Népszava, 2001. március (129. évfolyam, 51-76. sz.)

2001-03-17 / 64. szám

, 2001. MÁRCIUS 17., SZOMBAT GAZDASÁG RÖVIDEN USA: emelkedő februári termelőiár-index Februárban 0,1 százalékkal nőt­tek a termelői árak az Egyesült Államokban. Az élelmiszerek és az energia nélküli számolt ter­melői szintű maginfláció 0,3 százalékkal csökkent. Az előze­tes piaci­ konszenzus az átfogó termelőiár-indexre és a mag­inflációra is 0,1 százalékos havi növekedést valószínűsített. Szállodával kísérletezik a McDonald’s________ Az egyenruhás hamburgerek nemzetközi etalonja, az ameri­kai McDonald’s gyorsétkeztető hálózat a szállodaiparban ter­jeszkedik. Holnap a zürichi re­pülőtér mellett megnyílik a vi­lág első McDonald’s szállodája Golden Arch Hotel Zürich Air­port néven. Hétköznap üzletem­bereket, hét végén családokat, gyerekeket várnak a szállodába. Profitfigyelmeztetés a Computer Sciencestől__ A világ harmadik legnagyobb számítógépes szolgáltató válla­lata, az amerikai Computer Sci­ences a piaci várakozásokban szereplő eredményeknek csak a harmadát éri el üzleti évének fo­lyó negyedik negyedében, már átalakítási programot és elbo­csátásokat is elhatározott. Nőtt a mérlegfőösszeg a Porsche Banknál_____ A Porsche Bank mérlegfőössze­ge az elmúlt évben 8,7 százalék­kal emelkedett, és így elérte a 25,26 milliárd forintot. A jegy­zett tőke 2000 végén 2 milliárd forintot tett ki, a saját tőke pedig az 1999 végi 2,616 milliárd fo­rintról az elmúlt évben 2,731 milliárd forintra emelkedett. A bank tájékoztatása szerint az üz­leti eredményre vonatkozó ada­tokat az éves rendes közgyűlé­sen teszik közzé. Pályázati támogatások_________ Az előzetes adatok szerint a Tu­risztikai Célelőirányzatból (TC) 1131 pályázat mintegy 2,386 milliárd forint támogatást kapott 2000-ben. Tavaly 44 pályázatot hirdettek meg, amelyekre össze­sen 1881 darab beadvány érke­zett. A pályázatokra jóváhagyott keret mintegy 2,64 milliárd volt, miközben a benyújtott igények összesített értéke meghaladta a 7 milliárdot. Cáfolja az egyesülést a Deutsche és a Dresdner A tegnapi nap tőzsdemozgató híre az volt Frankfurtban, hogy megint egyesülni próbál a leg­nagyobb német bank, a Deutsche Bank és a piac harmadik helye­zettje, a Dresdner Bank, de a két pénzintézet határozottan cáfolta ezt az értesülést. A hírt a Bild Zeitung közölte tegnap reggel. Az újság szerint a két bank elnö­ke, valamint a Dresdner 22 szá­zalékkal legnagyobb részvénye­se, az Allianz biztosító elnöke kezdett tárgyalni a két banküzlet legalább részleges egyesítésé­ről. Felújítják a Balaton-parti műemlékeket________ A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT), a Gazdasági Minisztéri­um és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma idén 350 millió forinttal támogatja a Bala­ton környéki műemlékek felújí­tását. A BFT és a GM 150-150 milliót, míg a kulturális tárca 50 millió forintot különített el a be­ruházásokra. A támogatás elnye­résére április 30-ig azok az ön­­kormányzatok, egyházak és gaz­dasági társaságok pályázhatnak, amelyek legalább ötvenszázalé­kos önerőt tudnak felmutatni. Hamarosan megkezdődhet az M7-es felújítása Szabad a pálya a Betonút-Vegyépszer konzorcium előtt Napokon belül aláírja az M7- es felújítására vonatkozó kivi­telezői szerződést a Betonút- Vegyépszer konzorcium a Nemzeti Autópálya Rt.-vel. A pálya rekonstrukcióját már meg kellett volna kezdenie az útépítő társaságnak, s a Bala­ton felé tartó oldal átépítését ez év végéig be is kellene fejezni. Illés József NÉPSZAVA Napokon belül aláírja az M7-es felújítására vonatkozó kivitelezői szerződést a Betonút-Vegyépszer konzorcium a sztrádaépítések irá­nyításával megbízott Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-vel, így elő­reláthatólag még márciusban meg­kezdődik a pálya Balaton felé tar­tó oldalának az átépítése. Az NA Rt.-nek még januárban meg kellett volna kötnie kivitele­zői megállapodást az M3-as épí­tését is végző Betonút-Vegyép­szer duóval, s az útépítő társaság­nak már az év első hónapjában el kellett volna indítania az építke­zés előkészítését. A felek azonban nem tudtak egyez­ségre jutni az elvég­zendő munkálatok áráról. A leendő ki­vitelező ugyanis - tekintettel arra, hogy a sztráda át­építését a forgalom fenntartása mellett kell elvégeznie - az NA Rt. által elképzeltnél nagyobb összeget kért. Az árkülönbözet nagyságá­ról nem nyilatkoztak az érintet­tek, azt azonban megtudtuk, hogy a felújítási program összköltsége meghaladja a 30 milliárdot. A pálya átépítésének követke­ző fázisában a Balaton felé vezető oldal Zamárdiig­ tartó szakaszá­nak a rekonstrukció­ját, bővítését hajtja végre a konzorci­um. A legújabb ter­vek szerint ezzel a feladattal az év vé­géig kellene végez­niük a kivitelezők­nek. Egyes szakér­tők szerint azonban túlzottan szo­rosak a határidők, így - különö­sen akkor, ha újabb heteket csú­szik az építkezés elindítása - el­képzelhető, hogy a vállalatcso­port nem tudja a kitűzött időpont­ra befejezni az útépítést. Az NA Rt. terveiben hét sza­kaszra bontotta az M7-es felújí­tását, a beruházást legkésőbb az elmúlt év elején meg kellett vol­na kezdenie. Tavaly azonban csak két kisebb projektre volt elegendő idő és pénz. Ma már szinte bizonyos, hogy a tízéves autópálya-fejlesztési programban rögzített 2002. janu­ár 1-jei időpontra nem készül el az NA Rt. az M7-es teljes felújí­tásával, azaz a Budapest felé ve­zető oldal átépítésével. Egy év le­forgása alatt ugyanis már csak műszaki okokból sem lehetséges helyreállítani a mintegy száz ki­lométer hosszú autópálya mind­két oldalát. Egyesek szerint az is kétséges, hogy egyetlen esztendő alatt lesz-e elegendő pénzügyi forrás a beru­házás finanszírozására. Szerint szinte kizárt, hogy a kormányzat idén csak az M7-es autópályára több mint 30 milliárd forintot költ majd el, miközben az eddig eltelt két évben az ország összes autó­pályájára körülbelül ugyanennyi jutott. A szakértők szerint az M7-es felújításával kapcsolatban csak egy dolog teljesen bizonyos: az, hogy a pálya átépítése alatt - az alaposan kidolgozott terelési ter­vek ellenére - minden eddiginél nagyobb forgalmi dugókra szá­míthatnak az autósok. A pálya átépítése alatt minden eddiginél nagyobb dugókra számíthatnak az autósok Ma már szinte bizonyos, hogy a tízéves autópálya-fejlesztési programban rögzített 2002. január 1-jei idő­pontra nem készül el az NA Rt. az M7-es teljes felújításával Demecs Zsolt felvétele Gondot okoz a juhkivitel tiltása A Brit-szigeteket és Franciaországot szó szerint lángokba borító száj- és körömfájás Magyarországon főként a járvány miatt életbe léptetett juhkiviteli tilalom révén okoz problémát. Fertő­zött állatot itthon továbbra sem találtak. Dóra Melinda Tünde NÉPSZAVA Az egészséges és beteg uniós kecskékre, juhokra, lovakra egyaránt vonatkozó exporttila­lom csak a brit gazdáknak mint­egy heti 11,5 millió dolláros kárt okoz. Ezen felül: az állatokkal való kereskedelem leállítása Eu­­rópa-szerte több ország állatte­nyésztőinek,­­kereskedőinek je­lentős részét teheti tönkre. Az emberre is halálos kergemarha­­kórral (BSE) fertőzött marhahús által kiváltott pánik szárnyán ugyanis sok ország hoz túlzottan szigorú intézkedéseket - vélik egyes szakértők. Az Egyesült Államokba egész Európából tilos a száj- és köröm­fájásra fogékony állatokat vinni. Magyarország és Szlovákia még az uniós gabona importját is be­fagyasztotta. Szlovénia, Olasz-és Horvátország az uniós piac­hoz nem tartozó, vírusmentes szomszédoktól (így Magyaror­szágtól sem) fogad el élőállat­importot. Mint Tóth Istvántól, a Mező­­gazdasági Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkárá­tól megtudtuk, a magyar terme­lőknek főként az Olaszországba irányuló juhexport leállítása fáj­dalmas. A juhtenyésztők ugyanis egész évben csaknem kizárólag erre a piacra termelnek, évi 200- 300 ezer pecsenyebárányt (14-28 kilogramm súlyú fiatal birkát) adnak el az olaszoknál. Ez a tel­jes éves termelés mintegy 30-40 százalékának felel meg. Az élőállat-beviteli tilalom különösen azért érinti rosszul a termelőket, mert a három fő ér­tékesítési szezon közül a legfor­galmasabb éppen a húsvét kö­zelgő időszaka. A pecsenyebá­rányt - a szarvasmarhával szem­ben - hiába is próbálnák belföl­dön eladni a termelők. A magyar pénztárcának túl drága a bárány­hús. A MOSZ titkára szerint a juh­­termelőknek nem marad más választásuk, mint hogy tovább hizlalják az­­ ép és egészséges­­ állatokat, és 30-40 kilogrammos „korukban” ismét megpróbálják ezeket külföldön értékesíteni. Ha addigra feloldják egyáltalán a korlátozásokat. Csakhogy az idősebb birkákra a kereslet is ki­sebb, és kevesebbet is fizetnek értük. A bárányonkénti 7-9000 fo­rintos befektetés pedig nyeresé­get semmiképpen sem hoz, a termelők legfeljebb visszakap­hatják a pénzüket. Tóth István úgy látja, a gazdák meglehető­sen el vannak keseredve. Mint­egy 5-6000 juhtenyésztőnek ko­moly gondokat okozhat az olasz exporttilalom miatt várható egész éves veszteség. Még áll a Postabank volt bécsi leányvállalata MTI-információ A csődbe ment bécsi Trigon bank - a Postabank egykori le­ányvállalata - egyelőre a bank­ról szóló jelentés elkészültéig, május 11-ig fennmarad - közölte pénteken Bécsben a Hitelvédel­mi Szövetség (KSV) a bank hi­telezőinek első tanácskozása után. Összesen 4432 hitelező, be­fektető és takarékbetétes jelen­tette be igényét az osztrák betét­­biztosításánál a neki járó pénz kifizetésére a biztosítással ga­rantált 275 ezer schillingig. A bank betétállományát összesen 423 millió schillingre becsülik. A hitelezők 20-70 százalék közötti térítésre számíthatnak a KSV szerint, az ennél pontosabb prognózis csak a jelentés elké­szülte, azaz május 11. után válik lehetővé. A Trigon ellen a bíróság ren­delt el csődeljárást február köze­pén, mivel passzívumát 850 millió schillingre becsülték. Ta­valy október óta a bank nem folytathatta üzleti tevékenysé­gét, ám már egy évvel korábban kormánybiztost rendeltek ki a Trigonhoz. I Eurót azonnal MTI-információ Egy lengyel pénzügyi szakértő azt javasolja, hogy az EU tagje­löltjei már felvételük előtt vegyék át egyoldalúan az eurót, és ezzel siettessék a közös valuta felnövé­sét nemzetközi fizetőeszközzé. Jacek Rostowski, a budapesti Közép-európai Egyetem közgaz­daságtan tanára a The Wall Street Journalban közölt cikkében abból indult ki, hogy az euró kezd saját lábára állni és kicsúszni teremtői ellenőrzése alól. Az EU nem tud­ta még eldönteni, mivé akarja tenni az eurót, és összeütközést lát a gazdasági józan ész és egye­sek ama vágya között, hogy a kö­zös pénzt a politikai integráció eszközévé tegyék. NÉPSZAVA Új autógyár Magyarországon? Japán lapértesülések szerint Magyarország is esélyes lehet egy új japán-francia kiskocsi gyártására. MTI-információ A japán Toyota autógyár szóvi­vője tegnap megerősítette azt a lapértesülést, hogy tárgyalnak a francia PSA Peugeot/Citroen­­nel, de részleteket nem közölt. A Tokio Simbun című lap pénte­ken közölt értesülése szerint a két cég 800-1000 köbcentis vál­tozatokban szerelendő, közös alvázú, körülbelül 6000 euróba kerülő kisautók gyártására akar vegyes vállalatot alapítani 2004 előtt, és a kocsikat „valahol Ke­let-Európában” gyártanák. A fő jelöltek a japán lap szerint Cseh­ország, Magyarország és Len­gyelország. Az újság szerint évi 400 ezres szériára gondolnak. A Toyotának már van együtt­működése a Peugeot-val: egyes kisautói számára a francia válla­lat szállít motorokat. A mostani - tavaly év végén kezdődött és idén év végéig befejezni tervezett - tárgyalásokban részt vesz a Toyo­ta kisautókra és szállítójárművek­re szakosodott leányvállalata, a Daihatsu is. A Toyotának eddig csak az amerikai General Mo­torsszal volt vegyes vállalati megállapodása, ugyancsak kis személyautók és kisteherautók gyártására. Ezenkívül a Toyota és a GM megállapodott környe­zetbarát járművek, azaz energia­cellával felszerelt, illetve elekt­romos autók fejlesztéséről is. A Toyota már többször jelezte, hogy ezekkel a célzott együtt­működésekkel tökéletesen elé­gedett, és meg kívánja őrizni tel­jes függetlenségét. Elemzők szerint a Renault és a japán Nis­san tőketársítással is járó együtt­működése jelentős tényező volt a Peugeot megfontolásaiban a közös gyártásra a Toyotával. Népszerűek az ingyenes internetszolgáltatók NÉPSZAVA-információ A felnőtt városi lakosságnak már több mint 40 százaléka érdeklő­dik az ingyenes internetelérés (ISP) iránt hazánkban. Az inter­nethasználat elterjedését azon­ban továbbra is gátolja az, hogy a háztartások számítógépes ellá­tottsága alacsony - derült ki a KÓD Gazdaság és Médiakutató Intézet legfrissebb felméréséből. A kutatóintézet szakértői ta­nulmányukban megállapítják: az ingyenes ISP-k működésüket hosszú távon csak a telefonkölt­ségek megosztásával finanszí­rozhatják, a reklámbevételek és az online­ vásárlások nem hajta­nak annyi hasznot, hogy abból megélhessenek. A felmérés szerint az online hirdetési piac kis mérete miatt az ingyenes szolgáltatók legfel­jebb csak 2002-től számí­thatnak jelentősebb hirdetési bevételek­re, és az online vásárlással szemben továbbra is bizalmatla­nok az internetezők. Jelenleg egyébként két szol­gáltató nyújt Magyarországon ingyenes hozzáférést a világhá­lóhoz. A Kiwwinek és Freestart­­nak az év elején mintegy 70 ezer ügyfele volt, ám a szolgáltatás igénybe vevőinek száma gyor­san nő. Becslések szerint jóval többen, mintegy 190 ezren hasz­nálják az „ingyennetet”, hiszen egy csatlakozási ponton többen férhetnek hozzá a szolgáltatás­hoz. Növekvő infláció Európában MTI-információ Az eurózónában átlagosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak februárban, mint tavaly februárban - jelen­tette az EU statisztikai hivatala. A havi drágulás 0,6 százalékos volt februárban. Januárban 2,4 százalékos tizenkét havi drágu­lást mértek tavaly januárhoz ké­pest a decemberi 2,6 százalékos tizenkét havi ütem után. Január­ban átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az euróövezetben. Tavaly február­ban 2,0 százalékos volt a tizen­két havi infláció a közös pénzt használó, akkor még tizenegy országban. Az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikája számára 2 százalékos, illetve alacsonyabb tizenkét havi infláció elérése irányadó. Az elemzőket meglepte a váratlanul csökkent januári adat, de már akkor megjósolták, hogy irányzatról egyelőre nincs szó. Februárról gyorsabb drágu­lást jeleztek előre: a konszenzus óvatos 2,5 százalék volt. A februári gyorsulást főleg az élelmiszeráraknak tulajdonította az EU statisztikai hivatala, tekin­tettel a német és a francia húsvál­ságra. Az élelmiszerek februárban átlagosan 3,2 százalékkal kerültek többe, mint tavaly februárban. .Az ütem a januári­ 3,0 százalékról gyorsult fel. Egy évvel korábban, tavaly februárban 1,7 százalékos volt az élelmiszerár-infláció az euróövezetben tizenkét hónapra. A legnagyobb inflációt febru­árban Hollandiában és Spanyol­­országban mérték 4,9 százalékon, illetve 4,0 százalékon. A mezőny legjobbja Franciaország volt feb­ruárban 1,4 százalékos drágulás­sal. Németországban 2,5 száza­lékra, Ausztriában 1,8 százalékra jött ki a februári infláció.

Next