Népszava, 2001. május (129. évfolyam, 101-126. sz.)
2001-05-02 / 101. szám
16 OLDAL ÁRA: 79 FORINT www.nepszava.hu 01101 Hárommilliárdos hiányt halmozott fel a SOTE Jövő héten születik döntés a Semmelweis Egyetem pénzügyi konszolidációjáról - értesült lapunk. A csaknem hárommilliárd forintos hiányt felhalmozó intézmény intézkedési tervet készített, melyet a kirendelt kincstári biztos a napokban elfogadott. Az érintett tárcák közösen határoznak az intézmény gazdálkodásának rendbetételéről. 3. oldal Ebben a hónapban tárgyalják az autópálya-javaslatot Bevált a tavaly januárban bevezetett matricás autópályadíj-fizetési módszer, ezért a kormány számára írt előterjesztésben azt javasolják, hogy a későbbiekben az M7-esen és az M5-ösön is ezzel a megoldással éljenek. 4. oldal Kábítószer: pénz és hatalom A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kábítószer-ellenes nemzetközi küzdelem nem kecsegtet gyors és látványos sikerekkel. Ehhez túl sok pénz és nagy hatalom forog kockán: a drogok évente 400 milliárd dollár jövedelemhez juttatják a termelőket és a kereskedőket. 9. oldal Szervátültetés: szemléletváltással Jelenleg a kórházak töredéke jelenti csak a leendő donorokat, ugyanis sem az orvosok, sem az intézmények nem érdekeltek abban, hogy szervkivételeket végezzenek. Hamarosan ugyan megalakul az országos, átfogó transzplantációs kht., amely bekapcsolja Magyarországot a nemzetközi vérkeringésbe, kérdéses azonban, hogy a magyar egészségügy mennyire alkalmas lényegesen több átültetésre. A társadalmat a transzplantáció több kérdése is megosztja: nem zárult le például annak a vitája, hogy kinek a beleegyezésével válhat valaki donorrá. A transzplantáció lényegével csak kevesen vannak tisztában, ma még nem épült be a társadalom tudatába, hogy létezik ilyen gyógymód. Összeállításunk a 6. oldalon , 129. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 2001. MÁJUS 2., SZERDA A találkozón szóba került a vízumkényszer eltörlésének kérdése is George Bush a Fehér Házban fogadta Orbán Viktort A NATO-bővítés, a balkáni helyzet és a rakétavédelmi rendszer kérdése került szóba Orbán Viktor magyar kormányfő és George W. Bush amerikai elnök fehér házbeli találkozóján. Martonyi János külügyminiszter előzőleg amerikai kollégájával, Colin Powellel tárgyalt. MTI-információ George W. Bush a Reuters hírügynökség szerint mintegy tíz percet tárgyalt a magyar kormányfővel. Az amerikai elnökkel és Dick Cheney alelnökkel folytatott megbeszélései utáni sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kijelentette: immár nem arra van szükség, hogy egymás kölcsönös megsemmisítésére alkalmas eszközöket tartsunk fenn, hanem olyan minőségű fegyverek kellenek, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak. Bush tájékoztatta a magyar vezetőket arról a bejelentéséről, amely a rakétavédelemmel kapcsolatos amerikai stratégiai elképzelésekre vonatkozik. Orbán - anélkül, hogy részleteket közölt volna a még el nem hangzott Bush-bejelentés tartalmáról - pozitívan értékelte a rakétavédelemmel kapcsolatos új amerikai gondolkodásmódot. Hozzátette: még hónapok kérdése, hogy kiderüljön, milyen esetleges szerepe lehet a rakétavédelemben Európának, illetve Magyarország szűkebb térségének, Kelet-Közép-Európának. Orbán Viktor elmondta: a NATO további bővítését illetően Magyarország úgy látja: azzal, hogy az előző bővítési körből kimaradt Szlovénia, „történelmi baleset” történt. Folytatás a 8. oldalon George W. Bush amerikai elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő megbeszélésén szóba került tagságának kérdése. Magyarország demokratizálódása és sikeres átállása a piacgazdaságra Európa lesz-MTI-fotó Hazánk a legnépszerűbb az EU-tagállamokban Az EU-tagállamokban változatlanul Magyarország a legnépszerűbb a tíz közép- és keleteurópai tagjelölt közül - tűnik ki az Eurobarométer tavaszi kiadásának adataiból. A mostani eredmények szerint Magyarország uniós csatlakozását a megkérdezettek 46 százaléka támogatta, ami megegyezik a tavaly őszi értékkel. Ennél jobb arányt a tagjelöltek 13-as körében is csak Málta ért el, 48 százalékkal. Általában az EU-bővítés támogatottsága 44 százalékos az unióban, meglehetősen nagy szóródással. Görögországban a megkérdezettek csaknem háromnegyede, 70 százaléka, a skála másik végén elhelyezkedő Nagy-Britanniában viszont kevesebb mint egyharmada, 31 százaléka helyesli. Átlagon aluli a bővítés iránti lelkesedés az unió „nehézsúlyai" közé tartozó két másik tagországban, Németországban és Franciaországban. Írásunk a 8. oldalon Ma folytatódik a Kalasnyikov-per A csempészettel vádolt Mezősy is érdeklődött az egymillió dollár után Több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött az a fegyvercsempészeti ügy, amelyben tettesként nevezte meg a belga hatóság Mezősy Géza magyar származású üzletembert. A férfi állítólag Horvátország és Bosznia számára szállított hadianyagot - kijátszva az embargót. Az üzletember neve felmerült a Budapesten ma folytatódó Kalasnyikov-perben is. NÉPSZAVA-információ A belga és olasz rendőrség hét éven át tartó nyomozás után göngyölítette fel azt a fegyvercsempész-hálózatot, amely az ENSZ- tilalom ellenére hadianyaggal látta el Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát, s amelynek főszereplői Ukrajnában, Magyarországon és Belgiumban éltek. A szervezet egyik fontos szereplőjeként tüntették fel Mezősy Géza 37 éves magyar származású belga állampolgárt. A híradások szerint a nemzetközi bűnszövetkezet döntő módon járult hozzá a jugoszláviai konfliktus fegyverutánpótlásához. A szervezet az 1991 -ben elrendelt embargót megszegve 1992. október és 1994. március között 802 konténerben 12 ezer tonna fegyvert és lőszert szállított Fehéroroszországból és Ukrajnából Horvátországba. Mezősy 1989-ben alapított vállalatot Belgiumban, s felvette a kapcsolatot a magyar Technika Külkereskedelmi Vállalattal (TKV), illetve maga is létrehozott egy magyarországi céget. Folytatás a 3. oldalon Nem csak adatokat ellenőrizhet az új hivatal? Júliustól évente kell vagyonnyilatkozatot tenniük a nem képviselő kormánytagoknak, államtitkároknak és más főtisztviselőknek, amennyiben a parlament elfogadja a kormány javaslatát. A köztisztviselői törvény módosítása nyomán kétévente nyilatkoznának vagyoni helyzetükről a minisztériumi főosztályvezetők, osztályvezetők, kormánytanácsadók és jegyzők. A többi köztisztviselőt ötévenként terhelné ez a kötelezettség. A parlamentben most napirenden lévő törvény új állami szervezetet kíván felállítani Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal (KEH) néven. Ez a szervezet kezelné a több százezer köztisztviselő adatait, és ellenőrizné a vagyonnyilatkozat hitelességét. A belügyminiszter által irányított hivatal „egyéb ellenőrzési feladatokat” is ellátna, a miniszter megbízására. De hogy melyek ezek a feladatok, arról a jogszabály nem szól. A KEH szervezetére, működésére és az általa folytatott ellenőrzésekre vonatkozó szabályozást a kormány állapítaná meg. Az adatok biztonságos kezeléséért a munkáltató és a KEH vezetője felelne, utóbbit egyébként a belügyminiszter javaslatára a kormányfő nevezné ki. Részletek a 2. oldalon Május elseje a munkavállalók képviselete jegyében A kormány erőteljes bírálata jellemezte a május elsejei budapesti ünnepségeket. A szakszervezeti szövetségek rendezvényén elhangzott a hat konföderáció közös kiáltványa, amely kifogásolja a munkavállaló-ellenes kormánypolitikát. A szocialisták ünnepségén elhangzott, hogy a párt jövőre le akarja váltani a kormányt, már csak azért is, mert véget akar vetni annak, hogy a Fidesz vezette kormány zsákmánynak tekinti az országot. NÉPSZAVA-összeállítás „A kormány döntött az Mt.-ről (Munka törvénykönyve - a szerk.), jövőre mi döntünk a kormány mentéről” - hirdette a szakszervezeti konföderációk által hagyományosan megrendezett május 1-jei felvonulás egyik résztvevőjének kezében díszelgő transzparens. De nemcsak a résztvevők, hanem a szervezők is minden alkalmat megragadtak a kormányzat által a közelmúltban megalkotott - a munkavállalókat hátrányosan érintő - intézkedések bírálatára. Sándor László,a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ)lnöke szerint elfogadhatatlan, hogy miután a kormány a munkavállalók kárára megváltoztatta a munka világának alapjogszabályát, még további 50 millió forintot költ az adófizetők pénzéből arra, hogy a nyilvánvalóan munkavállalóellenes intézkedést propagandaeszközökkel igyekezzen elfogadtatni. Folytatás a 2. oldalon Levélben kérik kórházukat a mentők a minisztertől Mentőtisztek és mentőfőorvosok levelet küldtek Mikola István egészségügy miniszterhez, amelyben azt kérték: a Mentőkórház csak költözzön, de ne integrálódjon az Országos Traumatológiai Intézetbe. Szerintük enélkül veszélybe kerül a mentők európai hírű továbbképző bázisa. Elkészült az átalakítás ütemezési terve, eszerint a költözésre legalább két hónapig még várni kell. Kun J. Viktória NÉPSZAVA A Mentőkórház eladásának bejelentésekor még arról volt szó, egy hónapon belül költözik a központ, ma már biztos: legalább két hónapot kell várni az átalakítással. Információink szerint a most elkészült ütemterv szerint - ha az Országos Traumatológiai Intézetben semmilyen átalakításra, felújításra nem lesz szükség - legalább 60 napra van még szükség az átköltözéshez. Jelenleg továbbra sem tisztázott, pontosan milyen feltételekkel kerül át a Mentőkórház az új intézménybe. Azt sem tudni, hogy a gépek, a személyzet átköltözésével önálló egységként vagy integrált szervezetként működik majd tovább. Ezért a mentőtisztek és mentőfőorvosok levélben fordultak Mikola István egészségügyi miniszterhez. Attól félnek ugyanis, hogy ha a kórház beolvad a traumatológia szervezetébe, veszélybe kerül a magyar mentőképzés bázisa. A kórház európai hírű továbbképzése szűnhet így meg, s akkor kétségessé válik a mentőszakma jelenlegi, elismert színvonala - nyilatkozta Tóth Attila, a Magyar Mentőtisztek Egyesületének vezetője. Hozzátette: a szakmai önállóság azért is létfontosságú, mert a Mentőkórháznak teljesen sajátos a sürgősségi ellátása, a ........... mentők itt bármilyen újraélesztéskor számíthattak az itteniek maximális segítségére. A kórház épületének eladása évek óta napirenden van. Hosszú ideig a MÁV-kórház volt a legfőbb esélyes a Mentőkórház befogadására. Később szóba került a Sportkórház, a Honvédkórház, végül pedig a Haynal Imre Egészségügyi Tudomány Egyetemnél kapott volna helyet. Végül a miniszter úgy döntött: a Traumatológiai Intézetbe kerül a 71 férőhelyes kórház. Ugyan az épület értékesítéséről hivatalosan még semmi biztosat nem lehet tudni. Még nem tisztázott, milyen feltételekkel kerül a Mentőkórház az új intézménybe