Népszava, 2001. április (129. évfolyam, 77-100. sz.)

2001-04-02 / 77. szám

2 2001. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ RÖVIDEN Négy párt a kazettaü­gyről Keller László (MSZP) közölte, hogy decemberben a legfőbb ügyészhez fordult a kazettaügyről Deésy Gézától kapott információi­val. A Legfőbb Ügyészség szerint viszont a képviselő másról írt. Deésy a hét végén azt közölte, hogy négy párt is tudott a kazetta­ügyről. Az SZDSZ közleménye szerint a párt képviselői nem vol­tak köztük. Korábban Rogán An­tal (Fidesz) és Lányi Zsolt (volt FKGP) elismerte, hogy találko­zott Deésy­vel. Mikola reformja_______ Az egészségügyi miniszter szerint négy területen kell általános javu­lást elérni: a szív- és érrendszeri, a daganatos, a mentális betegségek, valamint az erőszakos halálokok csökkentésében. Mikola István egy kecskeméti tanácskozáson hozzátette, a 2010-ig kidolgozott népegészségügyi programot a tár­ca önmaga nem tudja megvalósí­tani, csak előkészíteni és folyama­tosan ellenőrizni. Új vezető a hitközségben Streit Sándort, a Nagyfuvaros ut­cai körzet vezetőjét választotta a Budapesti Zsidó Hitközség el­nökévé a testület rendkívüli köz­gyűlése. A korábbi vezető, Lancz Tibor idő előtt lemondott. BELFÖLD Torgyánhoz készül az alelnök Gyimóthy Géza a választási előkészületek gyorsítását szorgalmazza Gyimóthy Géza ma megpróbál beszélni Torgyán Józseffel. A kisgazdapárt alelnöke bemegy a kórházba, ahol több mint egy hete kezelik Torgyán Józsefet és a párt vezetéséből még senki sem látogatta meg. Gyimóthy szerint azonban egyeztetni kell a választási előkészületekről. Ezt a vezetés és az onnan kizárt kis­gazdák egyaránt sürgetik. NÉPSZAVA-információ A kisgazdapárt és a parlament al­elnöke ma felkeresi a kórházban fekvő Torgyán Józsefet, hogy többek között a­ választási előké­születekről beszéljen vele, így nyilatkozott Gyimóthy Géza gyöngyöstarjáni látogatásán. A politikus - akit a párt elnöksége felhatalmazott, hogy az elnök felépüléséig politikai kérdésekről nyilatkozzon - minden alapot nélkülözőnek nevezte azokat a híreszteléseket, miszerint az FKGP elnöke lemondani készül posztjáról. Gyimóthy azt mondta, a párt vezetői eddig azért nem jártak Torgyán Józsefnél, hogy előse­gítsék mielőbbi felgyógyulását és nyugalmát.­ - Hála Istennek tudjuk, hogy az elnöknek erős szervezete van, és túl lesz ezen a dolgon, várjuk vissza, hogy jöj­jön az elnökségbe és a párt élére - mondta Gyimóthy. Hozzátette, nem tudja, mennyit és miről tud az elnökkel beszélni hétfőn, de tisztázni akarja vele, mikor áll is­mét munkába. Ezt azért tartja fontosnak, mert a választási fel­készülés eredeti ütemezése sze­rint a kisgazdapárti képviselője­löltek meghallgatásának már meg kellett volna kezdődnie. Hozzátette, hogy kézbe kell ven­ni a választási program koordiná­cióját is. A kisgazda környezetvédelmi miniszter korábban azt mondta lapunknak, a párt csak úgy vág­hat neki a 2002-es választások­nak, ha békés helyzetet tud te­remteni a párton belül és megta­lálja azt a „legkisebb közös több­szöröst”, amely mentén meg­kezdheti a párt választási prog­ramjának kidolgozását. Turi-Ko­­vács Béla azt is leszögezte, min­denkivel hajlandó együtt dolgoz­ni, aki a párton belül elismeri az alapvető demokratikus jogokat. A miniszter úgy vélte, hogy az FKGP képes a megújulásra, a de­mokratizálódásra. Ennek megva­lósítása a kisgazdákon múlik. Bánk Attila, leváltott frakció­vezető, a képviselőcsoporton be­lül megalakult polgári platform egyik alapítója lapunk kérdésére elmondta, hogy az elnökségtől függetlenül ők is megkezdik a választási program kidolgozását, illetve a jelöltállítást, a kisgazda miniszterekkel közösen. Turi- Kovács Béla erre úgy reagált: a programot közösen kell kidol­gozni, ez nem lehet senkinek a kiváltsága. Atyánszky György kisgazda képviselő a Népszavának úgy nyilatkozott: azért tartják szüksé­gesnek a program mielőbbi ki­dolgozását, mert bár nincs sok esélye, nem zárható ki az előre­hozott választások lehetősége. Ez semmiképpen sem érheti vá­ratlanul az FKGP-t. Szerinte a párt 1998-as programjának nem minden pontja időtálló, ezért kell megvitatni a párttagsággal a kér­dést. Hozzátette viszont, hogy mindezt az elnökséggel közösen kell elvégezni. Erről Atyánszky tegnap egyeztetett az elnökségi tagokkal, akik egyetértettek a szándékkal. A politikus szerint tévedés azt hinni, hogy Torgyán József megbuktatására irányult volna a frakciónak az a kezdemé­nyezése, hogy hívják össze a párt nagygyűlését. Ezt az ötletet az el­nökség a múlt héten elvetette. MSZP: kétfordulós kongresszus Folytatás az 1. oldalról A választmány felkérte az elnök­séget, hogy április közepéig tár­gyaljon a potenciális miniszter­elnök-jelöltekkel, tisztázza szán­dékukat és szerepvállalási haj­landóságukat. Jánosi György hangsúlyozta, nem vállalnak semmiféle közösséget azokkal a politikusokkal, akik a párt veze­tő testületei helyett latolgatások­ba bocsátkozva akarják meg­mondani a kormányfőjelöltek le­hetséges körét. Ennek ellenére, lapunk információi szerint, ma­guk a vezető testületek is ugyan­azokat tartják szóba jöhető jelöl­teknek, akiknek a neve az utóbbi időben ilyen összefüggésben fel­vetődött: Kovács László, Med­­gyessy Péter, Németh Miklós. Esetleges támogatottságukkal a választmány nem foglalkozott, de a legesélyesebb kiválasztást illetően Horn Gyula volt kor­mányfő felszólalásában úgy fo­galmazott, hogy az MSZP ne kö­nyörögjön senkinek sem. Úgy tudjuk, a pártelnök tőle szokatlan keménységgel utasí­totta vissza egyes szocialista po­litikusoknak a pártvezetés elleni fellépéseit és azt, hogy a minisz­terelnök-jelölt kiválasztásában megosztják a párt tagságát. Ko­vács azt mondta az ülésen, hogy a majdani jelöltet mindenkinek támogatnia kell. A választmányi tanácskozáson elhangzott fel­szólalások csaknem mindegyike egyébként markánsabb volt a korábbiaknál. Többször is meg­fogalmazódott, hogy a szocialis­táknak a továbbiakba nem sirán­kozniuk kell, hanem cselekedni­ük, igyekezve leleplezni a kor­mány „ügyeit". Hangoztatták, hogy nincs oka az MSZP-nek a kétségbeesésre, mert képes meg­nyerni a választásokat. Egyhan­gúan fogadták el azt a szempont­­rendszert, amelynek a majdani miniszterelnök-jelöltnek meg kell felelnie: hírnevével, szemé­lyiségével növelje a párt győzel­mi esélyeit, olyan személyiség legyen, aki köré és mögé egysé­gesen képes felzárkózni a párt, legyen kész alávetni saját ambí­cióit a párt győzelmi céljainak, illetve majdani kormányfőként az MSZP választási programját tudja és akarja megvalósítani. A jelölési folyamatból a vá­lasztmány is ki akarja venni ré­szét. Jánosi György azt mondta, hogy az általa vezetett testület április közepén soron kívüli ülé­sen vitatja meg az elnökségnek a kormányfőjelölt személyére tett javaslatát, illetve konzultá­ciót folytat a jelöltekkel arról, hogy milyen együttműködésre készülnek a párttestületekkel. Horn Gyula a választmány elnökének is elmondta, nem akar kormányfőjelölt lenni Gy. Balázs Béla felvétele Pokorni a Fidesz élére kerülhet MTI-információ Bizonyossá vált, hogy az oktatási miniszter indul a Fidesz elnöki tisztségéért a májusi pártkong­resszuson. Pokorni Zoltán jelölé­sét megerősítette az országos vá­lasztmány. A szombati tanácsko­záson Pokorni Zoltán azt mondta, elfogadja a jelölést, az utóbbi idő­ben sok ideje volt, hogy gondol­kodjon rajta. Az eddigi elnök, Kövér László valószínűleg a párt ügyvezető alelnöke lesz és ebben a minőségében irányítja majd a választási felkészülést. NÉPSZAVA Még mindig nincsenek ombudsmanjelöltek Folytatás az 1. oldalról Áder János azon túl, hogy vállal­ta a közvetítő szerepét, többet nem tudatott a közvéleménnyel. Továbbra sem ismeretesek tehát a Fidesz jelöltjei. A párt általunk megkérdezett kép­viselője is azt erő­sítette meg, hogy még nem tárgyal­tak a jelöltek sze­mélyéről. Szent-Iványi Ist­ván, az SZDSZ frakcióvezetője szerint Áder János bejelentése egyelő­re nem mozdította előre a pártok közötti egyeztetést, holott a házelnöknek is alkotmá­nyos kötelessége az országgyűlé­si biztosok jelölésében közremű­ködni. A pártok tehát arra várnak, hogy jelöltjeik listáját eljuttathas­sák a házelnökhöz. Az erről szóló kérés azonban a mai napig nem érkezett meg hozzájuk. Pedig va­lószínűnek látszik, hogy nem lesz vitamentes az egyeztetés: ezt jel­zi, hogy az MSZP máris kijelen­tette, hogy a biztosok egyike az ő jelöltjük legyen - hangsúlyozta Szent-Iványi István. A szabad de­mokraták szívesebben látnának az országgyűlési biztosok hivata­lában pártokon felül álló embere­ket -jelentette ki a frakcióvezető. Mindenesetre elgondolkodtató az, hogy nem minden politikai erő ítéli sürgetőnek az egyeztetés megkezdését, ez azt a gyanút keltheti, hogy szándékos késlelte­tésről van szó. Amennyiben júni­us 30-ig, a jelenlegi ombudsma­­nok mandátumának lejártáig nem sikerül utódaikat, valamint a Polt Péter legfőbb ügyésszé történt ki­nevezésével megüresedett általá­nos helyettesi tiszt­séget betölteni, úgy magának a hivatal­nak a működése ke­rül veszélybe. Balsai István, az MDF frakcióveze­tője örvendetesnek ítélte azt a hírt, hogy a házelnök kész köz­reműködni a pártok közötti egyeztetés­ben. Értelmezése szerint ez nem jelenti azt, hogy a köztársasági el­nök lemondott volna e jogáról, csupán azt, hogy a sikeres jelölés záloga a parlamenti pártok előze­tes egyeztetése. Áder János en­nek irányítását vállalta magára - hangsúlyozta a frakcióvezető. A tárgyalások időpontjáról egyéb­ként még a legkisebb koalíciós párt sem kapott értesítést. A kisgazdapárt országgyűlési frakciója még nem foglalkozik az ombudsmanok jelölésével, nem érzékelik ugyanis annak ak­tualitását - jelentette ki Szent­­györgyvölgyi Péter frakcióveze­tő. Nem tudni, hogy mikor ke­rülhet a jelölés a frakció napi­rendjére, hiszen rengeteg ennél súlyosabb kérdés foglalkoztatja a pártot - tette hozzá Szent­­györgyvölgyi. Áder János magára vállalta az egyeztetés irányítását, de kérdéses még, megújítják-e a régiek megbízatását, vagy új jelöltek lesznek Visszalép a MIÉP-es induló MTI-információ A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) visszalépteti jelöltjét a dabasi időközi országgyűlési képviselő-választáson. Az ér­vénytelen első fordulóban Fran­ka Tibor újságíró a voksok 13 százalékát megszerezve, a har­madik helyen végzett. Csurka Ist­ván pártelnök azzal indokolta a visszalépést, hogy a párt minden­képpen meg akarja akadályozni az MSZP győzelmét. Győri Béla szóvivő korábban lapunknak azt mondta, visszalépés esetén a MIÉP egyértelmű és nyílt viszon­zást vár el a Fidesztől. Az MDNP szombati országos választmányi ülésén döntött ugyan, de ezt csak kedden hozza nyilvánosságra, mert megvárják, mit lép partnerük, a Vállalkozók Pártja. Pusztasi Erzsébet, a két párt közös jelöltje negyedik lett az első fordulóban Dabason. EIBGroup EUROPEAN INTERNET BUSINESS GROUP» « ,­­ A Magyar Marketing Szövetség szakmai támogatásával Építsünk együtt e-business-t! s Együttműködő közvélemény-kutatók Minden közvélemény-kutató cégnek vállalnia kell a felelősséget adataiért, ezzel együtt viszont együtt tudnak működni. Többek között ezt mondták a nagy cégek képviselői lapunknak. A kér­dés előzménye, hogy a Tárki közös munkát javasolt a másik há­rom jelentős közvélemény-kutató cégnek. Lakos Nóra NÉPSZAVA Együttműködési megállapodást ajánlott fel a Tárki a másik három jelentős közvélemény-kutató cég­nek, miután az utóbbi időben éles viták folytak a pártpreferencia­adatok mérése és publikálása kö­rül. Honlapjukon három levél ol­vasható a kezdeményezésről, amelyekből többek között kiderül a konkurens cégek reakciója is. Sterk Péter, a Szonda Ipsos általá­nos igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: meglepetéssel hal­lotta, hogy egy folyó levelezést a Tárki úgy tett ki az internetre, hogy erről a levelező partnereket előzetesen nem értesítette. Szerin­te ez mindenképpen a cégek kö­zötti bizalom gyengülését okozza. A­­ kezdeményezés nagyjából egybeesett azzal, hogy a Tárki ja­nuári pártpreferenciái adatai nagy­mértékben eltértek a másik három cég jelzéseitől, mi több, 1998 óta - amióta mérik Magyarországon a pártpreferenciát - még soha nem volt ekkora különbség egy közvélemény-kutató cég adatai és a konkurens intézetek eredményei között. A közlés után sokan ma­gyarázatot vártak a Tárkitól, a közvélemény-kutatók végül az adatfelvétel hibahatárára hivat­koztak. Bár a Medián, a Szonda Ipsos és a Gallup is nyitottan fogadta a kezdeményezést, a közös munkát a konkurens viszony mindenkép­pen befolyásolja. Hann Endre (Medián) lapunknak elmondta: mint minden cégnek, nyilván a Mediánnak is vannak műhelytit­kai, de alapvetően hajlandóak pártpreferencia-eredményeiket megosztani. Ugyanakkor szerinte az adatok elemzése önmagában nem elegendő, így a kérdőívszer­kesztéstől a kérdezőbiztosok munkáján át a mintavétel mód­szeréig sok pont adhat magyará­zatot az eltérés okaira. Sterk Péter, a PMSZ elnöke és a Szonda Ipsos általános igazga­tója szerint a szakmai szervezet jó keret a módszertani egyezteté­sekre, ugyanakkor úgy vélte: nem lehet nem észrevenni, hogy a Tár­ki kezdeményezése időben egy­beesett az eltérő eredmények év eleji publikálásával. Álláspontja, hogy el kell különíteni a közölt adatokért vállalt felelősséget,­ hi­szen minden cég olyan módsze­rekkel mér, amilyeneket a leg­jobbnak tart. A hitelességét pedig a megrendelőnek, illetve a közvé­leménynek kell értékelnie. Érdekes folyamat, hogy két hó­nappal a nagy vihart kavart Tárki­­felmérés után, a márciusi pártpre­ferenciák hasonló tendenciát mu­tatnak a cég januárban jelzett adataival. Harm Endre erről úgy vélekedett: a felmérések a listás szavazatok várható megoszlásá­ról szólnak, így nincs olyan, hogy előbb érzékel egy cég egy folya­matot, hiszen a felmérés a pilla­natnyi helyzetet tükrözi.

Next