Népszava, 2001. május (129. évfolyam, 101-126. sz.)

2001-05-05 / 104. szám

8 2001. MÁJUS 5., SZOMBAT VILÁG RÖVIDEN Vége a hajnani szemlének Az öttagú amerikai szakértői csoport elvégezte az április else­jén a kínai Hajnan szigetén kényszerleszállást végrehajtott amerikai kémrepülőgép műsza­ki szemléjét - jelentették be a Pentagonban. Az amerikai vé­delmi tárca nem jelezte, hogy mi a vizsgálat eredménye. Hatami újra indul______ Mohammed Hatami iráni elnök pénteken hivatalosan is bejelen­tette indulását a június 8-án tar­tandó elnökválasztáson. Szakér­tők szerint a népszerű politikus a legesélyesebb az elnöki poszt elnyerésére. Baszk választási előzetes A május 13-án esedékes baszk­­földi parlamenti választásokon a nem nacionalista pártok abszo­lút többséget szerezhetnek, és ezzel megtörhetik a Baszk Naci­onalista Párt (PNV) több mint húszéves egyeduralmát. A fel­mérést az El Mundo című napi­lap közölte pénteken. Bécsi megemlékezés____ Thomas Klestil osztrák államfő pénteken, a nácizmus áldozatai­nak emlékére rendezett ünnep­ségen arra szólította fel az oszt­rákokat, hogy vonják le a meg­felelő tanulságokat a holoka­­usztból, a felelős politikusokat pedig arra hívja fel, hogy a ná­cizmus áldozatairól való meg­emlékezésnek biztosítsanak ál­landó helyet a közéletben. Elítélték a brit kormányt Az Emberi Jogok Európai Bíró­sága pénteken úgy határozott, hogy a brit kormány megsértette az Ír Köztársasági Hadsereg ti­zenkét tagjának emberi jogait, akiket az északír rendfenntartó erők öltek meg a terrorizmus el­leni harcukban a nyolcvanas években. London később dönt arról, hogy megfellebbezi-e a döntést vagy kártérítésben ré­szesíti az áldozatokat. Indiai zavargások_____ Legalább nyolc politikai aktivis­tát megöltek csütörtökön a má­jus 10-ére kitűzött választások miatt szított zavargásokban In­dia északkeleti Asszám államá­ban. Bocsánatot kért a pápa az ortodoxoktól Katolikus egyházfő tizenhárom évszázad óta nem járt Görögországban II. János Pál pápa pénteken, athéni látogatása során a katoliku­sok nevében bocsánatot kért Istentől az ortodox hívők ellen a keresztény egyház kettészakadása óta eltelt közel 1000 évben el­követett bűnökért. Görögországban tizenhárom évszázada nem járt katolikus egyházfő. MTI-információ „Bocsássa meg nekünk Isten mindazokat a múltbeli és jelen­kori bűnöket, amelyeket a kato­likus egyház gyermekei követtek el tettleg és az elvárható csele­kedetek elmulasztásával ortodox testvéreik ellen ” - mondta a pá­pa a görög ortodox egyház veze­tőjéhez, Krisztodulosz érsekhez intézett beszédében. A pápa felidézte, milyen ször­nyű pusztítást vittek véghez 1204-ben a keresztes lovagok Krisztus nevében a bizánci biro­dalom fővárosában, Konstanti­nápolyban (a mai Isztambul­ban). A szentatya szerint a mai kor katolikusai mélységes meg­bánást éreznek amiatt, hogy ezt a rombolást a latin keresztények vitték véghez. II. János Pál bűnbánati felhí­vása előtt hosszas megbeszélést folytatott Krisztodulosz érsek­kel. A görög ortodox egyház már többször felszólította a Vatikánt, hogy kérjen bocsánatot a negye­dik keresztes hadjárat (1202— 1204) idején az ortodox hívők­kel szemben elkövetett kegyet­lenkedésekért. II. János Pált Athénba érkezé­sekor Jeórjiosz Papandreu kül­ügyminiszter és Nikolaosz Fosz­­kolosz athéni katolikus érsek fo­gadta a repülőtéren. A pápa megérkezése után az athéni el­nöki palotában felkereste Kosz­­tisz Sztefanopulosz görög állam­főt. Sztefanopulosz üdvözlő be­szédében a keresztény egyházak közeledésének és a hívők egy­más iránti türelmének fontossá­gát hangsúlyozta. „Közös cé­lunk, hogy a türelem és megér­tés légkörét teremtsük meg, ter­mékeny párbeszédet folytatva mindazokról a kérdésekről, amelyek a keresztény közössége­ket foglalkoztatják’’ - mondta az államfő. Hozzátette: még sokat kell tenni a keresztény egyház két ága közötti egyetértés meg­teremtése érdekében. A szentatya más országokban tett látogatásai alkalmával ta­pasztalt lelkes, ujjongó fogadta­tással éles ellentétben a görög főváros utcái a katolikus egy­házfő délelőtti érkezésekor el­néptelenedtek, szinte csak rend­őröket lehetett látni. A 11 millió lakosú Görögországban mintegy 250 ezerre tehető a római katoli­kusok száma, de közülük csak 50 ezer a görög - a többség Gö­rögországban élő külföldi. II. János Pál pápa Görögor­szágból szombaton érkezik Szí­riába, ahonnan 8-án utazik to­vább Máltára. II. János Pál pápa és Krisztodulosz érsek, a görög ortodox egyház vezetője Athénban MTI-fotó Putyin párbeszédre számít MTI-információ Vlagyimir Putyin orosz elnök konstruktív párbeszédre számít a rakétavédelem kérdéseiben az Egyesült Államokkal, de megen­gedhetetlennek tartja a nemzet­közi biztonság rendszerének meg­gyengítését. Az orosz államfő pénteki, moszkvai sajtóértekezletén megelégedettségét hangoztatta azzal összefüggésben, hogy az amerikai kormányzat konzultá­ciókat kíván kezdeni a bizton­sági kérdésekről európai part­nereivel, köztük Oroszország­gal is. Az orosz elnök szerint két alapelvet kell követni, egyrészt nem szabad lerombolni a nemzet­közi biztonság kialakult rendsze­rét, másrészt pedig közösen kell cselekedni e rendszer tökéletesí­tése érdekében. Az Egyesült Államok párbeszé­det fog folytatni Oroszországgal a hadászati kérdésekről, beleértve a rakétavédelem kérdését is - erősí­tette meg Colin Powell amerikai külügyminiszter az Izvesztyija cí­mű orosz napilap pénteki számá­ban megjelent interjújában. Hoz­záfűzte, hogy Washington figye­lembe kívánja venni Oroszország aggodalmait a nukleáris elretten­tés potenciálja kapcsán. Ukrán-amerikai konzultációt tartanak külügyminiszter-helyet­tesi szinten a rakétaelhárító rend­szerek csökkentéséről 1972-ben aláírt ABM-szerződés ügyében - jelentette be pénteken Szerhij Bo­­rodenkov, az ukrán külügymi­nisztérium sajtóosztályának he­lyettes vezetője. Korrupciós botrány Szlovákiában Pavol Hamzík indokolatlannak tartja leváltását Mikulás Dzurinda kormányfő kénytelen volt felkérni Rudolf Schuster államfőt arra, hogy hívja vissza posztjáról Pavol Ham­­zík integrációért felelős miniszterelnök-helyettest. Hamzík ugyanis nem volt hajlandó vállalni a politikai felelősséget köz­vetlen beosztottja korrupciós ügyeiért, amelyek miatt az EU fel­függesztette az uniós pénzek folyósítását Szlovákiának. G. Hetényi Sylvia (Pozsony) írása a NÉPSZAVÁNAK Csaknem egy hétig tanakodtak a szlovák kormány és a kormányt alkotó pártok, mígnem el tudták dönteni, hogy politikai felelőssé­get kell-e vállalnia Pavol Hamzík miniszterelnök-helyettesnek azért, hogy közvetlen beosztottja, aki az előcsatlakozási alapokért felelt, visszaélt az EU-pénzekkel, befolyásolta a projektumok elbí­rálását, kiválasztását. Hamzík ár­tatlanságát hangoztatja, ám erről nem tudta meggyőzni a kormány­főt, aki két súlyos hibát is felrótt helyettesének. A miniszterelnök és a kormánykoalíció többi tagja megbocsáthatatlannak tartják, hogy Hamzik elhallgatta Eneko Landaburu április elejei keltezé­sű figyelmeztetését, amelyben az EU bővítési főigazgatója a kor­rupcióra utaló információk kor­mányszintű megvizsgálását kérte. A kormány tagjainak a sajtóból kellett megtudniuk azt is, hogy az unió még április elején leállította az uniós pénzek folyósítását. A Magyar Koalíció Pártja ne­vében Csáky Pál miniszterelnök­helyettes már egy évvel ezelőtt írásban figyelmeztette Hamzíkot Roland Tóth furcsa gyakorlatára, és intézkedéseinek felülvizsgálá­sát, a hivatalnok menesztését kér­te. Hamzík erre ígé­retet tett, ám egé­szen a közelmúltig nem lépett. A Ro­land Tóth körüli mostani botrányt a korrupciós ügybe keveredett kormányhivatalnok válófélben lévő felesége robban­totta ki, aki mellesleg már márci­us derekán terhelő bizonyítékok­kal alátámasztott vaskos külde­ményben figyelmeztette Hamzí­kot a férj kétesnek mondható ügyeire. A szlovák lapok által kö­zölt levelet megküldte a minisz­terelnöknek, valamint a kor­mányhivatal EU-ügyekért felelős szekcióigazgatójának is, ám vá­laszt nem kapott. Roland Tóth tagadta a vádakat, és felesége tettét „bosszúnak” mi­nősítette Tóth a sajtó nyilvános­sága előtt áldozatként tüntette fel magát, s azt hangoztatta, hogy egyedül képtelen lett volna „le­nyelni annyi pénzt”. Pozsonyi sajtókörökben úgy hírlik, hogy Tóthnak volt egy „segítőtársa” Brüsszelben is. Erre nyilván fényt derítenek az EU korrupció­­ellenes hivatalának ellenőrei, akik tegnap érkeztek a szlovák fővárosba, és a kormányhivatal­ban, valamint más intézmények­ben is vizsgálódnak majd. A mi­niszterelnök tegnap felkérte a számvevőszéket az átfogó ellenőrzés elvégzésére. Pavol Hamzík már a negyedik, aki korrupciós ügyek ....... miatt távozni kény­szerül Mikulás Dzurinda kormá­nyából. Míg a korábbi miniszte­rek maguktól távoztak, addig Pa­vol Hamzík foggal-körömmel ra­gaszkodott posztjához. Esete an­nál is kínosabb, mert Hamzík egyben a kormányzó Polgári Megértés Pártja (SOP) elnöke. Az SOP nem ért egyet Hamzík leváltásával, ám egyelőre nem foglalt állást abban, hogy elnöke menesztése után maradnak-e a kormánykoalícióban. Kínos lehet az eset Rudolf Schuster államfő­nek is, akit az SOP delegált jelen­legi posztjára. A kormányfő két súlyos hibát is felrótt helyettesének Magyar-litván megállapodások MTI-információ Litvánia köztársasági elnöke és külügyminisztere elismerően nyugtázta, hogy Orbán Viktor és Martonyi János washingtoni meg­beszélésein támogatták a balti államok törekvéseit a NATO- tagság elérésére. Martonyi János külügymi­niszter pénteken Vilniusban tár­gyalásokat folytatott Valdas Adamkus litván köztársasági el­nökkel, Rolandas Paksas kor­mányfővel, valamint partneré­vel, Antonas Valionis litván kül­ügyminiszterrel. A magyar és a litván diplomá­cia vezetője megállapodást írt alá a katasztrófavédelem terüle­tén való együttműködésről és a vízummentes utazások időtarta­mának kiterjesztéséről. Az új megállapodás alapján a magyar és litván állampolgárok 6 hónap alatt az eddigi 30 nap helyett 90 napot tölthetnek vízummentesen egymás országában. Martonyi a tárgyalásokon megerősítette, hogy Magyaror­szág támogatja a NATO-bővítés folytatását s a balti államok, köz­tük Litvánia csatlakozását. NÉPSZAVA Temelín nem akadály Szelestey Lajos (Bécs) írása a NÉPSZAVÁNAK Nem sok támogatást kapott Auszt­ria a temelíni atomerőművel összefüggő aggályai kapcsán az Európai Unió bővítési biztosától. Rövid bécsi látogatása során Gün­ter Verheugen kijelentette: Euró­pában egyetlen államnak sem le­het megtiltani a nukleáris energia használatát. Szerinte mindössze sürgetni lehet a maximális bizton­ság megteremtését az ilyen létesít­ményekben. Ugyanakkor hozzá­tette: a cseh fél már eddig is több olyan engedményt tett Ausztriá­nak, ami nem lett volna kötelessé­ge. Nagyobb higgadtságot java­solt, mondván, az ilyen reaktorok­ban az üzemzavarok 90 százaléka nem a nukleáris körben lép fel. Verheugen jelezte, hogy az Eu­rópai Unió nem tartja összekap­­csolhatónak Temelín, illetve a cseh tagfelvétel ügyét, vagyis ki­zárta azt a lehetőséget, hogy a kétoldalú vita miatt halasztást szenved Prága EU-tagsága. Az osztrák diplomácia vezetője szerint a vitát még Prága tagságá­nak elnyerése előtt rendezni kell. Prágából most olyan jelzés ér­kezett Bécsbe, hogy esetleg haj­landók átadni az osztrák félnek a biztonsággal kapcsolatos további dokumentumokat, és készek a tárgyalásokra. Amerikát kiszavazták Az Egyesült Államok remélhe­tőleg hamarosan újra tagja lesz az ENSZ emberi jogi bizottsá­gának - jelentette ki Mary Ro­binson, a testület főbiztosa. A politikus egy nappal azt követően nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok 1947 óta elő­ször nem kapott mandátumot a világszervezet bizottságában. A szavazáson a nyugati álla­mok csoportjának fenntartott helyekre Franciaországot, Ausztriát és Svédországot vá­lasztották meg. Megfigyelők szerint Washing­ton kihullása a bizottságból az amerikai állásfoglalások miatti kiábrándultságot tükrözi és azt, hogy az Egyesült Államok je­lentős összeggel tartozik az ENSZ-nek. f­ ali pajzsként használják az albánok a civileket Folytatás az 1. oldalról Több macedón városban - Ku­­manovo és Lipkovo térségében - kijárási tilalmat vezettek be este tíz óra és hajnali 5 óra között. Az ország második legnépesebb vá­rosában, Tetovóban ugyanakkor már 21 órától tilos az utcákra menni. Mindeközben egyre feszültebb a mintegy másfél milliós mace­dón és a félmilliós albán lakosság viszonya. Az albán gerillák táma­dását a macedónok az albán ke­reskedőkön bosszulták meg. Bi­­tolában kedden szétzúzták és fel­gyújtották üzleteiket. A macedón kormány szerint az albán szélső­ségesek célja etnikai villongások szítása. A legnagyobb kormányzó párt, a VMRO-DPMNE közle­ményében kijelentette: „Ezek a cselekmények csak azok érdekeit szolgálják, akik destabilizálni akarják az országot. ” A mérsékeltebb albánok eddig visszafogottságról tettek tanúbi­zonyságot. Igaz, mintha ők is kezdenének mind türelmetleneb­bekké válni. Legjelentősebb poli­tikai tömörülésük, a kormányko­alícióban is részt vevő Albánok Demokratikus Pártja közlemé­nyében ezt írta: „Az országban újra az etnikai intolerancia lett úrrá. A bitolai események az 1938-as év Németországára em­lékeztetnek. A Kristályéjszakán ugyanúgy bántak el a zsidók tu­lajdonával, mint most az albáno­kéval. ” Az albán gerillák a lehető leg­rosszabbkor hallatták a hangjukat a macedón katonák lemészárlá­sával. Áprilisban ugyanis ígéretes tárgyalások kezdődtek az albánok és a macedónok képviselői között az alkotmánymódosításról. En­nek lényege az lett volna, hogy kiterjesztik az albánok jogait, s így békés úton simítják el az etni­kai ellentéteket. Ám a jelek sze­rint továbbra is a fegyvereké lesz a főszerep. A szakadárok saját honfitársaiknak okoznak súlyos károkat, hiszen az Egyesült Álla­mok is bejelentette: nem ellenez­né, ha elhalasztanák az albánok helyzetét javító intézkedéseket. A Külügyminisztérium meg­döbbenését fejezi ki és a leghatá­rozottabban elítéli az albán fegy­veresek által macedón katonák és rendőrök ellen Tetovo és Vaksin­­ce térségében elkövetett, halálos áldozatokat követelő merénylete­ket - közölte a külügyi szóvivő irodája pénteken."

Next