hivatkozó Reuters-jelentés szerint a merénylő mellett életét vesztette két nő és egy férfi is annak nyomán, hogy a testére pokolgépet erősítő terro­rista a netanjai piacnál felrobbantotta gépkocsiját. MTI-információ A merénylet nyomán feldühödött izraeliek a piac kö­zelében csaknem halálra vertek-rugdostak egy pa­lesztint, akit válságos állapotban szállítottak kórház­ba. Slomo Ben Ami izraeli közbiztonsági miniszter rádiónyilatkozatában úgy fogalmazott: „ nem válha­tunk lincselő társadalommá ”, s leszögezte, hogy az állampolgárok nem vehetik a saját kezükbe a tör­vénykezést. Jichák Lévi rabbi, az izraeli Nemzeti Vallási Párt elnöke, akinek lánya tavaly november­ben egy autórobbantásos merényletben vesztette éle­tét Jeruzsálemben, szintén elhatárolódott az önké­nyes erőszakcselekménytől. Efráim Szneh izraeli helyettes védelmi miniszter ugyanakkor az izraeli televízióban kijelentette, hogy a palesztin hatóság a felelős a netanjai merényletért, mivel szabadon bocsátotta a terroristákat. Izraeli fegyverek golyói szombaton újabb három palesztin életét oltották ki Ciszjordániában, néhány óra leforgása alatt. Izraeli katonák palesztin fegyve­reseknek szánt gépfegyvergolyója egy palesztin nőt ölt meg szombat este a Rámalláh melletti el-Bireh közelében. Jasszer Arafat palesztin elnök szombaton telefo­non üdvözölte Szalah Tarifot, aki Izrael első arab származású minisztere lehet. Az Izraeli Munkapárt központi bizottsága pénteki ülésén a drúz vallási közösséghez tartozó Szalah Ta­rifot jelölte az Ariel Saron által a baloldalnak felaján­lott egyik tárca nélküli miniszteri posztra. A javasolt miniszterek jóváhagyásáról az izraeli parlament vár­hatóan szerdán dönt. Szalah Tarif 46 éves, az izraeli hadsereg tartalékos ejtőernyős őrnagya. 1991 óta parlamenti képviselő, a parlament belügyi bizottságának tagja, majd a bel­ügyminiszter helyettese volt. Izraeli orvosok és rendőrök zsákba helyezik a feltételezett merénylő földi maradványait. A merényleten feldühödött netanjaiak csaknem halálra vertek és rugdostak egy palesztint MTI-telefotó Haider az EU-h­oz fordult MTI-információ Jörg Haider osztrák szélsőjobb­­oldali vezető felhívta az Európai Uniót, hogy vesse föl a szudéta­­németek második világháború utáni tömeges kitelepítésének ügyét a Csehországgal és Szlová­kiával való csatlakozási tárgyalá­sokon, miután Ausztria megálla­podást kötött a „ kivándorolt zsi­dók” kárpótlásáról. A Zsidó Világkongresszus (WJC) felszólította Thomas Kles­til osztrák elnököt és Wolfgang Schüssel kancellárt, hogy ítéljék el azt a kijelentést, amelyet Haider tett Ariel Muzicantról, a bécsi zsidó kultúrközösség elnö­kéről. A szervezet rosszindulatú­nak és közönségesnek minősítet­te a kormányzó szóban forgó sza­vait. Haider akkor az Ariel már­kanevű tisztítószerre célozva ki­jelentette: nem érti, hogyan ta­padhat oly sok piszok valakihez, akit Arielnek hívnak. Ausztria, amely a hidegháború idején sokat tett a szabadság esz­méjének diadaláért, manapság gyakran egykedvű, sőt ellenséges magatartást tanúsít keleti szom­szédaival szemben, mintha fékez­ni akarná csatlakozásukat az EU- hoz - írta szombaton a Die Welt. A német konzervatív lapban kö­zölt írásában Paul Lendvai bécsi újságíró, az Europäische Runds­chau főszerkesztője leszögezte: nem arról van szó, hogy el kelle­ne hallgatni az egyes államok kö­zötti érdekellentéteket. Robbanás a BBC székháza előtt Nagy erejű pokolgép robbant vasárnapra virradóra a BBC te­levízió londoni székházánál. Egy személy megsebesült. A rendőrség feltételezése sze­rint az Ír Köztársasági Hadse­regből kivált Valódi IRA nevű terrorcsoport követte el a me­rényletet. Az éjfél után néhány perccel bekövetkezett robbanás előtt fél órával egy londoni kórház és egy másik intézmény is kódolt telefonüzenetet kapott arról, hogy pokolgépet rejtettek el a BBC Nyugat-Londonban lévő központjának bejáratánál. A rendőrség azonnal lezárta a kör­zetet. NÉPSZAV \ Nem tágítanak a tálibok MTI-információ Szemtanúk szerint a tálib harco­sok légvédelmi fegyverekből, harckocsikból lövik és robbant­ják az iszlám kor előtti történel­mi műemlékeket, közöttük a két nevezetes, hatalmas méretű bá­­mijáni Buddha-szobrot. A tálibok vasárnap elutasítot­tak minden külföldi felszólítást és kérést, s leszögezték, hogy nem hajlandók véget vetni a tör­ténelmi emlékek megsemmisíté­sének. Vasárnap délután Pierre Laf­­rance, az UNESCO küldötte a tálibok főhadiszállásán, Kanda­­hárban tárgyalóasztalhoz ült a tálib vezetőkkel. Humanitárius katasztrófára fi­gyelmeztetett Afganisztánban az ENSZ menekültügyi szervezeté­nek német alapítványa, amely 180 ezer, a pakisztáni határon átmenekült afgánról ad hírt. Eszerint mintegy egymillió em­bert fenyeget az éhségkatasztró­fa, s további sürgős nemzetközi segélyek szükségesek. Védnökké avatták Mádlt Mádl Ferenc köztársasági elnö­köt szombaton az Európai Tudo­mányos és Művészeti Akadémia védnökévé avatták. Az elnök az 1990-ben alakult tudós társaság­nak mintegy tíz éve tagja volt, s most mások között János Ká­roly spanyol királlyal és Václav Havel cseh államfővel került egy sorba a védnökök körében. Beszédében az államfő hang­súlyozta: Magyarország különö­sen érdekelt a polgárok és jogok Európájának létrejöttében és az unió bővítésében, s részt kér az Alapvető Jogok Chartájának el­fogadásában - amelyben helyet kell kapnia a kisebbségi jogok védelmének­­, valamint a követ­kező kormányközi konferenci­ában. A laudatiót dr. Nikolaus Lob­­kowicz professzor, az Akadémia egyik alapítója tartotta, méltatva Mádl Ferenc szerteágazó tudo­mányos munkásságát és azt a szerepet, amelyet az új magyar jogrend építésében, Magyaror­szág európai integrálódásában vállalt. ­4 Föderációt akarnak Folytatás az 1. oldalról A HDZ megvádolta a nemzetkö­zi közösséget, valamint a vá­lasztásokat szervező EBESZ-t: a választási törvény önkényes megváltoztatásával elősegítette, hogy a választásokat megnyerő párt kiszoruljon a hatalomból. A horvát sajtó értesülései sze­rint a 15 nap múlva kialakítandó boszniai horvát önkormányzat adókat és vámokat szedne az ál­tala ellenőrzött területeken, de nem fizetne be ezekből semmit a Bosnyák-Horvát Föderáció költségvetésébe. Horvát vádak szerint jelenleg a boszniai hor­­vátok biztosítják a föderációs költségvetés forrásainak 60 szá­zalékát, a költségvetés juttatá­sainak azonban csak a 30 száza­lékát kapják meg. Az önkor­mányzat nem ismerné el az álta­la ellenőrzött területeken a nem­zetközi közösség főmegbízottjá­nak, valamint a szarajevói kor­mánynak a döntéseit. Törvénytelennek minősítette a nemzetközi közösség boszniai főmegbízotti irodája a naciona­lista boszniai horvátok által lét­rehozandó ideiglenes önkor­mányzatot, amelyet a horvátok által többségben lakott bosznia­­hercegovinai területeken alakí­tanának ki. Elítélte a boszniai horvátok nacionalista szárnyá­nak döntéseit Stipe Mesic horvát elnök is.

Next